Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w02 3/1 bf. 20-25
  • Hetuu-Kɛhamɔ Mumɔ ni Akɛmiisɔmɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Hetuu-Kɛhamɔ Mumɔ ni Akɛmiisɔmɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hetuu-Kɛhamɔ Mumɔ ni Miitsu Nii
  • Be Kɛha Yiŋkpɛɛfeemɔ
  • Gbɛgbamɔ Nitsumɔ yɛ Ta Be Mli
  • Maŋsɛɛ Sanekpakpa Shiɛmɔ Nitsumɔi
  • Cyprus kɛ Israel
  • Tsakemɔ Kɛmiiwo Shihilɛ ni Tsakeɔ Mli
  • Haomɔ Be
  • Tsakemɔi Babaoo ni Afee yɛ Nitsumɔi lɛ Amli
  • Cyprus kɛ Greece Ekoŋŋ
  • Minyɛmi Yoo ni Misumɔɔ Lɛ lɛ Yelikɛbuamɔ
  • Midaa Yehowa Shi—Kɛtsɔ Be-fɛɛ Sɔɔmɔ Nitsumɔ lɛ Nɔ!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Miyɛ Miishɛɛ Akɛ Mikɛ Mihe Wo Jeŋ Muu Fɛɛ Biblia Mli Tsɔsemɔ Nitsumɔ Lɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Wɔsheee Gbeyei Ejaakɛ Yehowa Kɛ Wɔ Yɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Mikɛ Mlifilimɔ Miisɔmɔ Yɛ Gbɔmɔtsoŋ Gbɔjɔmɔi Fɛɛ Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
w02 3/1 bf. 20-25

Wala Shihilɛ He Sane

Hetuu-Kɛhamɔ Mumɔ ni Akɛmiisɔmɔ

TAAKƐ DON RENDELL GBA

Minyɛ gbo yɛ afi 1927 mli beni miye afii enumɔ pɛ. Ni kɛlɛ, hemɔkɛyeli ni eyɔɔ lɛ ná mishihilɛ nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Te fee tɛŋŋ ni enɛ ba lɛ nakai hu?

BENI minyɛ kɛ mitsɛ, ní eji asraafonyo lɛ bote gbalashihilɛ mli lɛ, no mli lɛ minyɛ ji Church of England sɔlemɔ lɛ mlinyo ko ni bɔɔ mɔdɛŋ waa. Enɛ ba mli dani Jeŋ Ta I lɛ fɛ. Jeŋ Ta I lɛ fɛ yɛ afi 1914 mli, ni Awo ekpɛlɛɛɛ nɔ beni sɔlemɔ lɛ mli osɔfo ko damɔ wiemɔ kpoku lɛ nɔ ni ekɛhala asraafoi lɛ. Mɛni osɔfo lɛ kɛɛ? “Yaa shia, ni kaagba ohe naa yɛ nakai sanebimɔi lɛ he!” No haaa etsui anyɔ emli.

Yɛ afi 1917 mli beni ta lɛ eshɛ he ni mli wa fe fɛɛ lɛ, Awo tee ni eyakwɛ “Photo-Drama of Creation” lɛ eko. Beni ena akɛ ena anɔkwale lɛ, eshi esɔlemɔ lɛ amrɔ nɔŋŋ ni ekɛ Biblia Kaselɔi lɛ, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ bɔi bɔɔ. Etee asafoŋ kpeei yɛ asafo ko ni yɔɔ Yeovil, ni bɛŋkɛ West Coker akrowa ni yɔɔ Ŋleshibii amaŋ Somerset lɛ mli.

Etsɛɛɛ ni Awo gba hemɔkɛyeli hee ni ená lɛ he sane etsɔɔ enyɛmimɛi yei etɛ lɛ. Yeovil asafo lɛ mli bii ni egbɔlɔ lɛ gba mi bɔ ni minyɛ kɛ enyɛmi yoo Millie kɛ ekãa ta baisikel nɔ kɛkpa shikpɔŋkuku lɛ mli fɛɛ ni amɛkɛmiija woji ni akɛkaseɔ Biblia ni ji Studies in the Scriptures lɛ. Mɔbɔ sane ji akɛ, Awo ye wɔlɔmɔ fɔŋ ni eka tsuŋ nyɔji 18 akɛni nakai beaŋ lɛ, abɛ hela lɛ naa tsabaa lɛ hewɔ.

Hetuu-Kɛhamɔ Mumɔ ni Miitsu Nii

Minyɛkwɛ Millie, ní no mli lɛ ekɛ wɔ yɔɔ lɛ kwɛ Awo beni ehe yeɔ lɛ ni ekwɛ mi kɛ Joan, minyɛmi yoo ni eye afii kpawo lɛ. Beni Awo gbo lɛ, Nyɛkwɛ Millie kɛɛ amrɔ nɔŋŋ akɛ ebaasumɔ ni ekwɛ wɔ gbekɛbii lɛ. Ataa ná miishɛɛ akɛ nakai sɔ̃ lɛ eje enɔ, ni ekpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ akɛ Nyɛkwɛ Millie kɛwɔ abahi shi kwraa.

Wɔná suɔmɔ wɔha wɔnyɛkwɛ lɛ ni wɔná miishɛɛ akɛ ekɛ wɔ baahi shi kwraa. Shi mɛni hã ekpɛ eyiŋ nakai lɛ? Afii babaoo ko sɛɛ lɛ, Nyɛkwɛ Millie kɛɛ wɔ akɛ ele akɛ gbɛnaa nii kã enɔ akɛ etsa nɔ ni Awo je shishi lɛ nɔ—no ji ni etsɔɔ mi kɛ Joan Biblia mli anɔkwale lɛ—nɔ ko ni eyɔse akɛ wɔtsɛ efeŋ kɔkɔɔkɔ, akɛni ebɛ jamɔ he miishɛɛ lɛ hewɔ lɛ.

Yɛ no sɛɛ lɛ, wɔbale hu akɛ Nyɛkwɛ Millie fee yiŋkpɛɛ kroko ko hu ni he hiaa. Bɔni afee ni enyɛ ekwɛ wɔ jogbaŋŋ lɛ, eboteŋ gbalashihilɛ mli kɔkɔɔkɔ. Mɛɛ he-kɛ-afɔleshaa nɛ! Mi kɛ Joan yɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔda lɛ shi babaoo. Wɔhiɛ kpako nibii fɛɛ ni Nyɛkwɛ Millie tsɔɔ wɔ kɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni efee efɔ̃ shi eha wɔ lɛ nɔ lolo.

Be Kɛha Yiŋkpɛɛfeemɔ

Mi kɛ Joan tee Church of England akrowa skul ko, ni jɛmɛ ji he ni Nyɛkwɛ Millie fĩ shi shiŋŋ ni ekɛgbála wɔjamɔ tsɔsemɔ lɛ mli etsɔɔ skul tsɔɔlɔyoo nukpa lɛ. Kɛ́ gbekɛbii krokomɛi lɛ tee sɔlemɔ lɛ, wɔyaa shia, ni kɛ́ osɔfo lɛ ba skul lɛ mli ni ebawie jamɔ tsɔɔmɔ he lɛ, atseɔ wɔ yɛ amɛhe ni ahaa wɔ Ŋmalɛ ni wɔkaseɔ wɔwoɔ wɔyitsoŋ. Enɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha mi waa, ejaakɛ enɛ ka mijwɛŋmɔ mli.

Mishi skul beni miye afii 14 ni mikɛ afii ejwɛ yakase bɔ ni afeɔ keesui. Mikase bɔ ni atswaa saŋku hu, ni lala kɛ joo bafee hiɛtserɛjiemɔ nibii ni minyaa he. Eyɛ mli akɛ Biblia mli anɔkwale lɛ ná shishifa yɛ mitsui mli moŋ, shi kpaako ebaakanya mi koni mafee nɔ ko. Kɛkɛ ni gbi ko yɛ March 1940 mli lɛ, Odasefonyo onukpa ko kɛɛ mifata ehe kɛya kpee ko yɛ Swindon, aaafee kilomitai 110 jɛkɛmɔ. Albert D. Schroeder, ni no mli lɛ eji mɔ ni kwɛɔ Yehowa Odasefoi anitsumɔ ni yɔɔ Britain lɛ nɔ lɛ ha maŋshiɛmɔ lɛ. Nakai kpee lɛ kɛ tsakemɔ ba mishihilɛ mi.

Aawuu Jeŋ Ta II lɛ. Mɛni mikɛ miwala feɔ? Mikpɛ miyiŋ akɛ maku sɛɛ maya Maŋtsɛyeli Asa ni yɔɔ Yeovil lɛ mli. Yɛ klɛŋklɛŋ kpee ni mitee lɛ mli lɛ, awie gbɛjegbɛ he odaseyeli he. Yɛ minilee ni eyako hiɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mikɛ mihe ha akɛ mikɛ mihe baawo nitsumɔ nɛɛ mli, ni enɛ fee mɛi babaoo ni ji minanemɛi ni ye mihe fɛo yɛ be mli ni amɛhoɔ kɛyaa lɛ naakpɛɛ!

Yɛ June 1940 mli lɛ, abaptisi mi yɛ Bristol maŋ lɛ mli. Yɛ nyɔŋ kome mli lɛ, mikɛ mi he wo daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli—be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔ. Kwɛ miishɛɛ ni miná beni be fioo ko sɛɛ lɛ, minyɛmi yoo lɛ hu kɛ nu mli baptisimɔ fee ehenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi lɛ!

Gbɛgbamɔ Nitsumɔ yɛ Ta Be Mli

Beni ta lɛ etee nɔ afi sɛɛ lɛ, minine shɛ woji anɔ ni miifɔ̃ mi nine koni mikɛ mihe awo asraafoi anitsumɔ lɛ mli. Akɛni mikpɛlɛɛɛ akɛ mikɛ mihe baawo asraafoi anitsumɔ lɛ mli yɛ Yeovil hewɔ lɛ, akɛ mi tee saneyelihe yɛ Bristol. No mli lɛ miyafata John Wynn he yɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ Cinderford, Gloucestershire, kɛ sɛɛ mli lɛ yɛ Haverfordwest kɛ Carmarthen, Wales.a Sɛɛ mli lɛ, akɛ mi tee saneyelihe yɛ Carmarthen, ni yawo mi tsuŋ nyɔji etɛ yɛ Swansea tsuŋwoohe lɛ, ni aku sɛɛ agbe mi shika gbele dɔla 25—nakai beaŋ lɛ, eji shika ni fa babaoo diɛŋtsɛ. No sɛɛ lɛ, akɛni minyɛɛɛ mawo shika gbele ni agbe mi lɛ hewɔ lɛ, aku sɛɛ akɛ mi yawo tsuŋ nyɔji etɛ ekoŋŋ.

Yɛ saneyeli ni ji etɛ mli lɛ, abi mi akɛ: “Ani ole akɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ, ‘Nyɛŋɔa Kaisare nii nyɛhaa Kaisare’?” Miha hetoo akɛ: “Hɛɛ, mile nakai, shi masumɔ ni magbe nakai kuku lɛ naa: ‘ni Nyɔŋmɔ nii lɛ nyɛŋɔhaa Nyɔŋmɔ!’ No ji nɔ ni mifeɔ lɛ.” (Mateo 22:21) Otsii fioo komɛi asɛɛ lɛ, minine shɛ wolo ko nɔ ni miitsɔɔ akɛ miye mihe kɛjɛ sɔ̃ ni akɛfɔ̃ minɔ akɛ mikɛ mihe awo asraafoi anitsumɔ mli lɛ he.

Mra mli yɛ afi 1945 mli lɛ, afɔ̃ mi nine koni mibafata London Betel weku lɛ he. Yɛ fɛi be ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, Nathan H. Knorr, ni nyiɛ hiɛ kɛto jeŋ fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he gbɛjianɔ lɛ, kɛ ewoloŋmalɔ, ni ji Milton G. Henschel basara London. Ahala nyɛmimɛi oblahii kpaanyɔ kɛjɛ Britain koni amɛya Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ tsɔsemɔ klas ni ji kpaanyɔ lɛ, ni mifata amɛhe.

Maŋsɛɛ Sanekpakpa Shiɛmɔ Nitsumɔi

Wɔkɛ ta be mli lɛlɛ ni ji Liberty je gbɛfaa lɛ shishi yɛ May 23, 1946 mli, kɛjɛ Cornish lɛjiamaamɔhe bibioo ni yɔɔ Fowey lɛ. Lɛjiamaamɔhe nɔkwɛlɔ, ni ji Captain Collins ji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome, ni beni wɔshi lɛjiamaamɔhe lɛ pɛ ni etswa ŋmɛlɛ ko. Yɛ adebɔɔ su naa lɛ, wɔ fɛɛ wɔwerɛ ho wɔhe beni wɔnaaa Ŋleshi ŋshɔ lɛ naa dɔŋŋ lɛ. Nakai Atlantik gbɛ lɛ foo lɛ yɛ hamahama waa, shi yɛ gbii 13 sɛɛ lɛ wɔyashɛ United States shweshweeshwe.

Wɔná niiashikpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ beni wɔtee gbii kpaanyɔ majimaji ateŋ kpee ni ji Jeŋmaji ni Yɔɔ Miishɛɛ Teokrase Kpee yɛ Cleveland, Ohio, kɛjɛ August 4 kɛyashi 11, 1946 lɛ. Mɛi ni naa shɛɔ 80,000 ba kpeei lɛ, ni mɛi 302 ní jɛ maji krokomɛi 32 nɔ lɛ fata he. Nakai kpee lɛ shishi ajie wolo tɛtrɛɛ ni ji Awake!b lɛ kɛ wolo ni akɛkaseɔ Biblia lɛ ni ji “Let God Be True” lɛ kpo atsɔɔ mɛi babaoo ni yɔɔ miishɛɛ lɛ.

Wɔgbe Gilead nikasemɔ lɛ naa yɛ afi 1947 mli, ni aha mi kɛ Bill Copson nitsumɔ yɛ Egypt. Shi dani wɔbaashi lɛ, miná ɔfis nitsumɔ he tsɔsemɔ kpakpa ko kɛjɛ Richard Abrahamson ŋɔɔ yɛ Brooklyn Betel. Wɔyakpeleke shi yɛ Alexandria, ni etsɛɛɛ ni mifee tsakemɔi ni kɛ Boka Teŋgbɛ shihilɛ kpãa gbee. Arabic wiemɔ lɛ kasemɔ wa waa, shi kɛlɛ, esa akɛ makase bɔ ni akɛ odaseyeli woji yɛ wiemɔi ejwɛ mli lɛ tsuɔ nii ehaa.

Bill Copson ye afii kpawo yɛ jɛmɛ, shi mi lɛ, akɛni akpɛlɛɛɛ migbɛfaa wolo lɛ ni mafee lɛ ehee lɛ nɔ ahaaa mi beni miná afi kome sɛɛ lɛ hewɔ lɛ, ehe bahia ni mashi maŋ lɛ mli. Kɛ́ mikwɛ afi kome ni mikɛtsu maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ yɛ jɛmɛ lɛ, mibuɔ no akɛ eji mishihilɛ be ni wo yibii waa. Miná hegbɛ ni mifee shia Biblia mli nikasemɔi 20 daa otsi, ni mɛi babaoo ni kase anɔkwale lɛ yɛ nakai beaŋ lɛ kã he amɛkɛ ekãa miijie Yehowa yi lolo. Beni mishi Egypt lɛ, aha mi nitsumɔ yɛ Cyprus.

Cyprus kɛ Israel

Mije shishi mibɔi wiemɔ hee kasemɔ, ni ji Greek koni manyɛ mawie jɛmɛ wiemɔ lɛ. Beni ajie Anthony Sideris kɛtee Greece lɛ, ahala mi koni mikwɛ nitsumɔ ni atsuɔ yɛ Cyprus lɛ nɔ. Nakai beaŋ lɛ, Cyprus nitsumɔhe nine lɛ kwɛɔ Israel hu nɔ, ni miná hegbɛ mikɛ nyɛmimɛi krokomɛi yasara Odasefoi fioo komɛi ní yɔɔ jɛmɛ lɛ yɛ be kɛ bei amli.

Beni mifã gbɛ klɛŋklɛŋ kɛtee Israel lɛ, wɔfee kpee bibioo ko yɛ niyelihe ko yɛ Haifa, ni mɛi 50 loo 60 ba shishi. Bɔni afee ni mɔ fɛɛ mɔ anu wiemɔ lɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋ wiemɔ mli hewɔ lɛ, wɔfee kpee lɛ yɛ wiemɔi srɔtoi ekpaa mli! Be ko lɛ, minyɛ mijie mfoniri ko ni Yehowa Odasefoi fee yɛ Jerusalem, ni miha maŋshiɛmɔ ko ni abɔ he amaniɛ jogbaŋŋ yɛ Blɔfo wiemɔ adafitswaa wolo ko mli.

Nakai beaŋ lɛ, Odasefoi aaafee 100 yɔɔ Cyprus, ni ehe bahia ni amɛwuu waa yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Basabasafeelɔi ni Greek Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ mli osɔfoi lɛ nyiɛ amɛhiɛ lɛ fite wɔkpeei lɛ, ni ebatsɔ niiashikpamɔ hee kɛha mi beni atswiaa mi tɛi beni miyeɔ odase yɛ akrowai amli lɛ. Ehe bahia ni makase bɔ ni esa akɛ majo foi oya! Yɛ nakai yiwalɛ shitee-kɛ-woo lɛ mli fɛɛ lɛ, ebafee nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ aaatsu maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔi babaoo kɛba ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Dennis kɛ Mavis Matthews kɛ Joan Hulley kɛ Beryl Heywood bafata mihe yɛ Famagusta, ni Tom kɛ Mary Goulden kɛ Nina Constanti, ni ji Cyprusnyo ni afɔ́ lɛ yɛ London lɛ tee Limassol. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ajie Bill Copson hu kɛtee Cyprus, ni sɛɛ mli lɛ Bert kɛ Beryl Vaisey yafata ehe.

Tsakemɔ Kɛmiiwo Shihilɛ ni Tsakeɔ Mli

Beni afi 1957 afi lɛ baa enaagbee lɛ, mihe baye ni minyɛɛɛ matsa maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ nɔ dɔŋŋ. Be mli ni miwerɛ eho mihe lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ bɔni afee ni maná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ekoŋŋ lɛ, esa akɛ maku misɛɛ kɛya England, he ni miyatsa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛyashi afi 1960 mli lɛ. Minyɛmi yoo lɛ kɛ ewu ha mi he ko mihi, shi shihilɛ lɛ etsake. Shihilɛ lɛ eha nibii amli ewa waa kɛha Joan. Yɛ kwɛmɔ ni ekwɛ ewu kɛ ebi yoo yɛ afii 17 ni mikɛ shi lɛ sɛɛ lɛ, ejɛ suɔmɔ mli ekwɛ wɔtsɛ kɛ Nyɛkwɛ Millie, ní no mli lɛ, amɛgbɔlɔ ni amɛbɛ hewalɛ lɛ. Hiamɔ ni ehia akɛ manyiɛ minyɛkwɛ he-kɛ-afɔleshaa nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ bafee faŋŋ, no hewɔ lɛ, mikɛ minyɛmi yoo lɛ hi shi kɛyashi minyɛkwɛ lɛ kɛ mitsɛ fɛɛ gboi.

Kulɛ ebaafee nɔ ni yɔɔ mlɛo akɛ mahi shi yɛ England kwraa, shi beni mijɔɔ mihe fioo lɛ, minu he akɛ sɔ̃ kã minɔ akɛ maku misɛɛ kɛya minitsumɔ lɛ nɔ. Kɛ́ hoo lɛ, ani Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fiteko shika babaoo yɛ mihe ekɛtsɔseko mi? No hewɔ lɛ, yɛ afi 1972 mli lɛ, mi diɛŋtsɛ miwo migbɛfaa he nyɔmɔ kɛtee Cyprus koni miyatsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ jɛmɛ ekoŋŋ.

Nathan H. Knorr ba jɛmɛ koni ebato kpee ko ni abaafee yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ he gbɛjianɔ. Beni ená ele akɛ miku misɛɛ lɛ, ejie yi akɛ ahala mi akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ fɛɛ nɔ, ni eji hegbɛ ni mitsu he nii afii ejwɛ. Shi kɛlɛ, eji nitsumɔ ni woɔ mɔ he gbeyei ejaakɛ ehe baahia ni mafɔ Greek wiemɔ bei babaoo.

Haomɔ Be

Mi kɛ Paul Andreou, ni ji Cyprusnyo Odasefonyo ko ni wieɔ Greek lɛ hi shia ko mli yɛ akrowa ko ni atsɛɔ lɛ Karakoumi, ní bɛŋkɛ Kyrenia boka yɛ kooyigbɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ. Cyprus nitsumɔhe nine lɛ yɛ Nicosia, yɛ Kyrenia Gɔji ni yɔɔ wuoyigbɛ lɛ. Mra mli yɛ July 1974 mli lɛ, miyɛ Nicosia beni akɛ ekãa bɔ mɔdɛŋ koni abutu Maŋ Hiɛnyiɛlɔ Makarios nɔyeli lɛ, ni mina akɛ awo emaŋtsɛwe lɛ mli la. Beni hegbɛ ba akɛ abaanyɛ afã gbɛ lɛ, miku misɛɛ oya kɛtee Kyrenia, he ni wɔtoɔ kpokpaa nɔ kpee he gbɛjianɔ yɛ lɛ. Gbii enyɔ sɛɛ lɛ, minu klɛŋklɛŋ okplɛmi ní aŋmɛɛ he afɔ lɛjiamaamɔhe lɛ nɔ lɛ he, ni mina akɛ atatu lɛ mli eyi obɔ kɛ kɔɔyɔŋ lɛji ni kɛ asraafoi akuu jɛ Turkey miiba.

Akɛni Britainnyo ji mi hewɔ lɛ, Turkey asraafoi lɛ kɛ mi tee Nicosia klotia lɛ naa, he ni Jeŋmaji Ekomefeemɔ nitsulɔ ko bibii mi saji ni ekɛ nitsumɔhe nine lɛ ná sharamɔ lɛ. Agbɛnɛ mikɛ gbeyeishemɔ nyiɛ tɛlifoŋ kɛ elɛtrik kpaji anɔ kɛtee tsũi komɛi ni yɔɔ shikpɔŋ ni jeee mɔ ko mɔ ko nɔ lɛ mli. Kwɛ bɔ ni miná miishɛɛ akɛ anyɛɛɛ afite sharamɔ ni kã mi kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ! Misɔlemɔi lɛ waje mi yɛ mishihilɛ mli niiashikpamɔ ni mli wa lɛ fɛɛ mli.

Nibii fɛɛ ni miyɔɔ lɛ hiɛ kpata, shi miná miishɛɛ akɛ nitsumɔhe nine lɛ bu mihe. Shi kɛlɛ, nɛkɛ shihilɛ nɛɛ sɛɛ etsɛɛɛ. Yɛ gbii fioo komɛi asɛɛ lɛ, asraafoi ni tutuaa mɔ lɛ baŋɔ kooyigbɛ ŋshɔkpɔ lɛ mlijaai etɛ mli ekome. Ehe bahia ni ajie Betel kɛje jɛmɛ, ni wɔshi kɛtee Limassol. Miná miishɛɛ waa akɛ mikɛ ajinafoi akuu ko ni ato koni amɛkwɛ nyɛmimɛi 300 ni basabasafeemɔ lɛ esa amɛhe lɛ nɔ, ní amɛteŋ mɛi babaoo ashiai eje amɛdɛŋ lɛ aaatsu nii.

Tsakemɔi Babaoo ni Afee yɛ Nitsumɔi lɛ Amli

Yɛ January 1981 mli lɛ, Nɔyeli Kuu lɛ jie mi kɛtee Greece koni miyafata Betel weku lɛ he yɛ Athens, shi beni afi lɛ baa enaagbee lɛ, miku sɛɛ kɛtee Cyprus ni ahala mi akɛ Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu lɛ sɛinɔtalɔ. Andreas Kontoyiorgis kɛ eŋa, Maro, ni ji Cyprusbii ni atsu amɛ kɛjɛ London lɛ batsɔ “tsuiwoo” kɛha mi.—Kolosebii 4:11.

Beni Theodore Jaracz, ni ji shikpɔŋ wulu nɔkwɛmɔ lɛ saramɔ lɛ baa naagbee yɛ afi 1984 lɛ, minine shɛ wolo nɔ kɛjɛ Nɔyeli Kuu lɛ dɛŋ ni miikɛɛ kuku akɛ: “Kɛ́ Nyɛminuu Jaracz gbe naa lɛ, wɔbaasumɔ ni ofata ehe kɛya Greece.” Atsɔɔɔ nɔ hewɔ, shi beni wɔyashɛ Greece lɛ, akane wolo kroko ni jɛ Nɔyeli Kuu lɛ dɛŋ lɛ atsɔɔ Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu lɛ, ní miihala mi akɛ Nitsumɔhe Nine Ajinafoi Akuu lɛ sɛinɔtalɔ yɛ nakai maŋ lɛ mli.

Yɛ nakai be lɛ mli fɛɛ lɛ, wɔkɛ hemɔkɛyeli kwamɔ miikpe. Agbɛnɛ hu, naafolɔmɔ wiemɔi ni kɔɔ tsakemɔ ni atsakeɔ mɔ ko hemɔkɛyeli lɛ yɛ gbɛ ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ nɔ lɛ babaoo yɛ. Gbi fɛɛ gbi lɛ, amɔɔ Yehowa webii ni akɛ amɛ yaa saneyelihe. Kwɛ hegbɛ ni miná akɛ male nyɛmimɛi hii kɛ yei ni hiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli yɛ kaa be lɛ mli! Be ko sɛɛ lɛ, European Court of Human Rights (Europa Adesai a-Hegbɛi a-Kojomɔhe) lɛ bo amɛsaji lɛ atoi, ni nibii kpakpai ni ejɛ mli kɛba lɛ ebaná hewalɛ kpakpa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Greece.c

Beni misɔmɔɔ yɛ Greece lɛ, minyɛ mitee kpeei ni sa kaimɔ yɛ Athens, Thessalonica, kɛ Rhodes kɛ Crete ŋshɔkpɔi lɛ anɔ. Amɛji miishɛɛ, kɛ yibiiwoo afii ejwɛ, shi tsakemɔ kroko hu nyiɛ gbɛ kɛmiiba—sɛɛkuu kɛmiiya Cyprus yɛ afi 1988 mli.

Cyprus kɛ Greece Ekoŋŋ

Beni mishi Cyprus lɛ, nyɛmimɛi lɛ ma nitsumɔhe nine hee yɛ Nissou, ni kɛ Nicosia jɛkɛmɔ ji kilomitai fioo ko lɛ, ni Carey Barber, ni jɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe yitso ni yɔɔ Brooklyn lɛ ha nɔjɔɔmɔ wiemɔ lɛ. Nibii eba shi fioo yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ agbɛnɛ, ni eŋɔɔ mináa akɛ miku misɛɛ kɛba—shi etsɛŋ ni shihilɛ lɛ baatsake.

Nɔyeli Kuu lɛ ekpɛlɛ nɔ koni ama Betel shia hee ko yɛ Greece, ni kɛ Athens kooyigbɛ lɛ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai fioo ko lɛ. Akɛni manyɛ mawie Blɔfo wiemɔ kɛ Greek wiemɔ hewɔ lɛ, afɔ̃ nine atsɛ mi koni miku misɛɛ ni miyatsu nii yɛ tsũ hee ni amaa lɛ mli yɛ afi 1990 mli ákɛ naajielɔ kɛha majimaji ateŋ sɔɔlɔi ni eba nitsumɔ yɛ jɛmɛ lɛ. Mikaiɔ miishɛɛ ni miná beni miyɔɔ nitsumɔhe lɛ kɛjɛ leebi ŋmɛji ekpaa yɛ hulutsoo be lɛ mli lɛ mli ni miihere Greek nyɛmimɛi hii kɛ yei ni kɛ amɛhe eha akɛ amɛbaafata nitsumɔ weku lɛ he kɛtsu nii lɛ atuu lɛ lolo! Mihiɛ kpaŋ miishɛɛ kɛ ekãa ni amɛjie lɛ kpo lɛ nɔ gbi ko gbi ko.

Greek Ortodɔks osɔfoi kɛ amɛsɛɛfilɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛba nitsumɔhe lɛ ni amɛbafite wɔnitsumɔ lɛ, shi Yehowa bo wɔsɔlemɔi lɛ atoi, ni abaa wɔyi. Mihi tsumaa nitsumɔhe lɛ kɛyashi ajɔɔ Betel shia hee lɛ nɔ yɛ April 13, 1991 mli.

Minyɛmi Yoo ni Misumɔɔ Lɛ lɛ Yelikɛbuamɔ

Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, miku misɛɛ kɛtee England kɛha hejɔɔmɔ, ni mikɛ minyɛmi yoo lɛ kɛ ewu yahi shi. Mɔbɔ sane ji akɛ, beni miyɔɔ jɛmɛ lɛ, mishabi ná tsui hela shii enyɔ, ni egbo. Joan kɛ mlihilɛ fi misɛɛ yɛ mimaŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ mli. Otsi ko hooo ni eŋmaaa mi wolo ko ni ekɛmiiwo mi hewalɛ. Mɛɛ jɔɔmɔ nɛkɛ woji nɛɛ ji kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ fɛɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ! Amrɔ nɛɛ, etsɔ okulafo, ni egbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ miiba shi ni yelikɛbuamɔ he miihia lɛ. Mɛni esa akɛ mafee?

Thelma, ni ji Joan biyoo lɛ kɛ ewu miikwɛ okulafo anɔkwafo kroko ko yɛ amɛ asafo lɛ mli, ni ji wɔnyɛkwɛ ko bii lɛ ateŋ mɔ kome ni hela ni naa wa emɔ lɛ lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni misɔle babaoo sɛɛ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ mahi shi koni makwɛ Joan. Tsakemɔ lɛ bɛ mlɛo, shi miná hegbɛ akɛ masɔmɔ akɛ onukpa yɛ Pen Mill, ni ji Yeovil asafoi enyɔ lɛ ateŋ ekome mli.

Nyɛmimɛi ni misɔmɔ amɛ yɛ maŋsɛɛ lɛ tswaa mi tɛlifoŋ daa ni amɛŋmaa mi wolo daa, ni miyɛ enɛ he miishɛɛ waa. Kɛ́ mikɛɛ akɛ miisumɔ ni maku misɛɛ kɛya Greece loo Cyprus lɛ, mile akɛ akɛ gbɛfaa tikitii lɛ baamaje mi oya nɔŋŋ. Shi amrɔ nɛɛ, miye afii 80, ni mihiŋmɛii kɛ migbɔmɔtsoŋ hewalɛ bɛ tamɔ tsutsu lɛ dɔŋŋ. Eji nɔ ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui akɛ minyɛɛɛ mafee ekãa tamɔ tsutsu lɛ dɔŋŋ, shi afii ni mikɛhi Betel sɔɔmɔ lɛ mli lɛ eye ebua mi ni miná sui ni ehe eba sɛɛnamɔ kɛha mi ŋmɛnɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mikaneɔ daa gbi ŋmalɛ lɛ dani miyeɔ leebi niyenii. Mikase bɔ ni esa akɛ mikɛ gbɔmɛi ahi shi jogbaŋŋ koni masumɔ amɛ hu—ni ji nɔ ni kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ omanyeyeli baa lɛ.

Kɛ́ mifo misɛɛ mikwɛ nɔ ni fe aaafee afii 60 ni mikɛsɔmɔ Yehowa lɛ, mile akɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji hebuu nɔ̃ ni fe fɛɛ ni ekɛ nikasemɔ ni hi fe fɛɛ lɛ haa. Manyɛ mikɛ mitsui fɛɛ awie wiemɔ ni David kɛ Yehowa wie nɛɛ akɛ: “Bo ji mimɔɔ kɛ abobaahe yɛ mifimɔ gbi lɛ nɔ.”—Lala 59:17.

[Shishigbɛ niŋmai]

a John Wynn wala shihilɛ he sane, ni ji “Mitsui Yiɔ kɛ Shidaa Kɛtekeɔ Nɔ” lɛ je kpo yɛ Buu-Mɔɔ, September 1, 1997, baafa 25-28 lɛ mli.

b Tsutsu lɛ atsɛɔ lɛ akɛ Consolation.

c Kwɛmɔ Buu-Mɔɔ, December 1, 1998, baafa 20-21, kɛ September 1, 1993, baafa 27-31; Awake!, January 8, 1998, baafa 21-22, kɛ March 22, 1997, baafa 14-15.

[Shikpɔŋ he mfonirii babaoo ni yɔɔ baafa 24]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

GREECE

Athens

CYPRUS

Nicosia

Kyrenia

Famagusta

Limassol

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Awo, yɛ afi 1915 mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

Yɛ afi 1946 mli yɛ Brooklyn Betel tsũ lɛ yiteŋ, ni mi (mɔ ni ji ejwɛ nɔ kɛjɛ abɛkugbɛ) kɛ nyɛmimɛi hii krokomɛi ni jɛ Gilead klass ni ji kpaanyɔ lɛ mli lɛ damɔ shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Mikɛ Nyɛkwɛ Millie beni miku misɛɛ kɛtee England klɛŋklɛŋ lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje