Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w15 6/1 bf. 6-7
  • Husu Yɛ Jeŋ Shikpamɔ He

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Husu Yɛ Jeŋ Shikpamɔ He
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Bɔ ni Oná Jeŋ Shikpamɔ He Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
w15 6/1 bf. 6-7
Jeŋ shikpalɔ ko ni miikane Biblia lɛ

SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | ANI JEŊ SHIKPAMƆ HI FE BIBLIA LƐ?

Husu Yɛ Jeŋ Shikpamɔ He

Yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, aakala woji babaoo ni gbalaa susumɔ ni mɛi ni atsɛɔ amɛ new atheists lɛ hiɛ lɛ mli waa. Woji nɛɛ egbala mɛi pii ajwɛŋmɔ, ni amɛtée naataamɔi kɛ ŋwanejei babaoo shi. Woloŋlelɔ kpanaa ko ni kaseɔ fãji ahe nii ni atsɛɔ lɛ David Eagleman lɛ ŋma akɛ: “Mɛi komɛi ni kaneɔ woji nɛɛ . . . náa susumɔ lɛ akɛ jeŋ shikpalɔi le nɔ fɛɛ nɔ.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Shi jeŋ shikpalɔi ni hiɛ kã shi lɛ eŋmɔɔɔ amɛyiŋ kpɔ, shi amɛyaa nɔ amɛtaoɔ nibii hei ni hãa mɔ naa kpɛɔ ehe.”

Ŋulamii ahe nikaselɔ ko ni miikwɛ shwɛde mli

Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, jeŋ shikpalɔi ni he esa waa lɛ ebɔ mɔdɛŋ amɛná hetoi amɛhã saji ni shishinumɔ wala ni kɔɔ adebɔɔ he lɛ. Shi amɛteŋ mɛi komɛi hu etɔ̃ tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Isaac Newton ji jeŋ shikpalɔ ko ni he gbɛ́i waa. Etsɔɔ bɔ ni graivity hewalɛ lɛ nyɛɔ ehiɛɔ shibɔlemɔ ŋulamii, ŋulamii, kɛ ŋulami kushai lɛ yɛ ŋwɛiniiaŋ. Lɛ ekɛ akɔntaabuu mli nikasemɔ ni atsɛɔ lɛ calculus lɛ ba, ni enɛ yeɔ ebuaa yɛ kɔmpiuta feemɔ, gbɛ ni afãa kɛyaa ŋwɛiniiaŋ, kɛ nuklea he nikasemɔ mli. Shi Newton kɛ ehe wo ŋulamiiaŋkwɛmɔ kɛ ashwaifeemɔ mli koni enyɛ ehã sumui kɛ dadei krokomɛi atsɔ shikatsuru.

Nɔ ni fe afii 1,500 dani Newton baaba shihilɛ mli lɛ, Hela ŋulamii ahe nikaselɔ ko ni atsɛɔ lɛ Ptolemy kɛ ehiŋmɛi folo kase nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ ahe nii. Kɛ́ je na lɛ, ekwɛɔ bɔ ni shibɔlemɔ ŋulamii lɛ nyiɛɔ yɛ ŋwɛiniiaŋ lɛ, ni ehe esa waa kɛ map feemɔ. Shi ehé eye akɛ shikpɔŋ lɛ ji jeŋ muu lɛ fɛɛ teŋ. Jeŋ shikpalɔ ko ni kaseɔ ŋulamii ahe nii ni atsɛɔ lɛ Carl Sagan lɛ ŋma yɛ Ptolemy he akɛ: “Mɛi kɛ afii 1,500 sɔŋŋ hé wiemɔ ni ewie akɛ shikpɔŋ lɛ ji jeŋ muu lɛ teŋ lɛ amɛye, ni enɛ hãa wɔnaa akɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɔ ko le nii waa ehã lɛ, ebaanyɛ etɔ̃ kwraa.”

Jeŋ shikpalɔ ko ni miikane Biblia lɛ

Ŋmɛnɛ lɛ, jeŋ shikpalɔi kɛ naagbai ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpeɔ. Ani amɛbaanyɛ amɛnu nibii ni yaa nɔ yɛ jeŋ muu lɛ mli lɛ fɛɛ shishi be ko? Eyɛ mli akɛ jeŋ shikpalɔi efee nibii pii ni wɔná he sɛɛ waa, ni enɛ sa kadimɔ moŋ, shi esa akɛ wɔyɔse hu akɛ, jeee nɔ fɛɛ nɔ amɛbaanyɛ amɛle. Jeŋ shikpalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Paul Davies lɛ wie akɛ: “Anyɛŋ anu nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ fɛɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi kɔkɔɔkɔ.” Nakai wiemɔ lɛ kɛ anɔkwa wiemɔi nɛɛ kpãa gbee akɛ: Adesai nyɛŋ anu adebɔɔ nibii ni ebɔle wɔ lɛ fɛɛ shishi kɔkɔɔkɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi wie akɛ abaanyɛ atsɔ jeŋ shikpamɔ nɔ agbala nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ fɛɛ mli lɛ, nilee yɛ mli akɛ akɛ husu baawo he.

Eyɛ faŋŋ akɛ, Biblia lɛ tsuɔ wɔhiamɔ nii ahe nii yɛ gbɛ ni jeŋ shikpamɔ nyɛŋ afee nakai nɔ

Biblia lɛ wie bɔ ni adebɔɔ yɔɔ naakpɛɛ hã lɛ he akɛ: “Naa, [Nyɔŋmɔ] gbɛi lɛ anaabunaabui kɛkɛ nɛ ni ehe ablɛbi fio kɛkɛ nɛ.” (Hiob 26:14) Nibii babaoo yɛ lolo ni adesai nyɛŋ anu shishi ni amɛna naa. Nɔ ni bɔfo Paulo wie aaafee afii 2,000 ni eho nɛ lɛ kã he eji anɔkwale akɛ: “Oo kwɛ bɔ ni nii ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ fa kɛteke nɔ, kɛ bɔ ni ehiɛshikamɔ kɛ nilee lɛ mli kwɔ hã! Ekojomɔi lɛ, anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛi lɛ hu, anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!”​—Romabii 11:33.

Gbɛtsɔɔmɔi ni Jeŋ Shikpalɔi Nyɛŋ Amɛkɛhã

Jeŋ shikpamɔ hãa wɔleɔ je ni ebɔle wɔ lɛ he nii, shi Biblia lɛ kɛ shishitoo mlai kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni baahã toiŋjɔlɛ ahi wɔ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ, kɛ shihilɛ gbɛ ni kɛ́ wɔkɔ lɛ ebaahã wɔná miishɛɛ lɛ hãa. Susumɔ nɔkwɛmɔnii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ lɛ ahe.

Nine okadi ni mitsɔɔ akɛ awa
  • Awuiyeli Naakuu

    Buu wala

    “Kaagbe gbɔmɔ.”—2 Mose 20:13.

    “Mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛɔ enyɛmi lɛ, gbɔmɔgbelɔ ji lɛ.”​—1 Yohane 3:15.

    Taomɔ toiŋjɔlɛ ni obaayi

    “Wii ohe kɛje efɔŋ he, ni ofee ekpakpa. Taomɔ toiŋjɔlɛ ni onyiɛ no sɛɛ.”​—Lala 34:14, Ga Biblia hee.

    “Jalɛ yibii lɛ, toiŋjɔlɛ mli aduɔ yɛ ahãa mɛi ni kpãtãa lɛ.”—Yakobo 3:18.

    Kpoomɔ yiwalɛ nifeemɔ

    “Yehowa lɛ, jalɔ moŋ ekaa; shi mɔ fɔŋ kɛ mɔ ni sumɔɔ yiwalɛ lɛ, esusuma nyɛ̃ɔ amɛ.”​—Lala 11:5.

    “Ohiɛ akakɔ̃ yiwalɔ ko nɔ, ni kaakɔ egbɛi lɛ amli ekoeko. Ejaakɛ Yehowa miihi kutumpɔfo.”​—Abɛi 3:31, 32.

  • Weku Miishɛɛ

    Bo ofɔlɔi atoi

    “Bii, nyɛboa nyɛfɔlɔi atoi yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli, ejaakɛ enɛ ja. ‘Wo otsɛ kɛ onyɛ’ ji klɛŋklɛŋ kitã ni hiɛ shiwoo akɛ: ‘Koni ahi ahã bo, ní otsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.’”​—Efesobii 6:1-3.

    Tsɔɔmɔ obii lɛ anii jogbaŋŋ

    “Nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛyaa nɔ nyɛkwɛa amɛ yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ ewiemɔkɛtsɔɔmɔ lɛ mli.”​—Efesobii 6:4.

    “Nyɛkawoa nyɛbii amli la, koni amɛtsui akakumɔ.”​—Kolosebii 3:21.

    Jiemɔ suɔmɔ kpo otsɔɔ ohefatalɔ, ni obu lɛ

    “Esa akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ eŋa tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; ni esa akɛ ŋa lɛ aná bulɛ ni mli kwɔ ehã ewu.”​—Efesobii 5:33.

  • Adebɔɔ nibii lɛ ahe buu

    Biblia lɛ wie mɛi ni fite nibii yɛ blema Israel lɛ he akɛ: “Abule shikpɔŋ lɛ . . . Enɔ bii lɛ tere sɔ̃.” (Yesaia 24:5, 6) Nyɔŋmɔ baagbala mɛi ni jeɔ gbɛ fiteɔ shikpɔŋ lɛ atoi. ‘Ebaafite mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ.’ (Kpojiemɔ 11:18) Amɛyeŋ amɛhe kɔkɔɔkɔ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje