Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 12/15 bf. 19-24
  • Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nyɛjiea Hekɛnɔfɔɔ Kpo yɛ Nyɛnyɛmimɛi Amli
  • Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ Nitsumɔ yɛ Gbɛ ni Sa Nɔ
  • Hemɔkɛyeli he Nɔkwɛmɔnii ni Atsɔɔ Mli Faŋŋ
  • Bɔ ni Ooofee ni Ohe Awa Waa yɛ Hemɔkɛyeli Mli
  • “Fatamɔ Wɔhemɔkɛyeli lɛ He Ohã Wɔ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
  • Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Koni Ohi Shi Kɛya Naanɔ!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
  • Mɛi Fɔji lɛ Baahi Shi Aahu Kɛyashi Mɛɛ Be?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
  • Wɔmli Filiɔ Wɔ yɛ Wɔyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 12/15 bf. 19-24

Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli

“Wɔji mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ.”—HEBRIBII 10:39.

1. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Yehowa tsulɔ anɔkwafo fɛɛ anɔkwafo hemɔkɛyeli jara wa lɛ?

KƐJI otee Maŋtsɛyeli Asa ko ni Yehowa jálɔi eyi mli obɔ nɔ be kroko lɛ, mɛɛ fioo ni okwɛ mɛi ni ebɔle ohe kɛkpe lɛ. Susumɔ gbɛ̀i srɔtoi ni amɛtsɔɔ nɔ amɛjieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ ahe. Obaana mɛi ni egbɔlɔ ni amɛkɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ Nyɔŋmɔ, oblahii kɛ oblayei ni teɔ shi woɔ amɛtipɛŋfoi anɔnyɛɛ daa gbi, kɛ fɔlɔi ni bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛtsɔse bii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. Ayɛ asafoŋ onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi ni tsuɔ gbɛnaa nii babaoo ahe nii. Hɛɛ, ekolɛ obaana mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni eye afii srɔtoi ni yeɔ gbɛtsii nii srɔtoi fɛɛ nɔ kunim bɔni afee ni amɛsɔmɔ Yehowa. Kwɛ bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hemɔkɛyeli jara wa ha!​—⁠1 Petro 1:⁠7.

2. Mɛni hewɔ Paulo ŋaawoo ni yɔɔ Hebribii awolo lɛ, yitsei 10 kɛ 11 lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

2 Adesai ni yeee emuu lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ yɔɔ ni amɛnu bɔ ni hemɔkɛyeli he hiaa ha lɛ shishi jogbaŋŋ, kɛ eko yɛ po, fe bɔ ni bɔfo Paulo nu shishi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekadi akɛ anɔkwa hemɔkɛyeli kɛ mɔ yaa ‘susuma lɛ yiwalaheremɔ’ mli. (Hebribii 10:39) Shi, Paulo le akɛ, atutuaa hemɔkɛyeli ni etãa yɛ jeŋ ni hemɔkɛyeli bɛ mli nɛɛ mli. Esusu Hebri Kristofoi lɛ ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea, ni miishi mple koni amɛbaa amɛhemɔkɛyeli yi lɛ he waa. Beni wɔkwɛɔ Hebribii awolo lɛ yitsei 10 kɛ 11 lɛ fãi komɛi amli lɛ, nyɛhaa wɔkadia gbɛ̀i ni Paulo kɛtsu nii ni ekɛtswa amɛhemɔkɛyeli ema shi lɛ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni wɔɔfee wɔtswa hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ wɔ diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni ebɔle wɔ lɛ amli wɔma shi.

Nyɛjiea Hekɛnɔfɔɔ Kpo yɛ Nyɛnyɛmimɛi Amli

3. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Paulo wiemɔi ni anaa yɛ Hebribii 10:39 lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ amli?

3 Klɛŋklɛŋ nii ni ekolɛ wɔɔkadi ji jwɛŋmɔ kpakpa ni Paulo hiɛ yɛ etoibolɔi lɛ ahe lɛ. Eŋma akɛ: “Shi wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ, shi moŋ wɔji mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi.” (Hebribii 10:39) Paulo susu nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ enanemɛi Kristofoi anɔkwafoi lɛ ahe, shi jeee nɔ ni ehiii fe fɛɛ. Kadimɔ hu akɛ, ekɛ wiemɔ “wɔ” tsu nii. Paulo ji nuu ni ja. Kɛlɛ, ekɛ henɔwomɔ ebuuu etoibolɔi lɛ akɛ mɛi ni baa shi, tamɔ nɔ ni edamɔ jalɛ kpoku ko ni nɔ kwɔ kwraa fe amɛ lɛ nɔ. (Okɛto Jajelɔ 7:16 he.) Shi moŋ, ekɛ ehe fata amɛhe. Ekɛ tsuiŋ hekɛnɔfɔɔ wie akɛ lɛ kɛ Kristofoi anɔkwafoi ni kaneɔ ewolo lɛ fɛɛ kɛ gbɛtsii nii ni haa mɔ tsui faa ni baa yɛ amɛhiɛ lɛ fɛɛ baakpe, ni ákɛ amɛkɛ ekãa baakpoo kpalemɔ ni amɛaakpale kɛya hiɛkpatamɔ mli lɛ, ni ákɛ abaana akɛ amɛji mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.

4. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ Paulo ná hekɛnɔfɔɔ yɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ amli lɛ?

4 Te aaafee tɛŋŋ ni Paulo aaaná hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nɛkɛ? Ani enaaa Hebri Kristofoi lɛ atɔmɔi lɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ ŋaawoo pɔtɛɛ ni baaye abua amɛ ni amɛye amɛmumɔŋ gbɔjɔmɔi lɛ anɔ kunim ha amɛ. (Hebribii 3:​12; 5:​12-​14; 6:​4-6; 10:26, 27; 12:⁠5) Kɛlɛ, kɛ hoo lɛ, Paulo yɛ yiŋtoi kpakpai enyɔ ni nomɛi ahewɔ eyɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ enyɛmimɛi lɛ amli lɛ. (1) Ákɛ mɔ ni kaseɔ Yehowa lɛ, Paulo bɔ mɔdɛŋ ni ena Nyɔŋmɔ webii lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ. Enɛ jeee yɛ amɛtɔmɔi kɛkɛ mli, shi moŋ yɛ amɛsui kpakpai kɛ bɔ ni amɛbaanyɛ amɛhala akɛ amɛaafee ekpakpa yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ mli. (Lala 130:3; Efesobii 5:⁠1) (2) Paulo yɛ hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ lɛ mli. Ele akɛ gbɛtsii nii ko bɛ, adesa gbɔjɔmɔi komɛi bɛ, ní baanyɛ atsĩ Yehowa naa koni ekɛ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ” akaha Kristofonyo ko ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeesɔmɔ Lɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ. (2 Korintobii 4:7; Filipibii 4:13) No hewɔ lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni Paulo yɔɔ yɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ amli lɛ jeee nɔ ni egba afã ní shishinumɔ bɛ mli, aloo jwɛŋmɔ kpakpa ni ehiɛ lɛ ejaaa. Edamɔ shi shiŋŋ, ni Ŋmalɛ fiɔ sɛɛ.

5. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Paulo hekɛnɔfɔɔ lɛ, ni mɛni baanyɛ ajɛ mli aba?

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni Paulo jie lɛ kpo lɛ sa mɛi krokomɛi ahe. Ákɛ Paulo aaawie hewalɛwoo wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ etsɔɔ amɛ lɛ tsɔɔ nɔ ko kpele kɛha asafoi ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea lɛ. Yɛ heguɔgbee ni fiteɔ nii kɛ henɔwomɔ kɛ shikpilikpiifeemɔ ni Yudafoi ni teɔ shi woɔ amɛ lɛ kɛkpeeɔ amɛ lɛ hewɔ lɛ, wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ye ebua Hebri Kristofoi lɛ ni amɛkpɛ mli yɛ amɛtsui mli akɛ amɛbaafee mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli. Ani wɔbaanyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ wɔha wɔhe ŋmɛnɛ? Ewaaa kwraa akɛ wɔɔna mɛi krokomɛi afatɔɔi kɛ amɛgbɔjɔmɔi ni áto naa kakadaŋŋ. (Mateo 7:​1-5) Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua wɔhe babaoo kɛji akɛ wɔkadi ni wɔbu hemɔkɛyeli ni ekaaa ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ lɛ akɛ ejara wa aahu lɛ. Yɛ hewalɛwoo ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ hemɔkɛyeli baanyɛ ada.​—⁠Romabii 1:​11, 12.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ Nitsumɔ yɛ Gbɛ ni Sa Nɔ

6. Mɛɛ jɛɛhe Paulo tsɛɔ wiemɔi kɛjɛɔ beni eŋmala wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 10:38 lɛ?

6 Paulo tswa enanemɛi heyelilɔi lɛ ahemɔkɛyeli hu ema shi kɛtsɔ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii yɛ hesaa mli lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ eŋma akɛ: “Shi jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ́ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.” (Hebribii 10:38) Paulo miitsɛ gbalɔ Habakuk wiemɔi asɛɛ yɛ biɛ.a Ekolɛ mɛi ni kaneɔ Paulo wolo lɛ, ni ji Hebri Kristofoi lɛ ni le gbalɛ woji lɛ jogbaŋŋ lɛ le nɛkɛ wiemɔi nɛɛ. Kɛji akɛ wɔsusu oti ni ma ehiɛ lɛ he​—⁠ákɛ ewaje Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem kɛ mɛi ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ ahemɔkɛyeli yɛ afi 61 Ŋ.B. gbɛ lɛ​—⁠belɛ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔ ni sa jogbaŋŋ ni esa akɛ ahala. Mɛni hewɔ?

7. Mɛɛ be Habakuk ŋma egbalɛ lɛ efɔ̃ shi, ni mɛɛ shihilɛi yɔɔ Yuda yɛ nakai be lɛ mli?

7 Eyɛ faŋŋ akɛ Habakuk ŋma ewolo lɛ afii nyɔŋmai enyɔ sɛɛ fioo dani Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ba yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Gbalɔ lɛ na Kaldeabii (loo, Babiloniabii), ni ji “jeŋmaŋ ko ni yi wa ni he yɔɔ oya” lɛ yɛ ninaa mli ni efã kɛ foi kɛmiiba Yuda nɔ ni eekpata Yerusalem hiɛ, ni eemi gbɔmɛi kɛ maji yɛ nakai feemɔ mli. (Habakuk 1:​5-11) Shi ágba amanehulu nɛɛ afɔ̃ shi momo kɛjɛ Yesaia gbii lɛ amli, nɔ ni fe afii oha kɛtsɔ hiɛ. Yehoiakim baye Maŋtsɛ kpakpa Yosia sɛɛ yɛ Habakuk be lɛ mli, kɛkɛ ni efɔŋfeemɔ shwere ekoŋŋ yɛ Yuda. Yehoiakim wa mɛi ni wieɔ yɛ Yehowa gbɛi amli lɛ yi ni egbe amɛ po. (2 Kronika 36:5; Yeremia 22:17; 26:20-​24) Belɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ gbalɔ Habakuk ni ehao lɛ aaabo akɛ: “Yehowa, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ?”​—⁠Habakuk 1:⁠2.

8. Mɛni hewɔ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni ye ebua Kristofoi ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kɛ ŋmɛnɛ hu lɛ?

8 Habakuk leee bɔ ni Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ebɛŋkɛ eha. Nakai nɔŋŋ hu klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ leee be mli ni Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ baaba naagbee. Ni asaŋ wɔ hu ŋmɛnɛ lɛ, wɔleee “no gbi lɛ kɛ no ŋmɛlɛtswaa lɛ” ni Yehowa kojomɔ baaba gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. (Mateo 24:36) Belɛ, nyɛhaa wɔkadia hetoo ni bɔ he enyɔ ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ema nɔ aduatsɔ eha gbalɔ lɛ akɛ naagbee lɛ baaba yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ “ekpeŋ sɛɛ,” eyɛ mli akɛ yɛ adesa susumɔ naa lɛ, etamɔ nɔ ko ni miishashao shi. (Habakuk 2:⁠3) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa kai Habakuk akɛ: “Shi jalɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ nɔ eeetsɔ ni eyi aaaná wala.” (Habakuk 2:⁠4) Mɛɛ anɔkwalei ni nɔ bɛ ni mli ka shi faŋŋ nɛ! Nɔ ni he hiaa titri lɛ jeee be ni naagbee lɛ baa, shi moŋ kɛji akɛ wɔmiihi shi akɛ mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.

9. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuji ni feɔ toiboo lɛ tee nɔ amɛhi shi kɛtsɔ amɛ anɔkwayeli nɔ (a) yɛ afi 607 D.Ŋ.B.? (b) yɛ afi 66 Ŋ.B. sɛɛ? (d) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ?

9 Beni abutu Yerusalem ni aha emli nibii yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Yeremia, ewoloŋmalɔ Baruk, Ebed-Melek, kɛ Rekabbii anɔkwafoi lɛ na bɔ ni shiwoo ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ ji anɔkwale ha. ‘Amɛtee nɔ amɛhi shi’ kɛtsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ ni amɛje mli shweshweeshwe lɛ nɔ. Mɛni hewɔ? Yehowa wo amɛ anɔkwayeli lɛ he nyɔmɔ. (Yeremia 35:​1-​19; 39:15-​18; 43:​4-7; 45:​1-5) Nakai nɔŋŋ hu eeenyɛ efee akɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Hebri Kristofoi lɛ bo Paulo ŋaawoo lɛ toi jogbaŋŋ, ejaakɛ beni Roma asraafoi lɛ batutua Yerusalem yɛ afi 66 Ŋ.B. ni amɛgbala amɛhe shi trukaa ni atsɔɔɔ mli lɛ, nakai Kristofoi lɛ kɛ anɔkwayeli bo Yesu kɔkɔbɔɔ akɛ amɛjo foi lɛ toi. (Luka 21:​20, 21) Amɛtee nɔ amɛhi shi yɛ amɛ anɔkwayeli lɛ hewɔ. Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔbaaya nɔ wɔhi shi kɛ ana wɔ akɛ anɔkwafoi beni naagbee lɛ baa lɛ. Mɛɛ yiŋtoo ni he hiaa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli bianɛ po nɛ!

Hemɔkɛyeli he Nɔkwɛmɔnii ni Atsɔɔ Mli Faŋŋ

10. Te Paulo tsɔɔ Mose hemɔkɛyeli lɛ mli eha tɛŋŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Mose yɛ enɛ gbɛfaŋ?

10 Paulo tswa hemɔkɛyeli hu ema shi kɛtsɔ nɔkwɛmɔnii ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni okaneɔ Hebribii yitso 11 lɛ, kadimɔ bɔ ni etsɔɔ Biblia mli gbɔmɛi lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ amli faŋŋ eha lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛɔ akɛ, Mose “mɔ mɔ ni anaaa lɛ lɛ mli tamɔ nɔ ni eena lɛ.” (Hebribii 11:27, wɔma efã ko nɔ mi.) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yehowa ji mɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ kɛha Mose akɛ efee tamɔ nɔ ni enyɛɔ enaa Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ lɛ. Ani abaanyɛ awie nakai nɔŋŋ yɛ wɔhe? Ewaaa akɛ aaawie wekukpaa ni kã mɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ he, shi ákɛ aaatswa nakai wekukpaa lɛ ama shi ni awaje lɛ lɛ biɔ nitsumɔ. No ji nitsumɔ ni esa akɛ wɔtsu! Ani Yehowa ji mɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ kɛha wɔ akɛ wɔsusuɔ ehe yɛ be mli ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ, ni nɔ ni tamɔ yiŋkpɛɛ bibii po fata he lɛ? Hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai baaye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ shitee-kɛ-woo ni naa wa fe fɛɛ po mli.

11, 12. (a) Ekolɛ mɛɛ shihilɛi ashishi aka Henok hemɔkɛyeli akwɛ yɛ? (b) Mɛɛ nyɔmɔwoo ni woɔ mɔ hewalɛ Henok nine shɛ nɔ?

11 Agbɛnɛ hu, susumɔ Henok hemɔkɛyeli lɛ he. Ewa akɛ wɔɔsusu shitee-kɛ-woo ni ekɛkpe lɛ he. Esa akɛ Henok kɛ kojomɔ shɛɛ sane ko ni tsurɔɔ mɔ waa aha gbɔmɛi ni yɔɔ wala mli yɛ nakai be lɛ mli lɛ. (Yuda 14, 15) Yiwaa ni wo nuu anɔkwafo nɛɛ he gbeyei lɛ ehiii kwraa, ni awuiyeli yɛ mli waa akɛ Yehowa “ŋɔ lɛ kɛtee,” eŋɔ lɛ kɛjɛ shihilɛ mli kɛtee gbele wɔɔ mli koni ehenyɛlɔi lɛ anine akashɛ enɔ. No hewɔ lɛ, Henok enaaa gbalɛ ni ejaje lɛ mlibaa. Shi kɛlɛ, enine shɛ nikeenii ko, ni yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ lɛ, ehi kwraa moŋ lɛ nɔ.​—Hebribii 11:⁠5; 1 Mose 5:​22-​24.

12 Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Dani aaaŋɔ [Henok] kɛya lɛ, aye ehe odase akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Hebribii 11:⁠5) Mɛni enɛ tsɔɔ? Dani Henok aaawɔ yɛ gbele mli lɛ, ekolɛ ena ninaa ko, ekolɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni etsɛŋ ní ehiɛ baatsɛ kɛba mli gbi ko lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, Yehowa ha Henok le akɛ E-hiɛ esɔ enɔkwayeli gbɛ lɛ jogbaŋŋ. Henok eha Yehowa tsui enya. (Okɛto Abɛi 27:11 he.) Henok wala shihilɛ lɛ hesusumɔ taa mɔ tsuiŋ waa, aloo jeee nakai? Ani obaasumɔ ni okɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ ahi shi? Belɛ susumɔ nɔkwɛmɔnii ni tamɔ nɛkɛ he; esa akɛ ona amɛ akɛ gbɔmɛi diɛŋtsɛ. Tswaa ofai shi akɛ okɛ hemɔkɛyeli baahi shi, daa gbi. Kaimɔ hu akɛ, mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ damɔɔɔ be buu loo be ni ato ama shi ni Nyɔŋmɔ kɛbaaha eshiwoi fɛɛ aba mli lɛ nɔ amɛsɔmɔɔɔ Yehowa. Shi moŋ, wɔkpɛ mli akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa kɛya naanɔ! Nakai feemɔ tsɔɔ shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli kɛ nɔ ni baaba lɛ mli.

Bɔ ni Ooofee ni Ohe Awa Waa yɛ Hemɔkɛyeli Mli

13, 14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo wiemɔi ni aŋmala ashwie shi yɛ Hebribii 10:​24, 25 lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni eha wɔkpeei afee miishɛɛ bei? (b) Mɛɛ yiŋtoo titri yɔɔ Kristofoi akpeei asɛɛ?

13 Paulo tsɔɔ Hebri Kristofoi lɛ gbɛ̀i srɔtoi ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni amɛbaanyɛ amɛtsɔ nɔ amɛwaje amɛhemɔkɛyeli. Nyɛhaa wɔsusua enyɔ pɛ he wɔkwɛa. Eyɛ faŋŋ akɛ wɔle eŋaawoo ni ekɛha yɛ Hebribii 10:​24, 25, ni woɔ wɔ hewalɛ ni wɔbua wɔhe naa daa yɛ wɔ Kristofoi akpeei ashishi lɛ jogbaŋŋ. Shi kaimɔ akɛ, Paulo mumɔ naa wiemɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ etsɔɔɔ kɛkɛ akɛ wɔtara shi kɛkɛ yɛ kpeei nɛɛ ashishi ni wɔkɛ wɔhe wooo mli. Shi moŋ, Paulo tsɔɔ kpeei amli akɛ hegbɛi ni wɔnaa koni wɔlelee wɔhe, koni wɔkanya wɔhe ni wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni wɔwowoo wɔhe hewalɛ. Wɔyɛ jɛmɛ akɛ wɔkɛ nɔ ko baaha, jeee ni wɔhe kɛkɛ. No yeɔ ebuaa ni ehaa wɔkpeei lɛ feɔ miishɛɛ bei.​—⁠Bɔfoi lɛ Asaji 20:⁠35.

14 Shi titri lɛ, wɔyaa Kristofoi akpeei koni wɔjá Yehowa Nyɔŋmɔ. Wɔfeɔ nakai kɛtsɔɔ sɔlemɔ kɛ lala ni wɔkɛ wɔhe woɔ mli, kɛtsɔ sane toiboo jogbaŋŋ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ “naabui ni jajeɔ egbɛi lɛ ayibii”​—⁠ni ji wiemɔi ni jieɔ Yehowa yi yɛ hetooi ni wɔhaa kɛ gbɛfaŋnɔ ni wɔnaa yɛ kpee lɛ mli lɛ anɔ. (Hebribii 13:15) Kɛji akɛ wɔha nakai otii lɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli ni wɔkɛtsu nii yɛ kpee fɛɛ kpee shishi lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebaatswa wɔhemɔkɛyeli ema shi be fɛɛ be.

15. Mɛni hewɔ Paulo wo Hebri Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛmɔ amɛsɔɔmɔ lɛ mli kpɛŋŋ lɛ, ni mɛni hewɔ nakai ŋaawoo lɛ nɔŋŋ sa jogbaŋŋ ŋmɛnɛ lɛ?

15 Gbɛ kroko ni atsɔɔ nɔ atswaa hemɔkɛyeli amaa shi ji kɛtsɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛhaa wɔmɔa wɔhiɛnɔkamɔ jajemɔ lɛ mli ni awaa ni ekagbugba, ejaakɛ mɔ ni wo shi lɛ anɔkwafo ni.” (Hebribii 10:23) Obaanyɛ owo mɛi krokomɛi ahewalɛ ni amɛmɔ nɔ ko mli kpɛŋŋ kɛ amɛtamɔ mɛi ni ebaje oshara mli ni kɛ nijiaŋwujee miiŋmɛɛ he. Eyɛ faŋŋ akɛ Satan miinyɛ nakai Hebri Kristofoi lɛ anɔ koni amɛŋmɛɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he, ni eenyɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ ŋmɛnɛ hu. Mɛni esa akɛ wɔfee, yɛ nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ shishi? Susumɔ nɔ ni Paulo fee lɛ he.

16, 17. (a) Te fee tɛŋŋ ni Paulo ná ekãa kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛjianɔ esa akɛ wɔto kɛji akɛ wɔna akɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko woɔ wɔhe gbeyei lɛ?

16 Paulo ŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ akɛ: “Wɔná ekãa yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli, ni wɔkɛjaje Nyɔŋmɔ sanekpakpa lɛ wɔtsɔɔ nyɛ yɛ pelemɔ babaoo mli, tsɛ wɔna nɔ̃ daa, ni afee wɔ niseniianii hu yɛ Filipi, bɔ ni nyɛle lɛ.” (1 Tesalonikabii 2:⁠2) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ afee Paulo kɛ enanemɛi lɛ “niseniianii” yɛ Filipi? Taakɛ woloŋlelɔi komɛi tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii lɛ tsɔɔ jɛmɔ, ahorabɔɔ, loo nifeemɔ ni yiwaa yɔɔ mli. Nɔyelɔi ni yɔɔ Filipi lɛ kɛ kpãi yi amɛ, ni ashɛrɛ amɛ awo gboklɛfoi atsuiaŋ, ni abɔ amɛ apã. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:​16-24) Te nakai niiashikpamɔ ni dɔɔ mɔ lɛ sa Paulo he eha tɛŋŋ? Ani mɛi ni yɔɔ emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ ni nyiɛ sɛɛ yɛ Tesalonika maŋtiase lɛ mli lɛ na ni Paulo kɛ gbeyeishemɔ miikpale kɛmiiya sɛɛ? Dabi, ‘ená ekãa.’ Eye gbeyeishemɔ nɔ kunim ni etee nɔ eshiɛ yɛ ekãa naa.

17 Paulo ekãafeemɔ lɛ ba kɛjɛ nɛgbɛ? Kɛjɛ lɛ diɛŋtsɛ emli? Dabi, ekɛɛ akɛ ‘ená ekãa’ “yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli.” Wolo ko ni aŋma aha Biblia shishitsɔɔlɔi lɛ kɛɔ akɛ abaanyɛ atsɔɔ nɛkɛ wiemɔ nɛɛ shishi akɛ “Nyɔŋmɔ jie gbeyeishemɔ kɛjɛ wɔtsuii amli.” No hewɔ lɛ, kɛji akɛ onuuu ekãa ni ooofee diɛŋtsɛ yɛ osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he, aloo ákɛ efã ko woɔ ohe gbeyei lɛ, mɛni hewɔ okpaaa Yehowa fai koni efee nakai nɔŋŋ eha bo? Bi lɛ ni ejie gbeyeishemɔ lɛ kɛjɛ otsui mli. Bi ni eye ebua bo koni oná ekãa kɛha nitsumɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, too gbɛjianɔi krokomɛi ni anyɛɔ atsuɔ he nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, too gbɛjianɔ ni okɛ mɔ ni he esa yɛ odaseyeli lɛ fã ko ni onyɛɛɛ otsu he nii jogbaŋŋ lɛ atsu nii. Ebaanyɛ efee shikpɔŋkuku ni nitsumɔhei yɔɔ jɛmɛ, gbɛjegbɛ nɔ odaseyeli, trukaa odaseyeli, aloo tɛlifoŋ nɔ odaseyeli. Ekolɛ mɔ ni fata ohe lɛ baasumɔ ni etsu enɛ he nii klɛŋklɛŋ. Kɛji nakai ni lɛ, kwɛmɔ lɛ ni okase lɛ. Shi yɛ no sɛɛ lɛ ná ekãa koni oka efeemɔ okwɛ.

18. Mɛɛ jɔɔmɔi ekolɛ wɔnine baashɛ nɔ kɛji akɛ wɔná ekãa yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?

18 Susumɔ nɔ ni baajɛ mli aba, kɛji akɛ oná ekãa lɛ he. Kɛji akɛ okã he, ni ohaaa onijiaŋ aje wui lɛ, ebaanyɛ eha oná niiashikpamɔi ni ŋɔɔ yɛ anɔkwale ni ogbaa mɛi krokomɛi lɛ mli, niiashikpamɔi ni ekolɛ onyɛŋ oná. (Kwɛmɔ baafa 25.) Otsui baanyɔ omli akɛ ooole akɛ ofee nii ni sa Yehowa hiɛ kɛtsɔ nɔ ko ni efeemɔ wa kɛha bo lɛ ni ófee lɛ nɔ. Onine baashɛ ejɔɔmɔ kɛ yelikɛbuamɔ nɔ yɛ ogbeyeishemɔi ni oyeɔ nɔ kunim lɛ hewɔ. Ohemɔkɛyeli mli baawa fe tsutsu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, onyɛŋ otsu nii ni okɛtswa hemɔkɛyeli owo mɛi krokomɛi amli ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ otswaaa bo diɛŋtsɛ ohemɔkɛyeli.​—⁠Yuda 20, 21.

19. Mɛɛ nyɔmɔwoo ni jara wa waa ásaa ato kɛha “mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli” lɛ?

19 Eba akɛ oooya nɔ owaje ohemɔkɛyeli kɛ mɛi krokomɛi ni ebɔle ohe lɛ ahemɔkɛyeli. Obaanyɛ ofee nakai kɛtsɔ bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi krokomɛi ni oootswa amɛ oma shi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nitsumɔ yɛ hesaa mli lɛ nɔ, kɛtsɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ kasemɔ kɛ amɛkɛ nitsumɔ diɛŋtsɛ nɔ, kɛtsɔ hesaamɔ kɛha Kristofoi akpeei kɛ he ni akɛwoɔ mli lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ hegbɛ ni jara wa waa ni ji maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni ooomɔ mli kpɛŋŋ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni ofeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ lɛ, ná nɔmimaa akɛ, oji ‘mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ’ ateŋ mɔ ko diɛŋtsɛ. Kaimɔ hu akɛ, mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɛ nyɔmɔwoo ni jara wa waa. Amɛji “mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ.”b Eba akɛ ohemɔkɛyeli aaaya nɔ ada, ni eba akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ aaabaa oyi kɛya naanɔ!

[Shishigbɛ niŋmai]

a Paulo tsɛ wiemɔ sɛɛ kɛjɛ bɔ ni Septuagint lɛ tsɔɔ Habakuk 2:​4, ni wiemɔ kuku ni ji, “ni kɛ́ mɔ ko kpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ” lɛ fata he lɛ shishi eha lɛ mli. Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ ejeee kpo yɛ Hebri ŋmalɛ ni akɛ niji ŋmala ni yɔɔ lolo bianɛ lɛ eko kwraa mli. Mɛi komɛi susuɔ akɛ Septuagint lɛ damɔ blema Hebri ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala ni ekomɛi bɛ dɔŋŋ lɛ anɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Paulo kɛfata he yɛ biɛ, yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanyamɔ naa. No hewɔ lɛ eyɛ ŋwɛi sɛɛfimɔ.

b Yehowa Odasefoi afi ŋmalɛ kɛha afi 2000 lɛ baafee: “Wɔjeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa, . . . shi moŋ wɔji mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.”​—Hebribii 10:39, NW.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Hebri Kristofoi lɛ amli lɛ yɛ, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli?

◻ Mɛni hewɔ gbalɔ Habakuk ni Paulo wie ehe lɛ sa jogbaŋŋ lɛ?

◻ Mɛɛ Ŋmalɛ mli hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnii Paulo ha ana faŋŋ?

◻ Mɛɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ atswaa hemɔkɛyeli amaa shi Paulo jie yi?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yɛ niseniianii ni afee Paulo yɛ Filipi fɛɛ sɛɛ lɛ, ená ekãa ni etee nɔ eshiɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24]

Ani obaanyɛ oná ekãa ni okɛka odaseyeli gbɛ̀i srɔtoi okwɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje