2 Samuel
19 Ayakɛɛ Yoab akɛ: “Maŋtsɛ lɛ miifó ni eeye awerɛho yɛ Absalom hewɔ.”+ 2 No hewɔ lɛ, kunim ni aye* nakai gbi lɛ tsɔ awerɛhoyeli moŋ kɛhã mɛi lɛ fɛɛ, ejaakɛ amɛnu akɛ maŋtsɛ lɛ miiye awerɛho yɛ ebinuu lɛ hewɔ. 3 Mɛi lɛ ku amɛsɛɛ kpoo kɛ dioo kɛtee maŋ lɛ mli+ nakai gbi lɛ oookɛɛ mɛi komɛi ni ejo foi yɛ ta naa ni hiɛgbele emɔmɔ amɛ. 4 Maŋtsɛ lɛ ha ehiɛ ni etee nɔ efó kɛ gbee ni wa akɛ: “Ao mibi Absalom! Ao mibi, mibi Absalom!”+
5 Kɛkɛ ni Yoab tee maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ yɛ shĩa lɛ ni ekɛɛ: “Ŋmɛnɛ lɛ, owo otsuji fɛɛ ni here bo* kɛ obihii,+ kɛ obiyei,+ kɛ oŋamɛi, kɛ ohemɛi*+ lɛ fɛɛ yiwala* ŋmɛnɛ gbi nɛɛ hiɛgbele. 6 Osumɔɔ mɛi ni nyɛɔ bo lɛ ni onyɛɔ mɛi ni sumɔɔ bo lɛ, ejaakɛ ŋmɛnɛ lɛ, ohã efee faŋŋ akɛ, otatsɛmɛi lɛ kɛ otsuji lɛ jeee nɔ ko kwraa yɛ ohiɛ, ejaakɛ miyɛ nɔmimaa akɛ eji Absalom yi ná wala ŋmɛnɛ, ni wɔ fɛɛ wɔgboi kulɛ, no gbaŋ onaa. 7 No hewɔ lɛ, agbɛnɛ tee shi, ni oje kpo ni oyashɛje otsuji lɛ amii,* ejaakɛ mikɛ Yehowa miikã kitã akɛ, kɛ́ ojeee kpo lɛ, nuu kome po ehiŋ ohe nyɔɔŋ nɛɛ mli. Ni enɛ baafaŋ amanehului fɛɛ ni otsɔ mli kɛjɛ oblahiiaŋ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ.” 8 No hewɔ lɛ, maŋtsɛ lɛ te shi ni eyata maŋ lɛ agbó lɛ naa, ni ayakɛɛ mɛi lɛ fɛɛ akɛ: “Maŋtsɛ lɛ ebata agbó lɛ naa.” Kɛkɛ ni mɛi lɛ fɛɛ ba maŋtsɛ lɛ hiɛ.
Shi Israelbii krokomɛi lɛ ejo foi, mɔ fɛɛ mɔ etee eshĩa.+ 9 Mɛi ni yɔɔ Israel wekui lɛ fɛɛ amli lɛ kɛ amɛhe taataa naa amɛkɛɛ: “Maŋtsɛ lɛ ji mɔ ni here wɔ kɛje wɔhenyɛlɔi lɛ adɛŋ,+ ni ejie wɔ kɛje Filistibii lɛ adɛŋ; shi ŋmɛnɛ lɛ, ejo foi kɛshi shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Absalom hewɔ.+ 10 Ni Absalom, mɔ ni wɔfɔ lɛ mu ni wɔwó lɛ maŋtsɛ yɛ wɔnɔ+ lɛ egbo yɛ ta lɛ mli.+ No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ nyɛfeee nɔ ko koni maŋtsɛ lɛ aku sɛɛ aba?”
11 Maŋtsɛ David tsu ayakɛɛ osɔfo Zadok+ kɛ osɔfo Abiatar+ akɛ: “Nyɛyabia Yuda onukpai+ lɛ akɛ, ‘Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛ moŋ nyɛfee naagbee weku ni baa abakpee maŋtsɛ lɛ kɛba emaŋtsɛ shĩa lɛ, be ni Israel fɛɛ wiemɔ ebashɛ maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ yɛ eshĩa lɛ? 12 Nyɛji minyɛmimɛi; nyɛji miheloo kɛ milá.* Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛ moŋ nyɛfee naagbee weku ni baa abakpee maŋtsɛ lɛ kɛba lɛ?’ 13 Ni nyɛkɛa Amasa+ hu akɛ, ‘Ani jeee miheloo kɛ milá* ji bo? Nyɔŋmɔ kɛ mi aye ni ekɛ mi aye ekoŋŋ kɛji miwóoo bo misraafoi lɛ anɔ tatsɛ yɛ Yoab najiaŋ kɛjɛ ŋmɛnɛ kɛyaa.’”+
14 No hewɔ lɛ, edɔ Yuda hii lɛ fɛɛ atsui kɛba eŋɔɔ tamɔ gbɔmɔ kome tsui, ni amɛtsu ni ayakɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: “Kuu osɛɛ ni oba, bo kɛ otsuji lɛ fɛɛ.”
15 Maŋtsɛ lɛ yi mli ni ebashɛ Yordan Faa lɛ he, Yudabii lɛ ba Gilgal+ koni amɛkɛ maŋtsɛ lɛ abakpe, koni amɛkɛ lɛ afo Yordan Faa lɛ. 16 Kɛkɛ ni Shimei,+ Gera binuu lɛ, ni ji Benyaminnyo ni jɛ Bahurim lɛ, he fee oya ni ekɛ Yuda hii lɛ kpeleke shi koni amɛkɛ Maŋtsɛ David abakpe, 17 ni hii 1,000 ni jɛ Benyamin fata ehe. Agbɛnɛ hu, Ziba,+ Saul shĩa lɛ sɔɔlɔ lɛ kɛ Ziba bihii 15 kɛ etsuji 20 lɛ hu kpeleke shi oya kɛba Yordan Faa lɛ he dani maŋtsɛ lɛ bashɛ jɛmɛ. 18 Efo faa lɛ yɛ he ni afoɔ yɛ lɛ koni ekpee* maŋtsɛ lɛ shĩabii lɛ kɛfo faa lɛ koni efee nɔ fɛɛ nɔ ni maŋtsɛ lɛ taoɔ. Shi Shimei, Gera binuu lɛ, kula shi yɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ be ni eeba ebafo Yordan Faa lɛ. 19 Ekɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: “Minuŋtsɔ akabu mi fɔ, ni kaakai tɔmɔ ni otsulɔ tɔ̃+ gbi nɔ ni minuŋtsɔ maŋtsɛ shi Yerusalem lɛ. Maŋtsɛ lɛ kɛ enɛ akato etsuiŋ, 20 ejaakɛ otsulɔ le faŋŋ akɛ mifee esha; no hewɔ ni ŋmɛnɛ lɛ, miji Yosef shĩabii lɛ ateŋ mɔ klɛŋklɛŋ ni kpeleke shi kɛba koni mikɛ minuŋtsɔ maŋtsɛ abakpe nɛɛ.”
21 Amrɔ nɔŋŋ ni Abishai,+ Zeruia binuu+ lɛ kɛɛ akɛ: “Ani esaaa akɛ agbeɔ Shimei, akɛni elomɔ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ hewɔ?”+ 22 Shi David kɛɛ akɛ: “Mɛni enɛ kɔɔ yɛ nyɛhe, nyɛ Zeruia bihii,+ ni nyɛbaate shi nyɛwo mi ŋmɛnɛ nɛɛ? Ani esa akɛ agbe mɔ ko ŋmɛnɛ yɛ Israel lo? Ani mileee akɛ miji maŋtsɛ yɛ Israel ŋmɛnɛ lo?” 23 Kɛkɛ ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ Shimei akɛ: “Ogboŋ.” Ni maŋtsɛ lɛ kã lɛ kitã.+
24 Mefiboshet,+ Saul nabi lɛ hu kpeleke shi kɛba koni ekɛ maŋtsɛ lɛ abakpe. Kɛjɛ be ni maŋtsɛ lɛ shi kɛbashi gbi nɔ ni maŋtsɛ lɛ ku esɛɛ kɛba yɛ toiŋjɔlɛ mli nɛɛ, efɔko enaji ahe ni ejieko ewaobii anaa ni esako etswei lɛ he ni efɔko etadei lɛ ahe hu. 25 Be ni eba Yerusalem* koni ekɛ maŋtsɛ lɛ abakpe lɛ, maŋtsɛ lɛ bi lɛ akɛ: “Mefiboshet, mɛni hewɔ okɛ mi eyaaa lɛ?” 26 Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Minuŋtsɔ maŋtsɛ, mitsulɔ+ lɛ laka mi. Ejaakɛ otsulɔ kɛɛ akɛ, ‘Hã mawo miteji nɔ nii, koni mata nɔ ni mikɛ maŋtsɛ lɛ aya,’ ejaakɛ obubuafo ji otsulɔ.+ 27 Shi ebawie otsulɔ he efɔŋ ehã minuŋtsɔ maŋtsɛ.+ Shi minuŋtsɔ maŋtsɛ tamɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ bɔfo, no hewɔ lɛ, feemɔ nɔ fɛɛ nɔ ni sa ohiɛ. 28 Kulɛ, minuŋtsɔ maŋtsɛ baanyɛ agbe mitsɛ shĩabii lɛ fɛɛ, shi oŋɔ otsulɔ ofata mɛi ni yeɔ nii yɛ okpɔlɔ lɛ he lɛ ahe.+ No hewɔ lɛ, mɛɛ hegbɛ miyɔɔ ekoŋŋ akɛ mifóɔ mishwieɔ maŋtsɛ nɔ dɔŋŋ?”
29 Shi maŋtsɛ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Mɛni hewɔ owieɔ nɛkɛ lolo? Mikpɛ mli akɛ okɛ Ziba aja shikpɔŋ lɛ.”+ 30 Kɛkɛ ni Mefiboshet kɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ ni minuŋtsɔ maŋtsɛ eba eshĩa yɛ toiŋjɔlɛ mli nɛɛ, hã ekɔ fɛɛ.”
31 Kɛkɛ ni Barzilai,+ Gileadnyo lɛ kpeleke shi kɛjɛ Rogelim kɛba Yordan koni ebajie maŋtsɛ lɛ gbɛ kɛya Yordan Faa lɛ naa. 32 Barzilai eda waa, eye afii 80, ni be ni maŋtsɛ lɛ yɔɔ Mahanaim lɛ ebahã lɛ niyenii,+ ejaakɛ niiatsɛ kpanaa ji lɛ. 33 No hewɔ lɛ, maŋtsɛ lɛ kɛɛ Barzilai akɛ: “Okɛ mi afo faa lɛ, ni mahã bo niyenii yɛ Yerusalem.”+ 34 Shi Barzilai kɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: “Miwala gbii* lɛ, enyiɛ po eshwɛ ni no hewɔ esa akɛ mikɛ maŋtsɛ lɛ akwɔ kɛya Yerusalem? 35 Shi ni midamɔ ŋmɛnɛ nɛɛ, miná afii 80.+ No hewɔ lɛ, ani manyɛ makpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli? Ani mi, otsulɔ, manyɛ manu nɔ ni maye kɛ nɔ ni manu lɛ ŋɔɔmɔ lo? Ani manyɛ mabo hii kɛ yei lalɔi+ agbee toi lolo? No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ otsulɔ atsɔ jatsu ahã minuŋtsɔ maŋtsɛ? 36 Gbɛ ni otsulɔ ebajie maŋtsɛ lɛ kɛba Yordan Faa lɛ he lɛ po fa hã mi. Mɛni hewɔ esa akɛ maŋtsɛ lɛ ato mi najiaŋ kɛ enɛ? 37 Ofainɛ, hã otsulɔ aku sɛɛ kɛya koni mayagbo yɛ mimaŋ yɛ mitsɛ kɛ minyɛ fuuhe lɛ masɛi.+ Shi otsulɔ Kimham nɛ.+ Hã ekɛ minuŋtsɔ maŋtsɛ afo faa lɛ kɛya, ni obaanyɛ ofee nɔ fɛɛ nɔ ni sa ohiɛ ohã lɛ.”
38 No hewɔ lɛ, maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mikɛ Kimham baafo faa lɛ kɛya, ni mafee nɔ ni sa ohiɛ mahã Kimham; nɔ fɛɛ nɔ ni obaabi mi lɛ, mafee mahã bo.” 39 Mɛi lɛ fɛɛ bɔi Yordan Faa lɛ foo, ni be ni maŋtsɛ lɛ hu fo lɛ, maŋtsɛ lɛ shɔ Barzilai naa+ ni ejɔɔ lɛ; ni Barzilai ku esɛɛ kɛtee shĩa. 40 Be ni maŋtsɛ lɛ fo mli kɛtee Gilgal+ lɛ, Kimham fata ehe kɛtee. Yudabii lɛ fɛɛ kɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi fã kɛ maŋtsɛ lɛ fo kɛtee.+
41 Kɛkɛ ni Israel hii lɛ fɛɛ ba maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ ni amɛbakɛɛ lɛ akɛ: “Mɛni hewɔ wɔnyɛmimɛi Yuda hii lɛ ju bo kɛtee ni amɛkɛ maŋtsɛ lɛ kɛ eshĩabii lɛ kɛ David hii lɛ fɛɛ fo Yordan Faa lɛ kɛba lɛ?”+ 42 Yuda hii lɛ fɛɛ kɛɛ Israel hii lɛ akɛ: “Ejaakɛ wɔwekunyo ji maŋtsɛ lɛ.+ Mɛni hewɔ nyɛmli efu yɛ enɛ he nɛɛ? Ani wɔye maŋtsɛ lɛ he nii aloo ake wɔ nɔ ko?”
43 Shi Israel hii lɛ kɛɛ Yuda hii lɛ akɛ: “Wɔyɛ mlijai nyɔŋma yɛ maŋtsɛ lɛ mli, no hewɔ lɛ, wɔyɛ gbɛnaa babaoo yɛ David mli fe nyɛ. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ ni nyɛjieee bulɛ kpo nyɛtsɔɔɔ wɔ? Kulɛ jeee wɔ esa akɛ wɔyakpee maŋtsɛ lɛ kɛba klɛŋklɛŋ?” Shi Yuda hii lɛ awiemɔ lɛ ye Israel hii lɛ awiemɔ lɛ nɔ.*