Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 1/1 bf. 21-25
  • Mɔdɛŋ Ni Mibɔɔ Koni Mafee Mihe “Nitsulɔ Ni Hiɛ Gbooo”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɔdɛŋ Ni Mibɔɔ Koni Mafee Mihe “Nitsulɔ Ni Hiɛ Gbooo”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nitsumɔ yɛ Germany Nuhiɛ Tawuu Nitsumɔ lɛ Mli
  • La ko Kpɛ yɛ Sũ Mli Nitsaa Nitsumɔhe Lɛ
  • Mikase Mimlifu Nɔyeli
  • Gbɛjianɔtoo ni Dekã Bɛ Mli, Shi Sɛɛnamɔi Yɛ Mli
  • Sɔɔmɔ Hegbɛi Krokomɛi
  • Hiɛyaa yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ
  • Biblia Kanemɔ—Ewaje Mi Miwala Beaŋ Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
  • Yehowa Ye Ebua Wɔ Ni Wɔdamɔ Yiwalɛ Nɔyelii Anaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Nɔ̃ Kpakpa ko Bɛ ni Fe Anɔkwale Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Nɔ ni Fe Afii 50 ni ‘Mikɛtee Hei’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 1/1 bf. 21-25

Mɔdɛŋ Ni Mibɔɔ Koni Mafee Mihe “Nitsulɔ Ni Hiɛ Gbooo”

TAAKƐ ANDRÉ SOPPA GBA

Jeŋ Ta II fɛ, ni ekɛ gbɔmɔgbee babaoo kɛ nijiaŋwujee ni anyɛɛɛ atsɔɔ mli ba. Ákɛ Germany Navy nitsumɔhe ni bɛŋkɛ Narvik yɛ Norway lɛ adafitswalɔ lɛ, minyɛ mina bɔ ni gbɔmɔ adesa yitsoŋ wa yɛ enyɛmi gbɔmɔ nɔ ha lɛ jogbaŋŋ. Kɛ shɛ gbɛkɛ ni mihɔ ŋshɔnaa tɛ gɔji lɛ ateŋ ni miikwɛ hulu la kpɛmɔ lɛ liamɔi fɛfɛji lɛ, ehaa misusuɔ wala shihilɛ he waa. Miyɛ nɔmimaa akɛ, jeee Nyɔŋmɔ ni bɔ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ kɛ tawuu sɛkɛyeli lɛ ba.

AFƆ́ mi yɛ afi 1923 mli yɛ Lassoth akrowa lɛ (bianɛ lɛ eyɛ Poland), yɛ Czech husu lɛ masɛi, ni atsɔse mi yɛ okwaafoi ohiafoi aweku mli. No mli lɛ mifɔlɔi ji Katolikbii diɛŋtsɛ, ni jamɔ tsuɔ gbɛhe wulu ko he nii yɛ wɔshihilɛi amli. Shi kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ ni mibɔi mijamɔ lɛ he ŋwanejee. Protestant wekui etɛ yɛ wɔ akrowa lɛ, ni Katolikbii lɛ shwie amɛ kɛjɛ amɛteŋ. Minuuu nɔ hewɔ ni esa akɛ enɛ aba lɛ nakai lɛ shishi. Atsɔɔ wɔ jamɔ mli saji yɛ skul, ni wɔtĩɔ enɛ mli shii abɔ. Shi gbi ko ni mibi osɔfo lɛ koni égbala Triniti lɛ mli etsɔɔ mi lɛ, etswa mi kpãa shii nyɔŋma kɛha mi hetoo. Shi enɛ ba mli beni miye afii 17, ni maa nɔ mi akɛ sɔlemɔ lɛ elaka mi. Awo fɔlɔi gboi yɛ nyɔŋ kome mli, ni awo bɛ shika bɔ ni sa ni eeenyɛ ekɛwo sɔlemɔ lɛ nyɔmɔ kɛha yarafeemɔ nifeemɔi enyɔ lɛ fɛɛ. No hewɔ lɛ, ekɛɛ osɔfɔ lɛ akɛ ebaawo lɛ nyɔmɔ kɛ fee sɛɛ. Hetoo ni ekɛha lɛ ji akɛ: “Bɛ ofɔlɔi yɛ nibii komɛi, aloo jeee nakai? Hɔɔmɔ koni okɛ shika lɛ atsu yarafeemɔ lɛ he nii.”

Afii fioo komɛi asɛɛ dani nakai sane lɛ aaaba, beni Hitler baye nɔ yɛ afi 1933 mli lɛ, no mli lɛ aŋmɛɛɛ wɔ gbɛ koni wɔwie Poland wiemɔ dɔŋŋ; esa akɛ wɔwie Germany wiemɔ. Mɛi ni kpoo, aloo amɛnyɛɛɛ amɛkase Germany wiemɔ lɛ laaje fiofio—sɛɛ mli lɛ akɛɛ wɔ akɛ akɛ amɛ yawo yiwalɛ nsrai amli. Atsake wɔ akrowa lɛ po gbɛi kɛtee Germany wiemɔ mli, atsɛ lɛ akɛ Grünfliess. Mikpa skul yaa beni miye afii 14, ni akɛni mibɛ Hitler Gbekɛbii akuu gbɛjianɔtoo lɛ mli hewɔ lɛ, nitsumɔ taomɔ wa eha mi. Shi yɛ naagbee lɛ, abɔ mi apaa, ni mitsu nii akɛ mɔ ni miikase shikatsuru he tsuumɔ he nii. Ní ta lɛ je shishi lɛ, asɔle aha Hitler kɛ Germany asraafoi lɛ yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli. Miisusu kɛji akɛ fã kroko lɛ hu baasɔle nakai nɔŋŋ kɛha kunimyeli.

Nitsumɔ yɛ Germany Nuhiɛ Tawuu Nitsumɔ lɛ Mli

Yɛ December 1941 mli lɛ, mikɛ minine wo wolo shishi koni matsu nii kɛha Germany Navy nitsumɔ lɛ, ni yɛ afi 1942 afi lɛ shishijee mli lɛ akɛ mi tee Norway ŋshɔnaagbɛ lɛ koni miyasɔmɔ akɛ oblanuu fioo yɛ lɛlɛ lɛ mli. Akɛ wɔ tee Trondheim kɛ Oslo teŋgbɛ koni wɔyabu lɛji ni akɛyaholeɔ asraafoi, tui aloo jatsu lɛ ahe. Nɛkɛ beaŋ, beni miyɔɔ lɛlɛ lɛ mli lɛ ni minu ni lɛlɛ lɛ mli bii enyɔ miigba je lɛ naagbee ni Biblia egba efɔ̃ shi lɛ he sane lɛ. Eyɛ mli akɛ amɛmiishe gbeyei akɛ amɛbaawie ni mɛi anu moŋ, shi amɛkɛɛ mi akɛ amɛfɔlɔi kɛ Yehowa Odasefoi lɛ bɔɔ, shi amɛyanyiɛɛɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. Enɛ ji klɛŋklɛŋ kwraa ni minuɔ Yehowa Odasefoi ahe.

Yɛ ta lɛ naagbee lɛ, Britaniabii lɛ mɔmɔ wɔ, ni amɛha wɔtsɔmɔ gboklɛfoi, ni amɛkɛ wɔ yaha Amɛrikabii lɛ koni amɛku sɛɛ amɛkɛ wɔ aya Germany. Akɛ wɔteŋ mɛi ni amrɔ nɛɛ amɛshiai eyaje Soviet kwɛmɔ shishi lɛ tee tsũŋwoohe ni yɔɔ Liévin, yɛ France kooyigbɛ lɛ, koni wɔyatsu nii yɛ hei ni atsaa sũ mli nii ni tamɔ ŋai yɛ lɛ. Enɛ ba mli yɛ August 1945 mli. Mikaiɔ akɛ mibi French bulɔi lɛ eko jamɔ mli ni eyɔɔ. Eha hetoo akɛ: “Katolik.” Akɛni Katoliknyo ji mi hu hewɔ lɛ, mibi lɛ nɔ ni wɔfee wɔhe? Hetoo ni ekɛha lɛ ji akɛ: “Oti ko bɛ ni baaye abua ni anu shishi. Nakai kɛkɛ eji.” Yɛ migbɛfaŋ lɛ, shishinumɔ bɛ mli akɛ esa akɛ gbɔmɛi ni jɛ jamɔ kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ kɛ amɛhe awuu ta, ni amɛgbegbee amɛhe.

La ko Kpɛ yɛ Sũ Mli Nitsaa Nitsumɔhe Lɛ

Klɛŋklɛŋ gbi ni mikɛ mɛi krokomɛi ni tsaa sũ mli nii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ tsu nii yɛ nitsaahe lɛ, mɔ ko ni atsɛɔ lɛ Evans Emiot ha mi bodobodo ni awo mli nibii ni eyeɔ lɛ eko. Tsutsu ko lɛ, Ohio, yɛ United States lɛ eyɔɔ, ni ekɛ afii babaoo ehi France. Ekɛ mi wie jeŋ ko ni awuŋ ta yɛ jɛmɛ dɔŋŋ lɛ he. Subaŋ kpakpa ni eyɔɔ lɛ fee mi naakpɛɛ. Eyɛ mli akɛ Germanynyo ji mi, ni eji Amɛrikanyo moŋ, shi ebɛ nyɛ̃ɛ ko kwraa kɛha mi. Wɔkpeee dɔŋŋ aahu kɛyashi afi 1948 afi lɛ shishijee mli, beni eha mi wolo bibioo ko ni gbɛi ji “The Prince of Peace” (Toiŋjɔlɛ Lumɔ Lɛ) lɛ. Agbɛnɛ mibakase Nyɔŋmɔ ni feɔ ejurɔ ni nyɛɔ tawuu lɛ he nii—Nyɔŋmɔ ko ni misusu ehe beni mikwɛɔ kooyigbɛ la kpɛmɔ lɛ liamɔi lɛ. Mitswa mifai shi akɛ, matao jamɔ ni tsɔɔ tsɔɔmɔ nɛɛ lɛ. Shi akɛni Evans tsuɔ nii yɛ nitsaahe lɛ fã kroko mli hewɔ lɛ, minyɛɛɛ mana lɛ. Mikpa shi yɛ jamɔ kui srɔtoi ni yɔɔ tsũŋwoohe lɛ fɛɛ mli, ni miibi kɛji akɛ amɛle wolo bibioo lɛ he nɔ ko lo, shi fɛɛ fee efolo.

Yɛ naagbee lɛ, yɛ April 1948 mli lɛ, ajie mi kɛjɛ tsũŋwoohe lɛ, ni mibatsɔ nitsulɔ ni eye ehe. Hɔgbaa ni nyiɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, efee mi naakpɛɛ beni minu ŋmɛlɛ bibioo ko gbɛɛmɔ he yɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni eŋɔɔ minaa akɛ mina Evans! No mli lɛ efata Yehowa Odasefoi akuu lɛ he, ni amɛkɛ woji ni aŋmala maŋshiɛmɔ ko ni abaaha lɛ yitso yɛ nɔ lɛ ekpɛtɛ amɛhiɛ kɛ amɛsɛɛ, ni amɛkɛmiitswa he adafi. No mli lɛ Marceau Leroy ji Odasefonyo ni tswaa ŋmɛlɛ lɛ, mɔ ni amrɔ nɛɛ eji France Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu lɛ mlinyo lɛ. Akɛ mi tsɔɔ Polandnyo ni atsɛɔ lɛ Joseph Kulczak ni wieɔ Germany wiemɔ lɛ, mɔ ni na nɔ yɛ yiwalɛ nsrai amli yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ. Efɔ mi nine koni miba nakai gbɛkɛnaashi kpee lɛ shishi. Minuuu nibii ni awie lɛ ashishi jogbaŋŋ, shi kɛ mɛi fɛɛ ni eba jɛmɛ lɛ hole amɛniji anɔ lɛ, mibiɔ mɔ ni ta mimasɛi lɛ ni etsɔɔ mi nɔ hewɔ ni afeɔ nakai lɛ. “Amɛ ji mɛi ni baanyɛ aya Dunkerque wɔsɛɛ otsi koni amɛyashiɛ.” Mibi akɛ: “Ani manyɛ mikɛ amɛ aya?” Aha mi hetoo akɛ: “Mɛni hewɔ onyɛŋ okɛ amɛ aya!” No hewɔ lɛ, mitee miyashiɛ yɛ shia kɛ shia, yɛ Hɔgbaa gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ jeee mɛi fɛɛ ni wɔkɛkpe lɛ kɛ wɔ kpãa gbee moŋ, shi miná miishɛɛ, nɔŋŋ kɛkɛ ni mibɔi shiɛmɔyaa daa.

Mikase Mimlifu Nɔyeli

No sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ ni Odasefoi lɛ bɔi shiɛmɔ yɛ asraafoi awɔɔhei lɛ, he ni Germanybii ni aha amɛye amɛhe kɛjɛ tsũŋwoo mli lɛ yɔɔ lɛ. Enɛ bɛ mlɛo kɛha mi, ejaakɛ ale bɔ ni mimli fuɔ waa lɛ. Kɛ mɔ ko ye mihe fɛo lɛ, miwoɔ ehe gbeyei ni mikɛɔ akɛ: “Obaana nɔ ko osa onaa bianɛ.” Be ko beni mitsuɔ nii yɛ nitsaahe lɛ, mimã mɔ ko ni yeɔ Yehowa he fɛo lɛ atswɛrɛ.

Shi yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, minyɛ mitsake misubaŋ. Gbi ko beni wɔshiɛɔ yɛ asraafoi awɔɔhei nɛɛ, hii akuu ko ni etɔ dãa fe nine lɛ miitao ni amɛgba Odasefoi lɛ ekomɛi anaa. Akɛni nyɛmimɛi ni mikɛnyiɛ lɛ le akɛ mimli fuɔ waa oya hewɔ lɛ, amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛtsi minaa, koni mikɛ mihe akawo mli, shi hii lɛ ateŋ mɔ kome tse kɛba minɔ kɛ mlifu, ni ebɔi etade lɛ jiemɔ. Miyi shi yɛ mibaisikel lɛ nɔ, ni mikɛha lɛ koni ehiɛ mli, ni mikɛ miniji wo mikotokui lɛ amli. Enɛ fee lɛ naakpɛɛ aahu akɛ ebo nɔ ni miyɔɔ ni makɛɛ lɛ lɛ toi. Mikɛɛ lɛ akɛ eya shia ni eyawɔ, koni ebabo maŋshiɛmɔ lɛ toi. Lɛɛlɛŋ hu, beni atswaa gbɛkɛ ŋmɛji 3:00 lɛ eba jɛmɛ. Yɛ naagbee lɛ, tsutsu gboklɛfoi lɛ aaafee 20 kpɛlɛ shɛɛ sane lɛ nɔ. Shi mi lɛ, abaptisi mi September 1948.

Gbɛjianɔtoo ni Dekã Bɛ Mli, Shi Sɛɛnamɔi Yɛ Mli

Akɛ shikpɔŋkukuji ni wɔbaashiɛ yɛ mli lɛ he nitsumɔ wo midɛŋ, koni agbɛnɛ hu, matao hei ni wɔbaanyɛ wɔha maŋshiɛmɔi yɛ. Bɔni afee ni manyɛ matsu enɛ he nii lɛ, bei komɛi lɛ mikɛ mibaisikel bibioo lɛ fãa gbɛ aaafee kilomitai 50 dani miyatsuɔ nii maŋkɛ yɛ nitsaahei lɛ. Kɛkɛ lɛ, yɛ otsi lɛ naagbee mli lɛ, wɔkɛ bɔɔs holeɔ shiɛlɔi enyɔ loo ejwɛ kɛ wielɔ lɛ kɛyaa shikpɔŋkuku lɛ mli. Yɛ maji wuji amli lɛ, kɛ wɔyana he ko kpakpa lɛ, wɔbuaa wɔbaagii lɛ anaa ni wɔkɛfeɔ nɔ ni wielɔ ko baadamɔ sɛɛ awie. Bei pii lɛ, wɔwoɔ kaadi ni miitswa maŋshiɛmɔ lɛ yitso lɛ he adafi yɛ wɔhiɛ kɛ wɔsɛɛ, ni wɔkɛfɔ̃ɔ mɛi lɛ nine.

Mikɛ Jeannette Chauffour, ni ji Odasefonyo ni jɛ Reims lɛ kpe yɛ afi 1951 mli. Wɔbasumɔ wɔhe amrɔ nɔŋŋ, ni yɛ afi sɛɛ, yɛ May 17, afi 1952 lɛ, wɔbote gbalashihilɛ mli. Wɔfã kɛtee Pecquencourt, ni ji maŋ ko ni atsaa sũ mli nii yɛ, yɛ Douai masɛi lɛ. Shi etsɛɛɛ ni hela bɔi mi mɔmɔ. Miná flufla mli hela ni atsɛɔ lɛ akɛ silicosis ní ji hela ni mɔmɔɔ mɛi ni tsuɔ nii yɛ sũ mli nii atsaahei lɛ, shi mináaa nitsumɔ ko kwraa yɛ he kroko matsu. No hewɔ lɛ, beni afeɔ majimaji ateŋ kpee lɛ yɛ Nuremberg yɛ afi 1955 mli yɛ Germany ni abi koni wɔyaye wɔbua asafo bibioo ko ni yɔɔ Kehl, ni ji jarayeli maŋ ni yɔɔ Rhine faa lɛ masɛi lɛ, wɔnyɛ wɔtee jɛmɛ ni nɔ ko etsiii wɔnaa. No mli lɛ, shiɛlɔi 45 pɛ yɔɔ asafo lɛ mli. Shiɛlɔi ayifalɛ lɛ tee hiɛ kɛyashɛ 95, yɛ afii kpawo ni nyiɛ sɛɛ ni wɔkɛtsu nii yɛ asafo nɛɛ mli lɛ mli.

Sɔɔmɔ Hegbɛi Krokomɛi

Akɛni wɔna akɛ asafo lɛ ema shi shiŋŋ hewɔ lɛ, wɔbi Asafo lɛ koni eha wɔ nitsumɔ yɛ France akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi. Nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ waa ji akɛ, aha wɔ nitsumɔ yɛ Paris. Nyɔji kpaanyɔ ni wɔyaye yɛ jɛmɛ lɛ ha wɔná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Mi kɛ Jeannette fɛɛ ná hegbɛ akɛ wɔɔfee shia Biblia mli nikasemɔi 42. Beni wɔyɔɔ jɛmɛ lɛ, abaptisi wɔnikaselɔi lɛ ateŋ mɛi enumɔ, ni yɛ sɛɛ mli lɛ, mɛi 11 kpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ.

Akɛni Latin Quarter wɔyɔɔ hewɔ lɛ, bei pii lɛ wɔkɛ univɛsiti tsɔɔlɔi ni jɛ Sorbonne kpeɔ. Jeŋ nilee tsɔɔlɔ ko ni eba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ, ni kaseɔ hemɔkɛyeli tsamɔ he nii lɛ, kase Biblia lɛ, ni yɛ naagbee lɛ ebatsɔ Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome. Gbi ko lɛ mikɛ tsũmaa he nitsulɔ ko ni kɛ Jesuit tsɔɔlɔi lɛ bɔɔ waa lɛ je Biblia mli sanegbaa shishi. Eba wɔshia shwane ŋmɛji etɛ ni eshi etee yɛ nakai gbi lɛ gbɛkɛ ŋmɛji nyɔŋma. Nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ ji akɛ, yɛ ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fã mli lɛ, eku esɛɛ ekoŋŋ kɛba. Ekɛ Jesuit ko ni nyɛɛɛ aha lɛ Biblia mli gbalɛ mli saji ni ebi lɛ lɛ hetoo lɛ wie. Etee shia leebi ŋmɛlɛ kome, ni eku esɛɛ nɔŋŋ ŋmɛji kpawo. Yɛ be ni sa mli lɛ, lɛ hu ebatsɔ Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome. Anɔkwale lɛ he kumai ni ye lɛ tamɔ nɛkɛ lɛ bafee hewalɛwoo babaoo kɛha mi kɛ miŋa.

Beni wɔsɔmɔ yɛ Paris wɔgbe naa lɛ, afɔ mi nine koni miyasɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kɛha France bokagbɛ bii lɛ. Eyɛ miishɛɛ waa akɛ wɔɔsɔmɔ asafoi ni wieɔ French kɛ Germany lɛ, ni wɔwo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ. Beni wɔtee ní wɔsɔmɔɔ Rombas asafo lɛ yɛ Lorraine lɛ, mikɛ Stanislas Ambroszczak kpe. Polandnyo ni, ni etsu nii yɛ Asraafoi ni Efee Ekome lɛ anushishi lɛlɛ lɛ mli, beni awuɔ ta lɛ, ewuu yɛ Norway ŋshɔ lɛ hiɛ. No mli lɛ, wɔkɛ wɔhe yeee, ni wɔmiiwuu yɛ he kome lɛ nɔŋŋ yɛ ŋshɔ lɛ hiɛ. Amrɔ nɛɛ lɛ, wɔ ji nyɛmimɛi ni miitsu nii yɛ ekomefeemɔ mli kɛmiisɔmɔ Yehowa wɔ Nyɔŋmɔ lɛ. Be ko hu beni afeɔ kpee yɛ Paris lɛ, mina mɔ ko, ni miyoo lɛ. Mɔ nɛ ji onukpa ni kwɛɔ asraafoi anɔ yɛ he ni awo mi tsũŋ yɛ lɛ yɛ France kooyigbɛ lɛ. Kwɛ bɔ ni wɔná miishɛɛ akɛ wɔɔfee ekome kɛtsu nii yɛ kpee lɛ shishi! Nakai ji hewalɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ ákɛ, etsakeɔ tsutsu henyɛlɔi efeɔ amɛ nyɛmimɛi kɛ nanemɛi ni kɛ amɛhe bɔɔ gbagbalii!

Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ afii 14 yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, ehe bahia ni makpa yɛ mi gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni baa shi lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, mi kɛ miŋa tswa wɔfai shi akɛ wɔbaaya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ bɔ ni wɔɔnyɛ. No hewɔ lɛ, wɔyatao tsũ kɛ nitsumɔ yɛ Mulhouse maŋ lɛ mli, yɛ France bokagbɛ, ni wɔtsɔmɔ gbɛgbalɔi (be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔi).

Miishɛɛ kroko ni miná waa diɛŋtsɛ hu yɛ afii lɛ amli ji, mihe ni mikɛwo Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Yɛ afi 1985 mli lɛ, abi koni mito tsũmaa kuu ko he gbɛjianɔ kɛha France bokagbɛ bii lɛ. Kɛtsɔ nitsumɔ he ŋaalɔi kɛ mɛi ni ejɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe eha lɛ atsɔsemɔ nɔ lɛ, wɔnyɛ wɔto kuu ko shishi, ni amɛtsu nii kɛmamɔ aloo kɛsaa asai ni fa fe 80, ni amɛha efee jamɔhe ni sa kɛha Yehowa. Ni kwɛ miishɛɛ ni miná yɛ afi 1993 mli, ákɛ matsu nii kɛma Kpee Asa ko, kɛ Maŋtsɛyeli Asai enumɔ yɛ French Guiana, yɛ Amɛrika Wuoyigbɛ.

Hiɛyaa yɛ Kaai Fɛɛ Sɛɛ

Manyɛ makɛɛ yɛ faŋŋ mli akɛ, yɛ afii 50 ni eho ni mikɛtsu nii yɛ teokrase nitsumɔ lɛ mli lɛ, miwala shihilɛ mli eyi obɔ kɛ miishɛɛ sɔŋŋ, kɛ sɔɔmɔ mli hegbɛi. Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ December 1995 mli lɛ, miŋa ni misumɔɔ lɛ lɛ, ni mikɛ lɛ ehi shi afii 43 lɛ gbo. Eyɛ mli akɛ miye awerɛho waa yɛ nakai be lɛ mli—ni miiye awerɛho lolo ŋmɛnɛ moŋ—shi Yehowa woɔ mi hewalɛ, ni mimumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ hu jie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ mi, ni amɛfiɔ misɛɛ, ni enɛ haa piŋmɔ lɛ naa baa shi yɛ gbɛ ko nɔ, yɛ be mli ni bei lɛ hoɔ yaa nɛɛ.

Mikaiɔ wiemɔ ko ni nyɛminuu ko ni afɔ lɛ mu lɛ wie yɛ kpee ko shishi yɛ Munich, Germany yɛ afi 1963 lɛ lolo jogbaŋŋ. Ekɛɛ: “André, kaakwɛ abɛku aloo ejurɔ. Aka nyɛmimɛi ni yahi yiwalɛ nsrai lɛ amli lɛ babaoo. Wɔ lɛ, amrɔ nɛɛ esa akɛ wɔya wɔhiɛ. Esaaa akɛ wɔnii feɔ wɔhe mɔbɔ. No hewɔ lɛ yaa hiɛ!” Miha enɛ ehi mijwɛŋmɔ mli be fɛɛ be. Amrɔ nɛɛ lɛ, minyɛɛɛ matsu babaoo yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni mibɛ, kɛ gbɔlɛ hewɔ, shi wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 6:10 lɛ ji miishɛjemɔ jɛɛhe kɛha mi be fɛɛ be: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛ nitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ” lɛ. Hɛɛ, nii ni atsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ji hegbɛ ni fe fɛɛ ni mɔ ko baanyɛ aná. Oti ni ma mihiɛ yɛ afii 50 ni eho lɛ mli lɛ kã he lolo eji akɛ, mafee mihe “nitsulɔ ni hiɛ gbooo.”—2 Timoteo 2:15.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

Lɛlɛ mli ni mitsu nii yɛ yɛ Norway ŋshɔ tɛ gɔji lɛ ateŋ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Baisikel nɔ tamɔ kɛ shiɛmɔ yɛ France kooyigbɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Baagii ni ato ni akɛfee nɔ ko ni wielɔ lɛ damɔɔ sɛɛ ekɛ maŋshiɛmɔ lɛ haa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Mi kɛ miŋa Jeannette, yɛ wɔ yookpeemɔ lɛ shishi yɛ afi 1952 mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje