Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w03 6/15 bf. 12-17
  • Kasemɔ Yehowa, Wɔ-nyɔŋmɔ ni Kwɛɛɛ Hiɛaŋ Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Kasemɔ Yehowa, Wɔ-nyɔŋmɔ ni Kwɛɛɛ Hiɛaŋ Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ ni Afee yɛ Yehowa Agbojee lɛ He
  • Bɔ ni Ekɛ Abraham kɛ Israel Ye Ha
  • Yesu, Tsɔɔlɔ ni Kwɛɛɛ Hiɛaŋ Lɛ
  • Sɛɛnamɔi Kpakpai ni Jɛɔ Mli
  • Mɛi Ahe Jwɛŋmɔ Fɔŋ Námɔ ni Aaaye Nɔ
  • “Nyɛhaa Nyɛmli Alɛɛa”
  • “Yehowa Wɔ-Nyɔŋmɔ Lɛ Wɔɔsɔmɔ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Yoshua Kɛ Gibeonbii Lɛ
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli
  • Ha Yoshua Aye Abua Bo Ni Osɔmɔ Yehowa Ekaa Naa!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
  • Yoshua Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
w03 6/15 bf. 12-17

Kasemɔ Yehowa, Wɔ-nyɔŋmɔ ni Kwɛɛɛ Hiɛaŋ Lɛ

“Nyɔŋmɔ kpaaa gbɔmɛi amli.”—ROMABII 2:11.

1, 2. (a) Mɛni ji Yehowa yiŋtoo yɛ Kanaanbii lɛ fɛɛ he? (b) Mɛni Yehowa fee, ni mɛɛ sanebimɔi enɛ teeɔ amɛ shi?

BENI Israelbii lɛ bɔ nsra yɛ Moab Ŋa lɛ nɔ yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. lɛ, amɛbo Mose toi jogbaŋŋ. Shihilɛ ko ni mli wa kã amɛhiɛ yɛ Yordan Faa lɛ sɛɛ. Mose jaje Yehowa yiŋtoo akɛ ebaaha Israel aye Kanaan maji kpawo ni he wa ni yɔɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ kunim lɛ etsɔɔ. Kwɛ bɔ ni Mose wiemɔi lɛ kɛ nɔmimaa haa, akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, tuu amɛ ewo odɛŋ ni ogbe amɛ”! Esaaa akɛ Israel kɛ amɛ kpaŋɔ kpaŋmɔ ko, ni esaaa akɛ amɛnaa amɛ mɔbɔ.—5 Mose 1:1; 7:1, 2.

2 Ni kɛlɛ, Yehowa baa weku kome yi yɛ klɛŋklɛŋ maŋ ni Israel tutua lɛ mli. Gbɔmɛi ni jɛ maji krokomɛi ejwɛ mli lɛ hu ná Nyɔŋmɔ hebuu. Mɛni hewɔ eba lɛ nakai? Mɛni nifeemɔi ni sa kadimɔ ni kɔɔ Kanaanbii nɛɛ ayibaamɔ he lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase lɛ?

Nɔ ni Afee yɛ Yehowa Agbojee lɛ He

3, 4. Mɛɛ hewalɛ saji ni kɔɔ Israelbii akunimyelii lɛ ahe lɛ na yɛ aŋkroaŋkroi ni yɔɔ Kanaan lɛ anɔ?

3 Yɛ Israel afii 40 nyiɛmɔ yɛ ŋa lɛ nɔ dani ebote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, Yehowa bu ewebii lɛ ahe ni ewu eha amɛ. Israelbii lɛ kɛ Kanaanbii amaŋtsɛ ni yɔɔ Arad lɛ kpe yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ wuoyigbɛ. Kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, Israelbii lɛ ye lɛ kɛ ewebii ni yɔɔ Horma lɛ nɔ kunim. (4 Mose 21:1-3) Sɛɛ mli lɛ, Israel tsɔ Edom maŋ lɛ teŋgbɛ ni amɛfa gbɛ kɛtsɔ kooyigbɛ kɛtee Ŋshɔ ni Egbo lɛ kooyi-bokagbɛ. Amrɔ nɛɛ Amonbii lɛ yɛ nɛkɛ he nɛɛ ni tsutsu ko lɛ Moabbii lɛ yɔɔ lɛ. Amonbii a-Maŋtsɛ Sihon ekpɛlɛɛɛ ni Israel atsɔ ekpokpai lɛ anɔ. Amɛwu yɛ Yahaz ni eka shi faŋŋ akɛ eji Arnon Nujɔɔ lɛ kooyigbɛ, he ni agbe Sihon yɛ lɛ. (4 Mose 21:23, 24; 5 Mose 2:30-33) Kɛmiiya kooyigbɛ lolo lɛ, Og ye Amonbii lɛ anɔ yɛ Bashan. Eyɛ mli akɛ Og he wa moŋ, shi enyɛɛɛ efã ehe jogbaŋŋ yɛ Yehowa hiɛ. Agbe Og yɛ Edrei. (4 Mose 21:33-35; 5 Mose 3:1-3, 11) Kunimyelii nɛɛ ahe saji kɛ saji ni kɔɔ Israel Shimɔ kɛmiijɛ Mizraim he lɛ ná aŋkroaŋkroi ni yɔɔ Kanaan lɛ anɔ hewalɛ waa.a

4 Beni Israelbii lɛ bote Kanaan klɛŋklɛŋ kwraa yɛ be mli ni amɛfo Yordan lɛ, amɛshi buu yɛ Gilgal. (Yoshua 4:9-19) He ni amɛyɔɔ lɛ kɛ Yeriko maŋ ni atswa gbogbo awo he lɛ jɛkɛɛɛ. Nɔ ni Kanaannyo Rahab nu yɛ Yehowa nifeemɔi lɛ ahe lɛ kanya lɛ ni efee nii yɛ hemɔkɛyeli mli. No hewɔ lɛ, beni Yehowa kpata Yeriko hiɛ lɛ, ebaa lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ eshia lɛ ayi.—Yoshua 2:1-13; 6:17, 18; Yakobo 2:25.

5. Mɛni tsirɛ Gibeonbii lɛ ni amɛkɛ nilee tsu nii lɛ?

5 No sɛɛ lɛ, Israel jɛ ŋa kpataa ni bɛŋkɛ faa lɛ he lɛ nɔ ni ekwɔ kɛtee gɔji ni yɔɔ kpokpaa lɛ nɔ lɛ teŋ. Yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, Yoshua kɛ kawoo tsu nii ekɛshi Ai maŋ lɛ. (Yoshua, yitso 8) Kunim ni nyiɛ sɛɛ ni aye butuu lɛ ha Kanaan maŋtsɛmɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo bua amɛhe naa kɛha ta. (Yoshua 9:1, 2) Mɛi ni yɔɔ Hivbii amaŋ ni ji Gibeon lɛ fee amɛnii yɛ gbɛ ni yɔɔ srɔto nɔ. Yoshua 9:4 lɛ gba akɛ: “Amɛto ŋaa.” Taakɛ Rahab ji lɛ, amɛnu bɔ ni Yehowa kpɔ̃ ewebii lɛ yɛ amɛ-Shimɔ lɛ mli kɛ hiɛkpatamɔ ni ekɛba Sihon kɛ Og nɔ lɛ mli. (Yoshua 9:6-10) Gibeonbii lɛ yɔse akɛ sɛɛnamɔ bɛ shi ni amɛaate amɛwo lɛ he. No hewɔ lɛ, yɛ Gibeon kɛ maji etɛ—Kefira, Beerot, kɛ Kiriat-Yearim—ni bɛŋkɛ amɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛtsu mɛi ni tsake amɛtadei amɛfee tamɔ nɔ ni amɛjɛ maŋsɛɛ shɔŋŋ lɛ kɛtee Yoshua ŋɔɔ yɛ Gilgal. Ŋaa lɛ ye omanye. Yoshua kɛ amɛ fee kpaŋmɔ ni ma amɛyibaamɔ nɔ mi. Gbii etɛ sɛɛ lɛ, Yoshua kɛ Israelbii lɛ ná amɛle akɛ alaka amɛ. Ni kɛlɛ, amɛkã Yehowa kita akɛ amɛbaaye kpaŋmɔ lɛ nɔ ni yɛ no hewɔ lɛ amɛfee nakai pɛpɛɛpɛ. (Yoshua 9:16-19) Ani Yehowa kpɛlɛ nɔ?

6. Te Yehowa fee enii yɛ kpaŋmɔ ni Yoshua kɛ Gibeonbii lɛ fee lɛ he eha tɛŋŋ?

6 Aŋmɛ Gibeonbii lɛ agbɛ ni amɛbatsɔmɔ laiyalɔi kɛ faaŋyalɔi amɛha Israelbii lɛ, kɛ agbɛnɛ kɛha “Yehowa afɔleshaa latɛ lɛ” yɛ kpeebuu lɛ mli po. (Yoshua 9:21-27) Yɛ enɛ sɛɛ lɛ, beni Amonbii amaŋtsɛmɛi enumɔ wo Gibeonbii lɛ ahe gbeyei lɛ, Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ekpɔ̃ amɛ. Nyɔŋmɔŋtɛi gbe henyɛlɔi lɛ babaoo fe mɛi ni Yoshua asraafoi lɛ gbe. Yehowa bo Yoshua faikpamɔ akɛ eha hulu kɛ nyɔɔŋtsere awa adamɔ shi koni eha amɛgbe amɛhiɛkpatamɔ lɛ naa lɛ po toi. Yoshua kɛɛ akɛ: “Nakai gbi lɛ hiɛ loo esɛɛ nɛɛ gbi ko bako pɛŋ ni tamɔ no, ní Yehowa ebo gbɔmɔ gbee toi nɛkɛ; ejaakɛ Yehowa wu ha Israel.”—Yoshua 10:1-14.

7. Mɛɛ anɔkwale ko ní Petro kpɛlɛ nɔ lɛ Kanaanbii komɛi jie lɛ kpo?

7 Kanaannyo Rahab kɛ eweku lɛ, kɛ agbɛnɛ hu Gibeonbii lɛ she Yehowa gbeyei ni amɛtsu he nii pɛpɛɛpɛ hu. Nɔ ni ba amɛnɔ lɛ jieɔ anɔkwale ko ni Kristofonyo bɔfo Petro kɛɛ yɛ sɛɛ mli lɛ kpo akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35.

Bɔ ni Ekɛ Abraham kɛ Israel Ye Ha

8, 9. Atsɔɔ bɔ ni Yehowa kwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ mli yɛ bɔ ni ekɛ Abraham kɛ Israel maŋ lɛ ye ha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Kaselɔ Yakobo gbala jwɛŋmɔ kɛtee Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ nɔ yɛ bɔ ni E-kɛ Abraham kɛ eshwiei lɛ ye ha lɛ nɔ. Jeee maŋ nɔ ni Abraham jɛ lɛ ha ebatsɔ “Nyɔŋmɔ shieŋtsɛ,” shi moŋ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ. (Yakobo 2:23) Hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ ni Abraham yɔɔ kɛha Yehowa lɛ kɛ jɔɔmɔi babaoo baha eseshibii. (2 Kronika 20:7) Yehowa wo Abraham shi akɛ: “Hewɔ lɛ jɔɔmɔ majɔɔo, ni fá maha oseshi afá tamɔ ŋwɛi ŋulamii kɛ ŋshɔnaa shia.” Shi kadimɔ shiwoo ni akɛha yɛ kuku ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ: “Oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.”—1 Mose 22:17, 18; Romabii 4:1-8.

9 Ákɛ mɔ ni kwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ, Yehowa kɛ bɔ ni ekɛ Israel ye ha lɛ tsɔɔ nɔ ni ebaanyɛ efee eha mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ. Nakai nifeemɔi lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa jieɔ anɔkwa suɔmɔ kpo etsɔɔ etsuji anɔkwafoi lɛ. Eyɛ mli akɛ Israel ji Yehowa ‘diɛŋtsɛ nɔ̃’ moŋ, shi enɛ etsɔɔɔ akɛ atsĩ mɛi krokomɛi anaa koni amɛkaná Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ mli niiashikpamɔ. (2 Mose 19:5; 5 Mose 7:6-8) Eji anɔkwale akɛ, Yehowa kpɔ̃ Israel kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim, ni no sɛɛ lɛ ejaje akɛ: “Nyɛ kɛkɛ mile yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ wekui lɛ ateŋ.” Shi kɛtsɔ gbalɔ Amos kɛ mɛi krokomɛi anɔ lɛ, Yehowa kɛ gbɛkpamɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ he shiwoo ha gbɔmɛi ni yɔɔ “jeŋmaji fɛɛ” mli lɛ.—Amos 3:2; 9:11, 12; Yesaia 2:2-4.

Yesu, Tsɔɔlɔ ni Kwɛɛɛ Hiɛaŋ Lɛ

10. Yesu kase e-Tsɛ lɛ yɛ mɛi ahiɛaŋ ni ekwɛɛɛ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Yesu, ni ji e-Tsɛ lɛ najiaŋdamɔlɔ lɛ diɛŋtsɛ kase Yehowa ni kwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ yɛ esɔɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ mli. (Hebribii 1:3) Nɔ titri ni esusuɔ he yɛ nakai be lɛ mli lɛ ji ni etao “Israel we tooi ni elaaje lɛ.” Ni kɛlɛ, etsĩii odase ni eeeye Samarianyo ko yɛ nubu ko he lɛ naa. (Mateo 15:24; Yohane 4:7-30) Efee naakpɛɛ nii hu yɛ be mli ni asraafoi anukpa ko, ni eka shi faŋŋ akɛ ejeee Yudanyo lɛ ebi lɛ lɛ. (Luka 7:1-10) Enɛ fata enifeemɔi ni ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ webii lɛ he. Yesu kaselɔi lɛ shiɛ kɛtee shɔŋŋ hu. Ebafee faŋŋ akɛ nɔ ni adamɔɔ nɔ akɛnáa Yehowa jɔɔmɔi lɛ kɔɔɔ maŋ nɔ he ni mɔ ko jɛ he, shi moŋ esu he. Mɛi ni baa amɛhe shi, ni yeɔ anɔkwa, ní anɔkwale lɛ he hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ bo Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ toi. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, henɔwolɔi kɛ hepupuulɔi lɛ kpoo Yesu kɛ eshɛɛ sane lɛ. Yesu jaje akɛ: “Miijie oyi, Ataa, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Nuŋtsɔ, akɛ oŋɔ nii nɛɛ otee nilelɔi kɛ ŋaalelɔi, ni ojie otsɔɔ abifabii; hɛɛ, Ataa, ejaakɛ nakai sa ohiɛ.” (Luka 10:21) Kɛ́ wɔkɛ mɛi krokomɛi ye yɛ suɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli mli lɛ, wɔfeɔ wɔnii ni wɔkwɛɛɛ hiɛaŋ, ejaakɛ wɔle akɛ enɛ ji nɔ ni saa Yehowa hiɛ.

11. Mra beaŋ Kristofoi asafo lɛ tsɔɔ akɛ amɛkwɛɛɛ hiɛaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Yɛ mra beaŋ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ, Yudafoi kɛ mɛi ni amɛjeee Yudafoi lɛ yeɔ egbɔ. Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Anunyam kɛ woo kɛ hejɔlɛ aaaba mɔ fɛɛ mɔ ni tsuɔ nikpakpai anii lɛ nɔ, Yudanyo tsutsu kɛ Helanyo hu. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ kpaaa gbɔmɛi amli.”b (Romabii 2:10, 11) Nɔ ni tsɔɔ kɛji amɛbaaná Yehowa mlihilɛ lɛ he sɛɛ lɛ jeee maŋ nɔ he ni amɛjɛ, shi moŋ amɛnifeemɔ yɛ be mli ni amɛbakase Yehowa kɛ gbɛkpamɔi ni ekɛha kɛtsɔ e-Bi, Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ. (Yohane 3:16, 36) Paulo ŋma akɛ: “Jeee mɔ ni atsɛɔ lɛ Yudanyo lɛ doo ji Yudanyo, ni asaŋ jeee kponɔ nɔ ni yɔɔ heloo mli lɛ ji ketiafoo; shi moŋ mɔ ni ji Yudanyo yɛ mligbɛ lɛ ji Yudanyo, ni tsuiŋ ketiafoo ni yɔɔ mumɔ mli, ni jeee ŋmalɛ okadi mli lɛ.” Kɛkɛ lɛ, beni Paulo kɛ wiemɔi ni kɔɔ wiemɔ “Yudanyo” (eshishi ji “ni jɛ Yuda,” ní akafoɔ loo ajieɔ yi lɛ) tsuɔ nii yɛ ŋaa mli lɛ, ekɛfata he akɛ: “Eyijiemɔ lɛ jɛɛɛ gbɔmɛi aŋɔɔ, shi Nyɔŋmɔ ŋɔɔ moŋ ejɛɔ.” (Romabii 2:28, 29) Yehowa kɛ yijiemɔ haa ní ekwɛɛɛ hiɛaŋ. Ani wɔfeɔ nakai?

12. Kpojiemɔ 7:9 lɛ kɛ mɛɛ gbɛkpamɔi haa, ni kɛha namɛi?

12 Sɛɛ mli yɛ ninaa mli lɛ, bɔfo Yohane na Kristofoi anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ ni afee amɛhe mfoniri akɛ mumɔŋ maŋ ni ji mɛi 144,000, “ní akɛ naasɔomɔ nɔ̃ ekadi amɛ kɛjɛ Israelbii lɛ akutso fɛɛ akutso mli.” Enɛɛmɛi asɛɛ lɛ, Yohane na “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli damɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ kɛ toobi lɛ hiɛ, ni amɛwo atadei yɛji, ni amɛhiɛ blɛoi yɛ amɛdɛŋ.” (Kpojiemɔ 7:4, 9) No hewɔ lɛ, ajieee maŋ nɔ ni mɔ ko jɛ loo wiemɔ ko kɛjɛɛɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi asafo lɛ mli. Aŋkroaŋkroi ni jɛ shihilɛi fɛɛ mli lɛ yɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaafo “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ koni amɛyanu nu yɛ “wala nubui” lɛ amli yɛ jeŋ hee lɛ mli.—Kpojiemɔ 7:14-17.

Sɛɛnamɔi Kpakpai ni Jɛɔ Mli

13-15. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye weku kɛ kusum nifeemɔi srɔtoi anɔ? (b) Tsĩi nɔkwɛmɔnii ni tsɔɔ sɛɛnamɔi ni naanyobɔɔ kpojiemɔ baanyɛ ekɛba lɛ tã.

13 Yehowa le wɔ jogbaŋŋ tamɔ bɔ ni tsɛ kpakpa ko le ebii lɛ. Nakai nɔŋŋ hu kɛji wɔbanu mɛi krokomɛi ashishi kɛtsɔ amɛkusumii kɛ amɛshihilɛi ahe miishɛɛnamɔ nɔ lɛ, nibii ni yɔɔ srɔto yɛ amɛhe lɛ bafeɔ nɔ ni he ehiaaa. Wiemɔ mli gbɛtsii nii ni egbala mɛi ateŋ lɛ baalaaje, ni abaawaje naanyobɔɔ kɛ suɔmɔ ekomefeemɔ lɛ mli. Ekomefeemɔ yaa hiɛ. (1 Korintobii 9:19-23) Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni sɔmɔɔ yɛ maŋsɛɛ nitsumɔi amli lɛ jieɔ enɛ kpo jogbaŋŋ. Amɛnáa mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe miishɛɛ, ni nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, etsɛɛɛ ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ kɛ asafoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ feɔ ekome.—Filipibii 2:4.

14 Anaa nibii kpakpai ni jɛɔ hiɛaŋ ni akwɛɛɛ lɛ mli kɛbaa lɛ yɛ shikpɔji babaoo nɔ. Aklilu, ni jɛ Ethiopia lɛ na akɛ ehe efee shoo yɛ Britain maŋtiase, ni ji London lɛ mli. Eshoofeemɔ henumɔi lɛ mli bawo wu yɛ nɔ ni bafee tamɔ naanyo ni akɛ mɛi ni jɛ maji krokomɛi amli bɔɔ ni bɛ jɛmɛ lɛ hewɔ, nɔ ko ni anuɔ he babaoo yɛ maŋtiasei wuji ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Europa lɛ. Kwɛ bɔ ni Aklilu niiashikpamɔ lɛ yɔɔ srɔto ha beni etee Kristofoi akpee shishi yɛ Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa nɔ lɛ! Mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ here lɛ, ni etsɛɛɛ ni ehiɛ mɛ. Etee ehiɛ babaoo yɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha Bɔlɔ lɛ mli. Etsɛɛɛ ni etao hegbɛi koni ekɛ ehe awo Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwãmɔ kɛha mɛi krokomɛi yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbi ko, beni Aklilu shiɛmɔyaa mli hefatalɔ lɛ bi lɛ otii ni ekɛmamɔ ehiɛ yɛ shihilɛ mli bianɛ lɛ, Aklilu here nɔ oya nɔŋŋ akɛ ehiɛ kã nɔ akɛ gbi ko lɛ ebaafee asafo ko ni wieɔ ewiemɔ, Amharic lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ ko. Beni onukpai ni yɔɔ Blɔfo wiemɔ asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ nu enɛ lɛ, amɛkɛ miishɛɛ to Biblia mli maŋshiɛmɔ yɛ Aklilu maŋ wiemɔ mli lɛ he gbɛjianɔ. Ninefɔɔ ni akɛha lɛ ha mɛi babaoo ni jɛ maŋsɛɛ kɛ jɛmɛ bii lɛ babua amɛhe naa koni amɛfi klɛŋklɛŋ Amharic kpee ni afee yɛ Britain lɛ sɛɛ. Ŋmɛnɛ, Ethiopiabii lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ efee ekome yɛ asafo ni shwereɔ lɛ mli. Mɛi babaoo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ena akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni tsĩɔ amɛnaa koni amɛkɔ shidaamɔ yɛ Yehowa gbɛfaŋ ni amɛkɛ Kristofoi abaptisimɔ afee he okadi.—Bɔfoi lɛ Asaji 8:26-36.

15 Sui kɛ shihilɛi amli ni ajɛ lɛ tsakeɔ. Enɛɛmɛi jeee nɔ ni adamɔɔ nɔ anuɔ he akɛ mɔ ko nɔ kwɔ loo ebaa shi; amɛji srɔtofeemɔi kɛkɛ. Beni Odasefoi ni yɔɔ Malta ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ kwɛɔ Yehowa tsuji heei ni ejɔɔ amɛhe nɔ ni abaptisiɔ amɛ lɛ, miishɛɛ babaoo ni amɛná lɛ fata miishɛɛ yaafo ni kpala yɛ saralɔi ni jɛ Britain lɛ ahiŋmɛii amli lɛ he. Maltabii kɛ Britainbii kui enyɔ lɛ fɛɛ jie amɛhenumɔi akpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, ni suɔmɔ ni mli wa ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa lɛ tsá Kristofoi anaanyobɔɔ wekukpaa lɛ.—Lala 133:1; Kolosebii 3:14.

Mɛi Ahe Jwɛŋmɔ Fɔŋ Námɔ ni Aaaye Nɔ

16-18. Okɛ niiashikpamɔ ni tsɔɔ bɔ ni abaanyɛ aye mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ námɔ nɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ aha.

16 Yɛ be mli ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ wɔ Kristofoi anyɛmimɛi lɛ mli kwɔɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yehowa jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkwɛɔ mɛi krokomɛi lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔye mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ko ni be ko lɛ wɔná yɛ maji, wekui, loo kusumii komɛi ahe lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Albert, ni sɔmɔ yɛ Britain Asraafoi lɛ ateŋ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli, ni Japanbii lɛ mɔ lɛ yɛ be mli ni aye Singapore nɔ yɛ afi 1942 mli lɛ he okwɛ. Sɛɛ mli lɛ, ekɛ aaafee afii etɛ tsu nii yɛ “gbele oketeke gbɛ” lɛ nɔ, nɔ ni bɛŋkɛ nɔ ni abale lɛ akɛ faa nɔ agba ni kã Kwai faa lɛ nɔ lɛ. Beni aŋmɛɛ ehe yɛ ta lɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ etsiimɔ ji kilo 32, ekadaa kɛ egugɔ ekumɔ, ni musuŋtsɔmɔ hela, ajɔtɔ, kɛ atridii emɔ lɛ. Enanemɛi gboklɛfoi lɛ ateŋ mɛi akpei abɔ yaje shihilɛ ni ehiii kwraa mli; mɛi babaoo eyanáaa wala. Yiwalɛ nifeemɔi ni Albert na ni eba enɔ nɛɛ hewɔ lɛ, eku esɛɛ eba shia yɛ afi 1945 mli ákɛ mɔ ni sumɔɔɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ loo jamɔ naa nɔ ko feemɔ.

17 Albert ŋa, Irene batsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome. Bɔni afee ni Albert asa ehiɛ lɛ, Albert tee Yehowa Odasefoi asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli kpeei fioo. Kristofonyo oblanyo ko ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli ni atsɛɔ lɛ Paul yasara Albert koni ekɛ lɛ akase Biblia lɛ. Etsɛɛɛ ni Albert bayɔse akɛ Yehowa kwɛɔ aŋkroaŋkroi yɛ bɔ ni amɛtsui yɔɔ ha lɛ naa. Ejɔɔ ewala nɔ eha Yehowa ni abaptisi lɛ.

18 Sɛɛ mli lɛ, Paul fa kɛtee London, ekase Japan wiemɔ, ni ekɛ ehe bɔ Japan wiemɔ asafo. Beni ewo ŋaa akɛ ekɛ Japan Odasefoi komɛi ni eba amɛbaasara lɛ lɛ baaya etsutsu asafo lɛ mli lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ kai mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni naa wa waa ni Albert yɔɔ kɛha mɛi ni jɛ nakai maŋ lɛ mli lɛ. Kɛjɛ be mli ni Albert ku esɛɛ kɛba Britain nɛɛ, Albert sumɔɔɔ ni ekɛ mɔ ko ni jɛ Japan kpeɔ hiɛ kɛ hiɛ, ni no hewɔ lɛ, nyɛmimɛi lɛ susu bɔ ni ebaatsu shihilɛ lɛ he nii eha lɛ he. Ehe ehiaaa ni amɛgbá amɛhe naa—Albert here gbɔi lɛ kɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ ni nɔ ko bɛ sɛɛ.—1 Petro 3:8, 9.

“Nyɛhaa Nyɛmli Alɛɛa”

19. Mɛɛ ŋaawoo ni jɛ bɔfo Paulo ŋɔɔ baanyɛ aye abua wɔ kɛji wɔyɛ hiɛaŋkwɛmɔ su ko lɛ?

19 Nilelɔ Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Hiɛŋtsei anɔkwɛmɔ ehiii.” (Abɛi 28:21) Ewaaa akɛ wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ mɛi ni wɔle amɛ jogbaŋŋ lɛ. Shi, bei komɛi lɛ, wɔjieɔ miishɛɛ fioo pɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔleee amɛ tsɔ̃ lɛ. Nakai hiɛaŋkwɛmɔ lɛ esaaa Yehowa tsulɔ. Shi, wɔ fɛɛ wɔbaafee jogbaŋŋ akɛ wɔɔnyiɛ Paulo ŋaawoo ni yɔɔ faŋŋ lɛ sɛɛ akɛ “nyɛhaa nyɛmli alɛɛa”—hɛɛ, nyɛhaa suɔmɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli alɛɛa kɛha nanemɛi Kristofoi ni jɛ shihilɛi srɔtoi amli lɛ.—2 Korintobii 6:13.

20. Mɛɛ shihilɛ mli hei esa akɛ wɔkase Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni kwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ?

20 Kɛji wɔyɛ ŋwɛi tsɛmɔ hegbɛ lɛ loo wɔyɛ gbɛkpamɔ akɛ wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ jio lɛ, hiɛaŋ ni wɔkwɛɛɛ lɛ hãa wɔnáa tookuu kome lɛ, kɛ Tookwɛlɔ kome lɛ ekomefeemɔ lɛ he miishɛɛ. (Efesobii 4:4, 5, 16) Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔkase Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni kwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ yɛ wɔ Kristofoi asɔɔmɔ lɛ mli, yɛ wɔwekui lɛ amli, kɛ asafoi lɛ amli, hɛɛ, yɛ shihilɛ mli hei fɛɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawie sane nɛɛ he.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Sɛɛ mli lɛ, Yehowa agbojee lɛ bafee nɔ ni haa aláa lalai krɔŋkrɔŋi.—Lala 135:8-11; 136:11-20.

b “Helabii” ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ kɔɔ Jeŋmajiaŋbii lɛ fɛɛ he.—Insight on the Scriptures, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ, Kpo 1, baafa 1004.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Yehowa tsɔɔ akɛ ekwɛɛɛ hiɛaŋ yɛ Rahab kɛ Gibeonbii lɛ agbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Yesu tsɔɔ akɛ ekwɛɛɛ hiɛaŋ yɛ etsɔɔmɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔye kusumii kɛ weku mli mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ námɔ nɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Kanaan nɔ kunim ni Israel ye lɛ eje shishi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yesu efɔ̃ɔɔ odase ni eeeye Samariayoo lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Amharic maŋ kpee yɛ Britain

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Suɔmɔ ni Albert yɔɔ kɛha Yehowa lɛ ye ebua lɛ ni eye mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ námɔ nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje