Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • re yitso 6 bf. 27-32
  • Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ ko Naagbelemɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ ko Naagbelemɔ
  • Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Klɛŋklɛŋ Mɔ lɛ kɛ Naagbee Mɔ Lɛ”
  • Ŋulamii lɛ kɛ Kanetsei Lɛ
  • Hemɔkɛyeli Kwamɔ Kpeteŋkpele Lɛ
  • Seshi lɛ Tee Nɔ Ehi Shi
  • Bo Nɔ Ni Mumɔ Lɛ Kɛɔ Asafoi Lɛ Toi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Yohane Na Yesu ni Awo Ehiɛ Nyam Lɛ
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Kristo kɛ Asafoi lɛ Wieɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Kristo Hiɛnyiɛmɔ Yɛ Ekaa Naa Ŋmɛnɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
re yitso 6 bf. 27-32

Yitso 6

Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ ko Naagbelemɔ

1. Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha yɛ mfoniri fɛfɛo ni aŋma afɔ shi yɛ Kpojiemɔ 1:10-17 lɛ he wɔha tɛŋŋ?

YESU ni awo enɔ lɛ he ninaa yɛ naakpɛɛ kɛ gbeyei diɛŋtsɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, eji wɔkɛ bɔfo Yohane na nɔ ni tee nɔ lɛ fɛɛ kulɛ, wɔ hu anunyam ni yɔɔ fɛo lɛ baaye wɔ nɔ, ni wɔkula shi taakɛ efee lɛ. (Kpojiemɔ 1:10-17) Ábaa nɛkɛ ninaa ni jɛ ŋwɛi ni kwɔ fe fɛɛ nɛɛ yi aha wɔ koni ekanya wɔ kɛha nifeemɔ ŋmɛnɛ. Esa akɛ wɔkɛ hiɛsɔɔ aba wɔhe shi wɔha nɔ fɛɛ nɔ ni ninaa lɛ tsɔɔ lɛ, taakɛ Yohane fee lɛ. Eba akɛ wɔɔna bulɛ ni gbeyeishemɔ kɛ woo yɔɔ mli wɔha Yesu gbɛhe akɛ Maŋtsɛ ni ta sɛi nɔ, akɛ Osɔfonukpa kɛ Kojolɔ lɛ.—Filipibii 2:5-11.

“Klɛŋklɛŋ Mɔ lɛ kɛ Naagbee Mɔ Lɛ”

2. (a) Mɛɛ sabala Yesu kɛha ehe? (b) Mɛni ji nɔ ni atsɔɔ beni Yehowa kɛɔ akɛ: “Mi ji klɛŋklɛŋ mɔ lɛ kɛ naagbee mɔ lɛ”? (d) Yesu sabala “Klɛŋklɛŋ mɔ lɛ kɛ Naagbee mɔ lɛ” gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa mɛni nɔ?

2 Ni kɛlɛ, esaaa akɛ gbeyei ni wɔsheɔ nɛɛ tsɔɔ gbeyeishemɔ ni ehiii. Yesu ha Yohane na nɔmimaa yɛ enɛ he taakɛ bɔfo lɛ jaje kɛfata he lɛ. “Ni ekɛ eninejurɔ ŋmɛ minɔ, ni ekɛɛ mi akɛ: ‘Kaashe gbeyei; mi ji klɛŋklɛŋ mɔ lɛ kɛ naagbee mɔ lɛ kɛ hiɛkalɔ lɛ.’” (Kpojiemɔ 1:17b, 18a) Yɛ Yesaia 44:6 lɛ, Yehowa tsɔɔ lɛ diɛŋtsɛ egbɛhe lɛ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ Nyɔŋmɔ kome pɛ ni ji Ofe, akɛ: “Mi ji klɛŋklɛŋ mɔ kɛ sɛɛkpee mɔ, ni Nyɔŋmɔ ko bɛ, ja mi!”a Beni Yesu kɛ ehe tsɔɔ kɛtsɔ sabala ni ji “Klɛŋklɛŋ mɔ lɛ kɛ Naagbee mɔ lɛ” nɔ lɛ, etsɔɔɔ akɛ ekɛ Yehowa, Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ yeɔ egbɔ. Ekɛ sabala ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ miitsu nii. Yɛ Yesaia lɛ, Yehowa miiwie E-gbɛhe ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he. Lɛ ji naanɔ Nyɔŋmɔ, ni Nyɔŋmɔ ko bɛ ni tamɔ lɛ. (1 Timoteo 1:17) Yesu miiwie sabala ni akɛha lɛ lɛ he yɛ Kpojiemɔ, ni eegbala jwɛŋmɔ kɛmiiba egbohiiashitee ni yɔɔ sɔrɔto lɛ nɔ.

3. (a) Yesu ji “Klɛŋklɛŋ mɔ lɛ kɛ Naagbee mɔ lɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) “Gbohiiaje kɛ gbele naa samfele lɛ” ni Yesu hiɛ lɛ tsɔɔ mɛni?

3 Lɛlɛŋ Yesu ji “Klɛŋklɛŋ mɔ lɛ” ni ji adesa ni atee lɛ shi kɛtee mumɔŋ wala ni gbele bɛ mli lɛ mli. (Kolosebii 1:18) Agbɛnɛ, lɛ ji “Naagbee mɔ lɛ” ni Yehowa diɛŋtsɛ tee lɛ shi. No hewɔ lɛ ebatsɔɔ “hiɛkalɔ lɛ . . . ni hiɛ ka kɛmiiya naanɔi anaanɔ” lɛ. Enaa shihilɛ ni gbele bɛ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ. Ebatsɔɔ tamɔ e-Tsɛ ni gbooo, ni atsɛɔ lɛ “Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ” yɛ enɛ mli. (Kpojiemɔ 7:2; Lala 42:3) Kɛha adesai krokomɛi fɛɛ lɛ, Yesu diɛŋtsɛ ji “shitee lɛ kɛ wala lɛ.” (Yohane 11:25) Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ekɛɔ Yohane akɛ: “Ni migbo, ni naa, mihiɛ ka kɛmiiya naanɔi anaanɔ, ni mihiɛ gbohiiaje kɛ gbele naa samfele lɛ.” (Kpojiemɔ 1:18b) Yehowa eha lɛ hegbɛ koni etee gbohii lɛ ashi. No hewɔ ni Yesu baanyɛ akɛɛ ehiɛ samfele ni ekɛbaagbele agboi lɛ eha mɛi ni gbele kɛ gbohiiaje efimɔ amɛ lɛ.—Okɛto Mateo 16:18 he.

4. Mɛɛ famɔ Yesu tiɔ mli, ni kɛha namɛi asɛɛnamɔ?

4 Yesu ti efamɔ akɛ aŋma ninaa lɛ afɔ shi lɛ mli yɛ biɛ, ekɛɛ Yohane akɛ: “No hewɔ lɛ ŋmaa nii ni ona lɛ kɛ nii ni yɔɔ kɛ nii ni baaba yɛ nii nɛɛ asɛɛ lɛ.” (Kpojiemɔ 1:19) Mɛɛ nibii krokomɛi ni yɔɔ miishɛɛ Yohane baaha wɔle koni akɛtsɔɔ wɔ nii?

Ŋulamii lɛ kɛ Kanetsei Lɛ

5. Te Yesu tsɔɔ “ŋulamii kpawo” lɛ kɛ “kanetsei kpawo” lɛ mli eha tɛŋŋ?

5 Yohane ena Yesu yɛ shika kanetsei kpawo kɛ ŋulamii kpawo ni yɔɔ eninejurɔ nɔ lɛ ateŋ. (Kpojiemɔ 1:12, 13, 16) Agbɛnɛ Yesu tsɔɔ enɛ mli: “Ŋulamii kpawo ni ona yɛ mininejurɔ nɔ lɛ he teemɔŋ sane lɛ, kɛ shika kanetsei kpawo lɛ: Ŋulamii kpawo lɛ ji asafoi kpawo lɛ abɔfoi, ni kanetsei kpawo ni ona lɛ ji asafoi kpawo lɛ.”—Kpojiemɔ 1:20.

6. Ŋulamii kpawo lɛ damɔ shi kɛha mɛni, ni mɛni hewɔ aje gbɛ aŋma shɛɛ saji lɛ aha amɛ lɛ?

6 “Ŋulamii” lɛ ji “asafoi kpawo lɛ abɔfoi.” Yɛ bei komɛi amli lɛ, akɛ ŋulamii damɔɔ shi ahaa ŋwɛibɔfoi diɛŋtsɛ yɛ Kpojiemɔ, shi ebaŋ akɛ Yesu kɛ adesa niŋmalɔ ko baatsu nii ni eŋma wolo eyaha mumɔŋ bɔɔnii ni anaaa amɛ. No hewɔ lɛ esa akɛ “ŋulamii” lɛ afee adesai ni ji nɔkwɛlɔi, aloo onukpai ni yɔɔ asafoi lɛ amli, ni abuɔ amɛ akɛ Yesu bɔfoi lɛ.b Aŋma shɛɛ saji lɛ aha ŋulamii lɛ, ejaakɛ mɛnɛɛmɛi ji Yehowa tooi lɛ anɔkwɛlɔi ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28.

7. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu ni miiwie atsɔɔ ŋwɛibɔfo kome pɛ yɛ asafo kome mli lɛ etsɔɔɔ akɛ asafo fɛɛ asafo yɛ onukpa kome pɛ lɛ? (b) Belɛ ŋulamii kpawo ni yɔɔ Yesu ninejurɔ dɛŋ lɛ damɔ shi kɛha namɛi?

7 Akɛni Yesu wie etsɔɔ “bɔfo” kome pɛ yɛ asafo fɛɛ asafo mli hewɔ lɛ, ani enɛ tsɔɔ akɛ asafo fɛɛ asafo yɛ onukpa kome pɛ? Dabi. Mra be mli yɛ Paulo gbii lɛ amli tɔɔ lɛ, no mli lɛ Efeso asafo lɛ yɛ onukpai babaoo, jeee mɔ kome pɛ. (Kpojiemɔ 2:1; Bɔfoi lɛ Asaji 20:17) No hewɔ lɛ, beni akɛ shɛɛ saji maje ayaha ŋulamii kpawo lɛ ni akane yɛ asafoi lɛ amli (ni Efeso fata he) yɛ Yohane gbii lɛ amli lɛ, ŋulamii lɛ baadamɔ shi aha mɛi fɛɛ ni sɔmɔɔ yɛ onukpai akui lɛ amli yɛ Yehowa asafo ni efɔ lɛ mu lɛ mli lɛ. Nakai nɔŋŋ hu, ŋmɛnɛ, nɔkwɛlɔi ni yɔɔ lɛ kaneɔ woji ni amɛnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ Nɔyeli Kuu ni feɔ nɔkwɛlɔi ni afɔ amɛ mu ni sɔmɔɔ yɛ Yesu yitsoyeli shishi lɛ adɛŋ lɛ amɛhaa amɛ asafoi lɛ. Esa akɛ onukpai akuu ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ akwɛ akɛ ani amɛ asafoi lɛ miinyiɛ Yesu ŋaawoo lɛ sɛɛ lo. Shi, ŋaawoo lɛ yɛ kɛha mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafoi lɛ amli lɛ sɛɛnamɔ, shi jeee onukpai lɛ pɛ.—Kwɛmɔ Kpojiemɔ 2:11a.

8. Onukpai lɛ ni yɔɔ Yesu ninejurɔ nɔ lɛ tsɔɔ mɛni?

8 Akɛni Yesu ji asafo lɛ Yitso lɛ, akɛɔ akɛ onukpai lɛ yɛ eninejurɔ dɛŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni ji akɛ, yɛ ekudɔmɔ kɛ egbɛtsɔɔmɔ shishi. (Kolosebii 1:18) Lɛ ji Tookwɛlɔ Nukpa lɛ, ni amɛji tookwɛlɔi bibii lɛ.—1 Petro 5:2-4.

9. (a) Kanetsei kpawo lɛ damɔ shi kɛha mɛni, ni mɛni hewɔ kanetsei lɛ ji mfonirifeemɔ mli nɔ ko ni sa lɛ? (b) Eka shi faŋŋ akɛ ninaa lɛ baaha bɔfo Yohane akai mɛni?

9 Kanetsei kpawo lɛ ji asafoi kpawo ni Yohane ŋma Kpojiemɔ wolo lɛ eha amɛ lɛ: Efeso, Smirna, Pergamo, Tiatira, Sarde, Filadelfia, kɛ Laodikea. Mɛni hewɔ akɛ kanetsei feɔ asafoi lɛ ahe mfoniri lɛ? Ejaakɛ esa akɛ Kristofoi, akɛ aŋkroaŋkroi loo mɛi ni abua amɛnaa akɛ asafoi lɛ aha ‘amɛkanei akpɛ yɛ gbɔmɛi ahiɛ’ yɛ jeŋ ni mli ewo duŋ nɛɛ mli. (Mateo 5:14-16) Kɛfata he lɛ, kanetsei fata nibii ni yɔɔ Salomo sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ ahe. Ní atsɛɔ asafoi lɛ akɛ kanetsei lɛ baakai Yohane akɛ, yɛ okadi gbɛ nɔ lɛ, asafo fɛɛ asafo ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yɔɔ mli lɛ ji “Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu,” Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ shihilɛ he. (1 Korintobii 3:16) Agbɛnɛ, yɛ nɔ ni feɔ Yudafoi lɛ asɔlemɔtsu gbɛjianɔtoo lɛ he mfoniri lɛ mli lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ asafo lɛ mlibii lɛ sɔmɔɔ akɛ “maŋtsɛmɛi ni yeɔ osɔfoi” yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu gbɛjianɔtoo kpeteŋkpele lɛ ni Yesu ji Osɔfonukpa yɛ mli ni Yehowa hiɔ jɛmɛ diɛŋtsɛ yɛ ŋwɛi Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli.—1 Petro 2:4, 5, 9; Hebribii 3:1; 6:20; 9:9-14, 24.

Hemɔkɛyeli Kwamɔ Kpeteŋkpele Lɛ

10. Mɛni ba Yudafoi agbɛjianɔtoo lɛ kɛ mɛi ni fiɔ sɛɛ ni tsakeee amɛtsui lɛ anɔ yɛ afi 70 Ŋ.B.?

10 Beni Yohane ŋma Kpojiemɔ lɛ, no mli lɛ Kristojamɔ eye kɛjɛ afii 60 kɛmiiya. Kɛjɛ shishijee lɛ ekɛ afii 40 hi shi ni Yuda jamɔ miite shi kɛmiiwo lɛ yɛ be fɛɛ mli. Kɛkɛ ni akpata Yudafoi agbɛjianɔtoo lɛ hiɛ yɛ afii 70 Ŋ.B. yɛ be mli ni Yudafoi ni tsakeee amɛtsui lɛ laaje akɛ maŋ kɛ agbɛnɛ nɔ ni amɛjaa tamɔ amaga ko kɛha amɛ—ni ji Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ.

11. Mɛni hewɔ eji nɔ ni eba yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ hu kɛha Tookwɛlɔ Nukpa lɛ akɛ eeebɔ asafoi lɛ kɔkɔ yɛ nibii ni yaa nɔ lɛ ahe lɛ?

11 Ni kɛlɛ, bɔfo Paulo egba efɔ shi akɛ hemɔkɛyeli kwamɔ baaba Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ, ni Yesu shɛɛ saji lɛ tsɔɔ akɛ yɛ Yohane gbɔlɛ be mli po lɛ, no mli lɛ nɛkɛ hemɔkɛyeli kwamɔ nɛɛ eje shishi. Yohane ji mɛi ni tsiɔ nɛkɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni Satan bɔɔ koni efite yoo lɛ seshi lɛ naa lɛ ateŋ naagbee mɔ. (2 Tesalonikabii 2:3-12; 2 Petro 2:1-3; 2 Yohane 7-11) No hewɔ lɛ eji be ni sa jogbaŋŋ kɛha Yehowa Tookwɛlɔ Nukpa lɛ akɛ eeeŋma wolo eyaha onukpai ni yɔɔ asafoi lɛ amli lɛ, koni ebɔ amɛ kɔkɔ yɛ nibii ni yaa nɔ lɛ he ni ewo mɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ hewalɛ koni amɛdamɔ shi shiŋŋ amɛha jalɛ nifeemɔ.

12. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ hemɔkɛyeli kwamɔ lɛ tee nɔ yɛ Yohane gbii lɛ asɛɛ afii ohai abɔ lɛ amli yɛ? (b) Te fee tɛŋŋ ni Kristendom ba shihilɛ mli lɛ?

12 Wɔleee bɔ ni asafoi lɛ here Yesu shɛɛ saji nɛɛ anɔ amɛha yɛ afi 96 Ŋ.B. lɛ mli. Shi wɔle akɛ hemɔkɛyeli kwamɔ lɛ tee nɔ oyayaayai yɛ Yohane gbele sɛɛ. “Kristofoi” kpa Yehowa gbɛi lɛ tsɛmɔ ni amɛkɛ “Nuŋtsɔ” aloo “Nyɔŋmɔ” to enɛ najiaŋ yɛ Biblia lɛ fai ni akɛ niji ŋmala ekomɛi lɛ amli. Beni shɛɔ afii ohai ejwɛ lɛ mli lɛ, no mli lɛ apasa tsɔɔmɔ ni ji Triniti lɛ ebote asafoi lɛ amli. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ nɔŋŋ mli lɛ, akpɛlɛ susuma ni gbooo he jwɛŋmɔ lɛ nɔ. Yɛ naagbee lɛ, Roma Maŋtsɛ Konstantino ha maŋ lɛ kpɛlɛ “Kristojamɔ” nɔ, ni enɛ ha aná Kristendom, shihilɛ mli ni Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ fee ekome ni amɛye nɔ afii akpe lɛ. Ewaaa akɛ mɔ ko aaatsɔ “Kristofonyo” hee. Wekui kɛ wiemɔi muji fee tsakemɔi yɛ amɛ wɔŋjalɔi ahemɔkɛyelii amli ni amɛkpɛlɛ nɛkɛ jamɔ nɛɛ nɔ. Kristendom hiɛnyiɛlɔi lɛ pii batsɔmɔ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi yiwalɔi, ni amɛtsɔ klante nɔ amɛnyɛ amɛhemɔkɛyeli kwamɔ jwɛŋmɔi lɛ yɛ mɛi anɔ.

13. Yɛ kɔkɔ ni Yesu bɔ eshi mligbalamɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ Kristofoi ni amɛkwa hemɔkɛyeli lɛ tsɔ nɔ?

13 Kristofoi ni amɛkwa hemɔkɛyeli lɛ ku amɛhiɛ amɛshwie Yesu wiemɔi ni ekɛmaje asafoi kpawo lɛ anɔ kwraa. Yesu ebɔ Efesobii lɛ kɔkɔ ni amɛnine ashɛ amɛ klɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ nɔ. (Kpojiemɔ 2:4) Ni kɛlɛ, akɛni Kristendom mli bii lɛ ji mɛi ni suɔmɔ kɛha Yehowa efeee amɛ ekome dɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛwuu tai ni yɔɔ gbeyei ni amɛwa amɛhe yi yɛ gbɛ ni yɔɔ nyaŋemɔ nɔ. (1 Yohane 4:20) Yesu ebɔ asafo ni yɔɔ Pergamo lɛ kɔkɔ eshi mligbalamɔ. Ni kɛlɛ, kui bibii pue yɛ afii ohai enyɔ lɛ po mli, ni ŋmɛnɛ Kristendom yɛ jamɔi kɛ jamɔ mli kui bibii akpei abɔ.—Kpojiemɔ 2:15.

14. (a) Eyɛ mli akɛ Yesu bɔ kɔkɔ eshi mumɔŋ gbele moŋ, shi mɛɛ gbɛ mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ tsɔ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛi anɔ nɛkɛ mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ nyɛɛɛ abo Yesu kɔkɔbɔɔ ni ekɛshi wɔŋjamɔ kɛ jeŋba shara lɛ toi yɛ?

14 Yesu ebɔ Sarde asafo lɛ kɔkɔ yɛ mumɔŋ gbele he. (Kpojiemɔ 3:1) Taakɛ mɛi ni yɔɔ Sarde lɛ ji lɛ, mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ ahiɛ kpa Kristofoi anitsumɔ lɛ nɔ mra ni etsɛɛɛ ni amɛŋmɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ni he hiaa waa lɛ he amɛha osɔfoi akuu fioo ko ni awoɔ amɛ nyɔmɔ. Yesu ebɔ asafo ni yɔɔ Tiatira lɛ kɔkɔ eshi wɔŋjamɔ kɛ ajwamaŋbɔɔ. (Kpojiemɔ 2:20) Ni kɛlɛ, Kristendom kpɛlɛ amagai kɛ nitsumɔ nɔ yɛ faŋŋ mli, kɛ agbɛnɛ amaga jamɔ ko ni yɔɔ nigii ni ji maŋ hedɔɔ kɛ heloo gbɛfaŋ nibii ni eha eshwere lɛ nɔ. Ni yɛ be mli ni yɛ bei komɛi amli lɛ amɛshiɛɔ amɛshiɔ jeŋba shara lɛ, amɛkpɛlɛɔ enɛ nɔ yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ be fɛɛ mli.

15. Yesu wiemɔi ni ekɛha asafoi kpawo lɛ kpaa mɛni he mama yɛ Kristendom jamɔi lɛ amli, ni Kristendom osɔfoi lɛ ejie amɛhe kpo akɛ amɛji mɛni?

15 No hewɔ lɛ, Yesu wiemɔi ni ekɛmaje asafoi kpawo lɛ kpa bɔ ni Kristendom jamɔi fɛɛ anine enyɛ shi ni amɛjeee Yehowa webii krɛdɛɛ lɛ he mama. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristendom osɔfoi lɛ efee Satan seshi lɛ mli bii ni ale amɛ titri. Yɛ be mli ni ewieɔ mɛnɛɛmɛi ahe akɛ ‘mlakwalɔ’ lɛ, bɔfo Paulo gba akɛ “mɔ hu ni ebaa lɛ mli lɛ eeeba kɛ Satan nitsumɔ ni mli wa yɛ amale hewalɛ kɛ okadi kɛ naakpɛɛ nii fɛɛ mli, kɛ nii ni ejaaa gbɛ fɛɛ.”—2 Tesalonikabii 2:9, 10.

16. (a) Kristendom hiɛnyiɛlɔi lɛ jie nyɛɛ krɛdɛɛ ko kpo amɛtsɔɔ namɛi? (b) Mɛni tee nɔ yɛ Kristendom yɛ Teŋ Gbɛ Afii lɛ amli? (d) Ani Protestant atuatsemɔ loo Jamɔ Tsakemɔ lɛ tsake Kristendom hemɔkɛyeli kwamɔ gbɛ̀i lɛ?

16 Yɛ be mli ni amɛkɛɔ akɛ amɛji Nyɔŋmɔ tooi lɛ anɔkwɛlɔi lɛ, Kristendom hiɛnyiɛlɔi lɛ, yɛ jamɔ mli kɛ je lɛ mli fɛɛ lɛ ejie nyɛɛ krɛdɛɛ ko kpo yɛ mɔ fɛɛ mɔ ni aaabɔ mɔdɛŋ akɛ eeewo hewalɛ ni akane Biblia lɛ aloo mɔ fɛɛ mɔ ni aaakpa amɛnifeemɔi ni kɛ ŋmalɛi lɛ kpaaa gbee lɛ he mama lɛ he. Awa John Hus kɛ Biblia shishitsɔɔlɔ William Tyndale yi ni agbe amɛ akɛ la odasefoi. Yɛ Teŋ Gbɛ Afii ni mli ewo duŋ lɛ mli lɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ ni akɛyeɔ nɔ lɛ yashɛ he ni kwɔ yɛ Katolik abonsamii Ayiwalɛ Saneyeli lɛ mli. Mɔ fɛɛ mɔ ni aaaje nɔyeli lɛ loo sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi ahe ŋwane lɛ, abaa lɛ shi ni mɔbɔnalɛ bɛ mli, ni afee mɛi akpei abɔ ni anyɛɛɛ akane ni akɛɛ atsɛɔ amɛ jamɔ mli atuatselɔi lɛ niseniianii kɛtee gbele mli aloo asha mɛi komɛi po yɛ tsei ahe. No hewɔ lɛ Satan bɔ mɔdɛŋ koni ekwɛ ni akpata Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni tamɔ yoo lɛ anɔkwale seshi fɛɛ seshi hiɛ oya. Beni Protestant atuatsemɔ loo Jamɔ Tsakemɔ lɛ ba (kɛjɛ 1517 kɛyaa lɛ), Protestant sɔlemɔi lɛ babaoo jie tsuishitoo mumɔ ni bɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo. Amɛ hu amɛbaye la yi sɔ̃ kɛtsɔ gbe ni amɛgbe mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛye Nyɔŋmɔ kɛ Kristo anɔkwale lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afɔse “krɔŋkrɔŋbii lɛ ala” lɛ ashwie shi yaka!—Kpojiemɔ 16:6; okɛto Mateo 23:33-36 he.

Seshi lɛ Tee Nɔ Ehi Shi

17. (a) Yesu abɛbua ni kɔɔ ŋmaa lɛ kɛ jwɛi lɛ he lɛ tsɔɔ mɛni? (b) Mɛni ba yɛ 1918, ni no ha akpoo mɛni ni ahala mɛni?

17 Yɛ ebɛbua ni kɔɔ dumɔ wui kpakpai lɛ kɛ jwɛi lɛ he lɛ mli lɛ, Yesu gba duŋ kpii ni baahi shi yɛ be mli ni Kristendom yeɔ lumɔ lɛ efɔ shi. Ni kɛlɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ afii ohai abɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, aŋkroaŋkroi ni ji Kristofoi ni tamɔ dumɔ wui kpakpai, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ diɛŋtsɛ baahi shi. (Mateo 13:24-29, 36-43) No hewɔ lɛ, beni Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ je shishi yɛ October 1914 lɛ, no mli lɛ anɔkwa Kristofoi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo. (Kpojiemɔ 1:10) Ebaje kpo akɛ Yehowa ba emumɔŋ sɔlemɔ we lɛ kɛha kojomɔ aaafee no sɛɛ afii etɛ kɛ fa, yɛ 1918, ni Yesu ni ji “kpaŋmɔ lɛ bɔfo” lɛ fata ehe. (Maleaki 3:1; Mateo 13:47-50) Be eshɛ ni yɛ naagbee lɛ Nuŋtsɔ lɛ baakpoo apasa Kristofoi lɛ ni ehala ‘tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ yɛ enibii fɛɛ nɔ.’—Mateo 7:22, 23; 24:45-47.

18. Mɛɛ “ŋmɛlɛtswaa” ba yɛ 1914, ni eji be ni esa akɛ tsulɔ lɛ afee mɛni?

18 Ni eji be hu ni sa akɛ nɛkɛ tsulɔ nɛɛ agbala ejwɛŋmɔ kɛya nibii ni aŋmala yɛ Yesu shɛɛ saji ni ekɛyaha asafoi kpawo lɛ mli lɛ anɔ, taakɛ wɔnaa yɛ nɔ ni ajaje yɛ mli lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu wie ba ni ebaaba ni ebakojo asafoi lɛ ahe, ni nɛkɛ kojomɔ nɛɛ je shishi yɛ 1918. (Kpojiemɔ 2:5, 16, 22, 23; 3:3) Ewieɔ akɛ ebaabaa Filadelfia asafo lɛ yi kɛjɛ “kaa ŋmɛlɛtswaa ni baaba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ” lɛ mli. (Kpojiemɔ 3:10, 11) Nɛkɛ “kaa ŋmɛlɛtswaa” nɛɛ ba yɛ be mli ni Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ je shishi yɛ 1914 lɛ, ni yɛ esɛɛ lɛ aka Kristofoi lɛ akwɛ yɛ anɔkwayeli kɛha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni ato ama shi lɛ he.—Okɛto Mateo 24:3, 9-13 he.

19. (a) Asafoi kpawo lɛ feɔ mɛni he mfoniri ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ asafoi babaoo ko kɛ amɛhe ebabɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe, ni mɛni hewɔ Yesu ŋaawoo lɛ kɛ eshihilɛi ni etsɔɔ mli lɛ hu kɔɔ amɛhe lɛ? (d) Te esa akɛ wɔsusu Yesu shɛɛ saji ni ekɛha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli asafoi kpawo lɛ ahe wɔha tɛŋŋ?

19 Yɛ enɛ hewɔ lɛ, Yesu wiemɔi ni ekɛmaje asafoi lɛ ena amɛmlibaa ni da kɛjɛ 1914. Yɛ bɔ ni eyɔɔ nɛɛ hewɔ lɛ, asafoi kpawo lɛ feɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ mli lɛ asafoi lɛ fɛɛ he mfoniri. Agbɛnɛ, yɛ afii 50 ni eho nɛɛ kɛ babaoo mli lɛ, heyelilɔi babaoo ko ni amɛhiɛnɔkamɔ ji ni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ kɛ amɛhe ebabɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ni Yohane fee amɛhe mfoniri lɛ ahe. Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ ŋaawoo lɛ kɛ shihilɛi ni ena yɛ asafoi kpawo lɛ amli yɛ be mli ni ebasara asafoi nɛɛ lɛ hu kɔɔ mɛnɛɛmɛi ahe nakai nɔŋŋ, ejaakɛ jalɛ nifeemɔ kɛ anɔkwayeli he mla kome pɛ ni afo afɔ shi yɔɔ kɛha Yehowa tsuji fɛɛ. (2 Mose 12:49; Kolosebii 3:11) No hewɔ lɛ, Yesu shɛɛ saji ni ekɛyaha asafoi kpawo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ jeee yinɔsane mli nibii ni ataoɔ ale kɛkɛ. Amɛtsɔɔ wala loo gbele kɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔboa Yesu wiemɔi lɛ atoi jogbaŋŋ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Yɛ shishijee Hebri lɛ mli yɛ Yesaia 44:6 lɛ, nɔmimaa gbɛi ko fataaa wiemɔi “klɛŋklɛŋ mɔ” kɛ “naagbee mɔ” lɛ he, yɛ be mli ni beni Yesu tsɔɔ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ eji yɛ shishijee Hela mli yɛ Kpojiemɔ 1:17 lɛ, anaa nɔmimaa gbɛi lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ wiemɔ he mla naa lɛ, Kpojiemɔ 1:17 tsɔɔ sabala, yɛ be mli ni Yesaia 44:6 tsɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔyeli.

b Hela wiemɔ agʹge·los (ni jijeɔ “anʹge·los”) tsɔɔ “bɔfo” kɛ agbɛnɛ “ŋwɛibɔfo.” Awieɔ Levi osɔfo lɛ he yɛ Maleaki 2:7 akɛ “bɔfo” (Hebri, mal·’akhʹ).—Kwɛmɔ New World Translation Reference Bible, shishi gbɛ niŋmaa lɛ.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 32]

Be Kɛha Kaa kɛ Kojomɔ

Abaptisi Yesu ni afɔ lɛ mu akɛ Maŋtsɛ ni Ahala Lɛ yɛ Yordan Faa lɛ mli aaafee October 29 Ŋ.B. Yɛ afii etɛ kɛ fa sɛɛ, yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, eba Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli ni ebashwie mɛi ni kɛ jɛmɛ efee ojotswalɔi abuu lɛ kɛjɛ jɛmɛ. Etamɔ nɔ ni nɔ ko yɛ ni kɛ nɛkɛ afii etɛ kɛ fa be nɛɛ kpaa gbee kɛjɛ be mli ni awó Yesu maŋtsɛ yɛ ŋwɛi yɛ October 1914 lɛ aahu kɛbashi be mli ni eba ni ebasara mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ yɛ be mli ni kojomɔ je shishi yɛ Nyɔŋmɔ shia lɛ. (Mateo 21:12, 13; 1 Petro 4:17) Akɛ shitee-kɛ-woo babaoo kpee Maŋtsɛyeli nitsumɔ ni Yehowa webii kɛ amɛhe ewo mli lɛ yɛ 1918 mra mli. Eji kaa be yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ajie mɛi ni sheɔ gbeyei lɛ kɛjɛ mli. Yɛ May 1918 lɛ, Kristendom osɔfoi lɛ wo hewalɛ ni awo Buu Mɔɔ Asafo lɛ mli onukpai lɛ atsuŋ, shi nyɔji nɛɛhu sɛɛ lɛ ajie amɛ kɛjɛ tsuŋwoo lɛ mli. Yɛ sɛɛ mli lɛ, saneyelɔi lɛ gbala apasa naafolɔmɔi ni akɛshi amɛ lɛ sɛɛ. Kɛjɛ 1919 kɛyaa lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ agbɛjianɔtoo ni aka akwɛ ni atsuu he lɛ tee ehiɛ yɛ ekaa naa koni ejaje Yehowa Maŋtsɛyeli kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ akɛ adesai ahiɛnɔkamɔ.—Maleaki 3:1-3.

Beni Yesu je esaramɔ lɛ shishi yɛ 1918 lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ Kristendom osɔfoi lɛ nine shɛ fɔbuu kojomɔ nɔ. Jeee akɛ amɛtee yiwaa shi amɛwo Nyɔŋmɔ webii lɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ amɛye la yi sɔ babaoo kɛtsɔ jeŋmaji ni kɛ amɛhe wuɔ ta yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli lɛ ni amɛfi amɛsɛɛ lɛ hewɔ. (Kpojiemɔ 18:21, 24) Kɛkɛ ni nakai osɔfoi lɛ kɛ amɛhiɛnɔkamɔ fɔ Jeŋmaji Akpaŋmɔ ni adesa fee lɛ nɔ. Kristendom kɛ jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ fɛɛ egbee shi shwɛtɛɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ duromɔ mli kɛjɛ 1919.

[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 28, 29]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

PERGAMO

SMIRNA

TIATIRA

FILADELFIA

SARDE

EFESO

LAODIKEA

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Kristendom jamɔi lɛ ye la yi sɔ̃ babaoo he fɔ kɛtsɔ mɛi ni tsɔɔ Biblia lɛ shishi lɛ aloo amɛkaneɔ aloo amɛyɔɔ eko lɛ ni amɛwa amɛyi ni amɛgbe amɛ lɛ nɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje