Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 5/15 bf. 26-27
  • Egbɔko Tsɔ̃ Bɔ ni Enyɛŋ Esɔmɔ Yehowa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Egbɔko Tsɔ̃ Bɔ ni Enyɛŋ Esɔmɔ Yehowa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Ejeee Sɔlemɔwe lɛ Kwraa”
  • Jɔɔmɔ ko ni Akpaaa Gbɛ
  • Hana Nɔkwɛmɔ Nɔ Kpakpa Lɛ
  • Latvia Kpɛlɛ Sanekpakpa lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Yibii Ní Aaawo Yɛ Nyɔŋmɔjamɔ Mli Yɛ Gbɔlɛ Beaŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Sɔɔmɔ Yehowa Dani Gbii Fɔji lɛ Aba
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 5/15 bf. 26-27

Egbɔko Tsɔ̃ Bɔ ni Enyɛŋ Esɔmɔ Yehowa

MƐI ni edara yɛ afii amli lɛ babaoo susuɔ akɛ miishɛɛ he hiɛnɔkamɔ fioo ko pɛ yɔɔ amɛshihilɛ be afii ni eshwɛ lɛ amli. Yoo hiɛtserɛjielɔ ko ni miigbɔ ni ale lɛ waa po kɛɛ akɛ: “Mifee mishihilɛ fɛɛ basaa, ni ekpe sɛɛ tsɔ fe bɔ ni matsake enɛ . . . Kɛ mikome too miishera shi lɛ, misusuɔ mishihilɛ ni eho momo lɛ mli saji ahe, ni mibɛ bɔ ni mikɛtsu nii miha lɛ he miishɛɛ . . . Miifo shi yɛ he fɛɛ he kɛkɛ ni minyɛɛɛ mahi he kome.”

Yoo nukpa ko ni hi shi aaafee afii 2,000 ni eho nɛ lɛ naaa naagba ko ni tamɔ nakai. Eji yoo okulafo ko ni eye afii 84 moŋ, shi eyɛ ekaa, eyɛ miishɛɛ, ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ enɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Egbɛi ji Hana, ni eyɛ yiŋtoo titri hewɔ ni eyɔɔ miishɛɛ lɛ. Mɛni ji no?

“Ejeee Sɔlemɔwe lɛ Kwraa”

Sanekpakpa ŋmalɔ Luka haa wɔleɔ Hana. Ekɛɛ akɛ, “Ni gbalɔyoo ko ni atsɛɔ lɛ Hana yɛ, ni ji Fanuel biyoo ni jɛ Asher akutso lɛŋ” yɛ Israel. Akɛ gbalɔyoo lɛ, eyɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ, ni ji nikeenii lɛ eko yɛ jwɛŋmɔ pɔtɛɛ ko naa. Ni Hana na hegbɛ wulu ko akɛ egba, titri lɛ yɛ be pɔtɛɛ ko mli.

Luka kɛfataa he akɛ: “Ni egbɔ naakpa, ni ekɛ ewu ehi shi afii kpawo kɛjɛ ebalayeiaŋ, ni okulafoyoo ji lɛ, ni eye aaafee afii nyɔŋmai-kpaanyɔ-kɛ-ejwɛ.” (Luka 2:36, 37) Ekolɛ, Hana batsɔ yoo okulafo beni eji obalayoo kwraa. Kristofoi yei okulafoi ni eye afii komɛi lɛ le awerɛho babaoo ni mli wa ni ayeɔ yɛ wu ni asumɔɔ lɛ lɛ gbele hewɔ. Shi, taakɛ eji yɛ yei Nyɔŋmɔ jalɔi babaoo ni yɔɔ wɔgbii nɛɛ amli lɛ ahe lɛ, Hana haaa shihilɛ loo niiashikpamɔ ni yɔɔ mɔbɔ nɛɛ kɛ esɔɔmɔ ni ekɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ aba naagbee.

Luka kɛɔ wɔ akɛ Hana “ejeee sɔlemɔwe lɛ kwraa” yɛ Yerusalem. (Luka 2:37) Ehiɛ sɔ jɔɔmɔ ni jɛɔ sɔɔmɔ ni ekɛhaa yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ mli baa lɛ waa. Enifeemɔi tsɔɔ akɛ lɛ, akɛ mɔ ni tamɔ lalatsɛ-maŋtsɛ David lɛ, eyɛ nɔ koome pɛ ni eeebi Yehowa. Ni mɛni ji no? David la lala akɛ: “Nɔ koome mibiɔ yɛ Yehowa dɛŋ, no sɛɛ gbɛ mitaoɔ: akɛ mahi shi yɛ Yehowa we lɛ miwala gbii abɔ fɛɛ, ni mana Yehowa mlihilɛ lɛ, ni makwɛ esɔlemɔwe lɛ.” (Lala 27:4) Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ hu lɛ, Hana tamɔ Kristofoi yei ŋmɛnɛ ni yɔɔ he miishɛɛ akɛ amɛaahi Yehowa jamɔ he lɛ daa lɛ.

Hana kɛ jamɔ krɔŋŋ ha Yehowa nyɔɔŋ kɛ shwane. Efee enɛ yɛ “buadayeli kɛ faikpamɔ” mli, ni tsɔɔ ŋkɔmɔyeli kɛ nii ni akɛ ekaa taoɔ. (Luka 2:37) Ekolɛ afii ohai abɔ sɔŋŋ ni Yudafoi lɛ kɛbaje Jeŋmajiabii ahewalɛ shishi, ni nɔ ni fata he ji jamɔ mli nifeemɔi ni fite aahu po akɛ enɛ sa sɔlemɔwe lɛ kɛ emli osɔfoyeli gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ, baanyɛ afee nɔ ni ha Hana ye buada ni esɔle ekɛkpa Yehowa Nyɔŋmɔ fai lɛ. Shi eyɛ nɔ hewɔ hu ni esa akɛ eha emii ashɛ ehe, titri lɛ yɛ naakpɛɛ nɔ ko ni ba gbi ko, ni sa kadimɔ waa yɛ afi 2 D.Ŋ.B. lɛ hewɔ.

Jɔɔmɔ ko ni Akpaaa Gbɛ

Abifao Yesu nyɛ, Maria, kɛ etsɛ, Yosef ni kwɛ lɛ lɛ kɛ lɛ ba Yerusalem sɔlemɔwe lɛ yɛ gbi ni sa kadimɔ waa nɛɛ mli. Simeon ni egbɔ lɛ na abifao lɛ ni ewie gbalɛ wiemɔi yɛ nakai be lɛ mli. (Luka 2:25-35) Hana yɛ sɔlemɔwe lɛ taakɛ efeɔ daa lɛ. Luka bɔ amaniɛ akɛ: “Lɛ hu eba yɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ mli nɔŋŋ.” (Luka 2:38) Kwɛ bɔ ni Hana mli aaafili lɛ be mli ni ehiŋmɛii ni enaaa nii jogbaŋŋ lɛ na wɔsɛɛ be mli Mesia lɛ!

No mli lɛ Nyɔŋmɔ bɔfo ko etsɔ hiɛ yɛ gbii nyɔŋmai ejwɛ ni eho lɛ mli ehɛle tookwɛlɔi ni bɛŋkɛ Betlehem lɛ ashi kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Naa, mibagba nyɛ miishɛɛ sane kpele ni ji maŋ fɛɛ nɔ; akɛ ŋmɛnɛ afɔ walaherelɔ ni ji Kristo, Nuŋtsɔ lɛ, aha nyɛ, yɛ David maŋ lɛŋ.” Ŋwɛi asafo kuu babaoo jie Yehowa yi ni amɛkɛfata he akɛ: “Anunyam aha Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi flooflo, ni hejɔlɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ana gbɔmɛi ahe tsuijurɔ!” (Luka 2:8-14) Nakai nɔŋŋ hu enɛ tsirɛ Hana ni eye Mɔ ni baatsɔ Mesia lɛ he odase!

Beni Hana na abifao Yesu lɛ, lɛ hu “ebajie Nyɔŋmɔ yi, ni ewie yɛ [gbekɛ lɛ] hewɔ etsɔɔ mɛi fɛɛ ni kwɛɔ Yerusalem kpɔmɔ lɛ gbɛ lɛ.” (Luka 2:38) Taakɛ nuumo Simeon, ni lɛ hu ena hegbɛ akɛ eeena abifao Yesu yɛ sɔlemɔwe lɛ ji lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ lɛ [Hana] hu miishwe ni ena lɛ, eesɔle, ni eemɛ Kpɔlɔ ni awo shi yɛ ehe lɛ. Sanekpakpa akɛ Yesu ji nakai Mɔ lɛ ŋɔɔ enaa aahu akɛ enyɛŋ etsi enɛ naa ni egbaaa mɛi krokomɛi.

Eyɛ mli akɛ ekolɛ Hana kpaaa gbɛ akɛ eeehi wala mli beni Yesu eda lɛ moŋ, shi mɛni efee? Ekɛ miishɛɛ ye mɛi krokomɛi heyeli ni baaba kɛtsɔ Mesia ni baa lɛ nɔ lɛ he odase.

Hana Nɔkwɛmɔ Nɔ Kpakpa Lɛ

Nyɔŋmɔ jalɔi enyiɛ yɔɔ je lɛŋ ni baaye odase ni tamɔ nɛkɛ loo ni amɛkɛ jamɔ miiha nyɔɔŋ kɛ shwane beni amɛye afii 84 lɛ? Ekolɛ, amɛtsɔ hiɛ afii babaoo amɛbi ni aha amɛba nitsumɔ mli hejɔɔmɔ ni awo amɛ nyɔmɔ daa. Kɛlɛ, esoro Hana kɛ Simeon kwraa. Amɛfee nɔkwɛmɔ nii kpakpai amɛha Yehowa sɔɔlɔi fɛɛ ni edara yɛ afii amli lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛsumɔ Yehowa jamɔ we lɛ ni amɛjie eyi kɛ amɛtsui muu fɛɛ.

Wɔyɛ yoo okulafo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni nɔ bɛ yɛ Hana mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, anyɛɔ akɛ bɔ ni Luka tsɔɔ mɔ ni yoomo heshibalɔ nɛɛ ji lɛ mli eha lɛ toɔ hesaa ni sa yoo okulafo taakɛ atsɔɔ yɛ 1 Timoteo 5:3-16 lɛ he jogbaŋŋ. Bɔfo Paulo kɛɛ yɛ jɛi akɛ yoo okulafo ni tamɔ nɛkɛ lɛ “hiɛɔ faikpamɔi kɛ sɔlemɔi amli nyɔɔŋ kɛ shwane,” eji “mɔ ni gba nuu kome,” ni ‘ediɔ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa sɛɛ.’ Yoo ni tamɔ nakai Hana ji.

Ŋmɛnɛ, wɔnaa yeimeji okulafoi anɔkwafoi ni kɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ miiha Nyɔŋmɔ nyɔɔŋ kɛ shwane yɛ Yehowa Odasefoi asafoi akpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hei sɔrɔtoi fɛɛ lɛ amli. Kwɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ babaoo akɛ wɔɔna nɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “Hanai” nɛɛ yɛ wɔteŋ!

Hii kɛ yei baanyɛ afee amɛ henɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ he okadi kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ be mli ni amɛ afii lɛ etee hiɛ saŋŋ po. Mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ egbɔko tsɔ bɔ ni amɛnyɛŋ amɛsɔmɔ Yehowa ni amɛye Mesia Maŋtsɛyeli ni ato ama shi amrɔ nɛɛ yɛ ŋwɛi ni etsɛŋ ekɛ jɔɔmɔi babaoo baaha adesai ni feɔ toiboo lɛ he odase. Mɛi ni egbɔlɔ ni kɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ haa Nyɔŋmɔ amrɔ nɛɛ baanyɛ aye Yehowa jɔɔmɔ ni yɔɔ amɛnɔ lɛ he odase, taakɛ ajɔɔ Hana yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ afii ohai abɔ ni eho nɛ lɛ. Egbɔko tsɔ bɔ ni enyɛŋ esɔmɔ Yehowa ni ejie egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ yi—ni nakai nɔŋŋ amɛ hu amɛgbɔlɔko tsɔ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje