Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w08 2/1 bf. 28-31
  • Bɔ ni Yoofɔyoo Baafee ní Etsui Anyɔ Emli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Bɔ ni Yoofɔyoo Baafee ní Etsui Anyɔ Emli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ Hewɔ ní Yeifɔyei Tsuɔ Heloonaa Nitsumɔ
  • Nɔ ni Mɛi Kɛɔ kɛ Bɔ ni Shihilɛ lɛ Ji Diɛŋtsɛ
  • Bɔ ni Wumɛi Baafee Amɛye Amɛbua
  • Gbɛfaŋnɔ ni He Hiaa ni Yoofɔyoo ni Ji Kristofonyo lɛ Tsuɔ
  • Yeifɔyei ni Ye Omanye
  • Yiŋkpɛi ni Haa Mɔ Tsui Nyɔɔ Emli Fe Fɛɛ
  • Nyɛmɛi​—Nyɛkasea Eunike
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2022
  • Kristofoi Yei Anɔkwafoi—Nyɔŋmɔ Jálɔi ni
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Ha Toiŋjɔlɛ Ahi Oweku Lɛ Mli Daa
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Yehowa Weku Gbɛjianɔtoo Ni Suɔmɔ Yɔɔ Mli Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
w08 2/1 bf. 28-31

Bɔ ni Yoofɔyoo Baafee ní Etsui Anyɔ Emli

ŊMƐNƐ lɛ, yɛ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ, yei babaoo shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii. Yɛ maji ni nitsumɔhe wuji babaoo yɔɔ mli lɛ amli lɛ, yei babaoo ni yatsuɔ nii ni awoɔ amɛ nyɔmɔ lɛ ayifalɛ miihe ashɛ hii ni tsuɔ nii lɛ. Yɛ maji ni kpaako amɛnáa hiɛyaa lɛ amli lɛ, bei babaoo lɛ yei kɛ ŋmɛlɛtswai abɔ gboɔ deŋme kɛtsuɔ okwaayeli nitsumɔi bɔni afee ní amɛná nɔ ko kɛkwɛ amɛwekui lɛ.

Yei babaoo ayiŋ feɔ amɛ enyɔnyɔɔnyɔ yɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ amɛtsu nii kɛná amɛdaaŋ ŋmaa kɛ shwelɛ hu ni amɛyɔɔ akɛ amɛkwɛ amɛweku lɛ kɛ shĩa lɛ he. Jeee shika pɛ yei nɛɛ yataoɔ kɛbawoɔ niyenii, atadei kɛ tsũ ni awɔɔ mli lɛ ahe nyɔmɔ, shi amɛhoɔ niyenii, amɛfɔɔ atadei ahe ni asaŋ amɛsaa shĩa lɛ mli hu.

Kɛfata he lɛ, nyɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛdu Nyɔŋmɔjamɔ sui amɛwo amɛbii lɛ amli. Cristina ni ji nyɛ ko ni yɔɔ biyei bibii enyɔ lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ: “Yɛ anɔkwale mli lɛ, ewa akɛ mɔ baatsu nii ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ etsu sɔ̃i ni jwere enɔ yɛ weku lɛ mli lɛ ahe nii, titri lɛ kɛ eyɛ bii ni darako tsɔ. Ebɛ mlɛo akɛ aaaná be kɛtsu gbekɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe nii aha amɛ.”

Mɛni ji nɔ ni tsirɛɔ nyɛmɛi koni amɛshi shĩa kɛyatsu nii mɔ? Mɛɛ naagbai amɛkɛkpeɔ? Ni kɛfata he lɛ, ani ehe miihia ni yoofɔyoo ko ashi shĩa kɛyatsu heloonaa nitsumɔ ko dani etsui anyɔ emli?

Nɔ Hewɔ ní Yeifɔyei Tsuɔ Heloonaa Nitsumɔ

Yɛ nyɛmɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, amɛnuɔ he akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ esa akɛ amɛná nitsumɔ ni akɛ be-fɛɛ tsuɔ. Yeifɔyei komɛi bɛ wumɛi ni baaye abua amɛ kɛtsu shika he naagba ní yɔɔ amɛwekui lɛ amli lɛ ahe nii. Yɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi krokomɛi agbɛfaŋ lɛ, amɛna akɛ shika ni mɔ kome kɛbaa shĩa lɛ faaa bɔ ni baanyɛ atsu weku lɛ hiamɔ nii lɛ ahe nii.

Eji anɔkwale akɛ, jeee nyɛmɛi fɛɛ kɛ amɛbe fɛɛ tsuɔ nii yɛ shika ni he hiaa amɛ lɛ hewɔ. Amɛteaŋ mɛi babaoo shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii koni no aha amɛnu he akɛ amɛ hu mɛi komɛi ji amɛ. Mɛi komɛi baasumɔ akɛ amɛtsu nii koni amɛná shika kɛfee nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ loo koni amɛkɛhé nibii ni jara wawai kɛha ogbɔjɔ shihilɛ. Amɛteaŋ mɛi babaoo bɔɔ mɔdɛŋ yɛ amɛnitsumɔ mli ni asaŋ amɛnáa amɛnitsumɔ lɛ he miishɛɛ hu.

Tipɛŋfoi anɔnyɛɛ hu baanyɛ afee yiŋtoo kroko hewɔ ni nyɛmɛi komɛi nuɔ he akɛ esa akɛ amɛyatsu nii lɛ. Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ akɛ etɔɔ yeifɔyei ni shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii lɛ waa moŋ, shi bei pii lɛ anuuu mɛi ni halaa akɛ amɛtsuŋ heloonaa nitsumɔ ko kɛha nyɔmɔwoo lɛ shishi, ni ayeɔ amɛhe fɛo po. Yoo ko wie akɛ: “Ebɛ mlɛo akɛ oooha mɛi krokomɛi ale akɛ ‘oji yoogbayoo ni kwɛɔ shĩa kɛkɛ.’” Ekɛfata he akɛ: “Mɛi komɛi wieɔ wiemɔi komɛi ni tsɔɔ akɛ oofite ohe.” Rebeca ni ji nyɛ ko ni yɔɔ biyoo ko ní eye afii enyɔ lɛ wie akɛ: “Eyɛ mli akɛ jeŋ ni wɔyɔɔ mli nɛɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ esa akɛ yei akwɛ amɛbii moŋ, shi misusuɔ akɛ je lɛ buɔ yeifɔyei ni tsuuu heloonaa nitsumɔ ko lɛ akɛ amɛbaa shi fe mɛi krokomɛi.”

Nɔ ni Mɛi Kɛɔ kɛ Bɔ ni Shihilɛ lɛ Ji Diɛŋtsɛ

Yɛ je lɛŋ hei komɛi lɛ, adafitswaa woji loo redio kɛ tɛlivishiŋ tsɔɔ akɛ mɔ ni ji “yoo kpakpa” lɛ ji mɔ ni eye omanye yɛ enitsumɔ mli—mɔ ni awoɔ lɛ nyɔmɔ babaoo yɛ enitsumɔ mli, esaa ehe jogbaŋŋ, kɛ mɔ ni yɔɔ hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli. Kɛ́ ejɛ nitsumɔ eba shĩa lɛ, enyɛɔ etsuɔ ebii lɛ anaagbai ahe nii ehaa amɛ, ejajeɔ ewu lɛ tɔmɔi, ni enyɛɔ etsuɔ naagbai krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ shĩa lɛ mli lɛ ahe nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yei fioo pɛ baanyɛ ahi shi yɛ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ ni mɛi hiɛ lɛ naa.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nitsumɔi ni yei tsuɔ lɛ ateŋ babaoo ji nitsumɔi ni amɛtsumɔ jeɔ mɔ tsine ni emli nyɔmɔwoo hu faaa. Nyɛmɛi ni shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii lɛ anijiaŋ jeɔ wui ejaakɛ amɛnaa akɛ amɛnitsumɔ lɛ haaa amɛnyɛ amɛkɛ amɛnyɛmɔi atsu nii kɛmɔ shi. Wolo ni ji Social Psychology lɛ tsɔɔ akɛ: “Yɛ mɔdɛŋ ni yei bɔɔ koni amɛkɛ hii aye egbɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, hii ji mɛi ni hiɛ hegbɛi yɛ nitsumɔi wuji ni awoɔ mɔ nyɔmɔ babaoo yɛ mli lɛ amli. No hewɔ lɛ, yei ni taoɔ akɛ amɛtsɔ nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ nɔ amɛha mɛi ana akɛ amɛ hu mɛi komɛi ji amɛ lɛ anine nyɛɔ shi.” Spain adafitswaa wolo ni ji El País lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Akɔntaabuu tsɔɔ akɛ, kɛ́ aawie nɔnyɛɛ ni haa mɔ feɔ yeyeeye yɛ shihilɛ mli lɛ he lɛ, yei baanyɛ amɛkɛ nɔ ni hii kɛkpeɔ lɛ toi etɛ akpe, ejaakɛ yei babaoo tsuɔ nitsumɔi enyɔ—shĩa nɔ̃ kɛ nitsumɔhe nɔ̃.”

Bɔ ni Wumɛi Baafee Amɛye Amɛbua

Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji yoofɔyoo ko ni ji Kristofonyo lɛ baatsu heloonaa nitsumɔ ko loo efeŋ nakai lɛ, esa akɛ lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ he. Shi kɛlɛ, kɛ́ eyɛ wu lɛ, esa akɛ ekɛ ewu lɛ afee ekome kɛsusu sane nɛɛ kɛ nibii fɛɛ ni kɔɔ he lɛ ahe jogbaŋŋ dani amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ he.—Abɛi 14:15.

Ni kɛji gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi kpɛ amɛyiŋ akɛ, yɛ shika he naagba ni amɛyɔɔ hewɔ lɛ, esa akɛ amɛyi enyɔ lɛ kɛ amɛbe fɛɛ atsu nii lɛ hu? Yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli lɛ, ebaabi ni wu ni yɔɔ nilee lɛ kɛ Biblia mli ŋaawoo nɛɛ atsu nii jogbaŋŋ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Nakai nɔŋŋ kɛ̃ nyɛ wumɛi, nyɛkɛ [nyɛŋamɛi lɛ] ahia shi yɛ nilee naa, ni nyɛkɛ woo awoa yoo akɛ nɔ ni he waaa tuutu ko, akɛni amɛkɛ nyɛ fɛɛ ji wala duromɔ lɛ wɔfasei lɛ, koni akatsimɔ nyɛsɔlemɔi lɛ agbɛ.” (1 Petro 3:7) Wu jieɔ bulɛ kpo etsɔɔ eŋa kɛtsɔ eŋa lɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ nyɛmɔi ni esusuɔ he lɛ nɔ. Kɛ́ ebaahi lɛ, esa akɛ eye ebua eŋa lɛ yɛ shĩa nifeemɔi amli. Taakɛ Yesu fee lɛ, wu lɛ hu baasumɔ ni ekɛ heshibaa atsu nitsumɔi ni baa shi, ni ekuŋ ehiɛ eshwieŋ enɛɛmɛi anɔ kɛ yiŋtoo akɛ kɛ́ etsu nitsumɔi nɛɛ, ebaaba bulɛ ni eyɔɔ lɛ shi. (Yohane 13:12-15) Yɛ no najiaŋ lɛ, ebaabu nitsumɔi nɛɛ akɛ eji hegbɛ ni ená ni ekɛbaajie suɔmɔ kpo etsɔɔ eŋa ni tsuɔ nii waa lɛ. Eŋa lɛ hiɛ baasɔ yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ waa.—Efesobii 5:25, 28, 29.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ́ ehe bahia ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ lɛ fɛɛ ashi shĩa kɛyatsu nii lɛ, ekomefeemɔ he baahia waa yɛ shĩa. Amaniɛbɔɔ ko ni je kpo yɛ Spain adafitswaa wolo ni ji ABC lɛ mli lɛ ma anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi. Beni adafitswaa wolo nɛɛ wieɔ niiamlitaomɔ ko ni Gbɛjianɔtoo ko ni Pɛiɔ Weku Saji Amli lɛ fee lɛ he lɛ, etsɔɔ akɛ nɔ ni eha gbalamlitsemɔ efa babaoo yɛ Spain lɛ jɛɛɛ “hewalɛ ni jamɔi nyɛɛɛ aná yɛ amɛmli bii lɛ anɔ dɔŋŋ kɛ jeŋba he mlai ni efite” lɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ nibii enyɔ nɛɛ hu fata he—nomɛi ji, “yei ni eyafata mɛi ni shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii kɛha nyɔmɔwoo lɛ ahe, kɛ hii ni yeee amɛbuaaa amɛŋamɛi yɛ shĩa nifeemɔi amli.”

Gbɛfaŋnɔ ni He Hiaa ni Yoofɔyoo ni Ji Kristofonyo lɛ Tsuɔ

Eyɛ mli akɛ tsɛmɛi ji mɛi titri ni Yehowa kɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ ewo amɛdɛŋ moŋ, shi nyɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ le akɛ amɛ hu akɛ gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa ewo amɛdɛŋ—titri lɛ beni amɛbii lɛ ji abifabii lɛ. (Abɛi 1:8; Efesobii 6:4) Beni Yehowa fã Israelbii lɛ koni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ e-Mla lɛ, no mli lɛ nyɛmɛi kɛ tsɛmɛi fɛɛ ji mɛi ni ekɛwieɔ lɛ. Ele akɛ enɛ feemɔ baahé be, ni ebaabi tsuishitoo hu, titri lɛ beni gbekɛ lɛ ji abifao lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ fɔlɔi akɛ esa akɛ amɛtsɔse amɛbii lɛ yɛ shĩa, beni amɛnyiɛ gbɛ nɔ, beni amɛte shi, kɛ beni amɛkã shi.—5 Mose 6:4-7.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi akɛ gbɛfaŋnɔ ni nyɛmɛi tsuɔ he nii lɛ he hiaa waa ni bulɛ hu yɛ mli, ni efã gbekɛbii akɛ: ‘Kaashɛ onyɛ mla lɛ ofɔ̃!’ (Abɛi 6:20) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ yoo ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ kɛ ewu asusu nii ahe dani ewo mlai eha ebii lɛ. Kɛlɛ, taakɛ nakai kuku lɛ tsɔɔ lɛ, nyɛmɛi yɛ hegbɛ akɛ amɛwoɔ mlai. Ni kɛji gbekɛbii lɛ kpɛlɛ Nyɔŋmɔjamɔ kɛ jeŋba he mlai ni amɛnyɛmɛi ni ji Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi lɛ kɛtsɔseɔ amɛ lɛ nɔ lɛ, amɛnáa he sɛɛ babaoo diɛŋtsɛ. (Abɛi 6:21, 22) Teresa ni ji nyɛ ko ni yɔɔ bihii enyɔ lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni etsuuu heloonaa nitsumɔ ko kɛha nyɔmɔwoo lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mibii lɛ ni matsɔse amɛ koni amɛbasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ ji minitsumɔ titri, ni no he hiaa mi fe nɔ fɛɛ nɔ. Miisumɔ ni matsu nitsumɔ nɛɛ yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni manyɛ nɔ.”

Yeifɔyei ni Ye Omanye

Ekã shi faŋŋ akɛ Israel Maŋtsɛ Lemuel ná deŋme ni enyɛ gbo kɛtsɔse lɛ lɛ he sɛɛ waa diɛŋtsɛ. Akɛ “gbalɛ wiemɔi” ni enyɛ “kɛtsɔse lɛ” lɛ po efata Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ he. (Abɛi 31:1; 2 Timoteo 3:16) Bɔ ni yoo nɛɛ tsɔɔ mɔ ni ji yoo kpakpa lɛ mli eha lɛ kã he eeye eebua bihii ní amɛkɛ nilee ahala gbalashihilɛ mli hefatalɔi. Ni kɔkɔbɔi ni ekɛha yɛ jeŋba shara kɛ dãa numɔ babaoo he lɛ kã he amɛhe yɛ sɛɛnamɔ ŋmɛnɛ taakɛ amɛji beni aŋma klɛŋklɛŋ kwraa lɛ.—Abɛi 31:3-5, 10-31.

Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, bɔfo Paulo jie nyɛ ko ni atsɛɔ lɛ Eunike lɛ yi yɛ bɔ ni etsɔse ebi Timoteo jogbaŋŋ lɛ hewɔ. Akɛni ekolɛ ewu ni jeee heyelilɔ lɛ jáa Hela nyɔŋmɔi lɛ hewɔ lɛ, ehe bahia ni Eunike akɔne Timoteo yiŋ koni ená hemɔkɛyeli yɛ “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ amli. Mɛɛ be Eunike bɔi ebi Timoteo Ŋmalɛi lɛ tsɔɔmɔ? Ŋmalɛ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ kɛɔ akɛ ‘kɛjɛ egbekɛbiiashi’—yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛjɛ be ni Timoteo ji abifao lɛ tɔ̃ɔ. (2 Timoteo 1:5; 3:14, 15) Ekã shi faŋŋ akɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni efee, kɛ agbɛnɛ hu enitsɔɔmɔ lɛ saa Timoteo kɛha emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ ni eyatsu yɛ sɛɛ mli lɛ.—Filipibii 2:19-22.

Biblia lɛ hu wieɔ nyɛmɛi ní fee Nyɔŋmɔ anɔkwa tsuji komɛi agbɔ ni no ha amɛbii lɛ ná hegbɛ amɛkɛ hemɔkɛyeli mlihiɛlɔi shara nɛɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Shunamyoo ko kpee gbalɔ Elisha kɛba eshĩa lɛ mli shii abɔ. Sɛɛ mli beni ebi nuu lɛ gbo lɛ, Elisha tée lɛ shi. (2 Maŋtsɛmɛi 4:8-10, 32-37) Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Maria ni ji Biblia ŋmalɔ Marko nyɛ lɛ fee lɛ he okwɛ. Eeenyɛ efee akɛ ekɛ eshĩa ni yɔɔ Yerusalem lɛ ha mra be mli kaselɔi lɛ koni amɛkpe yɛ jɛmɛ kɛkase nii. (Bɔfoi lɛ Asaji 12:12) Ekã shi faŋŋ akɛ Marko ná naanyo ni ekɛ bɔfoi lɛ kɛ Kristofoi krokomɛi ni fɔɔ amɛshĩa baa lɛ bɔ lɛ he sɛɛ waa.

Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni yei anɔkwafoi ni kɛ eshishitoo mlai lɛ tsɔseɔ amɛbii lɛ bɔɔ lɛ waa diɛŋtsɛ. Esumɔɔ yei nɛɛ asane waa yɛ amɛnɔkwayeli kɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛha Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi aya nɔ yɛ amɛshĩai amli lɛ hewɔ.—2 Samuel 22:26; Abɛi 14:1.

Yiŋkpɛi ni Haa Mɔ Tsui Nyɔɔ Emli Fe Fɛɛ

Taakɛ Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnii ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ lɛ, kɛ́ atsu weku lɛ heloonaa, mumɔŋ, kɛ henumɔŋ hiamɔ nii ahe nii jogbaŋŋ lɛ, ekɛ jɔɔmɔi ni nɔ bɛ baa. Shi enɛ feemɔ kãaa shi akɔɔ. Bei pii lɛ, nitsumɔ ni yoofɔyoo ko tsuɔ yɛ shĩa lɛ wa fe nitsumɔi fɛɛ ni mɔ ko ni hiɛ gbɛhe wulu tsuɔ yɛ nitsumɔhe ko mli.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ nyɛ ko kɛ ewu susu nii ahe ni no sɛɛ lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaba heloonaa nitsumɔ ni etsuɔ kɛha nyɔmɔwoo lɛ shi lɛ, no lɛ ebaabi ni weku lɛ aha amɛshihilɛ afee mlɛo, ni agbɛnɛ hu, edamɔ ehe fɛo ni ekolɛ mɛi ni nuuu eyiŋ ni ekpɛ lɛ shishi lɛ baaye lɛ lɛ naa. Shi kɛji efee nakai lɛ, jɔɔmɔi ni baajɛ mli kɛba lɛ baanyɛ afa kwraa fe nibii ni ekɛshã afɔle lɛ. Nyɛ ko ni atsɛɔ lɛ Paqui lɛ yɛ bii etɛ ni ehe bahia ni ekɛ ebe-fã atsu nii. Ekɛɛ akɛ: “Misumɔɔ akɛ mahi shĩa koni kɛ́ gbekɛbii lɛ jɛ skul amɛba lɛ, amɛná mɔ ko amɛkɛ lɛ agba sane.” Mɛɛ gbɛ nɔ ebii lɛ náa enɛ he sɛɛ? Ekɛɛ akɛ: “Miyeɔ mibua amɛ kɛtsuɔ amɛskul nifeemɔi ni akɛhaa amɛ koni amɛbatsu he nii yɛ shĩa lɛ ahe nii, ni kɛ́ naagbai komɛi te shi lɛ, minyɛɔ mitsuɔ he nii amrɔ nɔŋŋ.” Ekɛfata he akɛ: “Be ni mináa ni mikɛ amɛ feɔ ekome kɛhiɔ shĩa daa gbi nɛɛ haa wɔnyɛɔ wɔgbaa sane. Bei nɛɛ ni mikɛ mibii lɛ yeɔ yɛ shĩa lɛ he hiaa mi aahu akɛ mikpoo akɛ matsu nitsumɔ ni akɛ be-fɛɛ tsuɔ.”

Yeifɔyei ni ji Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo ekpa shi amɛna akɛ kɛ́ amɛtsé be ni amɛkɛtsuɔ heloonaa nitsumɔ kɛha nyɔmɔwoo lɛ nɔ lɛ, weku lɛ mli bii fɛɛ náa he sɛɛ waa. Cristina ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Beni mikpa nitsumɔ ni atsuɔ kɛha nyɔmɔwoo lɛ tsumɔ lɛ, eha nibii tee nɔ jogbaŋŋ yɛ wɔweku lɛ mli.” Ekɛfata he akɛ: “Miná be mikɛ mibii lɛ gba sane ni miye mibua miwu lɛ hu yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Miná mibii lɛ anitsɔɔmɔ he miishɛɛ, beni mina akɛ amɛmiikase nii ni amɛmiiya amɛhiɛ lɛ.” Nɔ kome ko yɛ ni Cristina kaiɔ jogbaŋŋ be fɛɛ be. Ekɛɛ akɛ: “Mibi nukpa lɛ kase nyiɛmɔ yɛ gbekɛbii akwɛmɔhe ko, shi mitsɔɔ esɛɛmɔ lɛ nyiɛmɔ yɛ shĩa. Beni efamɔ enaji klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ebagbee miniji anɔ. Nakai nifeemɔ lɛ ha mitsui nyɔ mimli waa diɛŋtsɛ!”

Nɔ kroko hu ni esa akɛ asusu he ji akɛ, kɛ́ nyɛmɛi tsé be ni amɛkɛtsuɔ heloonaa nitsumɔ kɛha nyɔmɔwoo lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ eba shika ni amɛfiteɔ lɛ shi kwraa fe bɔ ni amɛkpaa gbɛ. Cristina tsɔɔ mli akɛ: “Mifiteɔ minyɔmɔwoo lɛ mli fã kpotoo kɛwoɔ nyɔmɔ ni mibɔɔ yɛ gbekɛbii akwɛmɔhe lɛ kɛ agbɛnɛ yɛ tsɔne foo mli.” Ekɛfata he akɛ: “Beni wɔpɛi wɔshihilɛ lɛ mli jogbaŋŋ wɔkwɛ lɛ, wɔna akɛ nyɔmɔ ni wɔbɔɔ yɛ nibii nɛɛ amli lɛ shɛɛɛ shika ni minitsumɔ lɛ haa mináa kɛbaa shĩa lɛ.”

Beni gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi epɛi amɛshihilɛ mli jogbaŋŋ sɛɛ lɛ, amɛnáa akɛ kɛji aha ŋamɛi lɛ kɛ amɛbe fɛɛ kwɛ gbekɛbii lɛ, amɛnáa he sɛɛ babaoo fe shika fɛɛ ni amɛaaná. Cristina wu ni ji Paul lɛ kɛɛ akɛ: “Eŋɔɔ minaa waa akɛ miŋa nyɛɔ ehiɔ shĩa ni ekwɛɔ wɔbii enyɔ lɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Beni mikɛ miŋa fɛɛ shiɔ shĩa kɛyatsuɔ nii lɛ, no mli lɛ etɔɔ wɔ waa.” Mɛɛ hewalɛ yiŋ ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ nɛɛ kpɛ lɛ ná yɛ amɛbiyei enyɔ lɛ anɔ? Paul kɛɛ akɛ: “Jeee akɛ no haa amɛfeɔ shweshweeshwe pɛ kɛkɛ, shi moŋ ebuɔ amɛhe waa diɛŋtsɛ kɛjɛɔ nibii fɔji ni baanyɛ aná amɛnɔ hewalɛ yɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ ahe.” Mɛni hewɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ nuɔ he akɛ ehe miihia waa akɛ amɛná be babaoo amɛha amɛbii lɛ? Paul ha hetoo akɛ: “Miheɔ miyeɔ kwraa akɛ, kɛji wɔ ni ji fɔlɔi lɛ, wɔduuu nibii kpakai wɔwooo wɔbii lɛ atsuiiaŋ lɛ, no lɛ mɔ kroko baafee enɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ eha wɔ.”

Eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi fɛɛ apɛi amɛshihilɛ mli amɛkwɛ, ni esaaa akɛ mɔ ko wieɔ eshiɔ yiŋ ni ekolɛ mɛi komɛi baakpɛ yɛ enɛ he lɛ. (Romabii 14:4; 1 Tesalonikabii 4:11) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ aaasusu sɛɛnamɔi babaoo ni weku lɛ náa kɛji yoofɔyoo ko kɛ ebe-fã pɛ tsuɔ nii lɛ he. Beni Teresa ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ muɔ ewiemɔ lɛ naa yɛ bɔ ni enuɔ he ehaa yɛ sane nɛɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nɔ ko nɔ ko bɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli waa fe be babaoo ni obaaná kɛkwɛ bo diɛŋtsɛ obii lɛ ni asaŋ otsɔɔ amɛ nii lɛ.”—Lala 127:3.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Yeifɔyei ni ji Kristofoi lɛ tsuɔ gbɛfaŋnɔ ni he hiaa waa he nii yɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje