Yehowa Woɔ Hemɔkɛyeli Kɛ Ekaafeemɔ he Nyɔmɔ
“Wɔ Nyɔŋmɔ Iɛ ni wɔsɔɔmɔ Iɛ aaanyɛ ajie wɔ yɛ la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri Iɛ mli, ni eeejie wɔ yɛ odɛŋ, maŋtsɛ.”—DANIEL 3:11.
1. Mɛɛ nikasemɔ ama nɔ mi yɛ nikasemɔ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ mli, ni mɛni hewɔ saji ni ba ni wɔɔku sɛɛ wɔpɛi mli ekoŋŋ lɛ he aaaba sɛɛnamɔ lɛ?
YEHOWA NYƆŊMƆ, Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ eha jeŋ nɔyelɔi lɛ ekase nɔ ko ni he hiaa ni kɔɔ bɔ ni enɔ kwɔ fe mɔ fɛɛ mɔ lɛ he. Yɛ nikasemɔ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔna bɔ ni enɛ ji anɔkwale yɛ saji ni ba ni aŋmala ashwie shi yɛ Daniel 1-6 wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitsei ekpaa lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔpɛi nɛkɛ saji nɛɛ nɔŋŋ mli ekoŋŋ koni wɔkwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ mli koni ekɛ bɔfo Paulo wiemɔ ni jɛ mumɔ mli lɛ akpa gbee akɛ: “Ejaakɛ nibii abɔ ni aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔnitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ ana hiɛnɔkamɔ.”—Romabii 15:4.
2, 3. Namɛi fata mɛi ni Maŋtsɛ Nebukadnezar ŋɔ amɛ nom lɛ ahe, ni te wɔɔmu saji anaa wɔha tɛŋŋ yɛ shishinumɔ ni yɔɔ amɛgbɛi lɛ ahe lɛ hewɔ?
2 Enɛ ba yɛ afi 617 D.Ŋ.B., yɛ Yehoiakin, Maŋtsɛ Yehoiakim binuu lɛ nɔyeli kuku lɛ mli ni maŋtsɛ Nebukadnezar fa akɛ akɛ Yudafoi obalaŋtai ni he yɔɔ fɛo ni le nii lɛ ateŋ mɛikomɛi aba Babilon. Mɛi ni fata mɛnɛɛmɛi ahe ji Daniel, Hanania, Mishael, kɛ Azaria.—Daniel 1:3, 4, 6.
3 Kɛ wɔkwɛ bɔ ni amɛgbɛi lɛ shishi ji lɛ, ebafee nɔ ni ka shi faŋŋ akɛ yɛ yiwalɛ shihilɛ ni yaa nɔ yɛ Yuda yɛ nakai be lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɛkɛ Hebri obalaŋtai ejwɛ nɛɛ yɛ fɔlɔi ni ‘sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. “Daniel” shishi ji “Nyɔŋmɔ Ji Mikojolɔ.” Hanania gbɛi lɛ shishi ji “Yehowa Eduro Mi; Yehowa Ena Mɔbɔ.” Mishael gbɛi lɛ shishi ji “Namɔ Tamɔ Nyɔŋmɔ?” aloo “Namɔ Yɔɔ Nyɔŋmɔ Gbɛfaŋ?” Ni Azaria gbɛi lɛ shishi ji “Yehowa Eye Ebua.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛgbɛi lɛ diɛŋtsɛ woɔ amɛ hewalɛ koni amɛye anɔkwale amɛha anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ. Nɔ ni Kaldeabii nɛɛ kɛto nɛkɛ Hebribii obalahii ejwɛ nɛɛ agbɛi lɛ anajiaŋ ji Belteshazar, Shadrak, Meshak, kɛ Abednego. Shi, akɛni amɛtsɔmɔ nyɔji amɛha maŋsɛɛ hewalɛ ko hewɔ lɛ, amɛbɛ nɔ ko kɛɛmɔ yɛ nɔ gbɛi ni mɛi ni yeɔ amɛnɔ nɛɛ kɛaatsɛ amɛ lɛ mli.—Daniel 1:7.
Aka Hemɔkɛyeli kɛ Ekaa Akwɛ
4. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa miisumɔ ni ewebii lɛ kɛ hiɛdɔɔ aye emlai ni kɔɔ kooloi ni he tse kɛ nɔ ni he tseee lɛ anɔ?
4 Jeee akɛ amɛfɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ tsɔ gbɛ kpakpa nɔ amɛje Hebribii ejwɛ nɛɛ atsɔsemɔ shishi kɛtsɔ gbɛi ni amɛkɛha amɛ lɛ nɔ kɛkɛ, shi moŋ eeenyɛ efee akɛ amɛtsɔ Mose Mla lɛ nɔ amɛkɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ veveeve ha amɛ, kɛ mlai ni kɔɔ niyenii sɔrɔtoi ahe lɛ hu. Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ bu enɛɛmɛi akɛ ehe miihia waa ni yɛ enɛ hewɔ lɛ yɛ be mli ni atsi nibii sɔrɔtoi babaoo ni agu eyeli lɛ ata lɛ, ekɛ fata he akɛ: “Nyɛfea nyɛhe krɔŋkrɔŋ, koni nyɛhi krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ krɔŋkrɔŋ ji mi.”—3 Mose 11:44, 45.
5. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ aka Hebri obalaŋtai ejwɛ lɛ atsɔsemɔ kpakpa lɛ akwɛ?
5 Etsɛɛɛ ni aka nɛkɛ Hebri obalaŋtai ejwɛ nɛɛ atsɔsemɔ kpakpa nɛɛ akwɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ejaakɛ “maŋtsɛ lɛ to akɛ aha amɛ amɛ daa ŋmaa kɛjɛ lɛ maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ niyenii kɛ wein ni enuɔ lɛ mli.” (Daniel 1:5) Amɛle akɛ nibii ni Mose Mla lɛ egu lɛ ekomɛi ji niyenii tamɔ kplokoo, kpɛŋkpɛlɛ, adɔde, kɛ ablekui. Loi ni Mla lɛ ŋmɛɔ gbɛ akɛ aye lɛ po he baa sane yɛ Babilonia maŋtsɛ we lɛ, ejaakɛ gbɛ ko bɛ ni aaatsɔ nɔ ale akɛ afɔse amɛla ashwie shi jogbaŋŋ lo. Kɛ fata he lɛ, atsɔ wɔŋjalɔi akusum nifeemɔi anɔ abule nɛkɛ loi nɛɛ fɛɛ.—3 Mose 3:16, 17.
6. Te amɛhere kaa lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?
6 Mɛni ji nɔ ni Hebribii ejwɛ nɛɛ baafee? Wɔkaneɔ akɛ Daniel, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ kɛ mɛi krokomɛi etɛ ni fata ehe lɛ tswa efai shi yɛ etsui mli akɛ ekɛ nɛkɛ niyenii nɛɛ eko buleŋ ehe. No hewɔ lɛ, ‘etee nɔ ekpa fai’ koni aha amɛ aduawai loo shwiei fe maŋtsɛ lɛ niyenii ni ŋɔɔ lɛ, kɛ nu moŋ fe wein. Nɔ niyenii ni ŋɔɔ jogbaŋŋ fe enɛ baaa amɛjwɛŋmɔi amli. Eka shi faŋŋ akɛ ebi hemɔkɛyeli kɛ ekaa dani amɛnyɛ amɛbi doo akɛ aha amɛ enɛ. Ojogbaŋŋ, akɛni Yehowa yɔɔ nɛkɛ obalahii ejwɛ nɛɛ ahe miishɛɛ hewɔ lɛ, ekwɛ koni maŋtsɛ lɛ piafoi lɛ anukpa lɛ asumɔ Daniel sane. Shi nɛkɛ piafoi anukpa nɛɛ miishe gbeyei akɛ eeeha Daniel nɔ ni ebiɔ nɛɛ ejaakɛ eeshe gbeyei akɛ niyenii ni tamɔ nɛkɛ baaye Daniel gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ awui. No hewɔ lɛ Daniel bi ni aŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛka niyenii nɛɛ amɛkwɛ kɛha gbii nyɔŋma. Eyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ toiboo he baaba sɛɛnamɔ aha amɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ gbɛfaŋ shi jeee henilee kpakpa ni amɛaana pɛ. Yɛ amɛ shidaamɔ nɛɛ hewɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ hefɛoyeli babaoo ba nɛkɛ Hebribii ejwɛ nɛɛ anɔ.—Daniel 1:8-14; Yesaia 48:17, 18.
7. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ awo nakai Hebri obalaŋtai lɛ anyɔmɔ yɛ amɛ ekaa ni amɛkɛdamɔ shi lɛ hewɔ?
7 Ebi hemɔkɛyeli kɛ ekaa dani Hebribii ejwɛ nɛɛ atsu sane ni kɔɔ amɛniyenii lɛ he nii. Shi kwɛ bɔ ni awo amɛ nyɔmɔ yɛ nakai feemɔ mli aha, ejaakɛ beni shɛɔ gbii nyɔŋma lɛ, kɛ okwɛ amɛ lɛ, amɛhe efee fɛo ni amɛshwishwii fe mɛi krokomɛi lɛ. Yehowa miiha amɛ jwɛŋmɔ, saneshishinumɔ kɛ nilee, no hewɔ lɛ be mli ni amɛpue yɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ yɛ amɛ afii etɛ tsɔsemɔ lɛ sɛɛ lɛ, ena amɛ akɛ “amɛfe woloŋlelɔi kɛ okɔmfoi fɛɛ ni yɔɔ emaŋtsɛyeli hei lɛ fɛɛ shii nyɔŋma.”—Daniel 1:20.
8. Mɛni nikasemɔ yɔɔ enɛ mli kɛha Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ?
8 Nikasemɔ ko yɛ enɛ mli kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ ŋmɛnɛ. Nakai Hebri obalaŋtai lɛ baanyɛ asusu akɛ Mose Mla lɛ mli niyenii he naatsii lɛ he ehiaaa tsɔ, kɛ hooo lɛ kɛ akɛto Kitai Nyɔŋma lɛ loo mlai ni kɔɔ afɔleshai loo daa afi gbijurɔyelii ahe lɛ. Shi amɛfeee nakai, nɔ ni he hiaa Hebribii anɔkwafoi nɛɛ ji ni amɛhi shi yɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ mli nibii lɛ fɛɛ naa. Enɛ gbalaa wɔ jwɛŋmɔ kɛyaa shishitoo mla ni Yesu jaje lɛ he, taakɛ aŋma afɔ shi yɛ Luka 16:10 lɛ: “Mɔ ni yeɔ nɔ ko bibioo mli anɔkwa lɛ, eyeɔ babaoo mli anɔkwa; ni mɔ ni yeee nɔ ko bibioo mli anɔkwa lɛ; eyeee babaoo hu mli anɔkwa.”—Okɛto Mateo 23:23 he.
9. Odasefoi ejie ekaa ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Yehowa Odasefoi jieɔ hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ kpo shii abɔ, yɛ be mli ni eba akɛ amɛaabi amɛnitsumɔ tsɛmɛi lɛ be ni amɛkɛya kpokpaa wulu nɔ kpee shishi nɛkɛ lɛ. Ni yɛ bei babaoo mli lɛ aŋmɛɔ amɛ gbɛ, ni amɛfeɔ enɛ shii abɔ. Odasefoi ni sumɔɔ ni amɛbote gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli aloo ni amɛtsɔmɔ gbɛgbalɔi awalɔi lɛ biɔ ni amɛna be fã ni amɛkɛaatsu heloo gbɛfaŋ nitsumɔ, ni aŋmɛɔ amɛ gbɛ ni amɛnine shɛɔ nɛkɛ hegbɛ nɛɛ nɔ shii abɔ.
10. Mɛɛ nikasemɔ yɔɔ enɛ mli kɛha fɔlɔi ni ji Odasefoi yɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli?
10 Mɛɛ nikasemɔ fɛfɛo po fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ ana kɛjɛ Hebri obalaŋtai ejwɛ nɛɛ atsɔsemɔ mli nɛkɛ! Kɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi nyaa amɛbii lɛ amumɔŋ shihilɛ diɛŋtsɛ he lɛ, amɛkɛ enɛɛmɛi baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛi amli, koni ekɛ Mateo 6:33 lɛ akpa gbee. Kɛkɛ lɛ amɛbaanyɛ amɛkpa gbɛ akɛ amɛbii lɛ baate shi awo kaai kɛ nɔnyɛɛi ni amɛtipɛŋfoi kɛ amɛ skul tsɔɔlɔi kɛbaa amɛnɔ koni amɛye fɔmɔgbii loo gbijuji aloo ni amɛku Ŋmalɛ naa shishitoo mlai amli yɛ gbɛi krokomɛi anɔ lɛ. Nɛkɛ fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ haa Abɛi 22:6 baa mli anɔkwale.
Nebukadnezar Lamɔ lɛ Shishitsɔɔmɔ ni Gbeyeishemɔ Bɛ Mli
11. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔnyiɛ Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ anɔkwɛmɔ nii lɛ asɛɛ ŋmɛnɛ?
11 Daniel 1-6 wolo lɛ yitso ni ji enyɔ lɛ haa wɔ hemɔkɛyeli kɛ ekaa he nɔkwɛmɔ nɔ kroko. Beni Daniel nu akɛ maŋtsɛ lɛ efa akɛ akpata Babilon nilelɔi fɛɛ ahiɛ akɛni amɛnyɛɛɛ amɛtsɔɔ lɛ elamɔ lɛ kɛ eshishitsɔɔmɔ hewɔ lɛ, ani Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ she gbeyei? Dabida kwraa! Shi moŋ, akɛni eyɔɔ hemɔkɛyeli ni wa fe fɛɛ akɛ Yehowa baaha ele saji ni kɔɔ nɔ ni maŋtsɛ lɛ taoɔ lɛ he hewɔ lɛ, Daniel pue yɛ nakai maŋtsɛ lɛ hiɛ ni ebi lɛ ni eha lɛ be koni eha lɛ hetoo. Akpɛlɛ nɔ ni ebi nɛɛ nɔ. Kɛkɛ ni Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ kɛ sane lɛ wo sɔlemɔ ni mliwa mli. Yehowa wo amɛhemɔkɛyeli lɛ he nyɔmɔ kɛtsɔ amaniɛbɔɔ loo hetoo ni he hiaa ni ekɛha amɛ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Daniel jɛ etsuiŋ tɔɔ esɔle ekɛda Yehowa shi. (Daniel 2:23) Ni nakai lamɔ ni yɔɔ Da yitso 4 lɛ shishitsɔɔmɔ biɔ ni Daniel akɛɛ Maŋtsɛ Nebukadnezar akɛ ebaahi shi akɛ kooloo kɛ jwɛiaŋ kooloo afii kpawo. Enɛ bi hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni tamɔ nɔ ni esa akɛ Nyɔŋmɔ webii ajie lɛ kpo ŋmɛnɛ yɛ be mli ni amɛjajeɔ shɛɛsane ni mli wa ni ji oweletɔɔ ni ekɛbaa Satan je lɛ nɔ.
“Amɛgbe La Hewalɛ”
12, 13. Daniel yitso 3 lɛ gbaa wɔ mɛɛ kaa ni baka Daniel nanemɛi etɛ lɛ ahiɛ lɛ he sane?
12 Daniel yitso 3 lɛ hu haa wɔ Biblia mli sane ni ekaaa fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa wo hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni yɔɔ naakpɛɛ ni Hebri tsuji etɛ lɛ jie lɛ kpo lɛ he nyɔmɔ. Susumɔ shihilɛ lɛ he okwɛ. Babilon abladei lɛ fɛɛ ebua amɛhe naa yɛ Dura ŋa lɛ nɔ. Nɔ ni ma amɛhiɛ ji shika amaga ko ni ekwɔlɛ ji nanetalɔi 90 ni elɛɛmɔ hu ji nanetalɔi 9. Bɔni afee ni ekanya amɛhenumɔi lɛ, maŋtsɛ lɛ ha abua jooshwɛlɔi anaa. Kɛ amɛnu saŋkui lɛ agbɛɛmɔ he lɛ, esa akɛ mɛi ni amɛbua amɛhe naa lɛ akula shi ni amɛja shika amaga ni Nebukadnezar ni ji maŋtsɛ lɛ kɛma shi lɛ. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni kulaaa shi ni eeeja lɛ aaashɛ lɛ awo la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli.’—Daniel 3:5, 6.
13 Sanebimɔ ko bɛ he: Nakai mla lɛ nɔ toigbele biɔ hemɔkɛyeli kɛ ekaa babaoo. Shi akɛni ‘amɛye anɔkwale yɛ nɔ ko bibioo mli’ hewɔ lɛ, enɛ saa amɛ koni ‘amɛye anɔkwa yɛ babaoo mli.’ Anɔkwale ni eji akɛ amɛshidaamɔ lɛ baanyɛ ni ekɛ oshara aba Yudafoi krokomɛi lɛ awala he lɛ fɛɛ kɔɔɔ he eko. Amɛkulaŋ shi ni amɛjaŋ amaga lɛ. Amɛhefatalɔi ni he tsɛɔ amɛ lɛ na bɔ ni amɛfeee enɛ kwraa lɛ, ni amrɔ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni amɛbɔ maŋtsɛ lɛ amaniɛ.
14. Te Nebukadnezar tsu bɔ ni amɛkpoo akɛ amɛaakula shi lɛ he nii eha tɛŋŋ, ni mɛɛ hetoo amɛkɛha enaagbee famɔ lɛ?
14 Nebukadnezar kɛ “mlifu kɛ mlila” fa ni akɛ Hebribii etɛ lɛ aba ehiɛ. Esanebimɔ ni ji, “Ani nyɛhiɛ ka he?” lɛ tsɔɔ akɛ enyɛɛɛ enu shishi akɛ amɛaakpoo akɛ amɛaakula shi ni amɛja shika amaga lɛ. Eesumɔ ni eha amɛ hegbɛ kroko, shi kɛ amɛkpɛlɛɛɛ lolo lɛ, abaashɛrɛ amɛ ashwie la kɛ flɔnɔɔ lɛ mli. Kɛkɛ ni Babilon maŋtsɛ henɔwolɔ lɛ kɛɛ, “Ni namɔ ji nakai nyɔŋmɔ lɛ ni aaanyɛ ajie nyɛ kɛjɛ midɛŋ lɛ?” Akɛni Hebribii etɛ nɛɛ yɔɔ Yehowa mli ekaa diɛŋtsɛ kɛ hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, amɛkɛ bulɛ ha maŋtsɛ lɛ hetoo akɛ: “Ehe ehiaaa ni wɔhao hetoo yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli. Kɛji nakai lɛ, wɔ Nyɔŋmɔ lɛ ni wɔsɔɔmɔ lɛ aaanyɛ ajie wɔ kɛjɛ la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli . . . O maŋtsɛ, ni eeejie wɔ yɛ odɛŋ, maŋtsɛ. Shi kɛ jeee nakai hu lɛ, O maŋtsɛ, na ole akɛ wɔsɔmɔŋ onyɔŋmɔi lɛ, ni wɔjaŋ shika amaga ni okɛma shi lɛ.”—Daniel 3:13-18, New World Translation.
15. Mɛni nifeemɔ Nebukadnezar fa ni afee agbɛnɛ?
15 Kɛ Nebukadnezar mli efu dã lɛ, agbɛnɛ egri, ejaakɛ wɔkaneɔ akɛ “ehiɛ tsake sɔrɔto ko ewo” Hebribii etɛ lɛ. (Daniel 3:19) Nɔ ni ekɛtsɔɔ emlila nɛɛ ji famɔ ni efa akɛ aha flɔnɔɔ lɛ adɔ toi kpawo fe nine. Kɛkɛ ni esraafoi lɛ ateŋ hii komɛi ni he wa ŋɔ Hebribii etɛ lɛ ni amɛshɛrɛ amɛ amɛwo la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli. Bɔ ni flɔnɔɔ lɛ edɔ naakpa hewɔ lɛ, la lilɛii lɛ gbe gbɔmɛi ni tsu nitsumɔ nɛɛ.
16. Awo Hebribii etɛ lɛ ahemɔkɛyeli lɛ he nyɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Shi kwɛ bɔni maŋtsɛ lɛ naa kpɛ ehe eha beni ena hii ejwɛ nyiɛ la lɛ mli ni nɔ ko nɔ ko esaaa amɛhe shi jeee hii etɛ lɛ! Beni maŋtsɛ lɛ fa ni Hebribii etɛ lɛ aje kpo lɛ, ena akɛ amɛyiteŋ tsɔi ŋalaaa, ni amɛtadei lɛ tsakeee, ni asaŋ lasu tete ejeee fu yɛ amɛhe. Kwɛ bɔ ni Yehowa wo amɛhemɔkɛyeli kɛ ekaa lɛ he nyɔmɔ babaoo eha! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛnɔkwɛmɔ nɔ lɛ ji nɔ ni yɔɔ bɔfo Paulo jwɛŋmɔ mli be mli ni eto odasefoi babaoo ni tamɔ atatu lɛ naa ni etsi mɛi ni “amɛgbe la hewalɛ” lɛ ta lɛ. (Hebribii 11:34) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa po amɛfee amɛha Yehowa tsuji fɛɛ kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ!
17. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ni tamɔ nakai nɔŋŋ wɔyɔɔ ŋmɛnɛ?
17 Ŋmɛnɛ, jeee la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri hegbeyeiwoo ji nɔ ni ka Yehowa tsuji ahiɛ. Shi aka amɛteŋ mɛi pii emuuyeli mli ni amɛhiɛ lɛ akwɛ waa kɛ eba jamɔ kɛ woo ni akɛaaha maŋ okadii lɛ. Aka mɛi krokomɛi anɔkwayeli akwɛ kɛ eba akɛ esa akɛ ahe maŋkwramɔŋ kui okadii ahe woji aloo akɛ he awo asraafoi anitsumɔ mli. Yehowa ewaje nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ, ni eha amɛnyɛ amɛdamɔ emuuyeli mli ni amɛhiɛ lɛ he kaa lɛ naa yɛ omanyeyeli mli ni amɛha ana Abonsam akɛ amalelɔ ni Yehowa efee anɔkwale Nyɔŋmɔ lɛ.
Hemɔkɛyeli kɛ Ekaa he Nɔkwɛmɔ nɔ Kroko
18. Belshazar jie bulɛ ni ebɛ kɛha Yehowa, Yudafoi lɛ a-Nyɔŋmɔ lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ taakɛ aŋma yɛ Daniel yitso 5, kukuji 3 kɛ 4 lɛ?
18 Ni kɛlɛ aŋma hemɔkɛyeli kɛ ekaa he nɔkwɛmɔ nɔ kroko yɛ Daniel wolo lɛ Da yitso 5. Belshazar, Babilon maŋtsɛ lɛ eŋmɛ musubɔɔ okpɔlɔ ko eha enukpai lɛ kɛ eŋamɛi lɛ kɛ ehemɛi akpe. Trukaa kɛkɛ ni naakpɛɛ nine ko pue yɛ gbogbo lɛ he. Enɛ hao maŋtsɛ lɛ aahu akɛ ehɛ talɔi lɛ amli gbɔjɔ ni enakutsei bɔi kpokpomɔ ni amɛtswiatswia amɛhe. Aku sɛɛ atsɛ Daniel, anɔkwale Nyɔŋmɔ lɛ tsulɔ lɛ ekoŋŋ, koni ebatsɔɔ shishi ejaakɛ Babilon nilelɔi lɛ fɛɛ ayiŋ efutu amɛ.
19. Mɛni ji nɔ ko ni je kpo ni ekaaa yɛ be mli ni Daniel tsɔɔ gbogbo he niŋmaa lɛ shishi lɛ?
19 Ekome too ni edamɔ he ni yɔɔ fɛo yɛ gbɔmɛi ni nyɛɔ lɛ nɛɛ ahiɛ lɛ haaa Daniel ashe gbeyei aloo ni eeeba eshɛɛsane lɛ shi aloo ni ehiɛ aaakpa sane ni ka shi lɛ nɔ. Eŋmɛ etsui shi ni eye ehe nɔ, ni ekɛ wiemɔ ni mli tse ni woo yɔɔ he tsu nii ni ekɛye odase ko ni kɔɔ e-Nyɔŋmɔ lɛ he. Akɛni etsui enyɔɔɔ emli yɛ gbogbo he niŋmaa nɛɛ shishitsɔɔmɔ pɛ he hewɔ lɛ, Daniel kai maŋtsɛ lɛ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ba etsɛ shi ni eha eyahi shi akɛ kooloo kɛyashi be mli ni eyɔse akɛ Ŋwɛi Floflo Nyɔŋmɔ lɛ ji Nɔyelɔ yɛ adesai amaŋtsɛyelii fɛɛ nɔ. Daniel kɛɛ Belshazar akɛ, “tsɛ ole enɛ fɛɛ,” shi ‘obaaa ohe shi, shi moŋ obule Yehowa sɔlemɔ we lɛ nibii lɛ ni ojie shika, jwiɛtɛi, akɔɔble, dade kɛ tso nyɔŋmɔi ni amɛnaaa nii, amɛnuuu nii, loo amɛleee nɔ ko nɔ ko lɛ ayi. Shi Nyɔŋmɔ ni ogbii fɛɛ yɔɔ edɛŋ lɛ owooo ehiɛ nyam. No hewɔ lɛ nɛkɛ akpɔ nɛɛ ba kɛjɛ eŋɔɔ. Aŋmɛ bo yɛ ŋsɛnii mli ni ana akɛ oshɛɛɛ, ni aaaja omaŋtsɛyeli lɛ mli aha Mediabii lɛ kɛ Pershiabii lɛ.’ Hɛɛ, Daniel ku sɛɛ eto okadi kpakpa yɛ hemɔkɛyeli kɛ ekaa mli eha Yehowa tsuji ŋmɛnɛ.—Daniel 5:22-28.
20. Mɛɛ hemɔkɛyeli babaoo be nɔkwɛmɔ nɔ Daniel kɛha yɛ Dario nɔyeli be mli?
20 Beni wɔbaa Daniel yitso 6 lɛ, wɔnaa hemɔkɛyeli kɛ ekaa he nɔkwɛmɔ nɔ kroko ni yɔɔ fɛo yɛ jɛmɛ. Maŋtsɛ Dario ebatsɔ nɔyelɔ agbɛnɛ ni efee Daniel nɔyelɔi titrii ni yɔɔ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome. Mɛi krokomɛi ni nyɛɔ Daniel lɛ tsirɛ maŋtsɛ lɛ koni efee mla akɛ mɔ ko mɔ ko akasɔle eha nyɔŋmɔ ko akɛ ja maŋtsɛ lɛ gbii 30. Amɛyɔse akɛ enɛ ji gbɛ kome pɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛna sane ko amɛkɛshi Daniel. Eku ehiɛ eshwie mla lɛ nɔ ni etee nɔ esɔle yɛ etsu yiteŋ ni egbele esamfɛlɛ ni eekwɛ Yerusalem. Akɛni ana lɛ akɛ etɔ maŋtsɛ lɛ mla lɛ nɔ hewɔ lɛ, afa ni akɛ Daniel awo jatai abu mli akɛ etoigbalamɔ yɛ mla lɛ ni egbo nɔ toi lɛ hewɔ. Nyɔŋmɔ ku sɛɛ ewo Daniel hemɔkɛyeli kɛ ekaa lɛ he nyɔmɔ ekoŋŋ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Taakɛ Hebribii 11:33 wie he lɛ, Yehowa tsimɔ “jatai anaa.”
21. Yɛ hemɔkɛyeli kɛ ekaa he nɔkwɛmɔ nii kpakpai ni aŋmala ashwie shi yɛ Daniel wolo lɛ klɛŋklɛŋ Da 1-6yitsei ekpaa lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa ni ma shi shiŋŋ?
21 Mɛɛ saji ni woɔ mɔ hemɔkɛyeli hewalɛ Daniel yitsei 1 kɛyashi 6 gbaa wɔ nɛkɛ! Kwɛ bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ wo mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli kɛ ekaa kpo lɛ nyɔmɔ babaoo eha! Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, enɛ baa kɛtsɔɔ amɛnɔ ni awoɔ kɛ agbɛnɛ, yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ naakpɛɛ jiemɔi ni baa amɛnɔ lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔna miishɛjemɔ kɛ hiɛnɔkamɔ kɛjɛ nɛkɛ odasefoi anɔkwafoi nɛɛ aniiashikpamɔi lɛ amli yɛ be mli ni wɔkɛ kaai kpeɔ. Mɛni hewɔ, ejaakɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ aŋmala nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ ashwie shi! Belɛ eba akɛ wɔɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni tamɔ nɛkɛ lɛ kaselɔi kpakpai.—Romabii 15:4; Hebribii 6:12.a
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ajie kɛjɛ December 1, 1988 Watchtower lɛ mli.
Sanebimɔi ni Akɛtiɔ Mli
◻ Mɛni ji nɔ ni Hebri obalaŋtai ejwɛ lɛ agbɛi lɛ tsɔɔ yɛ amɛtsɔsemɔ he?
◻ Hebribii ni nyɛ amɛye omanye yɛ niyenii he kaa lɛ mli lɛ haa wɔkaseɔ mɛni?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ aka Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ emuuyeli ni amɛhiɛ mli lɛ nakai nɔŋŋ?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Daniel jie hemɔkɛyeli kɛ ekaa kpo yɛ be mli ni eyeɔ Belshazar odase lɛ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]
Daniel kɛ enanemɛi lɛ kase bɔ ni amɛaakɛɛ akɛ “Dabi”