“Yehowa Tai Awolo Lɛ” Naagbee Kwraa Ni Baa Lɛ
“No hewɔ lɛ akɛɛ yɛ Yehowa tai awolo lɛ mli.”—4 MOSE 21:14.
1, 2. Mɛɛ blema be ko mli Yehowa jie kpo etsɔɔ Mizraimbii lɛ akɛ eji Nyɔŋmɔ ni ji tatsɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ efee enɛ yɛ?
GBƆMƐI ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi fioo pɛ le akɛ Biblia lɛ mli Nyɔŋmɔ, Yehowa, ji tatsɛ, ni tawulɔ ni. Afee anɔkwa sane nɛɛ he mfoniri yɛ be mli ni ejie eblema bii lɛ kɛjɛ nɔnyɛɛ mli yɛ Mizraim lɛ. Nakai gbɔmɛi lɛ ahenyɛlɔ ni anaaa lɛ lɛ, Satan Abonsam tsirɛ Farao koni ebɔ mɔdɛŋ ni eha amɛtsu nii aahu kɛbote gbele mli. Agbɛnɛ, beni ebayoo nɔ ni jeɔ edɛŋ yɛ be mli ni eŋmɛɛ Israelbii lɛ ahe ni amɛya yɛ heyeli mli lɛ, Farao kɛ etai lɛ yiŋ ni amɛtiu amɛ.
2 Shi kɛlɛ, Farao yooo akɛ Israelbii a-Nyɔŋmɔ lɛ baanyɛ atsɔ tai a-Nyɔŋmɔ bɔni afee ni ekpɔ ewebii lɛ. Yɛ be mli ni nakai Mizrambii atai lɛ nyiɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli he ni egbi lɛ mli kɛyaa ni amɛyatɔ owele lɛ, Israelbii ni awo amɛhe gbeyei lɛ a-Nyɔŋmɔ lɛ fee nɔ ko ni eha shwiili kudɔlɔi kɛ okpɔŋɔiatsɛmɛi lɛ mii nu, yɛ be mli ni eha nui ni ewa edamɔ shi lɛ ku eshwie gbɛ ni egba yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ ni Israelbii lɛ tsɔ mli kɛjo foi kɛtee lɛ nɔ lɛ.—2 Mose 14:14, 24-28.
3. Mɛɛ Nyɔŋmɔ Israelbii lɛ kadi Yehowa akɛ eji yɛ amɛ kunimyeli lala lɛ mli, shi mɛɛ anɔkwa sane jeŋmaji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kuɔ amɛhiɛ amɛfɔɔ nɔ?
3 Beni amɛyashɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ boka gbɛ naabu lɛ, Israelbii ni mii eshɛ amɛhe nɛɛ la yijiemɔ lala ko, ni amɛkɛjie amɛ ŋwɛi Kpɔlɔ lɛ yi: “Mala maha Yehowa, ejaakɛ ewo ehiɛ nyam; okpɔŋɔ kɛ enɔtalɔ lɛ etsirɛ amɛ eshwie ŋshɔŋ. Mihewalɛ kɛ lala ji Yehowa, ni etsɔ miyiwalaheremɔ. Lɛ ji minyɔŋmɔ, ni majie eyi; mitsɛ Nyɔŋmɔ ni, ni mawo ehiɛ nyam. Yehowa lɛ, tawulɔ ni; Yehowa ji egbɛi. Farao shwiilii lɛ kɛ eta lɛ eloo ewo ŋshɔŋ; eshwiiliiatsɛmɛi ni ahala lɛ hu eshiu amɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli.” (2 Mose 15:1-4) Jɛmɛ, yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli, ji he ni Yehowa jie ehe kpo yɛ akɛ tawulɔ ni nyɛɔ efeɔ naakpɛɛ nii. Shi je lɛŋ jeŋmaji lɛ eku amɛhiɛ amɛshwie anɔkwa sane nɛɛ nɔ.
4, 5. Mɛɛ blematsɛ kome ko mli nakai Israel akutsei 12 ni mii shɛ amɛhe lɛ jɛ, ni namɔ shieŋtsɛ ebafee yɛ mɛɛ su ko hewɔ?
4 Gbalɔ Mose, ni nyiɛ hiɛ ni ala nakai lala ni jɛ mumɔŋ lɛ wie Yehowa he akɛ “mitsɛ Nyɔŋmɔ.” Hebrinyo Abraham ji Israel maŋ lɛ blema tsɛ ko ni ale lɛ jogbaŋŋ. Lɛ emli Israel akutsei 12 lɛ jɛ, kɛtsɔ Isak kɛ Yakob kɛ Yakob bihii 12 lɛ anɔ. Abraham jie ehe kpo akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jalɔ ni feɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa. Eji nuu ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa waa akɛ beni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ eshi eshia yɛ Ur yɛ Kaldea lɛ, eyi mli kɛtee shikpɔŋ ni Yehowa baatsɔɔ lɛ lɛ nɔ ni shishashaomɔ ko bɛ mli, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ Yehowa baaha shi ni E-wo lɛ akɛ ekɛbaaha lɛ kɛ eseshibii lɛ aba mli.
5 Abraham hemɔkɛyeli kpele nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa wo Abraham shi akɛ ebaaha lɛ “seshi” ko, loo seshibii, ni kɛtsɔ no nɔ lɛ shikpɔŋ lɛ nɔ wekui fɛɛ, ni wekui ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ fata he lɛ baajɔɔ amɛhe. (1 Mose 12:2, 3; 22:17, 18) Abraham kɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ bote wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli aahu akɛ abale lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ shieŋtsɛ,” ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ tsɛ blematsɛ anɔkwafo lɛ akɛ “mishieŋtsɛ.”—Yakobo 2:23; Yesaia 41:8.
6. Eyɛ mli akɛ Abraham kpa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ mɔ ko ni he wa moŋ, shi mɛɛ gbɛ nɔ ejie ehe kpo yɛ akɛ mɔ ni wuɔ ta ni kɛ ehe fɔɔ Yehowa nɔ hu?
6 Eyɛ mli akɛ ekpa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ tamɔ gbɔ moŋ, shi Abraham tsɔɔ mli akɛ ebaanyɛ efee enii tamɔ tabilɔ. Yɛ be ko mli lɛ, maŋtsɛmɛi ejwɛ ni jɛ maŋsɛɛ batutua Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ni amɛloo ewɔfaase Lot kɛ Lot weku lɛ fɛɛ kɛtee. Shi, akɛni weku tsakpaa tsirɛ lɛ hewɔ lɛ, Abraham wula etsuji hii lɛ amli 318, ni shikpɔŋ lɛ nɔ bii ni ekɛkpaŋ lɛ mli mɛi etɛ, Aner, Eshkol kɛ Mamre hu fata amɛhe kɛtee, ni eyi mli kɛnyiɛ mɛi ni baha nibii lɛ asɛɛ. Beni eyatutua amɛ trukaa yɛ nyɔɔŋ teŋ ni amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ lɛ, Abraham kɛ ehefatalɔi lɛ ye mɛi ni baha amɛnii lɛ anɔ kunim, eyɛ mli akɛ amɛji tatsɛmɛi ni he wa kwraa fe lɛ. Ni “maŋtsɛmɛi lɛ agbee” jɛ mli ba. (Hebribii 7:1; 1 Mose 14:13-17) Abraham yakpɔ Lot kɛ eweku lɛ ni enine shɛ nibii ni abaju lɛ fɛɛ nɔ.
7-9. (a) Mɛɛ osɔfo Abraham yasara lɛ lɛ, ni mɛɛ jɔɔmɔ enine shɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham tsɔɔ yɛ akɛ eetao ni Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ pɛ afee lɛ niiatsɛ? (d) Taakɛ Melkizedek ma nɔ mi lɛ, namɔ ha Abraham ye kunim yɛ ta lɛ mli lɛ?
7 Abraham yɔse akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ nɔ pɛ etsɔ ni eye omanye yɛ etawuu nifeemɔ lɛ mli, ni beni ekuɔ esɛɛ kɛbaa shia yɛ omanyeyeli mli lɛ, enyɛ ekpɛlɛ anɔkwa sane nɛɛ nɔ yɛ faŋŋ mli. Ele akɛ Salem maŋ wulu lɛ mli anaa Nyɔŋmɔ osɔfo ni ekpɛlɛ enɔ lɛ yɛ. No hewɔ lɛ etee nakai maŋ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ Mose yitso 14 lɛ naagbee gbɛ lɛ bɔɔ wɔ nɔ ni ba lɛ he amaniɛ:
8 “Ni Salem maŋtsɛ Melkizedek lɛ kɛ aboloo kɛ wein je kpo ba; ni ŋwɛi flooflo Nyɔŋmɔ lɛ osɔfo ji lɛ. Ni ejɔɔ lɛ ni ekɛɛ: ‘Aaajɔɔ Abram aha ŋwɛi flooflo Nyɔŋmɔ ni ji ŋwɛi kɛ shikpɔŋ tsɛ lɛ; ni aaajie ŋwɛi flooflo Nyɔŋmɔ lɛ yi, akɛ eŋɔ ohenyɛlɔi lɛ ewo odɛŋ.’ Ni Abram ha lɛ nii lɛ fɛɛ mlijai nyɔŋma mli ekome. Ni Sodom maŋtsɛ lɛ kɛɛ Abram akɛ: ‘Ha mi gbɔmɛi lɛ, ni oŋɔ nii lɛ oha ohe.’ Ni Abram kɛɛ Sodom maŋtsɛ lɛ akɛ: ‘Miiwo minine nɔ miitsɔɔ Yehowa ŋwɛi flooflo Nyɔŋmɔ ni ji ŋwɛi kɛ shikpɔŋ tsɛ lɛ, akɛ kɛjɛ kpãa nɔ aahu kɛyashi tokotafii kpaa nɔ loo nii fɛɛ ni ji onɔ lɛ, kɛji mikɔ eko, fii! koni okakɛɛ akɛ: “Mi, mifee Abram niiatsɛ;” ja nɔ ni obalahii lɛ eye kɛkɛ, kɛ hii ni kɛ mi tee ni ji Aner kɛ Eshkol kɛ Mamre lɛ agbɛfaŋnɔ, amɛ lɛ ha amɛŋɔ amɛgbɛfaŋnɔ!’”—1 Mose 14:18-24.
9 Taakɛ nɛkɛ kukuji nɛɛ tsɔɔ lɛ, Salem maŋ lɛ mli osɔfo ni ji ablade, Melkizedek hu ma bɔ ni Abraham kpɛlɛ nɔ akɛ Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ ji mɔ ni wuu ta lɛ ha lɛ kɛ etai lɛ ni eha amɛye kunim lɛ nɔ mi. Melkizedek ni yeɔ Maŋtsɛ kɛ Osɔfo fɛɛ lɛ ejieee gbɛfaŋnɔ ni Yehowa yɔɔ yɛ sane lɛ mli lɛ kɛjɛɛɛ mli.
Yehowa Tai Awolo Lɛ
10. Mɛɛ be ji klɛŋklɛŋ ni atsiɔ ta tã yɛ Biblia lɛ mli, ni mɛni hewɔ ni eji tai ni Yehowa ye mli kunim lɛ ashishijee lɛ?
10 Bɔ ni atsɔɔ nibii ni kɔɔ bɔ ni abatutua Shiwoo Shikpɔŋ lɛ kɛ bɔ ni Abraham ye tutualɔi ni ewula amɛhe kɛ tawuu nibii nɛɛ anɔ kunim yɛ 1 Mose 14 lɛ ji klɛŋklɛŋ be mli kwraa ni atsiɔ tawuu tã yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli. No hewɔ lɛ, Yehowa jie ehe kpo etsɔɔ akɛ tatsɛ, “tawulɔ,” yɛ nɔ ni fe afii ohai ejwɛ mli dani eyafee ehewalɛ nii yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ. Shi kɛlɛ, shishijee pɛ nɛ. Kunimyelii kpelei ni mli baalɛɛ kɛya shɔŋŋ baanyiɛ sɛɛ, ni naagbee nɔ ni baaba yɛ “nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee” lɛ mli lɛ fata he.—Mateo 24:3, New World Translation.
11. Mɛni ji “Yehowa Tai awolo lɛ,” shi nɛgbɛ hu anaa etawuu mli nifeemɔi wuji krokomɛi babaoo hu yɛ?
11 Taakɛ nɔ ni aŋma yɛ 4 Mose 21:14 lɛ tsɔɔ lɛ, aŋma “Yehowa tai awolo” ko afɔ shi. Ekolɛ nɛkɛ nibii ni aŋmala ashwie shi, loo yinɔsane ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ, ni ji tai ni Nyɔŋmɔ wuu yɛ ewebii ahewɔ lɛ je shishi kɛ nɛkɛ ta ni ewuu yɛ anɔkwafo Abraham hewɔ nɛɛ. Mose le nɛkɛ wolo nɛɛ, shi ekɛɛɛ wɔ ehe saji krokomɛi dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, akɛɛɛ wɔ nɔ ko kwraa yɛ gbɛi krokomɛi fɛɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ejie ehe kpo akɛ eji tawulɔ yɛ be ni nakai Yehowa Tai awolo lɛ wieɔ he lɛ fɛɛ he. Shi kɛlɛ, kɛjɛ be mli ni atsi nakai wolo lɛ tã lɛ sɛɛ lɛ, abaŋmala Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli fai babaoo, ni enɛɛmɛi gbaa wɔ tawuu mli nitsumɔi wuji ni Yehowa etsu lɛ mli nibii babaoo.
Melkizedek Kpeteŋkpele Lɛ—Tatsɛ Ni
12. Mɛɛ Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ Nitsulɔ kpele Melkizedek fee ehe mfoniri, ni mɛɛ lala ko ni David fo akɛ nɛkɛ mɔ nɛɛ wie akɛ osɔfo kɛ tatsɛ?
12 Beni Abraham ye Kedorlaomer kɛ maŋtsɛmɛi ni kɛ lɛ efee ekome lɛ anɔ kunim lɛ, Melkizedek jɔɔ lɛ, Melkizedek ni yeɔ Maŋtsɛ kɛ Osɔfo fɛɛ lɛ feɔ Mɔ ni baafee Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ Osɔfo Nukpa kɛ agbɛnɛ tatsɛ kpeteŋkpele ni Nyɔŋmɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ fiɔ esɛɛ lɛ he mfoniri yɛ gbalɛ naa. Lala 110, ni tatsɛ-kɛ-maŋtsɛ David fo yɛ mumɔ lɛ kudɔmɔ naa lɛ kɛ Mɔ ni nɔ kwɔ fe Melkizedek ni jɛ Salem lɛ wieɔ ni ekɛɔ akɛ: “Ohewalɛ tso lɛ, Yehowa aaakpa mli kɛaajɛ Zion ahao: ‘Ye lumɔ yɛ ohenyɛlɔi lɛ ateŋ!’ Yehowa eka kita ni eshwaŋ ehe: ‘Bo ji osɔfo kɛyashi naanɔ yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.’ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ ni yɔɔ oninejurɔ nɔ lɛ aaatswia maŋtsɛmɛi anii yɛ emlifu gbi lɛ nɔ.”—Lala 110:2, 4, 5.
13. Namɔ atsɔɔ akɛ Mɔ ni nɔ kwɔ fe Melkizedek ni hi shi yɛ blema lɛ ji, yɛ Hebribii yitsei 7 kɛ 8 lɛ mli, ni mɛɛ he grɔŋŋ ko Mɔ nɛɛ yabote ni kɛ mɛɛ afɔleshaa?
13 Mɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma Hebribii awolo lɛ tsɔɔ mɔ ni nakai Mɔ ni akɛ lɛ wie wiemɔi nɛɛ diɛŋtsɛ lɛ ji lɛ mli beni ekɛɛ akɛ: “He ni hiɛnyiɛlɔ lɛ ni ji Yesu, mɔ ni tsɔ naanɔ osɔfonukpa yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa lɛ, bote ha wɔ lɛ.” (Hebribii 6:20) Atsɔɔ bɔ ni Melkizedek ni hi shi yɛ blema lɛ je agbo ha lɛ mli yɛ Hebribii awolo lɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, Yesu Kristo ni atee lɛ shi ni awo ehiɛ nyam, ni efee ehe mfoniri lɛ agbojee lɛ nɔ kwɔ fe enɔ lɛ, Mɔ ni kɛ afɔleshaa ni jara wa kwraa fe nɔ fɛɛ nɔ ni Maŋtsɛ-kɛ-Osɔfo Melkizedek ni hi shi yɛ Salem lɛ kɛsha afɔle dã lɛ bote Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ ehiɛ lɛ.—Hebribii 7:1–8:2.
14. Ani Melkizedek Kpeteŋkpele lɛ kɛ hewalɛ eha Kristendom osɔfoi lɛ ni amɛkɛ amɛhe awo mɛi ni kɛɛ atsɛɔ amɛ Kristofoi amaji lɛ atawuu nifeemɔi lɛ amli?
14 Melkizedek ni ji osɔfo kɛ ablade lɛ jɔɔ tatsɛ lɛ, Abraham ni ye kunim lɛ. Shi Melkizedek Kpeteŋkpele lɛ, anɔkwa Kristo Jamɔ Shishitolɔ lɛ hu? Kristendom osɔfoi lɛ kɛɔ akɛ amɛdamɔɔ Yesu Kristo najiaŋ ni amɛkɛjɔɔ maji ni akɛɛ atsɛɔ amɛ Kristofoi amaji lɛ amli asraafoi lɛ ni amɛsɔleɔ amɛhaa amɛ. Shi ani Yehowa Osɔfo Nukpa ni yɔɔ ŋwɛi lɛ efi Kristendom osɔfoi lɛ asɛɛ yɛ enɛ mli? Ani enɛ hewɔ lɛ ekpɛlɛ nɔ akɛ lashishwiemɔ babaoo ni tee nɔ yɛ nɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ Kristofoi Abe lɛ mli, kɛ la ni afɔse ashwie shi yɛ Jeŋ Tai I kɛ II mli lɛ he sɔ ka enɔ? Eka shi faŋŋ akɛ dabi! Be ko bɛ ni efa enɔkwa kaselɔi lɛ akɛ amɛfee je nɛɛ fa ni amɛfata he yɛ etawuu mli lashishwiemɔ lɛ mli dã.
Nyɔŋmɔ ni Ji Tatsɛ Lɛ Fee Gbɛi Fɛfɛo Eha Ehe
15, 16. Mɛni Yehowa fee eha ehe yɛ be mli ni ewuu ta eha ewebii lɛ koni ejie amɛ kɛjɛ Mizraim lɛ?
15 Nehemia 9:10 wieɔ bɔ ni Yehowa jie Israel akutsei 12 lɛ kɛjɛ Mizraim lɛ he akɛ: “Ni ofee okadii kɛ naakpɛɛ nii yɛ Farao kɛ etsuji lɛ fɛɛ kɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ fɛɛ nɔ; ejaakɛ ole akɛ amɛtsɔ kpa yɛ amɛnɔ [Israelbii lɛ]; ni okɛhere gbɛi oha ohe, tamɔ bɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛ nɛɛ.”—Okɛto 2 Mose 14:18 he.
16 Gbalɔ Yesaia tsɔɔ bɔ ni gbɛi nɛɛ jara wa ha lɛ mli beni ewie Yehowa he akɛ “Mɔ ni ha enunyam nine lɛ nyiɛ Mose ninejurɔ nɔ lɛ; Mɔ ni gba nui lɛ amli yɛ amɛhiɛ ni ekɛna naanɔ gbɛi eha ehe lɛ.” Ni yɛ be mli ni ekɛ Yehowa wieɔ lɛ, ekɛɛ: “Nakai okpala omaŋ lɛ, ni okɛna anunyam gbɛi oha ohe!” (Yesaia 63:12-14) Beni Daniel kpaa Yehowa fai ni efee nɔ ko shikome ekoŋŋ eha ewebii lɛ, etsɛ lɛ akɛ “bo [Mɔ] ni okɛ nineshiwalɛ jie omaŋ lɛ kɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ, ni oŋɔhere gbɛi kɛ ŋmɛnɛ” lɛ.—Daniel 9:15; Yeremia 32:20.
17. Namɔ Yehowa baatsu lɛ ni eyawuu ta yɛ egbɛi lɛ amli lɛ, ni no hewɔ lɛ mɛni ebaatsɔɔ jeŋmaji lɛ fɛɛ ŋmɛnɛ?
17 Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ baatsu Yesu Kristo, Melkizedek Kpeteŋkpele lɛ kɛya akɛ tawulɔ kpele. Ni kɛtsɔ enɔ lɛ, Yehowa baafee gbɛi ni nɔ kwɔ fe eko fɛɛ eko ni efee yɛ blema taakɛ atsɔɔ mli yɛ Yehowa Tai awolo lɛ mli aloo yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ loo Biblia lɛ mli lɛ. Agba majimaji ateŋ tutuamɔ ko ni baaba Yerusalem nɔ lɛ he sane afɔ shi yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli wolo ni ji enyɔ nɔ kɛjɛ enaagbee gbɛ lɛ mli naagbee yitso lɛ mli. Taakɛ Zakaria 14:3 tsɔɔ lɛ, nakai beaŋ lɛ “Yehowa aaaje kpo, ni ekɛ nakai jeŋmaji lɛ aaayawuu, tamɔ beni ewuu yɛ ta gbi lɛ nɔ lɛ.” Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ Biblia Iɛ mli Nyɔŋmɔ lɛ baatsɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jeŋmaji lɛ fɛɛ akɛ eji Nyɔŋmɔ ni wuɔ ta lolo tamɔ bɔ ni eji yɛ blema Israel gbii lɛ amli lɛ.
18, 19. Mɛɛ Yerusalem baana tutuamɔ kpele kɛjɛ jeŋmaji lɛ adɛŋ lɛ?
18 Enɛ ji gbɛkpamɔ ko ni ka wɔhiɛ ni baaba. Shi mɛɛ Yerusalem baana tutuamɔ kpele mli amanehulu nɛɛ? Awooo gbalɛ lɛ obɔ yɛ Yerusalem ni hi shi yɛ Zakaria gbii lɛ amli lɛ nɔ. Roma asraafoi lɛ kpata nakai maŋ lɛ hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ mli. Shi kɛlɛ, asaa atswa Yerusalem ama ashi ekoŋŋ, ni ŋmɛnɛ, Kristendom kɛ heloo naa Israel maŋ lɛ fɛɛ buɔ lɛ akɛ eji maŋ krɔŋkrɔŋ. Beni awuu gbii ekpaa ta lɛ yɛ 1967 mli lɛ, heloo naa Israel nine saa eshɛ shikpɔŋ nɔ Yerusalem ni asaa atswa ama shi ekoŋŋ lɛ fɛɛ nɔ. Shi kɛlɛ, odaseyeli bibioo ko po bɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ehe wo nakai beaŋ ta lɛ mli. E-Maŋtsɛ ni awo lɛ, Yesu Kristo lɛ yeee maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ nɔ Yerusalem mli, ni ejeee “Maŋtsɛ agbo lɛ maŋ,” ni ji Yehowa nɔ dɔŋŋ.—Mateo 5:35.
19 Dabi, nɛkɛ Jeŋmaji Ekomefee lɛ mli Yudafoi amaŋ lɛ maŋtiase ni ale yɛ woji amli mla naa nɛɛ jeee Yerusalem ni atsi ta yɛ Zakaria gbalɛ lɛ mli lɛ. Shi moŋ, Zakaria miiwie Yerusalem ni wɔkaneɔ ehe sane yɛ Hebribii awolo lɛ mli lɛ he. Jɛmɛ, ni Paulo kɛ Kristofoi ni afɔ mu amɛ lɛ wie yɛ, ni ekɛɛ: “Shi moŋ, Zion Gɔŋ lɛ he nyɛba, kɛ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ maŋ ni ji ŋwɛi Yerusalem lɛ, kɛ ŋwɛibɔfoi akpekpei abɔ.” (Hebribii 12:22) Nɛkɛ ŋwɛi Yerusalem nɛɛ jeee nɔ kroko fe Nyɔŋmɔ Mesia Maŋtsɛyeli, ni kuu fioo ni ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ ni buɔ hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ akɛ amɛkɛ Yesu Kristo baaye maŋtsɛ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ waa lɛ damɔ shi kɛha lɛ lɛ. Mɛnɛɛmɛi abaatutua yɛ nakai gbalɛ mli tutuamɔ lɛ mli lɛ.
20. Mɛɛ wiemɔi Maŋtsɛ Hezekia kɛ emaŋbii ni awo amɛwala he gbeyei lɛ wie ni ekɛwo amɛ hewalɛ, ni mɛɛ Maŋtsɛ ko ni nɔ kwɔ fe Hezekia wiemɔi anɔ Yehowa Odasefoi damɔɔ ni amɛwajeɔ amɛhe ŋmɛnɛ?
20 Shi kɛlɛ, ehe ehiaaa ni mɛnɛɛmɛi, loo Kristofoi asafo babaoo ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ ni ejɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli amɛba amɛbafata amɛhe yɛ jamɔ ni he tse mli lɛ ashe nɔ ni baajɛ nɛkɛ tutuamɔ nɛɛ mli aba lɛ gbeyei. Beni Ashur maŋtsɛ Sanherib asraafoi ni he yɔɔ gbeyei yɛ ta mli lɛ batutua Yerusalem yɛ Maŋtsɛ Hezekia nɔyeli beaŋ lɛ, aha Israelbii ni ebaje oshara mli lɛ na shihilɛ lɛ akɛ nɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli yɛ be mli ni Maŋtsɛ Hezekia kɛɛ amɛ nɛkɛ lɛ: “Lɛ lɛ heloo nine kɛ lɛ yɔɔ lɛ; shi wɔ lɛ, Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ wɔ yɔɔ, koni eye ebua wɔ, ni ewuu wɔtai eha wɔ!” Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ “maŋ lɛ ŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ Yuda maŋtsɛ Hezekia wiemɔi lɛ anɔ.” (2 Kronika 32:8) Ni kɛji jeŋ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli maji lɛ amli hewalɛi lɛ miiwo Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe gbeyei lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ni jɛ maŋtsɛ ni nɔ kwɔ fe Hezekia, Yesu Kristo ŋɔɔ lɛ awaje amɛhe.
21. (a) Mɛni hewɔ ni abaakai Yahaziel wiemɔi lɛ yɛ ŋwɛi Yerusalem tutuamɔ ni baa lɛ mli lɛ? (b) Mɛni baajɛ ta ni esa akɛ awuu lɛ mli aba?
21 Yɛ nakai beaŋ lɛ, abaakai Yahaziel ni ji Levinyo lɛ wiemɔi ni woɔ mɔ hemɔkɛyeli hewalɛ lɛ: “Jeee nyɛ nyɛbaawuu ta nɛɛ; nyɛtoa ni nyɛdamɔa shi shiŋŋ ni nyɛkwɛa nyɛyiwala ni Yehowa baahere, Yuda kɛ Yerusalem! Nyɛkashea gbeyei ni nyɛtsui akafaa! Wɔ lɛ, nyɛfaa ni nyɛkɛ amɛ ayakpea, ejaakɛ Yehowa kɛ nyɛ yɛ.” (2 Kronika 20:17) Hɛɛ, Yehowa kɛ ewebii lɛ baahi shi yɛ nakai oshara be lɛ fɛɛ mli. Amɛ shweshweeshwe feemɔ kɛ amɛ yibaamɔ baadamɔ ta ni ebaawuu eha amɛ lɛ nɔ. Ni ebaawuu eha amɛ hu, kɛtsɔ etatsɛ kɛ Maŋtsɛ Yesu Kristo nɔ! Mɛni baajɛ mli aba? Abonsam gbɛjianɔtoo ni anaa ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hiɛkpatamɔ kwraa.—Kpojiemɔ 19:11-21.
22. (a) Mɛɛ naamuamɔ yɛ kunimyeli mli abaaŋma yɛ Yehowa Tai awolo lɛ mli, ni mɛni Yehowa baafee aha ehe kɛtsɔ no nɔ? (b) Mɛni abaatsirɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ ni amɛfee kɛtsɔ ekunimyeli lɛ nɔ?
22 Kwɛ gbɛi fɛfɛo ni Nyɔŋmɔ baafee aha ehe kɛtsɔ ekunimyeli ni yɔɔ nyam yɛ nɛkɛ “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ” mli yɛ Har-Magedon lɛ nɔ! (Kpojiemɔ 16:14, 16) Ebaaba akɛ akɛ yitso kroko baafata Yehowa Tai awolo lɛ he. Ebaafee enaamuamɔ yɛ kunimyeli mli, naagbee kwraa kɛha nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ. Ebaaba akɛ wolo muu lɛ fɛɛ baatsɔɔ akɛ ayeko Nyɔŋmɔ Ofe lɛ nɔ yɛ ta ko mli da. Kwɛ bɔ ni mɛi ni sumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ kɛ miishɛɛ baajie eyi kɛjɛ no sɛɛ kɛyaa! Kɛkɛ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ, abaaha naagbee kuku ni yɔɔ Lala wolo lɛ mli lɛ aba mli akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni muɔ lɛ ajie Yehowa yi! Haleluya!”—Lala 150:6.
Sanebimɔi Kɛha Emlitii
◻ Mɛni gbɔmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ Iɛ yɔseɔ yɛ gbɛ bibioo pɛ nɔ yɛ Biblia Iɛ mli Nyɔŋmɔ, ni ji Yehowa he?
◻ Mɛɛ ta Abraham wuu, ni namɔ ha eye kunim Iɛ?
◻ Mɛni ji “Yehowa Tai awolo Iɛ?”
◻ Mɛni ji “Yehowa Tai awolo Iɛ” naagbee kwraa ni baa Iɛ, ni mɛni baajɛ mli aba?