Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 7/15 bf. 21-24
  • Mɛɛ Gbɛ nɔ Otsɔɔ Osaa Béi?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛɛ Gbɛ nɔ Otsɔɔ Osaa Béi?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Béi Bibii
  • Béi ni Mli Wawai lɛ Saamɔ
  • Ani Obaanyɛ Okɛke Kɛkɛ?
  • Ekolɛ Onine Baashɛ Onyɛmi Lɛ nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Nyɛjɛa Suɔmɔ Mli Nyɛsaa Bei
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2016
  • ‘Nyɛyaa nɔ Nyɛkɛfafaa Nyɛhe’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Jɛɛ Otsuiŋ Okɛke
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 7/15 bf. 21-24

Mɛɛ Gbɛ nɔ Otsɔɔ Osaa Béi?

Ekɛ hekpokpomɔ bɔi nyiɛmɔ—ni shwuɔi enumɔ ni akɛ sũ nii fee ni ato naa lɛ mli nɔ ni ji etɛ lɛ jɛ nitoo ŋmoŋmolo lɛ nɔ ebagbee shi. Esa akɛ atsara ni akɛma egbɛhe. Kɛ jeee nakai lɛ, ebaatsake sũ nii ni ato fɛɛ naa fɛfɛo lɛ kwraa. Shi kɛlɛ, efeemɔ wa, ni onuɔ he akɛ ohe esako. Ehe baahia ni obi enɛ feemɔ he ŋaawoo loo ni obi mɔ ni he esa koni ebatsu nitsumɔ nɛɛ.

EKOMEFEEMƆ ni hiɔ mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei ateŋ lɛ jara wa kwraa fe wulamɔ nii. Lalatsɛ lɛ la yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Kwɛ bɔ ni ehi, bɔ ni eyɔɔ fɛo, kɛ nyɛmimɛi fee ekome kɛhi shi lɛ!” (Lala 133:1) Bei komɛi lɛ naanyo Kristofonyo ni akɛ lɛ aaasaa béi lɛ baanyɛ afee sane ni ehe nitsumɔ wa. Kɛfata he lɛ, mɛi komɛi tsuuu enɛ he nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Bei pii lɛ “béi lɛ saamɔ” piŋɔ mɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ loo asaaa béi lɛ jogbaŋŋ, ni anaa sui komɛi ni esaaa kwraa yɛ béi lɛ saamɔ sɛɛ.

Kristofoi komɛi taoɔ ni amɛkɛ onukpai ni ahala amɛ lɛ awo saji ni amɛ diɛŋtsɛ amɛbaanyɛ amɛtsu he nii lɛ amli. Ekolɛ enɛ baanyɛ abalɛ nakai ejaakɛ amɛleee nɔ ni amɛaafee pɔtɛɛ yɛ he. Nyɛminuu ko ni he esa yɛ Biblia mli ŋaawoo ni akɛhaa lɛ mli lɛ wie akɛ: “Wɔnyɛmimɛi lɛ babaoo leee bɔ ni amɛaafee ni amɛkɛ Biblia mli ŋaawoo atsu nii ni amɛkɛsaa amɛbéi.” Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Bei pii lɛ, amɛnyiɛɛɛ gbɛ ni Yesu tsɔɔ nɔ efeɔ enii ehaa lɛ sɛɛ.” No hewɔ lɛ, mɛni Yesu kɛɛ diɛŋtsɛ yɛ bɔ ni Kristofonyo ko aaafee ni ekɛ enyɛmi asaa béi lɛ he? Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ aaale nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ jogbaŋŋ ni akase bɔ ni akɛaatsu nii aha lɛ?

Béi Bibii

“No hewɔ lɛ, kɛji okɛ onɔkeenɔ lɛ baaŋmɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ, ni okai yɛ jɛi akɛ onyɛmi kɛo teŋ yɛ sane ko lɛ, shi onɔkeenɔ lɛ yɛ jɛi yɛ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ, ni oya okɛ onyɛmi lɛ ayakpata dã, koni oba ni okɛ onɔkeenɔ lɛ abaha.”—Mateo 5:23, 24.

Beni Yesu wie nɛkɛ wiemɔi nɛɛ, no mli lɛ Yudafoi lɛ shaa afɔlei, loo amɛkɛ nikeenii haa, yɛ sɔlemɔwe lɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ yɛ Yerusalem. Kɛ Yudanyo ko tɔ̃ enaanyo Israelnyo nɔ lɛ, nɔtɔlɔ lɛ nyɛɔ ekɛ afɔleshaa muu loo eshai ahe afɔle haa. Nɔkwɛmɔ nɔ ni Yesu gba he sane lɛ baa beni naagba lɛ mli ewa kwraa. Beni mɔ lɛ yɔɔ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ ni eshwɛ fioo ni ekɛ enikeenii baaha Nyɔŋmɔ lɛ, ekaiɔ akɛ sane ko kã ekɛ enyɛmi lɛ teŋ. Hɛɛ, ehe miihia ni Israelnyo lɛ anu shishi akɛ, esa akɛ béi ni ka ekɛ enyɛmi teŋ ni aaasaa lɛ atsɔ jamɔ mli nitsumɔ ni ka enɔ lɛ hiɛ.

Eyɛ mli akɛ afɔleshaai ni tamɔ nɛkɛ ji taomɔ nii yɛ Mose Mla lɛ mli moŋ, shi jeee nomɛi diɛŋtsɛ ji nɔ ni jara wa fe fɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Gbalɔ Samuel kɛɛ Maŋtsɛ Saul ni yeee anɔkwa lɛ akɛ: “Ani Yehowa naa shaa-afɔlei kɛ gbee-afɔlei ahe tsui tamɔ Yehowa gbee toiboo lo? Naa, toiboo hi fe afɔle, ni ninumɔ hu hi fe tooi agboi afɔ.”—1 Samuel 15:22.

Yesu wie nifeemɔ ni afeɔ kɛtsɔɔ hiɛ nɛɛ he shii abɔ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli, ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ esa akɛ amɛsaa amɛteŋ béi dani amɛkɛ afɔleshaai abaha. Afɔlei ni akpaa gbɛ kɛjɛɔ Kristofoi adɛŋ ŋmɛnɛ lɛ ji mumɔŋ nɔ̃—“yijiemɔ afɔle . . . ; no ji naabui ni jajeɔ egbɛi lɛ ayibii lɛ.” (Hebribii 13:15) Fɛɛ sɛɛ lɛ, shishitoo mla lɛ ma shi shiŋŋ lolo. Bɔfo Yohane tsɔɔ nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ akɛ ebaafee efolo akɛ mɔ ko aaakɛɛ akɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ be mli ni enyɛɛɔ enyɛmi.—1 Yohane 4:20, 21.

Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, mɔ ni kaiɔ akɛ sane ko ka ekɛ enyɛmi teŋ lɛ ji mɔ ni baatsu he nii klɛŋklɛŋ. No hewɔ lɛ ekolɛ heshibaa ni ejieɔ lɛ kpo lɛ aaanyɛ awo yibii kpakpai. Eeenyɛ eba akɛ, mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ baakpɛlɛ ekome ni mɔ ni baa eŋɔɔ ebakpɛlɛɔ lɛ diɛŋtsɛ etɔmɔi anɔ lɛ kɛ lɛ aaafee lɛ nɔ. Mose Mla lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ ato nɔ fɛɛ nɔ ni akɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ najiaŋ kɛmɔ shi ni akɛ mlijaai enumɔ mli ekome afata he. (3 Mose 6:5) Nakai nɔŋŋ hu ekomefeemɔ kɛ toiŋjɔlɛ wekukpaa ni aaasaa ato ama shi ekoŋŋ lɛ baafee mlɛo kɛ nɔtɔlɔ lɛ tsɔɔ akɛ eesumɔ ni etsu he nii kɛya hiɛ fe bɔ ni akpaa gbɛ ni afee lɛ, yɛ wiemɔ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, koni esaa nɔ fɛɛ nɔ ni efite lɛ lɛ.

Shi kɛlɛ, jeee be fɛɛ be mɔdɛŋ ni abɔɔ koni asaa atswa toiŋjɔlɛ wekukpaai ama shi lɛ yeɔ omanye. Abɛi awolo lɛ kaiɔ wɔ akɛ ewa akɛ akɛ mɔ ni ewa kɛha lɛ akɛ eeekpɛlɛ sane nɔ lɛ aaasaa béi. Abɛi 18:19 kɛɛ: “Nyɛmi ni afee lɛ efɔŋ lɛ efe maŋ ni wa, ni béi hu tamɔ mɔɔ sɛɛ adabaŋi.” Shishitsɔɔmɔ kroko kaneɔ nɛkɛ: “Ewa akɛ akɛ nyɛmi ni atɔ̃ enɔ lɛ aaasaa béi fe bɔ ni aaaye maŋ ni wa nɔ kunim: Ni amɛbéi lɛ tamɔ mɔɔ sɛɛ adabaŋi.” (The Englishman’s Bible) Shi kɛlɛ, eka shi faŋŋ akɛ, mɔdɛŋ ni abɔɔ yɛ anɔkwayeli kɛ heshibaa mli lɛ nyɛɔ eyeɔ omanye yɛ nanemɛi heyelilɔi ni sumɔɔ ni amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ mli. Shi kɛ enɛ kɔɔ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni afee he lɛ, no lɛ esa akɛ akɛ Yesu ŋaawoo ni aŋma yɛ Mateo yitso 18 lɛ atsu nii.

Béi ni Mli Wawai lɛ Saamɔ

“Shi kɛji onyɛmi ko tɔ̃ onɔ lɛ, yaa ni oyatsɔɔ lɛ etɔmɔ lɛ okɛ lɛ yii enyɔ kɛkɛ. Kɛji ebo bo toi lɛ, nyɛmi efee nyɛmi. Shi kɛji ebooo bo toi lɛ, ŋɔɔ mɔ kome loo mɛi enyɔ ofata ohe, koni odasefoi enyɔ loo etɛ naa lɛ sane fɛɛ sane ama shi. Ni kɛji amɛ hu ebooo amɛ toi lɛ, yaakɛɛ asafo lɛ; ni kɛji asafo lɛ hu nɔ etoi gbo yɛ lɛ, buu lɛ tamɔ wɔŋjalɔ kɛ toohelɔ.”—Mateo 18:15-17.

Ni kɛ Yudanyo (loo sɛɛ mli lɛ, Kristofonyo ko) kɛ naagbai ni mli wawai kpe yɛ ekɛ naanyo Yehowa jálɔ ko teŋ hu? Mɔ ni susu akɛ afee esha ashi lɛ lɛ ji mɔ ni baatsu he nii klɛŋklɛŋ. Ekɛ nɔtɔlɔ lɛ baasusu saji ahe yɛ teemɔŋ. Yɛ be mli ni ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeetao mɛi ni amɛbafi esɛɛ lɛ, eeenyɛ eba akɛ enine aaashɛ enyɛmi lɛ nɔ, titri lɛ kɛ nɔ ko he shishinumɔ kɛkɛ amɛnaaa ni aaanyɛ atsu he nii oya lɛ. Abaanyɛ asaa béi lɛ he nɔ fɛɛ nɔ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ kɛ mɛi ni ekɔɔ amɛhe diɛŋtsɛ lɛ pɛ ji mɛi ni le sane lɛ he nɔ ko.

Shi kɛlɛ, klɛŋklɛŋ nifeemɔ ni kɔɔ he lɛ pɛ kɛkɛ efeŋ nɔ ni fa. Yesu kɛɛ akɛ, kɛ aaatsu nakai shihilɛ lɛ he nii lɛ: “Ŋɔɔ mɔ kome loo mɛi enyɔ ofata ohe.” Mɛnɛɛmɛi baanyɛ afee mɛi ni na nɔ ni tee nɔ lɛ diɛŋtsɛ. Ekolɛ amɛ́nu ni mɛi lɛ ateŋ mɔ kome miigbe mɔ kroko he guɔ, aloo ekolɛ mɛi ni akɛ amɛ tee lɛ ye wolo ko ni aŋma ni akɛmiikpaŋ yɛ nɔ ko feemɔ ni fai enyɔ lɛ fɛɛ kɛ amɛhe kpaaa gbee yɛ he dɔŋŋ lɛ he odase. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɛi ni akɛyaa lɛ baanyɛ afee odasefoi kɛ́ atee saji ni tamɔ odaseyelii ni aŋma loo akɛ naabu wie lɛ shi koni adamɔ nɔ akɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni naagba lɛ eba lɛ. Yɛ biɛ hu lɛ, esa akɛ efee mɛi ni faaa tsɔ—“mɔ kome loo mɛi enyɔ”—pɛ ale naagba lɛ he nɔ ko. Enɛ haŋ naagba lɛ mli awo wu kɛ sane lɛ ji shishinumɔ ni yabaaa kɛkɛ.

Mɛɛ yiŋtoi esa akɛ mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ ana? Ani esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ ni ewo enaanyo Kristofonyo lɛ hiɛgbele ni eba lɛ shi? Yɛ Yesu ŋaawoo lɛ hewɔ lɛ, esaaa akɛ Kristofoi kɛ oyaiyeli buɔ amɛ nyɛmimɛi fɔ. Kɛ nɔtɔlɔ lɛ yoo etɔmɔ, ni ekpa he fai, ni ebɔ mɔdɛŋ akɛ eeesaa saji lɛ, mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ baaha ‘nyɛmi afee nyɛmi.’—Mateo 18:15.

Kɛ anyɛɛɛ asaa sane lɛ, akɛyahaa asafo lɛ. Tsutsu ko lɛ, enɛ tsɔɔ Yudafoi onukpai lɛ, shi sɛɛ mli lɛ, etsɔɔ onukpai ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. Ashwieɔ eshafeelɔ ni tsakeee etsui lɛ kɛjɛɔ asafo lɛ mli. No ji nɔ ni atsɔɔ akɛ abu lɛ “tamɔ wɔŋjalɔ kɛ toohelɔ,” ni ji aŋkroaŋkroi, ni Yudafoi tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ amɛhe kwraa lɛ shishi. Kristofonyo ko nyɛŋ atsu sane ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli nɛɛ he nii akɛ mɔ aŋkro. Onukpai ni ahala amɛ, ni damɔɔ asafo lɛ najiaŋ lɛ ji mɛi pɛ ni akɛ hegbɛ eha amɛ koni amɛtsu sane ni tamɔ nɛkɛ he nii.—Okɛto 1 Korintobii 5:13 he.

Nyɛ ni aaanyɛ ashwie eshafeelɔ ni tsakeee etsui lɛ tsɔɔ akɛ Mateo 18:15-17 kɔɔɔ béi bibii ahe. Yesu miitsɔɔ tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, kɛlɛ eewie nɔ ni abaanyɛ asaa yɛ mɛi enyɔ pɛ ni ekɔɔ amɛhe lɛ ateŋ lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, tɔmɔ lɛ baanyɛ afee mɔ-heguɔgbee, ni fiteɔ bulɛ ni mɔ ni agbe ehe guɔ lɛ yɔɔ lɛ yɛ hiɛdɔɔ gbɛ nɔ. Aloo ebaanyɛ ekɔ shika saji ahe, ejaakɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ tsulɔ ni enaaa mɔbɔ ni akɛ nyɔmɔ babaoo diɛŋtsɛ ni ehiɛ lɛ eke lɛ lɛ yɛ kukuji ni tsa nɔ lɛ mli. (Mateo 18:23-35) Shika ni afa ni awoko nyɔmɔ lɛ yɛ be ni atsɔɔ lɛ mli lɛ baanyɛ afee naagba ko ni hoɔ kɛkɛ ni mɛi enyɔ lɛ pɛ baanyɛ asaa yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Shi ebaanyɛ efee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, ni ji akɛ, juu, kɛji mɔ ni eyafa shika lɛ kɛ kuɛŋtimɔ sumɔɔɔ ni ewoɔ shika ni efa lɛ he nyɔmɔ.

Eshai krokomɛi yɛ ni anyɛŋ asaa yɛ Kristofoi enyɔ kɛkɛ ateŋ. Esa akɛ abɔ eshai ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ he amaniɛ, taakɛ eyɔɔ Mose Mla lɛ mli lɛ. (3 Mose 5:1; Abɛi 29:24) Nakai nɔŋŋ hu esa akɛ abɔ eshafeemɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni kɔɔ asafo lɛ hetsemɔ he lɛ he amaniɛ atsɔɔ Kristofoi onukpai lɛ.

Shi kɛlɛ, atsuuu saji babaoo ni kɔɔ béi ni ka Kristofoi ateŋ lɛ he lɛ he nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.

Ani Obaanyɛ Okɛke Kɛkɛ?

Beni Yesu tsɔɔ bɔ ni asaa béi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, etsɔɔ nɔ kroko ni he hiaa waa ni sa akɛ akase nii kɛjɛ mli. Wɔkaneɔ akɛ: “Kɛkɛ ni Petro ba eŋɔɔ ni ebakɛɛ: ‘Nuŋtsɔ, shii enyiɛ minyɛmi atɔ̃ minɔ ni miŋɔfa lɛ, kɛyashi shii kpawo lo?’ Yesu kɛɛ lɛ akɛ: ‘Mikɛɛɛo akɛ kɛyashi shii kpawo; shi moŋ shii kpawo toi nyɔŋmai-kpawo.’ ” (Mateo 18:21, 22) Yɛ be kroko mli lɛ Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛkɛ sane ake “shii kpawo gbi kome.” (Luka 17:3, 4) Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ, aatsɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ atoi sɛɛ koni amɛsaa béi kɛtsɔ efɔŋ ni amɛkɛaakekee amɛhe kwraa nɔ.

Biɛ ji he ni mɔdɛŋbɔɔ babaoo he hiaa yɛ. Mɔ ni atsi eta kɛjɛ shishijee lɛ kɛɛ akɛ: “Nyɛmimɛi komɛi leee bɔ ni afeɔ akɛ tɔmɔ keɔ diɛŋtsɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Etamɔ nɔ ni efeɔ amɛ naakpɛɛ kɛ mɔ ko tsɔɔ mli eha amɛ akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛke, klɛŋklɛŋ kwraa, koni amɛkɛbaa toiŋjɔlɛ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ yi.”

Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni [Yehowa] hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea.” (Kolosebii 3:13) No hewɔ lɛ, dani wɔɔya nyɛmi ni ekolɛ etɔ wɔnɔ lɛ ŋɔɔ lɛ, ebaahi akɛ wɔɔsusu sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe dã: Ani tɔmɔ lɛ sa nɔ ni awieɔ he? Ani minyɛŋ maha mihiɛ akpa nɔ ni eho lɛ nɔ lɛlɛŋ taakɛ anɔkwa Kristo jamɔ mumɔ lɛ tsɔɔ lɛ? Eji miji lɛ kulɛ, ani mibasumɔŋ ni akɛke mi? Ni kɛ mihala akɛ mikɛkeŋ lɛ lɛ, ani manyɛ makpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baaha misɔlemɔi ahetoo ni ekɛke mi? (Mateo 6:12, 14, 15) Sanebimɔi ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aye abua wɔ jogbaŋŋ koni wɔkɛke.

Akɛ Kristofoi lɛ, wɔ gbɛnaa nii ni he hiaa lɛ ekome ji ni wɔbaa Yehowa webii asafo lɛ mli toiŋjɔlɛ lɛ yi. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ Yesu ŋaawoo lɛ atsua nii daa. Enɛ baaye abua wɔ ni wɔkɛ sane ake kwraa. Mumɔ ni tamɔ nɛkɛ ni haa akɛ sane keɔ lɛ baaha nyɛmimɛi asuɔmɔ ni ji Yesu kaselɔi lɛ akadimɔ nii lɛ aya nɔ.—Yohane 13:34, 35.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kristofoi baanyɛ asaa amɛteŋ béi kɛtsɔ Yesu ŋaawoo lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje