Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w84 1/1 bf. 3-7
  • Mlakwamɔ Ni Faa Babaoo​—Je lɛ Naagbee He Okadi Ni?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mlakwamɔ Ni Faa Babaoo​—Je lɛ Naagbee He Okadi Ni?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • TSUTSU LƐ​—TE EHIII HA TƐŊŊ?
  • Tsakemɔ Kɛha Tsɔne Kɛ Guɔyeli Nibii Afeemɔ Be
  • MAŊTIASEI NI DARAA OYAYAAYAI
  • TA KPETEŊKPELE LƐ
  • MLAKWAMƆ NI FAA BABAOO ŊMƐNƐŊMƐNƐ LƐ
  • Mlakwamɔ Miiya Nɔ Eefa Yɛ Je Lɛŋ Hei Srɔtoi Fɛɛ​—Mɛni Biblia Lɛ Kɛɔ Yɛ He?
    Saji Krokomɛi
  • Kristo Nyɛɔ Mlakwamɔ—Ani Ofeɔ Nakai?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
w84 1/1 bf. 3-7

Mlakwamɔ Ni Faa Babaoo​—Je lɛ Naagbee He Okadi Ni?

“MƐNI ji beni oba lɛ kɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee he okadi?”

Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yesu Kristo jie lɛ kpo akɛ nɔ ni baakadi yinɔsane be ko ji majimaji ateŋ ta, hɔmɔ kɛ shikpɔŋhosomɔi, ni ekɛfata he akɛ: “Ni nɔ ni mlakwamɔ baafa hewɔ lɛ, mɛi pii asuɔmɔ lɛ he aaajɔ. Shi mɔ ni hiɛɔ mli kɛwulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala.”​—Mat. 24:​3, 7-13.

Mlakwamɔ ni efa​—shihilɛ ni eba ni woɔ mɔ he gbeyei diɛŋtsɛ ejaakɛ shishijee Hela wiemɔ lɛ tsɔɔ bulɛ ni abɛ kɛha Nyɔŋmɔ mlai ni ale. Hewalɛ ni yɔɔ wiemɔ lɛ mli ji akɛ mɔ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ nɔ ni esusuɔ he fe fɛɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli shi jeee Nyɔŋmɔ. Yesu ekɛɛɛ akɛ mlakwamɔ ‘baaje shishi’ shi moŋ nɔ ni “baafa,” ebaaku ebɔ he ni ebaagbɛ eshwã. Bɔ ni su nɛɛ baaje kpo babaoo aha hewɔ lɛ, ebaasa mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ ateŋ “mɛi pii” ahe. Amɛsuɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ, emlai kɛ amɛnaanyo he baajɔ, taakɛ bɔ ni ais haa nɔ ko ni anuɔ ni mli edɔ he jɔɔ kwraa lɛ!

Odaseyeli ni mli wa hu yɛ ni tsɔɔ akɛ wɔ afii ohai 20 nɛɛ ni kɛ Jeŋ Ta I ba lɛ kɛ mlakwamɔ ni fa ni da kwraa fe eko fɛɛ eko ni eba kɛjɛ be mli ni Yesu wie nakai wiemɔi lɛ ba. Kɛji nakai ni lɛ, belɛ enɛ tsɔɔ akɛ “naagbee gbii” lɛ amli wɔyɔɔ nɛɛ “nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee” lɛ naagbee fa kwraa lɛ mli. (2 Timoteo 3:1; Mateo 24:⁠3) Ani oshweee mlakwamɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ ni kɛ awuyeli, ahoshwibɔɔ kɛ jalɛsane ni ayeee ewo shikpɔŋ nɛɛ nɔ obɔ lɛ naagbee, koni ona ni akɛ adesa weku ko ni yɔɔ suɔmɔ, “shikpɔŋ hee” ni jalɛ hiɔ mli miito najiaŋ?​—2 Petro 3:⁠13

Shi yinɔsane he nikaselɔi komɛi kɛɔ akɛ. ‘Mɛɛ fioo. Ani afii ohai 20 nɛɛ jeee nɔ ni hiŋmɛi egbele fe fɛɛ yɛ yinɔsane mli? Ani jeee awuyeli kɛ jeŋbashara ni yɔɔ tsutsu afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ moŋ ji nɔ ni ehii fe fɛɛ?’

TSUTSU LƐ​—TE EHIII HA TƐŊŊ?

Nɔyeli lɛ mlalelɔ nukpa ni yɔɔ London yɛ afi 1785 mli lɛ ye awerɛhoo akɛ, “Mɔ ko mɔ ko bɛ ni nuɔ he akɛ esheee oshara ni baanyɛ aba egbɔmɔtso aloo enibii anɔ kɛ enyiɛ gbɛkɛ beni duŋ ewo lɛ gbeyei, ni asaŋ mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ awo shi akɛ eyɛ shweshweeshwe yɛ esaa nɔ. Mɛi krokomɛi ni yɔɔ nakai be lɛ mli lɛ tsɔɔ gbeyei babaoo ni amɛsheɔ yɛ awuyeli hewɔ.

Shi awui enyiɛ kwraa ayeɔ yɛ tsutsu bei lɛ amli? Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ atsɔɔ kɛ nɔmimaa yɛ kojomɔ he woji ni tɔmɔi yɔɔ mli lɛ hewɔ. Ni akɛni gbɔmɛi ayifalɛ he akɔntaabuu kpakpa ko bɛ yɛ tsutsu hewɔ lɛ, anyɛŋ akɛ efɔŋ ni afee lɛ ato gbɔmɛi ayifalɛ he koni anyɛ akɛto wɔ nɔ̃ nɛɛ he ŋmɛnɛ. Nibii komɛi yɛ ni tsɔɔ moŋ akɛ kɛ akɛto he lɛ, toiŋjɔlɛ yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli. Nɔyeli lɛ mlalelɔ nukpa lɛ wie yɛ afi 1859 mli akɛ, “Be ko bako yɛ Massachusettes yinɔsane mli ni wala, heyeli kɛ gboshinii ni ayɔɔ efee nɔ ni yɔɔ shweshweeshwe fe nɛkɛ be nɛɛ.”

Shi nibii komɛi tetee shi yɛ afii 150 ni tsɔ 1914 hiɛ ba lɛ mli​—nɔ ni ekaaa yɛ yinɔsane mli​—ni to gbɛjianɔ kɛha mlakwamɔ ni eko bako nakai da yɛ afii ohai 20 lɛ mli.

Tsakemɔ Kɛha Tsɔne Kɛ Guɔyeli Nibii Afeemɔ Be

“Tsakemɔ kpele ni fe fɛɛ yɛ adesa yinɔsane mli.” Nakai ji bɔ ni yinɔsane he nilelɔi, M. Klein kɛ H. A. Kantor tsɔɔ nɔ ni ejɛ Tsakemɔ Kɛha Tsɔne kɛ Guɔyeli Nibii Afeemɔ Be ni ba yɛ U.S. Amerika yɛ afi 1850 kɛ 1920 mli lɛ mli yɛ amɛwolo ni ji Prisoners of Progress lɛ mli. Gbɛi ni atsɔɔ nɔ akɛ tsɔnei ni afee lɛ ehee, tamɔ lasũ loo lamɔ-tsɔne lɛ tsuɔ nii, kɛ nibii ni afeɔ lɛ babaoo shikome he ŋaa lɛ je shishi yɛ Ŋleshi Ablotsiri. Eku tamɔ ŋshɔke wulu ko kɛtsɔ Europa kɛ U.S. Amerika, ni etsake bɔ ni ahiɔ shi ahaa yɛ tsutsu lɛ.

Beni amɛwieɔ be ni tsɔ Tsɔne kɛ Guɔyeli Nibii Afeemɔ Be lɛ hiɛ lɛ he lɛ, Klein kɛ Kantor tee nɔ akɛ: “Kɛ akɛto wɔ diɛŋtsɛ wɔyinɔ nɛɛ he lɛ, etamɔ nɔ ni gbɛjianɔtoo kpakpa yɛ shihilɛ mli ni jeŋ jɔ. Gbɔmɛi susuɔ jamɔ he waa ni amɛtoɔ gbɛjianɔ koni amɛha amɛshihilɛ akɔ amɛhemɔkɛyeli he.”

Mɛi pii tsuɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛnitsumɔ yɛ nakai be lɛ mli, ni amɛpupuuɔ amɛhe yɛ amɛnitsumɔ mli​—shika jeee oti kome pɛ ni ma nitsumɔ hiɛ. Eyɛ mli akɛ julɔi kɛ awuyelɔi yɛ, ni ashwai afeemɔ kɛ apasa hemɔkɛyeli pii fata amɛjamɔ mli hemɔkɛyelii lɛ ahe moŋ, shi kɛ aja mli lɛ mɛi ni fa titri kɛ bulɛ haa Nyɔŋmɔ mla yɛ nɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ Krostofoi amaji amli.

Kɛjɛ afi 1880 kɛbaa 1913 mli lɛ, guɔyeli nibii ni afeɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ku bɔ he shii etɛ tamɔ jeŋ gbɔmɛi ayifalɛ nɔŋŋ​—yifalɛ ko ni nine shɛko eko nɔ dã, ni no sɛɛ hu anako eko dɔŋŋ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ nitsulɔi baná shika babaoo ni amɛkɛbaahe nibii heei ni afeɔ lɛ. Shi akɛni amɛteŋ mɛi pii lɛ “ohiafoi ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi” he sane nɛɛ eye amɛ sɛkɛ hewɔ lɛ, amɛja shweremɔ akɛ nyɔŋmɔyoo ko.

Shi Biblia lɛ bɔ kɔkɔ akɛ “mɛi ni taoɔ nii pii ana lɛ gbeeɔ kaa kɛ tsɔne kɛ kwashiai akɔnɔi pii . . . amli. . . . ni mɛi komɛi di sɛɛ ni amɛkɛ piŋmɔi babaoo egbulɔ amɛhe.” (1 Timoteo 6:​9, 10) Enɛ ba mɛi babaoo nɔ. Gbɔmɛi kɛ nitsumɔ fee amɛshihilɛ. Weku shihilɛ na nɔ̃ akɛni esa akɛ amɛtsu ŋmlɛtswaai ni miihe ashɛ 60 otsi nitsumɔ he gbɛjianɔtoo lɛ he nii hewɔ. Beni yei pii yafata nitsulɔi lɛ ahe pɛ kɛkɛ ni gbekɛbii bafee mɛi ni bɛ gbɛtsɔɔmɔ yɛ be babaoo mli ni amɛfite. He ni atu aha daaŋ ŋmaa ha mɛi pii tsi jamɔ amɛto sɛɛ.

German jeŋ nilelɔ ni ale lɛ waa lɛ kɛɛ akɛ, “Tsɔ mɔ ni oji!” Pɛsɛmkunya kɛ hiɛjoomɔ tee nitsulɔi kɛ nitsumɔtsɛmɛi ateŋ béi ni ehiii kwraa shi​—nitsulɔi kpa nitsumɔ ni nitsumɔtsɛmɛi hu ŋamɔ amɛnitsumɔi shii 2,093 yɛ U.S. Amerika yɛ afi 1916 klɛŋklɛŋ nyɔji ekpaa lɛ pɛ mli! Nitsumɔ mli nifeemɔi kɛ yiwalɛ tee nɔ yɛ he fɛɛ he. Mɛi pii kase jarayelɔ ko ni atsɔɔ bɔ ni eji yɛ 1905 adesai awolo ko mli nɛkɛ lɛ: “Eji gbee ko ni da fe fɛɛ, ni wɔnitsumɔ ji gbee miikɔ̃ gbee.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, naanyo he suɔmɔ he bɔi jɔɔ yɛ he fɛɛ he.

MAŊTIASEI NI DARAA OYAYAAYAI

Akɛni amɛmiitao woloŋlee, gbɛi, gbɛfaa koni ana nibii heei, hiɛtserɛjiemɔ, heyeli babaoo​—shi titri lɛ shika hewɔ lɛ​—gbɔmɛi pii ho kɛbote maŋtiasei lɛ amli. Afi 1815 mli lɛ, Europabii ni shɛɛɛ oha mlijaa 2 yɔɔ maŋtiasei ni emli gbɔmɛi ayifalɛ fe 100,000 lɛ amli; beni shɛɔ 1910 lɛ, yibɔ lɛ ji oha mlijaa 15​—aaafee shii toi kpawo, yɛ be mli ni gbɔmɛi ayifalɛ lɛ ku bɔ he. Yɛ U.S. Amerika lɛ, gbɔmɛi ni hiɔ maŋtiasei ni gbɔmɛi ni yɔɔ mli lɛ ayifalɛ shɛɔ 8,000 aloo nɔ ni fe nakai lɛ tu baŋ kɛjɛ 131,000 yɛ afi 1790 mli kɛtee nɔ ni fe akpekpei 18 yɛ afi 1890​—kɛjɛ gbɔmɛi lɛ ayifalɛ ni ji oha mlijaa 3 kɛtee oha mlijaa 29.

Maŋtiasei ni akɛ tsɔne feɔ guɔyeli nibii yɛ mli Iɛ badara agboi yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Kingsley Davis ni yɔɔ Maŋtiasei adaramɔ he nilee lɛ ŋma akɛ, “Maŋtiasei lɛ etee nɔ amɛdara agboi oyayaayai tsɔ yɛ afii oha kɛ fã ni eho lɛ mli fe be fɛɛ yɛ jeŋ yinɔsane mli.”​—Niŋmaa ni atsɔmɔ lɛ ji wɔ nɔ̃.

Mɛi ni jɛ ŋmɔji lɛ amli amɛba maŋtiasei lɛ amli lɛ ateŋ mɛi ni fa ji obalaŋtai ni boteko gbalashihilɛ mli. Heyeli mumɔ ko yɛ maŋtiasei lɛ amli he ni mɔ ko ebuuu mɔ kroko he akɔntaa yɛ lɛ, weku mli ekomefeemɔ ni tsiɔ mɔ ko gbɛ yɛ akrowai lɛ bɛ dɔŋŋ. Mɔ ko ni kwɛɔ nii jogbaŋŋ lɛ ŋma yɛ apaafoi loo nitsulɔi ni yɔɔ maŋtiase ko mli lɛ ahe akɛ: “Ebaawa akɛ ooona obalanyo loo obalayoo ko ni eye fe afii nyɔŋma kɛ kpawo ni kɛ ehe woko bɔlɛnamɔ mli.” Nɛkɛ nuu nɛɛ ni hi shi yɛ afii ohai 20 lɛ shishijee mli lɛ kɛfata he akɛ: “Bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ hei ni ajoɔ yɛ nɛɛ titri lɛ efa waa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ obalaŋtai lɛ ateŋ. Abuɔ lɛ akɛ kusum nii ni esa akɛ afee ni sane ko bɛ he.”

Hɛɛ, mɛi pii gbe Nyɔŋmɔ mlai ni kɔɔ jeŋba kpakpa he lɛ he guɔ. Biblia lɛ fãa akɛ: “Nyɛtsi nyɛhe naa kɛjɛ ajwamaŋbɔɔ mli, . . . mɔ ni kwaa lɛ, jeee gbɔmɔ ko ekwaa, shi moŋ.Nyɔŋmɔ.” (1 Tesalonikabii 4:​3, 8) Shi bɔni afee ni obalaŋtai komɛi ni jɛ Europa lɛ ashwã, ni amɛkɛye hii ni amɛji lɛ he odase lɛ, amɛpupuu amɛhe akɛ amɛkɛ ajwamaŋi po ena bɔlɛ ni amɛwoɔ amɛhe nɔ kɛ fuufeemɔ akɛ ámɛna babaso hela po kɛjɛ amɛŋɔɔ! Nikasemɔ ko ni afee yɛ Europa maŋ ko he ni aŋma aha yɛ afi 1914 mli lɛ jie lɛ kpo akɛ hii enumɔ fɛɛ enumɔ ni yɔɔ jɛmɛ Iɛ ateŋ mɔ kome miiye babaso hela.

Yinɔsane ŋmalɔ Adana Weber ŋma yɛ 1899 akɛ: “Maŋtiasei lɛ ji hei ni jeŋba shara shwereɔ yɛ waa.” Etsɔɔ akɛ ajwamaŋbii ni afɔɔ yɛ Europa maŋtiasei lɛ amli bɔɔ he toi enyɔ fe bɔ ni eji yɛ akrowai lɛ. Yɛ nakai be lɛ mli, yɛ Ŋleshi Ablotsiri lɛ, no mli lɛ efɔŋ ni afeɔ yɛ maŋtiasei lɛ amli lɛ bɔɔ he toi enyɔ loo ejwɛ po fe bɔ ni eyɔɔ akrowai lɛ.

Shi jeee akɛ Tsɔne kɛ Guɔyeli Nibii Afeemɔ Be kɛ maŋtiasei ni daraa ni emli gbɔmɛi ayi faa oyayaayai lɛ gba gbɛ koni mlakwamɔ afa yɛ wɔ afii ohai 20 nɛɛ mli kɛkɛ; nɔ kroko ba​—nɔ kroko ni yɔɔ sɔrɔto yɛ wɔgbi nɛɛ mli​—baaná gbɔmɛi anɔ hewalɛ kpele.

TA KPETEŊKPELE LƐ

Atsɛ ta ni fɛ yɛ 1914 nɛɛ akɛ “ta ni ashwie lá shi ni áfite shika yɛ mli fe fɛɛ yɛ yinɔsane mli” kɛbashi nakai be lɛ mli. Mɛi titri ni kɛ amɛhe wo nakai mlakwamɔ kpeteŋkpele ni yɔɔ gbeyei lɛ mli ji “Kristofoi” amaji. Yɛ be mli ni ewieɔ efɔŋ ni afee yɛ nakai ta lɛ mli lɛ he lɛ, wolo ko ni aŋma ni je kpo yɛ 1914 adafitswaa wolo ko mli wie eshi waa akɛ: “Esa akɛ maji awuu ta tamɔ Kristofoi, aloo po, kɛ hoo lɛ, tamɔ owulai ni buɔ amɛhe.”

Yɛ nakai ta lɛ hewɔ lɛ ababu nɔnyɛɛ kɛ hewalɛ kɛ basabasafeemɔ akɛ nɔ ko ni akpɛlɛɔ nɔ. Osɔfo Charles Parsons wie yɛ 1917 akɛ, “Kɛ atsi mlai ni kudɔɔ gbɔmɛi ni hiŋmɛi egbele lɛ ato sɛɛ, ni gbɔmɔgbee ebatsɔ nitsumɔ kɛ ekãa kɛ gbɛihemɔ he okadi lɛ, belɛ etamɔ nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he akɛ aaawie efɔŋ loo awui ni ayeɔ yɛ maŋ lɛ he.” Belɛ ŋwanejee ko bɛ he akɛ nibii amlipɛilɔi D. Areher kɛ B. Gatner na akɛ maji ni amɛtao amɛsaji amli ni amɛkɛ amɛhe ewo Jeŋ Ta I mli lɛ ateŋ babaoo ná “ta lɛ sɛɛ yifalɛ” yɛ gbɔmɔgbee mli​—Italia na oha mlijaa 52 ni Germane ná oha mlijaa 98 fe nɔ ni yɔɔ dani ta lɛ je shishi lɛ! Shi ta lɛ kɛ mlakwamɔ kroko hu ba.

Yehowa Nyɔŋmɔ ni ‘nyɛɛɔ ŋashwiemɔ’ lɛ buɔ hefatalɔ ni aaashwie lɛ ni jeee yɛ ŋmalɛ lɛ naa, ni akɛ mɔ kroko aaabote gbalashihilɛ mli lɛ akɛ hiɛdɔɔ sane, esha. (Maleaki 2:16) Gbalamlitsemɔ ni faa babaoo yɛ gbɛ ni eko bako tamɔ nakai da nɔ lɛ je shishi yɛ be mli ni Jeŋ Ta I fɛ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ England kɛ Wales nɛkɛ lɛ, yɛ afii 50 ni tsɔ 1911 hiɛ lɛ mli lɛ, no mli lɛ gbalamlitsemɔ ni kɛ aja mli lɛ eyaa nɔ daa afi ji 516. Yɛ afi 1919, ni ji afi ni ta lɛ ba naagbee lɛ sɛɛ afi kome pɛ lɛ, gbalamlitsemɔ ni tee nɔ lɛ ji 5,184​—nɔ ni fe afii 50 be lɛ nɔ toi 10 kɛ aja mli!

Ta Iɛ bua hii 65,000,000 naa, ni egbala wekui pii amli afii pii. Taakɛ yinɔsaneŋmalɔi G. Rowntree kɛ N.H. Carrier kɛɛ lɛ, jeee akɛ “haomɔ kɛ gbalamlitsemɔ kɛ nɔnyɛɛ ni 1914-18 ta lɛ kɛba” lɛ ha gbalafitemɔ kɛ gbalamlitsemɔ ba fiofio yɛ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ kɛkɛ, shi “esaa bɔ ni gbɔmɛi ekpɛlɛɛɛ nifeemɔ nɔ lɛ hu he. . . . Heyeli su ko ni akɛma shi yɛ ta lɛ sɛɛ lɛ bafee tamɔ nɔ ni akpã mli.”

Jwɛŋmɔ ni mli lɛɛ su nɛɛ je shishi yɛ nakai be lɛ mli ni etee nɔ kɛbashi ŋmɛnɛ!

No hewɔ lɛ akɛni “Kristofoi” amaji lɛ amli bayimɔ obɔbɔ kɛ gbɔmɛi ni jɛ akrowai lɛ amli ni miitao nitsumɔ yɛ nitsumɔ hei ni kɛ tsɔnei feɔ guɔyeli nibii kɛ yiwalɛ nibii ni akase kɛjɛ Jeŋ Ta I lɛ mli hewɔ lɛ, enɛ saa gbɛ kɛha be ni mlakwamɔ baafa bɔ ni anako eko ni tamɔ nakai da lɛ nɔ. Mɛni ejɛ mli eba kɛjɛ 1914? Ani mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi pii asuɔmɔ he ejɔ lɛlɛŋ?

MLAKWAMƆ NI FAA BABAOO ŊMƐNƐŊMƐNƐ LƐ

Yɛ afi 1945 mli lɛ, mlakwamɔ ni abɔ he amaniɛ yɛ U.S. Amerika ni ha mɛi pii anaa kpɛ amɛhe lɛ ji 1,566,000. Shi yɛ afii 35 sɛɛ lɛ, yibɔ lɛ tee hiɛ kɛyashɛ 13,295,000​—ni eeya ŋwɛi lolo! Enɛ ji oha mlijaa 750 nɔyaa, yɛ be mli ni gbɔmɛi ayifalɛ lɛ tee hiɛ oha mlijaa 60 pɛ! Yei ni amɔmɔɔ amɛ ekãa naa akɛ amɛ naa bɔlɛ tee hiɛ fe oha mlijaa 600! Awuyeli ni ehiii kwraa tee hiɛ oha mlijaa 900! Bo lɛ susumɔ afi 1981 he, afi ni kɛ hoo kwraa lɛ afee efɔŋ yɛ shiai etɛ fɛɛ etɛ mli ekome mli! Ni jeee U.S. Amerika pɛ nifeemɔ nɛɛ yaa nɔ yɛ. Nilelɔ ko ni pɛiɔ efɔŋ ni afeɔ lɛ amli ni haa amɔmɔɔ efɔŋfeelɔi lɛ, Sir Leon Radzinowiez kɛɛ yɛ ewolo ni ji The Growth of Crime lɛ mli akɛ: “Nɔ kome ni onaa faŋŋ yɛ ohiŋmɛi mli kɛ okwɛ efɔŋ ni afeɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ji nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni aŋmɛɔ kɛ hekamɔ ni yaa nɔ babaoo yɛ he fɛɛ he lɛ, Kɛ nɔ ko yɛ ni tamɔɔɔ enɛ ni no lɛ eyɛ sɔrɔto, edamɔɔ shi banee ni ayooɔ lɛ yɛ he fɛɛ he lɛ, etsɛŋ po ni nɔ ni kuɔ babaoo tamɔ ŋshɔke nɛɛ aaaha nɔ.”

Ani mlakwamɔ he akɔntaabuu ni ale ni faa babaoo nɛɛ jɛ amaniɛ ni abɔɔ polisifoi lɛ hewɔ? Kɛha hetoo lɛ, kuu ko ni Dr. Herbert Jacob ji amɛnukpa ni kwɛɔ maŋtiasei asaji anɔ yɛ Northwestern University lɛ tao efɔŋfeemɔ he akɔntaabui amli, kɛ shika ni polisifoi fiteɔ kɛ gbɛ ni amɛtsɔɔ nɔ amɛmɔmɔɔ efɔŋfeelɔi lɛ hu mli, yifalɛ ni amɔmɔɔ kɛ amaniɛbɔɔi babaoo kɛjɛ U.S. Amerika maŋtiasei 396 mli kɛjɛ afi 1948 kɛbashi 1978. Yɛ be mli ni ekɛ mɔ ko ni damɔɔ ewolo tɛtrɛɛ lɛ najiaŋ lɛ gbaa sane lɛ, Dr. Jacob kɛɛ akɛ: “Efɔŋfeemɔ ni abɔɔ he amaniɛ lɛ efa yɛ he fɛɛ he yɛ U.S Amerika. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ efã ko jɛ polisifoi kɛ maŋbii ni bɔɔ efɔŋfeemɔ he amaniɛ amrɔ nɔŋŋ yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ hewɔ. Shi yifalɛ lɛ jɛɛɛ enɛ pɛ.”

Dr. Jacob tee nɔ akɛ, “Nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ maŋ fɛɛ maŋ​—kɛ́ wuoyigbɛ loo ŋshɔŋgbɛ eyɔɔ jio, amɛmlibii ayifalɛ miiba shi aloo eefa jio, maŋ lɛ miida aloo eefee bibioo jio​—efɔŋfeemɔ tee hiɛ yɛ yifalɛ kome naa. Eji nii ni miiya nɔ yɛ maŋ muu lɛ fɛɛ mli. Ani polisifoi lɛ aaanyɛ afo nii ni woɔ mɔ he gbeyei nɛɛ nɔ? Dr. Jacob ha hetoo akɛ: “Polisifoi lɛ nyɛɛɛ afee nɔ ko tsɔ̃, yɛ gbɔmɛi lɛ ateŋ shihilɛ mli nɔnyɛɛi komɛi ni amɛbɛ ni hewalɛ lɛ hewɔ.”

Shi efɔŋfeemɔ pɛ jeee nɔ ni tsɔɔ akɛ mlakwamɔ miifa. Bo lɛ kwɛmɔ bɔ ni abuuu Nyɔŋmɔ mla ahaaa nɔ ko lɛ. Bii ni afɔɔ amɛ ni tsɛmɛi bɛ he yɛ U.S. Amerika, ni ji 71 yɛ yei ni bɛ wumɛi 1,000 fɛɛ 1,000 ateŋ yɛ afi 1940 mli lɛ laajeɔ kwraa kɛ akɛto 27.8 yɛ 1979 mli lɛ he. Gbalamlitsemɔ 83,000 yɛ afi 1910 lɛ etũ baŋ kɛyashɛ 1,182,000 yɛ 1980 mli. Oha mlijaa 1,800 nɔyaa! Agbɛnɛ, ni aaatse gbala fɛɛ gbala 11 mli ekome mli afi fɛɛ afi, taakɛ eyɔɔ yɛ 1910 mli lɛ, U.S. Amerika yɛ ekome yɛ gbalashihilɛi 2 fɛɛ 2 mli; Abɔɔ amaniɛ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ jeŋ fɛɛ.

Agbɛnɛ susumɔ niseniianii ni afee yɛ wɔ afii ohai 20 nɛɛ mli lɛ he. Mɛ be eje kpo yɛ adesa yinɔsane be fɛɛ mli pɛŋ akɛ aje gbɛ ato gbɛjianɔ jogbaŋŋ koni agbe Yudafoi akpekpei 6 ni yɔɔ Nazi gboklɛfoi aŋsraŋ yɛ Jeŋ Ta II be lɛ mli taakɛ afee lɛ? aloo gbɔmɛi fɛɛ ni gboi yɛ nakai ta lɛ mli ni ji​—55,000,000? Bo lɛ susumɔ amaniɛ ni abɔ nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ yɛ 1979 mli ni ato gbɛjianɔ akpata Combodiabii akpekpei 2 awala hiɛ lɛ he. Mɛɛ yinɔ kroko yɔɔ ni efee ni ekɛ tawuu nii ni kɛ atswa shikome pɛ lɛ enyɛɔ egbeɔ gbɔmɛi aaafee 140,000, tamɔ atɔmik okpɛlɛm lɛ ni aŋmɛɛ he afɔ Hiroshima nɔ yɛ Japan lɛ tsu nii?

Gbɛ ni bɛ lɛ haŋ wɔtsi Nyɔŋmɔ mla ni agbeɔ he guɔ babaoo lɛ ata wɔtsɔɔ, shi nɔ ni akɛha yɛ biɛ lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ kɛjɛ 1914 kɛbaa nɛɛ mlakwamɔ efa babaoo diɛŋtsɛ fe be fɛɛ yɛ yinɔsane mli! Hɛɛ, suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ naanyo lɛ he ejɔ, taakɛ Yesu gba fɔ shi lɛ, yɛ mɛi ni kɛɔ akɛ amɛnyiɛ Yesu sɛɛ lɛ ateŋ mɛi pii amli.

Shi kaaha mlakwamɔ ni faa ni tamɔ nɛkɛ lɛ miisa otsui he. Ha suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ emla lɛ afee nɔ ni yɔɔ klakla yɛ otsui mli, ni ekolɛ eeetsɔ miishɛɛ nɔ̃ aha bo akɛ aaahere oyiwala kɛya “shikpɔŋ hee” ni awo shi yɛ he lɛ mli, he ni mlakwamɔ gbaŋ mɔ ko naa yɛ dɔŋŋ lɛ.​—2 Petro 3:​13; Mateo 24:​12, 13.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Efɔŋfeemɔi fɛɛ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni abɔ he amaniɛ yɛ U.S. Amerika lɛ tee hiɛ fe oha mlijaa 1,000 kɛjɛ 1935 kɛbashi 1980, yɛ be mli ni gbɔmɛi ayifalɛ lɛ tee hiɛ oha mlijaa 78 pɛ yɛ nakai be kome too lɛ nɔŋŋ mli!

1935 1,138,000

1950 2,220,000

1965 2,780,000

1980 13,295,000

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Jɛɛhe: FBI efɔŋfeemɔ he amaniɛbɔɔ ni kɔɔ gbɔmɔgbeei, yei amɔmɔ ekãa naa, mɛi atutuamɔ kɛ awuyeli, ojotswaa, juu kɛ tsɔnei ni ajuɔ fɛɛ ni abɔ he amaniɛ aha polisifoi. Akɛni 1935 kɛbashi 1950 akɔntaabuu lɛ yeee emuu hewɔ lɛ atsake yibɔ lɛ mli koni ekɛ gbɔmɛi ayifalɛ lɛ fɛɛ akpa gbee

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4]

GUƆYELI NIBII AFEEMƆ TSAKEMƆ BE

Jeŋ TA l

MAŊTIASEI Nl DARAA AGBOI OYAYAAYAI

Nɛkɛ nibii ni ba nɛɛ ni esoro no kwraa yɛ wɔyinɔ nɛɛ mli lɛ fata he ni eha mlakwamɔ efa fe be fɛɛ yɛ yinɔsane mli lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje