Je Lɛ Esaaa Amɛ
“Atswia amɛ tɛi, . . . aka amɛ . . . mɛi ni je nɛŋ esaaa amɛ Iɛ.”—HEBRIBII 11:37,38.
1, 2. Mɛɛ shihilɛi ashishi Yehowa Odasefoi ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ hiɛ amɛ emuuyeli mli yɛ, ni amɛnitsumɔi lɛ sa Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ misane lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
YEHOWA ODASEFOI ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ mɔ amɛ emuuyeli mli amɛha Nyɔŋmɔ yɛ kaai sɔrɔtoi babaoo ni adesa weku ni ejaaa lɛ kɛba amɛnɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, atswia Nyɔŋmɔ tsuji tɛi ni akɛ klante gbe amɛ.Afee amɛ niseniianii ni amɛna amanehulu. Shi amɛhemɔkɛyeli hosooo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, taakɛ bɔfo Paulo kɛɛ lɛ: “Je nɛŋ esaaa amɛ.”—Hebribii 11:37, 38.
2 Mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni hi shi dani Nu Afua lɛ ba, blematsɛmɛi kɛ Mose nitsumɔi ni woɔ hemɔkɛyeli he hewalɛ lɛ tsirɛɔ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ ayisɛɛ koni amɛkɛ hemɔkɛyeli asɔmɔ Yehowa. Shi mɛi krokomɛi ni atsi amɛ ta yɛ Hebribii 11 kɛ 12 lɛ hu? Te wɔɔfee tɛŋŋ ni amɛhemɔkɛyelii nitsumɔi komɛi ahe susumɔ he aaaba sɛɛnamɔ aha wɔ?
Kojolɔi, Maŋtsɛmɛi Kɛ Gbalɔi Lɛ Ahemɔkɛyeli
3. Nibii ni ba ni kɔɔ Yeriko kɛ Rahab he lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ nitsumɔi aye hemɔkɛyeli he odase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Hemɔkɛyeli jeee tsɔɔmɔ ko loo nɔ ko ni aheɔ ayeɔ kɛkɛ; esa akɛ akɛ nitsumɔi loo nifeemɔ aye he odase. (Kanemɔ Hebribii 11:30, 31.) Yɛ Mose gbele sɛɛ lɛ, hemɔkɛyeli ha Israelbii lɛ ye kunim ni eko nyiɛ eko sɛɛ yɛ Kanaan, shi enɛ bi mɔdɛŋbɔɔ yɛ amɛgbɛfaŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Yoshua kɛ mɛi krokomɛi lɛ ahemɔkɛyeli nɔ atsɔ ni “Yeriko gbogboi lɛ kumɔ gbee shi, beni abɔle lɛ gbii kpawo lɛ.” Agbɛnɛ “hemɔkɛyeli hewɔ Rahab, ajwamaŋ lɛ pleneee efataaa mɛi ni heee yeee [ni ji Yeriko maŋ lɛŋ bii ni bɛ hemɔkɛyeli] lɛ ahe lɛ.” Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ ehere [Israel] saralɔi lɛ hejɔlɛ naa, ni etsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli kɛtsɔ bɔ ni ekɛ amɛ wie koni Kanaanbii lɛ nine akashɛ amɛ nɔ lɛ nɔ. Rahab hemɔkɛyeli yɛ shishitoo ni wa yɛ amaniɛbɔi akɛ “Yehowa ha Ŋshɔ Tsuru lɛ gbi” yɛ Israelbii lɛ ahiɛ ni eha amɛyɛ Amorbii amaŋtsɛmɛi Sihon kɛ Og nɔ kunim lɛ hewɔ. Rahab tsake ejeŋba ni ajɔɔ lɛ yɛ hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni eyɔɔ lɛ hewɔ, ejaakɛ abaa lɛ kɛ ewe lɛ yi beni Yeriko gbee shi lɛ ni ena hegbɛ ebatsɔ Yesu Kristo seshinyo—Yoshua 2:1-11; 6:20-23; Mateo 1:1, 5; Yakobo 2:24-26.
4. Niiashikpamɔi ni Gideon kɛ Barak tsɔ mli lɛ maa nɔ mi akɛ ajie hemɔkɛyeli kpo yɛ osharai amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Ajieɔ hemɔkɛyeli kpo atsɔɔ kɛtsɔɔ Yehowa nɔ ni akɛ he fɔɔ kwraa yɛ be mli ni akɛ oshara kpeɔ lɛ nɔ. (Kanemɔ Hebribii 11:32.) Paulo kpɛlɛ nɔ akɛ enaŋ be po kɛji akɛ eeeya nɔ ni egba “Gideon, Barak, Samson, Yefta, David kɛ Samuel hii, kɛ gbalɔi lɛ ahe sane,” mɛi ni amɛnitsumɔi ye odase babaoo akɛ amɛyɛ hemɔkɛyeli ni amɛkɛ amɛhe fɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ shihilɛi ni wawai amli. No hewɔ lɛ, yɛ Kojolɔ Gideon hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, ekɛ gbɔmɛi akuu fioo ni ji hii 800 ye Midian asraafoi ata babaoo nɔ kunim yɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ hewɔ. (Kojolɔi 7:1-25) Akɛni gbalɔyoo Debora wo lɛ hewalɛ hewɔ lɛ, Kojolɔ Barak kɛ Tabilɔi 10,000 ni amɛbɛ tawuu nii kpakpa ko lɛ ye Maŋtsɛ Yabin ta babaoo kɛ ta shwiilii 900 ni tatsɛ Sisera nyiɛ amɛhiɛ lɛ nɔ kunim—Kojolɔi 4:1–5:31.
5. Yɛ mɛɛ gbɛi anɔ Samson kɛ Yefta jie hemɔkɛyeli ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhe fɔɔ Yehowa nɔ kwraa lɛ kpo?
5 Hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nɔ kroko ni jɛ Israel kojolɔi agbii lɛ amli ji Filistibii lɛ ahenyɛlɔ kpeteŋkpele lɛ. Eji anɔkwale akɛ, yɛ naagbee lɛ amɛmɔ lɛ ni amɛshwila ehiŋmɛi. Shi Samson kɛ gbele kpeteŋkpele ba amɛteŋ mɛi pii anɔ yɛ be mli ni egbala akulashiŋi ni yɔɔ shia ni amɛshaa afɔle kpeteŋkpele amɛhaa amɛ epasa nyɔŋmɔ ni ji Dagon lɛ yɛ lɛ, Hɛɛ, Samson kɛ nakai Filistibii lɛ gboi, shi jeee akɛ mɔ ni gbe lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ hemɔkɛyeli ni elaaje hewɔ. Ekɛ ehe fɔ Yehowa nɔ yɛ hemɔkɛyeli mli ni esɔle eha lɛ koni eha lɛ hewalɛ ni he hiaa koni ekɛtɔ Nyɔŋmɔ kɛ E-webii ahenyɛlɔi nɛɛ anɔ owele. (Kojolɔi 16:18-30) Yefta, ni lɛ hu Yehowa ha eye Amonbii lɛ anɔ kunim lɛ hu jie hemɔkɛyeli kpo ni ha ana akɛ eji mɔ ni kɛ ehe fɔ Yehowa nɔ kwraa. Hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ nɔ pɛ enyɛ edamɔ etsu eshiwoo kɛha Nyɔŋmɔ akɛ ekɛ ebiyoo baaha Yehowa sɔɔmɔ akɛ obalayoo fro ewala gbii abɔ fɛɛ kwa lɛ he nii—Kojolɔi 11:29-40.
6. David jie hemɔkɛyeli kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Mɔ ni ale lɛ jogbaŋŋ kɛ ehemɔkɛyeli hu ji David. Eji obalanyo fioo yɛ be mli ni ewu eshi Filistinyo obalaŋ Goliat. David kɛɛ, ‘Okɛ klante, akpɔlɔ kɛ tsɛŋ baa mi nɔ, shi milɛ lɛ miiba onɔ kɛ asafo Yehowa gbɛi.’ Hɛɛ, David kɛ ehe fɔ Nyɔŋmɔ nɔ, egbe Filistinyo obalaŋ lɛ, ni etee nɔ ebatsɔ maŋtsɛ tabilɔ ekaalɔ ni miiwu miiha nibii ni he hiaa Nyɔŋmɔ webii lɛ. Ni yɛ David hemɔkɛyelii hewɔ lɛ, eji Yehowa tsui naa gbɔmɔ. (1 Samuel 17: 4, 45-51; Bɔfoi lɛ Asaji 13:22) Yɛ amɛwala shihilɛ be fɛɛ mli lɛ, Samuel kɛ gbalɔi krokomɛi lɛ hu jie hemɔkɛyeli kpeteŋkpele kɛ Nyɔŋmɔ nɔ kwraa ni amɛkɛ amɛhe fɔɔ lɛ kpo. (1 Samuel 1:19-28; 7:15-17) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii kpakpai enɛ ji kɛha Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, Onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ!
7. (a) Namɛi “tsɔ hemɔkɛyeli nɔ amɛya maŋtsɛyelii anɔ kunim” lɛ? (b) Namɛi “amɛtsu Jalɔ nii” kɛtsɔ hemɔkɛyeli mli lɛ?
7 Wɔbaanyɛ wɔtsɔ hemɔkɛyeli nɔ wɔkpee emuuyeli he kaa fɛɛ kaa naa yɛ omanyeyeli mli ni wɔbaanyɛ wɔtsu nɔ fɛɛ nɔ ni kɛ ŋwɛi suɔmɔnaa nifeemɔ kpaa gbee. (Kanemɔ Hebribii 11:33, 34.) Yɛ be mli ni Paulo tsi hemɔkɛyeli he nitsumɔi krokomɛi ata lɛ, eka shi faŋŋ akɛ eyɛ Hebri kojolɔi, maŋtsɛmɛi kɛ gbalɔi lɛ yɛ ejwɛŋmɔ mli, ejaakɛ etsi nɛkɛ hii nɛɛ ata. “Hemɔkɛyeli nɔ” kojolɔi tamɔ Gideon kɛ Yefta tsɔ ni “amɛye maŋtsɛyelii anɔ kunim.” Nakai ji Maŋtsɛ David, ni ba Filistibii, Moabbii, Siriabii, Edombii kɛ mɛi krokomɛi ashi lɛ. (2 Samuel 8:1-14) Agbɛnɛ hemɔkɛyeli nɔ jalɛ kojolɔi “tsu jalɛ nii” yɛ, ni kɛ hooo lɛ, Samuel kɛ gbalɔi krokomɛi aŋaawoo ni ja lɛ tsirɛ mɛi komɛi koni amɛkwa aloo amɛtsi amɛhe kɛjɛ efɔŋfeemɔ he.—1 Samuel 12:20-25; Yesaia 1:10-20.
8. Mɛɛ shiwoo David nine shɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli ba?
8 David ji mɔ ko ni tsɔ hemɔkɛyeli nɔ ni ‘enine shɛ shiwoi anɔ.’ Yehowa wo lɛ shi akɛ: “Maha omaŋtsɛyeli sɛi lɛ ama shi shiŋŋ kɛya naanɔ.” (2 Samuel 7:11-16) Ni Nyɔŋmɔ ye nakai shiwoo lɛ nɔ kɛtsɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ ni eto ema shi yɛ 1914 lɛ nɔ.—Yesaia 9:5, 6; Daniel 7:13, 14.
9. Mɛɛ shihilɛi ashishi ‘atsɔ hemɔkɛyeli nɔ atsimɔ jatai anaa yɛ’?
9 Gbalɔ Daniel ye omanye yɛ emuuyeli he kaa mli yɛ be mli ni esɔle eha Nyɔŋmɔ taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ yɛ akpɔ ni maŋtsɛ lɛ wo lɛ fɛɛ sɛɛ. Akɛni eji emuuyeli mlihiɛlɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, Daniel “tsimɔ jatai anaa” ejaakɛ Yehowa baa eyi hiɛkalɔ yɛ jatai abuu ni ashɛ lɛ afɔ mli lɛ mli.—Daniel 6:4-23.
10. Namɛi tsɔ hemɔkɛyeli nɔ “amɛgbe la hewalɛ” lɛ, ni mɛni ji nɔ ni hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai nɔŋŋ baaha wɔnyɛ wɔfee?
10 Daniel nanemɛi emuuyeli mlihiɛlɔi Hebribii Shadrak, Meshak kɛ Abednego “gbe la hewalɛ” yɛ enɛ mli. Yɛ be mli ni akɛ gbele yɛ la flɔnɔɔ ni aha edɔ shii toi abɔ mli lɛ wɔ amɛhe gbelei lɛ, amɛkɛɛ Maŋtsɛ Nebukadnezar akɛ kɛji amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ aaahere amɛ, aloo kɛ ehereee amɛyiwala hu lɛ, ‘amɛsɔmɔŋ Babiloŋ maŋtsɛ lɛ nyɔŋmɔi lɛ ni asaŋ amɛjaŋ amaga ni ekɛma shi lɛ. Yehowa egbeee nakai flɔnɔɔ lɛ mli la lɛ, shi ekwɛ koni ekaye Hebribii etɛ nɛɛ awui. (Daniel 3:1-30) Hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhiɛɔ wɔ emuuyeli mli wɔhaa Nyɔŋmɔ kɛyashiɔ heni wɔɔgboi po yɛ henyɛlɔi adɛŋ.—Kpojiemɔ 2:10
11. (a) Namɛi tsɔ hemɔkɛyeli nɔ “amɛje klantei anaa” lɛ? (b) Namɛi “amɛna hewalɛ kɛjɛ gbedemɔ mli” lɛ? (d) Amɛtsɔ hemɔkɛyeli nɔ ni “amɛhe wa yɛ ta mli, amɛwo mɛi kpɔji ata lɛ foi” lɛ?
11 David “je” Maŋtsɛ Saul kɛ ehii lɛ “klantei anaa.” (1 Samuel 19:9-17) Gbalɔi Elia kɛ Elisha hu jo klante ni akɛaagbe amɛ lɛ naa foi. (1 Maŋtsɛmɛi 19:1-3; 2 Maŋtsɛmɛi 6:11-23) Shi namɛi ‘atsɔ gbedemɔ nɔ aha amɛna hewalɛ yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ? Ojogbaŋŋ, Gideon bu lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ mɛi ni fata ehe lɛ akɛ amɛhe waaa kwraa akɛ amɛaanyɛ amɛhere Israel yiwala kɛjɛ Midianbii lɛ adɛŋ. Shi Nyɔŋmɔ ha “amɛhe wa yɛ ta mli” ejaakɛ ekɛ kunimyeli lɛ ha lɛ—kɛ mɛi 300 pɛ! (Kojolɔi 6:14-16; 7:2-7, 22) Yehowa ha Samson ni no mli lɛ ashɛ eyitsɔi lɛ “jɛ gbedemɔ mli” “ehe Wa yɛ ta mli,” ni ekɛ gbele ba Filistibii pii anɔ. (Kojolɔi 16:19-21, 23-30; okɛto Kojolɔi 15:13-19 he.) Paulo hu baanyɛ asusu Maŋtsɛ Hezekia he akɛ mɔ ni egbɔjɔ yɛ tawuu mli kɛ gbɔmɔtso po mli ni aha “ehe wa” lɛ he. (Yesaia 37:1–38:22) Nyɔŋmɔ tsuji ni aha “amɛhe wa yɛ ta mli” lɛ ateŋ mɛi komɛi ji kojolɔi Yefta kɛ Maŋtsɛ David. (Kojolɔi 11:32, 33; 2 Samuel 22:1, 2, 30-38) Ni mɔ ni fata mɛi ni wo “mɛi kpɔji ata lɛ foi” ahe ji kojolɔ Barak. (Kojolɔi 4:14-16) Nɛkɛ tawuu nɛɛ fɛɛ tsɔɔ wɔyiŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ hemɔkɛyeli nɔ wɔye omanye yɛ kaa fɛɛ kaa ni aaaba wɔ emuuyeli mlihiɛmɔ nɔ lɛ mli ni wɔbaanyɛ wɔtsu nɔ fɛɛ nɔ ni kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpaa gbee.
Mɛi Krokomɛi Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli Ni Ekaaa
12. (a) Mɛɛ “yei anine shɛ amɛ mɛi ni egboi lɛ anɔ ekoŋŋ kɛtsɔ shitee nɔ” lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ hii komɛi ni jie hemɔkɛyeli kpo lɛ ashitee baafee nɔ ni “hi” lɛ?
12 Nɔ ni fata hemɔkɛyeli he ji gbohiiashitee lɛ ni aheɔ ayeɔ, hiɛnɔkamɔ ni yeɔ buaa wɔ koni wɔhiɛ wɔ emuuyeli mli wɔha Yehowa. (Kanemɔ Hebribii 11:35.) Yɛ hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, “yei anine shɛ amɛ mɛi ni egboi lɛ anɔ ekoŋŋ.” Yɛ hemɔkɛyeli kɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ hewɔ lɛ, Elia tee Zarefat yoo okulafo lɛ bio nuu lɛ shi ni Elisha tee Shunam yoo lɛ binuu lɛ hu shi kɛba wala mli. (1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24; 2 Maŋtsɛmɛi 4:17-37) “Shi mɛi krokomɛi hu “akɛ piŋmɔ [“ayi amɛ kpelebii”] gbe amɛ, ni amɛkpɛlɛɛɛ kpɔmɔ, koni amɛnine ashɛ shitee ni fe no lɛ nɔ.” Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa Odasefoi ni sumɔɔ ni atsɔ Ŋmalɛi lɛ nɔ ayoo amɛ nɛɛ ji mɛi ni ayiɔ amɛ aahu kɛyashiɔ be mli ni amɛgboiɔ, ni amɛkpɛlɛɛɛ kpɔmɔ ni biɔ ni amɛŋmɛɛ ahemɔkɛyeli lɛ he amɛkasaa. Amɛshitee lɛ baafee “nɔ ni hi” ejaakɛ ebaafee nɔ ni ehe ehiaŋ ni amɛgboi ekoŋŋ (tamɔ mɛi ni Elia kɛ Elisha tee amɛ shi lɛ) ni enɛ baaba mli yɛ Kristo Yesu “Naanɔ Tsɛ” lɛ ni ekpɔmɔ kɛ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ baa lɛ Nɔyeli lɛ shishi—Yesaia 9:6; Yohane 5:28, 29.
13. (a) Namɛi “ayi amɛ kpelebii” lɛ? (b) Namɛi “awo amɛ gbokɛlɛi ni awo amɛ tsuŋ” lɛ?
13 Kɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ yiwaa shishi (Kanemɔ Hebribii 11:36-38.) Kɛ aawa wɔyi lɛ, eyeɔ ebuaa kɛji akɛ wɔkai gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ, wɔyoɔ akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ awaje wɔ akɛni “mɛi komɛi hu [ni] . . . aka amɛ [aloo kɛtsɔ amɛhemɔkɛyeli he kaa nɔ] kɛtsɔ hefɛoyeli kɛ kpelebii ni akɛyi amɛ kɛ gbokɛlɛi kɛ tsuŋ ni awo amɛ lɛ nɔ.” Israelbii lɛ tee nɔ “amɛliɔ egbalɔi lɛ aahu kɛyashi beyinɔ ni Yehowa mlifu te shi wo emaŋ lɛ.” (2 Kronika 36: 15, 16) Mikaia, Elisha kɛ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi ŋmɛ amɛtsui shi yɛ “hefɛoyeli” mli yɛ amɛhemɔkɛyeli hewɔ. (1 Maŋtsɛmɛi 22:24; 2 Maŋtsɛmɛi 2:23, 24; Lala 42:3) Ale “yii” kɛ kpelebii yɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ kɛ gbalɔi lɛ agbii lɛ amli, ni Yeremia henyɛlɔi lɛ ‘yi lɛ’ ni jeee kɛtsɔ ehiɛmagbamɔ pɛ kɛkɛ nɔ. ‘Gbokɛlɛi kɛ tsuŋwoi’ baanyɛ akai wɔ eniiashikpamɔi kɛ agbɛnɛ gbalɔi Mikaia kɛ Hanani nɔ lɛ. (Yeremia 20:1, 2; 37:15; 1 Maŋtsɛmɛi 12:11; 22:26, 27; 2 Kronika 16:7, 10) Akɛni Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ yɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai nɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛnyɛɔ amɛŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ piŋmɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ lɛ mli “yɛ jalɛ hewɔ.”—1 Petro 3:14.
14. (a) Namɔ fata mɛi ni “atswia amɛ tɛi” lɛ ahe lɛ? (b) Namɛi hu ekolɛ “akɛ akplala gbala emli” lɛ?
14 Paulo kɛɛ, “atswia amɛ tɛi.” Gbɔmɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Zakaria, osɔfo Yehoiada bi lɛ. Akɛni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ba enɔ hewɔ lɛ, ewie eshi Yuda hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ. Mɛni jɛ mli bai Yɛ Maŋtsɛ Yehoash famɔ naa lɛ, yinɔkpaŋlɔi komɛi tswia lɛ tɛi ni egbo yɛ Yehowa we lɛ kpo lɛ nɔ. (2 Kronika 24:20-22; Mateo 23:33-35) Paulo kɛfata he akɛ: “Akɛ akpala gbala amɛ mli, aka amɛ. Ekolɛ osusu gbalɔ Mikaia he ákɛ mɛi ni “aka amɛ” lɛ ateŋ mɔ ko, ni Yudafoi ablemasane tsɔɔ ákɛ akɛ akplala ja Yesaia mli enyɔ yɛ Manase nɔyeli be mli.—1 Maŋtsɛmɛi 22:24-28.
15. Namɛi “afee amɛ niseniianii ni amɛtsomlo yɛ ŋai anɔ” lɛ?
15 “Akɛ klante gbe” mɛi krokomɛi, akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Elia nanemɛi Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ fɛɛ lɛ “akɛ klante gbe amɛ” yɛ Maŋtsɛ Ahab yiwalɔ lɛ gbii lɛ amli. (1 Maŋtsɛmɛi 19:9, 10) Elia kɛ Elisha fata mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni “aha amɛwo too gwantɛŋi kɛ abotiai awoji kɛnyiɛ, ohia hia amɛ, awa amɛyi, afee amɛ niseniianii” lɛ ahe. (1 Maŋtsɛmɛi 19:5-8, 19; 2 Maŋtsɛmɛi 1:8; 2:13; Okɛto Yeremia 38:6 he.) Mɛi ni fata mɛi ni “amɛtsomlo yɛ ŋai anɔ kɛ gɔji anɔ kɛ tɛkploi kɛ shikpɔŋfɔji amli” yɛ yiwaa hewɔ lɛ jeee Elia kɛ Elisha pɛ shi moŋ, gbalɔi 100 ni Obadia kɛ amɛ to 50 kɛ 50 yɛ tɛkplo kome mli ni eha amɛ aboloo kɛ nu yɛ be mli ni Maŋnyɛ Izebel wɔŋjalɔ lɛ je shishi akɛ “eeekpata Yehowa gbalɔi” Iɛ ahiɛ lɛ ahe. (1 Maŋtsɛmɛi 18:4, 13; 2 Maŋtsɛmɛi 2:13; 6:13, 30, 31) Mɛɛ emuuyeli mlihiɛlɔi nɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Paulo kɛɛ: “Je lɛ [adesa weku ni ejaaa lɛ] esaaa amɛ”!
16. (a) Mɛni hewɔ Yehowa Odasefoi ni tsɔ Kristofoi abe le hiɛ lɛ anine shɛko ‘shiwoo lɛ mlibaa nɔ lolo? (b) Esa akɛ Yehowa Odasefoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ ni aaaha ‘amɛye emuu’ lɛ akɔ mɛni he?
16 Hemɔkɛyeli haa wɔnaa hekɛnɔfɔɔ akɛ yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ be ni sa mli lɛ, mɛi fɛɛ ni sumɔɔ lɛ lɛ anine ‘baashɛ shiwoo lɛ nɔ. (Kanemɔ Hebribii 11:39-40.) “Aye” emuuyeli mlihiɛlɔi ni hi shi dani Kristofo abe lɛ shɛ lɛ “ahe odase kpakpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ hewɔ,” ni amrɔ nɛɛ aŋmala enɛ ashwie shi yɛ ŋmalɛi lɛ amli. Shi ‘amɛnine shɛko’ Nyɔŋmɔ “shiwoo” kɛtsɔ shikpɔŋ nɔ shitee kɛ naanɔ wala gbɛkpamɔ yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi lɛ nɔ lolo. Mɛni hewɔ? “Koni amɛkaye emuu amɛshi wɔ” ni ji Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ni “Nyɔŋmɔ esaa nɔ ko kpakpa eto [amɛ]”—ni ji ŋwɛi wala ni gbele bɛ mli kɛ nɔyeli hegbɛi kɛ Kristo Yesu lɛ. Yɛ amɛshitee, ni je shishi yɛ be mli ni ato Maŋtsɛyeli lɛ ama shi yɛ 1914 lɛ sɛɛ hewɔ lɛ, ahaa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘yeɔ emuu’ yɛ ŋwɛi dani ateeɔ Yehowa Odasefoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ ba lɛ ashi kɛbaa shikpɔŋ nɔ. (1 Korintobii 15:50-57; Kpojiemɔ 12:1-5) Yɛ nakai mra be mli odasefoi nɛɛ agbɛfaŋ lɛ, esa akɛ ‘emuu ni aaaha amɛye’ lɛ akɔ amɛshikpɔŋ nɔ shitee lɛ he, ni no mli ni enaagbee lɛ abaaha “amɛye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli” ni amɛyɛ emuu akɛ adesai kɛtsɔ Osɔfonukpa Yesu Kristo kɛ eŋwɛi osɔfoi bibii 144,000 lɛ asɔɔmɔ shishi yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli—Romabii 8:20, 21; Hebribii 7:26; Kpojiemɔ 14:1; 20:4-6.
Okɛ Wɔ Hemɔkɛyeli Shishijelɔ Kɛ Naagbelɔ Lɛ Ama Ohiɛ
17, 18. (a) Bɔni afee ni wɔyɛ omanye yɛ wɔ naanɔ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? (b) Yesu Kristo ji “wɔhemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Akɛni wɔsusu Yehowa Odasefoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ nitsumɔi ahe lɛ, Paulo kɛ enine tsɔɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ lɛ. (Kanemɔ Hebribii 12:1-3.) Mɛɛ hewalɛwoo jɛɛhe enɛ ji akɛ wɔɔna ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu ni amɛbɔle wɔhe kɛkpe’! Enɛ kanyaa wɔ koni wɔshɛ jatsu fɛɛ jatsu ni baatsi wɔmumɔŋ nɔyaa gbɛ lɛ wɔfɔ. Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkpaa esha ni ji hemɔkɛyeli ni wɔɔlaaje loo ni wɔbɛ lɛ koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ ada Kristofoi afoi kɛha naanɔ wala lɛ. Shi dani wɔɔshɛ oti nɛɛ he lɛ, ehe miihia ni wɔfee nɔ̃ kroko hu. Mɛni ji no?
18 Kɛ wɔɔye omanye yɛ wɔ naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo hee lɛ mli lɛ he foi ni wɔdaa lɛ mli lɛ, ehe miihia ni “wɔkwɛ hemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ” jogbaŋŋ. Abraham kɛ emuuyeli mlihiɛlɔi krokomɛi ni hi shi dani Yesu Kristo shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ je shishi lɛ ahemɔkɛyeli yeee emuu, ni ebɛ pɛpɛɛpɛ kɛ shishinumɔ akɛ amɛnuuu gbalɛi ni bako mli ni kɔɔ Mesía lɛ he lɛ shishi. (Okɛto 1 Petro 1:10-12 he.) Shi yɛ Yesu fɔmɔ, esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, egbele, kɛ eshitee lɛ hewɔ lɛ, gbalɛi pii ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ ba mli. No hewɔ lɛ, hemɔkɛyeli ni eye emuu “ba” agbɛnɛ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ. (Galatabii 3:24, 26) Agbɛnɛ hu, Yesu tee nɔ ejɛ eŋwɛi gbɛhe lɛ efee esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahemɔkɛyeli Shishijelɔ kɛ Naagbelɔ, tamɔ bɔ ni efɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie amɛnɔ yɛ Pentekoste yɛ afi 33 Ŋ.B. kɛ agbɛnɛ kpojiemɔi ni etee nɔ eba fiofio ni eha wɔhemɔkɛyeli mli ewa lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2: 32, 33; Romabii 10:17; Kpojiemɔ 1:1, 2; 22:16) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi babaoo yɛ nɛkɛ “Odasefonyo Anɔkwafo” nɛɛ, Yehowa Odasefoi ‘a-Hiɛnyiɛlɔ nukpa’ nɛɛ hewɔ!—Kpojiemɔ 1:5; Mateo 23:10.
19. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjwɛŋ Kristo he ‘jogbaŋŋ’ lɛ?
19 Akɛni ebɛ mlɛo akɛ aaaŋmɛ tsui shi yɛ mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ ahorabɔɔ lɛ shishi lɛ hewɔ lɛ, Paulo wowɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛjwɛŋa mɔ [Yesu] ni ŋmɛ etsui shi eha naashai ni eshafeelɔi ŋmɛlɛ nɛɛ he, koni okaje nyɛtsine ni nyɛsusumai lɛ anijiaŋ miije wui.” Yɛ anɔkwale mli lɛ‘, kɛ́ wɔtsuu wɔhiŋmɛi wɔshwie “Odasefonyo Anɔkwafo” Yesu Kristo nɔ lɛ, etɔŋ wɔ ni wɔnijiaŋ ejeŋ wui yɛ Ŋwɛi suɔmɔnaa nifeemɔ lɛ he.—Yohane 4:34.
20. Mɛni ji nibii komɛi ni okase yɛ hemɔkɛyeli he kɛtsɔ Hebribii 11:1–12:3 he susumɔ nɔ?
20 Wɔtsɔɔ ‘odasefoi babaoo tamɔ atatu’ lɛ nɔ wɔkaseɔ nibii pii ni kɔɔ hemɔkɛyeli he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ Iɛ, hemɔkɛyeli ni tamɔ Habel nɔ̃ lɛ haa wɔ hiɛsɔɔ kɛha Yesu afɔleshaa lɛ mli gbeleɔ, anɔkwale hemɔkɛyeli haa wɔtsɔmɔɔ odasefoi ni yɔɔ ekaa taakɛ Henok kɛ ekaa shiɛ Yehowa sane lɛ. Yɛ Noa gbɛfaŋ lɛ, hemɔkɛyeli tsirɛɔ wɔ ni wɔnyiɛ Nyɔŋmɔ famɔi asɛɛ kpaakpa ni wɔsɔmɔ akɛ jalɛ shiɛlɔi. Abraham hemɔkɛyeli lɛ nyɛɔ wɔ nɔ ni wɔna bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔfee toiboo wɔha Nyɔŋmɔ ni wɔkɛ wɔhe afɔ E-shiwoi anɔ, eyɛ mli akɛ ekomɛi po bako mli lolo. Mose nɔkwɛmɔ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ hemɔkɛyeli yeɔ buaa wɔ ni wɔhiɔ shi akɛ mɛi ni kɛ je lɛ wooo amɛhe muji ni wɔdamɔɔ shi yɛ anɔkwayeli mli wɔhaa Yehowa webii. Israel kojolɔi, maŋtsɛmɛi kɛ gbalɔi lɛ anitsumɔi yeɔ odase akɛ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli baanyɛ awaje wɔ yɛ shitee-kɛ-woi kɛ kaai fɛɛ mli. Ni kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ Yesu Kristo nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ lɛ haa wɔhemɔkɛyeli feɔ shiŋŋ ni ehosooo! No hewɔ lɛ, akɛni wɔyɔɔ Yesu akɛ wɔhiɛnyiɛlɔ kɛ agbɛnɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ lɛ hewɔ yɛ, nyɛbaa wɔyaa nɔ wɔjieɔ hemɔkɛyeli ni hiɔ shi daa kpo akɛ Yehowa Odasefoi.
[Shishigbɛ niŋmai]
Ajie kɛjɛ January 15, 1987 Watchtower lɛ mli.
Mɛni Ji Ohetoi?
◻ Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ hemɔkɛyeli nɔ wɔkpee wɔ emuuyeli he kaa fɛɛ kaa naa?
◻ Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ hemɔkɛyeli nɛɔ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ yiwaa mli?
◻ Mɛni hewɔ atsɛɔ Yesu akɛ “wɔ hemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ” lɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]
David Jie hemɔkɛyeli kpo ejaakɛ ekɛ ehe fɔ Yehowa nɔ kwraa. Efi nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa kɛha Yehowa webii ŋmɛnɛ