Te Osumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Jogbaŋŋ Oha Tɛŋŋ?
“Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.”—LALA 119:97.
1. Mɛni ji gbɛ kome ni aŋkroaŋkroi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ tsɔɔ nɔ amɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?
HII kɛ yei akpekpei ohai abɔ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ Biblia. Shi srɔtofeemɔ yɛ Biblia ni mɔ ko yɔɔ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he suɔmɔ ni eyɔɔ lɛ teŋ. Kɛji mɔ ko efɔɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ lɛ, ani ebaanyɛ ekɛɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ esumɔɔ? Eka shi faŋŋ akɛ dabi! Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛi ni tsutsu ko lɛ amɛbɛ bulɛ tsɔ kɛha Biblia lɛ miikane daa gbi agbɛnɛ. Amɛbaná suɔmɔ amɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni taakɛ lalatsɛ lɛ ji lɛ, amrɔ nɛɛ amɛjwɛŋɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ “jenamɔ fɛɛ.”—Lala 119:97.
2. Awaje Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ ko hemɔkɛyeli yɛ shihilɛi ni mli wa shishi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
2 Mɔ ko ni baná suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ji Nasho Dori. Ekɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ kɛ afii nyɔŋmai abɔ ŋmɛ amɛtsui shi kɛsɔmɔ Yehowa yɛ emaŋ ni ji Albania lɛ mli.[9] Yɛ nakai be lɛ babaoo mli lɛ, atsĩ Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ naa, ni Biblia kasemɔ he woji fioo pɛ nɛkɛ Kristofoi anɔkwafoi nɛɛ anine shɛ nɔ.[10] Ni kɛlɛ, Nyɛminuu Dori hemɔkɛyeli lɛ kã he emli wa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ekɛɛ akɛ: “Oti ni ma mihiɛ ji akɛ makane Biblia lɛ, kɛ hoo lɛ ŋmɛlɛtswaa kome daa gbi, ni mifee nakai aahu aaashɛ afii 60 dani mihiŋmɛi bɔi minaagbamɔ.”[11] Nyɛsɛɛ nɛɛ dani amɛná Biblia muu lɛ fɛɛ yɛ Albania wiemɔ mli, shi kɛlɛ, Nyɛminuu Dori kase Hela wiemɔ beni eji gbekɛ lɛ, no hewɔ lɛ, ekane Biblia lɛ yɛ nakai wiemɔ lɛ mli. Biblia lɛ ni Nyɛminuu Dori kaneɔ daa lɛ waje lɛ kɛtsɔ kaai srɔtoi amli, ni ebaanyɛ ewaje wɔ hu.
Nyɛnáa ‘Shwelɛ’ Kɛhaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ
3. Mɛɛ su esa akɛ Kristofoi aná yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he?
3 Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɛshwea wiemɔ lɛ mli fufɔ krɔŋŋ lɛ tamɔ fufɔbii ní afɔ́ bianɛ.” (1 Petro 2:2) Taakɛ bɔ ni abifao sumɔɔ enyɛ fufɔ waa lɛ, nakai nɔŋŋ Kristofoi ni hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ náa miishɛɛ akɛ amɛaakane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Ani nakai ji bɔ ni onuɔ he? Kɛ́ jeee nakai eji lɛ, onijiaŋ akɛje wui. Bo hu obaanyɛ oná shwelɛ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ.
4. Mɛni ebiɔ dani mɔ ko anyɛ akane Biblia lɛ daa?
4 Bɔni afee ni onyɛ ofee nakai lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, tsɔsemɔ ohe akɛ obaaha Biblia kanemɔ afee osu daa, ni kɛ aaahi lɛ feemɔ lɛ daa gbi. (Bɔfoi lɛ Asaji 17:11) Ekolɛ, onyɛŋ okɛ ŋmɛlɛtswaa kome akane Biblia lɛ daa gbi tamɔ Nasho Dori fee lɛ, shi, eka shi faŋŋ akɛ, obaanyɛ oto be ko daa gbi koni okɛsusu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he. Kristofoi komɛi teɔ shi mra fioo bɔni afee ni amɛjwɛŋ Biblia mli sane ko nɔ. Mɛɛ gbɛ ní wɔkɛaaje gbi lɛ shishi hi fe enɛ? Mɛi krokomɛi hu sumɔɔ ni amɛkane Biblia lɛ gbɛkɛ dani amɛyawɔ. Ni kɛlɛ, mɛi krokomɛi hu kaneɔ Biblia lɛ yɛ be kroko ni baahi kɛha amɛ mli. Nɔ titri ni he hiaa ji ni okane Biblia lɛ daa. No sɛɛ lɛ, ŋɔɔ be fioo ni okɛjwɛŋ nɔ ni okane lɛ nɔ. Nyɛhaa wɔsusua aŋkroaŋkroi ni ná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ he sɛɛ lɛ anɔkwɛmɔnii komɛi ahe wɔkwɛa.
Lalatsɛ ní Sumɔɔ Nyɔŋmɔ Mla Lɛ
5, 6. Eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔle egbɛi moŋ, shi mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ he kɛtsɔ nɔ ni eŋma lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ nɔ?
5 Eka shi faŋŋ akɛ, mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ yɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Namɔ ŋma nakai lala lɛ? Atsĩii mɔ ni ŋma lɛ gbɛi tã yɛ Biblia lɛ mli. Shi kɛlɛ, kɛji wɔkwɛ bɔ ni sane lɛ yaa lɛ, wɔnyɛɔ wɔleɔ nɔ ko fioo yɛ ehe, ni wɔle akɛ ejeee mɔ ko ni kɛ naagbai ekpeee yɛ eshihilɛ mli. Mɛi ni ekɛhi shi yɛ ebeaŋ ni asusu akɛ amɛji Yehowa jálɔi lɛ sumɔɔɔ Biblia shishitoo mlai tamɔ lɛ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, lalatsɛ lɛ haaa amɛsu lɛ atsi enaa kɛjɛ nɔ ni ja ni eeefee lɛ he. (Lala 119:23) Kɛ́ okɛ mɔ ko ni bɛ bulɛ kɛha Biblia shishitoo mlai yɔɔ loo okɛ lɛ tsuɔ nii lɛ, ekolɛ obaanyɛ ona bɔ ni lalatsɛ lɛ shihilɛ kɛ onɔ lɛ je amɛhe ha.
6 Eyɛ mli akɛ lalatsɛ lɛ ji mɔ ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei moŋ, shi ejeee mɔ ni buɔ ehe jalɔ. Ekɛ anɔkwayeli kpɛlɛ emuu ni eyeee lɛ nɔ. (Lala 119:5, 6, 67) Shi kɛlɛ, ehaaa esha aye enɔ. Ebi akɛ: “Te oblanyo aaafee tɛŋŋ ni eeeha egbɛ lɛ he atseŋ?” Eha hetoo akɛ: “No ji akɛ ekwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ owiemɔ lɛ naa.” (Lala 119:9) Kɛkɛ lɛ, beni emaa bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ hewalɛ kpakpa lɛ nɔ mi lɛ, lalatsɛ lɛ kɛfata he akɛ: “Mikɛ owiemɔ lɛ eto mitsui mli, koni mikafee esha mishio.” (Lala 119:11) Hewalɛ ni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkafee esha wɔshi Nyɔŋmɔ lɛ yɛ hewalɛ diɛŋtsɛ!
7. Mɛni hewɔ esa akɛ oblahii kɛ oblayei titri aha Biblia lɛ ni amɛaakane daa lɛ afee amɛhiamɔ nii lɛ?
7 Ehi jogbaŋŋ akɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei aaasusu lalatsɛ lɛ wiemɔi lɛ ahe. Kristofoi oblahii kɛ oblayei ebaje tutuamɔ shishi ŋmɛnɛ. Abonsam baasumɔ waa ni efite Yehowa jálɔi ni ji oblahii kɛ oblayei akuu ni daa lɛ. Oti ni ma Satan hiɛ ji akɛ ebaalaka Kristofoi oblahii kɛ oblayei koni amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ ni amɛku Nyɔŋmɔ mlai amli. Bei pii lɛ, sinii kɛ tɛlivishiŋ nɔ nibii jieɔ Abonsam susumɔi akpo. Etamɔ nɔ ni asumɔɔ mɛi ni ehe gbɛi yɛ nɛkɛ shwɛmɔi nɛɛ amli lɛ asane; ni ajieɔ amɛbɔlɛnamɔ mli jeŋba shara lɛ atsɔɔ akɛ nɔ ni tɔmɔ ko bɛ he. Mɛni ji nɔ ni etsɔɔ? ‘Tɔmɔ ko bɛ he akɛ mɛi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ aaaná bɔlɛ kɛji amɛsumɔɔ amɛhe yɛ anɔkwale mli lɛ kɛkɛ.’ Mɔbɔ sane ji akɛ, daa afi lɛ, Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo gbeeɔ nakai susumɔ lɛ mli. Mɛi komɛi kɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ eyasha shi. No hewɔ lɛ, nɔnyɛɛ lɛ yɛ jɛmɛ! Shi ani nɔnyɛɛ lɛ mli wa kɛha nyɛ oblahii kɛ oblayei lɛ aahu akɛ nyɛnyɛɛɛ naa nyɛkpee? Dabida! Yehowa esaa gbɛ ko eha Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni amɛbaanyɛ amɛtsɔ nɔ amɛye susumɔi ni ejaaa anɔ kunim. Amɛbaanyɛ amɛte shi amɛwo tawuu nii fɛɛ ni Abonsam baanyɛ afee lɛ kɛtsɔ ‘amɛhe nɔ ni amɛaakwɛ jogbaŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ naa, ni amɛbu Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ yɛ amɛtsuii amli’ lɛ nɔ. Be enyiɛ oyeɔ yɛ teemɔŋ Biblia kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ mli daa?
8. Nɔkwɛmɔnii ni atsĩ tã yɛ kuku nɛɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo koni hiɛsɔɔ ni oyɔɔ kɛha Mose Mla lɛ ada yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ wie akɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko!” (Lala 119:97) Mɛɛ mla he ewieɔ lɛ? Eewie Yehowa wiemɔ ni ajie lɛ kpo, ni Mose Mla lɛ fata he lɛ he. Kɛ́ mɛi komɛi na Mla lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekolɛ amɛbaakɛɛ akɛ ebe eho, ni amɛbaasusu bɔ ni mɔ ko aaafee asumɔ no lɛ he. Shi kɛlɛ, kɛ wɔjwɛŋ Mose Mla lɛ fãi srɔtoi lɛ anɔ taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔna nilee ni yɔɔ nakai Mla lɛ sɛɛ. Yɛ gbalɛi babaoo ni yɔɔ mla lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, falefalefeemɔ kɛ niyenii he taomɔ nii ní ha hetsemɔ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa tee hiɛ lɛ hu yɛ. (3 Mose 7:23, 24, 26; 11:2-8) Mla lɛ wo hewalɛ ní aye anɔkwa yɛ nitsumɔi amli, ni ewo Israelbii lɛ ŋaa koni amɛjie mɔbɔnalɛ kpo amɛtsɔɔ nanemɛi jálɔi ni ehia amɛ lɛ. (2 Mose 22:26, 27; 23:6; 3 Mose 19:35, 36; 5 Mose 24:17-21) Esaaa akɛ akwɛɔ hiɛaŋ yɛ kojomɔ mli. (5 Mose 16:19; 19:15) Yɛ be mli ni mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ náa shihilɛ mli niiashikpamɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ena bɔ ni nibii hiɔ jogbaŋŋ haa mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ tsuɔ nii lɛ, ni suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha no lɛ mli wa waa. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni Kristofoi yeɔ omanye yɛ Biblia shishitoo mlai ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ mli lɛ, ehaa suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli waa.
Maŋtsɛ ko ni kɛ Ekãa Jie Ehe Kpo akɛ Eyɛ Srɔto
9. Mɛɛ su Maŋtsɛ Hezekia ná yɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ he?
9 Nibii ni yɔɔ Lala 119 lɛ mli lɛ kɛ nɔ ni wɔle yɛ Hezekia he beni eji maŋtsɛ bi oblanyo lolo lɛ kpãa gbee jogbaŋŋ. Biblia he nilelɔi komɛi susuɔ akɛ Hezekia ji mɔ ni ŋma lala lɛ. Yɛ be mli ni wɔnyɛŋ wɔma enɛ nɔ mi lɛ, wɔle akɛ Hezekia yɛ bulɛ kpele kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Ekɛ eshihilɛ gbɛ tsɔɔ akɛ, ekpɛlɛɔ wiemɔi ni yɔɔ Lala 119:97 lɛ nɔ kɛjɛ etsui mli. Biblia lɛ wieɔ yɛ Hezekia he akɛ: “Eŋɔ ehe ekpɛtɛ Yehowa he; ekpaleee kɛjɛɛɛ esɛɛ, ni eye Yehowa kitai lɛ ni ewo Mose lɛ nɔ.”—2 Maŋtsɛmɛi 18:6.
10. Mɛɛ hewalɛwoo Hezekia nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛhaa Kristofoi ni naaa fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei atsɔse amɛ lɛ?
10 Taakɛ nibii fɛɛ ni aŋmala ashwie shi lɛ tsɔɔ lɛ, Hezekia edaaa yɛ weku ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei mli. Etsɛ, Maŋtsɛ Ahaz, ji wɔŋjalɔ ni bɛ hemɔkɛyeli ni kɛ hoo lɛ, eshã ebii lɛ ateŋ mɔ kome—Hezekia diɛŋtsɛ nyɛmi nuu—hiɛkalɔ akɛ afɔle kɛha apasa nyɔŋmɔ ko! (2 Maŋtsɛmɛi 16:3) Yɛ nɔkwɛmɔnɔ gbonyo nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Hezekia tsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ nɔ ‘eha egbɛ lɛ he tse’ kɛjɛ wɔŋjalɔi ahewalɛi ahe.—2 Kronika 29:2.
11. Taakɛ Hezekia na lɛ, te nibii tee nɔ eha etsɛ ni yeee anɔkwa lɛ eha tɛŋŋ?
11 Beni Hezekia daa lɛ, ena bɔ ni etsɛ wɔŋjalɔ lɛ tsuɔ Maŋ saji ahe nii lɛ jogbaŋŋ. Henyɛlɔi ebɔle Yuda he kɛkpe. Rezin, Aram maŋtsɛ lɛ, ní kɛ Israel Maŋtsɛ Peka fee ekome kɛwo Yerusalem he ka lɛ yɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 16:5, 6) Edombii kɛ Filistibii ni nyɛ amɛtutua Yuda ni amɛŋɔ Yuda maji lɛ ekomɛi anom yɛ omanyeyeli mli lɛ hu yɛ. (2 Kronika 28:16-19) Mɛɛ gbɛ nɔ Ahaz tsu naagbai nɛɛ ahe nii yɛ? Yɛ nɔ najiaŋ ni kulɛ eeekpa Yehowa fai kɛha yelikɛbuamɔ koni ekɛwuu eshi Aram lɛ, Ahaz tsɔ ehe kɛtee Ashur maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ, ni ekɛ shika kɛ jwiɛtɛi ni yɔɔ sɔlemɔwe fotro lɛ mli lɛ yaha lɛ nyɔɔŋ nii. Shi enɛ kɛ toiŋjɔlɛ ní sɛɛ tsɛɔ ebahaaa Yuda.—2 Maŋtsɛmɛi 16:6, 8.
12. Mɛni ji nɔ ni kɛ́ Hezekia fee lɛ, etiŋ tɔmɔi ni etsɛ tɔ lɛ mli?
12 Yɛ naagbee lɛ, Ahaz gbo ni Hezekia batsɔ maŋtsɛ beni eye afii 25. (2 Kronika 29:1) Eji gbekɛ, shi no etsĩii enaa koni ekatsɔ maŋtsɛ ní yeɔ omanye. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeekase etsɛ ni yeee anɔkwa lɛ jeŋba lɛ, ekpɛtɛ Yehowa Mla lɛ he. Nɔ ni fata enɛ he ji kita krɛdɛɛ ko ní awo maŋtsɛmɛi lɛ, akɛ: “Beni [maŋtsɛ lɛ] eta emaŋtsɛyeli sɛi lɛ nɔ lɛ, ekwɛ nɛkɛ mla nɛɛ nɔ eŋma eko kɛjɛ wolo ni kã osɔfoi Levibii lɛ ahiɛ lɛ mli eha ehe; ni ahi edɛŋ, ni ekane mli ewala gbii abɔ fɛɛ, koni ekase Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ, gbeyeishemɔ kɛ nɛkɛ mla nɛɛ mli wiemɔi fɛɛ kɛ akpɔi nɛɛ fɛɛ nɔyeli.” (5 Mose 17:18, 19) Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni Hezekia baakane daa lɛ nɔ lɛ, ebaakase Yehowa gbeyeishemɔ ni etiŋ tɔmɔi ni etsɛ ni bɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ tɔ lɛ mli.
13. Kristofonyo baanyɛ aná nɔmimaa akɛ, yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ baashwere yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Jeee Israel maŋtsɛmɛi lɛ pɛ awo amɛ hewalɛ koni amɛsusu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he daa, shi awo Israelbii Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi lɛ fɛɛ hewalɛ ni amɛfee nakai. Klɛŋklɛŋ Lala lɛ wieɔ mɔ ni yɔɔ miishɛɛ diɛŋtsɛ lɛ he akɛ mɔ ni “Yehowa mla lɛ he emii shɛɔ yɛ, ni emla lɛ he nɔŋŋ ejwɛŋɔ shwane kɛ nyɔŋ!” (Lala 1:1, 2) Lalatsɛ lɛ kɛɔ yɛ mɔ ni tamɔ nɛkɛ he akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ shwereɔ.” (Lala 1:3) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ kɛɔ yɛ mɔ ni bɛ hemɔkɛyeli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli lɛ he akɛ: “Jwɛŋmɔi enyɔnyɔtsɛ ko fĩii shi yɛ egbɛ̀i fɛɛ mli.” (Yakobo 1:8) Wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni wɔná miishɛɛ ni wɔye omanye. Biblia lɛ ni wɔɔkane daa, ni shishinumɔ ahi mli lɛ baanyɛ aye abua wɔmiishɛɛ námɔ lɛ.
Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Waje Yesu
14. Yesu jie suɔmɔ kpo kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Be ko lɛ, Yesu fɔlɔi lɛ na lɛ ni eta tsɔɔlɔi lɛ ateŋ yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli. Kwɛ bɔ ni mɛi ni he esa yɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ mli lɛ “naa kpɛ amɛhe yɛ enilee kɛ ehetooi ni ehaa lɛ ahewɔ”! (Luka 2:46, 47) No mli lɛ, Yesu eye afii 12. Hɛɛ, beni eji gbekɛ po lɛ, efee lɛ faŋŋ akɛ eyɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Yesu kɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii ni ekɛkã Abonsam hiɛ ni ekɛɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi náa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.” (Mateo 4:3-10) No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Yesu shiɛ etsɔɔ mɛi ni yɔɔ emaŋ Nazaret lɛ mli, ni ekɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii.—Luka 4:16-21.
15. Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ beni eshiɛɔ etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Yesu tsɛ́ wiemɔi ayisɛɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli kpitiokpitio ni ekɛfi etsɔɔmɔi lɛ asɛɛ. Etoibolɔi lɛ “ahe jɔ̃ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ.” (Mateo 7:28) Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ—Yesu tsɔɔmɔi lɛ jɛ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ŋɔɔ! Yesu kɛɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ. Mɔ ni toɔ lɛ diɛŋtsɛ eyi ewieɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ enunyam etaoɔ, shi mɔ ni taoɔ mɔ ni tsu lɛ lɛ anunyam lɛ, lɛ lɛ anɔkwafo ji lɛ, ni kutumpɔo sane ko bɛ emli.”—Yohane 7:16, 18.
16. Yesu jie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpo kɛyashi nɛgbɛ?
16 Akɛ mɔ ni tamɔɔɔ mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ, “nɔ sha ko bɛ” Yesu he. Eji Nyɔŋmɔ Bi ni esha bɛ ehe, ni “eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli.” (Filipibii 2:8; Hebribii 7:26) Ni kɛlɛ, yɛ emuu ni eyeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu kase Nyɔŋmɔ Mla lɛ ni ebo toi. Enɛ ji nɔ titri ni ha enyɛ ehiɛ emuuyeli mli lɛ. Beni Petro gbala klante ni ekɛfã e-Nuntsɔ lɛ he koni akamɔ lɛ lɛ, Yesu kã bɔfo lɛ hiɛ ni ebi akɛ: “Osusuɔ akɛ minyɛŋ mitsɛ fai makpa ni amrɔ nɛɛ nɔŋŋ eeeha mi ŋwɛibɔfoi fe asafoi nyɔŋma-kɛ-enyɔ? Shi no lɛ te aaafee tɛŋŋ ni ŋmalɛi lɛ aaaba mli, akɛ ja afee nɛkɛ nɔŋŋ?” (Mateo 26:53, 54) Hɛɛ, Ŋmalɛi lɛ amlibaa he miihia Yesu babaoo fe ni eeejo yiwalɛ kɛ hiɛshishwiemɔ gbele ni eeegbo lɛ naa foi. Mɛɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ekaaa po nɛ!
Mɛi Krokomɛi ní Kase Kristo
17. Te Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he hiaa bɔfo Paulo ha tɛŋŋ?
17 Bɔfo Paulo ŋma yaha nanemɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Korintobii 11:1) Taakɛ bɔ ni e-Nuntsɔ lɛ ji lɛ, Paulo ná Ŋmalɛi lɛ ahe miishɛɛ. Ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Misumɔɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ kɛjɛ mimligbɛ tɔŋŋ.” (Romabii 7:22, The Jerusalem Bible) Paulo tsɛ́ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ sɛɛ kpitiokpitio. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:32-41; 17:2, 3; 28:23) Beni ekɛ naagbee famɔi ha enaanyo sɔɔlɔ, Timoteo ni esumɔɔ lɛ lɛ, Paulo ma fã ni he hiaa ní esa akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ aná yɛ “Nyɔŋmɔ gbɔmɔ” fɛɛ “Nyɔŋmɔ gbɔmɔ” nɔ yɛ daa gbi shihilɛ mli lɛ nɔ mi.—2 Timoteo 3:15-17.
18. Tsĩi nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ mɔ ko ni jie bulɛ kpo kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ tã.
18 Yehowa tsuji anɔkwafoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ hu ateŋ mɛi babaoo ekase suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nakai nɔŋŋ. Yɛ afii oha nɛɛ shishijee mli lɛ, oblanyo ko nine shɛ Biblia lɛ nɔ kɛjɛ enaanyo ko ŋɔɔ. Ewie hewalɛ ni nɛkɛ nikeenii ni jara wa nɛɛ ná yɛ enɔ lɛ he akɛ: “Mitswa mifai shi akɛ maha efee oti ni ma mihiɛ akɛ makane Biblia lɛ fã ko daa gbi yɛ mishihilɛ mli.”[12] Nakai oblanyo lɛ ji Frederick Franz, ni suɔmɔ ni ená kɛha Biblia lɛ ha ekɛ be kakadaŋŋ wo Yehowa sɔɔmɔ mli ni eye omanye.[13] Akɛ miishɛɛ kaiɔ lɛ yɛ nyɛmɔ ni eyɔɔ ni ekɛtsɛɔ Biblia yitsei amli wiemɔi fɛɛ asɛɛ kɛjɛɔ ejwɛŋmɔ mli lɛ hewɔ.
19. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi komɛi toɔ daa otsi Biblia kanemɔ kɛha Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ he gbɛjianɔ yɛ?
19 Yehowa Odasefoi maa Biblia lɛ ni aaakane daa lɛ nɔ mi babaoo. Daa otsi, kɛ amɛmiisaa amɛhe kɛha Kristofoi akpeei lɛ ateŋ ekome, ni ji Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ, amɛkaneɔ Biblia lɛ mli yitsei babaoo. Asusuɔ Biblia kanemɔ lɛ mli otii ahe yɛ kpee lɛ mli. Ehi kɛha Odasefoi komɛi akɛ amɛaaja otsi Biblia kanemɔ lɛ mli amɛwo fãi bibii kpawo mli ni amɛkane fã kome gbi fɛɛ gbi. Beni amɛkaneɔ lɛ, amɛsusuɔ sane lɛ he. Ni kɛ́ amɛná hegbɛ lɛ, amɛkɛ Biblia kasemɔ he woji tsuɔ nii ni amɛkɛtaoɔ nibii amli.
20. Mɛni he hiaa bɔni afee ni anyɛ aná be ni akɛkane Biblia lɛ daa?
20 Ekolɛ ehe baahia ni ‘ohe be lɛ’ kɛjɛ nitsumɔi krokomɛi amli bɔni afee ni okane Biblia lɛ daa. (Efesobii 5:16) Shi kɛlɛ, sɛɛnamɔi ni obaaná kɛjɛ mli lɛ baada kwraa fe nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ okɛshã afɔle. Kɛ́ oha Biblia kanemɔ fee osu lɛ, suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baada. Etsɛŋ ni ebaatsirɛ bo koni okɛ lalatsɛ lɛ akɛɛ akɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.” (Lala 119:97) Su ni tamɔ nakai kɛ sɛɛnamɔi babaoo baaha bo ŋmɛnɛ kɛ wɔsɛɛ fɛɛ taakɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ lɛ.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ jie suɔmɔ ni mli kwɔ kpo kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu kɛ Paulo nɔkwɛmɔnii lɛ amli?
◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔdara yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli?
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]
Esa akɛ maŋtsɛmɛi anɔkwafoi lɛ akane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa. Ani bo hu ofeɔ nakai?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]
Beni eji gbekɛ po lɛ, Yesu ná suɔmɔ eha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ