Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w91 7/1 bf. 14-19
  • “Yei Ni Bɔɔ Mɔdɛŋ Waa Yɛ Nuŋtsɔ Lɛ Mli”

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Yei Ni Bɔɔ Mɔdɛŋ Waa Yɛ Nuŋtsɔ Lɛ Mli”
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Su ni Yesu Jie lɛ Kpo yɛ Yei Ahe
  • Yei ni Sɔmɔ Yesu
  • Kristofoi Yei Anɔkwafoi Yɛ Pentekoste Sɛɛ
  • Su ni Paulo Jie Kpo yɛ Yei Ahe
  • Yei ni Bɔɔ Mɔdɛŋ Waa Ŋmɛnɛ
  • Nɔkwɛlɔi Gbɛfalɔi Aŋamɛi
  • Onukpai Aŋamɛi
  • “Yei Onukpai” Anɔkwafoi
  • Nɔyelɔi Kɛ Kristo
  • Nuu kɛ Yoo Amɛ Fɛɛ Amɛyɛ Gbɛnaa Nii ní Yɔɔ Nyam
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Kristofoi Yei Sa Woo kɛ Bulɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Ye Obua Onyɛmimɛi Yei Kristofoi Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2020
  • Mɛni Yei Feɔ Koni Yehowa Yiŋtoo Aba Mli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
w91 7/1 bf. 14-19

“Yei Ni Bɔɔ Mɔdɛŋ Waa Yɛ Nuŋtsɔ Lɛ Mli”

“Nyɛŋaa Trifaina kɛ Trifosa, ni ji yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ.”​—ROMABII 16:​12, New World Translation.

1. Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bafee jɔɔmɔ kɛha yei yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

YESU shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bafee jɔɔmɔ kɛha Yudafoi yei lɛlɛŋ. Nitsumɔ ni eje shishi lɛ kɛ miishɛjemɔ, hiɛnɔkamɔ, kɛ woo loo bulɛ hee baaha yei ni jɛ hewolonɔ sui sɔrɔtoi fɛɛ mli. Ekɛ Yudafoi ablema saji ni “[e]gu Nyɔŋmɔ kita lɛ” tsuuu nii. (Mateo 15:⁠6) Nɛkɛ blema saji nɛɛ ateŋ babaoo kuɔ yei ahegbɛi ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ amli shishijee nii lɛ po amli.

Su ni Yesu Jie lɛ Kpo yɛ Yei Ahe

2. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ bɔ ni Yesu kɛ yei ye ha lɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ nakai be lɛ mli lɛ?

2 Mɛɛ sɔrɔto-feemɔ anaa faŋŋ yɛ su ni Yesu jie lɛ kpo yɛ yei ahe lɛ kɛ nɔ ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ yɔɔ lɛ mli nɛkɛ! Kɛ wɔɔtsɛ Encyclopaedia Judaica lɛ mli wiemɔi asɛɛ lɛ, sɛɛkpee bii lɛ buɔ yei akɛ amɛji “hiɛjoolɔi, amalelɔi ni waoɔ shi amɛboɔ sane toi, anihaolɔi, kɛ awuŋayelɔi.” Atuɔ hiɛ awoɔ mɔ ni anaa ni ekɛ yoo miigba sane, ni “eji hiɛgbejiasane akɛ aaana ni nilelɔ ko kɛ yoo miiwie yɛ gbɛjegbɛ nɔ.” (Jerusalem in the Time of Jesus, ni Joachim Jeremias ŋma lɛ; Okɛto Yohane 4:27 he.) Abaanyɛ awie nibii babaoo lolo yɛ bɔ ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ heguɔgbee buɔ yei amɛhaa lɛ he. Shi nɔ ni wɔtsɔɔ yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ fa bɔ ni eeetsɔɔ akɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ yei ye ha lɛ yɛ sɔrɔtoo kwraa lɛlɛŋ yɛ nakai bei amli.

3. Mɛɛ nibii komɛi ni ba yɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli tsɔɔ akɛ eyɛ he miishɛɛ akɛ eeetsɔɔ yei mumɔŋ anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ?

3 Yesu feɔ nɔkwɛmɔ nɔ ni yeɔ emuu ehaa wɔ yɛ bɔ ni hii kɛ yei aaahi shi amɛha yɛ miishɛɛ mli ni kɛlɛ yɛ gbɛ ni he tse nɔ lɛ mli. Jeee akɛ ekɛ yei gba sane kɛkɛ, shi moŋ etsɔɔ amɛ mumɔŋ anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ hu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yoo ji klɛŋklɛŋ mɔ ni ejie Mesia ni eji lɛ kpo etsɔɔ yɛ wiemɔ faŋŋ mli, ni Samaria yoo po ni. (Yohane 4:​7, 25, 26) Kɛfata he lɛ, sane ko ni ba ni kɔɔ Marta kɛ Maria he lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, akɛ mɔ ni tamɔɔɔ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ, Yesu nuuu he akɛ yoo bɛ hegbɛ ni eshiɔ ekukwɛi kɛ etsɛŋsii yɛ be kukuoo ko mli bɔni afee ni eha emumɔŋ nilee aya hiɛ. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, Maria ‘kɔ nɔ ni hi lɛ,’ ni ekɛ mumɔŋ nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe. (Luka 10:​38-42) Shi nyɔji fioo komɛi asɛɛ, yɛ amɛ nyɛminuu lɛ gbele lɛ sɛɛ lɛ, Marta ji mɔ ni jie ekaa babaoo kpo akɛ ekɛ Nuŋtsɔ lɛ aaakpe, shi jeee Maria. Ni kwɛ bɔ ni wɔmli filiɔ wɔ waa ŋmɛnɛ kɛ wɔkane nakai sanegbaa ni tee nɔ yɛ Yesu kɛ Marta teŋ ni mumɔŋ kanyamɔ yɔɔ mli ni kɔɔ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ he lɛ! (Yohane 11:​20-27) Mɛɛ hegbɛ ebafee kɛha Marta nɛkɛ!

Yei ni Sɔmɔ Yesu

4, 5. Yɛ bɔfoi lɛ asɛɛ lɛ, namɛi hu nyiɛ Yesu sɛɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ Galilea, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔ amɛsɔmɔ lɛ?

4 Yesu kpɛlɛ yei asɔɔmɔ hu nɔ yɛ be mli ni efaa gbɛ kɛtsɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Marko tsi “yei komɛi . . . mɛi ni beni eyɔɔ Galilea ni amɛnyiɛɔ esɛɛ ni amɛsɔmɔɔ lɛ [Yesu] lɛ” ta yɛ e-Sanekpakpa lɛ mli. (Marko 15:​40, 41) Namɛi ji nɛkɛ yei nɛɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛsɔmɔ Yesu yɛ? Wɔleee amɛ fɛɛ amɛgbɛi, shi Luka haa wɔ amɛteŋ mɛi fioo komɛi agbɛi ni etsɔɔ gbɛ ni amɛtsɔ nɔ amɛsɔmɔ Yesu lɛ hu mli.

5 Luka ŋma akɛ: “Ni eba mli akɛ enɛ sɛɛ lɛ eyakpa maji kɛ akrowai amli eshiɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ etsɔɔ mɛi; ni mɛi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ fata ehe; kɛ yei komɛi hu ni atsa amɛ mumɔi fɔji kɛ amɛhelai lɛ: Maria, mɔ ni atsɛɔ lɛ Magdalena, mɔ ni daimonioi kpawo je emli lɛ, kɛ Yohana, Herode tsulɔ nukpa Kusa ŋa lɛ, kɛ Susana, kɛ mɛi krokomɛi pii ni kɛ amɛnii sɔmɔɔ lɛ lɛ.” (Luka 8:​1-3) Yesu miisumɔ ni nɛkɛ yei nɛɛ anyiɛ esɛɛ ni amɛkɛ amɛnii ni amɛyɔɔ lɛ asɔmɔ yɛ lɛ kɛ ebɔfoi lɛ hu aheloonaa hiamɔ nii ahe.

6. (a) Namɛi fata Yesu he yɛ enaagbee gbɛfaa ni kɛ lɛ tee Yerusalem lɛ mli? (b) Namɛi damɔ Yesu masɛi aahu kɛyashi egbele lɛ mli tɔɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ awo amɛteŋ mɛi komɛi anyɔmɔ yɛ? (d) Kɛ aakwɛ nibii yɛ bɔ ni Yudafoi ablema saji tsɔɔ lɛ naa lɛ, mɛni sa kadimɔ waa yɛ sane ni yɔɔ Yohane 20:​11-18 lɛ mli?

6 Beni agbe Yesu lɛ, “yei pii yɛ jɛi ni damɔ shɔŋŋ amɛmiikwɛ, amɛji mɛi ni nyiɛ Yesu sɛɛ kɛjɛ Galilea ni amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ; amɛteŋ mɛi komɛi ji Maria Magdalena, kɛ Maria ni ji Yakobo kɛ Yose nyɛ lɛ.” (Mateo 27:​55, 66) No hewɔ lɛ, yei anɔkwafoi pii damɔ Yesu masɛi yɛ be mli ni egbo lɛ. Nɔ ni sa kadimɔ hu ji akɛ yei tsutsu ji mɛi ni ye egbohiiashitee lɛ he odase. (Mateo 28:​1-10) Ni enɛ kumɔɔ Yudafoi ablema kusum lɛ eshwieɔ shi shwɛtɛɛ, ejaakɛ abuuu yei akɛ mɛi ni sa yɛ mla naa akɛ amɛyeɔ nɔ ko he odase yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli. Yɛ be mli ni enɛ yɔɔ ojwɛŋmɔ mli lɛ, kanemɔ Yohane 20:​11-18, ni obɔ mɔdɛŋ akɛ ooofee henumɔi ni mli wa ni Maria Magdalena na beni Nuŋtsɔ ni atee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ jie ehe kpo etsɔɔ lɛ, ni ekɛ egbɛi tsɛ lɛ, ni ekɛ lɛ tsu nii akɛ odasefonyo koni eyatswa ekaselɔi lɛ adafi akɛ eyɛ wala mli lɛlɛŋ lɛ he mfoniri okwɛ!

Kristofoi Yei Anɔkwafoi Yɛ Pentekoste Sɛɛ

7, 8. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ yei hu fata he yɛ jɛmɛ beni afɔse mumɔ lɛ ashwie yɛ Pentekoste lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi yei lɛ tsɔ amɛkɛ amɛhe wo Kristo jamɔ mlilɛɛmɔ mli kɛjɛ eshishijee mli tɔɔ?

7 Beni Yesu kwɔ kɛtee ŋwɛi lɛ sɛɛ lɛ, yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei fata bɔfoi anɔkwafoi lɛ ahe yɛ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:​12-14) Ni akɛ yei fata mɛi ni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie amɛnɔ yɛ Pentekoste lɛ ahe lɛ hu jeɔ kpo faŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ beni Petro gbala nɔ ni ba amɛnɔ lɛ mli etsɔɔ amɛ lɛ, etsɛ wiemɔi asɛɛ kɛjɛ Yoel 3:​1-3, he ni atsĩ “biyei” kɛ “tsuji yei” aloo “nyɔji yei” ata pɔtɛɛ yɛ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:​1, 4, 14-18) No hewɔ lɛ Kristofoi yei ni akɛ mumɔ efɔ́ amɛ ni afɔ amɛ mu fata Kristofoi asafo lɛ he kɛjɛ be mli ni ato shishi lɛ tɔɔ.

8 Yei na gbɛfaŋnɔ ni he hiaa hu yɛ Kristojamɔ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ mli, eyɛ mli akɛ ejeee gbɛfaŋnɔ titri ko. Maria, ni ji Marko nyɛ kɛ Barnaba nyɛkwɛ lɛ kɛ eshia ni eka shi faŋŋ akɛ eda agbo lɛ ha ni Yerusalem asafo lɛ kɛtsu nii. (Bɔfoi lɛ Asaji 12:12) Ni eesumɔ ni efee enɛ po yɛ be mli ni yiwaa eje shishi ehee kwraa ni akɛmiite shi kɛmiiwo Kristofoi lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 12:​1-5) Sanekpakpa jajelɔ Filipo biyei ejwɛ lɛ na hegbɛ akɛ amɛaafee Kristofoi gbalɔ yei.​—Bɔfoi lɛ Asaji 21:9; 1 Korintobii 12:​4, 10.

Su ni Paulo Jie Kpo yɛ Yei Ahe

9. Mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha yɛ Kristofoi yei ahe yɛ eklɛŋklɛŋ wolo ni eŋma eyaha Korintobii lɛ mli, ni mɛɛ ŋwɛi shishitoo mla ewoɔ yei ahewalɛ akɛ amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ lɛ?

9 Bei komɛi lɛ afolɔɔ bɔfo Paulo naa akɛ ehe tsɛ̃ɔ yei, ni tsɔɔ akɛ esumɔɔɔ yei asane ni eheee amɛ eyeee. Eji anɔkwale, Paulo ji mɔ ni ma nɔ mi waa akɛ esa akɛ yei ahi amɛgbɛhe ni sa amɛ lɛ mli yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Yɛ bɔ ni ato nibii ahe gbɛjianɔ aha lɛ naa lɛ, esaaa ni amɛtsɔɔ nii yɛ asafoŋ kpeei ashishi. (1 Korintobii 14:​33-35) Kɛji akɛ, Kristofonyo nuu bɛ aloo yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanyamɔ naa hewɔ lɛ Kristofonyo yoo ko wie loo egba yɛ kpee shishi lɛ, no lɛ ebiɔ ni eha eyi nɔ. Nɛkɛ yinɔhaa nɛɛ ji “hewalɛ he okadi,” ni ji odaseyeli ni anaa faŋŋ akɛ yoo lɛ kpɛlɛɔ Nyɔŋmɔ yitsoyeli he gbɛjianɔtoo lɛ nɔ.​—1 Korintobii 11:​3-6, 10.

10. Mɛni he mɛi komɛi efolɔ bɔfo Paulo naa yɛ, shi mɛni tsɔɔ loo emaa nɔ mi akɛ nɛkɛ naafolɔmɔ nɛɛ ji amale?

10 Eka shi faŋŋ akɛ Paulo na akɛ ehe miihia ni ekai mra be mli Kristofoi lɛ yɛ nɛkɛ teokrase shishitoo mlai nɛɛ ahe bɔni afee ni ‘afee nii fɛɛ bɔ ni yɔɔ fɛo kɛ gbɛnaa gbɛnaa’ yɛ asafoŋ kpeei ashishi. (1 Korintobii 14:40) Shi ani enɛ tsɔɔ akɛ Paulo sumɔɔɔ yei asane, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi kɛɔ lɛ? Dabi, etsɔɔɔ nakai. Ani jeee Paulo ji mɔ ni kɛ suɔmɔ ŋamɔi maje Kristofoi yei nɛɛhu yɛ wolo ni eŋma emaje Romabii lɛ naagbee yitso lɛ mli lɛ? Ani etsɔɔɔ bɔ ni eyɔɔ hiɛsɔɔ babaoo kɛha Foibe, Priska, (Priskila), Trifaina, kɛ Trifosa, ni eeetsɛ naagbee mɛi enyɔ nɛɛ po akɛ yei “ni bɔɔ mɔdɛŋ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli”? (Romabii 16:​1-4, 6, 12, 13, 15) Ni Paulo ji mɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma akɛ: “Ejaakɛ nyɛ mɛi abɔ ni abaptisi nyɛ awo Kristo mli lɛ, nyɛwo Kristo. Yudanyo bɛ lɛ, Helanyo hu bɛ dɔŋŋ; nyɔŋ bɛ lɛ, odehe hu bɛ dɔŋŋ; nuu bɛ lɛ, yoo hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ nyɛ fɛɛ, mɔ kome ji nyɛ yɛ Kristo Yesu mli.” (Galatabii 3:​27, 28) Eyɛ faŋŋ akɛ Paulo sumɔɔ enyɛmimɛi Kristofoi, ni Lidia, mɔ ni jie gbɔ-feemɔ su ni sa kadimɔ waa kpo yɛ kaa be mli lɛ hu fata he lɛ asane, ni ehiɛ sɔɔ amɛ.​—Bɔfoi lɛ Asaji 16:​12-15, 40; Filipibii 4:​2, 3.

Yei ni Bɔɔ Mɔdɛŋ Waa Ŋmɛnɛ

11, 12. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ ahaa Lala 68:12 baa mli lɛlɛŋ yɛ ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ shihilɛ mli wɔnyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɛi pii naa amɛhe yɛ, ni mɛni hewɔ wɔ suɔmɔ kɛ sɔlemɔi ahe hiaa amɛ lɛ?

11 Kristofoi yei babaoo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli ŋmɛnɛ ni “bɔɔ mɔdɛŋ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɔntaabuu tsɔɔ akɛ “yei ni shiɛɔ kunimyeli lɛ fa babaoo,” ni amɛfeɔ Odasefoi akuu ni Yehowa kɛtsuɔ nii yɛ nɛkɛ naagbee be nɛɛ mli lɛ mli nɔ ni fe fa kpotoo. (Lala 68:12) Nɛkɛ Kristofoi yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa nɛɛ ena gbɛi kpakpa amɛha amɛhe yɛ be mli ni amɛteŋ mɛi pii miaa amɛhiɛ waa bɔni afee ni amɛtsu amɛgbɛnaa nii ahe nii akɛ yeigbayei, nyɛmɛi, shia kwɛlɔi, nitsulɔi ni kɛ shika baa shia, kɛ agbɛnɛ Kristofoi sɔɔlɔi hu lɛ.

12 Nɛkɛ nyɛmimɛi yei kpakpai nɛɛ ateŋ mɛi pii awumɛi jeee heyelilɔi. Ni esa akɛ amɛkpee shihilɛ nɛɛ naa be fɛɛ be. Mɛi komɛi kɛ afii abɔ emia amɛhiɛ waa bɔni afee ni amɛtsɔmɔ ŋamɛi kpakpai yɛ be mli ni amɛshɛɔ taomɔ nii ni ataoɔ yɛ Yehowa sɔɔlɔi anɔkwafoi ahe lɛ he Iɛ. Amɛnaaa lɛ mlɛo, shi kɛlɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi, ni amɛkɛ hiɛnɔkamɔ kpaa gbɛ akɛ ‘amɛaashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni . . . nine ashɛ amɛwumɛi lɛ anɔ’ kɛtsɔ amɛ Kristofoi ajeŋba kpakpa lɛ nɔ. Ni mɛɛ miishɛɛ nakai weku lɛ fɛɛ naa mli ŋɔɔmɔ nɛkɛ kɛji wu ni tamɔ nakai lɛ tsu he nii lɛ! (1 Petro 3:​1, 2) Yɛ nakai be mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ asafo lɛ mlibii krokomɛi ni eshwɛ lɛ anyɛmimɛi asuɔmɔ kɛ sɔlemɔi ahe baahia nɛkɛ nyɛmimɛi anɔkwafoi nɛɛ. Ni taakɛ bɔ ni “mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo” ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛjie kpo lɛ “jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ,” nakai nɔŋŋ emuuyeli mli ni amɛdamɔɔ shi shiŋŋ yɛ lɛ hu jara wa waa yɛ wɔhiɛ.​—1 Petro 3:​3-6.

13. Mɛni hewɔ ni abaanyɛ awie yɛ wɔnyɛmimɛi yei gbɛgbalɔi lɛ ahe akɛ amɛji “yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ,” ni te esa akɛ abu amɛ aha tɛŋŋ yɛ amɛ asafoi lɛ amli lɛ?

13 Abaanyɛ awie yɛ nyɛmimɛi yei ni sɔmɔɔ akɛ gbɛgbalɔi lɛ ahe titri akɛ mɛi ni “bɔɔ mɔdɛŋ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli.” Amɛteŋ mɛi pii yɛ amɛshiai, amɛwumɛi, kɛ amɛbii ni esa akɛ amɛkwɛ amɛ, kɛfata amɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he. Amɛteŋ mɛi komɛi hu kɛ amɛbe fa tsuɔ nii bɔni afee ni amɛna amɛ heloonaa hiamɔ nii. Enɛɛmɛi fɛɛ biɔ gbɛjianɔtoo kpakpa, faishitswaa, kɛ hiɛmiamɔ, kɛ nitsumɔ ni wa babaoo. Esa akɛ nɛkɛ Kristofoi yei nɛɛ anyɛ amɛnu suɔmɔ kɛ sɛɛfimɔ ni mɛi ni amɛshihilɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛkɛ gbɛgbalɔi aŋmɛlɛtswai awo odaseyeli nitsumɔ lɛ mli lɛ jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛ lɛ he.

14. (a) Mɛɛ hiɛmiamɔ he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo ko atsi ta? (b) Mɛɛ Kristofoi yei krokomɛi hu sa yijiemɔ, ni mɛni hewɔ? Ha nyɛ asafo lɛ mli nɔkwɛmɔ nii komɛi.

14 Kristofoi yei lɛ ekomɛi ehiɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli waa yɛ gbɛ ni efɔɔɔ kaa nɔ. Yɛ Canada lɛ, Grace Lounsbury sa gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ naa ekwɛ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ 1914. Eje gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ 1918 yɛ hela hewɔ, shi beni shɛɔ 1924 lɛ, no mli lɛ ekɛ ehe ewo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli ekoŋŋ. Beni wɔŋmaa wolo nɛɛ, no mli lɛ efata gbɛgbalɔi lɛ ahe lolo, eyɛ mli akɛ eye afii 104! Nyɛmimɛi yei maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi pii ni atsɔse amɛ yɛ 1940 afii lɛ amli yɛ Watchtower Bible School of Gilead lɛ shishijee klaas lɛ amli gbɛ lɛ ateŋ mɛi pii kɛ anɔkwayeli miisɔmɔ lolo, yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi asɔɔmɔ lɛ mli aloo akɛ Betel weku ni yɔɔ Brooklyn lɛ mlibii aloo yɛ Buu-Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he niji lɛ ekome mli. Nɛkɛ Kristofoi yei nɛɛ fɛɛ, kɛ agbɛnɛ nyɛmimɛi yei krokomɛi fɛɛ ni kɛ amɛhe eha yɛ Betel sɔɔmɔ mli lɛ jieɔ he-kɛ-afɔleshaa mumɔ kpo ni amɛfeɔ nɔkwɛmɔ nii kpakpai. Ani wɔhaa amɛleɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ amɛ waa diɛŋtsɛ?

Nɔkwɛlɔi Gbɛfalɔi Aŋamɛi

15, 16. Mɛɛ Kristofoi yei akuu kroko hu esa akɛ wɔkɛ suɔmɔ ajie amɛyi, ni mɛni hewɔ?

15 Nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi lɛ aŋamɛi hu feɔ Kristofoi yei akuu kroko hu ni sa yijiemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli kɛ ekaawoo hu. Nɛkɛ nyɛmimɛi yei ni asumɔɔ amɛsane waa nɛɛ efee klalo akɛ amɛbaanyiɛ amɛwumɛi lɛ asɛɛ beni amɛjɛɔ asafo kome mli kɛyaa asafo kroko mli, aloo amɛjɛɔ kpokpaa kome mli kɛyaa kpokpaa kroko mli, bɔni afee ni amɛtswa amɛnyɛmimɛi lɛ amɛma shi yɛ mumɔŋ lɛ. Amɛteŋ mɛi pii eshi shia mli miishɛɛ namɔ shihilɛ lɛ; amɛwoɔ saatsei sɔrɔtoi anɔ daa otsi, ni jeee be fɛɛ be efeɔ saatso kpakpa. Shi amɛyɛ he miishɛɛ akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛmimɛi lɛ baana aha amɛ lɛ nɔ. Amɛfeɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa amɛhaa amɛmumɔŋ nyɛmimɛi yei lɛ.

16 Nɛkɛ Kristofoi yei nɛɛ hu kɛ sɛɛfimɔ ni sɛɛnamɔ babaoo yɔɔ he haa amɛwumɛi lɛ, tamɔ bɔ ni yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyiɛ Yesu sɛɛ lɛ “nyiɛɔ esɛɛ ni amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ.” (Marko 15:41) Amɛwumɛi ni be fɛɛ be lɛ ‘amɛtekeɔ nɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ’ lɛ nyɛɛɛ amɛna be ni fa babaoo amɛha amɛ pɛ. (1 Korintobii 15:58) Amɛteŋ mɛi komɛi, tamɔ Rosa Szumiga ni yɔɔ France, ni bote be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ 1948 lɛ etee nɔ amɛto amɛwumɛi atadei amɛwo gbɛfaa baagi mli ni amɛkɛ amɛ efa gbɛ afii 30 aloo afii 40 sɔŋŋ. Amɛmiisumɔ ni amɛkɛ nibii asha afɔle amɛha Yehowa kɛ amɛnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ hu fɛɛ. Amɛsa wɔ hiɛsɔɔ, suɔmɔ kɛ sɔlemɔi.

Onukpai Aŋamɛi

17, 18. (a) Mɛɛ sui komɛi ataoɔ yɛ nyɛmimɛi hii ni ahalaa amɛ awoɔ sɔɔmɔ gbɛhei amli lɛ aŋamɛi ahe? (b) Mɛɛ nibii komɛi onukpai aŋamɛi lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ amɛkɛaasha afɔle amɛha Yehowa kɛ amɛnyɛmimɛi, ni mɛɛ gbɛ nɔ ŋamɛi krokomɛi hu aaanyɛ amɛye amɛbua amɛwumɛi lɛ yɛ?

17 Beni bɔfo Paulo toɔ naa etsiɔ hesaai ni ataoɔ yɛ nyɛmimɛi hii ni abaanyɛ ahala amɛ akɛ onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi ahe lɛ ta lɛ, etsi yei hu ata, ni eŋma akɛ: “Yei lɛ hu nakai nɔŋŋ; amɛfee mɛi ni hiɛ tsii, jeee mɛi ahe wielɔi, shi amɛhiɛ aka shi, amɛye anɔkwa yɛ nii fɛɛ mli.” (1 Timoteo 3:11) Eji anɔkwale, nɛkɛ ŋaawoo ni akɛha nɛɛ kɔɔ Kristofoi yei fɛɛ ahe. Shi yɛ bɔ ni emli sane lɛ tsɔɔ lɛ naa lɛ, eka shi faŋŋ akɛ esa akɛ nyɛmimɛi hii ni ahala amɛ awo sɔɔmɔ gbɛhei amli lɛ aŋamɛi lɛ anyiɛ wiemɔ nɛɛ sɛɛ yɛ gbɛ ni baaha amɛfee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nɔ.

18 Miishɛɛ sane ji akɛ, nɛkɛ ji bɔ ni eji yɛ Kristofoi nɔkwɛlɔi aŋamɛi akpei abɔ lɛ ahe. Amɛkɛ hiɛshikamɔ tsuɔ nii yɛ amɛ jeŋba kɛ amɛtadewoo mli, ni amɛhiɛ dɔɔ yɛ Kristofoi ashihilɛ mli, amɛkwɛɔ jogbaŋŋ yɛ nɔ ni amɛwieɔ he, ni amɛjɛɔ amɛtsui mli tɔɔ amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaye anɔkwa yɛ nii fɛɛ mli. Amɛkpɛlɛɔ nɔ hu akɛ amɛkɛ nibii aaasha afɔle, ni amɛkpɛlɛɔ nɔ koni amɛwumɛi atuu be ni ekolɛ amɛkɛ amɛ aaaye lɛ amɛha asafoŋ nibii ahe nitsumɔ. Nɛkɛ Kristofoi yei anɔkwafoi nɛɛ sa wɔ suɔmɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli kɛ ekaawoo. Ekolɛ nyɛmimɛi hii babaoo baanyɛ amɛya amɛhiɛ kɛshɛ sɔɔmɔ hegbɛi ahe yɛ wɔ asafoi pii lɛ amli kɛji amɛŋamɛi lɛ kɛ heshibaa baakpɛlɛ nɔ akɛ amɛkɛ nibii tamɔ enɛɛmɛi aaasha afɔle kɛha mɛi fɛɛ ahilɛ-kɛ-hamɔ.

“Yei Onukpai” Anɔkwafoi

19. Mɛni hewɔ ni hiɛ sɔɔ “yei onukpai” lɛ ateŋ mɛi babaoo waa yɛ amɛ asafoi lɛ amli lɛ, ni mɛɛ henumɔi esa akɛ wɔjie lɛ kpo yɛ amɛhe?

19 Nibii ni wɔti mli yɛ yei ni atsi amɛta yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe lɛ eye ebua wɔ ni wɔna akɛ afi abɔ ni mɔ eye lɛ etsiii yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ agbɛ ni amɛkasɔmɔ Yehowa. Afee nɛkɛ anɔkwa sane nɛɛ he mfoniri yɛ Sara, Elizabet, kɛ Hana sane lɛ mli. Ŋmɛnɛ, Kristofoi yei pii yɛ ni amɛdara yɛ afii amli ni amɛmiifee hemɔkɛyeli kɛ tsuishiŋmɛɛ he nɔkwɛmɔ nii kpakpai. Kɛfata he lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ nilee afi onukpai lɛ asɛɛ kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛaaha nyɛmimɛi yei ni darako yɛ afii amli lɛ nɔ. Amɛbaanyɛ amɛdamɔ niiashikpamɔi ni amɛna yɛ be babaoo mli lɛ nɔ amɛkɛ ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli aha obalayei lɛ, taakɛ bɔ ni Ŋmalɛi lɛ haa amɛ hegbɛ akɛ amɛfee lɛ. (Tito 2:​3-5) Ekolɛ ebaanyɛ ebalɛ akɛ bei komɛi lɛ ehe hiaa ni awo nyɛmiyoo onukpa lɛ diɛŋtsɛ ŋaa. Kɛji ebalɛ nakai lɛ, esa akɛ onukpa ni tsuɔ he nii lɛ ‘awie atsɔɔ lɛ akɛ nyɛ.’ Esa akɛ onukpai lɛ ‘kɛ woo aha yei okulafoi lɛ,’ ni kɛji ehe miihia lɛ, amɛto heloonaa yelikɛbuamɔ he gbɛjianɔ amɛha amɛ. (1 Timoteo 5:​1-3, 5, 9, 10) Eka shi faŋŋ akɛ esa akɛ wɔha wɔnyɛmimɛi yei onukpai lɛ anu he akɛ amɛhe hiaa waa ni wɔhiɛ sɔɔ amɛ hu.

Nɔyelɔi Kɛ Kristo

20. Mɛɛ hegbɛ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ akɛha Kristofoi yei babaoo, ni mɛni hewɔ ni tooi krokomɛi lɛ baanyɛ ana miishɛɛ yɛ enɛ he lɛ?

20 Eka shi faŋŋ akɛ wɔnaa faŋŋ kɛjɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ “Nyɔŋmɔ kpaaa gbɔmɛi amli” yɛ hewolo nɔ su aloo yɛ nuu loo yoo ni mɔ ko ji lɛ gbɛfaŋ. (Romabii 2:​10, 11; Galatabii 3:28) Ni enɛ feɔ anɔkwale yɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehalaa mɛi ni baafata e-Bi lɛ he yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ mli lɛ hu mli. (Yohane 6:44) Kwɛ bɔ ni asafo babaoo ni ji tooi krokomɛi lɛ baada shi amɛha akɛ amrɔ nɛɛ, yei anɔkwafoi tamɔ Yesu nyɛ Maria, Maria Magdalena, Priskila, Trifaina, Trifosa, kɛ mɛi krokomɛi babaoo ni hi shi yɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli lɛ naa Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ mli gbɛfaŋnɔ, ni amɛtsɔɔ amɛ sane shishinumɔ ni yei ahenumɔ kɛ niiashikpamɔi yɔɔ mli lɛ nɔ amɛhaa nakai nɔyeli lɛ yaa hiɛ babaoo. Mɛɛ nii ni akwɛɔ kɛyaa shɔŋŋ yɛ suɔmɔ kɛ nilee mli Yehowa jieɔ lɛ kpo nɛkɛ!​—Romabii 11:​33-36.

21. Te wɔnuɔ he wɔhaa tɛŋŋ ŋmɛnɛ yɛ “yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ” ahe lɛ?

21 Wɔ ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu baanyɛ ana bɔfo Paulo henumɔi lɛ eko beni ejɛ suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ mli ewie “yei nɛɛ ni kɛ mi pele sanekpakpa lɛ he lɛ” ahe lɛ. (Filipibii 4:⁠3) Yehowa Odasefoi, hii kɛ yei fɛɛ, buɔ lɛ mlifilimɔ sane kɛ hegbɛ hu ni amɛna akɛ amɛaafata ‘yei asafo babaoo ni shiɛɔ sanekpakpa lɛ,’ hɛɛ, “yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ” ahe kɛtsu nii yɛ ekomefeemɔ mli.​—Lala 68:​12; Romabii 16:​12, NW.

Sanebimɔi ni Akɛtiɔ Mli

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ ekɛ jwɛŋmɔ fɔŋ ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi Iɛ hiɛ yɛ yei ahe lɛ kpaaa gbee kwraa yɛ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei Iɛ sɔmɔ Yesu yɛ, ni mɛɛ hegbɛ kpeteŋkpele ko amɛteŋ mɛi komɛi anine shɛ nɔ?

◻ Mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha ni kɔɔ yei ahe yɛ asafoŋ kpeei ashishi?

◻ Mɛɛ nyɛmimɛi yei akui komɛi, esa akɛ wɔjie suɔmɔ krɛdɛɛ kɛ sɛɛfimɔ kpo wɔtsɔɔ amɛ, ni mɛni hewɔ?

◻ Te esa akɛ wɔnu mɛi fɛɛ ni ŋmɛnɛ amɛji ‘yei ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ” ahe wɔha tɛŋŋ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]

Yei sɔmɔ Yesu kɛ ebɔfoi Iɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ onukpai krokomɛi aŋamɛi ni kɛ amɛhe shaa afɔle Iɛ kɛ yelikɛbuamɔ kpele haa yɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔ Iɛ he

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje