Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w01 3/15 bf. 4-7
  • “Eyɛ Mli akɛ Nuntsɔ lɛ Ete Shi”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Eyɛ Mli akɛ Nuntsɔ lɛ Ete Shi”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɛni Hewɔ Esa akɛ Osusu Odaseyeli lɛ He?
  • Yesu Gbo yɛ Tso nɔ Lɛɛlɛŋ
  • Ana akɛ Gbonyobu lɛ Kã Shi Efolo
  • Mɛi Babaoo Na Yesu ni Átee Lɛ Shi Lɛ
  • Yesu ni Ji Hiɛkalɔ lɛ Ná Mɛi Anɔ Hewalɛ
  • Nyɔŋmɔ Kai E-Bi Lɛ
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ
  • Yesu Shitee Lɛ​—Bɔ ni Wɔnáa He Sɛɛ Wɔhãa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Yesu Hiɛ Kã
    Mi-Wolo Ni Gbaa Biblia Mli Saji
  • Aaye Yesu Shitee lɛ He Sane
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
w01 3/15 bf. 4-7

“Eyɛ Mli akɛ Nuntsɔ lɛ Ete Shi”

Kwɛ bɔ ni Yesu kaselɔi lɛ hao beni agbe amɛ Nuntsɔ lɛ. Amɛhiɛnɔkamɔ lɛ fee tamɔ nɔ ko ni wala bɛ mli, tamɔ gbonyo ni Yosef ni jɛ Arimatia lɛ kɛyawo gbonyobu lɛ mli lɛ. Gbɛkpamɔi fɛɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu baaha Yudafoi lɛ aye amɛhe kɛjɛ Roma apã lɛ shishi lɛ hu sɛɛ efo.

KƐ NO ji sane lɛ naagbee lɛ, kulɛ ekolɛ Yesu kaselɔi lɛ baalaaje taakɛ mɛi ni nyiɛ mɛi babaoo ni sumɔɔ ni amɛtsɔmɔ Mesiai lɛ asɛɛ lɛ laaje lɛ. Shi no mli lɛ Yesu yɛ wala mli! Taakɛ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ, egbele lɛ sɛɛ be fioo ko mli lɛ ejie ehe kpo etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ shii abɔ yɛ bei srɔtoi amli. No hewɔ lɛ, enɛ tsirɛ amɛteŋ mɛi komɛi koni amɛjaje akɛ: “Eyɛ mli akɛ Nuntsɔ lɛ ete shi.”—Luka 24:34.

Ehe bahia ni kaselɔi lɛ afã hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu mli ákɛ Mesia lɛ he. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, amɛje gbɛ amɛgbala jwɛŋmɔ kɛtee eshitee kɛmiijɛ gbohii ateŋ lɛ nɔ titri ákɛ Mesia ni eji lɛ he odaseyeli ni ma shi shiŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “hewalɛ kpeteŋkpele bɔfoi lɛ kɛye Nuntsɔ Yesu shitee lɛ he odase.”—Bɔfoi lɛ Asaji 4:33.

Kɛ mɔ ko etsɔɔ pɛŋ akɛ nɛkɛ shitee nɛɛ ji lakamɔ—ekolɛ kɛtsɔ kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome ni aaaha ebakpɛlɛ nɔ akɛ nakai eji loo kɛtsɔ ni eeetsɔɔ akɛ Yesu gbonyo lɛ tee nɔ ekã gbonyobu lɛ mli lɛ—kulɛ Kristojamɔ yeŋ omanye kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ. Shi ebaaa lɛ nakai. Akɛni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ le akɛ Kristo hiɛ kã hewɔ lɛ, amɛtee amɛyajaje eshitee lɛ amɛtsɔɔ yɛ he fɛɛ he, ni asafoi babaoo batsɔmɔ mɛi ni heɔ Kristo ní átee lɛ shi lɛ nɔ amɛyeɔ.

Mɛni hewɔ bo hu obaanyɛ ohe Yesu shitee lɛ oye? Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ enɛ ji nɔ ko ni ba mli anɔkwale?

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Osusu Odaseyeli lɛ He?

Sanekpakpai lɛ amli saji ejwɛ lɛ fɛɛ wieɔ Yesu shitee lɛ he. (Mateo 28:1-10; Marko 16:1-8; Luka 24:1-12; Yohane 20:1-29)a Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ fãi krokomɛi hu kɛ nɔmimaa wieɔ Kristo shitee kɛmiijɛ gbele mli lɛ he.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ejaje eshitee lɛ amɛtsɔɔ! Kɛ́ Nyɔŋmɔ tée lɛ shi kɛba wala mli lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ no ji sane ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ eko ni je lɛ enu pɛŋ. No tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ. Kɛfata he lɛ, no tsɔɔ akɛ Yesu yɛ wala mli amrɔ nɛɛ.

Te no saa wɔhe ehaa tɛŋŋ? Ojogbaŋŋ, Yesu sɔle akɛ: “Shi enɛ ji naanɔ wala lɛ, ákɛ amɛle bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ.” (Yohane 17:3) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔná Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ he nilee ni hereɔ mɔ yiwala lɛ. Kɛ wɔkɛ nilee ni tamɔ nɛkɛ tsu nii lɛ, abaanyɛ átee wɔ shi kɛ́ wɔɔgboi tete po, akɛni atée Yesu shi lɛ hewɔ. (Yohane 5:28, 29) Wɔbaanyɛ wɔná hiɛnɔkamɔ ni tsɔɔ naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ e-Bi Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam ni ji maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ lɛ dɛŋ.—Yesaia 9:5, 6; Luka 23:43; Kpojiemɔ 17:14.

No hewɔ lɛ, belɛ sanebimɔ ni tsɔɔ kɛji Yesu te shi lɛɛlɛŋ kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ he hiaa waa. Esaa wɔwala he amrɔ nɛɛ, ni esaa gbɛkpamɔi ni wɔyɔɔ kɛha wɔsɛɛ be lɛ he. No hewɔ ni wɔfɔ̃ɔ bo nine koni opɛi odaseyelii ejwɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu gbó ni atée lɛ shi lɛ mli lɛ.

Yesu Gbo yɛ Tso nɔ Lɛɛlɛŋ

Ŋwanejelɔi komɛi tsɔɔ akɛ, eyɛ mli akɛ asɛŋ Yesu moŋ, shi egbooo diɛŋtsɛ yɛ tso nɔ. Amɛkɛɔ akɛ no mli lɛ eehe egbo shi bɔ ni gbonyobu lɛ mli ejɔ sɔŋŋ ha hewɔ lɛ ha ehiɛ tsɛ̃. Ni kɛlɛ, saji srɔtoi fɛɛ tsɔɔ akɛ Yesu gbɔmɔtso ni wala bɛ mli lɛ ji nɔ ni akɛwo gbonyobu lɛ mli lɛ.

Akɛni agbe Yesu yɛ faŋŋ hewɔ lɛ, mɛi yɛ ni ye anɔkwale ni eji lɛ he odase akɛ egbo yɛ tso nɔ lɛɛlɛŋ. Asraafonyo nukpa ni kwɛɔ egbee lɛ nɔ lɛ ji mɔ ni ma egbele lɛ nɔ mi. Nakai asraafonyo lɛ ji mɔ ni he esa yɛ enitsumɔ mli, ni nɔ ni fata enitsumɔ lɛ he ji ni eeekwɛ akɛ agbe mɔ ko lo. Kɛfata he lɛ, beni ama nɔ mi akɛ Yesu egbo lɛ, no dani Roma Nɔyelɔ Pontio Pilato jie Yesu gbonyo lɛ eha Yosef ni jɛ Arimatia lɛ kɛha fũu.—Marko 15:39-46.

Ana akɛ Gbonyobu lɛ Kã Shi Efolo

Gbonyobu folo lɛ ha kaselɔi lɛ ná odaseyeli ni ji klɛŋklɛŋ nɔ̃ ni tsɔɔ akɛ Yesu ete shi, ni odaseyeli nɛɛ tee nɔ efee nɔ ni anyɛŋ aje he ŋwane. Afũ Yesu yɛ gbonyobu hee ko mli, nɔ ni afũko mɔ ko mɔ ko yɛ mli pɛŋ. No mli lɛ jɛmɛ bɛŋkɛ he ni asɛŋɔ mɔ yɛ lɛ, ni yɛ nakai be lɛ mli lɛ, abaanyɛ ana he ni enɛ yɔɔ lɛ faŋŋ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. (Yohane 19:41, 42) Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ fɛɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ beni Yesu nanemɛi lɛ yashɛ gbonyobu lɛ naa yɛ egbele lɛ sɛɛ leebi gbi ni ji enyɔ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ egbonyo lɛ bɛ mli.—Mateo 28:1-7; Marko 16:1-7; Luka 24:1-3; Yohane 20:1-10.

Gbonyobu folo lɛ ha Yesu henyɛlɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe, taakɛ eji yɛ enanemɛi lɛ agbɛfaŋ lɛ. Ehenyɛlɔi lɛ miibɔ mɔdɛŋ koni amɛna akɛ egbo ni afũ lɛ. Akɛni amɛnine eshɛ oti ni ma amɛhiɛ lɛ nɔ hewɔ lɛ, amɛkwɛ jogbaŋŋ koni amɛha bulɔ adamɔ he, koni agbɛnɛ amɛtsĩ gbonyobu lɛ naa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekã shi efolo yɛ otsi lɛ mli klɛŋklɛŋ gbi lɛ leebi mli.

Ani Yesu nanemɛi lɛ jie egbonyo lɛ kɛjɛ gbonyobu lɛ mli? Jeee nakai tsɔ̃, akɛni Sanekpakpai lɛ tsɔɔ akɛ amɛhao waa yɛ egbee lɛ sɛɛ lɛ hewɔ. Kɛfata he lɛ, kulɛ ebaafee nɔ ni wa waa akɛ ekaselɔi lɛ aaaya koni ayawa amɛyi ni amɛgboi yɛ nɔ ko ni amɛle akɛ eji shishiumɔ lɛ hewɔ.

Namɔ ha gbonyobu lɛ mli kã efolo? Yesu henyɛlɔi lɛ nyɛŋ afee mɛi ni ewó egbonyo lɛ kɛtee. Kɛ amɛwó kɛtee hu kulɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛkɛbaaba yɛ sɛɛ mli bɔni afee ni amɛkɛtsɔɔ akɛ kɛɛmɔ ni kaselɔi lɛ kɛɛ akɛ átee Yesu shi ni eyɛ wala mli lɛ jeee anɔkwale. Shi nɔ ko kwraa baaa ni tamɔ nakai, ejaakɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni jie.

Otsii komɛi asɛɛ lɛ, Yesu henyɛlɔi lɛ kɛ ekãa ni naa wa eteee shi amɛwooo enɛ beni Petro ye odase akɛ: “Ataamɛi Israelbii, nyɛboa nɛkɛ wiemɔi nɛɛ atoi: Yesu Nazarenyo lɛ, nuu ni Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛ nitsumɔi kɛ naakpɛɛ nii kɛ okadii ni etsɔ̃ enine nɔ efee yɛ nyɛteŋ lɛ ye ehe odase etsɔ̃ɔ nyɛ, tamɔ bɔ ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛle lɛ, lɛ ni ajie lɛ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛ enii ni ele eto lɛ naa aha lɛ, nyɛtsɔ̃ mɛi ni bɛ mla lɛ anine nɔ nyɛsɛŋ lɛ ni nyɛgbe lɛ; lɛ nɔŋŋ Nyɔŋmɔ tée lɛ shi ni efɛne gbele piŋmɔi lɛ, ejaakɛ enyɛŋ enaa etsĩ. Ejaakɛ David wie yɛ ehe ekɛɛ: ‘Minaa Nuntsɔ lɛ yɛ mihiɛ daa . . . , ni asaŋ miheloo hu aaajɔɔ ehe yɛ hiɛnɔkamɔ mli; ejaakɛ oshiŋ misusuma yɛ gbohiiaje, ni ohaŋ omɔkrɔŋkrɔŋ lɛ aná fitemɔ.’”—Bɔfoi lɛ Asaji 2:22-27.

Mɛi Babaoo Na Yesu ni Átee Lɛ Shi Lɛ

Sanekpakpa ŋmalɔ Luka wie yɛ Bɔfoi lɛ Asaji awolo lɛ mli akɛ: “Mɛi hu ni [Yesu] emanehulu lɛ sɛɛ lɛ etsɔ saji pii anɔ ejie ehe kpo etsɔɔ [bɔfoi lɛ] akɛ hiɛkãlɔ, ni eha amɛna lɛ gbii nyɔŋmai ejwɛ sɔŋŋ, ni ekɛ amɛ wie Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:2, 3) Kaselɔi pii na Yesu ni átee lɛ shi lɛ yɛ bei srɔtoi babaoo mli—yɛ abɔɔ lɛ mli, yɛ gbɛjegbɛ nɔ, beni ayeɔ nii, yɛ Tiberia Ŋshɔ lɛ naa.—Mateo 28:8-10; Luka 24:13-43; Yohane 21:1-23.

Ŋwanejelɔi biɔ ja ni nɛkɛ kpojiemɔi nɛɛ ja lɛ he sane. Amɛkɛɔ akɛ niŋmalɔi lɛ kɛ saji lɛ ba, loo amɛtsɔɔ nɔ ni tamɔ saji ni yɔɔ mli ni kɛ amɛhe kpãaa gbee lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, srɔtofeemɔi bibii ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ ŋaatsɔɔ fɔŋ ko kwraa bɛ mli. Yesu he nilee ni wɔyɔɔ lɛ mli lɛɛɔ beni niŋmalɔ ko kɛ saji babaoo ni haa saji ni tsɔɔ nibii komɛi ni yaa nɔ yɛ Kristo shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ yaa hiɛ lɛ.

Ani Yesu ni jie ehe kpo yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ ji lakamɔi? Anyɛŋ ahe naataamɔ saji ni kɔɔ enɛɛmɛi ahe lɛ aye, akɛni mɛi ni fa babaoo diɛŋtsɛ na lɛ lɛ hewɔ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi ji wolɛi, yei, maŋ nitsulɔ ko, kɛ bɔfo Toma ŋwanejelɔ lɛ po, mɔ ni beni ena odaseyeli ni anyɛŋ aje he ŋwane ni tsɔɔ Yesu ni atee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ sɛɛ dani eyiŋ tsɔ̃ lɛ. (Yohane 20:24-29) Yɛ shihilɛi srɔtoi pii amli lɛ, Yesu kaselɔi lɛ yɔseee amɛ Nuntsɔ lɛ beni amɛna lɛ klɛŋklɛŋ lɛ. Be ko lɛ, gbɔmɛi ni fa fe 500 na lɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo yɛ wala mli lolo beni bɔfo Paulo kɛ nakai nifeemɔ lɛ tsu nii akɛ odaseyeli ni ekɛfãa shitee lɛ he lɛ.—1 Korintobii 15:6.

Yesu ni Ji Hiɛkalɔ lɛ Ná Mɛi Anɔ Hewalɛ

Yesu shitee lɛ jeee nibii amli ni ataoɔ ale loo naataamɔ kɛkɛ. Anɔkwa sane ni tsɔɔ akɛ eyɛ wala mli lɛ esa gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ ahe yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Kɛjɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kɛbaa lɛ, aŋkroaŋkroi babaoo ni anyɛŋ akane amɛ étsi amɛhe kɛjɛ shikpilikpii loo yiwaa ni akɛfeɔ nii ashiɔ Kristojamɔ lɛ he, ni amɛkpɛlɛ nɔ yɛ faŋŋ mli akɛ no ji anɔkwa jamɔ lɛ. Mɛni tsake amɛ? Ŋmalɛi lɛ kasemɔ tsɔɔ amɛ akɛ Nyɔŋmɔ tee Yesu shi kɛba wala mli akɛ anunyam mumɔŋ bɔɔ nɔ ni yɔɔ ŋwɛi. (Filipibii 2:8-11) Amɛná Yesu mli hemɔkɛyeli kɛ gbɛjianɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ eto kɛha yiwalaheremɔ kɛtsɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ mli hemɔkɛyeli. (Romabii 5:8) Aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ ená anɔkwa miishɛɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kɛ shi ni ahiɔ yɛ Yesu tsɔɔmɔi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ nɔ.

Susumɔ nɔ ni ebiɔ dani mɔ ko atsɔ Kristofonyo yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ he. Sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ hiɛnyam taomɔ, hewalɛ, loo nii babaoo ni ayɔɔ lɛ mli. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai kwraa lɛ, mra be mli Kristofoi babaoo ‘kɛ miishɛɛ kpɛlɛ amɛnii ni ahà lɛ hu’ nɔ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. (Hebribii 10:34) Kristojamɔ biɔ afɔleshaa kɛ yiwaa shihilɛ ní yɛ shihilɛi babaoo mli lɛ ekɛ lá odasefonyo feemɔ baa lɛ.

Dani mɛi komɛi aaatsɔmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ, no mli lɛ amɛhiɛ gbɛkpamɔi kpakpai kɛmiitao hiɛnyam kɛ nii babaoo. Saulo ni jɛ Tarso lɛ kase nii yɛ Mla tsɔɔlɔ Gamaliel ni ale lɛ lɛ shishi, ni eeje shishi eeha aayoo lɛ waa yɛ Yudafoi lɛ ahiɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:1, 2; 22:3; Galatabii 1:14) Ni kɛlɛ, Saulo batsɔ bɔfo Paulo. Lɛ kɛ mɛi krokomɛi babaoo kpoo hiɛnyam kɛ hewalɛ ni je nɛɛ kɛhaa lɛ. Mɛni hewɔ? Bɔni afee ni agbɛ anɔkwale lɛ he hiɛnɔkamɔ ni damɔ Nyɔŋmɔ shiwoi anɔ kɛ anɔkwa sane ni eji akɛ átee Yesu Kristo shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ nɔ lɛ he shɛɛ sane lɛ ashwã. (Kolosebii 1:28) Amɛmiisumɔ ni amɛna amanehulu yɛ nɔ ko ni amɛle akɛ ato shishi yɛ anɔkwale nɔ lɛ hewɔ.

Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ yɛ mɛi akpekpei abɔ he. Obaanyɛ ona amɛ yɛ Yehowa Odasefoi asafoi amli yɛ jeŋ fɛɛ. Odasefoi lɛ kɛ miishɛɛ miifɔ̃ bo nine kɛya daa afi Kristo gbele lɛ he gbi jurɔ lɛ yeli, ní abaafee enɛ yɛ Hɔgbaa, April 8, 2001 beni hulu enyɔ shi sɛɛ lɛ shishi. Ebaaŋɔɔ amɛnaa akɛ amɛaana akɛ oba yɛ nakai be lɛ mli kɛ amɛkpeei fɛɛ kɛha Biblia mli nikasemɔ ni afeɔ yɛ amɛ Maŋtsɛyeli Asai anɔ lɛ.

Mɛni hewɔ ni okaseee nii babaoo, ni jeee yɛ Yesu gbele kɛ eshitee lɛ he kɛkɛ shi moŋ yɛ eshihilɛ kɛ tsɔɔmɔi lɛ hu he? Efɔɔ wɔ nine koni wɔba eŋɔɔ. (Mateo 11:28-30) Feemɔ nii bianɛ koni oná Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo he anɔkwa nilee. Nakai feemɔ baanyɛ atsɔɔ naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ni yɔɔ esuɔmɔ Bi lɛ dɛŋ lɛ shishi.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Bɔni afee ni oná odaseyeli ni tsɔɔ bɔ ni Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ ja ha lɛ, kwɛmɔ “Sanekpakpai Lɛ—Yinɔsane loo Adesã?” ni yɔɔ May 15, 2000 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Mɛi akpekpei abɔ náa anɔkwa miishɛɛ ákɛ Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 6 lɛ Jɛ]

Ejɛ Self-Pronouncing Edition of the Holy Bible, ni King James kɛ Revised shishitsɔɔmɔi lɛ yɔɔ mli lɛ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje