Mfonirii srɔtoi kɛ vidioi ni wiemɔ loo gbɛɛmɔ ko kwraa bɛ mli, kɛ nɔ ni wiemɔ kɛ gbɛɛmɔ yɔɔ mli lɛ yɛ fã nɛɛ shishi, ni ehãa wɔnaa Biblia mli saji komɛi faŋŋ.
Betfage, Oliv Gɔŋ Lɛ, Kɛ Yerusalem
Vidio kuku nɛɛ tsɔɔ gbɛ ni atsɔɔ nɔ kɛboteɔ Yerusalem yɛ bokãgbɛ. Gbɛ nɛɛ tsɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ akrowa ni atsɛɔ lɛ et-Tur lɛ kɛyaa Oliv Gɔŋ lɛ nɔ hei ni kwɔlɔ waa lɛ eko nɔ. Mɛi susuɔ akɛ et-Tur ji Betfage ni atsĩ tã yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Betania kã Betfage bokã yɛ Oliv Gɔŋ lɛ bokãgbɛ. Kɛ́ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ tee Yerusalem lɛ, bei pii lɛ amɛyeɔ jenamɔ lɛ yɛ Betania, he ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ maŋ ni ji el-ʽAzariyeh (El ʽEizariya) lɛ yɔɔ lɛ. Gbɛ́i nɛɛ ji Arabic gbɛ́i ni shishi ji, “He Ni Lazaro Yɔɔ Lɛ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yesu hi Marta, Maria, kɛ Lazaromɛi ashĩa lɛ. (Mat 21:17; Mar 11:11; Luk 21:37; Yoh 11:1) Eeenyɛ efee akɛ, kɛ́ Yesu jɛ amɛshĩa lɛ kɛmiiya Yerusalem lɛ, etsɔɔ gbɛ ni tamɔ nɔ ni atsɔɔ yɛ vidio lɛ mli lɛ nɔ kɛyaa. Yɛ Nisan 9, 33 Ŋ.B., be ni Yesu ta tejibi nɔ kɛtsɔ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ kɛtee Yerusalem lɛ, eeenyɛ efee akɛ etsɔ gbɛ ni jɛ Betfage kɛmiiya Yerusalem lɛ nɔ.
Gbɛ ni jɛ Betania kɛmiiya Betfage
Betfage
Oliv Gɔŋ
Kidron Jɔɔ
Sɔlemɔ Shĩa Gɔŋ Lɛ
Plɛkoo Ní Aka Awo Nanetsitsi Wu Mli
Enɛ ji mfoniri ni miitsɔɔ nanetsitsi wu henɔ ko ni aka dade plɛkoo ni kɛlɛ ji sɛntimitai 11.5 (iŋtsii 4.5) awo mli. Ana wu lɛ diɛŋtsɛ yɛ afi 1968 mli, be ni atsaa shi yɛ Yerusalem kooyigbɛ lɛ, ni eji mɔ ko ni hi shi be ni Romabii lɛ yeɔ nɔ lɛ wu. Ehãa wɔnaa akɛ, nakai beiaŋ lɛ, kɛ́ asɛŋ mɔ ko yɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ, etamɔ nɔ ni akɛ plɛkoo kalaa lɛ kɛkpɛtɛɔ tso lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, plɛkoo nɛɛ eko Roma asraafoi lɛ kɛkala Yesu Kristo kɛkpɛtɛ tso jaŋŋ lɛ he lɛ. Ana wu nɛɛ yɛ adeka ko ni akɛ tɛ fee, ni atsɛɔ lɛ yɛ Blɔfo mli akɛ ossuary lɛ mli. Akɛ mɛi ni egboi awui ni egbi woɔ mli be ni amɛheloo lɛ ekpɔtɔ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, anyɛɔ afũɔ mɛi ni asɛŋɔ amɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ.—Mat 27:35.