Nɔ Hewɔ ni Biblia lɛ Ji Nyɔŋmɔ Nikee Nii ni Jɛ Mumɔ Mli
BIBLIA lɛ kɛɔ akɛ “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ,” ni ekɛɔ akɛ lɛ eŋɔɔ nilee kɛ hewalɛ fɛɛ jɛɔ. (1 Yohane 4:8; Hiob 12:13; Yesaia 40:26) Ekɛɔ wɔ akɛ “egbɛi fɛɛ lɛ jalɛ ni.” (5 Mose 32:4) Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ jieɔ sui ni tamɔ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ hu kpo.—2 Mose 34:6; Romabii 9:15.
Akɛni Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ sui ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, egbalaa gbɔmɛi ni taoɔ lɛ lɛ kɛbɛŋkɛɔ lɛ. Wolo nɛɛ wieɔ adebɔɔ, esha kɛ gbele shishijee, kɛ nɔ ni abaatsɔ nɔ akpata wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he. Ekɛ Paradeiso ni aku sɛɛ akɛba shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ baa. Shi enɛɛmɛi fɛɛ he yɛ sɛɛnamɔ kɛji abaanyɛ atsɔɔ lɛlɛŋ akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ nikee nii ni jɛ mumɔŋ.
Biblia lɛ kɛ Jeŋ Nilee
Biblia lɛ etee nɔ eye kunim yɛ wiemɔ-kɛ-shimɔ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ akɛ jwɛŋmɔ ni mli ka shi faŋŋ kane lɛ, anaa akɛ ekɛ anɔkwa jeŋ nilee kpaa gbee. Eji anɔkwale akɛ, aje gbɛ afee Biblia lɛ akɛ mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ nɔ̃, shi jeee jeŋ nilee kasemɔ he wolo. Shi nyɛhaa wɔkwɛa akɛ ani Biblia lɛ kɛ jeŋ nilee mli anɔkwa saji kpaa gbee lo.
Gbɔmɔtso he nibii ahe nilee: Biblia lɛ wieɔ yɛ gbɛ ni ja jogbaŋŋ nɔ akɛ “aŋma” adesa lá kukuli lɛ ‘he saji fɛɛ’ ashwie shi pɛpɛɛpɛ. (Lala 139:13-16) Aŋsɔ lɛ, tsui lɛ, flufla lɛ, hiŋmɛii lɛ—‘aŋmala’ enɛɛmɛi kɛ gbɔmɔtso lɛ fai krokomɛi lɛ fɛɛ ahe saji ashwie shi yɛ fɔmɔ su mli hewalɛ ni yɔɔ wɔlɔ ni ena wala yibii yɛ enyɛ musuŋ lɛ mli momo. Nibii ni yɔɔ sui nɛɛ amli ji mligbɛ be he gbɛjianɔtoi bɔni afee ni gbɔmɔtsei lɛ fai sɔrɔtoi nɛɛ fɛɛ anyɛ apue yɛ amɛbe naa pɛpɛɛpɛ. Ni susumɔ he okwɛ! Aŋma nɛkɛ anɔkwa sane ni kɔɔ bɔ ni adesa gbɔmɔtso lɛ daa ehaa nɛɛ he lɛ yɛ Biblia lɛ mli aaafee afii 3,000 dani jeŋ nilelɔi nyɛ amɛna fɔmɔ su mli hewalɛ lɛ.
Kooloi ashihilɛ: Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, “kpɛŋkpɛlɛ . . . gɔiɔ eniyenii ni etaa.” (3 Mose 11:6) François Bourliére (The Natural History of Mammals, 1964, baafa 41) kɛɔ akɛ: “Etamɔ nɔ ni su ni ji ‘niyenii ni ejie ni ayeɔ ekoŋŋ,’ aloo ha ni ahaa niyenii tsɔɔ musuŋ kotoku lɛ mli shii enyɔ, shi jeee shikome lɛ ji su ko ni afɔɔ namɔ waa yɛ kpɛŋkpɛlɛ kɛ afutuɔkɔ he. Bei pii lɛ, shia kpɛŋkpɛlɛ yeɔ egbɛkɛ niyenii ni ejie eshwie lɛ ni emiɔ ni etaaa, ni leebi mli lɛ, enɛ nyɛɔ efeɔ niyenii ni yɔɔ emusuŋ lɛ mlijaa fa. Kpɛŋkpɛlɛi ni yɔɔ ŋa mli lɛ jieɔ amɛniyenii ni amɛyeɔ ekoŋŋ shii enyɔ yɛ gbi kome mli, ni awie nakai su lɛ hu nɔŋŋ he yɛ Europa kpɛŋkpɛlɛ lɛ hu he.” Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, wolo ni ji Mammals of The World (ni E. P. Walker ŋma, 1964, Kpo II, baafa 647) lɛ wie akɛ: “Enɛ baanyɛ afee tamɔ ‘gɔimɔ ni agɔiɔ niyenii ataa ekoŋŋ’ ni yɔɔ kooloi ni kpeɔ jwɛi lɛ ahe lɛ.”
Blema nibii ataomɔ he nilee: Beni ayana su taoi, nibii ni akɛ sũ eshɔ̃, niŋmaai, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai pɛ kɛkɛ ni abale Biblia mli maŋtsɛmɛi, maŋtiasei kɛ maji wuji. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, gbɔmɛi tamɔ Hitbii ni atsi amɛ ta yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ hi shi diɛŋtsɛ (2 Mose 3:8) Owura Charles Marston kɛɛ yɛ ewolo The Bible Comes Alive lɛ mli akɛ: “Mɛi ni amɛfite hemɔkɛyeli ni mɛi pii yɔɔ yɛ Biblia lɛ mli, ni amɛgbe ehewalɛ lɛ hu he guɔ lɛ egbe amɛ diɛŋtsɛ amɛhe guɔ yɛ odaseyeli ni eje kpo faŋŋ ni ana lɛ hewɔ, ni afite amɛ hewalɛ lɛ hu. Sofi miishwie wiemɔ-kɛ-shimɔ ni fiteɔ nii lɛ kɛmiijɛ anɔkwa saji ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɔɔ he lɛ mli kɛmiiwo apasa loo adesa ni ayoo mli.”
Blema nibii ataomɔ he nilee efi Biblia lɛ sɛɛ yɛ gbɛi babaoo anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nibii ni ayana trukaa lɛ ema hei kɛ gbɛi ni anaa yɛ 1 Mose yitso 10 lɛ nɔ mi. Shitsalɔi ena Kaldeabii amaŋ ni ji Ur, jarayeli kɛ jamɔ shihemɔ he ni afɔ Abraham yɛ lɛ. (1 Mose 11:27-31) Mɛi ni tsaa shi amɛtaoɔ blema nibii lɛ yana Yebusbii amaŋ ni Maŋtsɛ David ye nɔ kunim lɛ yɛ Gihon nu ni baa lɛ yiteŋ yɛ Yerusalem wuoyi-bokagbɛ. (2 Samuel 5:4-10) Ayana Siloam Niŋmaa ni akpɛ yɛ Maŋtsɛ Hezekia nujɔɔ lɛ naagbee kome lɛ yɛ 1880. (2 Maŋtsɛmɛi 20:20) Agba Babilon shigbeemɔ yɛ Koresh Kpeteŋkpele lɛ hiɛ yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ yɛ Nabonidus Chronicle ni ana yɛ su mli yɛ afii ohai 19 Ŋ.B. lɛ mli. Niŋmaai ni jɛ Persepolis kɛ Maŋtsɛ Xerxes (Ahashwerosh) maŋtsɛwe lɛ ni ayana yɛ Shushan loo Susa, yɛ afi 1880 kɛ 1890 Ŋ.B. teŋgbɛ lɛ ema Ester wolo lɛ mli saji anɔ mi. Niŋmaa ko ni ana yɛ 1961 mli yɛ Roma shwɛmɔ he ko yɛ Kaisarea lɛ yeɔ odase akɛ, Roma amralo Pontio Pilato, ni kɛ Yesu ha ni asɛŋ lɛ lɛ hi shi.—Mateo 27:11-26.
Ŋulamii ahe nilee: Aaafee afii 2,700 ni eho nɛ—jeeŋmɔ dani gbɔmɛi aaale akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ kokoroo lɛ,—gbalɔ Yesaia ŋma akɛ: “Lɛ eta shikpɔŋ lɛ yiteŋ ati [kokoroo] lɛ nɔ.” (Yesaia 40:22) Abaanyɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ chugh, ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “ati [kokoroo]” lɛ shishi hu akɛ “kuturuku.” (A Concordance of the Hebrew and Chaldee Scriptures, ni B. Davidson fee) Agbɛnɛ hu, anaa bɔ ni shikpɔŋ lɛ ji nɔ “kokoroo” ha lɛ faŋŋ kɛjɛɔ ŋwɛiniiaŋ ni yɛ bei komɛi hu lɛ beni kɔɔyɔŋ lɛlɛ ko faa gbɛ kɛtsɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ. Nɔ ni fata he lɛ, Hiob 26:7 kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ “ŋɔɔ shikpɔŋ lɛ etsotsoroɔ shi ni jeee nɔ ko nɔ [ema].” Enɛ ji anɔkwale, ejaakɛ ŋulamii ahe nilelɔi le akɛ shikpɔŋ lɛ damɔɔɔ nɔ ko ni anaa nɔ.
Kwɛɛnii kɛ tsei ahe nilee: Mɛi komɛi muɔ sane naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ Biblia lɛ ejaaa ejaakɛ Yesu Kristo wie “sinapi wu” he akɛ “eji wu bibioo fe shikpɔŋ lɛ nɔ wui fɛɛ.” (Marko 4:30-32) Eeenyɛ efee akɛ, Yesu miitsɔɔ sinapi diŋ (Brassica nigra loo Sinapis nigra) tso lɛ wu, ni ekɛlɛ yɛ eteŋ tuuŋtu ji waotalɔ mli 0.039 kɛmiishɛ 0.063 pɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ wui komɛi yɛ bibii fe nakai, tamɔ orchid tso lɛ wui ni tamɔ mulumulu lɛ moŋ, shi jeee mɛi ni duɔ orchid tsei Yesu wieɔ etsɔɔ amɛ lɛ. Nakai Galilea Yudafoi lɛ le akɛ, sinapi wu lɛ ji bibioo fe fɛɛ yɛ wui sɔrɔtoi ni amɛmaŋ okwaafoi lɛ dũɔ lɛ ateŋ. Yesu miiwie Maŋtsɛyeli lɛ he, shi jeee kwɛɛnii loo tsei ahe nii etsɔɔ amɛ lɛ.
Shikpɔŋ shishi kɛ su mli nibii ahe nilee: Shikpɔŋ shishi kɛ su mli nibii ahe nilelɔ ni ehe gbɛi, Wallace Pratt, wie yɛ Biblia mli sane ni kɔɔ adebɔɔ he lɛ he akɛ: “Ákɛ su mli nibii ahe nilelɔ lɛ, kɛ atsɛ mi akɛ mitsɔɔ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jwɛŋmɔi ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ shishijee kɛ bɔ ni fee ni wala ba nɔ lɛ mli kuku mitsɔɔ gbɔmɛi ni kwɛɔ tooi, tamɔ wekui ni aŋma 1 Mose aha lɛ, minyɛŋ mafee nɔ ko kpakpa ko akɛ ja minyiɛ 1 Mose klɛŋklɛŋ yitso lɛ mli wiemɔ lɛ sɛɛ kpaakpa moŋ.” Pratt kadi akɛ bɔ ni ato nibii ni ba lɛ anaa aha yɛ 1 Mose—ŋshɔi ashishijee, bɔ ni fee ni shikpɔŋ pue, kɛ bɔ ni nui amli looi, loofɔji, kɛ kooloi pue ha lɛ—nakai nɔŋŋ ji bɔ ni ato shikpɔŋ kɛ su mli nibii ahe nilee be lɛ amlijaai titrii lɛ ahe gbɛjianɔ aha.
Tsofafeemɔ: C. Raimer Smith ŋma yɛ ewolo, The Physician Examines the Bible lɛ mli akɛ: “Efeɔ mi naakpɛɛ waa akɛ Biblia lɛ ja jogbaŋŋ yɛ tsofafeemɔ naa. . . . He ni atsi helatsamɔ tamɔ asanei, pilamɔi, kɛ ekrokomɛi ata po yɛ lɛ, eja yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ taomɔ nii anaa po. . . . Gbɔmɛi pii heɔ apasa hemɔkɛyelii pii amɛyeɔ, tamɔ akɛ, tso ko ni tamɔ blohuŋ tso ko nɔ yibii ni tamɔ ŋmɛ ni aaahi mɔ ko kotoku mli lɛ haŋ mɔ lɛ ana tswetsweetswe; akɛ kɔdɔ loɔ kɔkɔdenei ni aaata amɛhe lɛ haa mɔ ko hewolo nɔ tiɔ titirii; akɛ kuntu bo tsuru ni ekɛaafi kuɛ baatsa sɛŋ fala; akɛ asafetida fioo ni akɛaawo tɔ mli atsotsoro kuɛ baatsi helai anaa; akɛ be fɛɛ be ni gbekɛ ko he aaaye lɛ, belɛ eyɛ didiŋtrɔ; kɛ nibii krokomɛi shi anaaa wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ yɛ Biblia lɛ mli. Enɛ diɛŋtsɛ sa kadimɔ jogbaŋŋ ni kɛha mi lɛ, enɛɛmɛi ji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ eshishijee jɛ ŋwɛi.”
Anyɛɔ akɛ He Fɔɔ Emli Yinɔsane Mlitsɔɔmɔ Nɔ
Mlalelɔ Irwin H. Linton wie yɛ ewolo, A Lawyer Examines the Bible lɛ mli akɛ: “Yɛ be mli ni woji amli saji, blema saji kɛ amale odase kwɛɔ jogbaŋŋ koni amɛkɛ nibii ni ba ni agbaa he sane lɛ awo he ko ni yɔɔ shɔŋŋ kɛ agbɛnɛ yɛ be ko ni aleee mli, ni amɛkɛ nakai feemɔ kuɔ klɛŋklɛŋ mlai, ni wɔ mlalelɔi kaseɔ yɛ faikpamɔ kpakpa he lɛ amli, ákɛ, ‘esa akɛ sanejajemɔ lɛ atsɔɔ be kɛ he ni eba yɛ lɛ,’ Biblia mli saji lɛ haa wɔ be kɛ he ni nibii ni agbaa he sane lɛ ba yɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.”
Bɔni afee ni etsɔɔ anɔkwale ni enɛ ji lɛ, Linton tsɛ Luka 3:1, 2 sɛɛ. Mɔ ni ŋma Sanekpakpa lɛ tsi maŋ onukpai kpawo agbɛi ata yɛ jɛmɛ ni ekɛtsɔɔ be mli ni Yesu Kristo je E-sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi. Kwɛmɔ bɔ ni Luka kɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ mli fitsofitso ha lɛ: “Agbɛnɛ Kaisare Tiberio maŋtsɛyeli afi ni ji nyɔŋma kɛ enumɔ lɛ mli, beni Pontio Pilato yeɔ amralo yɛ Yudea, ni Herode yeɔ tetrarke yɛ Galilea, ni enyɛmi Filipo hu yeɔ tetrarke yɛ Iturea kɛ Trakoniti shikpɔji lɛ anɔ, ni Lisania yeɔ tetrarke yɛ Abileene, ni Hana kɛ Kaiafa yeɔ osɔfonukpai lɛ, Nyɔŋmɔ wiemɔ ba Zakaria bi Yohane ŋɔɔ yɛ ŋa lɛ nɔ.”
Saji amlitsɔɔmɔ ni tamɔ nakai eyi Biblia lɛ mli obɔ. Agbɛnɛ, aŋmala efai komɛi tamɔ Sanekpakpai lɛ yɛ be mli ni Yudafoi, Helabii kɛ Romabii ahiŋmɛigbelemɔ etee hiɛ waa lɛ mli. Eji mlalelɔi, niŋmalalɔi, maŋ nɔkwɛlɔi, kɛ gbɔmɛi ni tamɔ nakai lɛ abe. Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ, eji saji amlitsɔɔmɔ ni anaa yɛ Sanekpakpai lɛ amli kɛ Biblia lɛ hei krokomɛi lɛ jeee anɔkwale kulɛ, abaakpa he mama akɛ eji amale. Shi je lɛŋ yinɔsaneŋmalɔi ema shihilɛ mli ni Yesu Kristo hi lɛ nɔ mi. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Roma yinɔsaneŋmalɔ Tacitus ŋma yɛ Yesu kɛ E-sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe akɛ: ‘Kristus, ni ana gbɛi [Kristofoi] lɛ kɛjɛ eŋɔɔ lɛ, na amanehulu ni fe fɛɛ yɛ Tiberio nɔyeli beaŋ, yɛ wɔ amralofoi lɛ ateŋ mɔ kome ni ji Pontius Pilatus dɛŋ.” (Annals, Book XV, 44) Anɔkwale ni Biblia mli yinɔsane ji lɛ yeɔ ebuaa kɛyeɔ odase akɛ eji Nyɔŋmɔ nikee nii kɛha adesai.
Odaseyeli ni Da Fe Fɛɛ
Eyɛ mli akɛ shikpɔŋ kɛ sũ mli nibii ahe nilee, ŋulamii ahe nilee, yinɔsane, kɛ nikasemɔi krokomɛi fiɔ Biblia lɛ sɛɛ moŋ, shi emli hemɔkɛyeli damɔɔɔ nibii ni amamɔ nɔ mi nɛɛ anɔ. Yɛ odaseyeli nibii pii ni tsɔɔ akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ nikee nii kɛha wɔ lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, odaseyeli ko bɛ ni da fe emli gbalɛi amlibaa ni akɛaaha.
Yehowa Nyɔŋmɔ ji anɔkwale gbalɛ Jɛɛhe. Etsɔ egbalɔ Yesaia nɔ ewie akɛ: “Naa, tsutsu nii lɛ eba mli, ni nibii heei mijajeɔ nɛɛ, miiha nyɛnu he dani epue.” (Yesaia 42:9) Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ kanya eŋmalalɔi lɛ kɛtsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ lɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ŋmalɛ fɛɛ Ŋmalɛ . . . jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ.” (2 Timoteo 3:16) Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Ŋmalɛ lɛŋ gbalɛ fɛɛ gbalɛ lɛ, ejɛɛɛ gbɔmɔ ko shishitsɔɔmɔ mli. Ejaakɛ gbalɛ ko bako yɛ gbɔmɔ suɔmɔ naa pɛŋ, shi moŋ mumɔ krɔŋkrɔŋ tsirɛɔ Nyɔŋmɔ gbɔmɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ni amɛwieɔ.” (2 Petro 1:20, 21) No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔkwɛa Biblia gbalɛ.
Nɔ ni fata gbalɛi ohai abɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli ahe ji nɔ ni kɔɔ Ashur maŋtiase Ninive, “lashishwiemɔ maŋ” ni kɛ gbeyeishemɔ wo blema Boka Teŋgbɛ fɛɛ fe afii ohai 15 lɛ he lɛ. (Nahum 3:1) Ni kɛlɛ, beni Ninive hewalɛ badamɔ shi waa lɛ, Biblia lɛ gba akɛ: “Ni [Nyɔŋmɔ] eeekpata Ashur hiɛ, ni eeefee Ninive amaŋfɔ, ni eeeha egbi keketee tamɔ ŋa nɔ, ni kooloi kui aaabumɔ eteŋ, kooloi sɔrɔtoi fɛɛ; kpokukpoku kɔ kɔtɔkɔ fɛɛ aaabawɔ ekulashiŋi ayiteaŋ kpɔi lɛ anɔ; aaanu loofɔji alala yɛ samfɛji lɛ amli; gbogbo kukuji aaajwere kpokui lɛ anɔ; ejaakɛ ajie tsenedurui lɛ.” (Zefania 2:13, 14) Ŋmɛnɛ, sũ ni bua shi kɛkɛ saralɔi naa akɛ no kadiɔ blema Ninive ni etsɔ amaŋfɔ lɛ. Agbɛnɛ, taakɛ agba afɔ shi lɛ, tooi akui yeɔ nii yɛ jɛmɛ.
Nyɔŋmɔ gbalɔ Daniel na too agbo ko ni yɔɔ akolontoi enyɔ kɛ too kpakpo ko ni yɔɔ akolonto agbo ni da yɛ ehiŋmɛii ateŋ. Too kpakpo lɛ tsi too agbo lɛ etswa shi, ni ekumɔ ekolontoi enyɔ lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, too kpakpo lɛ akolonto agbo lɛ ku, ni akolontoi ejwɛ baye enajiaŋ. (Daniel 8:1-8) Bɔfo Gabriel tsɔɔ mli akɛ: “Too agbo lɛ ni ona ni ji akolontoi enyɔ tsɛ lɛ ji Media kɛ Persia maŋtsɛmɛi lɛ. Ni too kpakpo tsɔiatsɛ lɛ ji Hela maŋtsɛ lɛ. Ni akolonto wulu lɛ ni yɔɔ ehiŋmɛii ateŋ lɛ ji klɛŋklɛŋ maŋtsɛ lɛ. Agbɛnɛ lɛ bɔ ni no ku ni ejwɛ te shi damɔ shi yɛ enajiaŋ lɛ, maŋtsɛyelii ejwɛ aaajɛ jeŋmaŋ lɛ mli ate shi, shi amɛnaŋ hewalɛ tamɔ lɛ.” (Daniel 8:20-22) Taakɛ yinɔsane eye he odase lɛ, “Hela maŋtsɛ lɛ” butu—too agbo ni yɔɔ akolontoi enyɔ lɛ-Media kɛ Persia Maŋtsɛyeli lɛ. Nakai okadi too kpakpo lɛ yɛ “akolonto wulu” ni lɛ ji Alexander Kpeteŋkpele lɛ. Yɛ egbele sɛɛ lɛ, etatsɛnukpai ejwɛ baye nakai “akolonto wulu” lɛ najiaŋ kɛtsɔ hewalɛ ni amɛhe amɛha amɛhe yɛ nakai “maŋtsɛyelii ejwɛ” lɛ mli lɛ nɔ.
Gbalɛi babaoo ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi (“Kpaŋmɔ Momo”) lɛ amli lɛ eba mli yɛ Yesu Kristo he. Mɛi ni mumɔ tsirɛ amɛ ni amɛŋmala Kristofoi a—Hela Ŋmalɛi (“Kpaŋmɔ Hee”) lɛ ekolɛ kɛ ekomɛi to ehe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo tsɔɔ Ŋmalɛi ni ji gbalɛi ni baa mli yɛ Yesu fɔmɔ he kɛtsɔ obalayoo fro nɔ, bɔ ni E-baana hiɛnyiɛlɔ, kɛ bɔ ni ebaabote Yerusalem ni eta teji bi nɔ lɛ mli. (Okɛ Mateo 1:18-23; 3:1-3; 21:1-9 ato Yesaia 7:14; 40:3; Zakaria 9:9 he.) Gbalɛi ni baa mli nɛkɛ lɛ yeɔ ebuaa ni anaa akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ nikee nii ni jɛ mumɔŋ lɛlɛŋ.
Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Biblia gbalɛ mlibaa yeɔ odase akɛ wɔyɛ “naagbee gbii” lɛ amli. (2 Timoteo 3:1-5) Tai, hɔmɔ, tsɛŋemɔ helai, kɛ shikpɔŋhosomɔi wuji ni kɛ eko yeee egbɔ fata “ba ni” Yesu “eba” Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ he “okadi” lɛ he. Nɔ ni fata nakai okadi lɛ he ji Yehowa Odasefoi fe akpekpei ejwɛ, ni shiɛɔ Maŋtsɛyeli ni ato ama shi lɛ he sanekpakpa lɛ anitsumɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ. (Mateo 24:3-14; Luka 21:10, 11) Biblia gbalɛ ni baa mli bianɛ lɛ hu maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ ŋwɛi nɔyeli ni yɔɔ Yesu Kristo shishi lɛ kɛ jeŋ hee ko ni naanɔ miishɛɛ yɔɔ mli baaba abaha adesai ni feɔ toiboo.—2 Petro 3:13; Kpojiemɔ 21:1-5.
Tao ni fata he ni aŋma yɛ eyiteŋ akɛ “Biblia Gbalɛi ni Eba Mli” lɛ kɛ Biblia mli gbalɛi ohai abɔ ni abaanyɛ ato naa lɛ amli fioo ko haa yɛ biɛ. Akadi enɛɛmɛi ekomɛi amlibaa diɛŋtsɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, shi nɔ ni sa kadimɔ titri ji gbalɛi ní baa mli ŋmɛnɛ lɛ.
Eka shi faŋŋ akɛ ona nibii komɛi ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ ni agba afɔ shi yɛ Biblia lɛ mli. Shi mɛni hewɔ otaooo mli lolo? Yehowa Odasefoi kɛ miishɛɛ baatsɔɔ mli babaoo amɛha bo kɛ obi amɛ. Ni eba akɛ Ŋwɛinyo lɛ he anɔkwa nilee kɛ eyiŋtoi amli ni otaoɔ ole lɛ baatsɔ oyiŋ akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ nikee nii ni jɛ mumɔŋ lɛlɛŋ.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 7]
BIBLIA GBALƐI Nl EBA MLI
GBALƆI EMLIBAA
1 Mose 49:10 Afee Yuda odehei aweku yɛ Israel
Zefania 2:13, 14 Afee Ninive amaŋfɔ aafee afi 632 D.Ŋ.B.
Yeremia 25:1-11; Yerusalem nɔ kunim ni aye je afii 70
Yesaia 39:6 amaŋfɔ-feemɔ shishi (2 Kronika 36:17-21;
Yesaia 13:1, 17-22; Koresh ye Babilon nɔ kunim;
Yes 44:24-28; 45:1, 2 Yudafoi ku sɛɛ amɛba amɛshikpɔŋ nɔ
Daniel 8:3-8, 20-22 Alexander Kpeteŋkpele lɛ butu Media
nɔ Persia ni aja Hela Maŋtsɛyeli lɛ mli
Yesaia 7:14; Obalayoo fro fɔ Yesu yɛ Betlehem
Daniel 9:24-26 Yesu Mufɔɔ ekɛ Mesia (29 Ŋ.B.)
Yesaia 8:23–9:1 Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ ni gbaleɔ hiŋmɛi lɛ je shishi yɛ
Galilea (Mateo 4:12-23)
Yesaia 53:4, 5, 12. Kristo gbá akɛ kpɔmɔ afɔleshaa nɔ
Lala 22:19 Afɔ̃ Yesu atadei anɔ oshiki
Lala 16:10; Kristo shitee yɛ gbi ni ji etɛ lɛ nɔ
Luka 19:41-44; 21:20-24 Romabii kpata Yerusalem hiɛ
(70 Ŋ.B.)
Luka 21:10, 11; Tawuu, hɔmɔ, shikpɔŋhosomɔi,
Mateo 24:3-13; tsɛŋemɔ helai, mlakwamɔ, kɛ nibii krokomɛi ni anako nɔ da,
2 Timoteo 3:1-5 ni tsɔɔ “naagbee gbii Iɛ”
Mateo 24:14; Jɛŋ muu fɛɛ sane ni Yehowa Odasefoi baajaje
Yesaia 43:10; akɛ ato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ama shi,
Lala 2:1-9 ni etsɛŋ ni ebaaye
mɛi fɛɛ ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ anɔ kunim
Mateo 24:21-34; Majimaji ateŋ Yehowa odasefoi aweku
Kpojiemɔ 7:9-17 miisɔmɔ Nyɔŋmɔ
ni amɛmiisaa amɛhe koni
amɛje “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
Tawuu, hɔmɔ, tsɛŋemɔ helai, kɛ shikpɔŋhosomɔi yeɔ awui babaoo ŋmɛnɛ, shi jeŋ hee ko ni toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ yɔɔ mli ebɛŋkɛ