Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 10/15 bf. 16-21
  • Ani Otsɔɔ Mɔ Nii Taakɛ Yesu Fee Lɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Otsɔɔ Mɔ Nii Taakɛ Yesu Fee Lɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Etsɔɔmɔ Shɛ Tsui Mli
  • Yesu Ŋmɛɛ Sane He Beni Suɔmɔ Biɔ ni Afee Nakai Lɛ
  • Ni mɔ Ko Aaatsɔ “Kita lɛ Binuu”
  • Yesu Sumɔɔ Gbekɛbii ni Enuɔ Amɛ Shishi
  • ‘Ŋmɛlɛtswaa lɛ Eshɛ!’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Yesu Kristo—Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ Ni Fe Fɛɛ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Yesu Jie “Nilee ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ” lɛ Kpo
    Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
  • “Okadi Mito Miha Nyɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 10/15 bf. 16-21

Ani Otsɔɔ Mɔ Nii Taakɛ Yesu Fee Lɛ?

“Mɛi lɛ ahe jɔ̃ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ; ejaakɛ etsɔɔ amɛ nii akɛ mɔ ko ni yɔɔ hegbɛ, shi tamɔɔɔ amɛ woloŋmalɔi lɛ.”—MATEO 7:28, 29.

1. Namɛi nyiɛ Yesu sɛɛ beni etsɔɔ nii yɛ Galilea lɛ, ni mɛni Yesu fee yɛ he?

HE FƐƐ HE ni Yesu aaaya lɛ, asafoi lɛ buaa amɛhe naa kɛbaa eŋɔɔ. “Ni Yesu kpa Galilea muu lɛ fɛɛ, etsɔɔ nii yɛ amɛkpeehei lɛ, ni eshiɛɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ etsɔɔ, ni etsaa hela fɛɛ hela kɛ hejaramɔ fɛɛ hejaramɔ yɛ ma lɛŋ.” Beni enitsumɔi lɛ ahe amaniɛbɔɔ lɛ gbɛ shwa lɛ, “mɛi pii jɛ Galilea kɛ Dekapoli kɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Yordan sɛɛ nyiɛ esɛɛ.” (Mateo 4:23, 25) Beni ena amɛ lɛ, “emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ, akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ.” Yɛ be mli ni etsɔɔ amɛ nii lɛ, amɛnu emlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ ni eyɔɔ kɛha amɛ lɛ he; nii ni tamɔ tsabaa kɛha amɛpilamɔi nɛɛ ji nɔ ni gbala amɛ kɛbɛŋkɛ lɛ.—Mateo 9:35, 36.

2. Kɛfata naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ahe lɛ, mɛni hu gbala gbɔmɛi babaoo kɛba eŋɔɔ?

2 Mɛɛ naakpɛɛ gbɔmɔtsoŋ tsamɔi po Yesu fee nɛkɛ—eha kpitiyelɔi ahe tse, toimulɔi nu nii, shwilafoi na nii, obubuafoi nyiɛ, gbohii ba wala mli ekoŋŋ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa hewalɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ kpojiemɔ kɛtsɔ Yesu nɔ lɛ baagbala gbɔmɛi asafoi babaoo diɛŋtsɛ! Shi jeee naakpɛɛ nibii lɛ pɛ gbala amɛ; gbɔmɛi asafoi babaoo ba kɛha mumɔŋ tsamɔi ni Yesu kɛha yɛ be mli ni etsɔɔ nii lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, bo lɛ kadimɔ bɔ ni amɛhere nɔ amɛha beni amɛnu e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ni ehe gbɛi lɛ sɛɛ lɛ: “Beni Yesu egbe wiemɔi lɛ anaa lɛ, mɛi lɛ ahe jɔ̃ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ; ejaakɛ etsɔɔ amɛ nii akɛ mɔ ko ni yɔɔ hegbɛ, shi tamɔɔɔ amɛ woloŋmalɔi lɛ.” (Mateo 7:28, 29) Amɛ rabifoi lɛ tsɛɔ blemasaji ni akɛ naabu ewie ni ji amɛ blema rabifoi lɛ awiemɔ akɛ amɛ hegbɛ ni fiɔ amɛtsɔɔmɔi lɛ asɛɛ. Yesu kɛ hegbɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ tsɔɔ amɛ nii: “Nɔ fɛɛ nɔ ni miwieɔ lɛ, bɔ ni Tsɛ lɛ ekɛɛ mi lɛ, nakai miwieɔ.”—Yohane 12:50.

Etsɔɔmɔ Shɛ Tsui Mli

3. Gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ eshɛɛ saji lɛ ha lɛ yɛ sɔrɔto yɛ woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ anɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Sɔrɔto-feemɔ ni yɔɔ Yesu tsɔɔmɔ lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ anɔ lɛ teŋ lɛ jeee nɔ ni kɔɔ amɛtsɔɔmɔ lɛ mli saji pɛ kɛkɛ he—anɔkwalei ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai ni ji gbɔmɛi ablemasaji ni tsii ni akɛ naabu tãa lɛ—shi gbɛ ni atsɔɔ nɔ atsɔɔ nii lɛ hu he. Woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ woɔ amɛhe nɔ ni amɛyɛ keketee, amɛpupuuɔ amɛhe ni amɛdiɔ sabalai wuji asɛɛ ni amɛkwɛɔ mɛi foji lɛ yɛ shikpɔŋ akɛ “mɛi ni alomɔ amɛ.” Shi, Yesu he jɔ, emli hi, efeɔ ejurɔ, enuɔ he ehaa mɔ, ebaa ehe shi, ni emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ. Jeee akɛ Yesu jɛ etsui mli ekɛ wiemɔi ni ja tsɔɔ nii kɛkɛ, shi ekɛ wiemɔi ni ŋɔɔ, ni bote etoibolɔi lɛ atsuii amli tsu nii. Eshɛɛ saji ni miishɛɛ yɔɔ mli lɛ gbala gbɔmɛi kɛba eŋɔɔ, ekanya amɛ ni amɛtee sɔlemɔwe lɛ koni amɛyabo lɛ toi, ni eha amɛnyiɛ esɛɛ, ni amɛkɛ miishɛɛ boɔ lɛ toi. Amɛbaa eŋɔɔ tamɔ asafoi babaoo koni amɛbabo lɛ toi, ni amɛjaje akɛ: “Bɔ ni gbɔmɔ nɛɛ wieɔ lɛ, mɔ ko ewieko nakai da.”—Yohane 7:46-49; Marko 12:37; Luka 4:22; 19:48; 21:38.

4. Mɛni yɔɔ Yesu shiɛmɔ lɛ mli ni no titri gbala gbɔmɛi babaoo nakai lɛ?

4 Eji anɔkwale akɛ, yiŋtoi ni ha gbɔmɛi lɛ kɛ amɛhe kpɛtɛ ehe lɛ jɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni ekɛtsɔɔ amɛ nii lɛ. Yesu na nɔ ni mɛi krokomɛi na lɛ, shi ekɛ nii ni amɛsusuko he da tsɔɔ amɛ nii. Ŋa nɔ fɔfɔii ni daraa, loofɔji ni miimamɔ amɛtsui, gbɔmɛi ni miidu nii, tookwɛlɔi ni kɛ tooi ni elaaje miiba shia, yei ni miikpɛ mama heei kɛmiikpɛtɛ ememeji amli, gbekɛbii ni miishwɛ yɛ blohui amli, wolɛi ni miigbala amɛyaai—nibii ni asɛɛɛ he ni mɔ fɛɛ mɔ naa lɛ—jeee nibii foji yɛ Yesu hiŋmɛiiaŋ. He fɛɛ he ni eeekwɛ lɛ, enaa nɔ ni eeenyɛ ekɛtsu nii ni ekɛfee Nyɔŋmɔ kɛ E-Maŋtsɛyeli lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ aloo ni eeetsɔ nɔ ekɛtsɔɔ gbɔmɛi ni ebɔle ehe lɛ nɔ ko.

5. Yesu kɛ enɔkwɛmɔ nii lɛ damɔ mɛni nɔ, ni mɛni ha ebɛbuai lɛ fee nɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nakai lɛ?

5 Yesu nɔkwɛmɔ nii loo ebɛbuai lɛ damɔ daa gbi shihilɛ mli nibii ni gbɔmɛi lɛ ena shii abɔ lɛ anɔ, ni kɛ akɛ anɔkwalei nɛɛ to nibii ni ale momo lɛ ahe lɛ, eboteɔ mɛi ni boɔ toi lɛ ajwɛŋmɔi amli oya kɛ vii hu. Jeee akɛ aanu anɔkwalei nɛɛ kɛkɛ; shi afeɔ he mfoniri yɛ jwɛŋmɔ lɛ hiŋmɛi mli ni ekaimɔ yɛ sɛɛ mli waaa. Nɔ ni ekadi Yesu abɛbuai lɛ ji nibii ni mli ka shi faŋŋ, saji ni he ehiaaa ehaaa enɛɛmɛi ahiɛ koni etsi anɔkwalei ni amɛaanu shishi lɛ gbɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he abɛbua lɛ he okwɛ. Onaa bɔ ni naanyo kpakpa ji lɛ yɛ faŋŋ mli. (Luka 10:29-37) Agbɛnɛ bihii enyɔ lɛ hu—mɔ ni kɛɛ ebaatsu weintrom lɛ mli nii shi eyaaa, kɛ mɔ kroko lɛ ni kɛɛ akɛ eyaaa shi etee lɛ hu yɛ. Onaa nɔ ni he hiaa titri yɛ toiboo diɛŋtsɛ mli lɛ oya— nitsumɔ ni akɛwo odɛŋ lɛ ni oootsu. (Mateo 21:28-31) Jwɛŋmɔi wɔɔɔ ni ekpaaa shi hu yɛ Yesu nitsɔɔmɔ ni kanyaa mɔ lɛ mli. Jwɛŋmɔi nɛɛ bɛ deka kwraa kɛ sane toiboo kɛ nii ni anaa.

Yesu Ŋmɛɛ Sane He Beni Suɔmɔ Biɔ ni Afee Nakai Lɛ

6. Mɛɛ be mli sane shishi ni anuɔ, loo sane he ŋmɛɛmɔ bafeɔ nɔ ni yeɔ buaa titri?

6 Yɛ bei pii amli lɛ, kɛ Biblia lɛ wie akɛ mɔ ko nuɔ sane shishi lɛ, shishigbɛ niŋmaa ko tsɔɔ akɛ etsɔɔ akɛ eshishinumɔ ji ni aŋmɛɛ sane he. Nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ŋmɛɛɔ sane he kɛ ekolɛ shihilɛi komɛi ha mɔ lɛ fee nii ni ehiii ni efee lɛ. Esa akɛ wɔnu sane shishi, loo wɔŋmɛɛ sane he, yɛ bei komɛi amli. Esa akɛ onukpai asumɔ akɛ amɛaaŋmɛɛ sane he kɛ suɔmɔ miibi ni afee nakai, ni tsuitsakemɔ hu kɛ nɔ ni aaadamɔ nɔ afee nakai yɛ. (1 Timoteo 3:3; Yakobo 3:17) Yesu shi sane-he-ŋmɛɛmɔ he nɔkwɛmɔ nii babaoo efɔ shi, kɛ́ musuŋtsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ miibi ni efee nakai yɛ nɔ ni mla lɛ biɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.

7. Mɛni ji sane he ni Yesu ŋmɛɛ lɛ ahe nɔkwɛmɔ nii komɛi?

7 Yesu kɛɛ be ko akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwaa mi yɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ, mi hu makwa lɛ yɛ mi-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ.” Shi ekpooo Petro, eyɛ mli akɛ ekwa lɛ shii etɛ. Shihilɛi komɛi kɛ enɛɛmɛi ba, ni eka shi faŋŋ akɛ Yesu susu enɛɛmɛi ahe. (Mateo 10:33; Luka 22:54-62) Ni shihilɛi komɛi ni ba hewɔ ni yoo ni he tseee ni la hoɔ lɛ lɛ ku Mose Mla lɛ mli ni eba asafoi babaoo lɛ ateŋ lɛ. Yesu ebuuu lɛ fɔ hu. Enu bɔ ni efee yeyeeye eha lɛ shishi. (Marko 1:40-42; 5:25-34; kwɛmɔ Luka 5:12, 13 hu.) Yesu ekɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ amɛkaha ayoo lɛ akɛ Mesia lɛ, ni kɛlɛ ekɛ ehe kpɛtɛɛɛ nakai mla lɛ he gbagbalii beni ejie lɛ diɛŋtsɛ ehe kpo etsɔɔ Samaria yoo ko yɛ nu bu lɛ he lɛ. (Mateo 16:20; Yohane 4:25, 26) Yɛ saji nɛɛ fɛɛ mli lɛ, suɔmɔ, mɔbɔnalɛ, kɛ musuŋtsɔlɛ ha sane-he-ŋmɛɛmɔ nɛɛ bafee nɔ ni sa.—Yakobo 2:13.

8. Mɛɛ be mli woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ tsɔmɔɔ mlai lɛ, ni mɛɛ be amɛfeŋ nakai?

8 Esoro woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ ni eŋmɛɛɛ saji ahe lɛ yɛ enɛ mli. Kɛ eba akɛ nɔ ko kɔɔ amɛhe lɛ, amɛbaaku amɛ Hejɔɔmɔ Gbi he blemasaji lɛ amli koni amɛnyiɛ amɛ tsina hiɛ kɛyanu nu. Aloo kɛ amɛtsina loo binuu gbee nu bu mli lɛ, amɛbaaku Hejɔɔmɔ Gbi lɛ mli koni amɛyajie lɛ. Shi amɛŋmɛɛɛ saji ahe bibioo ko kwraa amɛhaaa gbɔmɛi foji lɛ! Amɛ diɛŋtsɛ lɛ “amɛsumɔɔɔ akɛ amɛkɛ amɛwao kome tsiɔ [taomɔ nii lɛ].” (Mateo 23:4; Luka 14:5) Kɛha Yesu lɛ, gbɔmɛi ahe hiaa babaoo fe mlai babaoo; kɛha Farisifoi lɛ, mlai ahe hiaa babaoo fe gbɔmɛi.

Ni mɔ Ko Aaatsɔ “Kita lɛ Binuu”

9, 10. Beni amɛku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem lɛ, nɛgbɛ Yesu fɔlɔi lɛ yana lɛ yɛ, ni mɛni saji ni Yesu bibii lɛ tsɔɔ?

9 Mɛi komɛi yeɔ awerɛho akɛ Yesu gbekɛbiiashi he sane kome pɛ yɔɔ ni aŋma afɔ shi. Ni kɛlɛ mɛi pii yɔseee bɔ ni nakai nii lɛ tsɔɔ nɔ ko wulu ha lɛ. Abɔ enɛ he amaniɛ aha wɔ yɛ Luka 2:46, 47: “Ni eba mli akɛ gbii etɛ sɛɛ lɛ amɛyana lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni eta shi yɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ eebo amɛ toi ni eebibii amɛ nii. Ni mɛi fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ anaa kpɛ amɛhe yɛ enilee kɛ hetooi ni ehaa lɛ ahewɔ.” Kittel Theological Dictionary of the New Testament lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ baa akɛ, yɛ sane nɛɛ mli lɛ, Hela wiemɔ kɛha “eebibii amɛ nii” lɛ etsɔɔɔ gbekɛ nuu ko ni miitao nɔ ko mli ale kɛkɛ. Wiemɔ lɛ baanyɛ adamɔ shi aha saji ni abiɔ yɛ saneyeli he ni akɛpɛiɔ, akɛtaoɔ saji amli, saji ni akuɔ sɛɛ abiɔ “akɛboteɔ Farisifoi kɛ Sadukifoi lɛ asanebimɔi kɛ ŋaatsɔɔ lɛ amli,” tamɔ nɔ ni atsi ta yɛ Marko 10:2 kɛ 12:18-23 lɛ.

10 Nakai wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo lɛ nɔŋŋ yaa nɔ akɛ: “Yɛ bɔ ni akɛtsu nii aha nɛɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ abi kɛji . . . Luka 2:46 etsɔɔɔ gbekɛ nuu sanebimɔi ni ekɛmiitao nibii amli ale tsɔ, shi moŋ omanye ni E-ye yɛ ekɛ amɛ ŋwanejee mli. Kuku 47 baafee nɔ ni sa sɛɛkpee jwɛŋmɔ nɛɛ jogbaŋŋ.”a Bɔ ni Rotherham shishitsɔɔmɔ lɛ tsɔɔ kuku 47 shishi lɛ kɛbaa tamɔ naataomɔ diɛŋtsɛ: “Agbɛnɛ mɛi fɛɛ ni bo lɛ toi lɛ nyɛɛɛ amɛhe nɔ amɛye, yɛ eshishinumɔ kɛ ehetooi lɛ ahewɔ.” Robertson Word Pictures in the New Testament lɛ kɛɔ akɛ bɔ ni amɛnaa kpɛɔ amɛhe be fɛɛ be lɛ tsɔɔ akɛ “amɛnyɛɛɛ amɛhe nɔ amɛye, tamɔ oookɛɛ amɛhiŋmɛii ekɛ̃lɛ̃ agboi kɛbamamɔ shi.”

11. Te Maria kɛ Yosef fee amɛnii yɛ nɔ ni amɛna ni amɛnu lɛ he amɛha tɛŋŋ, ni mɛɛ jwɛŋmɔ jamɔ he nikaselɔi awiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko kɛhaa?

11 Beni yɛ naagbee lɛ Yesu fɔlɔi lɛ ba jɛmɛ lɛ, “amɛhe jɔ̃ amɛhe.” (Luka 2:48) Robertson kɛɔ akɛ Hela wiemɔ ni jeɔ kpo yɛ sane nɛɛ mli lɛ tsɔɔ “ni akɛ nɔ ko aaashi nɔ ko, tamɔ akɛ atswɛrɛ shwieɔ mɔ ko.” Ekɛfata he akɛ, nɔ ni Yosef kɛ Maria na ni amɛnu lɛ ha amɛhe jɔ̃ amɛhe tamɔ “akɛ nɔ ko shiɔ mɔ” lɛ. Yɛ eshishinumɔ naa lɛ, Yesu ji tsɔɔlɔ ni he yɔɔ naakpɛɛ momo. Ni yɛ sane ni ba yɛ sɔlemɔwe nɛɛ hewɔ lɛ, Kittel niŋmaa lɛ tsɔɔ akɛ “Yesu eje béi ni yɛ naagbee lɛ mɛi ni E-teɔ shi ewoɔ amɛ lɛ baaŋmɛɛ amɛhe amɛha lɛ shishi momo.”

12. Mɛni kadi sɛɛ mli naataomɔi ni Yesu kɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ na lɛ?

12 Ni amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha hu! Afii komɛi asɛɛ lɛ, nɛkɛ sanebimɔi nɛɛ nɔŋŋ nɔ Yesu tsɔ ni ekɛye Farisifoi lɛ anɔ kunim kɛyashɛ he ni “kɛjɛ no gbi lɛ nɔ lɛ, mɔ ko ekaaa lɛ nɔ ko bimɔ dɔŋŋ” lɛ. (Mateo 22:41-46) Aha Sadukifoi lɛ hu mua amɛnaa yɛ gbohiiashitee lɛ he sane lɛ he, ni “amɛkaaa lɛ sane ko bimɔ dɔŋŋ.” (Luka 20:27-40) Woloŋmalɔi lɛ hu yeee omanye ko. Beni amɛteŋ mɔ kome kɛ Yesu etao saji anaa lɛ, “mɔ ko mɔ ko ekaaa lɛ sane ko bimɔ dɔŋŋ.”—Marko 12:28-34.

13. Mɛni ha nii ni tee nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ fee nɔ ni sa kadimɔ jogbaŋŋ yɛ Yesu shihilɛ mli lɛ, ni mɛɛ nɔ kroko hu ehaa aleɔ mli jogbaŋŋ?

13 Mɛni hewɔ sane ni ba Yesu kɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ yɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ egbekɛbiiashi lɛ ji nɔ ni ahala akɛ aaagba he sane lɛ? Eji tsakemɔ be ni sa kadimɔ yɛ Yesu shihilɛ mli. Beni eye aaafee afii 12 lɛ mli ni ebatsɔ mɔ ni Yudafoi lɛ aaatsɛ lɛ akɛ “kita lɛ binuu,” ni baanyɛ aye emli akpɔi lɛ fɛɛ nɔ. Beni Maria kɛɛ Yesu akɛ eha lɛ kɛ Yosef ehao waa yɛ jwɛŋmɔ mli lɛ, ebinuu lɛ hetoo lɛ tsɔɔ akɛ eka shi faŋŋ akɛ eyɔseɔ bɔ ni efɔmɔ ba yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ ha kɛ wɔsɛɛ be mli Mesia ni eeetsɔ lɛ. Nɔ ni tsɔɔ nakai ji gbɛ ni yɔɔ tɛ̃ɛ nɔ ni etsɔ ekɛɛ akɛ, Nyɔŋmɔ ji e-Tsɛ lɛ: “Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛya ni nyɛyatao mi? Ani nyɛleee akɛ esa akɛ mahi mi-Tsɛ we lɛ?” Yɛ heniianaa lɛ, enɛ ji klɛŋklɛŋ wiemɔi ni jɛ Yesu daaŋ ni aŋma afɔ shi yɛ Biblia lɛ mli, ni amɛtsɔɔ akɛ ehiɛ yɛ yiŋtoo hewɔ ni Yehowa tsu lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, nii ni tee nɔ nɛɛ fɛɛ tsɔɔ nɔ titri ko diɛŋtsɛ.—Luka 2:48, 49, NW.

Yesu Sumɔɔ Gbekɛbii ni Enuɔ Amɛ Shishi

14. Mɛɛ saji otii komɛi ni yɔɔ miishɛɛ ni kɔɔ gbekɛ Yesu he ni tee nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ baaha gbekɛbii ajwɛŋmɔ ahi nɔ?

14 Esa akɛ gbekɛbii titri anya nɛkɛ sane nɛɛ he. Etsɔɔ bɔ ni Yesu kase nii waa beni edaa kɛtsɔɔ obalanyo lɛ. Rabifoi ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ anaa kpɛ amɛhe yɛ “kita lɛ binuu” ni eye afii 12 nɛɛ he. Ni kɛlɛ etee nɔ ekɛ Yosef tsu nii yɛ kapintɛ nitsumɔ he lɛ, “ni eba ehe shi” eha lɛ kɛ Maria ni etee ehiɛ yɛ “duromɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ.”—Luka 2:51, 52.

15. Yesu fi gbekɛbii asɛɛ yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ be lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni enɛ tsɔɔ kɛhaa gbekɛbii ŋmɛnɛ?

15 Yesu fi gbekɛbii asɛɛ waa yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ mli: “Beni osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ na naakpɛɛ nii ni efee lɛ kɛ gbekɛbii lɛ ni bolɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ akɛ: ‘Hosiana David bi!’ lɛ, amɛmli wo la, ni amɛkɛɛ lɛ akɛ: ‘Oonu nɔ ni mɛnɛɛmɛi kɛɔ nɛɛ lo?’ Ni Yesu kɛɛ amɛ akɛ: ‘Hɛɛ, ani nyɛkaneko da akɛ: “Abifabii kɛ fufɔbii anaa ni osaa yijiemɔ oto yɛ”?’ ” (Mateo 21:15, 16; Lala 8:3) Efiɔ gbekɛbii akpei ohai abɔ ni ŋmɛnɛ amɛhiɛɔ amɛ emuuyeli mli ni amɛkɛ yijiemɔ haa, ni amɛteŋ mɛi komɛi po kɛ amɛwala shaa afɔle yɛ nakai feemɔ mli lɛ asɛɛ nakai nɔŋŋ!

16. (a) Mɛni Yesu tsɔɔ ebɔfoi lɛ kɛtsɔ gbekɛ bibioo ni ekɛ lɛ badamɔ amɛteŋ lɛ nɔ? (b) Mɛɛ be ni he hiaa waa yɛ Yesu shihilɛ mli ena be kɛ̃ kɛha gbekɛbii?

16 Beni bɔfoi lɛ je ŋwane yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ, Yesu kɛɛ 12 lɛ akɛ: “ ‘Kɛ mɔ ko miitao klɛŋklɛŋ mɔ atsɔ lɛ, eeetsɔ mɛi fɛɛ sɛɛkpelɔ kɛ mɛi fɛɛ tsulɔ.’ Ni eŋɔ gbekɛ bibioo ko ni ekɛ lɛ damɔ amɛteŋ, ni eloo lɛ atuu, ni ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Mɔ fɛɛ mɔ ni ŋɔɔ gbekɛbii bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome yɛ migbɛi anɔ lɛ, eŋɔɔ mi; ni mɔ ni ŋɔɔ mi lɛ, jeee mi eŋɔɔ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ.’ ” (Marko 9:35-37) Agbɛnɛ, beni efaa gbɛ kɛyaa Yerusalem yɛ naagbee kwraa, koni ekɛ piŋmɔ kɛ gbele ayakpe lɛ, ena be eha gbekɛbii: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ; ni nyɛkatsia amɛ gbɛ, ejaakɛ gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ji amɛnɔ̃.” Kɛkɛ ni “eloo amɛ atuu, ni eŋɔ eniji eshwie amɛnɔ ni ebɔi amɛ jɔɔmɔ.”—Marko 10:13-16, NW.

17. Mɛni hewɔ ewaaa haaa Yesu akɛ ekɛ gbekɛbii aaabɔ lɛ, ni mɛni esa akɛ gbekɛbii akai yɛ ehe?

17 Yesu le bɔ ni gbekɛ ji yɛ onukpai ajeŋ. Ekɛ onukpai hi shi, ekɛ amɛ tsu nii, ele bɔ ni abaa he shi ahaa amɛ, ni enu miishɛɛ kɛ shweshweeshwe feemɔ ni tsɔɔ bɔ ni amɛsumɔɔ mɔ lɛ he. Gbekɛbii, nɛkɛ Yesu nɛɛ nɔŋŋ ji nyɛnaanyo lɛ; egbo kɛha nyɛ, ni nyɛaahi shi kɛya naanɔ kɛ nyɛbo ekitai atoi.—Yohane 15:13, 14.

18. Mɛɛ susumɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ esa akɛ wɔha ahi wɔjwɛŋmɔ mli, titri lɛ yɛ nɔnyɛɛ loo amanehulu bei amli?

18 Ni aaafee nii ni Yesu efa lɛ waaa tamɔ bɔ ni anaa lɛ lɛ. Gbekɛbii, eyɛ kɛha nyɛ, ni eyɛ kɛha mɔ fɛɛ mɔ hu, tamɔ bɔ pɛ ni wɔkane yɛ Mateo 11:28-30 lɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛ jatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipa lɛ nyɛfɔa nyɛnɔ [loo, “Nyɛkɛ mi aterea mipa lɛ,” NW shishigbɛ niŋmaa] ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli, ni nyɛaana hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipa lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” Bo lɛ susumɔ he okwɛ, beni oyaa nɔ yɛ oshihilɛ mli ni osɔmɔɔ Yehowa lɛ, Yesu hu nyiɛ omasɛi, eeha opã lɛ afee nɔ ni eteremɔ waaa koni jatsu lɛ afee nɔ ni etsiii. Eji susumɔ ko ni miishɛɛ yɔɔ mli kɛha wɔ fɛɛ!

19. Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ gbɛ̀i ni Yesu tsɔɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ ahe wɔbaanyɛ wɔti mli yɛ be kɛ bei amli?

19 Yɛ be mli ni wɔti gbɛi ni Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ fioo mli wɔkwɛ nɛɛ sɛɛ lɛ, ani wɔnaa akɛ wɔtsɔɔ nii taakɛ efee nii lɛ? Kɛ wɔna mɛi ni he yeɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ loo mumɔŋ hɔmɔ miiye amɛ lɛ, ani musuŋshaa tsirɛɔ wɔ koni wɔfee bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛye wɔbua amɛ? Kɛ wɔmiitsɔɔ nii lɛ, ani wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, aloo, taakɛ Farisifoi lɛ ji lɛ, wɔtsɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusumɔi? Ani wɔhiɛ hiɔ daa gbi nibii ni ebɔle wɔhe kɛkpe ni abaanyɛ akɛtsu nii ni akɛtsɔɔ saji amli, afee he mfoniri, aha efee faŋŋ, ni eha mumɔŋ anɔkwalei lɛ ashishinumɔ mli alɛɛ lɛ anɔ? Ani wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ keketee ni wɔɔfee yɛ mlai komɛi ahe, yɛ be mli ni yɛ shihilɛi komɛi ahewɔ lɛ, suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ moŋ, yɛ mlai nɛɛ ahe nitsumɔ ni wɔɔŋmɛɛ he lɛ hewɔ? Ni gbekɛbii hu? Ani wɔjieɔ amɛhe susumɔ kɛ mlihilɛ ni Yesu jie lɛ kpo yɛ amɛhe lɛ nɔŋŋ kpo? Ani owoɔ ogbekɛbii lɛ hewalɛ ni amɛkase gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ efee enii akɛ gbekɛ lɛ? Ani okɛ shiŋŋfeemɔ baafee nii taakɛ Yesu fee lɛ, shi obaafee klalo akɛ okɛ miishɛɛ aaahere mɛi ni tsakeɔ amɛtsui lɛ, yɛ gbɛ ni wuɔ buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ nɔ?—Mateo 23:37.

20. Mɛɛ miishɛɛ susumɔ ko wɔɔnyɛ ni wɔkɛshɛje wɔmii yɛ be mli ni wɔsɔmɔɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ?

20 Kɛ wɔmia wɔhiɛ wɔfee nɔ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔtsɔɔ nii taakɛ Yesu fee lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ebaaha ‘ni wɔkɛ lɛ abaje epã ni eteremɔ waaa lɛ shishi.’—Mateo 11:28-30.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Kɛlɛ, wɔyɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔhe wɔye akɛ Yesu baajie bulɛ ni sa kpo aha mɛi ni dara fe lɛ lɛ, titri lɛ yiteŋ wajiatsɛmɛi lɛ kɛ osɔfoi lɛ.—Okɛto 3 Mose 19:32; Bɔfoi lɛ Asaji 23:2-5 he.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni hewɔ asafoi lɛ ke yuu kɛba Yesu ŋɔɔ lɛ?

◻ Mɛni hewɔ Yesu ŋmɛɛɔ mlai komɛi ahe yɛ bei komɛi amli lɛ?

◻ Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ saji ni Yesu bibii sɔlemɔwe tsɔɔlɔi lɛ amli?

◻ Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ gbekɛbii bɔ ha lɛ mli?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje