Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 10/1 bf. 24-27
  • Miná nɔ ko Ni Hi Fe Shikatsuru

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Miná nɔ ko Ni Hi Fe Shikatsuru
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mifee Yaa yɛ Amɛrika
  • Mina Minyɛmimɛi Lɛ
  • Weku kɛ Yarafeemɔ
  • Anɔkwale lɛ Kasemɔ
  • He ni Afɔ Mi Yɛ lɛ Taomɔ
  • Anɔkwale lɛ ni Akɛaaye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe
  • Ni Wɔɔkai Wɔ Bɔlɔ lɛ Kɛjɛ Wɔgbekɛbiiashi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Bii Kpaanyɔ Ni Mitsɔse Amɛ Yɛ Yehowa Gbɛ̀i Anɔ Lɛ Ji Nitsumɔ Ni Wa Ni Yɔɔ Miishɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
  • Mɛni Manyɛ Maŋɔto Yehowa Najiaŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • Ní Wɔɔha Wɔhiŋmɛii kɛ Wɔtsui Ahi Nyɔmɔwoo lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 10/1 bf. 24-27

Miná nɔ ko Ni Hi Fe Shikatsuru

TAAKƐ CHARLES MYLTON GBA

Gbi ko lɛ Ataa kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔhaa Charlie ayaa Amɛrika, he ni shika namɔ waaa kwraa yɛ lɛ? Ebaanyɛ ená eko, ni ekɛ eko amaje wɔ!”

YƐ ANƆKWALE mli lɛ, gbɔmɛi susuɔ akɛ ewaaa kwraa akɛ aaatsɔ niiatsɛ yɛ Amɛrika. Yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ shihilɛ lɛ mli wa waa kɛha mɛi ni yɔɔ Europa bokagbɛ lɛ. No mli lɛ, mifɔlɔi yɛ ŋmɔ bibioo ko, ni amɛlɛɔ tsinai kɛ wuɔi fioo komɛi. Ilɛtrik kɛ piapi bɛ wɔshia lɛ. Ni nakai nɔŋŋ ji mɛi ni bɛŋkɛ wɔ lɛ hu.

Afɔ́ mi January 1, 1893, aaafee afii 106 ni eho nɛ yɛ Hoszowczyk. Wɔ akrowa lɛ yɛ Galicia, ni ji maŋ wulu ko ni fata hei ni Austria kɛ Hungary yeɔ nɔ lɛ ahe. Bianɛ lɛ Hoszowczyk yɛ Poland bokagbɛ, he ni kɛ Slovakia kɛ Ukraine jɛkɛɛɛ lɛ. Fɛi yeɔ waa yɛ jɛmɛ, ni snoo hu nɛɛɔ waa diɛŋtsɛ. Beni miye aaafee afii kpawo lɛ, no mli lɛ, minyiɛɔ aaafee kilomita fã kɛyaa ŋshɔnine ko nɔ, ni mikɛ lema yajwaa ais lɛ he ko ni miyɛɔ nu kɛjɛɔ mli. Mitereɔ kɛyaa shia ni Awo kɛhoɔ nii, ni ekɛshaa nibii amli. Eyafɔɔ nibii lɛ ahe yɛ ŋshɔnine lɛ nɔ, ni ekɛ ais ni lɛɛ lɛ tsuɔ nii akɛ niiahefɔmɔ tao.

Skul bɛ Hoszowczyk, shi mikase Poland, Russia, Slovak kɛ Ukraine wiemɔi lɛ. Atsɔse wɔ akɛ Greek Ɔtodɔksbii, ni misɔmɔ akɛ sɔlemɔtsu mli afɔleshaa latɛ hiɛ sɔɔlɔ. Shi beni midako po lɛ, mimli fũ osɔfo lɛ ni kɛɛ akɛ esaaa akɛ wɔyeɔ tsinaloo Sohaa, shi lɛ diɛŋtsɛ lɛ efeɔ nakai lɛ hewɔ.

Wɔnanemɛi lɛ ekomɛi eku amɛsɛɛ kɛjɛ nii ni amɛyatsu yɛ United States lɛ mli amɛba, ni amɛkɛ shika eba koni amɛkɛsaa amɛshiai, ni amɛkɛhe tsɔji ni akɛbaatsu nii yɛ ŋmɔ lɛ mli. Enɛ ji nɔ ni tsirɛ Ataa ni ewie akɛ ebaaha mikɛ nanemɛi komɛi ni miito gbɛjianɔ koni amɛya Amɛrika ekoŋŋ lɛ aya lɛ. Nakai afi lɛ ji 1907, ni miye afii 14.

Mifee Yaa yɛ Amɛrika

Etsɛɛɛ nɔŋŋ ni miyakwɔ lɛlɛ ko, ni yɛ otsii enyɔ mli lɛ wɔfo Atlantik lɛ momo. Yɛ nakai bei amli lɛ ehe miihia ni ohiɛ dɔlai 20, kɛ jeee nakai lɛ, akɛ bo baaku sɛɛ kɛya omaŋ ekoŋŋ. Miyɛ jwiɛtɛi kuku ni naa shɛɔ dɔlai 20, ni no hewɔ lɛ, mibatsɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni fo Ellis Ŋshɔkpɔ lɛ, New York gbɛ ni atsɔɔ nɔ kɛyaa Amɛrika lɛ ateŋ mɔ kome. Yɛ anɔkwale mli lɛ, shika namɔ jeee nɔ ko ni waaa, ni ewa akɛ aaatsɔ niitsɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, shika namɔ wa waa!

Wɔyawo oketeke kɛtee Johnstown, yɛ Pennsylvania. Hii ni mikɛ amɛ nyiɛ lɛ etee jɛmɛ pɛŋ, no hewɔ lɛ amɛle he ni manyɛ mayahai tsũ yɛ. Yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ ji akɛ, koni mayatao minyɛmiyoo ni yɔɔ Jerome, yɛ Pennsylvania, he ni sɛɛ mli lɛ mibaná mile akɛ ekɛ he ni miyɔɔ lɛ jɛkɛmɔ shɛɔ kilomitai 25 lɛ. Shi yɛ nɔ najiaŋ ni makɛɛ akɛ Jerome moŋ lɛ, mitsɛɔ lɛ akɛ Yarome, ejaakɛ yɛ mimaŋ wiemɔ mli lɛ, atsɛɔ “J” tamɔ “Y.” Mɔ ko nuko Yarome dã, no hewɔ lɛ mibatsɔ gbɔ yɛ maŋsɛɛ, ni minyɛɛɛ Blɔfo mawie kwraa, ni mibɛ shika bɔ ni sa.

Daa leebi lɛ miyataoɔ nitsumɔ. Yɛ hei ni aheɔ nitsulɔi yɛ lɛ, mɛi enyɔ loo etɛ pɛ abɔɔ amɛ apaa yɛ mɛi nyɔŋmai abɔ ni toɔ srɛnɛɛ lɛ mli. No hewɔ lɛ daa gbi lɛ mikuɔ misɛɛ kɛyaa shia ni miyahai lɛ, ni miyakaseɔ Blɔfo wiemɔ, kɛtsɔ woji komɛi ni mɔ diɛŋtsɛ nyɛɔ ekɛkaseɔ lɛ anɔ. Bei komɛi lɛ, mináa nitsumɔi bibii komɛi mitsuɔ, shi beni nyɔji lɛ ho yaa lɛ, mishika lɛ tã kwraa.

Mina Minyɛmimɛi Lɛ

Gbi ko lɛ miiho yɛ gboiatoohe ko ni dãahɔɔmɔhe ko tsa nɔ yɛ oketeke shidaamɔhe lɛ masɛi. Lɛɛlɛŋ, niyenii lɛ miije ŋma waa! Kɛ́ mɔ ko he biɛr ni ahɔɔ lɛ cents enumɔ ni yɔɔ glase agbo mli lɛ, no lɛ akɛ bodobodo ni awo mli nibii kɛ nibii kromɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ baaha mɔ lɛ yaka. Eyɛ mli akɛ afii ni miye lɛ shɛɛɛ mɔ ni esa akɛ eyaa dãahɔɔmɔhe moŋ, shi nihɔɔlɔ lɛ na mi mɔbɔ ni ehɔɔ biɛr lɛ eha mi.

Beni miyeɔ nii lɛ, hii komɛi bakɛɛ mi akɛ: “Nuu dãa lɛ oya! Oketeke ni baaya Jerome lɛ miiba.”

Mibi akɛ: “Ootsɔɔ Yarome?”

Hii lɛ kɛɛ akɛ: “Dabi, Jerome.” No ha mibale he ni minyɛmiyoo lɛ yɔɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ dãahɔɔmɔhe lɛ, mina nuu ko ní he ni eyɔɔ lɛ, tsũi etɛ pɛ foɔ ekɛ lɛ teŋ! No hewɔ lɛ, miyahe oketeke tikiti, ni yɛ naagbee lɛ mina minyɛmiyoo lɛ.

Minyɛmiyoo lɛ kɛ ewu ji mɛi ni kɛ tsũ haiɔ gbɔmɛi ni tsaa mũ lɛ, ni mi kɛ amɛ yahi shi. Amɛná nitsumɔ amɛha mi akɛ mɔ ni kwɛɔ tsɔne ni gbalaa nu ni haaa ebote he ni atsaa mũ lɛ yɛ lɛ nɔ. Be fɛɛ be ni ebaakpa nitsumɔ lɛ, esa akɛ mayatsɛ koni abasaa. Awoɔ mi nyɔmɔ cents 15 daa gbi. Kɛkɛ ni miyatsu nii yɛ oketeke gbɛ̀i lɛ anɔ, yɛ he ko ni afeɔ blɔkii yɛ, ni mitsu nii po akɛ mɔ ni haa mɛi ishuɔrans. Sɛɛ mli lɛ mishi kɛtee Pittsburgh, he ni minyɛminuu Steve yɔɔ lɛ. Wɔyatsu nii yɛ he ni afeɔ dadei yɛ yɛ jɛmɛ. Mináaa shika bɔ ni sa kwraa ni manyɛ mikɛ eko amaje shia.

Weku kɛ Yarafeemɔ

Gbi ko beni minyiɛ kɛmiiya nitsumɔ lɛ, mina abaawa ko damɔ shia mli he ni etsuɔ nii yɛ lɛ hiɛ. Mikɛɛ akɛ, ‘Oo, yoo nɛɛ he yɛ fɛo jogbaŋŋ.’ Otsii etɛ sɛɛ, yɛ 1917 mli lɛ Mi kɛ Helen bote gbalashihilɛ mli. Wɔfɔ bii ekpaa yɛ afii nyɔŋma ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli, ni amɛteŋ mɔ kome gbo beni eji gbekɛ lolo.

Yɛ 1918 mli lɛ, Pittsburgh Railways nitsumɔhe lɛ bɔ mi apaa akɛ oketeke kudɔlɔ. Atoɔ tii yɛ he ni akɛ tsɔji lɛ yamamɔɔ lɛ masɛi. Helabii hii enyɔ ji mɛi ni kwɛɔ nɔ, ni etamɔ nɔ ni nɔ fɛɛ nɔ ni mɔ ko bahe lɛ kɔɔɔ amɛhe eko, shii abɔ ni amɛbaanyɛ amɛshiɛ amɛha bo kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ. Mikɛɔ akɛ: “Ani nyɛmiitao nyɛkɛɛ mi akɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ asane ejaaa, shi nyɛ yi enyɔ lɛ pɛ nyɛ sane ja?”

Amɛbaakɛɛ akɛ, “ojogbaŋŋ taomɔ yɛ Biblia lɛ mli!” Shi nakai be lɛ mli lɛ amɛnyɛɛ amɛtsɔ̃ miyiŋ.

Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ 1928 mli lɛ, hela mɔ̃ misuɔlɔ Helen. Ni bɔni afee ni mibii lɛ anine ashɛ kwɛmɔ kpakpa nɔ hewɔ lɛ, mikɛ amɛ tee koni amɛkɛ minyɛmiyoo kɛ ewu lɛ ayahi shi yɛ Jerome. Nakai bei amli lɛ, amɛhe ŋmɔ ko. Mifɔɔ gbekɛbii lɛ saramɔ, ni mikɛ shika haa daa nyɔɔŋ koni mikɛwo amɛniyenii lɛ ahe nyɔmɔ. Mikɛ atadei hu majeɔ amɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, Helen shihilɛ lɛ mli bawa, ni egbo yɛ August 27, 1930.

Mihe fee shoo, ni mifee basaa. Beni mitee miyana osɔfo lɛ koni eto yarafeemɔ lɛ he gbɛjianɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Jeee sɔlemɔ nɛɛ mlinyo ji bo dɔŋŋ. Fe afi nɛ, owoko nyɔji ni ohiɛ lɛ.”

Mitsɔɔ mli akɛ, hela bamɔ̃ miŋa be saŋŋ nɛ, ni ákɛ, shika fioo ni mináa lɛ mikɛhaa mibii lɛ, bɔni afee ni amɛye amɛbua yɛ sɔlemɔ ni yɔɔ Jerome lɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, dani osɔfo lɛ aaatsu yarafeemɔ lɛ he nii lɛ, ebi koni mayafa shika dɔlai 50 ni mikɛwo nyɔji ni mihiɛ sɔlemɔ lɛ. Osɔfo lɛ bi hu koni maha dɔlai 15 kroko hu koni akɛfee Mass yɛ mishaayoo lɛ shia, he ni nanemɛi kɛ weku eto gbɛjianɔ akɛ amɛbaasaa Helen afɔ̃ koni ayafu lɛ lɛ. Minine nyɛɛɛ ashɛ dɔlai 15 lɛ nɔ, shi osɔfo lɛ kpɛlɛ akɛ ebaafee Mass lɛ kɛji akɛ mikɛ shika lɛ baaha lɛ yɛ wɔnyɔmɔwoo gbi lɛ nɔ.

Beni nitsumɔ mli nyɔmɔwoo gbi lɛ shɛ lɛ, ehe bahia ni mikɛ shika lɛ ayahe aspaatrei kɛ atadei maha gbekɛbii lɛ ni amɛkɛya skul. Ojogbaŋŋ, aaafee otsii enyɔ sɛɛ lɛ, osɔfo lɛ bakwɔ tsɔne ni mikɛnyiɛɔ oketeke gbɛ nɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Owoko mi nakai dɔlai 15 lɛ he nyɔmɔ lolo.” Kɛkɛ ni beni eyishi yɛ shidaamɔhe lɛ, ewo mihe gbeyei akɛ, “Miiya onɔkwɛlɔ lɛ ŋɔɔ, koni ajie yɛ onyɔmɔwoo lɛ mli.”

Beni wɔtsu nii wɔgbe naa nakai gbi lɛ, mitee nitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ ŋɔɔ, ni mikɛɛ lɛ nɔ ni eba lɛ. Eyɛ mli akɛ Katoliknyo ji lɛ moŋ, shi ekɛɛ akɛ: “Kɛ nakai osɔfo lɛ ba biɛ lɛ, makɛɛ lɛ nibii gbohii ni efeɔ lɛ!” Enɛ ha mibɔi jwɛŋmɔ, ‘Wɔshika pɛ osɔfoi lɛ taoɔ, shi amɛtsɔɔɔ wɔ Biblia lɛ mli nɔ ko nɔ ko.’

Anɔkwale lɛ Kasemɔ

Be kroko ni mitee he ni Helabii hii enyɔ lɛ toɔ tii lɛ yɛ lɛ, mikɛ amɛ gba sane ni ba mi kɛ osɔfo lɛ teŋ lɛ he sane. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, mikɛ Biblia Kaselɔi taakɛ ale Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ je nikasemɔ shishi. Gbɛkɛ fɛɛ lɛ miwɔɔɔ ní miikane Biblia lɛ kɛ Biblia he woji lɛ. Mikase akɛ, Helen he jaraaa lɛ yɛ hetsuumɔhe ko, taakɛ osɔfo lɛ kɛɛ lɛ, shi moŋ ewɔ yɛ gbele mli. (Hiob 14:13, 14; Yohane 11:11-14) Lɛɛlɛŋ, minine shɛ nɔ ko ni hi fe shikatsuru nɔ—no ji anɔkwale lɛ!

Otsii fioo komɛi asɛɛ lɛ, yɛ klɛŋklɛŋ kpee ni mikɛ Biblia Kaselɔi lɛ tee yɛ Garden Theatre yɛ Pittsburgh lɛ mli lɛ, miwo minine nɔ ni mikɛɛ akɛ, “Gbɛkɛ nɛɛ, mikase nii babaoo kɛjɛ Biblia lɛ mli, fe afii ni mikɛhi sɔlemɔ lɛ mli lɛ.” Sɛɛ mli beni abi akɛ namɛi baasumɔ koni amɛkɛ amɛhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ, miwo minine nɔ ekoŋŋ.

Kɛkɛ ni yɛ October 4, 1931 lɛ, mikɛ nu mli baptisimɔ fee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi. Yɛ nakai bei lɛ amli lɛ, minyɛ mihai tsũ, ni miha mibii lɛ ku amɛsɛɛ amɛkɛ mi bahi shi, mibɔ shiakwɛlɔ ko apaa koni eye ebua mi kɛha amɛkwɛmɔ. Yɛ weku sɔ̃i ni jwere minɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mikɛ mihe wo sɔɔmɔ krɛdɛɛ ko ni atsɛɔ lɛ akɛ gbɛgbalɔi awalɔ lɛ mli kɛjɛ January 1932 kɛyashi June 1933, ni mikɛ ŋmɛlɛtswai 50 kɛmiishɛ 60 tsuɔ nii daa nyɔɔŋ, mikɛ mɛi krokomɛi gbaa Biblia lɛ mli sane.

Yɛ nɛkɛ bei nɛɛ amli lɛ, mibɔi oblayoo fɛfɛo ko ni taa oketeke ni mikɛ tsuɔ nii lɛ mli kɛyaa nitsumɔ ni ekɛbaa lɛ kadimɔ. Wɔnyɛɔ wɔnaa wɔhe yɛ ashwishwɛ ni yɔɔ mihiɛ lɛ mli. Nɛkɛ gbɛ nɔ tsɔ ni mikɛle Mary. Wɔnyiɛ, ni wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ August 1936.

Bɔ ni mitsɛ saŋŋ yɛ nitsumɔ lɛ mli hewɔ lɛ, yɛ 1949 lɛ, minyɛ mihala be ni mikɛbaatsu nii, ni eye ebua mi ni misɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ, taakɛ atsɛɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. No mli lɛ, mibiyoo Jean eje gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ 1945 mli, ni wɔfee ekome kɛtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Jean kɛ Sam Friend ni no mli lɛ eesɔmɔ yɛ Betel, Yehowa Odasefoi ajeŋ fɛɛ yitso ni yɔɔ Brooklyn, New York lɛ kpe.a Amɛbote gbalashihilɛ mli yɛ 1952. Mitee nɔ misɔmɔ yɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ Pittsburgh ni mifee Biblia mli nikasemɔi babaoo, ni yɛ be ko mli lɛ, mikɛ wekui srɔtoi 14 fee nikasemɔ yɛ otsi mli. Yɛ 1958 mli lɛ, mikpa nitsumɔ akɛ oketeke kudɔlɔ. No sɛɛ lɛ, gbɛgbamɔ lɛ bafee nɔ ko ni waaa, ejaakɛ ehe ehiaaa ni mikɛ ŋmɛlɛtswaa kpaanyɔ atsu heloonaa nitsumɔ yɛ gbi kome mli dɔŋŋ.

Hela mɔ̃ Mary yɛ 1983 mli. Mibɔ mɔdɛŋ akɛ makwɛ lɛ, ejaakɛ ekɛ aaafee afii 50 ekwɛ mi jogbaŋŋ. Naagbee lɛ, yɛ September 14, 1986 lɛ, eje mli.

He ni Afɔ Mi Yɛ lɛ Taomɔ

Yɛ 1989 mli lɛ, Jean kɛ Sam kɛ mi tee kpeei ni afee yɛ Poland lɛ. Wɔtee he ni alɛ mi yɛ lɛ hu. Beni Russiabii lɛ ŋɔ nakai je lɛ fã lɛ, amɛtsake maji lɛ agbɛi, ni amɛshwie gbɔmɛi lɛ kɛtee shikpɔji krokomɛi anɔ. Ashwie minyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ kome kɛtee Istanbul kɛ minyɛmiyoo ko hu kɛtee Russia. Ni mɛi ni wɔbi amɛ lɛ leee akrowa ni wɔtsɔɔ amɛ lɛ.

Kɛkɛ ni gɔŋ ko ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ bafee tamɔ he ko ni mile. Yɛ be mli ni wɔbɛŋkɛɔ jɛmɛ lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ kadimɔ nii lɛ ekomɛi bafee mi faŋŋ—gɔŋ ko, gbɛ ŋta ko, sɔlemɔtsu ko, faa nɔ agba ko. Amrɔ nɔŋŋ lɛ, nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ ji akɛ, wɔna tao ko ni aŋma yɛ nɔ akɛ, “Hoszowczyk”! Etsɛko tsɔ ni Kɔmunistbii lɛ laaje hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ, ni akɛ gbɛi ni akrowai lɛ hiɛ tsutsu lɛ ewowoo amɛ ekoŋŋ.

Wɔshia lɛ bɛ dɔŋŋ, shi latɛ ni wɔkɛhoɔ nii lɛ yɛ, ní efu fã kɛ efã. Kɛkɛ ni mikɛ minine tsɔɔ tso agbo ko, ni miikɛɛ akɛ: “Nyɛkwɛa nakai tso lɛ. Midu dani mishi kɛtee Amɛrika. Kwɛ bɔ ni eda agbo!” No sɛɛ lɛ, wɔtee gɔɔ lɛ mli ni wɔmiitao weku lɛ mli bii agbɛi, shi wɔnaaa eko.

Anɔkwale lɛ ni Akɛaaye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe

Beni Jean wu gbo yɛ 1993 lɛ, ebi kɛji akɛ masumɔ ni eshi Betel koni ebakwɛ mi. Mikɛɛ lɛ akɛ, no baafee nɔ ko ni ehiii fe fɛɛ ni ebaafee, ni mi hu manu he nakai nɔŋŋ. Mi diɛŋtsɛ mikwɛ mihe kɛhi shi aahu kɛyashi miye afii 102, shi agbɛnɛ ehe bahia ni akɛ mi aya he ni akwɛɔ mɛi yɛ. Asafoŋ onukpa ji mi lolo yɛ Bellevue Asafo ni yɔɔ Pittsburgh lɛ mli, ni nyɛmimɛi lɛ bawoɔ mi kɛyaa kpeei yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ daa Hɔgbaa. Eyɛ mli akɛ minyɛɛɛ mashiɛ babaoo tsɔ̃ moŋ, shi mikahe mifata gbɛgbalɔi ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ lɛ ahe.

Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, miná skul srɔtoi krɛdɛɛi ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ toɔ he gbɛjianɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ. December ni ho nɛɛ, miyabo Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul kɛha onukpai lɛ nifeemɔi lɛ ekomɛi atoi. Ni April 11 ni ho nɛɛ, Jean bawo mi kɛtee Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi, ni ji gbi jurɔ ko ni misumɔɔ akɛ mikɛ mihe awo mli daa afi kɛjɛ 1931 kɛbaa nɛɛ.

Mɛi komɛi ni mikɛ amɛ kase Biblia lɛ miisɔmɔ bianɛ akɛ onukpai, mɛi krokomɛi hu miisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Amɛrika Wuoyigbɛ, ni mɛi komɛi etsɔmɔ naamɛi kɛ niimɛi, ni amɛkɛ amɛbii miisɔmɔ. Mi diɛŋtsɛ mibii lɛ ateŋ mɛi etɛ—Mary Jane, John, kɛ Jean—kɛ amɛbii kɛ nabii pii miisɔmɔ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwale mli. Misɔlemɔ ji akɛ, gbi ko lɛ, mibiyoo kroko lɛ, kɛ minabii kɛ nanakansowai lɛ baafee nakai nɔŋŋ.

Amrɔ nɛɛ, miye afii 105, shi miwoɔ mɛi fɛɛ hewalɛ koni amɛkase Biblia lɛ, ni amɛkɛ mɛi krokomɛi agba nibii ni amɛkaseɔ lɛ he sane. Hɛɛ, mikase akɛ, kɛ okpɛtɛ Yehowa he gbagbalii lɛ, onijiaŋ ejeŋ wui kɔkɔɔkɔ. No lɛ, bo hu obaaná nɔ ko ni hi fe shikatsuru ni fiteɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ—anɔkwale ni haa wɔnáa wɔ kɛ wɔ-Wala Halɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni jara wa lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Sam Friend wala shihilɛ he sane je kpo yɛ August 1, 1986 blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ baafai 22-26 lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Beni mikudɔɔ oketeke lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Yɛ he ni akwɛɔ mɛi yɛ he ní miyɔɔ bianɛ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Gbɛjegbɛ he okadi ni wɔna yɛ afi 1989 lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje