Nɛgbɛ Gbohii lɛ Yɔɔ?
YORUBABII ni yɔɔ Afrika Anaigbɛ lɛ awiemɔ ji: “Shikpɔŋ lɛ ji jarayeli he; ŋwɛi ji wɔshĩa.” Awieɔ jwɛŋmɔ nɛɛ he yɛ jamɔi babaoo mli. Jwɛŋmɔ ni ekɛhaa ji akɛ, shikpɔŋ lɛ tamɔ jarayeli he ko ni wɔyaa jɛmɛ yɛ be kuku ko mli kɛkɛ lɛ wɔshi jɛmɛ. Yɛ hemɔkɛyeli nɛɛ naa lɛ, yɛ gbele mli lɛ, wɔyaa ŋwɛi, he ni ji wɔshihilɛ he diɛŋtsɛ lɛ.
Biblia lɛ tsɔɔ akɛ mɛi komɛi yaa ŋwɛi. Yesu Kristo kɛɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ akɛ: “Shihilɛ hei pii yɛ mi-Tsɛ we lɛ; . . . miiya ni miyasaa gbɛhe mato nyɛ. Ni kɛji mitee ni miyasaa gbɛhe mito nyɛ lɛ, mibaba ekoŋŋ, ni mibabaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛhi jɛmɛ.”—Yohane 14:2, 3.
Yesu wiemɔi lɛ etsɔɔɔ akɛ gbɔmɛi kpakpai fɛɛ yaa ŋwɛi aloo akɛ ŋwɛi ji adesai ashia. Aŋɔɔ mɛi komɛi kɛyaa ŋwɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔyeli hewɔ. Yehowa Nyɔŋmɔ le akɛ adesai anɔyelii nyɛŋ akwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ saji anɔ yɛ omanyeyeli mli kɔkɔɔkɔ. No hewɔ lɛ, eto ŋwɛi nɔyeli, loo Maŋtsɛyeli, ni yɛ naagbee lɛ eeeye shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ ni etsake lɛ efee lɛ Paradeiso taakɛ eto eyiŋ kɛjɛ shishijee lɛ he gbɛjianɔ. (Mateo 6:9, 10) Yesu baafee Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ. (Daniel 7:13, 14) Abaahala mɛi krokomɛi kɛjɛ adesai ateŋ koni amɛkɛ lɛ aye nɔ. Biblia lɛ gba fɔ shi akɛ mɛi ni aŋɔɔ amɛ kɛyaa ŋwɛi lɛ baafee “maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi [kɛha] wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ” ni “[amɛaa]ye maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.”—Kpojiemɔ 5:10.
Namɛi Yaa Ŋwɛi?
Kɛ asusu gbɛnaa nii ni da waa ni ŋwɛi nɔyelɔi nɛɛ baana lɛ he lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ aaabi taomɔ nii ni yɔɔ shiŋŋ yɛ amɛhe. Esa akɛ mɛi ni yaa ŋwɛi lɛ ana Yehowa he anɔkwa nilee, ni esa akɛ amɛbo lɛ toi. (Yohane 17:3; Romabii 6:17, 18) Aabi ni amɛna Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshãa lɛ mli hemɔkɛyeli. (Yohane 3:16) Ni kɛlɛ, babaoo fata he. Esa akɛ Nyɔŋmɔ atsɔ e-Bi lɛ nɔ etsɛ amɛ ni ehala amɛ. (2 Timoteo 1:9, 10; 1 Petro 2:9) Agbɛnɛ hu, esa akɛ amɛfee Kristofoi ni abaptisi amɛ ni “afɔ amɛ ekoŋŋ,” ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eŋɔ amɛ akɛ ebii. (Yohane 1:12, 13; 3:3-6) Ehe miihia hu ni amɛhiɛ amɛ emuuyeli mli amɛha Nyɔŋmɔ kɛyashi gbele mli.—2 Timoteo 2:11-13; Kpojiemɔ 2:10.
Anaaa nɛkɛ taomɔ nii nɛɛ yɛ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni anyɛŋ akane amɛ ni hi shi ni gboi lɛ ahe. Hegbɛ bibioo ko pɛ amɛteŋ mɛi pii na kɛha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he nikasemɔ. Mɛi krokomɛi kaneko Biblia lɛ da ni nɔ ko bibioo ko pɛ amɛle yɛ Yesu Kristo he loo amɛleee ehe nɔ ko kwraa. Yɛ anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ po lɛ, mɛi fioo ko pɛ Nyɔŋmɔ ehala amɛ kɛha ŋwɛi shihilɛ.
No hewɔ lɛ, kɛ akɛto he lɛ, mɛi ni yaa ŋwɛi lɛ ayibɔ faaa kwraa. Yesu wie mɛnɛɛmɛi ahe akɛ “asafoku bibioo.” (Luka 12:32) Yɛ sɛɛ mli lɛ, ajie kpo atsɔɔ bɔfo Yohane akɛ mɛi ni “ahe kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” ni amɛkɛ Kristo aye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ ayifalɛ baafee 144,000 pɛ. (Kpojiemɔ 14:1, 3; 20:6) Kɛ akɛ amɛ to gbɔmɛi akpekpei toi akpekpei abɔ ni ehi shikpɔŋ nɔ lɛ ahe lɛ, yifalɛ nɛɛ ji bibioo lɛlɛŋ.
Mɛi Ni Eyaaa Ŋwɛi Lɛ
Mɛni baa mɛi ni eyaaa ŋwɛi lɛ anɔ? Ani amɛmiina nɔ̃ yɛ naanɔ piŋmɔ he ko mli, taakɛ jamɔi komɛi tsɔɔ lɛ? Dabida, ejaakɛ suɔmɔ Nyɔŋmɔ ji Yehowa. Fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ shɛrɛɛɛ amɛbii amɛshwieee la mli, ni Yehowa efeee gbɔmɛi niseniianii ni tamɔ nɛkɛ.—1 Yohane 4:8.
Gbɛkpamɔ ni ka shi ha mɛi ni egboi lɛ ateŋ mɛi babaoo ji gbohiiashitee kɛmiiba paradeiso shikpɔŋ nɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ “ni ahi nɔ.” (Yesaia 45:18) Lalatsɛ lɛ jaje akɛ: “Ŋwɛi lɛ Yehowa ŋwɛi ni, shi shikpɔŋ lɛ eŋɔha gbɔmɛi abii.” (Lala 115:16) Shikpɔŋ lɛ ji nɔ ni baafee adesai anaanɔ shĩa, jeee ŋwɛi.
Yesu gba akɛ: “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui amli lɛ aaanu [Yesu, “gbɔmɔ Bi lɛ”] gbee, ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:27-29, NW) Kristofonyo bɔfo Paulo kpɛlɛ nɔ akɛ: “Miyɛ Nyɔŋmɔ nɔ hiɛnɔkamɔ, akɛ gbohiiashitee baaba, ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 24:15) Yesu kɛ wala he shiwoo ha efɔŋ feelɔ ko ni tsake etsui yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ kɛtsɔ shitee ni kɛ mɔ baa shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ nɔ.—Luka 23:43.
Shi, mɛni ji shihilɛ mli ni gbohii ni abaatee amɛ shi kɛba wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ yɔɔ bianɛ? Sane ko ni ba yɛ Yesu sɔɔmɔ be lɛ mli lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhaa sanebimɔ nɛɛ hetoo. Eshieŋtsɛ Lazaro egbo. Shi dani Yesu aaaya ni eyatee lɛ shi lɛ, E-kɛɛ E-kaselɔi lɛ akɛ: “Wɔshieŋtsɛ Lazaro ewɔ; shi miiya ni mayatsiɛ lɛ yɛ wɔɔ lɛ mli.” (Yohane 11:11) No hewɔ lɛ, Yesu kɛ gbele to wɔɔ he, wɔɔ ni tsii ni alaaa lamɔi yɛ mli.
Wɔɔ Yɛ Gbele Mli
Ŋmalɛi krokomɛi kɛ jwɛŋmɔ ni kɔɔ wɔɔ yɛ gbele mli nɛɛ he kpaa gbee. Amɛtsɔɔɔ akɛ adesai yɛ susuma ni gbooo ni foɔ mli kɛyaa mumɔŋ shihilɛ he lɛ yɛ gbele mli. Shi moŋ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko . . . Amɛsuɔmɔ jio, amɛnyɛɛ jio, amɛwuŋayeli jio, fɛɛ eho etee jeeŋmɔ beebe . . . Ejaakɛ nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ gbohiiaje [Sheol] he ni oyaa lɛ.” (Jajelɔ 9:5, 6, 10) Agbɛnɛ hu, lalatsɛ lɛ jaje akɛ gbɔmɔ “kuɔ esɛɛ kɛyaa esũ lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi lɛ laajeɔ.”—Lala 146:4.
Nɛkɛ ŋmalɛi nɛɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ mɛi ni wɔɔ yɛ gbele mli lɛ nyɛŋ ana wɔ loo ni amɛnu wɔ wiemɔ. Amɛnyɛɛɛ ni amɛkɛ jɔɔmɔ loo loomɔ aba wɔ nɔ. Amɛbɛ ŋwɛi, ni amɛbɛ blematsɛmɛi ni egboi lɛ ashihilɛ he ko mli hu. Amɛbɛ wala mli, amɛbɛ shihilɛ mli.
Yɛ Nyɔŋmɔ be ni sa mli lɛ, abaatee mɛi ni wɔɔ yɛ gbele mli bianɛ ni yɔɔ ekaimɔ mli lɛ ashi kɛba wala mli yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. Ebaafee shikpɔŋ ni ajie mujiwoo, naagbai, kɛ haomɔi ni adesai kɛkpeɔ bianɛ lɛ kɛjɛ nɔ. Mɛɛ nyamɔ be enɛ aaaji nɛkɛ! Amɛbaakpa shihilɛ kɛmiiya naanɔ gbɛ yɛ nakai Paradeiso lɛ mli, ejaakɛ Lala 37:29 maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ ni amɛaahi nɔ daa.”
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6, 7]
Mikpa Gbohii lɛ Ajamɔ
“Beni miji gbekɛ nuu fioo lɛ, miye mibua mi-tsɛ yɛ afɔlei ni eshãa be fɛɛ be ehaa etsɛ ni egbo lɛ mli. Gbi ko beni mi-tsɛ he wa lɛ kɛjɛ hela ko ni yɔɔ gbeyei ni mɔ lɛ lɛ mli lɛ, okɔmfo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, bɔni afee ni etsɔɔ hiɛsɔɔ kɛha ehe ni ewa lɛ lɛ, esa akɛ ekɛ too, yɛlɛ, tsɛrɛ, kɛ dãa asha afɔle eha etsɛ ni egbo lɛ. Awo mi-tsɛ ŋaa hu ni ekpa eblematsɛmɛi ni egboi lɛ fai ni amɛtsĩ helai kɛ amanehului krokomɛi ni aaaba enɔ lɛ naa.
“Mi-nyɛ he nibii ni ataoɔ kɛha afɔleshaa, ni abaafee yɛ mi-nii sãi nɔ lɛ. Sãi lɛ bɛŋkɛ wɔshĩa lɛ he kpaakpa, taakɛ kusum-nifeemɔ lɛ biɔ lɛ.
“Afɔ nine atsɛ nanemɛi, wekumɛi, kɛ akutseiaŋbii koni amɛbaye afɔleshaa lɛ he odase. Mi-tsɛ ni esaa ehe fɛfɛo bɔ ni sa nakai be lɛ ta sɛi nɔ ni eekwɛ gbatsu ni tooi ni akɛ amɛ esha afɔle kɛtsɔ hiɛ lɛ ayitsoŋoŋoi ni ato naa lɛ eyi mli obɔ lɛ. Minitsumɔ ji ni mafɔse wein kɛjɛ tɔ mli mawo tɔmlɛ bibioo ko mli, ni mikɛha mi-tsɛ. Ni lɛ hu efɔse eshwie shikpɔŋ akɛ afɔleshaa nii. Mi-tsɛ bo etsɛ́ etsɛ lɛ gbɛi shii etɛ ni esɔle eha lɛ koni ejie lɛ kɛjɛ haomɔi ni aaaba enɔ yɛ wɔsɛɛ lɛ mli.
“Akɛ tsɛrɛ lɛ ha akɛ afɔleshaa nii, ni agbe too lɛ, ahoo, ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fɛɛ ye eko. Mikɛ mihe wo niyeli kɛ joo kɛ lalai kɛ milɛ ni ayiɔ lɛ mli. Mi-tsɛ jo fɛfɛo kɛ waa hu eyɛ mli akɛ aana gbɔlɛ yɛ ehe. Efolɔɔ mli esɔleɔ ehaa eblematsɛmɛi lɛ koni amɛjɔɔ mɛi fɛɛ ni eba jɛmɛ lɛ, yɛ be mli ni gbɔmɛi lɛ, ni mi hu mifata he lɛ miihere nɔ akɛ Ise, eshishi ji ‘Aba mli nakai.’ Mikɛ miishɛɛ kɛ yijiemɔ kwɛ ataa, ni mishwe be mli ni mi hu mada bɔ ni sa ni manyɛ masha afɔlei maha blematsɛmɛi ni egboi lɛ.
“Yɛ afɔlei pii ni asha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, toiŋjɔlɛ baaa weku lɛ mli. Yɛ be mli ni ebashwɛ minyɛ bihii etɛ lɛ, biyei etɛ ni efɔ lɛ ateŋ mɔ ko ehiii wala mli kɛtsɛɛɛ kwraa; amɛ fɛɛ amɛgboi yɛ amɛ gbekɛbiiashi. Beni mi-nyɛ na musu ekoŋŋ lɛ, ataa sha afɔlei wuji koni afɔ bi lɛ shweshweeshwe.
“Awo fɔ biyoo kroko hu. Afii enyɔ sɛɛ lɛ, gbekɛ lɛ he baye ni egbo. Ataa yabi wɔŋ lɛ nii, ni ekɛɛ lɛ akɛ henyɛlɔ ko ha gbele lɛ ba. Wɔŋ lɛ kɛɛ akɛ bɔni afee ni gbekɛ lɛ ‘susuma’ awuu ashi mɔ lɛ, esa akɛ ana lai kuku ni miitso, dãa tɔ kome, kɛ gbee bi, koni akɛsha afɔle. Akɛ lai ni tsoɔ lɛ baafɔ gbonyobu lɛ nɔ, akɛ dãa lɛ baashwã gbonyobu lɛ nɔ, ni abaafu gbee bi lɛ hiɛkalɔ yɛ gbonyobu lɛ masɛi. Akɛɛ enɛ baatee gbekɛ yoo ni egbo lɛ susuma shi koni etɔ egbele lɛ he owele.
“Mikɛ lai ni tsoɔ lɛ kɛ daa lɛ tee gbonyobu lɛ he, ni ataa hiɛ gbee bi lɛ, ni efu lɛ taakɛ wɔŋ lɛ tsɔɔ akɛ afee lɛ. Wɔ fɛɛ wɔhe wɔye akɛ gbekɛ yoo ni gbo lɛ susuma baakpata mɔ ni gbe lɛ trukaa lɛ hiɛ yɛ gbii kpawo mli. Nyɔji enyɔ ho ni anuuu gbele he yɛ akutso lɛ mli. Mihiɛ tserɛ mi agbɛnɛ.
“No mli lɛ miye afii 18. Etsɛɛɛ ni mikɛ Yehowa Odasefoi kpe, ni amɛtsɔɔ mi kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ gbohii lɛ nyɛɛɛ afee hiɛkalɔi ekpakpa loo efɔŋ. Beni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee heɔ shi yɛ mitsui mli lɛ, mikɛɛ mi-tsɛ akɛ minyɛŋ mafata ehe kɛya afɔlei ni eshaa kɛhaa gbohii lɛ anɔ dɔŋŋ. Klɛŋklɛŋ lɛ emli fu akɛ miikwa lɛ, ni ewie he nakai. Shi beni eyoo akɛ misumɔɔɔ ni maŋmɛɛ hemɔkɛyeli hee ni mina lɛ he lɛ, eteee shi ewooo Yehowa ni mijaa lɛ lɛ.
“Mikɛ nu mli baptisimɔ fee mihenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi yɛ April 18, 1948. Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, mitee nɔ misɔmɔ Yehowa kɛ mlifilimɔ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli babaoo, ni miye mibua mɛi krokomɛi koni amɛye amɛhe kɛjɛ blematsɛmɛi ni egboi, ni nyɛɛɛ amɛye amɛbua wɔ loo amɛye wɔ awui lɛ ajamɔ he.”—Mɔ ni ŋma ha ji J. B. Omiegbe, Benin City, Nigeria.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Miishɛɛ babaoo baaba beni atee gbohii lɛ ashi yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ