Nɔ Hewɔ ni Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii Lɛ Tsɔɔ Nɔ Ko Kɛhaa Bo
YESU KRISTO to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi yɛ naagbee gbɛkɛ ni eyɔɔ wala mli akɛ adesa lɛ. Nakai gbi lɛ ji Soo gbɛkɛ, March 31, ni Yesu gbo Sohaa shwane, yɛ April 1. Akɛni Yudafoi akalenda gbii lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ gbɛkɛnaashi yɛ gbi fɛɛ gbi mli kɛyashiɔ gbi kroko lɛ nɔ gbɛkɛnaashi mli hewɔ lɛ, Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii nɛɛ kɛ Yesu gbele lɛ fɛɛ ba mli yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B.
Mɛni hewɔ Yesu to nɛkɛ niyenii nɛɛ shishi? Aboloo kɛ wein ni akɛtsu nii lɛ damɔ shi kɛha mɛni? Namɛi esa akɛ amɛyeɔ eko? Shii enyiɛ esa akɛ aye niyenii nɛɛ he gbijurɔ lɛ? Ni te aaafee tɛŋŋ ni etsɔɔ nɔ ko kɛha bo?
Mɛni Hewɔ Ato Shishi?
Yesu kɛɛ ebɔfoi lɛ yɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Taakɛ shishitsɔɔmɔ kroko tsɔɔ lɛ, ekɛɛ: “Nyɛfea enɛ akɛ mikaimɔ.” (1 Korintobii 11:24, The New English Bible) Yɛ anɔkwale mli lɛ, afɔɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ tsɛmɔ akɛ Kristo gbele lɛ Kaimɔ.
Yesu gbo akɛ emuuyeli mlihiɛlɔ kɛha Yehowa jeŋ muu fɛɛ nɔyeli lɛ, ni eha ana Satan akɛ eji ahorabɔlɔ ni maleɔ akɛni ekɛɛ akɛ adesai ni ja lɛ sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoi pɛ ahewɔ lɛ hewɔ. (Hiob 2:1-5) Egbele lɛ ha Nyɔŋmɔ tsui nyɔ emli.—Abɛi 27:11.
Yesu ‘ŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ’ kɛtsɔ egbele lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu. (Mateo 20:28) Klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ laaje adesa wala ni eye emuu kɛ emli gbɛkpamɔi lɛ beni efee esha eshi Nyɔŋmɔ lɛ. Shi “Nyɔŋmɔ sumɔ [adesa] je lɛ akɛ eŋɔ e-Bi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Hɛɛ, “esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli.”—Romabii 6:23.
‘Ena Kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ Dɛŋ’
Bɔfo Paulo tsɔɔ Kristo gbele lɛ kaimɔ lɛ mli yɛ ewiemɔi nɛɛ amli: “Mina kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ’ dɛŋ, ni no nɔŋŋ miŋɔha nyɛ, akɛ Nuŋtsɔ Yesu lɛ, nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ ni atsɔɔ esɛɛ gbɛ lɛ, ekɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli, ni ekɛɛ: ‘Nyɛhea, nyɛyea: enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.’ Nakai nɔŋŋ ewo kpulu lɛ hu yɛ niyenii lɛ asɛɛ, ni ekɛɛ: ‘Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila lɛ mli; nyɛfea enɛ, shii abɔ ni nyɛaanu lɛ, ni nyɛŋɔkai mi.’ Shi shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba.”—1 Korintobii 11:23-26.
Akɛni Paulo fataaa Yesu kɛ ebɔfoi 11 lɛ ahe yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. hewɔ lɛ, nɔ ni yeɔ sane nɛɛ he odase ji akɛ ‘ena kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ dɛŋ’ kɛtsɔ mumɔŋ kpojiemɔ nɔ. Yesu to Kaimɔ lɛ shishi ‘nakai nyɔɔŋ lɛŋ nɔŋŋ’ ní Yuda ‘tsɔɔ esɛɛ gbɛ’ eha Yudafoi ajamɔŋ henyɛlɔi lɛ ni tsirɛ Romabii lɛ ayisɛɛ koni amɛsɛŋ Kristo lɛ. Mɛi ni yɔɔ hegbɛ akɛ amɛye okadi feemɔ mli aboloo kɛ wein nɛɛ eko lɛ baafee nakai ni amɛkɛkai lɛ.
Shii Enyiɛ Ayeɔ Gbijurɔ Lɛ?
Mɛni ji Paulo wiemɔi: “Shii abɔ ni nyɛyeɔ nɛkɛ aboloo nɛɛ ni nyɛnuɔ nɛkɛ kpulu nɛɛ hu lɛ, nyɛmiijaje Nuŋtsɔ lɛ gbele lɛ nyɛmiitsɔɔ kɛyashi beyinɔ ni eeeba” lɛ shishi? Kristofoi anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu lɛ baaye nɛkɛ Kaimɔ okadi niyenii nɛɛ “shii abɔ” kɛyashi be mli ni amɛaagboi, ni atee amɛ shi kɛya ŋwɛi wala mli yɛ sɛɛ mli. No hewɔ lɛ amɛbaajaje hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu afɔleshaa ni Yehowa kɛha lɛ mli lɛ shii abɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ je lɛ hiɛ. Kɛyashi mɛɛ be? Paulo kɛɛ: “Kɛyashi beyinɔ ni eeeba,” ni tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ nɛkɛ gbijurɔyeli nɛɛ baaya nɔ kɛyashi beyinɔ ni Yesu aaaba ni ebaŋɔ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛya ŋwɛi, ni eeefee nakai kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ yɛ “beni eba” lɛ mli. (1 Tesalonikabii 4:14-17) Enɛ kɛ Kristo wiemɔi ni ekɛ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ wie lɛ kpaa gbee, akɛ: “Kɛji mitee ni miyasaa gbɛhe mito nyɛ lɛ, mibaba ekoŋŋ ni mibabaŋɔ nyɛ kɛya he ni mi diɛŋtsɛ miyɔɔ lɛ, koni he ni miyɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛhi jɛi.”—Yohane 14:3.
Ani esa akɛ akaiɔ Kristo gbele lɛ daa gbi loo ekolɛ daa otsi? Ojogbaŋŋ, Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ shishi, ni agbe lɛ yɛ Hehoo gbi ni ayeɔ akɛkaiɔ Israel kpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim nyɔŋyeli shishi lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsɛɔ lɛ akɛ “wɔ-Hehoo toobi ni ji Kristo lɛ,” ejaakɛ lɛ ji Toobi ni akɛ lɛ sha afɔle aha Kristofoi lɛ. (1 Korintobii 5:7) Ayeɔ Hehoo lɛ shikome pɛ, daa afi, yɛ Nisan 14. (2 Mose 12:6, 14; 3 Mose 23:5) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ aye Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ shii abɔ pɛ ni ayeɔ Hehoo lɛ—daa afi, shi jeee daa gbi loo daa otsi.
Mɛi pii ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ kɛ afii ohai abɔ kai Kristo gbele lɛ shikome pɛ daa afi. Akɛni amɛfee nakai yɛ Nisan 14 hewɔ lɛ, atsɛ amɛ akɛ Quartodecimans, ni eshishi ji “gbii nyɔŋma kɛ ejwɛ tsɛmɛi.” Yinɔsaneŋmalɔ J. L. von Mosheim ŋma yɛ amɛhe akɛ: “Kristofoi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ fɔɔ gbijurɔ krɔŋkrɔŋ ni ayeɔ akɛkaiɔ Nuŋtsɔ lɛ gbɛkɛnaashi niyenii ni eto shishi lɛ yeli, kɛ Yesu Kristo gbele lɛ Kaimɔ, yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ ni Yudafoi lɛ kɛyeɔ Hehoo toobi lɛ, ni ji klɛŋklɛŋ nyɔŋ [Nisan] lɛ gbi nyɔŋma kɛ ejwɛ lɛ gbɛkɛnaashi . . . Amɛnu he akɛ sɔ̃ ka amɛnɔ akɛ amɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ taakɛ amɛaafee yɛ mla ko he lɛ.”
Nɔ ni Okadi Nibii lɛ Damɔ Shi Kɛha
Paulo kɛɛ akɛ Yesu ‘kɔ aboloo, ni eda shi, ni ekumɔ mli.’ Esa akɛ akumɔ aboloo ni nyɛɔ ekumɔɔ kpeŋkpeŋ ni akɛ ashikishaŋ kɛ nu shã ni masha bɛ mli lɛ kɛha yeli. Biblia feɔ masha he mfoniri akɛ edamɔ shi kɛha esha loo fitemɔ. Beni ewoɔ Korinto Kristofoi lɛ hewalɛ ni amɛshwie nuu ko ni baa ejeŋ gbonyo lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli lɛ, Paulo kɛɛ: “Nyɛleee akɛ masha bibioo shaa ma sui lɛ fɛɛ? No hewɔ lɛ nyɛjiea masha momo lɛ, koni nyɛtsɔmɔ ma hee, tamɔ bɔ ni ma akpiti ji nyɛ lɛ; ejaakɛ agbe wɔ-hehoo toobi ni ji Kristo lɛ aha wɔ. No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔyea Hehoo gbijurɔ lɛ, jeee kɛ masha momo, ni asaŋ jeee kɛ efɔŋ loo nɔshafeemɔ masha, shi moŋ kɛ anɔkwale akpiti ŋmiiŋmi.” (1 Korintobii 5:6-8) Taakɛ masha bibioo shaa ma sui lɛ fɛɛ, aloo eshaa aboloo muu kome lɛ, nakai nɔŋŋ asafo lɛ he tseee yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ kɛ ajieee nuu eshafeelɔ lɛ nifitemɔ ni naa mɔ nɔ hewalɛ lɛ kɛjɛɛɛ asafo lɛ mli. Ehe miihia ni amɛjie “masha” lɛ kɛjɛ amɛteŋ, taakɛ bɔ ni lsraelbii lɛ haaa masha ahi amɛshiai amli beni ayeɔ Akpiti gbijurɔ ni baa yɛ Hehoo lɛ sɛɛ lɛ.
Yesu wie Kaimɔ aboloo ni masha bɛ mli lɛ he akɛ: “Enɛ ji migbɔmɔtso ni akumɔ yɛ nyɛhewɔ” lɛ. (1 Korintobii 11:24) Aboloo lɛ damɔ shi kɛha Yesu helooŋ gbɔmɔtso ní eye emuu lɛ, ni Paulo ŋma yɛ he akɛ: “Beni [Yesu] baa je nɛŋ lɛ, ekɛɛ: ‘Afɔle kɛ nikeenii lɛ osumɔɔɔ, shi gbɔmɔtso osaa oha mi; shaa afɔlei kɛ esha he afɔlei esaaa ohiɛ.’ No ni mikɛɛ: ‘Naa, miba, aŋma mihe sane yɛ wolokpo lɛ mli, ni mibafee bo, Nyɔŋmɔ, osuɔmɔnaa nii lɛ.’ . . . Nakai suɔmɔnaa nii lɛ mli atsuu wɔhe yɛ kɛtsɔ Yesu Kristo gbɔmɔtso ni ekɛha shikome nyɔŋlo lɛ nɔ.” (Hebribii 10:5-10) Esha bɛ Yesu gbɔmɔtso ni eye emuu akɛ adesa lɛ he, ni akɛtsu nii akɛ kpɔmɔ afɔleshaa nɔ kɛha adesai fɛɛ.—Hebribii 7:26.
Beni esɔle eshwie wein ni tsuɔ ni afutuko mli lɛ nɔ egbe naa lɛ, Yesu kɛɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ mila lɛ mli.” (1 Korintobii 11:25) Shishitsɔɔmɔ kroko kɛɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ ni mila lɛ woɔ mli hewalɛ lɛ.” (Moffatt) Taakɛ tsinai kɛ too kpakpoi ni akɛsha afɔlei lɛ ala lɛ wo Mla Kpaŋmɔ ni ka Nyɔŋmɔ kɛ Israelbii lɛ ateŋ lɛ mli hewalɛ lɛ, nakai nɔŋŋ hu Yesu la ni afɔse ashwie shi yɛ egbele mli lɛ haa kpaŋmɔ hee lɛ naa hewalɛ. Nakai kpaŋmɔ lɛ tã ni atsi lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔyɔseɔ mɛi ni sa kɛha Kaimɔ okadi nibii lɛ yeli.
Namɛi Esa akɛ Amɛyeɔ?
Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu, ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli lɛ yeɔ Kaimɔ okadi nibii lɛ eko yɛ gbɛ ni ja nɔ. Nɛkɛ kpaŋmɔ nɛɛ ka Nyɔŋmɔ kɛ mumɔŋ Israel teŋ. (Yeremia 31:31-34; Galatabii 6:16) Shi yɛ naagbee lɛ kpaŋmɔ hee lɛ kɛ jɔɔmɔi baaba abaha adesai ni feɔ toiboo lɛ fɛɛ, ni obaanyɛ ofata mɛi ni nine baashɛ nakai jɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ ahe.
Esa akɛ mɛi ni yeɔ Kaimɔ okadi nibii nɛɛ eko lɛ afee mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ kɛha maŋtsɛyeli ni Yesu diɛŋtsɛ fee lɛ mli. Beni etoɔ niyenii nɛɛ shishi lɛ, Yesu kɛɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ akɛ: “Miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mi-Tsɛ eto eha mi lɛ.” (Luka 22:29) Maŋtsɛyeli kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Maŋtsɛ David fee lɛ tsɔɔ mɔ ni baa ni baaye nɔ kɛya naanɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli, ni ji Yesu lɛ. Afeɔ mumɔŋ lsraelbii 144,000, ni kɛ lɛ baana nɔyeli lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ ahe mfoniri akɛ amɛkɛ Toobi lɛ, ni ji Yesu Kristo damɔ ŋwɛi Zion Gɔŋ lɛ nɔ. Kɛji atee amɛ shi lɛ, amɛkɛ Kristo baaye nɔ akɛ hefatalɔi maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi. (2 Samuel 7:11-16; Kpojiemɔ 7:4; 14:1-4; 20:6) Mɛi ni yɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ kɛ aŋkroaŋkro kpaŋmɔ ní Yesu diɛŋtsɛ fee lɛ mli lɛ pɛ ji mɛi ni yeɔ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ okadi nibii lɛ eko yɛ gbɛ ni ja nɔ.
Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ amumɔ lɛ yeɔ odase akɛ E-bii kɛ Kristo nanemɛi niyelɔi ji amɛ. Paulo ŋma akɛ: “Lɛ mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ. Ni kɛ bii ji wɔ lɛ, belɛ niyelɔi hu ji wɔ; Nyɔŋmɔ niyelɔi kɛ Kristo nanemɛi niyelɔi, kɛji eyɛ mli akɛ wɔkɛ lɛ naa amanehulu lɛ, koni awo wɔkɛ lɛ hiɛ nyam hu.” (Romabii 8: 16, 17) Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enifeemɔ hewalɛ lɛ kɛ ŋwɛi wala ni ashweɔ yɛ gbɛ ni ekaaa nɔ lɛ woɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ amli. Amɛnaa nɔ fɛɛ nɔ ni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ ŋwɛi wala shihilɛ he lɛ akɛ ekɔɔ amɛhe, ni amɛmiishwe ni amɛshi shikpɔŋ nɔ nibii fɛɛ yɛ sɛɛ, ni adesai awala fata he. Eyɛ mli akɛ shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso mli lɛ baafee naakpɛɛ moŋ, shi mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ bɛ nakai hiɛnɔkamɔ. (Luka 23:43) Ŋwɛi hiɛnɔkamɔ ni damɔ shi shiŋŋ ni tsakeee ni damɔɔɔ amale jamɔŋ jwɛŋmɔi anɔ kɛ hegbɛ haa amɛ koni amɛye Kaimɔ okadi nibii lɛ eko.
Kɛji akɛ mɔ ko kɛ ehe damɔ shi akɛ mɔ ni atsɛ lɛ ni eyaye maŋtsɛ kɛ osɔfo yɛ ŋwɛi yɛ be mli ni enako nakai tsɛmɔ lɛ, Yehowa nyaŋ he. (Romabii 9:16; Kpojiemɔ 22:5) Nyɔŋmɔ, gbe Kora akɛni ekɛ henɔwomɔ miitao osɔfoyeli lɛ hewɔ. (2 Mose 28:1;4 Mose 16:4-11, 31-35) No hewɔ lɛ, kɛji henumɔ ni mli wa loo tsutsu jamɔŋ yinɔ susumɔi ha mɔ ko ye Kaimɔ okadi nibii nɛɛ eko yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ hu? No lɛ esa akɛ ekpa yeli ní ekɛ heshibaa asɔle eha Nyɔŋmɔ kɛha eshaifaa.—Lala 19:14.
Bɔ Ni Esaa Ohe Ehaa
Abiii ni mɔ ko aye Kaimɔ okadi nibii lɛ eko dani Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he aba sɛɛnamɔ aha lɛ koni ena naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ ewieee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ be ko baaba ni Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi tamɔ Abraham, Sara, Isak, Boaz, Rut kɛ David baaye nɛkɛ okadi niyenii nɛɛ eko. Shi esa akɛ amɛkɛ mɛi fɛɛ ni miishwe wala ni bɛ naagbee yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ana hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo, kɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa ni Yehowa kɛha lɛ mli (Yohane 3:36;14:1) Kristo gbele lɛ kaimɔ daa afi lɛ feɔ nakai afɔleshaa kpeteŋkpele lɛ he kaimɔ nɔ.
Atsɔɔ bɔ ni Yesu afɔleshaa lɛ he hiaa ha beni bɔfo Yohane kɛɛ:” Miiŋma nyɛ nii nɛɛ koni nyɛkafee esha. Ni kɛ mɔ ko fee esha jiŋŋ, wɔyɛ mlidamɔlɔ yɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ, Yesu Kristo, jalɔ lɛ; ni lɛ ji wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ; shi jeee wɔ nɔ lɛ he, shi moŋ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ hu he” (1 Yohane 2:1, 2) Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baanyɛ akɛɛ akɛ Yesu ji “[amɛ] he eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ.” Kɛlɛ, eji jeŋ muu lɛ fɛɛ eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ hu, ni ehaa naanɔ wala nyɛɔ ebaa kɛhaa adesai ní feɔ toiboo lɛ, yɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni amrɔ nɛɛ ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ mli.
Kɛji oba ni ebafata he ni akɛkai Kristo gbele lɛ, obaana Biblia mli maŋshiɛmɔ ni kanyaa mɔ jwɛŋmɔ lɛ he sɛɛ. Abaakai bo nibii abɔ ni Yehowa kɛ Yesu Kristo efee kɛha wɔ lɛ. Eeefee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he yɛ mumɔŋ akɛ okɛ mɛi ni yɔɔ bulɛ ni mli kwɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ Kristo kɛ agbɛnɛ kɛha Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ aaakpe kutuu. Nifeemɔ nɛɛ baaha bɔ ni oshweɔ ni ona Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ mli awa waa, ni ebaaha ona naanɔ wala. Wɔmiijɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔmiifɔ bo nine ni okɛ Yehowa Odasefoi abakpe beni hulu enyɔ shi sɛɛ yɛ April 6, 1993, ni akɛkai Yesu Kristo gbele lɛ, ejaakɛ Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ baanyɛ atsɔɔ nɔ ko wulu ko kɛha bo.