Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w08 9/15 bf. 12-15
  • ‘Nyɛjiea Nyɛyitsoŋ’ Nyɛshwerea yɛ Anɔkwa Nilee Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • ‘Nyɛjiea Nyɛyitsoŋ’ Nyɛshwerea yɛ Anɔkwa Nilee Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ̃ Titri ni Haa Anáa Hemɔkɛyeli
  • “Misumɔɔ Omla lɛ akɛ Nɔ Ko!”
  • Feemɔ Ojwɛŋmɔ akɛ Okɛ Nɔ ni Okaseɔ lɛ Baatsu Nii
  • Te Mafee Tɛŋŋ Maná Be?
  • Sɛɛnamɔ yɛ He akɛ Aaashwere yɛ Anɔkwa Nilee Mli!
  • Nɔ Hewɔ Ni Anɔkwa Nilee He Hiaa Wɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Ani Otaoɔ Jwetrii Ni Aŋɔtee?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Nikasemɔ—Eŋɔɔ ni Nyɔmɔwoo yɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • ‘Yaa nɔ Ona Anɔkwa Nilee Babaoo’
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1996
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
w08 9/15 bf. 12-15

‘Nyɛjiea Nyɛyitsoŋ’ Nyɛshwerea yɛ Anɔkwa Nilee Mli

YEHOWA tsuji fɛɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛsa ehiɛ. Akɛni enɛ feemɔ kã wɔtsui nɔ hewɔ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔha wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ní wɔkɛ ekãa asɔmɔ lɛ. Ni kɛlɛ, bɔfo Paulo gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nɔ ko ni Yudafoi komɛi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ fee ní baanyɛ afee oshara kɛha wɔ lɛ nɔ: “Amɛhiɛ dɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he moŋ, shi jeee [anɔkwa] nilee naa.” (Rom. 10:2) Eyɛ faŋŋ akɛ jeee bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhaa lɛ kɛkɛ nɔ esa akɛ wɔdamɔ wɔná hemɔkɛyeli ní wɔjá Yehowa. Ehe miihia ni wɔná wɔ-Bɔlɔ lɛ he anɔkwa nilee ní wɔle esuɔmɔnaa nii.

Paulo tsɔɔ yɛ wolo kroko ni eŋma lɛ mli akɛ kɛ́ wɔkɛ hiɛdɔɔ kaseɔ nii koni wɔná nilee lɛ, ebaaha wɔba wɔjeŋ yɛ gbɛ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ nɔ. Esɔle koni Kristo sɛɛnyiɛlɔi ‘ayimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ’ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii “alee,” ‘koni amɛnyiɛ bɔ ni sa Yehowa ni asa ehiɛ kwraa, ni amɛya nɔ amɛwo yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli, ní enɛ aha amɛshwere yɛ Nyɔŋmɔ he nilee mli.’ (Kol. 1:9, 10, Ga Biblia hee lɛ) Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ wɔná ‘anɔkwa nilee’ lɛ? Ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔha anɔkwa nilee ni wɔyɔɔ lɛ ateke nɔ lɛ?

Nɔ̃ Titri ni Haa Anáa Hemɔkɛyeli

Biblia lɛ haa wɔnáa Nyɔŋmɔ he anɔkwa nilee ni wɔleɔ esuɔmɔnaa nii, ni no haa wɔnáa hemɔkɛyeli. Kɛ́ wɔnáaa nilee ni tamɔ nɛkɛ lɛ, no lɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ baafee tamɔ tsu bibioo ko ni akɛ wolo efee. Kɛ́ kɔɔyɔɔ fioo ko tswa lɛ, ebaagbe shi. Paulo woɔ wɔ hewalɛ koni wɔkɛ ‘wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔ’ asɔmɔ Nyɔŋmɔ, ní ‘wɔha wɔjwɛŋmɔ afee ehee.’ (Rom. 12:1, 2, NW) Biblia lɛ ni wɔɔkase daa lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfee nakai.

Daa gbɛgbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Ewa ni yɔɔ Poland lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mikaseee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa lɛ, Yehowa he anɔkwa nilee ni miyɔɔ lɛ eyaŋ hiɛ. Kulɛ, etsɛŋ ni sui kpakpai ni haa ayɔseɔ mi akɛ Kristofonyo lɛ baabɔi fitemɔ, ni Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ni miyɔɔ lɛ baagbɔjɔ—ni enɛ baaha wekukpãa ni kã mi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ afite.” Ekaba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ yɛ wɔgbɛfaŋ! Nyɛhaa wɔsusua nuu ko ni teke nɔ yɛ Yehowa he anɔkwa nilee mli ní no ha Yehowa ná ehe miishɛɛ lɛ he wɔkwɛa.

“Misumɔɔ Omla lɛ akɛ Nɔ Ko!”

Lala 119 lɛ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ haa wɔnaa bɔ ni lalatsɛ lɛ nu Yehowa mlai lɛ, ekaimɔi lɛ, ekpɔi lɛ, ekitai lɛ, kɛ ekojomɔi lɛ ahe eha. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Ogbɛnaai lɛ ahe mimii shɛɔ. . . . Odasei lɛ ji nii ni mimii shɛɔ he.” Eŋma hu akɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.”—Lala 119:16, 24, 47, 48, 77, 97.

Wiemɔi ni ji “mimii shɛɔ” kɛ “no he mijwɛŋɔ” lɛ tsɔɔ akɛ lalatsɛ lɛ jwɛŋɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, ni eji anɔkwale akɛ enáa nii anɔ jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he miishɛɛ. Nakai wiemɔi lɛ maa suɔmɔ ni lalatsɛ lɛ yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ mla lɛ kasemɔ lɛ nɔ mi. Jeee henumɔ folo ko kɛkɛ ni lalatsɛ lɛ ná yɛ etsui mli lɛ ji nɔ ni ha ená suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ená shwelɛ ni mli wa akɛ ‘ejwɛŋ’ Nyɔŋmɔ mla lɛ nɔ, bɔni afee ni enu Yehowa wiemɔi lɛ ashishi jogbaŋŋ. Wɔnaa yɛ enifeemɔ lɛ mli akɛ ená he miishɛɛ akɛ ele Nyɔŋmɔ ní ekase esuɔmɔnaa nii jogbaŋŋ bɔ ni eeenyɛ.

Eyɛ faŋŋ akɛ suɔmɔ ni lalatsɛ lɛ yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jɛ etsui mli tɔ̃ɔ. Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mi hu nakai eji yɛ migbɛfaŋ? Ani mináa he miishɛɛ akɛ makane Biblia lɛ daa gbi ní masusu he? Ani mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ makane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni misɔleɔ dani mijieɔ ekanemɔ shishi?’ Kɛ́ wɔha sanebimɔi nɛɛ ahetoo akɛ hɛɛ lɛ, no lɛ ekã shi faŋŋ akɛ ‘wɔmiishwere yɛ Nyɔŋmɔ he anɔkwa nilee lɛ mli.’

Nyɛmiyoo Ewa wie akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ be fɛɛ be koni makase nii jogbaŋŋ. Kɛjɛ beni minine shɛ ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’ wolo bibioo lɛ eko nɔ nɛɛ, kɛhoo kwraa lɛ mikɛtsuɔ nii be fɛɛ be kɛ́ miikase nii. Mibɔɔ mɔdɛŋ waa koni mikɛ Insight on the Scriptures wolo lɛ kɛ woji krokomɛi ni akɛtaoɔ saji amli lɛ atsu nii kɛtao saji amli.”

Susumɔ Wojciech kɛ Małgorzata ní weku sɔ̃i babaoo jwere amɛnɔ lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ he hu okwɛ. Te amɛfeɔ tɛŋŋ amɛtoɔ gbɛjianɔ kɛfeɔ aŋkro Biblia mli nikasemɔ? “Wɔtoɔ be ni wɔkaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akɛ aŋkroaŋkroi bɔ ni wɔɔnyɛ. No sɛɛ lɛ, wɔwieɔ nibii ni wɔná he miishɛɛ loo amɛwo wɔ hewalɛ lɛ ahe kɛ́ wɔmiifee weku nikasemɔ loo wɔmiigba sane.” Nii ni amɛkaseɔ jogbaŋŋ akɛ aŋkroaŋkroi lɛ haa amɛnáa miishɛɛ waa, ni eyeɔ ebuaa amɛ ni ‘amɛshwereɔ yɛ anɔkwa nilee lɛ mli.’

Feemɔ Ojwɛŋmɔ akɛ Okɛ Nɔ ni Okaseɔ lɛ Baatsu Nii

Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa “akɛ ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli.” (1 Tim. 2:3, 4) Anɔkwa sane nɛɛ maa nɔ mi akɛ ehe miihia waa ni wɔkane Biblia lɛ, ní wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ ‘wɔna shishi.’ (Mat. 15:10) Nɔ̃ kome ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai ji ní wɔfee wɔjwɛŋmɔ akɛ wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ baatsu nii. Nakai ji bɔ ni blema Beroiabii lɛ fee beni Paulo shiɛ sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ lɛ: “Amɛjie amɛyitsoŋ amɛmɔ wiemɔ lɛ mli, ni daa amɛkpaa ŋmalɛi lɛ amli amɛkwɛɔ akɛ nibii nɛɛ yɛ mli nakai lo.”—Bɔf. 17:11.

Kɛ́ ookase Biblia lɛ, ani ojieɔ oyitsoŋ okaseɔ, ni ohaaa nibii ni he ehiaaa agbala ojwɛŋmɔ, taakɛ Beroiabii lɛ fee lɛ? Kɛ́ Kristofonyo ko nyaaa nikasemɔ he po, ebaanyɛ emia ehiɛ ekase Beroiabii lɛ. Agbɛnɛ hu mɛi komɛi yɛ ní kɛ́ amɛbɔi gbɔɔ lɛ, amɛfɔɔɔ nikanemɔ kɛ nikasemɔ, shi esaaa akɛ Kristofonyo ko afee nakai. Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni oye lɛ, obaanyɛ obɔ mɔdɛŋ ní okaha nibii ni he ehiaaa lɛ gbala ojwɛŋmɔ. Ni be mli ni okaneɔ nii lɛ, obaanyɛ otao saji ni obaanyɛ okɛ mɛi krokomɛi agba he sane. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani obaanyɛ okɛfee oti ni ma ohiɛ akɛ okɛ ohefatalɔ loo onaanyo Kristofonyo ko aaagba nibii ni okane loo okase lɛ he sane? Kɛ́ ofee nakai lɛ, nibii nɛɛ baaka ojwɛŋmɔ kɛ otsui mli jogbaŋŋ, ni amɛbaaná mɛi krokomɛi hu anɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ.

Kɛ́ obaakase nii lɛ, okɛ ‘otsui afɔ̃ nɔ akɛ oootao Yehowa mla lɛ sɛɛ gbɛ’ taakɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ Ezra ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ. (Ezra 7:10) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ ofee nakai? Obaanyɛ otao he ko ni sa kɛha nikasemɔ ní nɔ ko gbalaaa ojwɛŋmɔ. No sɛɛ lɛ, ta shi ni osɔle oha Yehowa ní obi lɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛ nilee. (Yak. 1:5) Bi ohe akɛ, ‘Mɛni nikasemɔ nɛɛ baaha male?’ Be mli ni okaneɔ nii lɛ, kadimɔ saji otii ni yɔɔ mli lɛ. Obaanyɛ oŋmala otii nɛɛ oshwie shi loo ofolɔ nibii ni osumɔŋ ni ohiɛ akpa nɔ lɛ ashishi. Kwɛmɔ gbɛ nɔ ni obaanyɛ otsɔ okɛ sane lɛ atsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, loo beni ookpɛ oyiŋ, loo beni oowo nanemɛi héyelilɔi hewalɛ. Kɛ́ okase nii lɛ ogbe naa lɛ, tĩi nɔ ni okase lɛ mli kuku. Nakai feemɔ baaye ebua bo koni ohiɛ akakpa nɔ ni okase lɛ nɔ.

Nyɛmiyoo Ewa tsɔɔ bɔ ni efeɔ enɔ lɛ ehaa: “Kɛ́ miikane Biblia lɛ, mikɛ ŋmalɛi krokomɛi ní atsɛ yisɛɛ yɛ mi-Biblia lɛ mli, Watch Tower Publications Index lɛ, kɛ Watchtower Library ni akɛwo CD-ROM nɔ lɛ tsuɔ nii kɛtaoɔ saji amli. Miŋmalaa nibii ni manyɛ mikɛtsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mishwieɔ shi.”

Mɛi komɛi kɛ afii pii ekase Biblia lɛ jogbaŋŋ, ni no eha amɛle Nyɔŋmɔ he nii babaoo. (Abɛi 2:1-5) Ni kɛlɛ, akɛni sɔ̃i babaoo jwere amɛ nɔ hewɔ lɛ, ewaa kɛhaa amɛ akɛ amɛaaná be kɛkase nii. Kɛ́ nakai eji yɛ ogbɛfaŋ lɛ, mɛɛ tsakemɔi obaanyɛ ofee ni onyɛ oná dekã kɛkase nii?

Te Mafee Tɛŋŋ Maná Be?

Ekã shi faŋŋ akɛ obaakpɛlɛ nɔ akɛ kɛ́ mɔ ko nyaa nɔ ko he lɛ, enaa dekã ehaa nakai nii lɛ. Mɛi babaoo ena akɛ nɔ ni yeɔ ebuaa amɛ koni amɛfee aŋkro nikasemɔ ni mɔɔ shi ji ni amɛkɛ oti ko ni sa ama amɛhiɛ, tamɔ Biblia muu lɛ fɛɛ kanemɔ. Eji anɔkwale akɛ ebaanyɛ efee nɔ ni wa waa akɛ oookane wekutɔkpãa he saji kakadaji, blema sɔlemɔtsu lɛ he saji ni yɔɔ fitsofitso, loo gbalɛi ni shishinumɔ wala ní etamɔ nɔ ni amɛkɔɔɔ wɔshihilɛ he lɛ. Bɔɔ mɔdɛŋ ni ofee nibii ni sa ni baaha oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dani ooopɛi Biblia lɛ fã ko ni onaa akɛ eshishinumɔ wa kɛha bo lɛ mli lɛ, obaanyɛ okane ehe saji loo bɔ ni abaanyɛ akɛtsu nii aha lɛ he sane yɛ wolo kroko mli. Wɔbaanyɛ wɔna saji ni tamɔ enɛ yɛ “All Scripture Is Inspired of God and Beneficial” wolo lɛ ní atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi aaashɛ 50 mli lɛ mli.

Kɛ́ okɛ ojwɛŋmɔ to nibii ahe be mli ni okaneɔ Biblia lɛ, ebaakanya bo waa. Enɛ baanyɛ aye abua bo koni ofee mɛi ni okaneɔ amɛhe saji lɛ kɛ nibii ni tee nɔ lɛ ahe mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli. Kɛ́ okɛ ŋaawoi fioo nɛɛ tsu nii lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaaha onikasemɔ afee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ní sɛɛnamɔ hu yɔɔ he. Enɛ baatsirɛ bo koni oto be kɛha nikasemɔ. Ebaaha efee mlɛo kɛha bo akɛ oookane Biblia lɛ daa gbi.

Eyɛ mli akɛ ŋaawoi ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ baanyɛ aye abua aŋkroaŋkroi moŋ, shi mɛni wekui ni náaa dekã lɛ baanyɛ amɛfee? Nyɛbaanyɛ nyɛta shi kutuu koni nyɛsusu sɛɛnamɔi ni yɔɔ weku nikasemɔ he lɛ ahe. Nakai sanegbaa lɛ baanyɛ aha nyɛna nibii ni esa akɛ nyɛfee, tamɔ shi ní nyɛaate mra fioo daa gbi loo yɛ gbii pɔtɛɛi komɛi anɔ kɛsusu Biblia lɛ fã ko he. Aloo ekolɛ nyɛsanegbaa lɛ baaha nyɛna akɛ ehe miihia ni nyɛfee tsakemɔ yɛ nibii ni nyɛto he gbɛjianɔ akɛ weku lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wekui komɛi ena akɛ ehi kɛha amɛ akɛ amɛaasusu daa gbi ŋmalɛ lɛ he loo amɛkane Biblia lɛ fã ko kɛ́ amɛye nii kutuu amɛgbe naa. Weku lɛ kɛ minitii 10 loo 15 susuɔ Ŋmalɛ lɛ he loo amɛkaneɔ Biblia lɛ he ni ato akɛ akane lɛ dani ajieɔ nibii ni aye lɛ loo amɛteŋ mɔ ko yafeɔ nɔ kroko. Ekolɛ weku lɛ naŋ lɛ mlɛo yɛ shishijee mli, shi etsɛŋ ni ebaafee amɛhe nɔ̃, ni amɛbaaná he miishɛɛ waa.

Wojciech kɛ Małgorzata tsɔɔ nɔ ni ye kɛbua amɛweku lɛ: “Tsutsu lɛ wɔfiteɔ wɔbe fɛɛ yɛ nibii ni he ehiaaa lɛ ahe. Wɔkpɛ wɔyiŋ ni wɔtse be ni wɔkɛŋmalaa e-mail lɛ nɔ. Wɔtse be ní wɔkɛjieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ hu nɔ, ni wɔto gbi kɛ be pɔtɛɛ koni wɔkɛkase nii jogbaŋŋ.” Ekã shi faŋŋ akɛ weku nɛɛ shwaaa amɛhe akɛ amɛfee tsakemɔi nɛɛ, ni nakai nɔŋŋ kɛ́ oweku lɛ hu fee tsakemɔi lɛ, nyɛshwaŋ nyɛhe.

Sɛɛnamɔ yɛ He akɛ Aaashwere yɛ Anɔkwa Nilee Mli!

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní aaakase jogbaŋŋ lɛ baanyɛ awo “yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli.” (Kol. 1:10) Kɛ́ ebalɛ nakai yɛ oshihilɛ mli lɛ, mɛi fɛɛ baana oshweremɔ lɛ faŋŋ. Obaatsɔ Nyɔŋmɔ jalɔ ni nuɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Yiŋkpɛi ni obaafee lɛ baaja, ni obaanyɛ oye obua mɛi krokomɛi jogbaŋŋ, ni ofeŋ onii tamɔ mɛi ni bɛ Nyɔŋmɔ he nilee lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, obaatsi obɛŋkɛ Yehowa. Ohiɛ baasɔ esui lɛ waa diɛŋtsɛ, ni enɛ baafee faŋŋ be mli ni ogbaa ehe sane otsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ.—1 Tim. 4:15; Yak. 4:8.

Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni oye loo niiashikpamɔ ni oná lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ waa ni oya nɔ oná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he miishɛɛ, ní okɛ jwɛŋmɔ ni ja akase lɛ jogbaŋŋ. Obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa hiɛ kpaŋ omɔdɛŋbɔɔi lɛ anɔ. (Heb. 6:10) Ebaajɔɔ bo waa.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 13]

KƐ́ ‘WƆSHWERE YƐ NYƆŊMƆ HE NILEE LƐ MLI’ LƐ . . .

Wɔwajeɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ, ni wɔnyiɛɔ bɔ ni sa Yehowa hiɛ.—Kol. 1:9, 10

Wɔnáa nilee, ni wɔnyɛɔ wɔkɛ sɛɛyoomɔ tsuɔ nii ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ.—Lala 119:99

Wɔnáa he miishɛɛ waa akɛ wɔɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa.—Mat. 28:19, 20

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 14]

Ebaanyɛ efee nɔ ni wa akɛ aaatao he ko ni hi kɛha nikasemɔ, shi nakai feemɔ sa

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Wekui komɛi kaneɔ Biblia lɛ fã ko kɛ́ amɛye nii amɛgbe naa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje