Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 3/1 bf. 14-19
  • Miishɛɛ Ji Mɛi ni Shiɔ Kpe!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Miishɛɛ Ji Mɛi ni Shiɔ Kpe!
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Eeba Taakɛ Julɔ
  • Gbɛ ni Wɔɔtsɔ nɔ Wɔshi Kpe
  • Be lɛ Miitã
  • Bɔ Fɛɛ Bɔ ni Fee lɛ, Esa akɛ Wɔshi Kpe!
  • ‘Nyɛyaa Nɔ Nyɛsaraa’!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Nyɛsaa Nyɛhe Nyɛtoa Yehowa Gbi lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Nyɛshia Kpe Yɛ “Naagbee Be Lɛ” Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • “Nyɛshia Kpe”
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—2000
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 3/1 bf. 14-19

Miishɛɛ Ji Mɛi ni Shiɔ Kpe!

“Naa! Miiba taakɛ julɔ. Miishɛɛ ji mɔ ni saraa ni etoɔ etadei lɛ.”—KPOJIEMƆ 16:15, NW.

1. Akɛni Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ hewɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ?

YEHOWA gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ, ni no tsɔɔ ta! Yohane na “mumɔi fɔji” ni tamɔ kɔkɔdenei yɛ ninaa mli, ni amɛmiije kpo kɛmiiya shikpɔŋ lɛ nɔ “maŋtsɛmɛi,” loo nɔyelɔi lɛ fɛɛ aŋɔɔ. Koni amɛyafee mɛni? Ojogbaŋŋ, “koni amɛyabua amɛnaa kɛya Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ”! Yohane kɛfata he akɛ: “Ni ebua amɛnaa kɛtee he ko ni atsɛɔ jɛi yɛ Hebri wiemɔ mli akɛ Harmagedon.”—Kpojiemɔ 16:13-16.

2. Namɔ ji Gog ni jɛ Magog lɛ, ni kɛ́ ebatutua Yehowa webii lɛ, mɛni baaba?

2 Etsɛŋ ni Yehowa baatsirɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ maŋkwramɔ fã lɛ koni ekpata Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji jeŋ muu fɛɛ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ hiɛ. (Kpojiemɔ 17:1-5, 15-17) No sɛɛ lɛ, Gog ni jɛ Magog, ni ji Satan Abonsam ni aba lɛ shi kwraa kɛba shikpɔŋ nɛɛ niiaŋ lɛ, baabua etai lɛ fɛɛ anaa, ni ekɛ tutuamɔ ni mli wa fe fɛɛ baaba Yehowa webii ni hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli, ni amɛtamɔ gbɔmɛi ni bɛ hefamɔ nɔ ko kwraa lɛ anɔ. (Ezekiel 38:1-12) Shi Nyɔŋmɔ baafee nii ni ekɛhere ewebii lɛ ayiwala. No baakadi “Yehowa gbi wulu ni he yɔɔ gbeyei lɛ” shishijee.—Yoel 3:4; Ezekiel 38:18-20.

3. Te obaatsɔɔ nibii ni baaba ni agba afɔ shi yɛ Ezekiel 38:21-23 lɛ mli oha tɛŋŋ?

3 Hɛɛ, Yehowa baahere ewebii ayiwala, ni ebaakpata Satan gbɛjianɔtoo lɛ he naagbee nibii fɛɛ ahiɛ kɛji wɔshɛ je lɛŋ shihilɛ ni atsɛɔ lɛ Har–Magedon, loo Armagedon lɛ. Kanemɔ gbalɛ mli wiemɔi ni yɔɔ Ezekiel 38:21-23 lɛ, ni ofee shihilɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ baatsu nii ni ebaaha nugbɔnɛmɔ ni looɔ nii kɛyaa, nyɔŋmɔŋtɛi ni kpataa nii ahiɛ, la ni tsoɔ oya ni eshãa nii, kɛ gbele hela aba. Ŋmiŋmi baamɔmɔ mɔ fɛɛ mɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ beni afutuɔ Gog tai lɛ ayiŋ, ni amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe wuɔ ta lɛ. Abaakpata Nyɔŋmɔ Ofe lɛ henyɛlɔi ni baashwɛ lɛ fɛɛ ahiɛ beni Yehowa kɛ hewalɛ ni nɔ kwɔ fe adesai anɔ tsuɔ nii ni ekɛhereɔ etsuji ayiwala lɛ. Kɛ ‘amanehulu kpeteŋkpele’ ni agba afɔ shi lɛ fɛɛ ba naagbee kwraa lɛ, Satan gbɛjianɔtoo ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ he nɔ ko kwraa eshwɛŋ. (Mateo 24:21) Shi, beni amɛpiŋɔ ni amɛbaagboi po lɛ, efɔŋ feelɔi lɛ baaná amɛle mɔ ni kɛ amanehulu ni amɛnaa lɛ ba amɛnɔ. Wɔ Nyɔŋmɔ kunimyelɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛɔ akɛ: “Amɛaaná amɛle akɛ mi ji Yehowa lɛ.” Nɛkɛ nifeemɔi ni yɔɔ sɔrɔto kwraa nɛɛ baaba mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli, yɛ be ni Yesu eba lɛ mli.

Eeba Taakɛ Julɔ

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu baaba ni ebakpata nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ?

4 Nuntsɔ Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ wie akɛ: “Naa! Miiba taakɛ julɔ.” Ebaa taakɛ julɔ lɛ baafee trukaa, be mli ni akpaaa gbɛ, beni mɛi babaoo diɛŋtsɛ ewɔ. Kɛ́ Yesu ba taakɛ julɔ koni ebakpata gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ, ebaabaa mɛi ni shiɔ kpe lɛlɛŋ lɛ ayi. Ekɛɛ Yohane akɛ: “Miishɛɛ ji mɔ ni saraa ni etoɔ etadei lɛ, koni ekanyiɛ yayai ni mɛi na ehiɛgbele lɛ.” (Kpojiemɔ 16:15, NW) Te nakai wiemɔi lɛ ahe hiaa ha tɛŋŋ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔshi kpe yɛ mumɔŋ?

5. Mɛɛ gbɛjianɔtoo kɛha sɔlemɔwe sɔɔmɔ yɔɔ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ?

5 Bei pii lɛ, ajieee bulɔ he yayai kɛji ewɔ yɛ ebuu nitsumɔ lɛ mli. Shi afeɔ nakai yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ní osɔfoi kɛ Levibii akui sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ Yerusalem lɛ. Afii ohai 11 D.Ŋ.B. ji beni Maŋtsɛ David to Israel osɔfoi ohai abɔ kɛ amɛ yelikɛbualɔi Levibii akpei abɔ lɛ ahe gbɛjianɔ, ni efee lɛ gbɛjianɔtoo ni hiɛ kui 24. (1 Kronika 24:1-18) Eshɛɔ kuu fɛɛ kuu ni nitsulɔi ni fa fe akpe, ni atsɔse amɛ yɔɔ mli lɛ anɔ, ni amɛtsuɔ sɔlemɔtsu sɔɔmɔ lɛ fãi sɔrɔtoi lɛ ahe nii, kɛ hoo lɛ shii enyɔ yɛ afi mli, ni eko fɛɛ eko yeɔ otsi. Shi, kɛ Asesei Agbijurɔ lɛ shɛ lɛ, kui 24 lɛ fɛɛ baa ni amɛbatsuɔ nii. Yelikɛbuamɔ babaoo hu he hiaa yɛ Hehoo gbijurɔyeli bei amli.

6. Mɛni he ekolɛ Yesu wieɔ beni ekɛɛ akɛ, “Miishɛɛ ji mɔ ni saraa ni etoɔ etadei lɛ”?

6 Beni Yesu wie akɛ, “Miishɛɛ ji mɔ ni saraa ni etoɔ etadei lɛ,” no mli lɛ ekolɛ eewie gbɛ ni akɛtsuɔ nii, ni kɔɔ buu nitsumɔ ni atsuɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ he lɛ he. Yudafoi a-Mishnah lɛ kɛɔ akɛ: “Osɔfoi lɛ buɔ yɛ hei etɛ yɛ Sɔlemɔtsu lɛ mli: yɛ Abtinas Pia lɛ mli, yɛ Lalilɛi Pia lɛ mli, kɛ agbɛnɛ yɛ Latɛ lɛ Pia lɛ mli; ni levibii lɛ yɛ hei nyɔŋmai enyɔ kɛ ekome: enumɔ yɛ Sɔlemɔtsu Gɔŋ lɛ agbói enumɔ lɛ anaa, ejwɛ yɛ ekoji ejwɛ ni yɔɔ mligbɛ lɛ, enumɔ yɛ Sɔlemɔtsu lɛ Kpo lɛ naa agbói enumɔ lɛ anaa, ejwɛ yɛ ekoji ejwɛ ni yɔɔ mligbɛ lɛ, ni ekome yɛ Afɔleshaai Pia lɛ mli, ni ekome yɛ Muhɔɔ lɛ Pia lɛ mli, ni ekome yɛ Mɔbɔnalɛ Sɛi lɛ shimaa he lɛ sɛɛ [yɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ sɛɛgbɛ gbogbo lɛ sɛɛ]. Onukpa ni kwɛɔ Sɔlemɔtsu Gɔŋ lɛ nɔ lɛ hiɛɔ kɔtii ni asũ kɛnyiɛɔ kɛyaa bulɔi nɛɛ fɛɛ aŋɔɔ yɛ he ni amɛdamɔ lɛ, ni kɛji bulɔi lɛ eko eteee shi edamɔɔɔ shi ni eeekɛɛ lɛ akɛ, ‘Oo Sɔlemɔwe Gɔŋ lɛ nɔ onukpa, hejɔlɛ ahã bo!’ ni ana odaseyeli ni tsɔɔ faŋŋ akɛ ewɔ lɛ, ekɛ etso lɛ baatswa lɛ, ni eyɛ hegbɛ ni ekɛ la shãa etade lɛ.”—Mishnah lɛ, Middoth (“Susumɔi”), 1, kukuji 1-2, ni Herbert Danby tsɔɔ shishi lɛ.

7. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni osɔfoi kɛ Levibii ni buɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ashi kpe lɛ?

7 Levibii kɛ osɔfoi babaoo ni fata sɔɔlɔi akuu lɛ he lɛ shiɔ kpe nyɔɔŋ nyɔɔŋ fɛɛ ni amɛbuɔ, koni amɛkahã mɔ ko ni he tseee bote sɔlemɔwe lɛ kpoi lɛ anɔ. Akɛni “Sɔlemɔwe Gɔŋ lɛ nɔ onukpa,” loo “sɔlemɔwe lɛ asafoiatsɛ lɛ,” yaa buu hei 24 lɛ fɛɛ kɛbɔleɔ yɛ nyɔɔŋ buu bei sɔrɔtoi lɛ amli hewɔ lɛ, esa akɛ bulɔ fɛɛ bulɔ hiɛ akã yɛ ebuu he lɛ kɛji esumɔɔɔ ni abanina lɛ akɛ ekpoo enitsumɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 4:1.

8. Mɛni ji Kristofonyo lɛ mfonirifeemɔŋ atadei lɛ?

8 Ehe miihia ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi tsuji lɛ akã he amɛshi kpe yɛ mumɔŋ ni amɛya nɔ amɛwo amɛ mumɔŋ atadei lɛ. Enɛɛmɛi ji kponɔgbɛ odaseyelii ni tsɔɔ akɛ ahã wɔ nitsumɔ akɛ wɔsɔmɔ yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli. Yɛ enɛ yɔsemɔ mli lɛ, wɔyɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo nitsumɔ hewalɛ lɛ, ni baaye abua wɔ ni wɔtsu wɔ nitsumɔi lɛ, ni wɔtsu hegbɛi ni wɔna akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi lɛ he nii. Ní wɔɔwɔ yɛ wɔ nitsumɔ lɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi lɛ kɛ wɔ baawo oshara ni ji mɔ̃mɔ̃ ni Yesu Kristo, mɔ ni ji mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ Asafoiatsɛ lɛ baaba ebamɔ̃ wɔ lɛ mli. Kɛ́ wɔwɔ yɛ mumɔŋ yɛ nakai beaŋ lɛ, abaajie wɔhe yayai yɛ mfonirifeemɔŋ, ni abaashã wɔ mfonirifeemɔŋ atadei lɛ. No hewɔ lɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔshi kpe yɛ mumɔŋ?

Gbɛ ni Wɔɔtsɔ nɔ Wɔshi Kpe

9. Mɛni hewɔ Biblia lɛ kasemɔ kɛtsɔ Kristofoi awoji ayelikɛbuamɔ nɔ lɛ he hiaa waa lɛ?

9 Mɔdɛŋbɔɔ kɛ ekaa ni wɔkɛaakase Ŋmalɛi lɛ kɛtsɔ Kristofoi awoji ayelikɛbuamɔ nɔ lɛ ji tsofa ni hãa mɔ hiɛ kãa yɛ mumɔŋ. Nikasemɔ ni tamɔ nɛkɛ baawaje wɔ kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkpee jaramɔ shihilɛi anaa, ni ebaatsɔɔ wɔ gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ miishɛɛ mli. (Abɛi 8:34, 35; Yakobo 1:5-8) Esa akɛ wɔ nikasemɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ ni eya hiɛ hu. (Hebribii 5:14–​6:3) Niyenii kpakpa ni wɔɔye daa lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔshi kpe ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ. Ebaanyɛ etsĩ gbedeefeemɔ ni ekolɛ eji okadi ni tsɔɔ niyenii kpakpa ni ayeee lɛ naa. Wɔbɛ yiŋtoo ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔfee mɛi ni yeee niyenii kpakpa loo wɔ̀ miiye amɛ yɛ mumɔŋ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛ mumɔŋ niyenii babaoo miiha wɔ kɛmiitsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ni afɔ lɛ mu lɛ nɔ. (Mateo 24:45-47) Mumɔŋ niyenii ni wɔɔye daa kɛtsɔ teemɔŋ kɛ weku nikasemɔ nɔ lɛ ji gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔshi kpe ni ‘wɔhe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.’—Tito 1:13.

10. Kristofoi akpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji yeɔ buaa wɔ ni wɔshi kpe yɛ mumɔŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Kristofoi akpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji yeɔ buaa wɔ ni wɔshiɔ kpe yɛ mumɔŋ. Amɛhaa wɔ hewalɛwoo kɛ hegbɛi koni ‘wɔkanya wɔhe kɛha suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai.’ Esa akɛ wɔbua wɔhe naa daa, titri lɛ beni “[wɔnaa] akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.” Amrɔ nɛɛ nakai gbi lɛ ebɛŋkɛ diɛŋtsɛ. No ji ‘Yehowa gbi lɛ,’ beni ebaabu emaŋtsɛyeli lɛ bem lɛ. Kɛji nakai gbi lɛ he hiaa wɔ lɛlɛŋ—ni esa akɛ efee nakai hu lɛ—no lɛ ‘wɔkwaŋ wɔhe naabuamɔ.’—Hebribii 10:24, 25; 2 Petro 3:10.

11. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he miihia kɛha kpe ni wɔɔshi yɛ mumɔŋ lɛ?

11 Wɔhe ni wɔkɛaawo Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ he miihia kɛha kpe ni wɔɔshi yɛ mumɔŋ. Sanekpakpa lɛ mli gbɛfaŋnɔ ni wɔɔna kɛ ekaa lɛ hãa wɔhiɛ hiɔ wɔhe nɔ be fɛɛ be. Wɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔnaa hegbɛi babaoo ni wɔkɛ gbɔmɛi gbaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, e-Maŋtsɛyeli lɛ, kɛ eyiŋtoi ahe sane. Shia kɛ shia odaseyeli, sɛɛsaramɔi afeemɔ, kɛ woji tamɔ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli ni akɛfeɔ shia Biblia mli nikasemɔi lɛ hãa mɔ tsui nyɔɔ emli. Onukpai ni hi blema Efeso lɛ nyɛ amɛye odase akɛ Paulo tsɔɔ amɛ nii “yɛ faŋŋ kɛ shia fɛɛ shia hu.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21) Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa Odasefoi anɔkwafoi lɛ ekomɛi yɛ hewalɛnamɔ mli naagbai ni mli wawai, ni tsĩɔ amɛsɔɔmɔ lɛ naa yɛ gbɛ ko nɔ, shi amɛtaoɔ gbɛi ni amɛaatsɔ nɔ amɛkɛ mɛi krokomɛi agba Yehowa kɛ maŋtsɛ ni eji lɛ he sane, ni amɛnaa miishɛɛ kpele kɛjɛɔ nakai feemɔ mli.—Lala 145:10-14.

12, 13. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ ni esa akɛ wɔkwa niyenii kɛ dãa ni wɔɔnu fe nine lɛ?

12 Kwamɔ ni wɔɔkwa nii ni afeɔ kɛtekeɔ nɔ lɛ baaye abua wɔ ni wɔshi kpe yɛ mumɔŋ. Beni Yesu wieɔ ba ni eba lɛ he lɛ, ewo ebɔfoi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ daatɔɔ kɛ daaŋ ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii, ni nakai gbi lɛ miibati nyɛ shi trukaa; ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ tamɔ tsɔne.” (Luka 21:7, 34, 35) Fufeemɔ kɛ daatɔɔ kɛ Biblia shishitoo mlai kpaaa gbee kwraa. (5 Mose 21:18-21) Abɛi 23:20, 21 kɛɔ akɛ: “Kaaŋɔ ohe ofutu daatɔlɔ kɛ mɛi ni feɔ loo he fú lɛ! Ejaakɛ daatɔlɔ kɛ fulɔ lɛ, amɛaaye ohia, ni wɔdɔ̃iwɔɔ aaahã mɔ abu mama shwɛi.”—Abɛi 28:7.

13 Shi, kɛji fufeemɔ kɛ daatɔɔ eyako hiɛ babaoo kɛyashɛko nakai po lɛ, amɛbaanyɛ amɛha wɔ̀ aye mɔ, ni eeefee anihao po ni ebaaku ehiɛ efɔ̃ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ, yeyeeye-feemɔi baaba yɛ weku shihilɛ, hewalɛnamɔ, kɛ nibii krokomɛi agbɛfaŋ. Ni kɛlɛ, kɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli, ni wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ baahã wɔ wɔhiamɔ nii lɛ, wɔbaana miishɛɛ. (Mateo 6:25-34) Kɛ jeee nakai lɛ, “nakai gbi lɛ” baaba wɔnɔ tamɔ “tsɔne,” ekolɛ tamɔ tsɔne ni akɛtee ni wɔyɔseee, ni baadũ wɔ ni wɔhiɛ bɛ wɔhe nɔ, loo ákɛ tsɔne ni awo naa loo, tamɔ nɔ ni gbalaa kooloi ni hiɛ bɛ amɛhe nɔ lɛ kɛbaa he ni edũɔ amɛ lɛ. Enɛ baŋ wɔnɔ kɛji wɔshi kpe, ni wɔha wɔhiɛ hi wɔhe nɔ jogbaŋŋ akɛ wɔyɛ “naagbee be lɛ” mli lɛ.—Daniel 12:4.

14. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle kɛ mɔdɛŋbɔɔ lɛ?

14 Sɔlemɔ ni wɔɔsɔle kɛ mɔdɛŋbɔɔ ji yelikɛbuamɔ nɔ kroko ni baahã wɔshi kpe yɛ mumɔŋ. Yesu tee nɔ ewo hewalɛ, yɛ egbalɛ wulu lɛ mli akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛsaraa be fɛɛ be ni nyɛsɔlea, koni nyɛnyɛ nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli nyɛje, ni nyɛnyɛ gbɔmɔ bi lɛ hiɛ nyɛdamɔ.” (Luka 21:36) Hɛɛ, nyɛhaa wɔsɔlea ni eba akɛ wɔɔhi Yehowa masɛi be fɛɛ be, ni wɔna shidaamɔ ni akpɛlɛɔ nɔ beni Yesu, mɔ ni ji gbɔmɔ Bi lɛ, baa koni ebakpata nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ. Ehe miihia ni ‘wɔshi kpe yɛ sɔlemɔ mli,’ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ sɛɛnamɔ kɛ wɔnanemɛi heyelilɔi ni wɔsɔleɔ wɔhaa amɛ lɛ hu asɛɛnamɔ hewɔ.—Kolosebii 4:2; Efesobii 6:18-20.

Be lɛ Miitã

15. Mɛni wɔ sɔɔmɔ akɛ jalɛ shiɛlɔi lɛ tsuɔ?

15 Beni wɔmɛɔ Yehowa gbi wulu lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔmiisumɔ ni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ yɛ esɔɔmɔ mli. Kɛ wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ sɔle wɔha lɛ yɛ enɛ he lɛ, ekolɛ ‘ebaagbele shinaa kpeteŋkpele ni nitsumɔ yɔɔ mli naa’ eha wɔ. (1 Korintobii 16:8, 9) Yɛ Nyɔŋmɔ be ni eto mli lɛ, Yesu kɛ kojomɔ baahã, ni ebaagbala “gwantɛŋi” ni ji jalɔi ni sa naanɔ wala namɔ lɛ amli kɛjɛ “abotiai” ni bɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, ni sa naanɔ hiɛkpatamɔ lɛ ateŋ. (Yohane 5:22) Jeee wɔ ji mɛi ni gbalaa gwantɛŋi lɛ amli kɛjɛɔ abotiai lɛ ateŋ lɛ. Shi sɔɔmɔ ni wɔsɔmɔɔ bianɛ akɛ jalɛ shiɛlɔi lɛ miihã gbɔmɛi miiná hegbɛ koni amɛhala Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ shihilɛ gbɛ, koni no aha amɛna hiɛnɔkamɔ akɛ abaagbala amɛmli kɛya wala mli beni Yesu “aaaba yɛ enunyam lɛ mli” lɛ. Bɔ ni be ni eshwɛ kɛha nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ faaa dɔŋŋ lɛ hãa bɔ ni ehe hiaa ni wɔjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔtsu nii beni wɔtaoɔ mɛi ni “ajie ato naanɔ wala lɛ” mli bawaa waa diɛŋtsɛ.—Mateo 25:31-46; Bɔfoi lɛ Asaji 13:48.

16. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee Maŋtsɛyeli jajelɔi ni yɔɔ ekaa lɛ?

16 Be tã kɛha Noa gbii lɛ amli je lɛ, ni etsɛŋ ni ebaatã kɛha nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ. No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔfea Maŋtsɛyeli jajelɔi ni yɔɔ ekaa. Wɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ miishwere, ejaakɛ daa afi lɛ, abaptisiɔ mɛi akpei ohai abɔ ni amɛkɛfeɔ amɛ henɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ he okadi. Amɛmiitsɔmɔ Yehowa gbɛjianɔtoo ni ajɔɔ amɛ—ni ji “emaŋ kɛ elɛɛhe lɛ toi” lɛ fã. (Lala 100:3) Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ wɔɔná Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ ni hãa mɛi babaoo naa hiɛnɔkamɔ dani “Yehowa gbi wulu ni he yɔɔ gbeyei lɛ” aba lɛ mli gbɛfaŋnɔ!

17, 18. (a) Beni wɔshiɛɔ lɛ, mɛɛ nifeemɔ esa akɛ wɔkpa gbɛ kɛjɛ mɛi komɛi aŋɔɔ? (b) Mɛni eka shi faŋŋ akɛ ebaaba hefɛoyelɔi anɔ?

17 Taakɛ Noa ji lɛ, wɔyɛ Nyɔŋmɔ sɛɛfimɔ kɛ hebuu. Hɛɛ, eka shi faŋŋ akɛ gbɔmɛi lɛ, kɛ ŋwɛibɔfoi ni etsɔmɔ amɛhe gbɔmɛi lɛ, kɛ Nefilim lɛ ye Noa shɛɛ sane lɛ he fɛo, shi no etsĩii enaa. Ŋmɛnɛ, mɛi komɛi yeɔ wɔhe fɛo kɛji wɔmiiwie odaseyeli babaoo ni yɔɔ ni tsɔɔ akɛ wɔyɛ “naagbee gbii lɛ” amli lɛ he lɛ. (2 Timoteo 3:1-5) Nɛkɛ hefɛoyeli nɛɛ ji Biblia gbalɛ ni kɔɔ ba ni Kristo eba lɛ he lɛ mlibaa, ejaakɛ Petro ŋma akɛ: ‘Naagbee gbii lɛ anɔ lɛ hefɛoyelɔi aaaba kɛ hefɛoyeli, mɛi ni aaanyiɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɔnɔi lɛ anaa, ni amɛaakɛɛ: “Nɛgbɛ ebaa lɛ he shiwoo lɛ yɔɔ? Ejaakɛ kɛjɛ beyinɔ ni tsɛmɛi lɛ tee yawɔwɔi nɛɛ, bɔ ni nibii yɔɔ kɛjɛ jeŋ bɔɔ shishijee mli lɛ, nakai nɔŋŋ amɛyɔɔ nɛɛ.” ’—2 Petro 1:16; 3:3, 4.

18 Ekolɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hefɛoyelɔi baasusu akɛ: ‘Nɔ ko kwraa tsakeko kɛjɛ adebɔɔ mli kɛbashi ŋmɛnɛ. Shihilɛ miiya nɔ, ni gbɔmɛi miiye nii, amɛmiinu nii, amɛmiibote gbalashihilɛ mli, ni amɛmiito wekui ashishi. Kɛji Yesu eba po lɛ, etsuŋ kojomɔ he nii yɛ wɔgbii nɛɛ amli.’ Kwɛ bɔ ni amɛtɔ̃ diɛŋtsɛ! Kɛ́ amɛgboiii yɛ nibii krokomɛi ahewɔ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ Yehowa gbi ni he yɔɔ gbeyei lɛ kɛ amɛ hiɛkpatamɔ baaba, tamɔ bɔ ni hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei, ni ba trukaa yɛ Nu Afua lɛ mli lɛ kɛ yinɔ fɔŋ ko ni hi shi yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ ba naagbee lɛ.—Mateo 24:34.

Bɔ Fɛɛ Bɔ ni Fee lɛ, Esa akɛ Wɔshi Kpe!

19. Te esa akɛ wɔbu wɔ kaselɔ-feemɔ nitsumɔi lɛ wɔha tɛŋŋ?

19 Kɛji wɔ́jɔɔ wɔhe nɔ wɔ́ha Yehowa lɛ, ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ susumɔ ni esaaa aaawɔle wɔ ni wɔwɔ. Be nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔshi kpe, ni wɔna ŋwɛi gbalɛ mli hemɔkɛyeli, ni wɔtsu nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ akɛ ‘wɔyafee gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ kaselɔi’ lɛ he nii. (Mateo 28:19, 20) Beni gbɛjianɔtoo nɛɛ yaa enaagbee kwraa lɛ, hegbɛ kpele ko bɛ ni wɔɔna fe akɛ wɔɔsɔmɔ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ Yesu Kristo hiɛnyiɛmɔ shishi, ni wɔná jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ ni ji “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ” shiɛmɔ mli gbɛfaŋnɔ dani naagbee lɛ aba.—Mateo 24:14; Marko 13:10.

20. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ Kaleb kɛ Yoshua fee amɛfɔ̃ shi, ni mɛni gbɛ ni amɛkɔ lɛ tsɔɔ kɛhaa wɔ?

20 Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi komɛi esɔmɔ lɛ aahu afii nyɔŋmai abɔ, ekolɛ amɛ wala be fɛɛ. Kɛji nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ wɔbana anɔkwale jamɔ lɛ po lɛ, eba akɛ wɔɔtamɔ Israelnyo Kaleb, mɔ ni “[nyiɛ] Yehowa sɛɛ kɛwula shi” lɛ. (5 Mose 1:34-36) Lɛ ekɛ Yoshua saa amɛhe jogbaŋŋ bɔ ni sa akɛ amɛaashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ, yɛ Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim nyɔŋyeli shishi lɛ sɛɛ be fioo mli. Shi, Israelbii ni edara lɛ ateŋ mɛi pii, eyanaaa hemɔkɛyeli, ni eba lɛ akɛ esa akɛ amɛye afii 40 yɛ ŋa lɛ nɔ, ni amɛgboi yɛ jɛmɛ. Kaleb kɛ Yoshua ŋmɛ amɛtsui shi yɛ amanehului ni amɛkɛ amɛ na yɛ nakai beaŋ fɛɛ lɛ mli, shi yɛ naagbee lɛ, nakai hii enyɔ lɛ yashɛ shiwoo shikpɔŋ lɛ nɔ. (4 Mose 14:30-34; Yoshua 14:6-15) Kɛji ‘wɔnyiɛ Yehowa sɛɛ kɛwula shi,’ ni wɔshi kpe yɛ mumɔŋ lɛ, wɔbaana miishɛɛ akɛ wɔɔbote Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni ewo shi yɛ he lɛ mli.

21. Mɛni baafee wɔ niiashikpamɔ kɛji wɔtee nɔ wɔshi kpe yɛ mumɔŋ?

21 Odaseyeli maa nɔ mi faŋŋ akɛ wɔyɛ naagbee be lɛ mli, ni ákɛ Yehowa gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ. Jeee be nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔha wɔ aye wɔ ni wɔku wɔhiɛ wɔfɔ̃ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ. Ja wɔshi kpe yɛ mumɔŋ ni wɔtee nɔ wɔwo wɔ atadei ni hãa ayooɔ wɔ akɛ sɔɔlɔi Kristofoi kɛ Yehowa tsuji lɛ pɛ, dani wɔbaaná jɔɔmɔ. Eba akɛ eeefee wɔ faishitswaa akɛ ‘wɔɔbu, ni wɔdamɔ shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli, ni wɔfee hii, ni wɔhe awa.’ (1 Korintobii 16:13) Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, eba akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ aaadamɔ shi shiŋŋ ni ena ekaa. No lɛ wɔɔfata mɛi ni efee klalo beni Yehowa gbi lɛ fɛɔ, ni ji mɛi ni yɔɔ miishɛɛ ni amɛshiɔ kpe ni amɛkɛ anɔkwayeli sɔmɔɔ lɛ ahe.

Te Obaaha Hetoo Tɛŋŋ?

◻ Te obaatsɔɔ wɔ mfonirifeemɔŋ atadei lɛ mli oha tɛŋŋ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔya nɔ wɔwo daa?

◻ Mɛni ji gbɛi komɛi ni wɔɔtsɔ nɔ wɔshi kpe yɛ mumɔŋ?

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ hefɛoyelɔi baaba, ni te esa akɛ wɔna amɛ wɔha tɛŋŋ?

◻ Te esa akɛ wɔbu wɔ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ wɔha tɛŋŋ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Kristofoi yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni baaye abua amɛ ni amɛshi kpe ni amɛtsu amɛnitsumɔi lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Ani otswa ofai shi akɛ obaaya nɔ oshi kpe yɛ mumɔŋ ni oya nɔ owo ofonirifeemɔŋ atadei lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje