Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • fy yitso 14 bf. 163-172
  • Ní Nyɛaafee Ekome Kɛdara

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ní Nyɛaafee Ekome Kɛdara
  • Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • TSAKEMƆ OHE OWO OBII LƐ AHEYELI SHIHILƐ LƐ MLI
  • OGBALASHIHILƐ TSAKPAA LƐ MLI HEWALƐWOO
  • NYƐNAA NYƐNABII LƐ AHE MIISHƐƐ
  • TSAKEMƆ OSHIHILƐ BENI ODAA LƐ
  • WU LOO ŊA GBELE NAADAAMƆ
  • NYƆŊMƆ BUƆ AMƐ WAA YƐ GBƆLƐ BEAŊ
  • Kwɛmɔ Ni Oookwɛ Ofɔlɔi Ni Amɛdara Lɛ​—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1981
  • Taomɔ Wɔsɛɛ Be Ni Baahi Shi Daa Oha Oweku Lɛ
    Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
  • Be Mli ni Gbɔlɛ Beaŋ Batsɔɔ “Anunyam Akekre”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Anɔkwale Kristofoi Kɛ Woo Haa Onukpai
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Nɔ Diɛŋtsɛ ni Kɛ Weku Miishɛɛ Baa
fy yitso 14 bf. 163-172

Yitso Nyɔŋma-Kɛ-Ejwɛ

Ní Nyɛaafee Ekome Kɛdara

1, 2. (a) Mɛɛ tsakemɔi baa kɛji gbɔlɛ bɔi baa? (b) Biblia beaŋ gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ na miishɛɛ yɛ amɛgbɔlɛ beaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

TSAKEMƆI pii baa beni wɔdaraa lɛ. Gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔi haa wɔ hewalɛ tãa. Ashwishwɛ mli kwɛmɔ jieɔ hiɛ-kũamɔi heei kɛ yiteŋ waŋ-jee fiofio kpo—kɛ yiteŋ kpamɔ po. Ekolɛ wɔhiɛ baabɔi sane nɔ kpamɔ. Wekukpaai heei baa kɛji bii lɛ bote gbalashihilɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu kɛ nabii ba. Yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, heloonaa nitsumɔ mli hejɔɔmɔ lɛ kɛ daa gbi shihilɛ mli nifeemɔ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa baa.

2 Yɛ anɔkwale mli lɛ, afii ni yaa hiɛ lɛ baanyɛ ekɛ kaa aba. (Jajelɔ 12:1-8) Shi kɛlɛ, susumɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ ahe okwɛ. Eyɛ mli akɛ naagbee lɛ gbele ye amɛnɔ moŋ, shi amɛna nilee kɛ sane shishinumɔ fɛɛ, ni eha amɛna miishɛɛ babaoo yɛ amɛ gbɔlɛ be mli. (1 Mose 25:8; 35:29; Hiob 12:12; 42:17) Te amɛfee tɛŋŋ amɛye omanye ni amɛna miishɛɛ yɛ amɛ gbɔlɛ be mli? Eka shi faŋŋ akɛ kɛtsɔ shishitoo mlai ni wɔnaa ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli ŋmɛnɛ ni amɛhi shi yɛ naa lɛ nɔ.—Lala 119:105; 2 Timoteo 3:16, 17.

3. Mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha hiimeji kɛ yeimeji?

3 Bɔfo Paulo kɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa ha mɛi ni miidara yɛ afii amli lɛ, yɛ ewolo ni eŋma eyaha Tito lɛ mli. Eŋma akɛ: “Hiimeji lɛ, akɛ amɛhiɛ akã shi, amɛfee mɛi ni hiɛ tsii, amɛjwɛŋmɔ akã shi, amɛhe awa yɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ kɛ tsuishiŋmɛɛ gbɛfaŋ. Yeimeji hu nakai nɔŋŋ, akɛ amɛba amɛjeŋ bɔ ni sa mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ; amɛkawiewie mɛi ahe, amɛkatsɔmɔ daatɔlɔi, amɛfee mɛi ni tsɔɔ nii kpakpai.” (Tito 2:2, 3) Nakai wiemɔi lɛ atoiboo baanyɛ aye abua ni okpee kaai ni gbɔlɛ kɛbaa lɛ anaa.

TSAKEMƆ OHE OWO OBII LƐ AHEYELI SHIHILƐ LƐ MLI

4, 5. Te fɔlɔi pii feɔ amɛnii amɛhaa tɛŋŋ kɛ amɛbii dara ni amɛshi shia, ni mɛi komɛi tsakeɔ amɛhe amɛwoɔ shihilɛ nɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Gbɛhe loo gbɛfaŋnɔ tsakemɔ biɔ ni atsake he awo shihilɛ hee mli. Kwɛ bɔ ni enɛ feɔ anɔkwale kɛ bii ni edara lɛ shi shia ni amɛbote gbalashihilɛ mli! Yɛ fɔlɔi pii agbɛfaŋ lɛ, enɛ ji klɛŋklɛŋ nii ni kaiɔ amɛ akɛ amɛmiidara. Eyɛ mli akɛ amɛnaa miishɛɛ akɛ amɛbii lɛ edara moŋ, shi bei pii lɛ, fɔlɔi lɛ haoɔ akɛ ani amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaanyɛ, ni amɛkɛsaa bii lɛ bɔ ni amɛ kome amɛbaanyɛ amɛhi shi lo. Ni amɛhiɛ tseɔ bɔ ni kulɛ amɛkɛ amɛ yɔɔ shia be fɛɛ be lɛ waa.

5 Shishinumɔ yɛ fɔlɔi ni yaa nɔ amɛsusuɔ amɛbii ahilɛ-kɛhamɔ he lolo, yɛ be mli ni bii lɛ eshi shia lɛ sɛɛ po lɛ he. Yoo ko wie akɛ: “Kɛji minuɔ amɛhe yɛ be kɛ bei amli, ni mikɛaale akɛ amɛyɛ jogbaŋŋ kɛkɛ lɛ—no po kɛkɛ baaha mana miishɛɛ.” Tsɛ ko hu wie akɛ: “Beni wɔbiyoo lɛ shi shia lɛ, ebafee jaramɔ be diɛŋtsɛ kɛha wɔ. Eshi gbɛ agbo diɛŋtsɛ yɛ wɔ weku lɛ mli ejaakɛ beni ekɛ wɔ yɔɔ shia lɛ, wɔkɛ lɛ feɔ nɔ fɛɛ nɔ kutuu.” Te fɔlɔi nɛɛ ekpee amɛbii ni amɛkɛ amɛ bɛ shia dɔŋŋ nɛɛ naa amɛha tɛŋŋ? Yɛ shihilɛi pii amli lɛ, kɛtsɔ mɛi krokomɛi ahe ni amɛsusuɔ kɛ amɛ yelikɛbuamɔ nɔ.

6. Mɛni yeɔ buaa ni ahiɛɔ weku tsakpaai amli yɛ gbɛ ni ja nɔ?

6 Kɛ bii lɛ bote gbalashihilɛ mli lɛ, fɔlɔi lɛ agbɛhe tsakeɔ. Klɛŋklɛŋ Mose 2:24 jajeɔ akɛ: ‘Nuu aaashi etsɛ kɛ enyɛ, ni eeekpɛtɛ eŋa he, ni amɛaatsɔ heloo kome.’ Kpɛlɛmɔ ni amɛaakpɛlɛ shishitoo mlai ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, ni kɔɔ yitsoyeli kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa he lɛ nɔ lɛ baaye abua fɔlɔi lɛ, ni amɛha nibii ahi amɛgbɛhei ni sa mli.—1 Korintobii 11:3; 14:33, 40.

7. Mɛɛ su kpakpa tsɛ ko ná beni ebiyei bote gbalashihilɛ mli ni amɛshi shia lɛ?

7 Beni gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi abiyei enyɔ bote gbalashihilɛ mli ni amɛshi shia sɛɛ lɛ, fɔlɔi lɛ nu he akɛ amɛhe efee shoo yɛ shihilɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, kulɛ wu lɛ mli fũɔ eshaahii lɛ. Shi beni esusu yitsoyeli he shishitoo mla lɛ he lɛ, eyoo akɛ ebiyei lɛ awumɛi ji mɛi ni agbɛnɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ wekui lɛ ahe gbɛnaa nii jwere amɛnɔ. No hewɔ lɛ, kɛ ebiyei lɛ babi lɛ ŋaawoo lɛ, ebiɔ amɛ bɔ ni amɛwumɛi susuɔ, kɛkɛ lɛ, no sɛɛ lɛ, eye ebua amɛ jogbaŋŋ bɔ ni eeenyɛ. Amrɔ nɛɛ eshaahii lɛ buɔ lɛ akɛ amɛnaanyo ni amɛnaa ŋaawoo ni ekɛhaa amɛ lɛ he miishɛɛ waa.

8, 9. Fɔlɔi komɛi etsake amɛhe amɛwo amɛbii ni edara lɛ aheyeli shihilɛ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Shi kɛji mɛi ni kɛ amɛhe ehi shi ehee lɛ efeee nɔ ko ni teɔ shi ewoɔ Ŋmalɛi lɛ, ni amɛfeee nɔ ni fɔlɔi lɛ susuɔ akɛ ehi fe fɛɛ lɛ hu? Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ bii ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Wɔyeɔ wɔbuaa amɛ be fɛɛ be ni amɛna bɔ ni Yehowa susuɔ, shi kɛ wɔkɛ amɛ yiŋkpɛɛ kpaaa gbee lɛ, wɔkpɛlɛɔ amɛnɔ lɛ nɔ, ni wɔkɛ wɔ yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛwoo haa amɛ.”

9 Yɛ Asia shikpɔji komɛi anɔ lɛ, ewa waa kɛha yei komɛi titri, akɛ amɛaakpɛlɛ amɛ bihii aheyeli nɔ. Shi, kɛ amɛbuɔ Kristofoi agbɛjianɔtoo kɛ yitsoyeli lɛ, amɛnaa akɛ ehaa béi ni baa amɛkɛ amɛshaayei ateŋ lɛ nɔ gbɔɔ kwraa. Kristofonyo yoo ko na akɛ shi ni ebihii ni edara lɛ shi weku shia lɛ ebafee “shidaa ni yaa hiɛ babaoo jɛɛhe kɛha lɛ.” Enaa miishɛɛ waa akɛ eena bɔ ni amɛnyɛɔ amɛkwɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛ wekui heei lɛ. Yɛ no sɛɛ hu lɛ, eha gbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ jatsu ni esa akɛ ekɛ ewu atere aahu beni amɛdaraa lɛ efee huyɛɛ kwraa.

OGBALASHIHILƐ TSAKPAA LƐ MLI HEWALƐWOO

Mfoniri ni yɔɔ baafa 166

Beni nyɛdaraa lɛ, nyɛmaa suɔmɔ ni nyɛyɔɔ kɛha nyɛhe lɛ nɔ mi

10, 11. Mɛɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo baaye abua gbɔmɛi ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ dalɛ beaŋ tsɔnei lɛ ekomɛi ahe?

10 Gbɔmɛi feɔ amɛnii yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ kɛji amɛbɔi gbɔɔ. Hii komɛi saa amɛhe yɛ gbɛ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa nɔ, bɔni afee ni ana amɛ tamɔ obalahii. Yei pii hu haoɔ yɛ tsakemɔi ni baa kɛji amɛkpa tsuiasɛɛ yaa lɛ he. Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi ni edara nɛɛ ekomɛi kɛ mɛi ni darako, ni esoro amɛbɔɔ su shwɛɔ ni amɛkɛteeɔ mlifu kɛ awuŋayeli shi yɛ amɛ hefatalɔi lɛ amli. Shi, hii ni edara yɛ afii amli, ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ ‘ajwɛŋmɔ mli tse,’ ni amɛtsimɔɔ akɔnɔi ni esaaa naa. (1 Petro 4:7) Nakai nɔŋŋ yei ni edara yɛ mumɔŋ hu bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛ gbalashihilɛ asɔ be fɛɛ be, yɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛwumɛi kɛ bɔ ni amɛtaoɔ ni amɛsa Yehowa hiɛ lɛ hewɔ.

11 Akɛ mumɔ tsirɛ Maŋtsɛ Lemuel ni eŋma “yoo kpakpa,” ni ‘kɛ ejurɔfeemɔ ni jeee efɔŋ feemɔ’ woɔ ewu nyɔmɔ ‘ewala gbii fiaa kwa mli’ lɛ yijiemɔ he sane efɔ shi. Wu Kristofonyo ekuŋ ehiɛ efɔ̃ŋ bɔ ni eŋa bɔɔ mɔdɛŋ ni ekpee henumɔŋ haomɔi ni ekɛkpeɔ yɛ egbɔlɛ shishijee beaŋ lɛ anaa lɛ nɔ. Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha lɛ lɛ baatsirɛ lɛ ni ‘ekafo lɛ.’—Abɛi 31:10, 12, 28.

12. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi baanyɛ abɛŋkɛ amɛhe kpaakpa beni afii lɛ hoɔ kɛyaa lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Yɛ bii alɛɛ kɛ tsɔsemɔ beaŋ ni anáaa deka lɛ, ekolɛ nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ miishɛɛ ŋmɛɛ nyɛ taomɔ nii ahe, bɔni afee ni nyɛnyɛ nyɛtsu nyɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe nii. Kɛji amɛtee lɛ, be eshɛ agbɛnɛ ni nyɛkɛbaasusu nyɛ gbalashihilɛ lɛ he ekoŋŋ. “Beni mibiyei lɛ dara ni amɛshi shia,” taakɛ wu ko kɛɛ lɛ, “mikɛ miŋa je nyiɛmɔ shishi ekoŋŋ tamɔ nɔ ni kpaako wɔkɛ wɔhe baahi shi.” Wu kroko hu wie akɛ: “Wɔsusuɔ wɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa he waa, ni wɔkaiɔ wɔhe yɛ bɔ ni kpɔiaŋgbɔlemɔ he hiaa ha lɛ he.” Ekɛ eŋa jieɔ gbɔfeemɔ kpo amɛtsɔɔ asafo lɛ mli bii krokomɛi, bɔni afee ni amɛhe akafee shoo. Hɛɛ, mɛi krokomɛi ahe miishɛɛnamɔ kɛ jɔɔmɔi baa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, esaa Yehowa hiɛ.—Filipibii 2:4; Hebribii 13:2, 16.

13. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ wiemɔ ni awieɔ yɛ faŋŋ mli kɛ anɔkwayeli mli lɛ tsũɔ beni hefatalɔi feɔ ekome kɛdaraa lɛ?

13 Kaaha gbɛ bakã okɛ ohefatalɔ lɛ teŋ yɛ sanegbaa ni aaaya nɔ yɛ nyɛteŋ lɛ gbɛfaŋ. Nyɛkɛ nyɛhe awiea yɛ faŋŋ mli. (Abɛi 17:27) “Wɔhaa bɔ ni wɔnuɔ wɔhe shi wɔhaa lɛ mli kwɔɔ kɛtsɔɔ hesusumɔ kɛ henumɔ kpojiemɔ nɔ,” taakɛ wu ko wie lɛ. Eŋa kɛ lɛ kpaa gbee, ni ekɛɛɔ akɛ: “Beni wɔdaraa yɛ afii amli lɛ, wɔnaa miishɛɛ waa akɛ wɔɔfee ekome kɛnu tii, ni wɔkɛ wɔhe agba sane, ni wɔfee ekome kɛye wɔbua wɔhe hu.” Ni nyɛaawie nɔ fɛɛ nɔ faŋŋ kɛ anɔkwayeli hu lɛ baanyɛ aye abua kɛwaje nyɛ gbalashihilɛ tsakpaa lɛ, ni ebaaha gbalashihilɛ lɛ anyɛ atsake ehe ewo shihilɛi sɔrɔtoi amli koni ekɛte shi ewo Satan, mɔ ni ji gbalashihilɛ fitelɔ lɛ tutuamɔi.

NYƐNAA NYƐNABII LƐ AHE MIISHƐƐ

14. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ eka shi faŋŋ akɛ Timoteo naa ná yɛ da ni eda akɛ Kristofonyo lɛ mli?

14 Mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ “akekre” ji nabii. (Abɛi 17:6) Nabii kɛ naanyobɔɔ baanyɛ afee nyamɔ sane diɛŋtsɛ—nɔ ni haa mɔ miishɛɛ kɛ hejɔɔmɔ. Biblia lɛ wieɔ Loise, ni ji naa ni ebiyoo Eunike fata he, ni ekɛ enabi bibioo Timoteo gba ehemɔkɛyelii ahe sane lɛ he ekpakpa. Gbekɛ nɛɛ bada ni ele akɛ enyɛ kɛ enaa fɛɛ buɔ Biblia mli anɔkwale lɛ akɛ nɔ ni jara wa waa.—2 Timoteo 1:5; 3:14, 15.

15. Yɛ nabii agbɛfaŋ lɛ, mɛɛ yelikɛbuamɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ niimɛi kɛ naamɛi baanyɛ amɛkɛha, shi mɛni esa akɛ amɛkwa?

15 Belɛ, naa hé pɔtɛɛ ko ni niimɛi kɛ naamɛi baanyɛ amɛkɛ yelikɛbuamɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ aha yɛ. Niimɛi kɛ naamɛi, nyɛkɛ nyɛbii lɛ egba Yehowa yiŋtoi ahe nilee ni nyɛyɔɔ lɛ he sane momo. Shi amrɔ nɛɛ nyɛbaanyɛ nyɛfee nakai yɛ yinɔbii krokomɛi hu gbɛfaŋ! Gbekɛbii bibii pii amii shɛɔ amɛhe waa kɛji amɛnii kɛ amɛnaa miigba amɛ Biblia mli saji. Shi kɛlɛ, nyɛheee tsɛ lɛ gbɛnaa nii akɛ edũ Biblia mli anɔkwale lɛ ewo ebii lɛ amli lɛ kɛjɛɛɛ edɛŋ. (5 Mose 6:7) Shi moŋ, nyɛyeɔ nyɛbuaa tsɛ lɛ yɛ egbɛnaa nii nɛɛ mli. Eba akɛ nyɛ sɔlemɔ aaatamɔ lalatsɛ lɛ nɔ nɛɛ, akɛ: “Kɛ migbɔ mije waŋ tete lɛ, Naa-Nyɔŋmɔ, kaakwa mi, kɛyashi beyinɔ ni majaje onineshiwalɛ lɛ matsɔɔ yinɔbii ni baa yɛ sɛɛ lɛ, kɛ ohewalɛ lɛ hu matsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ ni baa lɛ.”—Lala 71:18; 78:5, 6.

16. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ niimɛi kɛ naamɛi baakwɛ koni amɛkafee mɛi ni kɛ béi baa weku lɛ mli?

16 Dɔlɛ sane ji akɛ, niimɛi kɛ naamɛi komɛi fiteɔ gbekɛbii bibii lɛ aahu akɛ enɛ kɛ béi baa niimɛi kɛ naamɛi lɛ kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbii ni edara lɛ ateŋ. Shi kɛlɛ, ekolɛ anɔkwa mlihilɛ ni oyɔɔ lɛ baahã efee mlɛo kɛha onabii lɛ akɛ amɛaagba bo amɛteemɔŋ saji yɛ be mli ni amɛnuuu he akɛ esa akɛ amɛjie saji akpo amɛtsɔɔ amɛfɔlɔi. Bei komɛi lɛ, gbekɛbii lɛ kpaa gbɛ akɛ amɛniimɛi kɛ naamɛi ni hiɛɔ amɛ fɔfɔɔle lɛ baafi amɛsɛɛ kɛte shi awo amɛfɔlɔi. Ni no lɛ mɛni esa akɛ ofee? Esa akɛ okɛ nilee atsu nii, ni owo onabii lɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛfɔlɔi awie nɔ fɛɛ nɔ faŋŋ. Obaanyɛ otsɔɔ amɛ akɛ enɛ saa Yehowa hiɛ. (Efesobii 6:1-3) Kɛ ehe miihia lɛ, obaanyɛ otsɔ̃ hiɛ okɛ gbekɛbii lɛ afɔlɔi awie ni okɛgbele gbɛ oha amɛ ni amɛkɛ amɛ agba sane. Okɛ onabii lɛ awie nibii ni okase yɛ afii abɔ ni eho lɛ amli fɛɛ lɛ he faŋŋ. Onɔkwayeli kɛ bɔ ni okɛ amɛ wieɔ nɔ fɛɛ nɔ faŋŋ lɛ he baaba sɛɛnamɔ aha amɛ.

TSAKEMƆ OSHIHILƐ BENI ODAA LƐ

17. Mɛɛ lalatsɛ lɛ faishitswaa esa akɛ Kristofoi ni miidara yɛ afii amli lɛ akase?

17 Beni afii lɛ hoɔ kɛyaa ni odaa lɛ, obaana akɛ onyɛɛɛ ofee nɔ fɛɛ nɔ ni tsutsu lɛ onyɛɔ ofeɔ, loo nɔ fɛɛ nɔ ni otaoɔ ofee lɛ dɔŋŋ. Te afeɔ tɛŋŋ akpɛlɛɔ nɔ akɛ aada yɛ afii amli, ni anyɛɔ atsuɔ he nii hu? Ekolɛ onuɔ he yɛ ojwɛŋmɔ mli akɛ oye afii 30, shi kɛ okwɛ ohe yɛ ashwishwɛ mli lɛ, obaana bɔ ni oji diɛŋtsɛ akɛ eyɛ sɔrɔto kwraa. Kaaha onijiaŋ miije wui. Lalatsɛ lɛ kpa Yehowa fai akɛ: “Kaashɛ mi ofɔ̃ yɛ migbɔlɛ be lɛŋ; kɛ mihewalɛ tã lɛ, kaakwa mi!” Ŋmɔɔ oyiŋ kpɔ akɛ obaakase lalatsɛ lɛ faishitswaa lɛ. Ekɛɛ: “Maŋmɛ mitsui shi daa, ni maha oyijiemɔ lɛ afa kɛya nɔ.”—Lala 71:9, 14.

18. Kristofonyo ni eda yɛ mumɔŋ baanyɛ ekɛ heloonaa nitsumɔ mli hejɔɔmɔ atsu nii ni ehe aba sɛɛnamɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Mɛi pii etsɔ hiɛ amɛto gbɛjianɔ akɛ amɛaaha yijiemɔ ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ afa kɛji amɛba heloonaa nitsumɔ mli hejɔɔmɔ. “Mitsɔ hiɛ mito nɔ ni mafee kɛ wɔbiyoo lɛ gbe skul naa lɛ he gbɛjianɔ,” taakɛ tsɛ ko ni amrɔ nɛɛ eba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ lɛ tsɔɔ mli lɛ. “Mitswa mifai shi akɛ maje be-fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi, ni mihɔ̃ɔ minitsumɔ lɛ bɔni afee ni mana deka ni mikɛsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Misɔle mibi Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ.” Kɛ oobɛŋkɛ afi ni akɛbaa nitsumɔ mli hejɔɔmɔ lɛ, no lɛ na miishɛjemɔ kɛjɛ wɔ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ wiemɔi nɛɛ amli, akɛ: “Kɛyashi gbɔlɛ mli lɛ, mi nɔŋŋ ni, ni kɛyashi waŋjee mli hu mi nɔŋŋ matere.”—Yesaia 46:4.

19. Mɛɛ ŋaawoo akɛhaa mɛi ni miidara yɛ afii amli lɛ?

19 Ekolɛ efeŋ mlɛo akɛ oootsake ohe owo shihilɛ ni ji nitsumɔ mli hejɔɔmɔ ni oba lɛ mli. Bɔfo Paulo wo mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ ŋaa ni “amɛhiɛ akã shi.” Enɛ biɔ henɔyeli diɛŋtsɛ, ni okaŋmɛɛ ohe ohã henumɔ akɛ otao ogbɔjɔ shihilɛ. Ekolɛ nifeemɔ gbɛ kɛ he-tsɔsemɔ he baahia waa yɛ be mli ni oba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ lɛ sɛɛ fe bei ni eho lɛ. Ni no lɛ, okɛ odekã fɛɛ atsu nii, ‘ni oteke nɔ yɛ Nuntsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ, ejaakɛ ole akɛ omɔdɛŋbɔɔ lɛ efeee yaka yɛ Nuntsɔ lɛ mli.’ (1 Korintobii 15:58) Lɛɛmɔ onifeemɔi ni okɛyeɔ obuaa mɛi krokomɛi lɛ mli. (2 Korintobii 6:13) Kristofoi pii shiɛɔ sanekpakpa lɛ yɛ bɔ ni afii ni amɛye lɛ baaŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛtsu lɛ naa. Ni beni odaa kɛyaa hiɛ yɛ afii amli lɛ, ‘ohe awa yɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ kɛ tsuishiŋmɛɛ gbɛfaŋ.’—Tito 2:2.

WU LOO ŊA GBELE NAADAAMƆ

20, 21. (a) Mɛni, yɛ naagbee lɛ, egbalaa gbalashihilɛ mli hefatalɔi ateŋ, yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli? (b) Hana feɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa kɛha hefatalɔi ni agboi ashi amɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Eji dɔlɛ sane, shi kɛlɛ eji anɔkwale hu akɛ, yɛ naagbee lɛ, gbele gbalaa gbalashihilɛ mli hefatalɔi amli, yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli. Kristofoi ni amɛ hefatalɔi egboi eshi amɛ lɛ le akɛ amrɔ nɛɛ, amɛsuɔlɔi lɛ miiwɔ, ni amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaana amɛ ekoŋŋ. (Yohane 11:11, 25) Shi kɛlɛ, gbele lɛ yɛ awerɛho. Te mɔ ni ashi yɛ sɛɛ lɛ baafee tɛŋŋ edamɔ naa?a

21 Kɛji wɔkai nɔ ni Biblia beaŋ mɔ ko fee lɛ, ebaaye ebua wɔ waa. Hana kɛ afii kpawo pɛ hi gbalashihilɛ mli, kɛkɛ ni etsɔ okulafo, ni be mli ni wɔkaneɔ ehe sane lɛ, no mli lɛ eye afii 84. Wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa akɛ beni ewu gbo lɛ, eye awerɛho waa. Te efee tɛŋŋ ekpee naa? Etee nɔ ekɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ha Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ we lɛ nyɔɔŋ kɛ shwane. (Luka 2:36-38) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Hana shihilɛ ni ekɛ sɔlemɔ sɔmɔ yɛ mli lɛ bafee nɔ kpele ni ekɛkũ awerɛho kɛ shoofeemɔ ni enu he akɛ yoo okulafo lɛ naa.

22. Okulafoi ni ji yei kɛ hii komɛi ekpee he ni feɔ shoo naa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 “Kaa wulu fe fɛɛ kɛha mi ji hefatalɔ ni mibɛ ni mikɛ lɛ aaagba sane,” taakɛ yoo onukpa ko ni eye afii 72, ní afii nyɔŋma nɛ ni ebatsɔ̃ okulafo lɛ wie lɛ. “Miwu boɔ sane toi jogbaŋŋ. Wɔnyɛɔ wɔgbaa asafo lɛ kɛ gbɛfaŋnɔ ni wɔnaa yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he sane.” Okulafo kroko hu kɛɛ: “Eyɛ mli akɛ tsɛlɛ gbeɔ dɔlɛ moŋ, mina akɛ eja jogbaŋŋ akɛ mawie akɛ nɔ ni mɔ kɛ ebe feɔ lɛ ji nɔ ni yeɔ ebuaa kɛgbeɔ dɔlɛ lɛ. Onaa hegbɛ kpakpa akɛ oooye obua mɛi krokomɛi.” Nuu okulafo ko ni eye afii 67 lɛ kɛ lɛ kpãa gbee, ni ekɛɔ akɛ: “Gbɛ kpakpa waa ni oootsɔ nɔ okpee ohefatalɔ gbele naa ji ni okɛ ohe aha kɛshɛje mɛi krokomɛi amii.”

NYƆŊMƆ BUƆ AMƐ WAA YƐ GBƆLƐ BEAŊ

23, 24. Mɛɛ miishɛjemɔ kpele Biblia lɛ kɛhaa mɛi ni edara yɛ afii amli, titri lɛ mɛi ni etsɔmɔ okulafoi lɛ?

23 Eyɛ mli akɛ gbele baŋɔɔ hefatalɔ ni asumɔɔ lɛ lɛ kɛyaa moŋ, shi Yehowa yaa nɔ eyeɔ anɔkwa be fɛɛ be. “Nɔ koome mibiɔ yɛ Yehowa dɛŋ,” taakɛ blema Maŋtsɛ David lá lɛ, “no sɛɛ gbɛ mitaoɔ: akɛ mahi shi yɛ Yehowa we lɛ miwala gbii abɔ fɛɛ, ni mana Yehowa mlihilɛ lɛ, ni makwɛ esɔlemɔwe lɛ.”—Lala 27:4.

24 Bɔfo Paulo wo hewalɛ akɛ: “Yei okulafoi ni ji okulafoi lɛlɛŋ lɛ, wo amɛ.” (1 Timoteo 5:3) Ŋaa ni ewo kɛnyiɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ akɛ, yei okulafoi ni sa, ni bɛ wekumɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ baanyɛ ana heloonaa yelikɛbuamɔ kɛjɛ asafo lɛ mli. Shi kɛlɛ, shishinumɔ ni yɔɔ gbɛtsɔɔmɔ ni akɛha akɛ ‘awo amɛ’ lɛ sɛɛ lɛ kɔɔ bulɛ ni akɛaaha amɛ akɛ amɛhe hiaa lɛ hu he. Kwɛ miishɛjemɔ ni okulafoi ni ji yei kɛ hii baanyɛ ana kɛjɛ le ni amɛaale akɛ, Yehowa buɔ amɛhe akɔntaa, ni ebaawaje amɛ hu lɛ mli!—Yakobo 1:27.

25. Mɛɛ oti mã mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ ahiɛ lolo?

25 “Hiimeji ahefɛo ji amɛwaji lɛ,” taakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ jajeɔ lɛ. “Anunyam akekre ni, kɛ ana lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ.” (Abɛi 16:31; 20:29) Belɛ, kɛji oyɛ gbalashihilɛ mli jio, otsɔ̃ oshijafonyo ekoŋŋ jio, yaa nɔ oha Yehowa sɔɔmɔ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli. No baaha ona gbɛi kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ bianɛ, kɛ gbɛkpamɔ hu akɛ ooona naanɔ wala yɛ jeŋ ni piŋmɔi ni gbɔlɛ kɛbaa lɛ ehiŋ mli dɔŋŋ lɛ mli.—Lala 37:3-5; Yesaia 65:20.

a Kɛji ootao saneyitso nɛɛ mligbalamɔ babaoo lɛ, kwɛmɔ Beni Mɔ Ko ni Osumɔɔ Lɛ Egbo, wolo bibioo ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ.

BIBLIA SHISHITOO MLAI NƐƐ BAANYƐ AYE ABUA . . . GBALASHIHILƐ MLI HEFATALƆI BENI AMƐDARAA LƐ YƐ MƐƐ GBƐ NƆ?

Nabii ji “akekre” kɛha hiimeji kɛ yeimeji. —Abɛi 17:6.

Gbɔlɛ baanyɛ eha ana hegbɛi babaoo ni akɛsɔmɔ Yehowa.—Lala 71:9, 14.

Awoɔ mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ hewalɛ ni “amɛhiɛ akã shi.”—Tito 2:2.

Eyɛ mli akɛ hefatalɔi ni agboi ashi amɛ lɛ yeɔ awerɛho waa moŋ, shi amɛbaanyɛ amɛna miishɛjemɔ yɛ Biblia lɛ mli.—Yohane 11:11, 25.

Yehowa buɔ anɔkwafoi ni edara yɛ afii amli lɛ waa.—Abɛi 16:31.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje