Gbɔmɔ Ni Fe Mɛi Fɛɛ Ni Ehi Shikpɔŋ Nɔ Da Lɛ Gbele Lɛ Kaimɔ
“NAA, gbɔmɔ lɛ!” Jeee be mli ni abɔ Adam nuu ni yeɔ emuu lɛ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli nɔ ni fe afii 6,000 ni eho nɛ awie nɛkɛ wiemɔi nɛɛ. Awie enɛ aaafee afii 4,058 sɛɛ, ni ekɔɔ nuu ni kɛ Adam yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ lɛ he. Atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ aha Yudayoo oblayoo fro ko ni ji Maria, Heli ni jɛ Betlehem lɛ biyoo fɔ lɛ. Mɔ, ni egbɛi ji Yesu nɛɛ ji Nyɔŋmɔ Bi ni ajie ewala kɛjɛ ŋwɛi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ hewalɛ nɔ kɛba. Beni afee ni egba gbɛ ni enyɛ eku sɛɛ kɛya ŋwɛi hewɔ lɛ, akɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ lɛ. Enɛ ba yɛ be mli ni Yohane Baptisilɔ lɛ baptisi lɛ yɛ Yordan Faa lɛ mli yɛ afi 29 Ŋ.B. gbo be mli lɛ. Jɛmɛ Nyɔŋmɔ wie kɛjɛ ŋwɛi ni ejaje yɛ Yesu ni abaptisi lɛ ehee nɛɛ he akɛ lɛ ji e-Bi. Yohane Baptisilɔ lɛ ye anɔkwasane nɛɛ he odase—Yoh. 1:29-36.
No sɛɛ afii etɛ kɛ fa lɛ, yɛ Hehoo gbi lɛ nɔ afi 33 Ŋ.B. agbiɛnaa be mli lɛ, no mli lɛ aakojo lɛ ni edamɔ Roma amralo Pontio Pilato ni yeɔ Yudea nɔ lɛ hiɛ. Yudafoi asaneyelihe ni yɔɔ Yerusalem maŋtiase lɛ mli lɛ ye esane lɛ yɛ Hehoo gbɛkɛ lɛ ni amɛkɛ lɛ ha Roma amralo lɛ koni amɛtao esane lɛ mli ni amɛdiɛŋtsɛ amɛbu lɛ amɛ gbele fɔ ni Roma mla kpɛlɛɔ nɔ. Taakɛ Biblia gbalɛ mlibaa tsɔɔ yɛ Lala 41:10 lɛ, bɔfoi 12 lɛ ateŋ mɔ kome, Yuda Iskariot tsoɔ esɛɛ gbɛ ni eha Yudafoi ni ji ehenyɛlɔi lɛ anine shɛ enɔ. Amralo Pilato na akɛ Yesu yeee fɔ yɛ saji ni Yudafoi asaneyelihe wulu kɛ folɔ enaa lɛ mli. Elia Yudafoi asafoi babaoo ni amɛbua amɛhe naa yɛ amralo lɛ shihilɛhe lɛ sɛɛ lɛ le anɔkwasane nɛɛ. Mlifu ni amɛkɛha hetoo ji akɛ, “Sɛŋmɔ lɛ! Sɛŋmɔ lɛ!” Akɛ ŋmei akekre fi eyitso ni Romabii ni piiɔ lɛ lɛ kɛ atade tsuru wo lɛ. Yɛ bɔni awula lɛ aha Iɛ kɛ ekekre ni fi eyitso kɛ atade tsuru ni ewo lɛ hewɔ lɛ, Amralo Pilato bɔ mɔdɛŋ ni ekpa Yudafoi ni ashɔ amɛmaŋtsɛyeli lɛ kɛjɛ amɛdɛ jeeŋmɔ lɛ fai akɛ: “Naa, nyɛ maŋtsɛ lɛ!” Yudafoi lɛ ni amɛ Osɔfonukpai lɛ nyiɛ amɛhiɛ lɛ kɛ osatofeemɔ bolɔ akɛ: “Wɔbɛ maŋtsɛ ko akɛ ja Kaisare.”—Yoh. 19:5-15.
Yɛ sɛɛ mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ agbe Yesu yɛ sɛŋmɔtso nɔ ni akɛ egbonyo lɛ yafɔ bu ko mli yɛ abɔɔ lɛ mli. Egbo ni akuuu egbɔmɔtso lɛ mli wu ko, tamɔ Hehoo toobi lɛ ni ebɔfoi lɛ ye gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ egbo lɛ. (2 Mose 12:36; Lal. 34:21) Akɛ gbɛnaanii efɔ bɔfoi anɔkwafoi lɛ anɔ akɛ amɛye ekaimɔ lɛ yɛ daa afi Hehoo gbi lɛ nɔ. Yɛ be mli ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ otsu gbɛnaanii ni ka enɔ yɛ Yudafoi amla lɛ shishi akɛ okɛ ebɔfoi lɛ aye Hehoo gbɛkɛ niyeenii lɛ egbe naa lɛ, Yesu to nɔ ko amrɔ nɔŋŋ yɛ amɛteŋ koni ekɛkai egbele lɛ. Abatsɛ lɛ akɛ Nuntsɔ Iɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii, aloo Gbɛkɛnaashi Niyenii. Wiemɔi ni jɛ mumɔŋ ni kɔɔ bɔni Yesu to gbɛkɛ niyenii nɛɛ he gbɛjianɔ lɛ kaneɔ nɛkɛ:
“Shi beni amɛyeɔ nii lɛ, Yesu kɔ aboloo, ni ejɔɔ nɔ ni ekumɔ mli, ni eŋɔha ekaselɔi lɛ, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea! Enɛ Ji migbɔmɔtso lɛ. Ní ewo kpulu lɛ, ni eda shi, ni eŋɔha amɛ, ni ekɛɛ: Nyɛfɛɛ nyɛnua eko! Ejaakɛ enɛ ji mila ni ji kpaŋmɔ hee lɛ nɔ lɛ, ni afɔse ashwie shi yɛ mɛi pii ahewɔ ha eshaifaa lɛ. Shi miikɛɛnyɛ akɛ: Kɛje enɛ nɔ kɛyaa nɛɛ minuŋ weintso yibii lɛ eko dɔŋŋ, kɛyashi gbi nɔ ni mikɛnyɛ aaanu lɛ ehee yɛ mitsɛ maŋtsɛyeli lɛ mli. Ní beni amɛla yijiemɔ lala ko lɛ, amɛje kpo amɛtee Mugɔŋ lɛ nɔ.”—Mat. 26:26-30.
Yesu shwie ekaselɔ kɛ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ Yuda Iskariot yɛ Hehoo gbɛkɛ niyenii lɛ shishi. No hewɔ lɛ Yesu wiemɔi lɛ kɔɔɔ ekaselɔ ni yeee anɔkwale lɛ he yɛ be mli ni ekɛɛ ekaselɔi 11 ni eshwɛ lɛ akɛ: “Kɛjɛ enɛ nɔ kɛyaa lɛ minuŋ weintso yibii nɛɛ eko dɔŋŋ kɛyashi gbi nɔ ni mikɛnyɛ aaanu lɛ ehee yɛ mitsɛ maŋtsɛyeli lɛ mli” lɛ. (Mat. 26:29) Nakai wiemɔi lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ nɔ yɛ heloo mli akɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii yɛ Mesia Yesu nɔyelɔi afii 1,000 lɛ mli. No mli lɛ amɛgboi momo, ni gbohiiashitee he baahia amɛ kɛba adesa wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ “Nyɔŋmɔ ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta” lɛ sɛɛ yɛ Harmagedon (Kpoj. 16:14-16) Shi, jeee nakai Yesu tsɔɔ lɛ, yɛ ekaselɔi anɔkwafoi 11 nɛɛ kɛ anɔkwafoi krokomɛi lɛ agbɛfaŋ Amɛkɛ lɛ baahi ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli kɛtsɔ gbohiiashitee kɛmiiya mumɔŋ wala mli lɛ nɔ.
Ekɛɛ ekaselɔi lɛ yɛ afi ni tsɔ hiɛ (32 Ŋ.B.) lɛ mli akɛ: “Nyɛtsɛ lɛ le akɛ nii nɛɛ ahe miihia nyɛ. Moŋ nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ sɛɛgbɛ, ni aaaŋɔ nii nɛɛ fɛɛ afata he ahanyɛ. Kaashe gbeyei, asafoku bibioo; ejaakɛ nyɛtsɛ lɛ yɛ he tsuijurɔ akɛ eeeŋɔ maŋtsɛyeli lɛ ehanyɛ.” (Luka 12:30-32) Ŋwɛi Tsɛ lɛ ni ekɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli baaha amɛ lɛ tsɔɔ ‘maŋtsɛyeli kpaŋmɔ’ hu, ni enɛ Nuntsɔ Yesu Kristo wie he yɛ be mli ni ekɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi 11 lɛ yɛ gbɛkɛnaashi niyenii ni amɛkɛkaiɔ egbele lɛ shishi lɛ akɛ: “Shi nyɛji mɛi ni kɛmi ehi shi yɛ mikaai lɛ amli ni mihu miito maŋtsɛyeli mahanyɛ taakɛ bɔni mitsɛ eto ehami lɛ, koni nyɛye nii ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔ lɛ he yɛ mimaŋtsɛyeli lɛ mli, ni nyɛtara sɛɛi anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.”—Luka. 22:28-30.
Anaa faŋŋ yɛ enɛ mli ni tɔmɔ ko kwraa bɛ he akɛ mɛi ni ye nakai klɛŋklɛŋ Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ ji mɛi ni boteɔ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli kɛ Nuntsɔ Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ. Nakai nɔŋŋ hu mɛi ni baaye Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ eko yɛ sɛɛ mli lɛ baafee mɛi ni yɔɔ ŋwɛi tsɛmɔ kɛ mɛi ni Kristo kɛ amɛ baa ‘kpaŋmɔ kɛha Maŋtsɛyeli’ lɛ mli.
Kristofoi ni yɔɔ kuu nɛɛ mli lɛ ji mɛi ni bɔfo Paulo ŋma ewolo lɛ eyaha, aaafee afii 22 sɛɛ (aaafee afi 55 Ŋ.B.) , ni nɛkɛ wolo nɛɛ mli ewie Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ kɛ egbohiiashitee ni ji “klɛŋklɛŋ shitee” lɛ he lɛ. Etee nɔ ekɛɛ yɛ wiemɔi ni eŋma amɛ lɛ mli akɛ: “Nakai nɔŋŋ ji gbohiiashitee lɛ hu. Aduɔ lɛ yɛ fitemɔ mli, ateeɔ lɛ shi yɛ nɔ ni fitee mli; aduɔ lɛ yɛ nɔ ni bɛ nyam mli, ateeɔ lɛ shi yɛ anunyam mli; aduɔ lɛ yɛ gbedemɔ mli, ateeɔ lɛ shi yɛ hewalɛ mli; aduɔ susuma gbɔmɔtso, ateeɔ mumɔ gbɔmɔtso shi. Kɛ susuma gbɔmɔtso yɛ lɛ, mumɔ gbɔmɔtso hu yɛ. . . . Ní bɔni ŋwɛinyo lɛ yɔɔ lɛ, nakai ŋwɛibii lɛ hu yɔɔ; ni tamɔ bɔni wɔhiɛ shikpɔŋ nɔ nyo lɛ [Adam] subaŋ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔbaahiɛ ŋwɛinyo lɛ hu subaŋ.”—1 Kor. 15:42-49; Kpoj. 20:5, 6.
Shi dani eeewie gbohiiashitee lɛ he lɛ, bɔfo Paulo ŋma yɛ daa afi Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he akɛ: “Ejaakɛ midiɛŋtsɛ mina kɛjɛ Nuntsɔ lɛ dɛŋ, ni no nɔŋŋ miŋɔ hanyɛ, akɛ Nuntsɔ Yesu lɛ, nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ ni atsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ, ekɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ: Nyɛhea, nyɛyea: enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi. Nakai nɔŋŋ ewo kpulu lɛ hu yɛ [abolo] niyenii lɛ asɛɛ ni ekɛɛ: Nɛkɛ (kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila lɛ mli; nyɛfea enɛ shii abɔ ni nyɛaanu lɛ, ni nyɛŋɔkai mi. Shi shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuntsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba.”—1 Kor. 11:23-26.
Mumɔŋ sɛɛnamɔ yɛ ‘Nuntsɔ lɛ gbele lɛ ni amɛjajeɔ’ lɛ mli, ejaakɛ amɛbafee gbɔmɛi sɔrɔto yɛ heloo naa Yudafoi lɛ ahe. Ni amɛaaye Hehoo gbɛkɛ niyenii lɛ kɛ amɛkpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim nyɔŋyeli shishi lɛ daa fi lɛ, amɛbaaye mɔ ni akɛ Hehoo toobi ni akɛ lɛ sha afɔle yɛ Mizraim lɛ fee ehe mfoniri aloo okadi lɛ gbele lɛ agbɛnɛ. Akɛ nakai blema Hehoo toobi lɛ tsu nii akɛ nɔ ni atsɔ nɔ akɛjie heloo naa Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim nyɔŋyeli mli, shi ejieee amɛ kɛjɛɛɛ esha fɔbuu mli. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, “Nyɔŋmɔ toobi Iɛ ni woɔ je lɛ he esha kɛyaa lɛ” gbele lɛ kɛ kpɔmɔ kɛmiijɛ esha mli haa Yesu Kristo kaselɔi lɛ, ni ejieɔ amɛ kɛjɛɔ esha fɔbuu mli, ni ejieɔ amɛ kɛjɛɔ je nɛŋ nibii agbɛjianɔtoo ni ji mfonirifeemɔ mli Mizraim lɛ mli. Ekaiɔ kaselɔi lɛ hu nɔ ni adamɔ nɔ akɛ amɛ wo kpaŋmɔ hee lɛ mli, Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni etsɔɔ nɔ ejieɔ gbɔmɛi kɛjɛɔ je lɛ mli kɛhaa egbɛi, ejaakɛ Yesu Kristo, Mose kpeteŋkpele lɛ ji teŋdamɔlɔ kɛha nɛkɛ “kpaŋmɔ hee” lɛ. (Yer. 31:31-33) Ekaiɔ amɛ ‘kpaŋmɔ kɛha maŋtsɛyeli’ ni akɛ amɛ eba mli lɛ. Etsaaa akɛ amɛhiɛ kpaa anɔkwale ni eji akɛ atsɛ amɛ aha nakai ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ koni amɛbafee Yesu Kristo, Maŋtsɛ David seshinyo lɛ, ni ji “maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ kɛ nuntsɔmɛi a-Nuntsɔ” lɛ hefatalɔi niyelɔi.”—Kpoj. 19:16.
Mɛi Ni Tamɔ Tooi Ni Baa Kaimɔ Lɛ Shishi
Ŋmɛnɛ, kɛmiiba nibii agbɛjianɔtoo ni abu lɛ fɔ nɛɛ naagbee lɛ, Kristo kaselɔi hefatalɔi niyelɔi yɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ateŋ shwɛɛnii fioo ko pɛ yɔɔ. Shi gbɔmɛi asafo babaoo ko ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli yɛ miishɛɛ yɛ amɛ daa afi Kaimɔ lɛ yeli he. Mɛnɛɛmɛi naa miishɛɛ akɛ aaafɔ amɛ nine ni amɛba Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ yeli shishi yɛ be mli ni mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli kɛ agbɛnɛ Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ lɛ mli lɛ yeɔ lɛ. Mɛnɛɛmɛi etsɔ amɛsɛɛ amɛha jeŋ ni Abonsam yeɔ nɔ nɛɛ ni amɛkɛ mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ miishi ako kɛmiiya Shiwoo Shikpɔŋ ni hi, Nyɔŋmɔ nibii agbɛjianɔtoo hee ni yɔɔ Yesu Kristo maŋtsɛyeli ni ekɛ enanemɛi 144,000 Iɛ baaye lɛ shishi lɛ mli. Mɛi ni akɛ mɛnɛɛmɛi fee amɛhe mfoniri ji futufutu gbɔmɛi babaoo ni shi Mizraim ni daimonioi lɛ yeɔ nɔ lɛ yɛ klɛŋklɛŋ Hehoo gbɛkɛ lɛ ni amɛkɛ amɛhe ha akɛ amɛkɛ Israelbii lɛ ni yaa lɛ baaya ni amɛkɛ amɛhe awo Yehowa Nyɔŋmɔ jamɔ mli lɛ. (2 Mose 12:38) Nɛkɛ “futufutu gbɔmɛi babaoo” nɛɛ kɛ Israelbii lɛ tsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli ni amɛbafee bɔni Yehowa kpɔ ewebii lɛ eha lɛ he Odasefoi ni amɛbu amɛbatsɔmɔ mɛi ni na enɛ mli gbɛfaŋnɔ. Amɛhu amɛnyaa yɛ enɛ he!
Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “futufutu gbɔmɛi babaoo” lɛ ji mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ ananemɛi ni akɛ amɛ fee “asafo babaoo” ni anyɛɛɛ akane amɛ ni bɔfo Yohane na ni amɛmiinya yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ he mfoniri. Akɛni amɛtsi amɛhe kɛjɛ nɛkɛ jeŋ ni mli ewo muji nɛɛ he hewɔ lɛ, afee amɛhe mfoniri akɛ “amɛwo atadei yɛji” ni amɛhiɛ “blɛoi yɛ amɛdɛ.” Amɛtsɔ Yesu Kristo Toobi lɛ nɔ amɛjɔɔ amɛhe nɔ kwraa amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ tamɔ mumɔŋ Israel shwɛɛnii lɛ, ni amɛkɛ nu mli baptisimɔ efee nɛkɛ henɔjɔɔmɔ nɛɛ he okadi. Amɛmiikpa gbɛ akɛ amɛbaaje “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ ni baa jeŋ ni abu lɛ fɔ nɛɛ nɔ lɛ mli, ni no sɛɛ dani amɛbaanya diɛŋtsɛ kɛ bɔlɔmɔ akɛ: “Yiwalaheremɔ lɛ ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ kɛ toobi lɛ nɔ.” (Kpoj. 7:9, 10) Yiŋtooi lɛ ateŋ nɔ titri ko hewɔ lɛ nɛkɛ “asafo babaoo” nɛɛ baasumɔ ni amɛkɛ mumɔŋ shwɛɛnii lɛ ebua amɛhe naa gbɛkɛ ni akɛ kaiɔ nakai Toobi lɛ gbele lɛ.
Kɛjɛ Kaimɔ lɛ yeli ni ba yɛ afi 1936 agbiɛnaa be mli lɛ tɔɔ nɛkɛ “asafo babaoo” nɛɛ mlibii lɛ nu he akɛ amɛbaanyɛ amɛba Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ Kaimɔ lɛ shishi, eyɛ mli akɛ amɛyeee aboloo lɛ ni amɛnuuu wein lɛ eko. Kɛje be mli ni ayoo asafo babaoo lɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ 7:9-17 yɛ May 31, 1935 kpee ni afee yɛ Washington (D.C.) lɛ, shishi lɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ eje gbɛ amɛtsɛ amɛ akɛ amɛba Niyenii lɛ shishi ni amɛbakwɛ nɔ ni yaa nɔ. Amɛfee nakai yɛ tsuiŋ hiɛsɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nuntsɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔle lɛ hewɔ. Ye ni amɛyeee eko lɛ jeee nɔ ko ni adesa to ni akɛfɔ amɛnɔ, shi moŋ eji nɔ ni kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpaa gbee.
Mɛni hewɔ enɛ ji anɔkwale lɛ? No ji akɛ Kaimɔ lɛ Shishitolɔ lɛ kɛ mɛi ni ekɛ amɛ yɔɔ kpaŋmɔ kɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ pɛ fee. Eyɛ mli akɛ “asafo babaoo” lɛ ejɔɔ amɛhe nɔ ni abaptisi amɛ moŋ, shi amɛle akɛ aŋɔko amɛ awoko nakai kpaŋmɔ kɛha Maŋtsɛyeli lɛ mli. Amɛjeee mumɔŋ Israelbii, akɛni akɛ amɛ woko “kpaŋmɔ hee” lɛ ni akɛ mumɔŋ Israelbii feɔ kɛtsɔɔ Teŋdamɔlɔ Yesu Kristo nɔ lɛ mli lɛ. Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni aje shishi afɔse ashwie shi klɛŋklɛŋ yɛ kaselɔi 120 nɔ yɛ Yerusalem yɛ Pentekoste kpee ni ji afi 33 Ŋ.B. lɛ mli lɛ fɔkɔ amɛ. Yɛ Okadi gbɛ nɔ lɛ, amɛkɛ ‘Kristo gboko’ kɛtsɔ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ yɛ Paradeiso lɛ mli yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ ni amɛaaŋmɛɛ he lɛ nɔ. Amɛkpaaa gbɛ akɛ ‘abaafu’ amɛkɛ Kristo koni ‘amɛtamɔ lɛ yɛ eshitee lɛ mli!’ No hewɔ lɛ kɛji akɛ amɛyɛ aboloo lɛ kɛ wein lɛ ni titri lɛ edamɔ shi kɛha Yesu Kristo heloo gbɔmɔtso lɛ kɛ ela lɛ, belɛ abaana amɛ akɛ amalelɔi yɛ anɔkwale ni eji akɛ amɛbɛ nɛkɛ gbɛjianɔtoo kɛ Yesu Kristo, Nyɔŋmɔ Toobi lɛ mli lɛ hewɔ. Yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ amɛtsɛɔ amɛhe kɛjɛɔ okaditoo nibii nɛɛ ni amɛkɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ aaaye lɛ he. Shi kɛlɛ ye ni amɛyeee lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛnaŋ naanɔ wala, ejaakɛ no baa kɛtsɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo kɛ agbɛnɛ gbɛjianɔtoo ni kpɔmɔ afɔleshaa lɛ kɛhaa lɛ nɔ. Rom. 6:4, 5; Kol. 2:12, 20; 1 Yoh. 2:1, 2.
Shi ákɛ “tooi ‘krokomɛi” lɛ mlibii lɛ, Tookwɛlɔ Kpakpa Yesu Kristo ebua amɛnaa ni amɛbatsɔmɔ “kuu kome” kɛ mumɔŋ tooi ni ji shwɛɛnii ni yɔɔ “tooi atsu nɛɛ mli” ni Yohane wie amɛhe yɛ Yohane 10:16 lɛ. Amɛle akɛ amɛyiwalaheremɔ kɛha naanɔ wala yɛ shiwoo Paradeiso shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ jɛ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Tookwɛlɔ Kpakpa nɛɛ ni amɛbatsɔmɔ etooi bianɛ lɛ nɔ. Te aaafee tɛɛŋ ni amɛaaŋmɛɛ bulɛ ni amɛyɔɔ kɛha Kristo lɛ he kɛtsɔ egbele lɛ he Gbɛkɛnaashi Niyenii ni eto ni no nɔ atsɔɔ akɛ mɔbɔnalɛ kɛ yiwalaheremɔ nɛɛ baa lɛ shishi ni amɛbaŋ hu? Amɛnyɛŋ amɛfee nakai! Amɛsumɔɔɔ ni amɛfee nakai. Yɛ bei abɔ ni nifeemɔ nɛɛ yaa nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi lɛ ni ji shwɛɛnii lɛ ateŋ lɛ, amɛle akɛ gbɛnaa nii ka amɛnɔ akɛ amɛba Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi akɛ mɛi ni bakwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ hei pii yɛ ni shwɛɛnii lɛ ateŋ mɔ ko bɛ jɛmɛ ni baaye moŋ, shi Yehowa Odasefoi sumɔɔ akɛ amɛaato enɛ he gbɛjianɔ yɛ bulɛ ni nɔ kwɔ ni amɛyɔɔ kɛha nɔ ni edamɔ shi kɛha lɛ hewɔ koni amɛha mɔ fɛɛ mɔ ni baaba jɛmɛ ni eeefee akɛ eji shwɛɛnii lɛ ateŋ mɔ kome lɛ aye niyenii lɛ eko.
Yehowa Odasefoi baaye Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ afi nɛɛ yɛ April 19, 1981 yɛ be mli hulu enyɔ shi. Mɛi fɛɛ mɛi ni sumɔɔ akɛ amɛaaha ni amɛkɛ kai Nyɔŋmɔ Toobi Yesu Kristo gbele lɛ atao Yehowa Odasefoi asafo lɛ sɛɛgbɛ Mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛkɛ ni leee heni asafo lɛ yɔɔ lɛ baanyɛ aŋma kɛha Watch Tower Asafo lɛ kɛha enɛ he adafitswaa loo amaniɛbɔɔ ni he hiaa.