Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
Yehowa Odasefoi ateŋ mɛi pii yeɔ yookpeemɔ he afi gbi jurɔ. Fɔmɔ gbi ji afi gbi jurɔ ko ni afɔ bo. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ ayeɔ yookpeemɔ he afi gbii juji ni ayeee fɔmɔ he afi gbii juji lɛ?
Yɛ anɔkwale mli lɛ ehe ehiaaa ni Kristofonyo ko aye amɛteŋ eko. Shi kɛlɛ, no etsɔɔɔ akɛ amɛhiɛ shishinumɔ kome, aloo, esa akɛ Kristofoi asusu klɛŋklɛŋ (yookpeemɔ he gbii juji) lɛ yeli he tamɔ amɛsusuɔ fɔmɔ gbii ahe nɔŋŋ lɛ.
Taakɛ akadi lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ gbii juji ji fɛɛ ejaakɛ “afi gbi jurɔ” ji ‘gbi ni kadiɔ nifeemɔ ko ni ayeɔ yɛ afi fɛɛ afi mli.’ Ebaanyɛ efee nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ he gbi jurɔ yeli ko—gbi ni oná lɔle mli oshara, gbi ni ona nyɔɔŋtsere duŋwoo, gbi ni okɛ oweku lɛ yasere, kɛ ekrokomɛi. Eyɛ faŋŋ akɛ, Kristofoi haaa “afi gbi jurɔ” fɛɛ “afi gbi jurɔ” atsɔ gbi krɛdɛɛ ko loo okpɔlɔŋmɛɛ nifeemɔ ko. Ehe hiaa ni mɔ asusu bɔ ni nifeemɔ ko yɔɔ lɛ he ni ekpɛ eyiŋ yɛ nɔ ni esusuɔ akɛ esa lɛ he.
Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ je gbɛ ewo Israelbii lɛ kitã ni amɛye gbi ni ebɔfo lɛ ho yɛ Isrealbii lɛ ashiai amli yɛ Mizraim lɛ kɛ nibii krokomɛi ni nyiɛ ewebii lɛ akpojee kɛmiijɛ jɛmɛ yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ sɛɛ kɛba lɛ ahe gbi jurɔ daa afi. (2 Mose 12:14) Beni Yudafoi lɛ, ní Yesu fata he lɛ ye nakai nifeemɔ lɛ he gbi jurɔ lɛ, amɛfee yɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ lɛ toiboo naa, ni amɛfeee enɛ kɛ okpɔlɔŋmɛɛ loo kɛ nikeenii. Yudafoi lɛ hu ye sɔlemɔtsu lɛ ni asaa ajɔɔ nɔ ekoŋŋ lɛ akɛ afi gbijurɔyeli krɛdɛɛ ko. Eyɛ mli akɛ nɛkɛ yinɔsane mli nifeemɔ nɛɛ jeee famɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli moŋ, shi Yohane 10:22, 23 tsɔɔ akɛ Yesu eteee shi ewooo enɛ feemɔ. Naagbee lɛ, Kristofoi yɛ kpee krɛdɛɛ ni amɛfeɔ yɛ Yesu gbele lɛ he afi gbijurɔyeli lɛ nɔ. Eji anɔkwale akɛ, afeɔ enɛ yɛ toiboo ni afeɔ ahaa kitã ni mli kã shi faŋŋ ni awo ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ.—Luka 22:19, 20.
Ni yookpeemɔ he afi gbijurɔyelii hu? Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, eji nɔ ko ni wu kɛ ŋa fɔɔ feemɔ akɛ amɛaaye gbi ni amɛkɛbote gbalashihilɛ, ni ji gbɛjianɔtoo ni shishitolɔ ji Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ he afi gbi jurɔ. (1 Mose 2:18-24; Mateo 19:4-6) Eji anɔkwale akɛ, Biblia lɛ eteee shi ewooo gbalashihilɛ mlibotemɔ. Yesu tee gbalashihilɛ okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi ni eye ebua koni nifeemɔ lɛ aŋɔɔ.—Yohane 2:1-11.
Enɛ hewɔ lɛ, ebafeŋ nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi baahala ni amɛye amɛ yookpeemɔ he afi gbi jurɔ, koni amɛkɛsusu miishɛɛ ni amɛná yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ he, ní amɛkɛwo yiŋ ni amɛkpɛ lɛ mli hewalɛ, ní amɛtsu nii yɛ omanyeyeli mli akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi. Kɛ amɛbaagbala amɛjwɛŋmɔ kɛba nɛkɛ miishɛɛ gbi nɛɛ nɔ yɛ teemɔŋ ákɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi jio, aloo amɛbaafɔ̃ wekumɛi loo nanemɛi ni bɛŋkɛɔ amɛ waa lɛ anine ni amɛbafata amɛhe jio lɛ, no lɛ, amɛyiŋkpɛɛ ni. Esaaa akɛ ebafeɔ hegbɛ ni aná kɛha henaabuamɔ agbo ko. Yɛ nɛkɛ gbi nɛɛ nɔ lɛ, Kristofoi baasumɔ ni amɛkɛ shishitoo mlai ni kɔɔ amɛ daa gbi shihilɛ he lɛ atsu nii. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔye yookpeemɔ he afi gbi jurɔ loo wɔyeee jio lɛ, no lɛ eji mɔ aŋkro lɛ sane.—Romabii 13:13, 14.
Agbɛnɛ, mɛni yɔɔ fɔmɔ gbi jurɔ ni aaaye lɛ hu he? Ani wɔyɛ saji yɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ gbijurɔyeli ni tamɔ nakai?
Ojogbaŋŋ, mra mli yɛ afii oha nɛɛ mli lɛ, Biblia Kaselɔi, taakɛ ale Yehowa Odasefoi yɛ no beaŋ lɛ ye fɔmɔ gbii juji. Amɛteŋ mɛi pii hiɛɔ woji bibii ni gbɛi ji Daily Heavenly Manna. Nɔ ni yɔɔ mli ji Biblia ŋmalɛi kɛha gbi fɛɛ gbi, ni Kristofoi babaoo kɛ mfonirii bibii woɔ baafai ni kɛ amɛnanemɛi Biblia Kaselɔi afɔmɔ gbii lɛ nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ amli. Agbɛnɛ hu, February 15, 1909 The Watch Tower lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ kpee wulu ko ni afee yɛ Jacksonville, Florida, U.S.A. lɛ shishi lɛ, aha Nyɛminuu Russell, ni no mli lɛ eji Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ kwɔ wiemɔ kpoku lɛ. Mɛni hewɔ? Akɛ fɔmɔ gbi he nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ ni ji wein yibii, blɔfoŋmei, kɛ akutui ni yɔɔ adekai amli ha lɛ. Enɛ haa wɔnaa jwɛŋmɔ ko yɛ nɔ ni tee nɔ tsutsu lɛ he. Kɛ wɔɔwie saji yɛ bɔ ni amɛyɔɔ diɛŋtsɛ lɛ he lɛ, wɔbaakai akɛ yɛ nakai beaŋ lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ hu yeɔ December 25 akɛ Yesu fɔmɔ gbi lɛ he afi gbi jurɔ. Ebafee nɔ ni afɔɔ feemɔ akɛ aŋmɛɔ okpɔlɔ yɛ Brooklyn nitsumɔhe yitso lɛ kɛyeɔ Blonya.
Shi kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ edara yɛ mumɔŋ yɛ gbɛi srɔtoi anɔ. Yɛ afi 1920 afii lɛ amli lɛ, anɔkwale la ni yaa nɔ ekpɛɔ lɛ ye ebua amɛ ni amɛna nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ:
Jeee December 25, ni ji gbi ni kɛ wɔŋjalɔi ajamɔ kpãa gbee lɛ nɔ afɔ Yesu. Biblia lɛ kudɔɔ wɔ ni wɔye Yesu gbele gbi lɛ he gbi jurɔ, jeee efɔmɔ gbi loo mɔ kroko fɔmɔ gbi afi gbi jurɔ. Nakai feemɔ lɛ kɛ Jajelɔi 7:1 lɛ kpãa gbee, kɛ anɔkwale ni eji akɛ, bɔ ni anɔkwafo ko shihilɛ tsɔɔ ehaa lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe gbi ni akɛfɔ lɛ. Biblia lɛ eŋmaaa akɛ tsulɔ anɔkwafo ko ye efɔmɔ gbi he gbi jurɔ. Eŋmala fɔmɔ gbi gbijurɔyelii ní wɔŋjalɔi pɛ ye, ní afee yiwalɛ nii yɛ shishi lɛ eshwie shi. Nyɛhaa wɔsusua nɛkɛ fɔmɔ gbi gbijurɔyelii nɛɛ ahe wɔkwɛa.
Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji Farao fɔmɔ gbi lɛ yeli yɛ Yosef beaŋ. (1 Mose 40:20-23) Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, sane ni kɔɔ fɔmɔ gbii ahe ni yɔɔ Hastings Encyclopædia of Religion and Ethics lɛ mli lɛ jeɔ shishi akɛ: “Nɔ ni afɔɔ feemɔ yɛ fɔmɔ gbi yeli he yɛ bɔ ni eji lɛ mli lɛ kɛ be buu yɛ tsakpãa, ni nɔ ni yɔɔ mli lɛ kɛ blema jamɔ mli shishitoo mlai komɛi yɛ tsakpãa.” Sɛɛ mli lɛ, ɛnsaiklopedia lɛ tsɛ Sir J. Gardner Wilkinson, ni ji Mizraim he nikaselɔ lɛ wiemɔi ayisɛɛ ni eŋma akɛ: “Mizraimnyo fɛɛ Mizriamnyo buɔ gbi lɛ babaoo, ni efeɔ enɛ kɛyashiɔ efɔmɔ gbi be lɛ nɔ; ni ekolɛ taakɛ eji yɛ Persia lɛ, mɔ aŋkro fɛɛ mɔ aŋkro kɛ miishɛɛ babaoo yeɔ efɔmɔ gbi, ni ekɛ miishɛɛ fɛɛ nii yɔɔ akutsoŋ lɛ hereɔ enanemɛi lɛ, ni titri lɛ, kɛ niyenii ŋɔɔmɔŋɔɔmɔi.”
Fɔmɔ gbijurɔyeli kroko ni atsĩ tã yɛ Biblia lɛ mli lɛ ji Herode nɔ lɛ, no mli ni afo Yohane Baptisilɔ lɛ yitso lɛ. (Mateo 14:6-10) The International Standard Bible Encyclopedia (afi 1979 nɔ̃) lɛ kɛ nɛkɛ nilee nɛɛ haa: “Helabii ni hi shi kɛtsɔ Yudafoi ni wieɔ Hela wiemɔ lɛ hiɛ lɛ ye nyɔŋmɔi kɛ gbɔmɛi ni ale waa lɛ afɔmɔ gbii. H[el]a genéthlia kadi nɛkɛ gbijurɔyelii nɛɛ, yɛ be mli ni genésia shishi ji gbijurɔyeli ni ayeɔ yɛ mɔ aŋkro ko ni he hiaa ni egbo lɛ fɔmɔ gbi lɛ nɔ. Yɛ 2 Macc[abees] 6:7 lɛ, wɔna Antiochus IV lɛ nyɔŋ kome genéthlia ni atsɛ yisɛɛ, nɔ mli ni anyɛ Yudafoi lɛ anɔ koni ‘amɛna afɔleshaai lɛ amli gbɛfaŋ nɔ lɛ.’ . . . Beni Herode ye efɔmɔ gbi lɛ, efee enɛ yɛ Helabii lɛ akusum lɛ kɛ gbeekpãmɔ naa; odaseyeli ko bɛ kɛha fɔmɔ gbijurɔyeli yɛ Israel yɛ Helabii ni hi shi yɛ mra beaŋ lɛ abei lɛ mli.”
Akpɛlɛɔ nɔ akɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ haooo amɛhe yɛ bɔ ni blema jamɔ nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ loo kusum fɛɛ kusum lɛ je shishi kɛ bɔ ni amɛyɔɔ tsakpãa he, shi amɛkuuu amɛhiɛ amɛfɔɔɔ okadi ni he hiaa ni bɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ nɔ. Nɔ ni fata enɛ he ji akɛ fɔmɔ gbi gbijurɔyelii pɛ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ji wɔŋjalɔi anɔ, ni afee yiwalɛ nii yɛ shishi. No hewɔ lɛ, Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ fɔmɔ gbi gbijurɔyelii, ni ji anɔkwa sane ni anɔkwa Kristofoi ekuuu amɛhiɛ amɛfɔɔɔ nɔ lɛ ejaaa.
No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni kɛji Kristofoi aaahala ni amɛye amɛ yookpeemɔ he afi gbi jurɔ lɛ, no lɛ, eji amɛteemɔŋ sane lɛ, yiŋtoo kpakpai yɛ ní no hewɔ ni Kristofoi ni edara lɛ baatsi amɛhe kɛjɛ fɔmɔ gbi gbijurɔyelii ahe lɛ.