Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 5/1 bf. 27-29
  • Nitsumɔ ni Tsake Beni Miye Afii 80

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nitsumɔ ni Tsake Beni Miye Afii 80
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Biblia Mli Anɔkwalei Tsake Wɔshihilɛi
  • Nɔkwɛmɔnii ni Wo Wɔ Hewalɛ
  • Nitsumɔ akɛ Gbɛgbalɔ yɛ Anglia Bokagbɛ
  • Ta Be kɛ Weku
  • Wɔyiŋ ni Wɔkpɛ akɛ Wɔɔshi Kɛya Spain
  • “Akɛ Nɔ ni Wɔhiɛ Nɛkɛ Sɔɔmɔ Nɛɛ . . . , Wɔtsui Efãaa”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Nyɛmɛi​—Nyɛkasea Eunike
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2022
  • Gbɛgbalɔi kɛ Jɔɔmɔ Haa, ni Amɛnine Shɛɔ Jɔɔmɔ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Ní Wɔɔha Wɔhiŋmɛii kɛ Wɔtsui Ahi Nyɔmɔwoo lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 5/1 bf. 27-29

Nitsumɔ ni Tsake Beni Miye Afii 80

TAAKƐ GWENDOLINE MATTHEWS GBA

Beni miye afii 80 lɛ, mi kɛ miwu kpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaato wɔ nibii fɛɛ wɔwo tsɔne ko ni wɔyahai lɛ mli ni wɔshi England kɛya Spain. Wɔnuuu Spain wiemɔ, ni wɔmiiya Spain wuoyi-anaigbɛ, he ni kɛ hei ni shisharalɔi ni wieɔ Blɔfo, ni fɔɔ jɛmɛ yaa lɛ ateŋ jɛkɛ waa lɛ. Wɔnanemɛi lɛ ateŋ mɛi pii susu akɛ jwɛŋmɔ bɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli, shi mitee nɔ mikai mihe akɛ Abraham eye afii 75 beni eshi Ur lɛ.

NƆ NI ejɛ mli eba ji akɛ, afii ni wɔkɛhi Spain kɛjɛ be mli ni wɔbashɛ biɛ yɛ April 1992 lɛ efee wɔshihilɛ ni nyɔmɔwoo ni fe fɛɛ yɔɔ mli lɛ ateŋ eko. Shi dani matsɔɔ nɔ hewɔ ni wɔfã lɛ, nyɛhaa magbaa nyɛ bɔ ni wɔshihilɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli ha wɔfee yiŋkpɛɛ wulu ni tamɔ nɛkɛ.

Biblia Mli Anɔkwalei Tsake Wɔshihilɛi

Atsɔse mi yɛ Nyɔŋmɔ jálɔi ashia yɛ London wuoyi-anaigbɛ yɛ England. Akɛni Awo miitao ni etsui anyɔ emli yɛ mumɔŋ lolo hewɔ lɛ, ekɛ mi kɛ minyɛmiyoo lɛ fɔɔ jamɔhei sɔrɔtoi yaa. Mitsɛ ni kɛ be saŋŋ miiye wɔlɔmɔ fɔŋ hela lɛ fataaa wɔhe. Shi eji mɔ ni kaneɔ Biblia lɛ kɛ ekãa diɛŋtsɛ, ni be fɛɛ be ni eeena kuku ko ni haa eleɔ nɔ ko lɛ, efoɔ shishi. Minibii ni mikɛto jogbaŋŋ lɛ ateŋ ekome ji nakai Biblia ni egbɔ waa ni tsɔɔ babaoo kɛhaa lɛ lɛ.

Yɛ 1925 beni miye afii 14 lɛ, akɛ dɛhiɛmɔ wolo ko ni miifɔ̃ wɔ nine kɛmiiiya maŋshiɛmɔ ko ni abaaha yɛ West Ham maŋ lɛ asa lɛ nɔ lɛ bawo wɔshinaa lɛ shishi. Minyɛ kɛ enaanyo ko kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaya amɛyabo wiemɔ lɛ toi, ni mi kɛ minyɛmiyoo lɛ fata amɛhe kɛtee. Nakai wiemɔ ni yitso ji “Gbɔmɛi Akpekpei Abɔ ni Yɔɔ Bianɛ lɛ Gboiŋ Gbi ko Gbi Ko” lɛ dũ Biblia mli anɔkwale wui lɛ ewo Awo tsuiŋ.

Nyɔji fioo komɛi asɛɛ lɛ, Ataa je mli beni eye afii 38. Egbele lɛ ye awui waa, ejaakɛ eha wɔye awerɛho, ni wɔye ohia hu. Yɛ ekaimɔ sɔlemɔ nifeemɔ lɛ shishi yɛ Church of England ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ, Awo he jɔ̃ ehe beni enu ni osɔfo lɛ jaje akɛ Ataa susuma yɛ ŋwɛi lɛ. Ele kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ gbohii lɛ miiwɔ yɛ gbonyobu mli, ni eheɔ eyeɔ waa akɛ gbi ko lɛ abaatee Ataa shi kɛba naanɔ wala shihilɛ mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Lala 37:9-11, 29; 146:3, 4; Jajelɔ 9:5; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15; Kpojiemɔ 21:3, 4) Akɛni atsɔ eyiŋ akɛ esa akɛ ekɛ gbɔmɛi ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ abɔ hewɔ lɛ, etswa efai shi akɛ ekɛ Majimaji Ateŋ Biblia Kaselɔi, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ baabɔ.

Akɛni wɔbɛ shika ni wɔkɛbaawo tsɔne mlitamɔ he nyɔmɔ hewɔ lɛ, wɔnyiɛɔ ŋmɛlɛtswai enyɔ daa otsi kɛjɛɔ wɔshia kɛyaa Yehowa Odasefoi lɛ akpeei. No sɛɛ lɛ wɔnyiɛɔ ŋmɛlɛtswai enyɔ ekoŋŋ kɛ tɔlɛ kɛbaa shia. Shi wɔbuɔ nakai kpeei lɛ waa diɛŋtsɛ, ni eko kwraa hooo wɔhe kɔkɔɔkɔ, kɛ́ afua ni naa wa ni woɔ yɛ London hà maŋtiase lɛ po lɛ, wɔyaa. Etsɛɛɛ ni Awo kpɛ eyiŋ akɛ ebaajɔɔ ewala nɔ eha Yehowa ni abaptisi lɛ, ni yɛ 1927 lɛ abaptisi mi hu.

Yɛ ohia ni wɔyeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, daa gbi lɛ Awo tsɔɔ mi bɔ ni mumɔŋ nibii ni akɛaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ he hiaa ha. Mateo 6:33 ji ŋmalɛi ni esumɔɔ lɛ ateŋ ekome, ni ‘etao maŋtsɛyeli lɛ klɛŋklɛŋ’ lɛɛlɛŋ. Eeto gbɛjianɔ koni ehere tsɛmɔ kɛha be-fɛɛ sɔɔlɔi ni baanyɛ aya France koni amɛyasɔmɔ yɛ jɛmɛ lɛ nɔ nɔŋŋ ni kansa gbe lɛ trukaa yɛ 1935 mli.

Nɔkwɛmɔnii ni Wo Wɔ Hewalɛ

Yɛ nakai shishijee afii lɛ amli lɛ, mɛi komɛi ni baa kpeei yɛ London lɛ sumɔɔ koni amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi atsɔɔ nii, ni nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ tée béi kɛ mlifu ni naa wa shi. Kɛlɛ, Awo kɛɔ be fɛɛ be akɛ, yɛ nibii ni atsɔɔ wɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ wɔshi Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ ebaatsɔɔ anɔkwa ni wɔyeee. Saramɔi ni Joseph F. Rutherford ni no mli lɛ eji Buu-Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ basaraa wɔ lɛ wo wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ wɔsɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli.

Mikaiɔ akɛ, Nyɛminuu Rutherford ji nuu ko ni mli jɔ, ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ. Beni miye afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa lɛ, no mli lɛ London Asafo lɛ fã gbɛ kɛyajie amɛhiɛtserɛ, ni eba eko. Ena mi—tamɔ gbekɛ ni hiɛ gboɔ—ni mihiɛ mfonirishamɔ tsɔne, ni ebi kɛji masumɔ ni masha lɛ mfoniri. Nakai mfoniri lɛ bafee kaimɔ nɔ̃ ni misumɔɔ.

Yɛ sɛɛ mli lɛ niiashikpamɔ ko ni miná lɛ ha mina sɔrɔtofeemɔ ni kã mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ kɛ gbɔmɛi ni ale amɛ waa ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ateŋ. No mli lɛ miisɔmɔ akɛ mɔ ni ŋmɛɔ okpɔlɔ yɛ London shia wulu ko mli, he ni afɔ̃ Franz von Papen ni ji Hitler bɔfoi lɛ ateŋ mɔ kome nine kɛba kɛha niyeli lɛ. Ekpoo akɛ eeejie klaŋte ni ŋmɔ ehɛ lɛ yɛ be mli ni eyeɔ nii lɛ, ni ela minane ni wonu ni mihiɛ lɛ shwie shi. Ekɛ mlifu kɛɛ akɛ, abaatswa bo tu yɛ Germany, yɛ anyagbafeemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ hewɔ. Miha gbɛ agbo kã mi kɛ lɛ teŋ yɛ niyenii krokomɛi ni eshwɛ ni akɛbaaha lɛ mli!

Afee kpee ko ni sa kadimɔ waa yɛ Alexandra Palace yɛ 1931, ni jɛmɛ minu Nyɛminuu Rutherford gbee yɛ ni eewie. Jɛmɛ wɔkɛ ekãa kpɛlɛ gbɛi hee ni ji Yehowa Odasefoi lɛ nɔ yɛ. (Yesaia 43:10, 12) Afii enyɔ sɛɛ yɛ 1933 mli lɛ, mikɛ mihe wo gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli, taakɛ atsɛɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Jɔɔmɔ kroko ni ba yɛ nakai afii lɛ amli ni mikaiɔ ji hegbɛ ni miná ni minyɛ mikɛ oblahii fɛfɛji bɔɔ ni yɛ sɛɛ mli lɛ amɛyatsɔmɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ hei ni amɛtse amɛhe banee kwraa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Mɔ ni fata mɛnɛɛmɛi ahe ji Claude Goodman, Harold King, John Cooke, kɛ Edwin Skinner. Anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnii ni tamɔ nɛkɛ ha misumɔ akɛ masɔmɔ yɛ maŋsɛɛ.

Nitsumɔ akɛ Gbɛgbalɔ yɛ Anglia Bokagbɛ

Misɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ yɛ Anglia Bokagbɛ (England bokagbɛ), ni ebiɔ ekãa kɛ mɔdɛŋbɔɔ koni ashiɛ. Wɔkɛ baisikel fãa gbɛ kɛjɛɔ maŋ kɛyaa maŋ, kɛ kɛjɛ akrowa kɛyaa akrowa, ni wɔhiɔ tsũi ni wɔyahaiɔ lɛ amli bɔni afee ni wɔtsu wɔ shikpɔŋkuku agbo lɛ mli nii. Asafo ko kwraa bɛ jɛmɛ, no hewɔ lɛ, mi kɛ mihefatalɔ lɛ feɔ ekome kɛgbaa nibii fɛɛ ni afeɔ yɛ daa otsi kpeei ashishi lɛ mli sane. Wɔkɛ woji wuji kɛ woji bibii ohai abɔ ni gbaa Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe saji haa yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli.

Osɔfoi ashia ko ni wɔtee lɛ ji he ko ni mikaiɔ waa, he ni wɔkɛ osɔfo ni kwɛɔ Church of England ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nɔ wie yɛ lɛ. Yɛ hei pii lɛ, wɔtsiɔ Anglican osɔfo lɛ saramɔ lɛ wɔtoɔ aahu kɛyashiɔ naagbee, ejaakɛ efɔɔ wɔnaa gbamɔ kɛji ená ele akɛ wɔmiishiɛ sanekpakpa lɛ yɛ jɛmɛ. Shi mɔ fɛɛ mɔ wieɔ akrowa osɔfo nɛɛ he ekpakpa. Eyasaraa helatsɛmɛi, ekɛ woji maa mɛi ni sumɔɔ nikanemɔ, ni eyasaraa esɔlemɔ lɛ mli bii lɛ po yɛ amɛshiai amli, ni egbalaa Biblia lɛ mli etsɔɔ amɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni wɔyasara lɛ lɛ, ejie naanyobɔɔ su kpo waa diɛŋtsɛ etsɔɔ wɔ, ni ehe woji pii. Ema nɔ mi hu eha wɔ akɛ, kɛji mɔ ko yɛ akrowa lɛ ni eesumɔ koni ená wɔ woji lɛ eko shi ebɛ shika lɛ, ebaawo he nyɔji lɛ. Wɔná wɔle akɛ, niiashikpamɔi ni yɔɔ gbeyei ni ená yɛ Jeŋ Ta 1 lɛ mli lɛ eha etswa efai shi akɛ ebaaha toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ ahi esɔlemɔ lɛ mli bii lɛ ateŋ. Dani wɔɔshi lɛ, ejɔɔ wɔ, ni ewo wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ yɛ nitsumɔ kpakpa ni wɔtsuɔ lɛ mli. Wiemɔi ni ekɛwo wɔ gbɛ lɛ ji nɔ ni yɔɔ 4 Mose 6:24: “Nuntsɔ lɛ ajɔɔ nyɛ ni ekɛ nyɛ ato.”—King James Version.

Beni mije gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi afii enyɔ sɛɛ lɛ, Awo gbo, ni miku misɛɛ mitee London ni mihiɛɛɛ shika, ni mibɛ weku hu. Suɔlɔ Scotlandnyo Odasefonyo ko ha mikɛ lɛ hi shi, eye ebua mi ni mikpee Awo gbele lɛ naa, ni ewo mi hewalɛ koni mitsa be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ mikɛ Julia Fairfax ni ji gbɛgbalɔ hefatalɔ hee lɛ ku sɛɛ kɛtee Anglia Bokagbɛ. Wɔsaa shwiili momo ko (shwiili ni awɔɔ mli ni tsɔne gbalaa) koni wɔkɛtsu nii akɛ tsũ ni anyɛɔ agbalaa; wɔkɛ katapila loo tsɔne ko gbalaa kɛjɛɔ he kome kɛyaa he kroko. Wɔ kɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni edara, Albert kɛ Ethel Abbott, ni amɛ hu amɛyɔɔ tsũ shwiili bibioo ko lɛ fee ekome ni wɔtee nɔ wɔshiɛ. Albert kɛ Ethel bafee tamɔ fɔlɔi kɛha mi.

Yɛ be mli ni mitsuɔ nii akɛ gbɛgbalɔ yɛ Cambridgeshire lɛ, mikɛ John Matthews ni ji Kristofonyo nyɛminuu fɛfɛo, ni ejie emuuyeli ni ehiɛ kɛha Yehowa lɛ kpo etsɔɔ momo yɛ shihilɛi ni naa wawai amli lɛ kpe. Aje jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ shishi etsɛɛɛ ni wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ 1940.

Ta Be kɛ Weku

Beni wɔji gbalashihilɛ mli hefatalɔi ehee lɛ, no mli lɛ tsũ shwiili bibioo ko ni dalɛ shɛɔ kpatashi bibioo ko ji wɔshia, ni moto ko ni hi jogbaŋŋ ni wɔyɔɔ lɛ ji nɔ ni wɔkɛtsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Beni wɔbote gbalashihilɛ mli afi sɛɛ lɛ, amɔ̃ John, ni aha eyatsu nii akɛ okwaafonyo ni abɔ lɛ apaa, akɛni ekpoo akɛ etsuŋ asraafoi anitsumɔ yɛ eyiŋkpɛɛ ni damɔ Biblia nɔ lɛ hewɔ. (Yesaia 2:4) Eyɛ mli akɛ enɛ kɛ wɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ba naagbee moŋ, shi mɔ̃ ni amɔ̃ John lɛ bafee tamɔ nɔ ni ajɛ ŋwɛi afee, ejaakɛ no mli lɛ eshwɛ fioo ni mafɔ, ni ebaanyɛ eye ebua wɔ.

Yɛ ta lɛ afii lɛ amli lɛ, wɔná kpeei krɛdɛɛi ni afee yɛ naagbai lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ. Yɛ 1941 mli lɛ, John kɛ wɔ moto lɛ wo mi kɛtee Manchester, ni feɔ kilomitai 300 jɛkɛmɔ beni mihiɛ wɔ klɛŋklɛŋ bi lɛ hɔ. Beni wɔyaa lɛ wɔho maji ni akɛ okpɛlɛmi efite jɛmɛ lɛ ahe, ni wɔsusu kɛji akɛ abaanyɛ afee kpee lɛ yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai mli. Anyɛ afee. Odasefoi ni jɛ England hei sɔrɔtoi eyi The Free Trade Hall ni yɔɔ Manchester teŋgbɛ lɛ mli obɔ, ni atsu gbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ ahe nii.

Yɛ kpee lɛ naagbee wielɔ lɛ naagbee wiemɔ lɛ mli lɛ, ekɛɛ toibolɔi lɛ akɛ esa akɛ amɛshi he ni amɛyɔɔ lɛ oya nɔŋŋ, ejaakɛ aaakpa kɔɔyɔŋ lɛji akpɛlɛmitswaa gbɛ. Kɔkɔbɔɔ lɛ ba yɛ ebe naa. Wɔshɛ he ni kɛ asa lɛ jɛkɛɛɛ, ni wɔnu tsɔne bɛji ni naa wa kɛ tui ni akɛtswaa kɔɔyɔŋ lɛji agbɛɛmɔi. Ni wɔkwɛ wɔsɛɛ lɛ, wɔnyɛ wɔna kɔɔyɔŋ lɛji nyɔŋmai abɔ ni miiŋmɛɛ okpɛlɛmii ahe amɛmiishwie maŋtiase lɛ teŋ. Wɔnyɛ wɔna asa lɛ ni etsɛko tsɔ ni wɔtara mli lɛ kɛtsɔ la kɛ lasu lɛ mli kɛjɛ shɔŋŋ; akpata fɛɛ hiɛ! Miishɛɛ sane ji akɛ, agbeee wɔ Kristofoi nyɛmimɛi hii loo yei lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko.

Yɛ be mli ni wɔkwɛɔ wɔbii lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, shi wɔhaa nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ gbɛgbalɔi ni bɛ shihilɛhei lɛ bahiɔ wɔshia. Be ko lɛ, gbɛgbalɔi ekpaa bahi wɔshia lɛ nyɔji fioo ko. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ kɛbɔɔ ji yiŋtoo kome hewɔ ni wɔbiyoo Eunice hala akɛ ebaaje gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ 1961, beni eye afii 15 pɛ lɛ. Mɔbɔ sane ji akɛ wɔbinuu David eyaaa nɔ esɔmɔɔɔ Yehowa beni eda lɛ, ni wɔbiyoo Linda hu gbo yɛ shihilɛ ni yɔɔ gbeyei mli yɛ ta be lɛ mli.

Wɔyiŋ ni Wɔkpɛ akɛ Wɔɔshi Kɛya Spain

Awo nɔkwɛmɔnɔ kɛ hewalɛwoo lɛ ha miná suɔmɔ akɛ matsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ, ni nakai oti lɛ ejeee mijwɛŋmɔ mli kwraa. Enɛ hewɔ lɛ wɔna miishɛɛ beni Eunice shi England kɛtee Spain yɛ 1973 mli, he ni hiamɔ lɛ da yɛ kɛha Maŋtsɛyeli jajelɔi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, edɔ wɔ akɛ eeshi, shi eŋɔɔ wɔnaa hu akɛ eesumɔ koni eyasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ.

Wɔyasaraa Eunice yɛ afii lɛ amli, ni wɔbale Spain jogbaŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mi kɛ John yasara lɛ yɛ hei sɔrɔtoi ni atuu awo edɛŋ lɛ ateŋ ejwɛ mli. Agbɛnɛ yɛ be mli ni afii lɛ hoɔ eyaa lɛ, wɔhewalɛ nɔ bɔi gbɔ́mɔ. John gbee shi ni eye egbɔmɔtsoŋ hewalɛ awui waa, ni miná tsui kɛ kuɛ mli hela. Enɛɛmɛi asɛɛ lɛ, wɔ fɛɛ wɔpiŋ yɛ hela ni haa mɔ talɔi amli woɔ nu lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Eunice yelikɛbuamɔ he miihia wɔ lɛɛlɛŋ moŋ, shi wɔsumɔɔɔ ni eshiɔ enitsumɔ lɛ yɛ wɔ hewɔ.

Wɔkɛ Eunice susu nibii ni wɔtao lɛ ahe, ni wɔsɔle kɛha gbɛtsɔɔmɔ. Eeshwe koni eba shia ni ebaye ebua wɔ shi wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ, tsabaa ni hi fe fɛɛ lɛ ji ni mi kɛ John kɛ lɛ ayahi shi yɛ Spain. Kɛ mi diɛŋtsɛ minyɛɛɛ matsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ lɛ, kɛhoo lɛ manyɛ mafi mibiyoo lɛ kɛ enanemɛi gbɛgbalɔi enyɔ lɛ asɛɛ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Yɛ be nɛɛ mli lɛ, mi kɛ John ŋɔ Nuria kɛ Ana, ni ji gbɛgbalɔi enyɔ ni fata Eunice he aaafee afii 15 lɛ akɛ wɔbiyei diɛŋtsɛ. Ni amɛ hu amɛna miishɛɛ akɛ wɔba koni wɔkɛ amɛ abahi shi kɛya he fɛɛ he ni akɛ amɛ aaaya.

Kɛjɛ be mli ni wɔfee nɛkɛ yiŋkpɛɛ nɛɛ lɛ, nɔ ni fe afii ekpaa eho. Wɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli woko wu dɔŋŋ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔ shihilɛ ebafee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ waa. Minyɛɛɛ mawie Spain wiemɔ jogbaŋŋ lolo, shi no etsiii minaa koni mikashiɛ. Mi kɛ John hiɛ mɛɔ yɛ wɔ asafo bibioo ni yɔɔ Extremadura, ni yɔɔ Spain woyi-anaigbɛ lɛ mli.

Spain ni miyahi lɛ eha mile nii babaoo ni kɔɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ majimaji ateŋ lɛ he nii, ni bianɛ lɛ minuɔ nɔ ni Yesu Kristo kɛɛ akɛ “abɔɔ lɛ ji je nɛŋ” shishi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.—Mateo 13:38.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Gbɛgbamɔ yɛ 1930 afii lɛ amli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje