Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • uw yitso 24 bf. 184-191
  • Yehowa Yiŋtoo Yeɔ Omanye yɛ Anunyam Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Yiŋtoo Yeɔ Omanye yɛ Anunyam Mli
  • Ekome ni Afee Kɛmiija Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ISRAEL GBƐHE NI DUROMƆ YƆƆ MLI LƐ
  • YEHOWA FEƆ EWEBII EKOME
  • “NIBII NI YƆƆ SHIKPƆŊ NƆ LƐ” ANAABUAMƆ
  • Yehowa Yiŋtoo Yeɔ Omanye yɛ Anunyam Mli
    Já Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ
  • Nyɔŋmɔ Yiŋtoo Hewɔ Ni Ehaa ‘Afɔɔ’ Mɛi Komɛi ‘Ehee’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Mɔ Fɛɛ Mɔ Baaye ehe
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Pɛ Lɛ Jalɔi Ni Efee Ekome
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1984
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Ekome ni Afee Kɛmiija Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ
uw yitso 24 bf. 184-191

Yitso 24

Yehowa Yiŋtoo Yeɔ Omanye yɛ Anunyam Mli

1, 2. (a) Mɛni ji Yehowa yiŋtoo yɛ ebɔɔ nii ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ ahe? (b) Namɛi fata Nyɔŋmɔ jalɔi aweku ni efee ekome lɛ ahe? (d) Mɛɛ sane esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe yɛ enɛ gbɛfaŋ?

BƆƆ nii fɛɛ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ ni amɛfee ekome yɛ anɔkwa jamɔ mli ni amɛ fɛɛ amɛmiina Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli ŋɔɔmɔ—no ji Yehowa yiŋtoo ni nilee kɛ suɔmɔ yɔɔ mli. Ni no hu ji nɔ ni mɛi fɛɛ ni sumɔɔ jalɛ nifeemɔ lɛ shweɔ babaoo.

2 Yehowa je shishi akɛ eeeha nɛkɛ anunyam yiŋtoo nɛɛ aba mli yɛ be mli ni eje enibɔɔ nitsumɔi ashishi lɛ. E-klɛŋklɛŋ bɔɔ nɔ ji Bi nuu ko ni jie ehe kpo akɛ “enunyam lɛ kpɛmɔ kɛ esu lɛ henɔ” lɛ. (Heb. 1:1-3) Mɔ nɛɛ yɛ sɔrɔto, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kome pɛ bɔ lɛ. Lɛ enɔ atsɔ abɔ bii krokomɛi—klɛŋklɛŋ lɛ, bɔfoi yɛ ŋwɛi, kɛkɛ lɛ, gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ. (Hiob 38:7; Luka 3:38) Nɛkɛ bii nɛɛ fɛɛ feɔ jeŋ muu fɛɛ weku kome. Yehowa ji Nyɔŋmɔ kɛha amɛ fɛɛ, mɔ pɛ ni esa akɛ aja lɛ. Lɛ ji Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ. Eji amɛ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ hu. Ani eji o-Tsɛ nakai nɔŋŋ, ni oji ebii lɛ ateŋ mɔ ko? Mɛɛ wekukpaa ni jara wa po enɛ aaaji nɛkɛ!

3. (a) Mɛni hewɔ wɔteŋ mɔ ko mɔ ko jeee Nyɔŋmɔ bi yɛ fɔmɔ mli lɛ? (b) Shi mɛɛ gbɛjianɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli Yehowa to kɛha Adam seshibii?

3 Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkɛ anɔkwale nɛɛ akpe akɛ beni abu wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi ni ji adesai lɛ gbele fɔ akɛ mɛi ni jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛfee esha lɛ, ashwie amɛ kɛjɛ Eden, ni Nyɔŋmɔ kpoo amɛ. Amɛbafeee Yehowa jeŋ muu fɛɛ weku lɛ fa dɔŋŋ. (1 Mose 3:22-24; okɛto 5 Mose 32:4, 5 he.) Akɛni wɔ fɛɛ wɔji eshafeelɔ Adam shwiei hewɔ lɛ, akɛ esha sui fɔ wɔ. Akɛni wɔji fɔlɔi ni ashwie amɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ weku lɛ mli lɛ bii hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛɛ akɛ wɔji Nyɔŋmɔ bii yɛ fɔ ni afɔ wɔ akɛ adesai lɛ hewɔ. Shi Yehowa le akɛ Adam seshibii nɛɛ ateŋ mɛi komɛi baasumɔ jalɛ nifeemɔ, ni E-jɛ esuɔmɔ mli eto gbɛjianɔ koni mɛnɛɛmɛi anine ashɛ Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ nɔ.—Rom. 8:20, 21.

ISRAEL GBƐHE NI DUROMƆ YƆƆ MLI LƐ

4. (a) Mɛni nɔ Israelbii lɛ damɔ amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ “bii” lɛ? (b) Mɛni ji nɔ ni enɛ etsɔɔɔ?

4 Adam bɔɔ sɛɛ aaafee afii 2,500 lɛ, Yehowa kɛ hegbɛ ha adesai komɛi ekoŋŋ koni amɛkɛ lɛ aba wekukpaa ko mli akɛ ebii. Yɛ kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yehowa hala Israel ni amɛbafee ewebii. No hewɔ lɛ, ewie Israel he etsɔɔ Farao Mizraimnyo lɛ akɛ “mibi.” (2 Mose 4:22, 23; 1 Mose 12:1, 2) Yɛ sɛɛ mli lɛ, ekɛ e-Mla ha Israel yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ, ni eto nakai gbɔmɛi lɛ efee amɛ maŋ ni ekɛ amɛ tsu eyiŋtoo he nii. Akɛni ebu amɛ akɛ maŋ, ni amɛbafee Yehowa “nii krɛdɛɛ” hewɔ lɛ, awie amɛhe akɛ Nyɔŋmɔ “bii.” (5 Mose 14:1, 2; Yes. 43:1) Agbɛnɛ, yɛ bɔ ni ekɛ maŋ lɛ mli gbɔmɛi aŋkroaŋkroi komɛi ye yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa wie amɛhe akɛ ebii. (1 Kron. 22:9, 10) Nɛkɛ shidaamɔ nɛɛ damɔ kpaŋmɔ ni ka amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ nɔ. Shi no etsɔɔɔ akɛ amɛna anunyam heyeli ni Adam na beni eji Nyɔŋmɔ bi lɛ eko. Amɛka he amɛji nyɔji kɛha esha kɛ gbele.

5. Israel laaje hegbɛ krɛdɛɛ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, akɛ bii lɛ, amɛna duromɔ shidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Gbɛnaa nii hu baka amɛnɔ akɛ amɛkɛ bulɛ aha amɛ-Tsɛ lɛ ni amɛtsu nii ni kɛ eyiŋtoo kpaa gbee. Yesu ma bɔ ni nakai gbɛnaa nii lɛ he nitsumɔ he hiaa ha lɛ nɔ mi—jeee ni amɛaakɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ ji amɛ-Tsɛ kɛkɛ, shi moŋ ni ‘amɛjie amɛhe kpo amɛtsɔɔ’ akɛ amɛji ebii. (Mat. 5:43-48; Mal. 1:6) Shi, akɛ maŋ lɛ, Yudafoi lɛ nyɛɛɛ afee enɛ. No hewɔ lɛ, yɛ Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee afi lɛ mli, beni Yudafoi lɛ ni taoɔ agbe Yesu lɛ jaje akɛ, “Tsɛ kome wɔyɔɔ, lɛ ji Nyɔŋmɔ” lɛ, Yesu kɛ shiŋŋfeemɔ tsɔɔ amɛ akɛ amɛnifeemɔ kɛ su ni amɛjieɔ lɛ kpo lɛ tsɔɔ akɛ nɔ ni amɛkɛɔ lɛ ji amale. (Yoh. 8:41, 44, 47) Nyɔŋmɔ fo Mla kpaŋmɔ lɛ mli yɛ afi 33 Ŋ.B., ni nɔdaamɔ nɔ kɛha wekukpaa krɛdɛɛ ni Israel na mli ŋɔɔmɔ lɛ ba naagbee. Ni kɛlɛ, Yehowa ebafeee mɔ ni bɛ mɛi ni ekpɛlɛ amɛnɔ akɛ ebii yɛ adesai ateŋ.

YEHOWA FEƆ EWEBII EKOME

6. Mɛɛ “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” Paulo tsɔɔ mli yɛ Efesobii 1:9, 10, ni mɛni ji eyiŋtoo?

6 Bɔfo Paulo ŋma gbɛjianɔ ni Yehowa eto koni efee ewebii ekome lɛ eyaha Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ—Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni baaha mɛi ni tsɔɔ hemɔkɛyeli lɛ abatsɔmɔ E-shiabii ni esumɔɔ amɛ lɛ amlibii lɛ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] eha wɔle esuɔmɔnaa nii amli teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ. Eji nɔ ni sa ehiɛ ni eto eyiŋ yɛ he yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli kɛha nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo [shia kwɛmɔ] yɛ be ni ato lɛ naagbee, koni ebua nibii fɛɛ anaa ekoŋŋ yɛ Kristo mli, nibii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ.” (Efes. 1:9, 10, NW) Nɛkɛ “nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” nɛɛ damɔ Yesu Kristo nɔ. Lɛ enɔ atsɔɔ akɛ adesai baa nɔkpɛlɛmɔ shidaamɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ—mɛi komɛi kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛaahi ŋwɛi; mɛi krokomɛi hu yɛ shikpɔŋ nɔ—koni amɛkɛ ŋwɛibɔfoi ni ji Nyɔŋmɔ bii ni amɛjie amɛhe kpo akɛ amɛyeɔ Yehowa anɔkwale lɛ asɔmɔ yɛ ekomefeemɔ mli.

7. Mɛni ji “nibii ni yɔɔ ŋwɛi” lɛ, ni amɛnaa ni abuaa lɛ tsɔɔ mɛni kɛhaa amɛ?

7 Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛjɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛbaa ni aje shishi agbala jwɛŋmɔ kɛtee “nibii ni yɔɔ ŋwɛi,” ni ji mɛi ni kɛ Kristo baafee niyelɔi yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ anɔ. Yɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu afɔleshaa lɛ mli hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ buɔ amɛ jalɔi. (Rom. 5:1, 2) Kɛkɛ ni amɛna ‘fɔmɔ hee’ aloo afɔ amɛ akɛ Nyɔŋmɔ bii kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaana wala yɛ ŋwɛi. (Yoh. 3:3; 1:12, 13) Akɛni amɛbatsɔmɔ mumɔŋ maŋ nɛkɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ amɛ fee kpaŋmɔ hee. Yɛ be ni sa mli lɛ, akɛ Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii fɛɛ baafata he, ni amɛ fɛɛ amɛyibɔ baafee 144,000.—Gal. 3:26-29; Kpoj. 14:1.

8. Kɛ akɛ wekukpaa ni ka Maŋtsɛyeli niyelɔi lɛ kɛ Tsɛ lɛ teŋ lɛ to Yudafoi ni yɔɔ Mose Mla lɛ shishi lɛ anɔ he lɛ, te anaa tɛŋŋ?

8 Eyɛ mli akɛ amɛyeee emuu yɛ heloo mli moŋ, shi ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛŋ niyelɔi nɛɛ naa amɛkɛ Tsɛ lɛ teŋ wekukpaa ni jara wa waa mli ŋɔɔmɔ. Paulo ŋma yɛ enɛ he akɛ: “Shi akɛ nɔ ni bii ji nyɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ tsu e-Bi lɛ mumɔ lɛ kɛba nyɛtsuii amli, mɔ ni boɔ akɛ: ‘Abba, Ataa!’ lɛ. No hewɔ lɛ, ojeee tsulɔ dɔŋŋ, shi moŋ bi jio; ni kɛ bi jio lɛ, belɛ Nyɔŋmɔ niyelɔ hu jio.” (Gal. 4:6, 7) Nakai Aramaik wiemɔ “Abba” lɛ tsɔɔ “tsɛ,” loo ataa, shi eji wiemɔ ni henumɔ loo hedɔɔ yɔɔ mli—nɔ ni gbekɛ bibioo kɛtsɛɔ etsɛ. Yɛ bɔ ni Yesu afɔleshaa lɛ nɔ kwɔ ha ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ duromɔ ni wɔsaaa lɛ yɔɔ hewɔ lɛ, nɛkɛ Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu nɛɛ naa amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ko ni mli wa waa mli ŋɔɔmɔ fe fɛɛ eko ni hi shi kɛha adesai ni yeee emuu ni yɔɔ Mla lɛ shishi lɛ. Ni kɛlɛ, nɔ ni ka amɛhiɛ lɛ yɛ naakpɛɛ babaoo po fe nakai.

9. Amɛ bitsɔmɔ lɛ ni aaaba mli kwraa lɛ tsɔɔ mɛni?

9 Kɛ amɛye anɔkwale kɛyashi gbele mli lɛ, amɛnine shɛɔ amɛ bitsɔmɔ lɛ fɛɛ nɔ kɛtsɔɔ shitee kɛmiiya wala ni gbele bɛ mli lɛ nɔ yɛ ŋwɛi. Jɛmɛ ji he ni amɛbaana hegbɛ ni amɛsɔmɔ yɛ ekomefeemɔ mli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ hiɛ. Nɛkɛ Nyɔŋmɔ bii nɛɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo.—Rom. 8:14, 23; 1 Yoh. 3:1, 2.

“NIBII NI YƆƆ SHIKPƆŊ NƆ LƐ” ANAABUAMƆ

10. (a) Mɛni ji “nibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ, ni kɛjɛ mɛɛ be abua amɛnaa awo jamɔ ni efee ekome mli? (b) Mɛɛ wekukpaa ka amɛkɛ Yehowa teŋ?

10 “Nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo” ni haa anyɛɔ abuaa adesai anaa awoɔ Nyɔŋmɔ shia kɛ ŋwɛi wala he hiɛnɔkamɔ lɛ nɔŋŋ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa “nibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ” lɛ hu nɔ. Kɛjɛ afi 1935 Ŋ.B. mli kɛbaa titri abua gbɔmɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Kristo afɔleshaa lɛ mli lɛ anaa kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaana naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ. Amɛkɛ kuu ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ miijie Yehowa gbɛi lɛ kpo, ni amɛmiiwo ejamɔ nɔ kɛ kɔŋ kome. (Zef. 3:9; Yes. 2:2, 3) Akɛni amɛyɔɔ bulɛ ni mli kwɔ hewɔ lɛ, mɛnɛɛmɛi hu tsɛɔ Yehowa akɛ “Ataa,” ni amɛyɔseɔ lɛ akɛ wala Jɛɛhe, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛjie esui lɛ akpo taakɛ ekpaa gbɛ akɛ ebii lɛ aaafee lɛ. Amɛnaa shidaamɔ kpakpa yɛ ehiɛ yɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu la ni efɔse eshwie shi lɛ mli lɛ hewɔ. (Mat. 6:9; Kpoj. 7:9, 14) Shi amɛle akɛ miishɛɛ ni amɛaana yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ aaakpɛlɛ amɛnɔ kwraa akɛ ebii lɛ yɛ wɔsɛɛ be mli kɛha amɛ.

11. (a) Mɛɛ shiwoo Romabii 8:19-21 kɛhaa adesai? (b) Mɛni ji “Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ” ni amɛkɛ hehiamɔ mɛɔ lɛ?

11 Taakɛ atsɔɔ yɛ Romabii 8:19-21 lɛ, amɛkɛ hehiamɔ miimɛ “Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ lɛ,” ejaakɛ no mli lɛ be baashɛ ni nɛkɛ adesai bɔɔ nii krokomɛi nɛɛ “baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli.” Nakai “kpojiemɔ” lɛ baaba mli yɛ be mli ni adesai ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ naa odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni amɛnine eshɛ amɛŋwɛi nyɔmɔwoo nɔ lɛ miitsu nii akɛ amɛ-Nuŋtsɔ ni awo ehiɛ nyam, Yesu Kristo hefatalɔi lɛ. Enɛ baaje kpo yɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ hiɛkpatamɔ lɛ mli, ni nɔ ni baanyiɛ sɛɛ ji Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli jɔɔmɔi, ni emli ni nɛkɛ “Nyɔŋmɔ bii” nɛɛ kɛ lɛ naa gbɛfaŋnɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi lɛ.—Kpoj. 2:26, 27; 20:6.

12. Yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ yijiemɔ lala Nyɔŋmɔ bii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni amɛye kunim lɛ fataa he alaa, ni mɛni enɛ tsɔɔ?

12 Kwɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ ni enɛ aaaji yɛ be mli ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ eho ni nakai Nyɔŋmɔ bii ni kɛ Kristo efee ekome lɛ kɛ amɛgbee fataa he kɛjieɔ Nyɔŋmɔ yi, ni amɛkɛ nyamɔ jajeɔ akɛ: “Onitsumɔi lɛ dara ni amɛyɛ naakpɛɛ, Nuŋtsɔ [Yehowa] Nyɔŋmɔ Ofe; ogbɛi lɛ ja ni anɔkwa ji amɛ, bo jeŋmaji lɛ a-Maŋtsɛ. Namɔ po sheŋo gbeyei, Nuŋtsɔ [Yehowa] ni ewoŋ ogbɛi lɛ hiɛ nyam? Ejaakɛ bo okome too ji mɔ krɔŋkrɔŋ; ejaakɛ jeŋmaji fɛɛ aaaba ni amɛbaja yɛ ohiɛ, ejaakɛ ajie ojalɛ nii lɛ ashi faŋŋ”! (Kpoj. 15:3, 4) Hɛɛ, adesai fɛɛ ni jɛ tsutsu jeŋmaji lɛ fɛɛ ateŋ lɛ baafee ekome yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ mli. Abaatee mɛi ni yɔɔ kaimɔ gbohii abui lɛ amli lɛ hu shi ni aha amɛ hegbɛ ni amɛkɛ amɛgbee afata he kɛjie Yehowa yi.

13. Mɛɛ heyeli ni yɔɔ naakpɛɛ mɛi ni amɛje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ baana mli ŋɔɔmɔ amrɔ nɔŋŋ?

13 Satan Abonsam efeŋ ‘nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nyɔŋmɔ’ dɔŋŋ. Yehowa jalɔi ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ enaŋ nɔ yɛ hewalɛ fɔŋ ni enaa yɛ mɛi anɔ lɛ shishi dɔŋŋ. (2 Kor. 4:4; Kpoj. 20:1-3) Apasa jamɔ maleŋ wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ he ni esɔmɔŋ akɛ hewalɛ ni gbalaa adesa weku lɛ mli dɔŋŋ. Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ tsuji nuŋ jalɛ sane ni ayeee kɛ amɛshishiumɔ yɛ nɔyeli mli onukpai adɛŋ lɛ he dɔŋŋ. Mɛɛ heyeli ni yɔɔ naakpɛɛ enɛ baaji aha mɛi ni baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ nɛkɛ!

14. Mɛni nɔ abaatsɔ aha amɛye amɛhe kɛjɛ esha kɛ nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ fɛɛ mli?

14 Akɛ “Nyɔŋmɔ Toobi ni woɔ je lɛ he eshai kɛyaa” lɛ, Yesu Kristo kɛ efɔleshaa lɛ jara lɛ baatsu nii ni ekɛfo tsutsu adesai ahe eshai lɛ fɛɛ mli. (Yoh. 1:29) Beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, kɛ Yesu jaje akɛ akɛ mɔ ko he eshai eke lɛ lɛ, etsaa mɔ ni akɛ ehe eshai eke lɛ lɛ hu helai koni ekɛye enɛ he odase. (Mat. 9:1-7) Nakai nɔŋŋ hu ebaajɛ ŋwɛi etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsa shwilafoi, toimulɔi, mumuii, obubuafoi, mɛi ni yɔɔ jwɛŋmɔŋ helai kɛ mɛi ni helai krokomɛi gbaa amɛnaa lɛ fɛɛ. Fiofio, yɛ be mli ni amɛkɛ anɔkwayeli kudɔɔ amɛhe koni ekɛ Nyɔŋmɔ jalɛ gbɛi akpa gbee lɛ, mɛi ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ toiboo lɛ fɛɛ baana ni “esha mla” lɛ egbo kwraa yɛ amɛmli bɔni afee ni amɛnifeemɔi fɛɛ, amɛsusumɔi kɛ nɔ ni amɛtsuii shweɔ lɛ afee nɔ ni sa amɛ diɛŋtsɛ kɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Rom. 7:21-23; okɛto Yesaia 25:7, 8 kɛ Kpojiemɔ 21:3, 4 he.) Dani Afii Akpe lɛ aaaba naagbee lɛ, no mli lɛ aye abua amɛ kɛyashɛ adesa emuuyeli he. Abaaha amɛye amɛhe kwraa kɛjɛ esha kɛ awerɛho ni jɛɔ mli baa lɛ he. Amɛbaajie ‘Nyɔŋmɔ subaŋ kɛ ehenɔ’ lɛ kpo yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni kpeleɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ mli.—1 Mose 1:26.

15. Yɛ Afii Akpe lɛ naagbee lɛ, mɛni Kristo baafee, ni yɛ mɛɛ yiŋtoo hewɔ?

15 Beni Kristo kɛ adesai eba emuuyeli mli lɛ, ekɛ hegbɛ ni akɛha lɛ kɛha nitsumɔ nɛɛ baaku sɛɛ aha Tsɛ lɛ ekoŋŋ. Taakɛ agba afɔ shi yɛ 1 Korintobii 15:28 lɛ: “Shi beni aŋɔ nibii fɛɛ kwa ato Bi lɛ shishi lɛ, no lɛ lɛ diɛŋtsɛ hu eeeŋɔ ehe eto Mɔ ni ŋɔ nii fɛɛ to eshishi lɛ shishi, koni Nyɔŋmɔ afee nibii fɛɛ ayitso.”

16. Abaaha adesai ni eye emuu lɛ fɛɛ atsɔ mɛni mli, ni mɛni hewɔ?

16 Agbɛnɛ akɛ hegbɛ baaha adesai ni eye emuu lɛ ni amɛjie lɛ kpo amɛtsɔɔ akɛ nɔ ni amɛhala ni tsakeee ji ni amɛsɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ kome pɛ lɛ kɛya naanɔ. No hewɔ lɛ, dani eeeŋɔ amɛ akɛ ebii kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ, Yehowa baaha nakai adesai ni eye emuu lɛ fɛɛ atsɔ naagbee kaa mli kɛmɔ shi. Abaafɛne Satan kɛ edaimonioi lɛ kɛjɛ bu kwɔŋkwɔŋ lɛ mli. Enɛ yeŋ mɛi ni sumɔɔ Yehowa diɛŋtsɛ lɛ awui ko kɛyaŋ naanɔ. Shi mɔ fɛɛ mɔ ni yeee anɔkwale ni eeeŋmɛ gbɛ ni anyiɛ ehiɛ ni egbo Yehowa nɔ toi lɛ, abaakpata ehiɛ kwraa kɛya naanɔ afata shishijee atuatselɔ lɛ kɛ edaimonioi lɛ ahe.—Kpoj. 20:7-10.

17. Yɛ Yehowa yiŋtoo lɛ mlibaa mli lɛ, mɛɛ shihilɛ baaba ebɔɔ nii ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ fɛɛ ateŋ shikome ekoŋŋ?

17 Agbɛnɛ Yehowa kɛ suɔmɔ baaŋɔ adesai fɛɛ ni eye emuu ni yeɔ omanye yɛ naagbee kaa lɛ mli lɛ akɛ ebii kɛtsɔ Kristo nɔ. Agbɛnɛ amɛbaana “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli” lɛ mli ŋɔɔmɔ kɛmɔ shi. (Rom. 8:21) Yɛ naagbee lɛ, amɛbaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ jeŋ muu fɛɛ weku ni efee ekome lɛ fa, ni Yehowa baafee Nyɔŋmɔ kome pɛ, Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ, kɛ amɛ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ kɛya naanɔ. Kɛkɛ lɛ Yehowa bɔɔ nii ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ fɛɛ, ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ lɛ baafee ekome shikome ekoŋŋ yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ lɛ jamɔ mli.

Sanegbaa Ni Akɛtiɔ Mli

● Mɛɛ wekukpaa ka Yehowa jalɔi fɛɛ kɛ lɛ teŋ dani Eden atuatsemɔ lɛ ba?

● Mɛɛ gbɛnaa nii ka mɛi ni ji Nyɔŋmɔ bii lɛ anɔ?

● Ŋmɛnɛ, namɛi ji Nyɔŋmɔ bii lɛ? Ni namɛi hu baaba abatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii, ni enɛ kɔɔ Yehowa yiŋtoo yɛ jamɔ ni efee ekome he lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje