Biblia Mli Wolo ni Ji 46—1 Korintobii
Mɔ ni Ŋma: Paulo
Heni Aŋma Yɛ: Efeso
Be ni Aŋma Agbe Naa: Aaafee afi 55 Ŋ.B.
KORINTO “ji maŋ ni hé gbɛi ni amɛyeɔ wala, ni anaa nyenyeŋtswibɔɔ ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ yɛ jɛmɛ.”a Korinto kã Peloponnesus kɛ shikpɔŋ leleoo ni atsɔɔ nɔ kɛyaa Hela shikpɔŋ lɛ ateŋ. Yɛ bɔfo Paulo gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ mɛi aaashɛ 400,000 yɔɔ Korinto, ni Roma, Aleksandria, kɛ Syria Antiokia pɛ ji maji ni mli bii lɛ ayi fa fe amɛ. Aegea Ŋshɔ lɛ yɛ Korinto bokagbɛ, ni Korinto Ŋshɔ lɛ kɛ Ionian Ŋshɔ lɛ yɛ Korinto anaigbɛ. No hewɔ lɛ Akaia kpokpai maŋtiase ni ji Korinto lɛ lɛjiadamɔhei enyɔ ni ji Keŋkrea kɛ Lechaeum lɛ ha Korinto batsɔ he ko ni ayeɔ jara waa yɛ. Eji he ko hu ni akaseɔ Helabii ajeŋ nilee yɛ. Atsɔɔ mli akɛ “maŋ lɛ hé gbɛi waa yɛ ninámɔ gbɛfaŋ; ehe gbɛi hu akɛ maŋ ni jeŋba shara kɛ nyenyeŋtswibɔɔ eyi mli tɔ.”b Amɛwɔŋjamɔ nifeemɔi lɛ ateŋ ekome ji Afrodito ni amɛjáa lɛ (Romabii tsɛɔ lɛ Venus). Korintobii lɛ ajamɔ ni ha heloonaa nibii amli ŋɔɔmɔyeli he shi.
2 Roma maŋ ni miishwere shi emlibii lɛ ajeŋba ekpɔtɔ nɛɛ mli ni bɔfo Paulo fã gbɛ kɛtee mli yɛ aaafee afi 50 Ŋ.B. lɛ. Yɛ nyɔji 18 ni eye yɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ, ato Kristofoi asafo yɛ jɛmɛ. (Bɔf. 18:1-11) Kwɛ suɔmɔ ni Paulo jie lɛ kpo etsɔɔ heyelilɔi nɛɛ ni eshiɛ Kristo he sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ be ko ni eho lɛ! Ekai amɛ Kristofoi asuɔmɔ ni kã ekɛ amɛteŋ lɛ yɛ wolo ni eŋma amɛ lɛ mli akɛ: “Kɛji nyɛyɛ kwɛlɔi akpei nyɔŋma tete yɛ Kristo mli lɛ, kɛlɛ jeee tsɛmɛi pii nyɛyɔɔ; ejaakɛ mitsɔ sanekpakpa lɛ nɔ mifɔ nyɛ yɛ Kristo Yesu mli.”—1 Kor. 4:15.
3 Akɛni amɛmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he miihia Paulo waa hewɔ lɛ, eŋma eklɛŋklɛŋ wolo lɛ eyaha Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ beni efãa emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ gbɛ ni ji etɛ lɛ. No mli lɛ afii fioo eshwie mli beni eshi Korinto lɛ sɛɛ. Beni shɛɔ aaafee afi 55 Ŋ.B. lɛ, no mli lɛ Paulo yɛ Efeso. Eeenyɛ efee akɛ enine shɛ wolo nɔ kɛjɛ Korinto asafo ni ato shishi etsɛko kwraa lɛ dɛŋ, ni ehe miihia ni eŋma wolo kɛha amɛ hetoo. Agbɛnɛ hu Paulo nine eshɛ amaniɛbɔi ni haoɔ mɔ anɔ. (7:1; 1:11; 5:1; 11:18) Amaniɛbɔɔ nɛɛ hao Paulo aahu akɛ etsĩii wolo ni amɛŋma lɛ lɛ tã kɛyashi eshɛ ewolo lɛ yitso 7 vs 1 lɛ klɛŋklɛŋ kuku lɛ nɔ. Wolo ni Paulo nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ ŋma lɛ lɛ titri hewɔ ni eŋma wolo emaje amɛ lɛ.
4 Shi te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Paulo ŋma Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yɛ Efeso lɛ? Nɔ kome ji akɛ Akwila kɛ Priskila fata mɛi ni Paulo tsĩ tã akɛ amɛmiibi Korinto asafo lɛ mli bii lɛ yɛ ewolo lɛ naamuu mli lɛ ahe. (16:19) Bɔfoi lɛ Asaji 18:18, 19 lɛ tsɔɔ akɛ amɛshi Korinto kɛtee Efeso. Akɛni Akwila kɛ Priskila yɛ jɛmɛ ni Paulo kɛ amɛŋamɔi fata ŋamɔi ni etsĩ tã yɛ Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ naagbee he hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ eŋma wolo lɛ yɛ Efeso. Shi Paulo wiemɔi ni yɔɔ 1 Korintobii 16:8 lɛ ji sane oti ko ni maa enɛ nɔ mi diɛŋtsɛ, ekɛɛ akɛ: ‘Shi mibahi Efeso kɛyashi Pentekoste gbi lɛ nɔ.’ No hewɔ lɛ Paulo ŋma Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yɛ Efeso, ekolɛ beni eshwɛ fioo ni ebaashi jɛmɛ lɛ.
5 Ekã shi faŋŋ akɛ Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ, kɛ Korintobii Awolo ni Ji Enyɔ lɛ ja. Aheɔ ayeɔ akɛ Paulo ji mɔ ni ŋma, ni akpɛlɛɔ nɔ akɛ eji wolo ni mra be mli Kristofoi lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ amɛji ŋmalɛ krɔŋkrɔŋi lɛ ateŋ ekome. Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsɔɔ mli akɛ atsĩ Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ tã ni atsɛ yisɛɛ kɛ hooo kwraa lɛ shii ekpaa yɛ wolo ni gbɛi ji First Clement, ní aŋma yɛ Roma kɛtee Korinto yɛ aaafee afi 95 Ŋ.B. lɛ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ mɔ ni ŋma wolo nɛɛ lɛ tsɛ Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli wiemɔi ayisɛɛ, ni ewo mɛi ni eŋmaa amɛ lɛ hewalɛ koni “amɛkɛ wolo ni bɔfo Paulo ni ajɔɔ lɛ lɛ ŋma lɛ atsu nii.”c Justin Martyr, Athenagoras, Irenaeus, kɛ Tertullian hu tsɛ Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli wiemɔi ayisɛɛ tɛ̃ɛ. Odaseyeli ni mli wa yɛ ni tsɔɔ akɛ abua Paulo woji lɛ ní Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ kɛ Nɔ ni Ji Enyɔ lɛ fata he lɛ “anaa kɛfee wolo kome yɛ afi 100 lɛ naagbee afii lɛ amli.”d
6 Klɛŋklɛŋ wolo ni Paulo ŋma kɛyaha Korintobii lɛ haa wɔnaa nɔ ni tee nɔ yɛ Korinto asafo lɛ mli lɛ. Kristofoi nɛɛ yɛ naagbai ni esa akɛ amɛtsu he nii, ni amɛyɛ sanebimɔi hu ni esa akɛ aha amɛ hetoo. Atse kui yɛ asafo lɛ mli, ni mɛi komɛi hu miinyiɛ gbɔmɛi asɛɛ. Bɔlɛnamɔ he jeŋba shara he sane ko ni haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe ete shi yɛ asafo lɛ mli. Mɛi komɛi yɛ wekui ni jamɔ egbala amɛmli lɛ amli. Ani esa akɛ amɛya nɔ amɛkɛ amɛhefatalɔi ni heee yeee lɛ ahi shi loo amɛgbala mli? Ni kooloi ni agbe aha wɔji lɛ ayeli hu? Ani esa akɛ amɛye? Kpeei afeemɔ he ŋaawoo he miihia Korintobii lɛ, ni Nuŋtsɔ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ he ŋaawoo hu fata he. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ esa akɛ yei atsu yɛ asafo lɛ mli? Mɛi komɛi hu yɛ asafo lɛ mli ni heee gbohiiashitee lɛ amɛyeee. Amɛyɛ naagbai babaoo. Kɛlɛ, nɔ̃ titri ni Paulo yɔɔ he miishɛɛ ji ni eye ebua Korintobii lɛ ni amɛsaa amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ.
7 Akɛni nibii ni tee nɔ yɛ asafo lɛ kɛ Korinto maŋ ni emli bii lɛ yɔɔ nii babaoo, ní nyenyeŋtswibɔɔ fa yɛ mli lɛ tamɔ nibii ni yaa nɔ ŋmɛnɛ lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsusu ŋaawoo ni hi jogbaŋŋ ni akɛ mumɔ tsirɛ Paulo ni eŋma lɛ he. Nɔ ni Paulo wie lɛ he yɛ sɛɛnamɔ babaoo kɛha wɔ ŋmɛnɛ, no hewɔ lɛ ehe miihia ni wɔsusu wiemɔi ni yɔɔ eklɛŋklɛŋ wolo ni eŋma kɛyaha nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ Korinto lɛ he. Agbɛnɛ kaimɔ nɔ ni tee nɔ yɛ nakai be lɛ mli kɛ heni etee nɔ yɛ lɛ. Be mli ní wɔpɛiɔ Paulo wiemɔi ni taa mɔ tsui mli ní kanyaa mɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ tsirɛ lɛ ní eŋma eyaha heyelilɔi ni hi shi yɛ blema Korinto lɛ mli lɛ, jwɛŋmɔ nɔ jogbaŋŋ taakɛ ekolɛ Kristofoi ni hi shi yɛ Korinto lɛ fee lɛ.
NƆ HEWƆ NI EHE YƆƆ SƐƐNAMƆ
23 Wolo ni bɔfo Paulo ŋma nɛɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa, ejaakɛ ehaa wɔnuɔ Hebri Ŋmalɛi ni etsɛ yisɛɛ babaoo lɛ ashishi jogbaŋŋ. Paulo tsɔɔ mli yɛ wolo ni eŋma lɛ yitso lɛ mli akɛ Israelbii lɛ ni Mose nyiɛ amɛhiɛ lɛ nu nu kɛjɛ mumɔŋ tɛsaa ni ji Kristo lɛ mli. (1 Kor. 10:4; 4 Mose 20:11) Kɛkɛ ni etee nɔ etsɔɔ naagbai ni jɛɔ nibii fɔji ni ashweɔ lɛ mli kɛbaa, taakɛ ebalɛ yɛ Israelbii lɛ agbɛfaŋ lɛ mli, ni ekɛfata he akɛ: “Shi afee amɛ enɛɛmɛi fɛɛ ni akɛto okadi aha wɔ, ni aŋma ni aŋɔbɔ wɔ kɔkɔ, wɔ mɛi ni je lɛ naagbee lɛ enina wɔ lɛ.” Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔhe wɔhe wɔye fe nine, ni wɔsusu akɛ wɔnyɛŋ wɔgbee shi kɔkɔɔkɔ! (1 Kor. 10:11, 12; 4 Mose 14:2; 21:5; 25:9) Shikome ekoŋŋ lɛ, ekɛ Mla lɛ mli nɔkwɛmɔnɔ ko tsu nii. Etsĩ shidaa afɔlei ni akɛha yɛ Israel lɛ tã ni ekɛtsɔɔ bɔ ni esa akɛ mɛi ni yeɔ Nuŋtsɔ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ aye Yehowa okpɔlɔ lɛ nɔ nii lɛ yɛ gbɛ ni sa nɔ. Kɛkɛ ni etsɛ Lala 24:1 lɛ yisɛɛ kɛfi esanemlitsɔɔmɔ akɛ ehi akɛ ayeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ahɔɔ yɛ jara nɔ lɛ sɛɛ akɛ: “Yehowa nɔ̃ ji shikpɔŋ lɛ kɛ emli nii lɛ.”—1 Kor. 10:18, 21, 26; 2 Mose 32:6; 3 Mose 7:11-15.
24 Beni Paulo tsɔɔ bɔ ni “nii ni Nyɔŋmɔ esaa eto mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ” hi kwraa fe “nilelɔi” ayaka ‘jwɛŋmɔi lɛ’ mli lɛ, egbala jwɛŋmɔ kɛtee Hebri Ŋmalɛi lɛ anɔ ekoŋŋ. (1 Kor. 2:9; 3:20; Yes. 64:3; Lala 94:11) Etsɛ Yehowa mla ni tsɔɔ akɛ ‘ajie mɔ fɔŋ lɛ kɛjɛ nyɛteŋ’ lɛ yisɛɛ kɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni ekɛ famɔ ha yɛ yitso 5 lɛ mli akɛ ashwie mɛi fɔji kɛjɛ asafo lɛ mli lɛ. (5 Mose 17:7) Beni Paulo tsɔɔ mli akɛ eyɛ hegbɛ akɛ etsɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ eyeɔ nii lɛ, egbala jwɛŋmɔ ekoŋŋ kɛtee Mose Mla lɛ ni tsɔɔ akɛ esaaa akɛ awoɔ kooloi ni tsuɔ nii lɛ anaabu kotoku koni amɛkaye nii, ni ákɛ aha Levibii lɛ ni tsuɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ aye afɔleshãa latɛ lɛ nɔ nii lɛ eko lɛ nɔ.—1 Kor. 9:8-14; 5 Mose 25:4; 18:1.
25 Kwɛ bɔ ni wɔná ŋaawoo ni ajɛ mumɔŋ akɛha ni yɔɔ klɛŋklɛŋ wolo ni Paulo ŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ he sɛɛ wɔha! Jwɛŋmɔ ŋaawoo ni akɛbɔ kɔkɔ ashi mligbalamɔi kɛ gbɔmɛi asɛɛnyiɛmɔ lɛ nɔ. (Yitso 1-4) Kaimɔ bɔlɛnamɔ he jeŋba shara he sane lɛ kɛ bɔ ni Paulo ma nɔ mi akɛ ehe miihia ni jeŋba kpakpa kɛ krɔŋŋfeemɔ ahi asafo lɛ mli lɛ. (Yitso 5, 6) Susumɔ eŋaawoo ni jɛ mumɔŋ ni kɔɔ oshijayeli, gbalashihilɛ, kɛ mligbalamɔ he lɛ he. (Yitso 7) Susumɔ niiamlitsɔɔmɔ ni Paulo kɛha yɛ wɔji aniyenii, kɛ bɔ ni etsɔɔ mli fitsofitso akɛ ehe miihia ni akwɛ jogbaŋŋ ni akatɔ̃tɔ̃ mɛi krokomɛi anane ní akɛ he akawo wɔŋjamɔ mli lɛ he. (Yitso 8-10) Ekɛ ŋaawoo ni kɔɔ heshibaa ni sa he ha, ewie mumɔŋ nikeenii ahe, ni etsɔɔ bɔ ni suɔmɔ ni sɛɛ efooo lɛ ji su ni nɔ bɛ lɛ mli jogbaŋŋ. Ni kwɛ bɔ ni Paulo ma nɔ mi akɛ ehe miihia ni afee nɔ fɛɛ nɔ gbɛnaa gbɛnaa yɛ Kristofoi akpeei ashishi! (Yitso 11-14) Kwɛ bɔ ni efã gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma efɔ shi lɛ he! (Yitso 15) Ehe miihia ni wɔsusu enɛɛmɛi fɛɛ he—amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha Kristofoi ni yɔɔ wɔbe nɛɛ mli lɛ!
26 Wolo nɛɛ haa wɔnuɔ Biblia lɛ saneyitso ni yɔɔ miishɛɛ ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi waa. Ekɛ kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ ha akɛ efɔŋfeelɔi anine shɛŋ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ, ni etsĩ sui gbohii babaoo ni haŋ mɔ nine ashɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ tã. (1 Kor. 6:9, 10) Shi nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, etsɔɔ tsakpãa ni yɔɔ gbohiiashitee lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ teŋ lɛ mli. Etsɔɔ mli akɛ esa akɛ Kristo ni ji gbohiiashitee lɛ “klɛŋklɛŋ mɔ” lɛ ‘aye maŋtsɛ kɛyashi beyinɔ ni aaaŋɔ henyɛlɔi lɛ fɛɛ ato enajiashi.’ Kɛkɛ lɛ beni ekpãta ehenyɛlɔi fɛɛ ahiɛ, ni efo gbele sɛɛ lɛ, “eeeŋɔ maŋtsɛyeli lɛ eha Nyɔŋmɔ kɛ tsɛ lɛ, . . . koni Nyɔŋmɔ afee nibii fɛɛ ayitso.” Naagbee lɛ, Kristo kɛ emumɔŋ nyɛmimɛi ni atee amɛ shi lɛ baafee ekome kɛtswa Onufu lɛ yitso nɔ̃ kwraa koni Maŋtsɛyeli shiwoo ni akɛha yɛ Eden lɛ aba mli. Hɛɛ, gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ni mɛi ni baaná wala ni gbele bɛ mli ni amɛkɛ Kristo Yesu baaye nɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ yɔɔ lɛ yɛ naakpɛɛ waa. Gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ nɔ Paulo damɔ ni ewo ŋaa akɛ: “No hewɔ lɛ, minyɛmimɛi ni misumɔɔ, nyɛfia shi ni nyɛkagbugbaa, ni nyɛtekea nɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ, ejaakɛ nyɛle akɛ nyɛmɔdɛŋbɔɔ lɛ efeee yaka yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli.”—1 Kor. 15:20-28, 58; 1 Mose 3:15; Rom. 16:20.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Halley’s Bible Handbook, 1988, H. H. Halley, baafa 593.
b Smith’s Dictionary of the Bible, 1863, Kpo 1, baafa 353.
c The Interpreter’s Bible, Kpo 10, 1953, baafa 13.
d The Interpreter’s Bible, Kpo 9, 1954, baafa 356.