La Ni Aha Eekpɛ Yɛ Shikpɔŋ Nɔ Duŋ Lɛ Mli
“Ejaakɛ naa, duŋ ha shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii ha majimaji lɛ anɔ; shi bo lɛ Yehowa miikpɛ yɛ onɔ, ni enunyam lɛ epue yɛ onɔ.”—Yesaia 60:2.
1. Mɛɛ hetoo ni ma shi shimɔ abaanyɛ akɛha sanebimɔi ni atee amɛ shi yɛ biɛ lɛ?
1 ANUNYAM gbii ni ahiɔ wala mli yɛ mli diɛŋtsɛ nɛ! Mɔ ko baabi akɛ, ‘Anunyam gbii lo? Mɛni hewɔ okɛɔ nakai, yɛ be mli ni je muu lɛ mɔdɛŋbɔɔ fɛɛ yɛ maŋkwramɔŋ, shika helɛtemɔ mli, kɛ jamɔ mli ekomefeemɔ mli yɛ nuklea yinɔ mli duŋ ni eha majimaji lɛ anɔ nɛɛ mli lɛ fɛɛ feɔ efolo lɛ?’ Shi anunyam gbii nɛ—yɛ sanekpakpa lɛ ni amrɔ nɛɛ ajajeɔ yɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ, ni haa gbɔmɛi ni anɔkwale lɛ he hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ tɛjeɔ amɛhiɛ ni amɛnuɔ nɔ ni wɔbe nɛɛ tsɔɔ lɛ shishi kɛ miishɛɛ gbɛkpamɔi ni kɔɔ anunyam gbii babaoo ni amɛbaanyɛ amɛhi wala mli ni amɛna lɛ he lɛ hewɔ!
2. (a) Mɛɛ hewalɛwoo wiemɔi Yehowa kɛhaa yɛ Yesaia yitsei 45 kɛ 60? (b) Namɔ ji Nyɔŋmɔ “yoo” Iɛ?
2 Wɔ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ Jɛɛhe jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Je Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ Yehowa, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Bɔlɔ kpeteŋkpele lɛ. (Yesaia 45:12, 18) Lɛ ji mɔ ni kɛ famɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Yesaia yitso 60, kuku 1 (NW) lɛ ha: “Tee shi, Oo yoo, ni otso, ejaakɛ ola lɛ eba, ni Yehowa anunyam lɛ ekpɛ yɛ onɔ.” Namɔ ji “yoo” nɛɛ? Ejeee Heyeli Amaga ko ni ji yoo ni ma shi ni wala bɛ mli; ni asaŋ ejeee helooŋ yoo ko ni mibii yei aheyeli. Shi moŋ, eji Yehowa Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ ni kɛ hewalɛ yaa ehiɛ, ehefatalɔ ni etu ehe eha lɛ ni ji ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi akpekpei abo ni amrɔ nɛɛ “krɔŋkrɔŋbii”—mɛi ni amɛye anɔkwale kɛtee gbele mli akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ni atee amɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ Iɛ fata he lɛ.—Kpojiemɔ 11:18; 2:10.
3. Nyɔŋmɔ yoo Iɛ (a) ‘ete shi,’ ni (b) ‘eha ela ekpɛ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Yehowa famɔ ji, “Tee shi, Oo yoo.” Yɛ toiboo mli lɛ, Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ ete shi kɛjɛ afii ohai abɔ kenefeemɔ, amaŋfofeemɔ shihilɛ lɛ mli kɛba shihilɛ ni woɔ yibii mli. 1914 mli ni efɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ. (Kpojiemɔ 12:1-5) Ni kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ efɔ ebii ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ, kɛwo “shikpɔŋ” ko aloo shihilɛ ko ni tsɔɔ mumɔŋ shweremɔ yɛ anunyam mli lɛ mli. (Yesaia 66:8) Agbɛnɛ hu, Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ ‘kpɛ la eshwie’ Maŋtsɛyeli gbalɛi ni yɔɔ naakpɛɛ anɔ. ‘Yehowa miitsɔɔ’ ebii babaoo lɛ ‘anii.’—Yesaia 54:1, 13.
La Yɛ Duŋ Kpii Lɛ Mli
4. Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ Yehowa kɛɔ akɛ eka Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ shikpɔŋ nɔ jeŋmaji lɛ ateŋ?
4 Yehowa jaje akɛ, “Ola lɛ miiba.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Yehowa anunyam lɛ ekpɛ” eshwie eŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ nɔ, ni Yehowa webii ni esaa eto amɛ gbɛjianɔ ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ejie nɛkɛ kpɛmɔ nɛɛ kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Shi, Yehowa kɛ sɔrɔtofeemɔ ko ba akɛ: “Ejaakɛ naa duŋ ha shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii ha majimaji lɛ anɔ.” (Yesaia 60: 2) Ani no etsɔɔɔ shihilɛi ni yɔɔ je muu fɛɛ kɛjɛ 1914 kɛbaa nɛɛ lo?
5. Mɛni hewɔ apasa jamɔ nyɛŋ ana tsabaa ko aha nuklea yinɔ nɛɛ mli haomɔi lɛ?
5 Kristendom titri ji mɔ ni ekpoo gbalɛ ‘okadi’ ni kɔɔ ba ni ‘Yesu’ eba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ he lɛ. No hewɔ lɛ, eetɛrɛ kɛmiigbeegbee shi yɛ mumɔŋ duŋ kpii mli. Kristendom jamɔi lɛ ejie amɛhe kpo akɛ amɛji jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli, Babilon Kpeteŋkpele lɛ fa diɛŋtsɛ—ni amɛtee shɔŋŋ kwraa kɛjɛ anɔkwale lɛ la ni kpɛɔ lɛ he. (Mateo 24:3-14; Kpojiemɔ 17:3-6) Jɛ lɛŋ jamɔi lɛ kɛ nuklea yinɔ nɛɛ mli naagbai ahe tsabaa hako, ni asaŋ enyɛŋ ejie duŋ kpii lɛ, nijiaŋwujee kɛ hiɛnɔkamɔ ni laajeɔ ni eha gbɔmɛi anɔ lɛ kɛya. Apasa jamɔ ni kɛ ehe ewo je lɛŋ maŋkwramɔ saji amli lɛ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehiɛkpatamɔ baaba—Kpojiemɔ 17:16, 17.
6, 7. (a) Yehowa anunyam Iɛ ‘kpɛ’ yɛ 1919-31 afii Iɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Enɛ yashɛ naagbee kwraa yɛ afi 1931 yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, Yehowa yaa nɔ ekɛɔ eŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ akɛ: “Shi bo lɛ Yehowa miikpɛ yɛ onɔ, ni enunyam lɛ epue yɛ onɔ.” (Yesaia 60:2) Nɛkɛ anunyam nɛɛ kpɛɔ shwieɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ anɔ, koni amɛ hu ‘amɛha amɛla akpɛ yɛ gbɔmɛi ahiɛ.’ (Mateo 5:16) Afii 1919 kɛbashi 1931 lɛ ji anunyam afii ni aha Maŋtsɛyeli la lɛ kpɛ, ejaakɛ no mli Nyɔŋmɔ webii lɛ jie Babilon tsɔɔmɔi, susumɔi kɛ kusum-nifeemɔi ni eshwɛ lɛ kɛjɛ amɛhe amɛshwie kwraa. Nakai afii lɛ amli shwɛɛnii fioo ni ji anɔkwale Kristofoi lɛ je shishi akɛ amɛaaha sanebimɔ, “NAMƆ BAAWO YEHOWA HIƐ NYAM?” lɛ hetoo diɛŋtsɛ—ni enɛ ji sane ni yɔɔ January 1, 1926 Blɔfo Buu Mɔɔ lɛ mli lɛ nikasemɔ lɛ yitso.
7 Kɛkɛ ni yɛ 1931 lɛ, ana Yehowa gbɛi ni yɔɔ nyam lɛ babaoo yɛ “etsuji” lɛ anɔ yɛ be mli ni amɛkpɛlɛɔ gbɛi ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛwo amɛ—YEHOWA ODASEFOI lɛ nɔ lɛ. (Yesaia 43:10, 12) Nakai afii 12 ni yibiiwoo kɛ nitsumɔi babaoo yɔɔ mli kɛbashi 1931 mli lɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi ni amɛyi faaa lɛ ayifalɛ lɛ tee hiɛ kɛyashɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi odasefoi akpei nyɔŋmai abɔ ni yɔɔ ekãa.
‘Kpɛmɔ’ Ni Yaa Hiɛ Lolo
8, 9. (a) Mɛɛ kuu kroko Buu-Mɔɔ lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛba amɛnɔ yɛ 1931 mli? (b) Taakɛ lɛ tsɔɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ ‘akadiɔ’ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ?
8 Shi, ani Yehowa ‘baakpɛ’ aha ‘Maŋtsɛyeli niyelɔi asafoku bibioo’ lɛ mlibii ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ? (Luka 12:32) Dabi, ejaakɛ afi 1931 kɛbashi 1938 mli afii lɛ bafee nibii ahe shishinumɔ be ni yɔɔ nyam beni Blɔfo Buu Mɔɔ lɛ je shishi akɛ eeegbala jwɛŋmɔ kɛaaya kuu kroko nɔ Iɛ. Nikasemɔ ni yɔɔ September 1, 1931 nɔ̃ lɛ mli lɛ yitso ji “NUU NI HIƐ WOLOŊMALƆ TƆ,” ni enɛ damɔ Ezekiel 9:1-11 nɔ. Yɛ be mli ni eha ale ‘woloŋmalɔ’ lɛ akɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ, Buu Mɔɔ lɛ wie enɛ:
9 “Akɛ kita lɛ eha akɛ ‘akadi mɛi ni yeɔ ŋkɔmɔ ni amɛfoɔ yɛ nibii nii fɛɛ ni afeɔ yɛ Kristendom mli lɛ ahiɛnaai’ . . . Nuŋtsɔ lɛ gba gbɔmɛi akuu ko ni ‘ebaahere amɛyiwala yɛ haomɔ be mli ni eha amɛhi shi ni ejɔɔ amɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he sane.’ (Lala 41:2, 3) Mɛnɛɛmɛi baafee gbɔmɛi akuu ko ni afɔɔ amɛhe wiemɔ akɛ ‘akpekpei abɔ ni yɔɔ wala mli bianɛ lɛ gboiŋ gbi ko gbi ko’ lɛ.” Ŋmɛnɛ, eyɛ miishɛɛ akɛ aana ni aakadi gbɔmɛi nɛɛ ateŋ akpekpei abɔ kɛmiiha yibaamɔ, yɛ be mli ni amɛwoɔ anɔkwale Kristofoi agbɔmɔtso, akɛ mɛi ni wekukpaa ko ka amɛ kɛ Yehowa teŋ kɛtsɔ Kristo Yesu nɔ akɛ mɛi ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha lɛ lɛ.—1 Mose 22:15-18; Zefania 2:1-3; Efesobii 4:24.
10, 11. (a) Yehu fee Yesu he mfoniri ye mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Tsɔɔmɔ mɛi ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “Yehonadab bii” lɛ ji lɛ mli.
10 Nɔ ni sa kaimɔ krɛdɛɛ hu ji nikasemɔi ni je kpo yɛ Blɔfo Buu-Mɔɔ ni ji July 1 kɛ August 1, 1932 nɔ lɛ mli Iɛ. Yɛ be mli ni ewieɔ Maŋtsɛmɛi Awolo ni ji Enyɔ, yitsei 9 kɛ 10 he lɛ, amɛtsɔɔ bɔ ni Maŋtsɛ Yehu fee Yehowa Blafo, Maŋtsɛ Yesu Kristo he mfoniri, kɛ bɔ ni shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu ni bɔɔ mɛi Yehowa fɔbuu kojomɔ ni baa lɛ he kɔkɔ lɛ damɔ enajiaŋ Iɛ. Shi namɔ fee Yehu naanyo, Yehonadab, he mfonirii Buu-Mɔɔ lɛ ha hetoo:
11 “Yehonadab damɔ shi kɛha aloo efeɔ nakai gbɔmɛi akuu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ bianɛ yɛ be mli ni atsuɔ nitsumɔ ni tamɔ Yehu nitsumɔ nɛɛ . . . ni kɛ Satan gbɛjianɔtoo lɛ kpaaa gbeɔ kwraa, ni damɔɔ shi kɛhaa jalɛnifeemɔ, ni amɛji mɛi ni Nuŋtsɔ lɛ baabaa amɛyi yɛ Harmagedon be lɛ mli, ni ekɛ amɛ atsɔ nakai haomɔ be lɛ mli, ni eha amɛ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he mfoniri.” Kɛkɛ ni Buu-Mɔɔ lɛ tee nɔ etsɔɔ akɛ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ji mɛi ni ‘Tsɛ lɛ ejɔɔ amɛ’ yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ ‘gwantɛŋi kɛ abotiai’ lɛ ahe lɛ mli lɛ. (Mateo 25:31-46) Ekɛɛ akɛ: “Mɛnɛɛmɛi ji mɛi ni feɔ ‘gwantɛŋ’ kuu lɛ ni feɔ Nyɔŋmɔ webii ni efɔ amɛ mu lɛ ejurɔ lɛ, ejaakɛ amɛle akɛ mɛi ni Nuŋtsɔ lɛ efɔ amɛ mu Iɛ miitsu Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ Iɛ.”
12. Mɛɛ ŋwɛi anɔkwalei ni yɔɔ miishɛɛ ajie lɛ kpo yɛ 1935?
12 Nɛkɛ gbalɛ mli la ni kpɛlɛ nɛɛ saa gbɛ kɛha wiemɔ “Asafo Babaoo,” ni fee yinɔsane ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ, J. F. Rutherford ha yɛ Washington D.C., kpee ni Yehowa Odasefoi fee lɛ shishi ni fee yinɔsane lɛ. Mɛɛ ŋwɛi anɔkwale kpojiemɔ po enɛ ji nɛkɛ! Nɔ ni awie yɛ nakai be lɛ mli lɛ ji odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ ni haa ayɔseɔ “asafo babaoo” lɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ 7:9 lɛ akɛ amɛ amɛji Nuŋtsɔ lɛ “tooi krokomɛi” ni yɔɔ Yohane 10:16 lɛ ni ákɛ amɛ amɛji Yehonadab kuu lɛ, ni akɛ amɛ amɛji mɛi ni akadi amɛhiɛnaai kɛha yibaamɔ, ni amɛ nɔŋŋ ji akpekpei abɔ ni yɔɔ wala mli bianɛ ni gboiŋ gbi ko gbi ko lɛ, ni ákɛ amɛ amɛji “tooi krokomɛi” lɛ ni baaná naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Iɛ nɔyeli he ni ji shikpɔŋ nɔ ni ajieɔ amɛ kɛjɛɔ “abotiai” lɛ ateŋ lɛ. Blɔfo Buu-Mɔɔ ni ji August 1 kɛ 15, 1935 nɔ̃ lɛ wie enɛɛmɛi fɛɛ he.
13. Mɛɛ ŋaawoo kroko akɛha yɛ 1938?
13 Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ tee nɔ egbala ejwɛŋmɔ kɛtee “asafo babaoo” lɛ kɛ amɛhiɛnɔkamɔ kpeteŋkpele akɛ amɛbaaje mli kɛyabote Paradeiso ni áku sɛ akɛba shikpɔŋ nɔ lɛ nɔ ekoŋŋ yɛ afii ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ amli babaoo agbɛnɛ. Yɛ September 9-11, 1938 lɛ, Yehowa Odasefoi kpe yɛ kpee ko shishi yɛ London, England, ni atsɔ telefon kpai anɔ atere kpee lɛ shishi wiemɔi titrii enyɔ kɛtee kpeei krokomɛi ni afeɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ashishi. Yɛ Shishijee famɔ ni akɛha adesai lɛ ahewɔ lɛ wiemɔi lɛ ekome ni eyitso ji “Nyɛyia Shikpɔŋ lɛ Nɔ Obɔ” lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ hoo lɛ, “Yonadabbii” ni jeɔ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ baabote gbalashihilɛ mli ni amɛfɔ bii kɛyashi be ko yɛ Gbɛjianɔtoo Hee lɛ mli yɛ Harmagedon sɛɛ.—3 Mose 1:28; 9:1, 7; kwɛmɔ Blɔfo Buu Mɔɔ, October 15 kɛ November 1, 1938.
14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ha ewebii lɛ shwere yɛ, yɛ nakai afii lɛ amli?
14 Yehowa Nyɔŋmɔ, nikpamɔ nuŋtsɔ lɛ tee nɔ yɛ nakai afii lɛ amli ebua nitsulɔi pii anaa ni etsu amɛ kɛtee nitsumɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ shiɛlɔi ni yɔɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ ayifalɛ yashɛ aaafee 50,000 yɛ 1938 mli.—Mateo 9:37, 38.
“Maŋtsɛmɛi” Kɛ “Jeŋmaji”
15, 16. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ “maŋtsɛmɛi” ná Yesaia 60:3-10 lɛ mlibaa mli gbɛfaŋnɔ (a) yɛ blema bei lɛ amli? kɛ (b) yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ bei nɛɛ amli? (d) Yɛɛ mɛɛ gbɛ nɔ “gbɔiabii” kɛ “maŋtsɛmɛi” lɛ sɔmɔɔ agbɛnɛ?
15 Átsɔɔ nɛkɛ naabuamɔ nitsumɔ nɛɛ mli fɛfɛo yɛ Yesaia yitso 60, kukuji 3 kɛyashi 10. Jɛmɛ ji he ni Yehowa wieɔ “maŋtsɛmɛi” ni ba yɛ Zion “kpɛmɔ” lɛ hewɔ ni sɔmɔɔ yɛ nakai gbɛjianɔtoo ni tamɔ ŋa lɛ he yɛ. Beni Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ ku amɛsɛɛ amɛjɛ Babilon nom mli amɛba lɛ, Maŋtsɛ Dario, Medianyo lɛ kɛ Maŋtsɛ Koresh ni jɛ Persia lɛ nyiɛ gbɛjianɔ ni ato koni aku sɛɛ asaa atswa Yehowa jamɔ ama shi ekoŋŋ yɛ Yerusalem lɛ hiɛ. (Daniel 5:30, 31; 9:1; Ezra 1:1-3) Amɛfee Maŋtsɛ Ofe, Yehowa kɛ ehefatalɔ, Maŋtsɛ Yesu ni to anɔkwale jamɔ ema shi ekoŋŋ yɛ Yehowa webii ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ ateŋ lɛ he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ. (Kpojiemɔ 11:15, 17) Agbɛnɛ, anɔkwale jalɔi ni ji shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ—mɛi ni miikpa gbɛ akɛ amɛbaatsɔmɔ “maŋtsɛmɛi,” “Kristo nanemɛi niyelɔi” lɛ—enyiɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ odaseyeli nitsumɔ lɛ hiɛ. Mɛi ni fata amɛhe kɛsɔmɔɔ ji “gbɔiabii”—mɛi ni jɛɛɛ mumɔŋ Israel teŋ, shi amɛbaatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii yɛ shikpɔŋ nɔ, ni kɛ amɛhe woɔ teokrase nitsumɔ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ mli bianɛ lɛ.—Romabii 8:17; Okɛto Yesaia 61:5, 6 he.
16 Yehowa diɛŋtsɛ fɔɔ nine etsɛɔ wɔ akɛ: “Holemɔ ohiŋmɛii anɔ ni okwɛ ohe kɛkpe!” Mɛi ni kɛ amɛhe bɔɔ Maŋtsɛyeli niyelɔi ni ábua amɛnaa lɛ ahe bianɛ ji “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli!” (Kpojiemɔ 7:9; Zakaria 8:23; Yesaia 2:2, 3) ‘Amɛgbaa Yehowa yijiemɔ’ lɛ yɛ ekãa sɔɔmɔ nitsumɔ mli. Amɛkɛ amɛhewalɛ woɔ nitsumɔi tamɔ Maŋtsɛyeli Asai ni amamɔɔ ahaa jamɔ lɛ amli—agbeɔ enɛɛmɛi ekomɛi anaa yɛ gbii enyɔ pɛ mli. Amɛjɛɔ amɛtsui mli fɛɛ ‘amɛsɔmɔɔ’ amɛkɛfiɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ni mli egbele yɛ jeŋ fɛɛ lɛ sɛɛ.—Yesaia 60:4-7.
17, 18. (a) Yɛ miishɛɛ mli lɛ, mɛɛ ‘filikimɔ’ ko ni yɔɔ miishɛɛ yaa nɔ bianɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ nɔ̃ ko ni baa ni tamɔ nakai yɛ Palestina shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ be kɛ bei amli feɔ nɛkɛ ‘filikimɔ’ nɛɛ he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ?
17 Agbɛnɛ Yehowa biɔ sane ni he hiaa nɛɛ: “Namɛi ji mɛnɛɛmɛi ni filikiɔ tamɔ atatu, loo tamɔ okpoi ni baa amɛsamfɛjiaŋ nɛɛ?” Klɛŋklɛŋbii ni ba Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli ji ‘ebii ni jɛ shɔŋŋ lɛ,’ amɛtsi amɛhe kɛjɛ Babilon jamɔi fɛɛ he. Mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ kɛ nibii ni jara wawai baa, amɛjɔɔ amɛ nɔ fɛɛ nɔ nɔ amɛhaa ‘Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ gbɛi.’ Akɛ “Israel mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ,” ekɛ egbɛi ewo amɛ ni eha amɛhe efee fɛo yɛ hegbɛ ni ekɛha amɛ akɛ amɛsɔmɔ lɛ akɛ edasefoi lɛ hewɔ. Amɛnyiɛɔ hiɛ yɛ amɛ-Nuŋtsɔ kɛ Maŋtsɛ Yehowa gbɛi lɛ nɔwomɔ mli akɛ gbɛi ni da fe fɛɛ, ni ehe shi fe fɛɛ, kɛ nɔ ni yɔɔ nyam fe fɛɛ yɛ je muu fɛɛ—Yesaia 60:8, 9.
18 Yɛ miishɛɛ mli lɛ, jeee shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ feɔ enɛ. Ebaawa waa kɛha amɛ akɛ amɛaafee nakai! Nɛkɛ kuu ni amɛdara yɛ afii amli nɛɛ ayifalɛ nɔ miigbɔ yɛ be mli ni amɛgbɛɔ amɛ shikpɔŋ nɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ emuuyeli mli fiofio lɛ. Amɛteŋ mɛi aaafee 9,000 pɛ eshwɛ. Shi mɛi krokomɛi ni amɛyifalɛ shɛɔ akpekpei abɔ hiɛ foi tamɔ okpoi kɛmiiba ‘amɛtsũi,’ aloo “amɛsamfɛjiaŋ,” ni amɛhenaa abobaa he yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli. (NW; The New English Bible) Amɛtamɔ okpoi akuu ni anaa yɛ Palestina shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ bei komɛi amli—ni filikiɔ tamɔ atatu ni amɛyifalɛ hewɔ lɛ amɛhãa atatui woɔ duŋ lɛ.
‘Agboi Ni Agbele Mli Tɛtrɛɛ’
19. Mɛni hewɔ ágbele Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ “agboi” lɛ anaa lolo lɛ, ni “maŋtsɛmɛi” kɛ “gbɔiabii” miihere nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
19 Yɛ emɔbɔnalɛ naa Iɛ, Yehowa egbele egbɛjianɔtoo lɛ agboi lɛ tɛtrɛɛ, ni agbɛnɛ ewieɔ he yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ amli: “Ni ogboi lɛ anaa aaakamɔ be fɛɛ be, shwane kɛ nyɔɔŋ fɛɛ lɛ aŋamɔŋ, koni akɛ jeŋmaji lɛ ahewalɛ lɛ aba oŋɔɔ.” Nakai eji bianɛ yɛ be mli ni “asafo babaoo” ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ ayi faa yɛ bei fɛɛ mli nɛɛ. Yɛ miishɛɛ mli lɛ, nɛkɛ “gbɔiabii” nɛɛ kɛ amɛbe kɛ amɛhewalɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛyɔɔ lɛ woɔ “sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli nyɔɔŋ kɛ shwane.” Amɛkɛ amɛhe haa “shinaa kpeteŋkpele ni agbele ni kɛ mɔ boteɔ nitsumɔi pii amli” lɛ, ni amɛkɛ mɛi ni kpaa gbɛ akɛ amɛbaatsɔmɔ maŋtsɛmɛi lɛ feɔ ekome ni amɛkɛ yijiemɔ ni yɔɔ fɛo baa Yehowa gbɛi lɛ nɔ.—Yesaia 60:10, 11; Kpojiemɔ 7:4, 9, 15; 1 Korintobii 16:9, NW.
20. (a) Namɛi “fitemɔ aaafite amɛ” lɛ? (b) Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ wɔkadiɔ yɛ biɛ?
20 Nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ, Yehowa wie etsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ akɛ: “Shi jeŋmaŋ aloo maŋtsɛyeli ni sɔmɔɔɔ bo lɛ hiɛ aaakpata, ni nakai jeŋmaji lɛ fɛɛ lɛ, fitemɔ aaafite amɛ.” Abaaba je lɛŋ jeŋmaji kɛ shitee-kɛ-wolɔi krokomɛi fɛɛ ni woɔ amɛhe nɔ lɛ ashi yɛ Harmagedon. Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, Yehowa woɔ lɛ diɛŋtsɛ ejamɔ we lɛ hiɛ nyam. ‘Ewoɔ enajianaamɔ he,’ ni ji emumɔŋ jamɔ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ kpo ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hiɛ nyam, yɛ be mli ni ebuaa asafo babaoo lɛ ni amɛyi faa yɛ be fɛɛ mli lɛ anaa yɛ jɛmɛ lɛ. Yehowa tsɔ gbalɔ kroko nɔ ejaje yɛ jɛmɛ akɛ: “Ni mahoso jeŋmaji fɛɛ kwa, ni jeŋmaji lɛ fɛɛ anii ni jara wa lɛ aaaba, mi mikɛ anunyam sɔŋŋ aaawo shia nɛɛ obɔ, Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Hagai 2:7) Shi abaanyɛ shitee-kɛ-wolɔi, hemɔkɛyeli kwalɔi kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni ebuuu nii lɛ anɔ ni ‘amɛkula shi yɛ enaji ashishi’—ni amɛkɛ mlila akpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa Odasefoi ji mɛi ni damɔ shi kɛha Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ lɛlɛŋ—Yehowa maŋ lɛ, Israel mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ Zion lɛ.”—Yesaia 60:12-14.
21, 22. (a) Mɛɛ nɔmimaa Yehowa kɛhaa ekoŋŋ yɛ biɛ? (b) Ewebii lɛ “nuɔ jeŋmaji lɛ afufɔ” yɛ okadi gbɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (d) Mɛɛ nikasemɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ mɛɔ wɔ lolo?
21 Yehowa shiŋ eŋa ni ji eyelikɛbualɔ lɛ kɔkɔɔkɔ, yɛ jɛmɔ fɛɛ jɛmɔ ni shitee-kɛwolɔi lɛ kɛaajɛ́ ‘ebihii kɛ ebiyei’ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Shi moŋ ekɛɔ egbɛjianɔtoo ni yeɔ anɔkwale lɛ akɛ: “Mikɛo aaafee naanɔ anunyam kɛ yinɔi pii anyamɔ. Ni ooonu jeŋmaji afufɔ.” Yɛ okadi gbɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ najiaŋdamɔlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛyɔɔ lɛ tsuɔ anɔkwale jamɔ mligbelemɔ he nii. Amɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hiŋmɛigbelemɔ mli nibii ni áfee tamɔ nɔ ni atsɔɔ nɔ agbaa sane tamɔ telefon, gbɛfãa he nibii, kɛ woji akalamɔ tsɔnei tsuɔ nii koni amɛkɛshiɛ sanekpakpa lɛ. Yehowa kwɛmɔ kɛ hebuu ehi Yehowa Odasefoi anitsumɔ nɛɛ nɔ. Akɛni amɛ hu amɛmiisɔmɔ yɛ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ he hewɔ lɛ, amɛmli filiɔ amɛ yɛ eshiwoo nɛɛ mlibaa lɛ he: “Ni ooole akɛ, mi, Yehowa, ji oyiwalaherelɔ, ni okpɔlɔ ji Yakob hewalɛ lɛ.”—Yesaia 60:15, 16.
22 Mɛɛ hewalɛwoo kroko Yehowa kɛhaa wɔ yɛ Yesaia 60:17-22? Enɛ baafee nikasemɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni baaje kpo yɛ otsi ni baa lɛ mli.a
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Ajie kɛjɛ March 1, 1985 Watchtower lɛ mli.
Sanebimɔi ni Akɛmuaa Naa
◻ Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ ko ni ka Ia kɛ duŋ mli jeɔ kpo ŋmɛnɛ?
◻ Mɛɛ ‘kpɛmɔ’ ni yaa nɔ fiofio yɔɔ kɛjɛ 1919-38?
◻ Yesaia 60:8 miiba mli yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ “maŋtsɛmɛi” kɛ “gbɔiabii” boteɔ ‘agboi ni agbele tɛtrɛɛ’ lɛ amli?
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 13]
“Tawuu nii ni yɔɔ gbeyei ji nɔ ni abuaa naa babaoo. . . Ŋmɛnɛ, tawuu nii afeemɔ he akaŋshii lɛ ebote je lɛŋ ŋshɔi kɛ ŋwɛiniiaŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ ewa akɛ aaakɛɛ akɛ tawuu nii ni abuaa naa lɛ ji nitsumɔi ni shwereɔ oyayaayai yɛ be mli ni jeŋmaji lɛ bɛ shika ni nɔ fɛɛ nɔ ewo duŋ nɛɛ mii.”—UN Woloŋmalɔ Nukpa, Mr. Javier Perez de Cuellar.
“Nɔ ni hɔ shinaa shishi yɛ shia gbi ko hu ji sane kroko ni tamɔ jamɔ he wolo. ‘Ani wɔmiibɛŋkɛ Harmagedon?’ ji sane ni akaneɔ yɛ wolo lɛ hiɛ hé ni átɛŋ srawa ko ni nɔ ko tamɔ sarawa-gbamɔ he la efa loo ékpɛ kɛjɛ mli kɛmiiba wɔnɔ Iɛ. Be ko lɛ nakai sane lɛ baaha aŋmɔ. Trukaa lɛ, e