Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 6/1 bf. 14-19
  • Wɔhiɛ Ní Aaasɔ “Gbɔmɛi Ateŋ Nikeenii” Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Wɔhiɛ Ní Aaasɔ “Gbɔmɛi Ateŋ Nikeenii” Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘Nyɛhefatalɔi Nitsulɔi Ji Wɔ’
  • Ní Aaaye Abua Mɛi Fɛɛ ní Amɛsɔmɔ kɛ Miishɛɛ
  • ‘Feemɔ Toiboo ní Oba Ohe Shi’
  • “Nyɛbua Amɛ Naakpa Diɛŋtsɛ”
  • “Gbɔmɛi Ateŋ Nikeenii” Ni Baakwɛ Yehowa Tooi Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • ‘Nyɛbua Mɛi Ni Tsuɔ Nii Waa Yɛ Nyɛteŋ Lɛ’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
  • Nyɛfea Toiboo Nyɛhaa Mɛi ni Nyiɛɔ Hiɛ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Asafoŋ Onukpai—‘Amɛfata Wɔhe Kɛmiitsu Nii Kɛha Wɔmiishɛɛnamɔ’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2013
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 6/1 bf. 14-19

Wɔhiɛ Ní Aaasɔ “Gbɔmɛi Ateŋ Nikeenii” Lɛ

“[Nyɛlea] mɛi ni tsuɔ nii yɛ nyɛteŋ . . . lɛ, ní nyɛbua amɛ naakpa diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli, yɛ amɛnitsumɔ lɛ hewɔ.”​—⁠1 TESALONIKABII 5:​12, 13.

1. Taakɛ Bɔfoi lɛ Asaji 20:​35 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛɛ hewalɛ nihamɔ yɔɔ? Okɛ ehe nɔkwɛmɔnɔ ahã.

“NƆ HAMƆ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Mɛɛ be ji be ni okaiɔ akɛ oná anɔkwale ni Yesu wiemɔi nɛɛ ji lɛ mli niiashikpamɔ? Ekolɛ eji nikeenii ko ní okɛha mɔ ko ni osumɔɔ esane waa. Oje gbɛ osusu he jogbaŋŋ dani okɛha lɛ, ejaakɛ ootao ní efee nɔ ko ní osuɔlɔ nɛɛ baaná he miishɛɛ waa. Miishɛɛ ní ona yɛ osuɔlɔ lɛ hiɛ lɛ​—⁠kwɛ bɔ ni eha otsui mii shɛ ehe hã! Kɛ́ ejɛ kanyamɔ kpakpa mli lɛ, nihamɔ ji suɔmɔ kpojiemɔ, ni suɔmɔ kpojiemɔ yɛ hewalɛ ní ekɛhaa wɔnáa miishɛɛ.

2, 3. (a) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ mɔ ko mɔ ko bɛ miishɛɛ fe Yehowa lɛ, ni egbɛjianɔtoo ni ji “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ baanyɛ aha etsui anyá yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni wɔsumɔŋ ní wɔkɛ nikeenii ni jɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ afee?

2 Belɛ, namɔ baanyɛ aná miishɛɛ fe Yehowa, mɔ ni ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ” a-Halɔ lɛ? (Yakobo 1:​17; 1 Timoteo 1:​11) Nikeenii fɛɛ ní ekɛhaa lɛ jɛɔ suɔmɔ mli. (1 Yohane 4:⁠8) Eka shi faŋŋ akɛ enɛ ji anɔkwale yɛ nikeenii ní Nyɔŋmɔ etsɔ Kristo nɔ ekɛha asafo lɛ​—⁠“gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ gbɛfaŋ. (Efesobii 4:⁠8) Gbɛjianɔtoo ni ji onukpai ni kwɛɔ asafoku lɛ nɔ lɛ ji suɔmɔ ní mli kwɔ ní Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha ewebii lɛ kpojiemɔ. Akwɛɔ jogbaŋŋ dani ahalaa hii nɛɛ​—⁠esa akɛ amɛshɛ Ŋmalɛ mli hesaai komɛi ahe. (1 Timoteo 3:​1-7; Tito 1:​5-9) Amɛle akɛ esa akɛ ‘amɛbaa tooiku lɛ yi,’ ejaakɛ no baaha tooi lɛ aná yiŋtoo ni amɛaadamɔ nɔ amɛjie hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔ tookwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ nɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:29; Lala 100:⁠3) Kɛ́ Yehowa na akɛ etooi lɛ atsuii eyimɔ obɔbɔ kɛ shidaa ni tamɔ nɛkɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ lɛ hu etsui baanyá!​—⁠Abɛi 27:⁠11.

3 Eka shi faŋŋ akɛ wɔsumɔŋ ní wɔba nikeenii ko ní jɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ lɛ jarawalɛ shi; nakai nɔŋŋ hu wɔsumɔŋ ni wɔfee mɛi ni hiɛ esɔɔɔ enikeenii lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, sanebimɔi enyɔ nɛɛ teɔ shi: Te esa akɛ onukpai lɛ abu amɛnitsumɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ amɛha tɛŋŋ? Ni asafoku lɛ fã ní eshwɛ lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

‘Nyɛhefatalɔi Nitsulɔi Ji Wɔ’

4, 5. (a) Paulo kɛ asafo lɛ toɔ mɛni he, ni mɛni hewɔ enɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ lɛ? (b) Mɛni Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ yɛ bɔ ni esa akɛ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ní wɔkɛ amɛ aye lɛ gbɛfaŋ?

4 Yehowa kɛ nɔkwɛmɔ hegbɛ ko eha “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ yɛ asafo lɛ mli. Ni kɛlɛ, onukpai lɛ sumɔɔɔ ní amɛkɛ amɛhegbɛ nɛɛ atsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ, shi amɛle akɛ akɛni amɛji adesai ní yeee emuu hewɔ lɛ, eyɛ mlɛo akɛ amɛaanyɛ amɛfee nakai. Belɛ, kɛ́ amɛkɛ amɛhe to asafoku lɛ fã ní eshwɛ lɛ he lɛ, te esa akɛ amɛna amɛhe amɛha tɛŋŋ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ní bɔfo Paulo kɛtsu nii lɛ he okwɛ. Beni ewie nɔ hewɔ ní akɛ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ hã lɛ he sɛɛ lɛ, Paulo ŋma akɛ: “Wɔfee anɔkwafoi yɛ suɔmɔ mli, ní wɔdara yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ yɛ lɛ Kristo lɛ nɔŋŋ ni ji yitso lɛ he; lɛ emli gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ mɔmɔɔ ehe shimɔshimɔɔ ehe nɔ ni etsɔɔ nɔ ni jɛɔ talɔ fɛɛ talɔ mli lɛ nɔ etsaratsaraa ehe nɔ yɛ henɔ fɛɛ henɔ nitsumɔ susumɔ lɛ naa, ni ehaa gbɔmɔtso lɛ daa, ni emaa ehe yɛ suɔmɔ mli.” (Efesobii 4:​15, 16) No hewɔ lɛ Paulo kɛ asafo lɛ, ní onukpai lɛ kɛ emli bii krokomɛi lɛ hu fata he lɛ, to adesa gbɔmɔtso lɛ he. Mɛni hewɔ nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ nɛ lɛ?

5 Adesa gbɔmɔtso lɛ hiɛ henii srɔtoi babaoo, shi eyɛ yitso kome pɛ. Shi kɛlɛ, nɔ ko kwraa bɛ gbɔmɔtso lɛ mli​—⁠hewojiaŋ fã jio, henumɔ fã jio, lá fã jio​—⁠ní ehe bɛ sɛɛnamɔ. Henii lɛ eko fɛɛ eko he yɛ sɛɛnamɔ, ni eyeɔ ebuaa yɛ gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ hewalɛnamɔ kɛ ehefɛo mli yɛ gbɛ ko nɔ. Nakai nɔŋŋ asafo lɛ hu yɛ emli bii srɔtoi babaoo, shi emli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ​—⁠mɔ ní eda jio, edako jio, eyɛ hewalɛ jio, egbɔjɔ jio lɛ​—⁠ebaanyɛ eye ebua yɛ asafo lɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ kɛ ehefɛo mli yɛ gbɛ ko nɔ. (1 Korintobii 12:​14-26) Esaaa ní mɔ ko kwraa nuɔ he akɛ ehe ehiaaa bɔ ni ehe baanyɛ aba sɛɛnamɔ. Yɛ gbɛ kroko kwraa nɔ lɛ, esaaa akɛ mɔ ko kwraa nuɔ he akɛ enɔ kwɔ, ejaakɛ wɔ fɛɛ​—⁠tookwɛlɔi kɛ tooi lɛ fɛɛ​—⁠ji gbɔmɔtso lɛ fã, ni wɔyɛ yitso kome pɛ, ni ji Kristo. Enɛ hewɔ lɛ, Paulo miifee mfoniri ko ní yɔɔ miishɛɛ, ni ji suɔmɔ, mɔ hesusumɔ, kɛ bulɛ ní esa akɛ wɔná wɔha wɔhe lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Enɛ nɔkpɛlɛmɔ yeɔ ebuaa onukpai lɛ ni amɛkɛ heshibaa, kɛ jwɛŋmɔ ní ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ susuɔ nitsumɔ ní amɛtsuɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ he.

6. Eyɛ mli akɛ eyɛ hegbɛ akɛ bɔfo moŋ, shi Paulo jie heshibaa mumɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Nɛkɛ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” nɛɛ taooo akɛ amɛaakudɔ amɛnanemɛi jálɔi lɛ ashihilɛ loo amɛhemɔkɛyeli. Eyɛ mli akɛ Paulo yɛ hegbɛ ákɛ bɔfo moŋ, shi ekɛ heshibaa kɛɛ Korintobii lɛ akɛ: “Jeee akɛ nyɛhemɔkɛyeli lɛ nyɔŋ wɔyeɔ, shi moŋ nyɛmiishɛɛ lɛ he nitsumɔ hefatalɔi ji wɔ, ejaakɛ hemɔkɛyeli mli nyɛdamɔ shi yɛ.” (2 Korintobii 1:​24) Paulo taooo akɛ eeekudɔ enyɛmimɛi lɛ ahemɔkɛyeli loo amɛshihilɛ gbɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, enaaa akɛ ehe miihia ní efee nakai, ejaakɛ ejie hekɛnɔfɔɔ kpo akɛ amɛji hii kɛ yei anɔkwafoi momo ní yɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli, akɛni amɛmiisumɔ ní amɛfee nɔ ni ja lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, beni ewieɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ ehefatalɔ gbɛfalɔ Timoteo he lɛ,[1] nɔ ni Paulo kɛɔ kɛkɛ ji akɛ: ‘Wɔnitsumɔ ji ní wɔkɛ nyɛ atsu nii kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ miishɛɛ.’[2] (2 Korintobii 1:⁠1) Mɛɛ heshibaa mumɔ nɛ!

7. Mɛni onukpai ni yɔɔ heshibaa lɛ yɔseɔ yɛ amɛgbɛhe yɛ asafo lɛ mli lɛ he, ni mɛɛ hekɛnɔfɔɔ amɛyɔɔ yɛ amɛhefatalɔi nitsulɔi lɛ amli?

7 “Gbɔmɛi ateŋ nikeenii” tsuɔ nakai nitsumɔ lɛ nɔŋŋ ŋmɛnɛ. Amɛji ‘wɔnanemɛi nitsulɔi kɛha wɔ miishɛɛ.’ Onukpai ni yɔɔ heshibaa lɛ yɔseɔ akɛ jeee amɛ ji mɛi ni baakpɛ yiŋ yɛ bɔ ni mɛi krokomɛi nyɛɔ amɛfeɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ he. Amɛle akɛ eyɛ mli akɛ amɛbaanyɛ amɛwo mɛi krokomɛi hewalɛ ní amɛlɛɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli loo amɛya hiɛ yɛ mli moŋ, shi esa akɛ sɔɔmɔ ní akɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ ajɛ mɔ diɛŋtsɛ tsui mli. (Okɛto 2 Korintobii 9:⁠7 he.) Amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ kɛ́ amɛnanemɛi nitsulɔi lɛ yɛ miishɛɛ lɛ, amɛbaafee bɔ fɛɛ bɔ ní amɛaanyɛ. Enɛ hewɔ lɛ eji amɛtsuiŋ shwelɛ akɛ amɛaaye amɛbua amɛnyɛmimɛi lɛ ní ‘amɛsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.’​—⁠Lala 100:⁠2.

Ní Aaaye Abua Mɛi Fɛɛ ní Amɛsɔmɔ kɛ Miishɛɛ

8. Mɛni ji gbɛ̀i komɛi ni onukpai lɛ baanyɛ atsɔ nɔ aye abua amɛnyɛmimɛi lɛ ní amɛkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa?

8 Onukpai, te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛye nyɛbua nyɛnyɛmimɛi lɛ ní amɛsɔmɔ kɛ miishɛɛ? Nyɛbaanyɛ nyɛwo hewalɛ kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ nɔ. (1 Petro 5:⁠3) Nyɛhaa anaa ekãa kɛ miishɛɛ ni nyɛyɔɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ni mɛi krokomɛi baaná he miishɛɛ akɛ amɛaakase nyɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Nyɛjiea mɛi krokomɛi ayi yɛ amɛmɔdɛŋbɔi ni jɛɔ amɛsusuma muu fɛɛ mli lɛ he. (Efesobii 4:​29) Miishɛɛ kɛ anɔkwa yijiemɔ yeɔ buaa mɛi krokomɛi ni amɛnuɔ he akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ ni amɛhe hiaa hu. Ewoɔ tooi lɛ hewalɛ ni amɛsumɔɔ ní amɛfee bɔ fɛɛ bɔ ní amɛaanyɛ ní amɛkɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. Nyɛkɛ mɔ ko akatoa mɔ kroko he bɔ ni esaaa. (Galatabii 6:⁠4) Kɛ́ akɛ mɔ to mɔ kroko he nɛkɛ lɛ, ejeɔ mɔ nijiaŋ wui moŋ fe ní eeekanya mɛi krokomɛi ní amɛya hiɛ. Kɛfata he lɛ, Yehowa tooi lɛ, mɛi aŋkroaŋkroi ni​—⁠ni amɛyɛ shihilɛi srɔtoi amli kɛ nyɛmɔi srɔtoi. Taakɛ Paulo fee lɛ, nyɛnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ nyɛnyɛmimɛi lɛ amli. Suɔmɔ “[heɔ] nii fɛɛ eyeɔ,” no hewɔ lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔhe wɔye akɛ wɔnyɛmimɛi lɛ sumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni amɛmiitao ní amɛsa ehiɛ.[3] (1 Korintobii 13:⁠7) Kɛ́ ‘nyɛkɛ woo ha mɛi krokomɛi lɛ,’ nyɛháa amɛjieɔ sui kpakpai fe fɛɛ ní amɛyɔɔ lɛ kpo. (Romabii 12:10) Nyɛnáa nɔmimaa akɛ kɛ tooi lɛ ná hewalɛwoo kɛ hejɔɔmɔ lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo baafee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli, ni amɛbaaná miishɛɛ yɛ nakai sɔɔmɔ lɛ mli.​—⁠Mateo 11:​28-​30.

9. Mɛɛ amɛnanemɛi onukpai lɛ ahe susumɔ ko baaye abua onukpa fɛɛ onukpa ní esɔmɔ kɛ miishɛɛ?

9 Heshibaa ní okɛaasusu ohe akɛ ‘hefatalɔ nitsulɔ’ lɛ baaye abua bo ní okɛ miishɛɛ asɔmɔ, ní ojie hiɛsɔɔ kpo yɛ nikeenii krɛdɛɛ ni onanemɛi onukpai lɛ yɔɔ lɛ ahe. Onukpai lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ eduromɔ nii kɛ nyɛmɔi ní ebaanyɛ ekɛtsu nii ní ehe aba sɛɛnamɔ kɛha asafo lɛ. (1 Petro 4:​10) Ekolɛ mɔ ko he esa waa kɛ nitsɔɔmɔ. Ekolɛ mɔ kroko hu nyɛɔ etoɔ gbɛjianɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ. Ni ekolɛ, anyɛɔ abɛŋkɛɔ mɔ kroko hu waa, yɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ kɛ musuŋtsɔlɛ lɛ hewɔ. Anɔkwale lɛ ji akɛ, onukpa ko kwraa bɛ ní eyɛ nikeenii lɛ fɛɛ pɛpɛɛpɛ. Ani nikeenii krɛdɛɛ ko ní ayɔɔ​—⁠tamɔ ekolɛ, nikeenii ni ji nitsɔɔmɔ lɛ⁠—​hãa onukpa ko nɔ kwɔɔ fe onukpa kroko? Dabi kwraa! (1 Korintobii 4:⁠7) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ehe ehiaaa ní wɔha nikeenii ní mɔ kroko yɔɔ lɛ adɔ wɔ, loo ní wɔnu he akɛ wɔshɛɛɛ kɛ́ onukpa kroko nyɛmɔi hã ená yijiemɔ kɛjɛ mɛi krokomɛi adɛŋ. Kaimɔ akɛ, bo hu oyɛ nikeenii ní Yehowa naa yɛ omli. Ni ebaanyɛ eye ebua bo ní oha nakai nikeenii lɛ aya hiɛ, ní okɛtsu nii kɛha onyɛmimɛi lɛ asɛɛnamɔ.​—⁠Filipibii 4:⁠13.

‘Feemɔ Toiboo ní Oba Ohe Shi’

10. Mɛni hewɔ esa jogbaŋŋ akɛ wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ ahe lɛ?

10 Kɛ́ aha wɔ nikeenii ko lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ he. “Nyɛlea shidaa,” taakɛ Kolosebii 3:15 lɛ kɛɔ lɛ. Belɛ, “gbɔmɛi ateŋ nikeenii,” ni ji nikeenii ní jara wa ní Yehowa kɛha wɔ lɛ hu? Lɛɛlɛŋ, wɔdaa Yehowa, mɔ ni ji Nikeenii-Halɔ mlihilɔ lɛ shi klɛŋklɛŋ. Shi “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ diɛŋtsɛ hu? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ amɛ?

11. (a) Wɔbaanyɛ wɔjie hiɛsɔɔ ní wɔyɔɔ kɛha “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Te wiemɔi ni ji ‘nyɛboa toi’ kɛ “nyɛbaa nyɛhe shi” lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

11 Wɔbaanyɛ wɔjie hiɛsɔɔ ní wɔyɔɔ kɛha “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ kpo kɛtsɔ wɔhe ní aaafee oya kɛbo amɛŋaawoo kɛ yiŋkpɛi ni damɔ Biblia nɔ lɛ atoi lɛ nɔ. Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ní nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe akɛ mɛi ni baabu he akɔntaa, koni amɛkɛ miishɛɛ afee nii nɛɛ, shi jeee ŋtsɔidɔɔmɔ; ejaakɛ no ehiii haaa nyɛ.” (Hebribii 13:17) Kadimɔ akɛ jeee ‘toiboo’ kɛkɛ esa akɛ wɔfee, shi moŋ esa akɛ ‘wɔba wɔhe shi’ hu wɔha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ. Hela wiemɔ kɛha ‘heshibaa’ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “nyɛkɛ nyɛhe awoa shishi.”[4] Beni ewieɔ wiemɔi ni ji ‘nyɛboa toi’ kɛ “nyɛbaa nyɛhe shi” lɛ he lɛ, Biblia he nilelɔ R. C. H. Lenski kɛɛ akɛ: “Ofeɔ toiboo kɛji okɛ nɔ ni akɛɔ bo akɛ ofee lɛ kpãa gbee, ní oyiŋ kɔneɔ bo yɛ bɔ ni eja hã kɛ bɔ ni ehe yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ he; oŋmɛɛɔ . . . osusumɔi ni kɛ no kpãaa gbee lɛ ahe.”[5] Kɛ́ wɔnu mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ agbɛtsɔɔmɔ shishi ní wɔkɛkpã gbee lɛ, no lɛ toiboo ni wɔɔfee lɛ diɛŋtsɛ baaba oya nɔŋŋ. Shi kɛ́ wɔnuuu yiŋtoo ni yɔɔ yiŋkpɛɛ pɔtɛɛ ko sɛɛ lɛ shishi hu?

12. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔba wɔhe shi, loo wɔkpɛlɛ saji anɔ, kɛ́ wɔnuuu yiŋtoo ni yɔɔ yiŋkpɛɛ pɔtɛɛ ko sɛɛ lɛ shishi jogbaŋŋ po lɛ?

12 Biɛ ji he ni ekolɛ ehe baahia ní wɔba wɔhe shi, loo wɔkpɛlɛ nɔ lɛ. Mɛni hewɔ? Nɔ kome ji akɛ, esa akɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔ hilɛ-kɛhamɔ kã nɛkɛ hii ni he esa yɛ mumɔŋ nɛɛ atsui nɔ waa diɛŋtsɛ. Ejaakɛ, amɛle jogbaŋŋ akɛ esa akɛ amɛbu tooi ní akɛ amɛkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ he akɔntaa amɛha Yehowa. (Yakobo 3:⁠1) Kɛfata he lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkai akɛ ekolɛ wɔleee anɔkwa teemɔŋ saji ní hã amɛfee nakai yiŋkpɛɛ ní damɔ nilee nɔ lɛ fɛɛ.​—⁠Abɛi 18:⁠13.

13. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ní wɔba wɔhe shi yɛ nibii ni kɔɔ onukpai akojomɔ yiŋkpɛi ahe lɛ agbɛfaŋ?

13 Shi heshibaa ní wɔɔfee yɛ kojomɔ yiŋkpɛi ahe saji agbɛfaŋ lɛ hu? Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ, ekolɛ enɛ feemɔ efeŋ mlɛo, titri lɛ kɛ́ akpɛ yiŋ akɛ abaashwie mɔ ko ní wɔsumɔɔ esane​—⁠wekunyo loo naanyo ní bɛŋkɛ wɔ kpaakpa lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. Yɛ enɛ hu mli lɛ, nɔ ni hi fe fɛɛ ji ní wɔkpɛlɛ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” nɛɛ akojomɔ lɛ nɔ. Amɛyɛ hegbɛ ni haa amɛkwɛɔ saji amli jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee, ni ekolɛ amɛle anɔkwa saji babaoo fe wɔ. Bei pii lɛ, nyɛmimɛi nɛɛ haoɔ waa yɛ yiŋkpɛi nɛɛ ahe; eji gbɛnaa nii ni biɔ hesusumɔ waa ákɛ ‘aaakojo aha Yehowa.’ (2 Kronika 19:⁠6) Amɛbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ní amɛaanyɛ ní amɛjie mɔbɔnalɛ kpo, ejaakɛ amɛkaiɔ akɛ Nyɔŋmɔ ‘ŋɔfaa mra.’ (Lala 86:⁠5) Shi esa akɛ amɛha asafo lɛ he atse hu, ni Biblia lɛ kɛ fãmɔ haa akɛ amɛshwie efɔŋfeelɔi ní shwaaa amɛhe lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. (1 Korintobii 5:​11-13) Yɛ shihilɛi pii amli lɛ, efɔŋfeelɔ lɛ diɛŋtsɛ kpɛlɛɔ yiŋkpɛɛ lɛ nɔ. Ekolɛ tsɔsemɔ ji nɔ pɛ ni he hiaa lɛ koni ehiɛ atserɛ lɛ. Kɛ́ wɔ, ni ji esuɔlɔi lɛ, ba wɔhe shi yɛ yiŋkpɛɛ nɛɛ gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ wɔkɛ nakai feemɔ baaye abua lɛ ní ená tsɔsemɔ lɛ he sɛɛ.​—⁠Hebribii 12:⁠11.

“Nyɛbua Amɛ Naakpa Diɛŋtsɛ”

14, 15. (a) Taakɛ 1 Tesalonikabii 5:⁠12, 13 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔbu onukpai lɛ? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ awie akɛ onukpai lɛ ‘tsuɔ nii waa’ lɛ?

14 Wɔbaanyɛ wɔjie hiɛsɔɔ ní wɔyɔɔ kɛha “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” lɛ hu kpo kɛtsɔ bulɛ ní wɔɔná wɔha amɛ lɛ nɔ. Beni eŋmaa wolo eyaha asafo ni yɔɔ Tesalonika lɛ, Paulo wo emli bii lɛ ŋaa akɛ: “[Nyɛlea] mɛi ni tsuɔ nii yɛ nyɛteŋ ní amɛyeɔ nyɛnɔ onukpai yɛ Nuntsɔ lɛ mli ní amɛwieɔ amɛtsɔɔ nyɛ lɛ, ní nyɛbu amɛ naakpa diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli, yɛ amɛnitsumɔ lɛ hewɔ.” (1 Tesalonikabii 5:​12, 13) “Mɛi ni tsuɔ nii”​—⁠ani jeee onukpai ni etu amɛhe amɛha, ní amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe haa yɛ wɔhewɔ lɛ ahe awieɔ nɛɛ? Susumɔ jatsu kpele ni nyɛmimɛi hii ní asumɔɔ nɛɛ tere lɛ he fioo okwɛ.

15 Yɛ shihilɛi pii amli lɛ, amɛji hii ní yɔɔ wekui ní esa akɛ amɛtsu heloonaa nitsumɔi ní amɛkɛkwɛ amɛwekui lɛ. (1 Timoteo 5:⁠8) Kɛ́ onukpa lɛ yɛ bii lɛ, esa akɛ amɛtsɛ aná be kɛ dekã eha amɛ. Ekolɛ ehe baahia ní eye ebua amɛ kɛ amɛskul nifeemɔi, ní eto be he gbɛjianɔ hu eha amɛ koni amɛkɛ amɛgbekɛbiiashi hewalɛ lɛ atsu nii yɛ hiɛtserɛjiemɔ kpakpa mli. (Jajelɔ 3:​1, 4)[6] Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, etsuɔ eweku lɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii, ni efeɔ weku Biblia mli nikasemɔ daa, ekɛ amɛ tsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ekɛ amɛ yaa Kristofoi akpeei. (5 Mose 6:​4-7; Efesobii 6:⁠4) Nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, kɛfata gbɛnaa nii ní wɔteŋ mɛi babaoo hu yɔɔ nɛɛ ahe lɛ, onukpai lɛ yɛ nitsumɔi krokomɛi hu: hesaamɔ kɛha kpee mli nifeemɔi, nyɛmimɛi asaramɔ, asafo lɛ mumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he nitsumɔ, kɛ agbɛnɛ, kɛ́ ehe miihia lɛ, kojomɔ saji ahe nitsumɔ. Mɛi komɛi tsuɔ gbɛnaa nii krokomɛi ahe nii amɛfataa he, yɛ nibii ni kɔɔ kpokpaa nɔ kpeei, kpokpaa wulu nɔ kpee, Maŋtsɛyeli Asa maa, kɛ Hospital Liaison Committee ahe lɛ agbɛfaŋ. Lɛɛlɛŋ, nyɛmimɛi hii nɛɛ ‘tsuɔ nii waa’ diɛŋtsɛ!

16. Tsɔɔmɔ gbɛ̀i ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ onukpai lɛ.

16 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ? Biblia mli abɛbua ko kɛɔ akɛ: “Wiemɔ ní awie yɛ be ni sa mli lɛ ehi pam!” (Abɛi 15:23; 25:11) No hewɔ lɛ, anɔkwa hiɛsɔɔ kɛ hewalɛwoo wiemɔi baanyɛ atsɔɔ amɛ akɛ wɔbuuu amɛnitsumɔ ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ tsuɔ lɛ akɛ nɔ ni he ehiaaa. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkɛ hiɛshikamɔ atsu nii yɛ nɔ ni wɔkpaa gbɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ lɛ mli. Yɛ gbɛ kome nɔ lɛ, esa akɛ wɔnyɛ wɔbɛŋkɛ amɛ kɛha yelikɛbuamɔ be fɛɛ be. Bei komɛi shɛɔ ní ekolɛ ‘wɔtsui he hiaa lɛ waa,’ ni Ŋmalɛ mli hewalɛwoo, kɛ gbɛtsɔɔmɔ, loo ŋaawoo ni jɛ mɛi ni “le nitsɔɔmɔ” kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ aŋɔɔ lɛ he hiaa wɔ. (Lala 55:5; 1 Timoteo 3:⁠2) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ onukpa lɛ baanyɛ aná be falɛ ní sa pɛ eha wɔ, ejaakɛ enyɛŋ eku ehiɛ efɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ eweku lɛ loo mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahiamɔ nii anɔ. Kɛ́ ‘wɔnuɔ he’ wɔhaa nɛkɛ nyɛmimɛi hii ni tsuɔ nii waa nɛɛ, no lɛ wɔsumɔŋ ní wɔtao nibii ni nilee bɛ mli kɛjɛ amɛdɛŋ. (1 Petro 3:⁠8) Shi moŋ, nyɛhaa wɔhiɛ asɔa be kɛ dekã ní nilee yɔɔ mli ní amɛbaanyɛ amɛná amɛha wɔ lɛ.​—⁠Filipibii 4:⁠5.

17, 18. Mɛɛ nibii ŋamɛi babaoo ní amɛwumɛi ji onukpai lɛ kɛshãa afɔle, ni wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ akɛ wɔkuuu wɔhiɛ wɔfɔ̃ɔɔ nyɛmimɛi yei anɔkwafoi nɛɛ anɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Ni onukpai lɛ aŋamɛi hu? Ani esaaa ní wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ hu? Nakai ni, ejaakɛ amɛkɛ asafo lɛ jaa amɛ gbɛfaŋnɔ ni ji amɛwumɛi lɛ. Bei pii lɛ, enɛ biɔ ní amɛkɛ nibii ashã afɔle. Bei komɛi lɛ, ehe hiaa ní onukpai lɛ kɛ gbɛkɛnaashi ŋmɛlɛtswai ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛwekui aye lɛ atsu asafoŋ saji ahe nii. Kristofoi yei anɔkwafoi pii jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi shãa afɔle, yɛ asafoi pii amli, koni amɛwumɛi anyɛ akwɛ Yehowa tooi lɛ.​—⁠Okɛto 2 Korintobii 12:⁠15 he.

18 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkuuu wɔhiɛ wɔfɔ̃ɔɔ Kristofoi yei anɔkwafoi nɛɛ anɔ? Eka shi faŋŋ akɛ, kɛtsɔ babaoo ní wɔkpaŋ gbɛ kɛjɛŋ amɛwumɛi adɛŋ fe bɔ ni nilee yɔɔ mli lɛ nɔ. Shi nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa hewalɛ ni yɔɔ hiɛsɔɔ wiemɔi bibii amli lɛ hu nɔ. Abɛi 16:24 lɛ kɛɔ akɛ: “Naajɔlɛ wiemɔi tamɔ wo agbaku, amɛŋɔɔ susuma naa, ni amɛhaa wui náa hewalɛ.” Susumɔ niiashikpamɔ ko he okwɛ. Yɛ Kristofoi akpee ko kpamɔ sɛɛ lɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi banina onukpa ko ni amɛkɛɛ lɛ akɛ amɛmiitao amɛkɛ lɛ agba amɛbinuu ko he sane. Beni onukpa lɛ kɛ hefatalɔi lɛ wieɔ lɛ, belɛ eŋa kɛ tsuishitoo miimɛ. Sɛɛ mli lɛ, nyɛ lɛ yanina onukpa lɛ ŋa lɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Miisumɔ ní mada bo shi yɛ be ní owu ná ni ekɛye ebua miweku lɛ hewɔ.” Hiɛsɔɔ wiemɔi kukuji, wiemɔi ni ŋɔɔ nɛɛ ta nakai onukpa lɛ ŋa lɛ tsui mli waa diɛŋtsɛ.[7]

19. (a) Mɛɛ otii onukpai lɛ kɛ anɔkwayeli tsuɔ he nii ákɛ kuu? (b) Mɛni esa akɛ wɔ fɛɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee?

19 Gbɛjianɔ ní ato akɛ onukpai akwɛ tooi lɛ anɔ lɛ ji Yehowa ‘nikeenii kpakpai’ lɛ ateŋ ekome. (Yakobo 1:​17) Dabi, hii nɛɛ yeee emuu; amɛtɔ̃ɔ, taakɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ tɔ̃ɔ lɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:​46) Ni kɛlɛ, ákɛ kuu lɛ, onukpai ni yɔɔ asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ amli lɛ kɛ anɔkwayeli miitsu otii ni yɔɔ Yehowa jwɛŋmɔ mli yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ ahe nii​—⁠ni ji akɛ, ní amɛjaje asafoku lɛ, ní amɛtswa amɛ amɛma shi, ní amɛfee amɛ ekome, ní amɛbu amɛhe. Eba akɛ onukpa fɛɛ onukpa baatswa efai shi akɛ ebaaya nɔ ekɛ musuŋtsɔlɛ akwɛ Yehowa tooi lɛ, ní ekɛ nakai feemɔ ama nɔ mi akɛ eji nikeenii, loo jɔɔmɔ kɛha enyɛmimɛi lɛ. Ni nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaajie hiɛsɔɔ kpo wɔtsɔɔ “gbɔmɛi ateŋ nikeenii” nɛɛ kɛtsɔ toiboo ní wɔɔfee kɛ wɔhe shi ní wɔɔba wɔha amɛ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ bulɛ ní wɔɔná wɔha amɛ yɛ nitsumɔ ni amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ tsuɔ hewɔ lɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔda shi waa akɛ Yehowa ejɛ suɔmɔ mli eha wɔ hii, mɛi ní kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, amɛkɛɔ etooi lɛ akɛ: ‘Wɔnitsumɔ ji ní wɔye wɔbua nyɛ ní nyɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ miishɛɛ’!

Te Obaaha Hetoo Tɛŋŋ?

◻ Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛ asafo lɛ ato gbɔmɔtso he yɛ gbɛ ní sa nɔ lɛ?

◻ Onukpai baanyɛ aye abua amɛnyɛmimɛi lɛ ní amɛkɛ miishɛɛ asɔmɔ Yehowa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni hewɔ jeee toiboo kɛkɛ esa akɛ wɔfee, shi moŋ wɔba wɔhe shi wɔha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ hu lɛ?

◻ Wɔbaanyɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ onukpai lɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Onukpai, nyɛjiea mɛi krokomɛi ayi yɛ amɛmɔdɛŋbɔi ni jɛ amɛsusuma muu fɛɛ mli lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Onukpai baanyɛ atsɔ amɛnɔkwɛmɔnɔ ni ji ekãa ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ nɔ amɛye amɛbua weku mli bii kɛ mɛi krokomɛi ní amɛkɛ miishɛɛ asɔmɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Wɔhiɛ sɔɔ wɔ onukpai ni tsuɔ nii waa lɛ!

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje