-
Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ HemɔkɛyeliBuu-Mɔɔ—1999 | December 15
-
-
Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ Nitsumɔ yɛ Gbɛ ni Sa Nɔ
6. Mɛɛ jɛɛhe Paulo tsɛɔ wiemɔi kɛjɛɔ beni eŋmala wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 10:38 lɛ?
6 Paulo tswa enanemɛi heyelilɔi lɛ ahemɔkɛyeli hu ema shi kɛtsɔ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii yɛ hesaa mli lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ eŋma akɛ: “Shi jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ́ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.” (Hebribii 10:38) Paulo miitsɛ gbalɔ Habakuk wiemɔi asɛɛ yɛ biɛ.a Ekolɛ mɛi ni kaneɔ Paulo wolo lɛ, ni ji Hebri Kristofoi lɛ ni le gbalɛ woji lɛ jogbaŋŋ lɛ le nɛkɛ wiemɔi nɛɛ. Kɛji akɛ wɔsusu oti ni ma ehiɛ lɛ he—ákɛ ewaje Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem kɛ mɛi ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ ahemɔkɛyeli yɛ afi 61 Ŋ.B. gbɛ lɛ—belɛ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔ ni sa jogbaŋŋ ni esa akɛ ahala. Mɛni hewɔ?
7. Mɛɛ be Habakuk ŋma egbalɛ lɛ efɔ̃ shi, ni mɛɛ shihilɛi yɔɔ Yuda yɛ nakai be lɛ mli?
7 Eyɛ faŋŋ akɛ Habakuk ŋma ewolo lɛ afii nyɔŋmai enyɔ sɛɛ fioo dani Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ba yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Gbalɔ lɛ na Kaldeabii (loo, Babiloniabii), ni ji “jeŋmaŋ ko ni yi wa ni he yɔɔ oya” lɛ yɛ ninaa mli ni efã kɛ foi kɛmiiba Yuda nɔ ni eekpata Yerusalem hiɛ, ni eemi gbɔmɛi kɛ maji yɛ nakai feemɔ mli. (Habakuk 1:5-11) Shi ágba amanehulu nɛɛ afɔ̃ shi momo kɛjɛ Yesaia gbii lɛ amli, nɔ ni fe afii oha kɛtsɔ hiɛ. Yehoiakim baye Maŋtsɛ kpakpa Yosia sɛɛ yɛ Habakuk be lɛ mli, kɛkɛ ni efɔŋfeemɔ shwere ekoŋŋ yɛ Yuda. Yehoiakim wa mɛi ni wieɔ yɛ Yehowa gbɛi amli lɛ yi ni egbe amɛ po. (2 Kronika 36:5; Yeremia 22:17; 26:20-24) Belɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ gbalɔ Habakuk ni ehao lɛ aaabo akɛ: “Yehowa, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ?”—Habakuk 1:2.
8. Mɛni hewɔ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni ye ebua Kristofoi ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kɛ ŋmɛnɛ hu lɛ?
8 Habakuk leee bɔ ni Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ebɛŋkɛ eha. Nakai nɔŋŋ hu klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ leee be mli ni Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ baaba naagbee. Ni asaŋ wɔ hu ŋmɛnɛ lɛ, wɔleee “no gbi lɛ kɛ no ŋmɛlɛtswaa lɛ” ni Yehowa kojomɔ baaba gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. (Mateo 24:36) Belɛ, nyɛhaa wɔkadia hetoo ni bɔ he enyɔ ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ema nɔ aduatsɔ eha gbalɔ lɛ akɛ naagbee lɛ baaba yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ “ekpeŋ sɛɛ,” eyɛ mli akɛ yɛ adesa susumɔ naa lɛ, etamɔ nɔ ko ni miishashao shi. (Habakuk 2:3) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa kai Habakuk akɛ: “Shi jalɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ nɔ eeetsɔ ni eyi aaaná wala.” (Habakuk 2:4) Mɛɛ anɔkwalei ni nɔ bɛ ni mli ka shi faŋŋ nɛ! Nɔ ni he hiaa titri lɛ jeee be ni naagbee lɛ baa, shi moŋ kɛji akɛ wɔmiihi shi akɛ mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.
9. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuji ni feɔ toiboo lɛ tee nɔ amɛhi shi kɛtsɔ amɛ anɔkwayeli nɔ (a) yɛ afi 607 D.Ŋ.B.? (b) yɛ afi 66 Ŋ.B. sɛɛ? (d) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ?
9 Beni abutu Yerusalem ni aha emli nibii yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Yeremia, ewoloŋmalɔ Baruk, Ebed-Melek, kɛ Rekabbii anɔkwafoi lɛ na bɔ ni shiwoo ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ ji anɔkwale ha. ‘Amɛtee nɔ amɛhi shi’ kɛtsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ ni amɛje mli shweshweeshwe lɛ nɔ. Mɛni hewɔ? Yehowa wo amɛ anɔkwayeli lɛ he nyɔmɔ. (Yeremia 35:1-19; 39:15-18; 43:4-7; 45:1-5) Nakai nɔŋŋ hu eeenyɛ efee akɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Hebri Kristofoi lɛ bo Paulo ŋaawoo lɛ toi jogbaŋŋ, ejaakɛ beni Roma asraafoi lɛ batutua Yerusalem yɛ afi 66 Ŋ.B. ni amɛgbala amɛhe shi trukaa ni atsɔɔɔ mli lɛ, nakai Kristofoi lɛ kɛ anɔkwayeli bo Yesu kɔkɔbɔɔ akɛ amɛjo foi lɛ toi. (Luka 21:20, 21) Amɛtee nɔ amɛhi shi yɛ amɛ anɔkwayeli lɛ hewɔ. Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔbaaya nɔ wɔhi shi kɛ ana wɔ akɛ anɔkwafoi beni naagbee lɛ baa lɛ. Mɛɛ yiŋtoo ni he hiaa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli bianɛ po nɛ!
-
-
Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ HemɔkɛyeliBuu-Mɔɔ—1999 | December 15
-
-
a Paulo tsɛ wiemɔ sɛɛ kɛjɛ bɔ ni Septuagint lɛ tsɔɔ Habakuk 2:4, ni wiemɔ kuku ni ji, “ni kɛ́ mɔ ko kpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ” lɛ fata he lɛ shishi eha lɛ mli. Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ ejeee kpo yɛ Hebri ŋmalɛ ni akɛ niji ŋmala ni yɔɔ lolo bianɛ lɛ eko kwraa mli. Mɛi komɛi susuɔ akɛ Septuagint lɛ damɔ blema Hebri ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala ni ekomɛi bɛ dɔŋŋ lɛ anɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Paulo kɛfata he yɛ biɛ, yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanyamɔ naa. No hewɔ lɛ eyɛ ŋwɛi sɛɛfimɔ.
-