Yitso 9
Maŋtsɛyeli Niyelɔi Hiɛɔ Emuuyeli Mli
1. (a) Mɛni hewɔ Yesu ná gbɛi ni nɔ kwɔ fe gbɛi fɛɛ lɛ? (b) Namɛi baanyɛ ana enɔkwɛmɔ nɔ lɛ he sɛɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
AKƐNI Yesu ye anɔkwa kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ hewɔ lɛ, ena gbɛi ni nɔ kwɔ kwraa fe ŋwɛibɔfoi anɔ. Yɛ Nyɔŋmɔ bɔɔnii ni yɔɔ nilee lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, lɛ ji Mɔ ni ha efee faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ bi baanyɛ ahiɛ emuuyeli mli eha Nyɔŋmɔ kɛmɔ shi, ni ekɛ nakai feemɔ ha Satan fee amalelɔ. Enɛ hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Beni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe efee wɔhe eshai lɛ ahetsuumɔ [kɛtsɔ kpɔmɔ nɔ ni ekɛha lɛ nɔ] lɛ, etee eyata Anunyam Tsɛ lɛ ninejurɔ nɔ yɛ ŋwɛi.” Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpele efee efɔ shi eha mɛi fɛɛ ni mɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ ‘baa’ lɛ—mɛi ni fata “asafoku bibioo” ni nine baashɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ahe, kɛ mɛi ni baafee nakai Maŋtsɛyeli lɛ shishibii ni baahi shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ nɛkɛ! Taakɛ nakai bɔfo lɛ nɔŋŋ jaje yɛ sɛɛ mli lɛ: “Wɔkɛ tsuishitoo ada foi ni ka wɔhiɛ lɛ, ni wɔkwɛ hemɔkɛyeli Shishijelɔ kɛ Naagbelɔ ni ji Yesu lɛ, mɔ ni nyamɔ ni ka ehiɛ lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ lɛ.”—Hebribii 1:3, 4; 12:1, 2.
2-4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tee nɔ etsɔse ekaselɔi lɛ ni eto amɛhe gbɛjianɔ kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ? (b) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ amɛkɛ “sanekpakpa” lɛ tee gbɔmɛi lɛ ashiai amli? (d) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ fee efɔ shi kɛha Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛnɛ?
2 Jeee akɛ Yesu fee nɔkwɛmɔ fɛfɛo efɔ shi kɛha ekaselɔi lɛ kɛkɛ, shi moŋ etsɔɔ amɛ nii ni etsɔse amɛ hu, bɔni afee ni amɛtsa Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛji eshi amɛ etee sɛɛ.
“Eyakpa maji kɛ akrowai amli eshiɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ etsɔɔ mɛi; ni mɛi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ fata ehe.”—Luka 8:1.
3 Sɛɛ mli lɛ, Yesu tsu mɛi 12 lɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛya “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ kɛ helatsɛmɛi atsamɔ.” “Ni amɛyiŋ amɛtee ni amɛyakpa maji lɛ anɔ amɛjaje sanekpakpa lɛ ni amɛtsa mɛi yɛ he fɛɛ he.” (Luka 9:2, 6) Kɛ amɛtee maji lɛ kɛ akrowai lɛ amli lɛ, esa akɛ amɛtao mɛi ni sa lɛ, ni amɛfee enɛ kɛtsɔ gbɔmɛi lɛ ashiai ni amɛtee lɛ nɔ. Enɛ bi emuuyeli mlihiɛmɔ kɛ ekaa yɛ amɛgbɛfaŋ, taakɛ eji yɛ Yehowa Odasefoi ahe hu yɛ shikpɔŋkukuji pii amli ŋmɛnɛ, yɛ shɛɛ sane lɛ he shitee-kɛ-woo hewɔ lɛ. Yesu kɛɛ: “Kɛji shia lɛ sa lɛ, nyɛhaa nyɛ hejɔlɛ lɛ abaa enɔ; shi kɛji esaaa lɛ, no lɛ nyɛ hejɔlɛ lɛ akpale aba nyɛŋɔɔ ekoŋŋ. Ni kɛji mɔ ko hereee nyɛ ni ebooo nyɛ wiemɔi lɛ atoi lɛ, nyɛjea no shia lɛ loo no maŋ lɛŋ, ni nyɛkpokpoa nyɛnajiashi mulu lɛ.”—Mateo 10:7, 11-14.
4 Yɛ sɛɛ mli, beni Yesu hala kaselɔi krokomɛi 70 hu lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Naa, miitsu nyɛ tamɔ toobii yɛ klaji ateŋ.” Esa akɛ mɛnɛɛmɛi hu aya gbɔmɛi lɛ aŋɔɔ yɛ amɛshiai amli, ejaakɛ Yesu tee nɔ ekɛɛ amɛ akɛ: “Shia fɛɛ shia ni nyɛaabote lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ nyɛkɛa akɛ: ‘Hejɔlɛ aba shia nɛɛ.’ Ni kɛji hejɔlɛ bi ko yɛ jɛi lɛ, nyɛ hejɔlɛ lɛ aaahi enɔ; shi kɛ jeee nakai lɛ, eeeku esɛɛ eba nyɛŋɔɔ ekoŋŋ.” Kɛji gbɔmɛi lɛ booo “sanekpakpa” lɛ toi po lɛ, esa akɛ abɔ amɛ kɔkɔ kɛ̃ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ amɛ! (Luka 10:3-11) Enɛ feɔ nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo kɛha Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ ŋmɛnɛ, beni mɛnɛɛmɛi kɛ Nyɔŋmɔ miishɛjemɔ kɛ kɔkɔbɔɔ shɛɛ sane lɛ yaa shia kɛ shia lɛ.—Yesaia 61:1, 2.
SHIƐMƆ YƐ YIWAI FƐƐ SƐƐ
5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ni atee lɛ shi lɛ ma nitsumɔ ni kã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ lɛ nɔ mi yɛ?
5 Yɛ Yesu gbele beaŋ lɛ, nakai kaselɔi lɛ fɛɛ gbɛ amɛshwã. Shi ejie ehe kpo etsɔɔ amɛ yɛ adesa gbɔmɔtso mli, yɛ bei babaoo mli yɛ eshitee yɛ mumɔŋ lɛ sɛɛ, koni ekɛshɛje amɛmii ni ekɛwo amɛ hewalɛ. (1 Korintobii 15:3-8) Yɛ nɛkɛ bei nɛɛ ekome mli lɛ, Yesu bi Petro shii etɛ sɔŋŋ kɛji esumɔɔ lɛ lɛlɛŋ, ni edɔɔ ehe hu lo. Petro ye awerɛho waa yɛ enɛ he, shi Yesu ma nɔ mi shii etɛ sɔŋŋ akɛ, Petro akwɛ ni elɛ ‘etoobii lɛ’ ni ji ‘tooi bibii lɛ,’ ni ekɛye esuɔmɔ kɛ mɔ hedɔɔ lɛ he odase. (Yohane 21:15-17) Beni ejie ehe kpo yɛ be kroko hu mli lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi 11 lɛ akɛ:
“Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ. No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ. Ni naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mateo 28:18-20)
Nitsumɔ babaoo ka shi kɛha amɛ ni amɛbaatsu.
6. Mɛni hewɔ ni Yesu kaselɔi lɛ baatsu ‘nitsumɔi wuji’ lɛ?
6 Yesu ekɛɛ ekaselɔi lɛ momo akɛ: “Lɛlɛŋ, lɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɔ ni heɔ minɔ yeɔ lɛ, nitsumɔi ni mitsuɔ lɛ, lɛ hu eeetsu, ni eeetsu nii ni fe nomɛi tete, ejaakɛ miiya Tsɛ lɛ ŋɔɔ.” (Yohane 14:12) Amɛbaatsu nii yɛ shikpɔŋkuku agbo mli fe nɔ ni lɛ etsu nii yɛ mli lɛ, ni amɛbaaya nɔ amɛtsu Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ be kakadaŋŋ mli fe enɔ lɛ.
7. Mɛɛ naakpɛɛ nɔ ko ni ba ha aye odase jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli ba ni yɔɔ naakpɛɛ?
7 Beni eyashɛ e-Tsɛ lɛ ninejurɔ nɔ yɛ ŋwɛi lɛ, Yesu fee naakpɛɛ nɔ ko. Yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ, yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, efɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ eshwie ekaselɔi ni mɛɔ lɛ anɔ, ni efɔ amɛ mu koni amɛfata ehe kɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ niyelɔi. Yɛ naagbee lɛ, abaahala mɛi 144,000 kɛjɛ adesai ateŋ koni amɛkɛ Kristo afee maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. Nɔ ni jɛ odase ni aye kɛmɔ shi jogbaŋŋ yɛ nakai gbi kome lɛ nɔ lɛ mli ba ji akɛ, Yudafoi kɛ mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ mli lɛ ateŋ mɛi 3,000 kɛ miishɛɛ here wiemɔ lɛ nɔ ni abaptisi amɛ.—Yohane 14:2, 3; Kpojiemɔ 14:1-5; 20:4, 6; Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4, 14, 40, 41.
8-11. (a) Mɛɛ mpleshii ko tee nɔ agbɛnɛ yɛ Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ bɔfoi lɛ ateŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ bɔfoi lɛ jie amɛhe kpo yɛ akɛ emuuyeli mlihiɛlɔi? (d) Taakɛ Bɔfoi lɛ Asaji 5:40-42 tsɔɔ lɛ, mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nakai bɔfoi lɛ fee amɛfɔ shi amɛha Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛnɛ?
8 “Sanekpakpa” lɛ shiɛmɔ lɛ gbɛ eshwa Yerusalem kpokpai anɔ fɛɛ tamɔ la ni eje ŋã. Ni nakai nɔŋŋ hu shi ni ateɔ awoɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ fee. Etsɛɛɛ nɔŋŋ kɛkɛ ni amɔmɔ bɔfoi lɛ kɛtee Yudafoi asaneyeli he ni ji Sanhedrin lɛ hiɛ ni awo amɛ mla akɛ amɛkawie yɛ Yesu gbɛi amli dɔŋŋ. Ani amɛbaahiɛ amɛ emuuyeli lɛ mli waa kɛmɔ shi? Petro kɛ Yohane ha amɛ hetoo akɛ: “Kɛ eja gbɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ akɛ abo nyɛ moŋ toi fe Nyɔŋmɔ lɛ, nyɛkojoa. Ejaakɛ wɔ lɛ wɔnyɛŋ akɛ ja wɔwie nii ni wɔna kɛ nii ni wɔnu lɛ.” Nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, aŋmɛɛ bɔfoi lɛ ahe, kɛkɛ ni amɛkɛ amɛhefatalɔi lɛ da Nyɔŋmɔ shi, ni amɛkpa lɛ fai akɛ: “Agbɛnɛ hu, Nuŋtsɔ [Yehowa], . . . ha otsuji lɛ kɛ ekaa pii ajaje owiemɔ lɛ.” No hewɔ lɛ amɛtee nɔ amɛshiɛ kɛtsɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 4:19, 20, 29, 31.
9 Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ mɔmɔ bɔfoi lɛ ekoŋŋ ni amɛyawo amɛ tsuŋ. Shi ejeee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii akɛ amɛhi jɛmɛ. No hewɔ lɛ, nyɔɔŋteŋ lɛ, Yehowa bɔfo bajie amɛ, ni beni je tsɛreɔ lɛ, naa amɛ ni amɛmiitsɔɔ nii ekoŋŋ yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:17-21.
10 Mɛni Sanhedrin lɛ baanyɛ amɛfee ni amɛkɛtsĩ “sanekpakpa” lɛ gbɛɛ kɛ shwamɔ lɛ naa? Akɛ bɔfoi lɛ ba saneyeli he lɛ shikome ekoŋŋ, ni osɔfonukpa lɛ bi amɛ akɛ: “Ani jeee kita wɔwo nyɛ dikadika akɛ nyɛkatsɔɔ nii yɛ nɛkɛ [Yesu] gbɛi nɛɛ anɔ lɛ? Ni naa, nyɛha Yerusalem eyi obɔ kɛ nyɛtsɔɔmɔ lɛ, ni nyɛmiitao akɛ nyɛkɛ nɛkɛ nuu nɛɛ la lɛ baa wɔnɔ.” Hetoo ni bɔfoi lɛ ha ni tsɔɔ bɔ ni amɛŋmɛɛɛ saji ahe kɛkɛ ni akɛsaa lɛ ejije aahu, kɛtsɔ afii ohai 19 mli, akɛ:
“Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi”!
Mɛni Yudafoi lɛ baanyɛ afee nɛkɛ emuuyeli mlihiɛlɔi nɛɛ? Mla tsɔɔlɔ Gamaliel wo ŋaa ni nilee yɔɔ mli akɛ: “Nyɛŋmɛɛa nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ahe ni nyɛkadia amɛsɛɛ; (ejaakɛ kɛ gbɔmɛi adɛŋ nɛkɛ yiŋtoo nɛɛ loo nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ jɛ lɛ, ebaafite; shi kɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ ejɛ lɛ, nyɛnyɛŋ nyɛfite;) koni nyɛkabafee nyɛhe tamɔ mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ wuuɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:27-39.
11 No hewɔ lɛ, ayi bɔfoi lɛ, ni afã amɛ akɛ amɛkashiɛ dɔŋŋ, ni aŋmɛɛ amɛhe. Te amɛfee amɛnii yɛ he amɛha tɛŋŋ? Amɛmii shɛ amɛhe waa ejaakɛ abu amɛ mɛi ni sa akɛ amɛnaa amanehulu yɛ Yesu gbɛi lɛ hewɔ.
“Ni amɛfɔɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ shiai be fɛɛ be.” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:40-42)
Nɛkɛ Maŋtsɛyeli niyelɔi nɛɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛbaaŋmɛ amɛtsui shi yɛ nɔ ni he hiaa lɛ mli koni amɛnyɛ amɛya nɔ amɛtsu Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ. No hewɔ lɛ amɛkɛ nakai feemɔ fee nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo amɛfɔ shi amɛha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ odasefoi fɛɛ ni etee nɔ amɛjaje Maŋtsɛyeli lɛ “yɛ faŋŋ kɛ shia fɛɛ shia” aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21.
MAŊTSƐYELI “SANEKPAKPA” LƐ GBƐ ESHWÃ
12. Taakɛ atsɔɔ yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 8:1-4 lɛ, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ bei pii lɛ, yiwaa haa “sanekpakpa” lɛ gbɛɔ eshwaa babaoo?
12 Yiwaa lɛ naa bawa waa ekoŋŋ, no hewɔ lɛ amɛ fɛɛ amɛgbɛ amɛshwã kɛtee Yudea kɛ Samaria ni bɛŋkɛ amɛ lɛ, ja bɔfoi lɛ pɛ. Shi enɛ ha odaseyeli lɛ mli lɛɛ waa moŋ, ejaakɛ “mɛi ni egbɛ eshwa lɛ yakpa shi, ni amɛjaje sanekpakpa lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 8:1-4) Miishɛɛ sane ji akɛ, nakai nɔ koome lɛ nɔŋŋ eba yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hu. Beni yiwalɛ nɔyelii ka akɛ amɛaatsĩ Yehowa Odasefoi anaa kɛtsɔ amɛgbɛɛ kɛ shwãmɔ nɔ, ní amɛkɛ amɛ tee hei ni etse ehe banee lɛ, amɛtee nɔ amɛshiɛ yɛ jɛmɛ, ni “sanekpakpa” lɛ gbɛ eshwã.
13, 14. (a) Mɛɛ be otsi krɛdɛɛ ni Nyɔŋmɔ duromɔ yɔɔ Yudafoi lɛ anɔ lɛ ba naagbee, ni namɛi akpɛlɛ amɛnɔ yɛ nakai beaŋ akɛ Maŋtsɛyeli niyelɔi? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo wiemɔi ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji yitso 13 kɛ Romabii yitso 11 lɛ yeɔ enɛ he odase yɛ?
13 Shi, yɛ nakai klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, ani akɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ baaya Yudafoi lɛ kɛ Samariabii ni bɛŋkɛ amɛ lɛ pɛ aŋɔɔ? Ani mɛi ni baafee ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ fɛɛ baajɛ amɛ pɛ amɛteŋ? Yɛ odaseyeli kpele ni akɛhaa lɛ po fɛɛ sɛɛ lɛ, efeŋ nakai. Eka shi faŋŋ akɛ, yɛ afi 36 Ŋ.B. beni “otsi” krɛdɛɛ ni Nyɔŋmɔ duromɔ yɔɔ Yudafoi lɛ anɔ lɛ baa naagbee lɛ, Yehowa kudɔ Petro koni eya Italianyo asraafonyo nukpa, Kornelio ŋɔɔ yɛ eshia yɛ Kaisarea. Beni Petro shiɛɔ etsɔɔ nuu ni jeee Yudafonyo nɛɛ kɛ eshiabii lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba amɛnɔ, ni efɔ amɛ mu ni amɛtsɔmɔ Maŋtsɛyeli niyelɔi. Abaptisi amɛ akɛ klɛŋklɛŋ Jeŋmajiaŋbii ni afoko amɛ ketia, ni etsake kɛba Kristojamɔ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:1-48.
14 Sɛɛ mli, beni bɔfo Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ kɛ shitee-kɛ-woo ni jɛ Yudafoi lɛ aŋɔɔ lɛ kpe yɛ Antiokia Pisidia lɛ, Paulo kɛɛ nakai Yudafoi lɛ akɛ: “Nyɛ tsutsu esa akɛ ajaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ atsɔɔ; shi akɛni nyɛkwa wiemɔ lɛ ni nyɛbuuu nyɛhe akɛ nyɛsa naanɔ wala lɛ hewɔ lɛ, naa, wɔdɔ wɔyi kɛmiiya jeŋmaji lɛ aŋɔɔ. Ejaakɛ nakai Nuŋtsɔ [Yehowa] wo wɔ kita akɛ: ‘Miŋɔo mito akɛ jeŋmaji lɛ ala, koni otsɔ yiwalaheremɔ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.’ ” (Bɔfoi lɛ Asaji 13:46, 47) Taakɛ Paulo jaje yɛ sɛɛ mli yɛ mfoniri feemɔ ko mli lɛ, nakai Yudafoi ni heee yeee lɛ tamɔ tso niji diɛŋtsɛ ni afolɔ kɛjɛ mu tso ko he. Kulɛ abaanyɛ aná Maŋtsɛyeli niyelɔi ayibɔ ni ataoɔ lɛ fɛɛ kɛjɛ Yudafoi lɛ ateŋ. Shi, yɛ amɛ najiaŋ lɛ, aatɛo “jeŋmajiaŋbii,” ni tamɔ ŋa nɔ mu tso niji lɛ aawo tso lɛ mli, ni no hewɔ lɛ, “aaahere [mumɔŋ] Israel fɛɛ yiwala,” kɛyashi Maŋtsɛyeli lɛ mlibii ayibɔ fɛɛ ni ataoɔ lɛ naa.—Romabii 11:13-26; Galatabii 6:16.
EMUUYELI MLIHIƐMƆ YƐ “AMANEHULUI” AMLI
15, 16. (a) Mɛni Paulo fee ni ekɛɛ hu yɛ “amanehului” ahe, ni mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo enɛ feɔ efɔɔ shi ehaa wɔ? (b) Mɛɛ su esa akɛ wɔna yɛ shitee-kɛ-woo ni jɛɔ nɔyelii aloo weku mlibii aŋɔɔ kɛbaa lɛ he, ni mɛni awo wɔ shi akɛ ebaajɛ mli aba?
15 Yɛ yiwaai babaoo ni tsara nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nakai nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ anɔkwafo lɛ, ni ji bɔfo Paulo ku esɛɛ kɛtee Antiokia, koni eyawaje kaselɔi lɛ ni ewo amɛ hewalɛ, kɛ agbɛnɛ hu, koni etswa asafo gbɛjianɔtoo lɛ ema shi. Nakai be lɛ mli Paulo wie akɛ:
“Esa akɛ wɔtsɔɔ amanehului pii amli kɛboteɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.”—Bɔfoi lɛ Asaji 14:21-23.
16 Paulo hu tee nɔ ena egbɛfaŋnɔ yɛ amanehului kɛ kaai ni ba lɛ amli. Shi efee nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo efɔ shi yɛ emuuyeli mlihiɛmɔ mli. Efee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa eha mɛi pii ni esa akɛ amɛwuu hemɔkɛyeli lɛ he ta ni mli wa waa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi ekpee yii, tsuŋwooi kɛ amɛwala diɛŋtsɛ ni he baa oshara lɛ naa. Shitee-kɛ-woo ejɛ yiwalɛ nɔyelii aŋɔɔ kɛba, aloo kɛjɛ amɛwekumɛi ni amɛsumɔɔ waa lɛ po aŋɔɔ. Mɛi komɛi aweku mlibii ekpoo amɛ yɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ” ni amɛkpɛlɛɔ nɔ ni amɛtsuɔ he nii lɛ hewɔ. (Mateo 24:14) Shi kɛlɛ, Yesu wiemɔi nɛɛ eshɛje nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ amii waa, akɛ: “Mɔ ko bɛ ni eshi shia loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo tsɛ loo nyɛ loo ŋa loo bii loo abɔi yɛ mi kɛ sanekpakpa lɛ hewɔ, ni enaŋ shiai kɛ nyɛmimɛi hii kɛ nyɛmimɛi yei kɛ nyɛmɛi kɛ bii kɛ abɔi toi oha yɛ benɛ be nɛɛ mli beebe, kɛ yiwalɛ hu, ni jeŋ ni baaba lɛŋ hu eeena naanɔ wala.” (Marko 10:29, 30) Lɛlɛŋ, amɛkpaa yibii ni bɔ he “toi oha” yɛ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni ka amɛkɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ teŋ kɛ agbɛnɛ yɛ miishɛɛ wekukpaa ni yɔɔ amɛkɛ Yehowa jeŋ muu fɛɛ weku lɛ teŋ lɛ hu mli.
17. (a) Mɛɛ kaai mra be mli Kristofoi lɛ hu kɛkpe? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kɛ ŋaawoo fɛfɛo Paulo kɛha wɔ?
17 Ehe bahia ni bɔfo Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ awuu ashi kaai ni je lɛ kɛbaa yɛ jeŋba shara kɛ ninamɔ gbɛfaŋ lɛ hu. Adesai kɛkɛ ji amɛ, tamɔ wɔji lɛ nɔŋŋ. Kɛ wɔkɛ nibii ni lakaa mɔ nɛkɛ kpe lɛ, esa akɛ wɔfee tamɔ bɔ ni Paulo fee lɛ, mɔ ni kɛɛ akɛ: “Migbalaa mi diɛŋtsɛ migbɔmɔtso lɛ mai ni miyeɔ lɛ nyɔŋ, koni mi ni mishiɛɔ mitsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, mi diɛŋtsɛ lɛ akashɛ mi afɔ.” Ni taakɛ Paulo ji lɛ, wɔ hu wɔɔna hebuu kɛjɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni wɔɔgba wɔnanemɛi lɛ mli. Taakɛ Paulo kɛɛ yɛ nɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ nɛɛ he lɛ: “Kɛji mijajeee sanekpakpa lɛ, kpoo ha mi!”—1 Korintobii 9:16, 27.
“WƆYEƆ KUNIM AAHU”
18. Mɛɛ hewalɛwoo Paulo shi eha anɔkwa Kristofoi fɛɛ, ni te otsuɔ he nii ohaa tɛŋŋ?
18 Bɔfo Paulo kɛɛ enanemɛi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ hu akɛ: “Kɛ [Nyɔŋmɔ] bii ji wɔ lɛ, belɛ niyelɔi hu ji wɔ, Nyɔŋmɔ niyelɔi kɛ Kristo nanemɛi niyelɔi, kɛji eyɛ mli, akɛ wɔkɛ lɛ naa amanehulu lɛ, koni awo wɔkɛ lɛ hiɛ nyam hu.” Shi nɔ ni etee nɔ ewie lɛ hu kɔɔ “asafo babaoo” ni ji “tooi krokomɛi,” ni ŋmɛnɛ, amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛshɛ nyɔmɔwoo ni ji naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ he lɛ hu he nakai nɔŋŋ. (Kpojiemɔ 7:9; Yohane 10:16) Paulo woɔ anɔkwa Kristofoi fɛɛ hewalɛ akɛ:
“Namɔ aaagbala wɔkɛ Kristo suɔmɔ lɛ mli? Amanehulu aloo tsuifaa aloo yiwalɛ aloo hɔmɔ aloo yayai-nyiɛmɔ aloo hegbeyeiwoo aloo klante? . . . Shi kɛlɛ, yɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli lɛ, wɔtsɔɔ mɔ ni sumɔɔ wɔ lɛ nɔ wɔyeɔ kunim aahu. Ejaakɛ miyɛ hewalɛ yɛ nɔ, akɛ gbele jio wala jio, ŋwɛibɔfoi jio nɔyelɔi jio hewalɛi jio, nii ni yɔɔ nɛɛ jio, nii ni baaba lɛ jio, ŋwɛi jio shishi jio, aloo nii ni abɔ lɛ amli nɔ kroko jio, amɛnyɛŋ amɛgbala wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ mli.” (Romabii 8:17, 35-39; kwɛmɔ 2 Korintobii 11:22-28 hu.)
Ani ooná nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ kɛ Nuŋtsɔ Yesu Maŋtsɛyeli lɛ ‘baa’ lɛ mli? Esa akɛ ona nakai hekɛnɔfɔɔ!
19. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Paulo kɛha yɛ oshara kroko hu ni kɛ gbele baa lɛ he?
19 Oshara kroko hu ni ehe hiaa ni awaje bo waa ni onyɛ okpee naa yɛ “naagbee gbii lɛ” amli ji amale tsɔɔmɔ. Paulo bɔ kɔkɔ yɛ enɛ hu he. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:29, 30; 2 Timoteo 3:1, 13) Nɛgbɛ amale tsɔɔlɔi lɛ jɛɔ kɛbaa, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ amɛhe?