Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • re yitso 13 bf. 66-73
  • Hemɔ Shika ni Atsuu He yɛ La Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Hemɔ Shika ni Atsuu He yɛ La Mli
  • Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Okɛɔ Akɛ: ‘Niiatsɛ Ji Mi’”
  • ‘Nii ni Aaana’ He Ŋaawoo
  • Mumɔŋ Hiŋmɛi Tsofa lɛ kɛ Nitsumɔ
  • Kamɔ kɛ Toigbalamɔ He Sɛɛ ni Aaana
  • ‘Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ ni Aaaye’
  • Maŋtsɛsɛi Kɛha Kunimyelɔi Lɛ
  • Bó Nɔ ni Mumɔ lɛ Kɛɔ lɛ Toi!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2003
  • Hiɛmɔ Hemɔkɛyeli Mli Yɛ Nyɔŋmɔ Kɛ Kristo Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Bo Nɔ Ni Mumɔ Lɛ Kɛɔ Asafoi Lɛ Toi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Te Hekɛnɔfɔɔ Ni Oyɔɔ Yɛ Nyɔŋmɔ Mli Lɛ Mli Wa Ha Tɛŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
re yitso 13 bf. 66-73

Yitso 13

Hemɔ Shika ni Atsuu He yɛ La Mli

LAODIKEA

1, 2. Nɛgbɛ ji he ni asafoi kpawo lɛ mli naagbee nɔ ni nine shɛ shɛɛ sane nɔ kɛjɛ Yesu ni awo ehiɛ nyam lɛ ŋɔɔ lɛ yɔɔ, ni mɛni ayɔseɔ yɛ nɛkɛ maŋtiase nɛɛ he?

LAODIKEA ji asafoi kpawo ni nine shɛ shɛɛ saji anɔ kɛjɛ Yesu ni atee lɛ shi lɛ ŋɔɔ lɛ naagbee asafo. Ni mɛɛ saji ni gbeleɔ mɔ hiŋmɛi ni kanyaa mɔ po ekɛba nɛkɛ!

2 Ŋmɛnɛ, obaana Laodikea amaŋfɔ lɛ yɛ maŋ ni ji Denizli masɛi, aaafee shitoi 55 yɛ Alasehir wuoyi-bokagbɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Laodikea ji maŋ ko ni shwere waa. Akɛni eyɛ gbɛŋta wulu ko nɔ hewɔ lɛ, akɛ shika toɔ nɛkɛ maŋ nɛɛ mli ni jarayeli hu yaa nɔ yɛ jɛmɛ. Hiŋmɛi tsofa ko ni ale jogbaŋŋ ni ahɔɔ yɛ jɛmɛ lɛ kɛ nii fata eninamɔ lɛ he, ni ehe gbɛi hu yɛ atadei kpakpai ni afeɔ yɛ jɛmɛ kɛjɛɔ too hetsɔi diŋ fɛfɛo mli lɛ hewɔ. Aye nu hɔmɔ ni ji maŋ lɛ naagba kome lɛ nɔ kunim kɛtsɔ nu gbɛ ni agba kɛjɛ nu hiŋmɛii ni mli edɔ ni yɔɔ shitoi komɛi amli lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, beni nu lɛ aaashɛ maŋ lɛ mli lɛ, no mli lɛ efee kulɔkulɔ.

3. Te Yesu jeɔ eshɛɛ sane ni ekɛha asafo ni yɔɔ Laodikea lɛ shishi ehaa tɛŋŋ?

3 Laodikea bɛŋkɛ Kolose. Yɛ be mli ni eŋmaa wolo eyaha Kolosebii lɛ, bɔfo Paulo tsi wolo ko ni eŋma eyaha Laodikeabii lɛ ta. (Kolosebii 4:15, 16) Wɔleee nɔ ni Paulo ŋma yɛ nakai wolo lɛ mli, shi shɛɛ sane ni Yesu kɛmajeɔ Laodikeabii lɛ bianɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛgbee mumɔŋ shihilɛ ni ehiii kwraa mli. Taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu tsɔɔ mɔ ni eji, akɛ: “Ni Laodikea asafo lɛ bɔfo lɛ, ŋmaa oyaha lɛ akɛ: Nii ni Amen lɛ ni ji odasefonyo anɔkwafo lɛ kɛ anɔkwayelɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee lɛ kɛɛ nɛ.”—Kpojiemɔ 3:14.

4. Yesu ji “Amen lɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Mɛni hewɔ Yesu tsɛɔ ehe akɛ “Amen lɛ”? Nɛkɛ sabala nɛɛ kɛ kojomɔ hewalɛ fataa eshɛɛ sane lɛ he. Atsɔɔ “Amen” shishi kɛjɛ Hebri wiemɔ ni eshishi ji “nakai,” “aba mli nakai” mli ni akɛtsuɔ nii yɛ sɔlemɔi anaagbee koni akɛma henumɔi ni atsɔɔ yɛ mli lɛ nɔ mi. (1 Korintobii 14:16) Yesu ji “Amen lɛ” ejaakɛ emuuyeli mli ni ehiɛ ni tɔmɔ baaa he kɛ efɔleshaa gbele lɛ maa Yehowa shiwoi ni jara wawai lɛ fɛɛ amlibaa nɔ aduatsɔ. (2 Korintobii 1:20) Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, akɛ sɔlemɔi fɛɛ haa Yehowa kɛtsɔɔ Yesu nɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ.—Yohane 15:16; 16:23, 24.

5. Yesu ji “odasefonyo anɔkwafo lɛ kɛ anɔkwayelɔ lɛ” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Yesu ji “odasefonyo anɔkwafo lɛ kɛ anɔkwayelɔ lɛ” hu. Yɛ gbalɛ mli lɛ, akɛ lɛ toɔ anɔkwayeli, anɔkwale kɛ jalɛ nifeemɔ he, ejaakɛ anyɛɔ akɛ he fɔɔ enɔ kwraa akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ tsulɔ. (Lala 45:5; Yesaia 11:4, 5; Kpojiemɔ 1:5; 19:11) Lɛ ji Odasefonyo kpeteŋkpele kɛha Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛ “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee lɛ,” Yesu ejaje Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kɛjɛ shishijee tɔɔ. (Abɛi 8:22-30) Eye anɔkwale lɛ he odase yɛ be mli ni eji gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. (Yohane 18:36, 37; 1 Timoteo 6:13) Yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, ewo ekaselɔi lɛ ashi akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baaba amɛnɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛaatsɔmɔ midasefoi yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.” Yesu kudɔ nɛkɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ kɛjɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. kɛyaa, yɛ sanekpakpa lɛ “ni ashiɛɔ atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ” mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:6-8; Kolosebii 1:23) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu ji mɔ ni esa akɛ atsɛɔ lɛ odasefonyo anɔkwafo kɛ anɔkwayelɔ. Eeefee sɛɛnamɔ kɛha Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ Laodikea lɛ akɛ amɛaabo ewiemɔi atoi.

6. (a) Yesu tsɔɔ mumɔŋ shihilɛ ni yɔɔ Laodikea asafo lɛ mli lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ko Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ enyiɛɛɛ sɛɛ?

6 Mɛɛ shɛɛ sane Yesu yɔɔ kɛha Laodikeabii lɛ? Ebɛ yijiemɔ wiemɔ ko kɛha amɛ. Ekɛɔ amɛ, yɛ faŋŋ mli akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ akɛ obɛ ŋanii ni obɛ klakla hu. Oh, kulɛ ofee ŋanii loo ofee klakla! Shi nɛkɛ nɛɛ, akɛni kulɔkulɔ oyɔɔ ni obɛ ŋanii ni obɛ klakla hu hewɔ lɛ, mibafɛ̃o yɛ midaaŋ mashwie.” (Kpojiemɔ 3:15, 16) Te ooofee tɛŋŋ ohere shɛɛ sane ni tamɔ nɛkɛ ni jɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo ŋɔɔ lɛ nɔ? Ani ohɛleŋ shi ni opɛi bo diɛŋtsɛ omli okwɛ? Lɛlɛŋ, ehe miihia ni nakai Laodikeabii lɛ ahɛle shi, ejaakɛ amɛbatsɔmɔ mumɔŋ hejɔ̃lɔi, ni eka shi faŋŋ akɛ amɛŋmɛɔ nibii babaoo he kɛkɛ. (Okɛto 2 Korintobii 6:1 he.) Yesu, ni akɛ Kristofoi lɛ esa akɛ amɛkase lɛ lɛ jieɔ ekaa ni tamɔ la kpo ehaa Yehowa kɛ esɔɔmɔ yɛ be fɛɛ mli. (Yohane 2:17) Agbɛnɛ hu, mɛi ni baa amɛhe shi lɛ naa akɛ ehe jɔ ni eyɛ kpoo yɛ be fɛɛ mli, tamɔ bɔ ni nu hɔlɔ kpulu kome shɛjeɔ mɔ mii yɛ latsaa be ni edɔ klakla mli lɛ. (Mateo 11:28, 29) Shi Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ bɛ klakla ni asaŋ amɛbɛ ŋanii hu. Amɛfee kulɔkulɔ, tamɔ nui ni hoɔ kɛbaa amɛmaŋ lɛ mli lɛ. Amɛtamɔ mɛi ni Yesu baakpoo amɛ kwraa, ‘ebaashwe amɛ kɛjɛ edaaŋ eshwie’! Eba akɛ yɛ wɔ gbɛfaŋ lɛ, wɔɔbɔ mɔdɛŋ wɔfee mɛi ni yɔɔ ekaa daa, taakɛ Yesu fee lɛ, koni wɔnyɛ wɔkɛ mumɔŋ miishɛjemɔ kɛ hejɔɔmɔ aha mɛi krokomɛi.—Mateo 9:35-38.

“Okɛɔ Akɛ: ‘Niiatsɛ Ji Mi’”

7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ni eha wɔyoo Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ anaagba lɛ diɛŋtsɛ? (b) Mɛni hewɔ Yesu kɛɔ akɛ Laodikea Kristofoi lɛ ji “shwilafo kɛ he yayaiatsɛ” lɛ?

7 Mɛni ji Laodikeabii lɛ anaagba lɛ shishifa diɛŋtsɛ? Wɔnaa jwɛŋmɔ kpakpa ko ni kɔɔ enɛ he kɛjɛɔ Yesu wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli: “Ejaakɛ okɛɔ akɛ: Niiatsɛ ji mi ni miyɛ nii ni nɔ ko nɔ ko he ehiaaa mi, ni oleee akɛ oyɛ amane mli ni onii hu yɛ mɔbɔ ni ohiafo kɛ shwilafo kɛ he yayaiatsɛ jio.” (Kpojiemɔ 3:17; okɛto Luka 12:16-21 he.) Akɛni amɛyɔɔ maŋ ni shika yɔɔ jɛmɛ babaoo mli hewɔ lɛ, amɛnuɔ he akɛ nɔ ko nɔ ko he ehiaaa amɛ yɛ amɛninamɔ lɛ hewɔ. Eka shi faŋŋ akɛ, shwɛmɔ hei lɛ kɛ akaŋshii hei lɛ kɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ hei lɛ ena amɛshihilɛ nɔ hewalɛ, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ amɛbatsɔmɔ “mɛi ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ fe Nyɔŋmɔ.”a (2 Timoteo 3:4) Shi Laodikeabii ni yɔɔ heloo gbɛfaŋ nibii babaoo lɛ ji ohiafoi yɛ mumɔŋ. ‘Jwetrii ni aŋɔtee yɛ ŋwɛi’ lɛ fioo ko pɛ amɛyɔɔ, kɛ amɛyɛ eko po. (Mateo 6:19-21) Amɛhaaa amɛhiŋmɛii anɔ atse, koni amɛkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. Amɛyɛ duŋ mli diɛŋtsɛ, shwilafoi, amɛbɛ mumɔŋ ninaa ko. (Mateo 6:22, 23, 33) Agbɛnɛ hu, yɛ atadei fɛfɛji ni shika ni amɛyɔɔ lɛ baanyɛ ahe aha amɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ Yesu hiɛ lɛ amɛnyiɛ yayai. Amɛbɛ mumɔŋ atadei komɛi ni baaha ayoo amɛ akɛ Kristofoi.—Okɛto Kpojiemɔ 16:15 he.

8. (a) Shihilɛ ni tamɔ nɔ ni yɔɔ Laodikea lɛ hu yɛ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kristofoi komɛi eshishiu amɛ diɛŋtsɛ amɛhe yɛ nɛkɛ hiɛjoomɔ jeŋ nɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Mɛɛ shihilɛ ni haa mɔ he jɔ̃ɔ lɛ nɛ! Shi ani wɔfɔɔɔ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ namɔ yɛ wɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ bei nɛɛ amli? Mɛni ji nɔ ni hɔ shishi? Eji su ni haa mɛi kɛ amɛhiɛ fɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ ni jɛɔ heloo gbɛfaŋ nibii kɛ nibii ni adesai ebua naa ni akɛ he fɔɔ nɔ lɛ hewɔ. Taakɛ Kristendom sɔlemɔyalɔi komɛi ji lɛ, Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi komɛi eshishiu amɛhe ni amɛsusu akɛ amɛbaanyɛ amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ kɛtsɔ kpeei ni amɛaaya be kɛ bei amli lɛ nɔ. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛfee nɔ ko fioo ko kɛkɛ yɛ “wiemɔ lɛ nɔ yelɔi” lɛ he. (Yakobo 1:22) Yɛ kɔkɔbɔɔ ni Yohane kuu lɛ etee nɔ amɛkɛha shii abɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛkɛ amɛtsuii maa atadei, kar sɔrɔtoi kɛ shiai fɛfɛji anɔ kɛ shihilɛ ni damɔ hiɛtserɛjiemɔ kɛ miishɛɛnamɔ nɔ. (1 Timoteo 6:9, 10; 1 Yohane 2:15-17) Nɔ ni jɛɔ enɛɛmɛi fɛɛ mli baa ji mumɔŋ sɛɛyoomɔ ni baa shi. (Hebribii 5:11, 12) Ni amɛaafee mɛi ni yɔɔ kulɔkulɔ ni anyɛɛɛ akɛ amɛ afee nɔ ko lɛ, ehe miihia ni amɛtsiɛ̃ “mumɔ lɛ la” lɛ hiɛ ni amɛna ekaa hee amɛha ‘wiemɔ lɛ shiɛmɔ.’—1 Tesalonikabii 5:19; 2 Timoteo 4:2, 5.

9. (a) Mɛɛ Yesu wiemɔi esa akɛ ehɛle Kristofoi ni efee kulɔkulɔ lɛ ashi, ni mɛni hewɔ? (b) Te asafo lɛ aaafee tɛŋŋ aye abua “tooi” ni kplaŋɔ kɛyaa lɛ?

9 Te Yesu buɔ Kristofoi ni yɔɔ kulɔkulɔ lɛ ehaa tɛŋŋ? Esa akɛ wiemɔi ni mli ka shi faŋŋ lɛ ahɛle amɛ shi: “Oleee akɛ oyɛ amane mli ni onii hu yɛ mɔbɔ ni ohiafo kɛ shwilafo kɛ he yayaiatsɛ jio.” Amɛ henilee ekpiliŋ kɛyashɛ he ni amɛyooo shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ ni amɛyɔɔ mli lɛ dɔŋŋ. (Okɛto Abɛi 16:2; 21:2 he.) Anyɛŋ aku hiɛ ashwie shihilɛ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ nɔ. Kɛ onukpai lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ lɛ to ekaafeemɔ he okadi kpakpa kɛtsɔ amɛkwɛmɔ yɛ suɔmɔ mli nɔ lɛ onukpai lɛ baanyɛ atsiɛ “tooi” ni laajeɔ nɛɛ ahiɛ koni amɛnine ashɛ amɛtsutsu miishɛɛ ni amɛyɔɔ yɛ tsui muu fɛɛ mli ni amɛjɛɔ amɛsɔmɔɔ lɛ nɔ ekoŋŋ.—Luka 15:3-7.

‘Nii ni Aaana’ He Ŋaawoo

10. Mɛni ji “shika” ni Yesu kɛɔ Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ akɛ amɛhe kɛjɛ eŋɔɔ lɛ?

10 Ani tsabaa ko yɛ kɛha shihilɛi ni ehiii ni yɔɔ Laodikea lɛ? Hɛɛ, kɛ nakai Kristofoi lɛ aaanyiɛ Yesu ŋaawoo nɛɛ sɛɛ lɛ: “Miiwoo ŋaa akɛ ohe shika ni atsuu he yɛ la mli yɛ miŋɔɔ, koni ona nii.” (Kpojiemɔ 3:18a) Anɔkwale Kristofoi ‘ashika’ ni atsuu he yɛ la mli ni ajie muji yɛ mli lɛ baaha amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ atsɔ “niiatsɛ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ.” (Luka 12:21) Nɛgbɛ amɛbaahe shika ni tamɔ nɛkɛ kɛjɛ? Jeee kɛmiijɛ shikatoo hei ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ aŋɔɔ, shi moŋ kɛmiijɛ Yesu ŋɔɔ! Bɔfo Paulo tsɔɔ nɔ ni nakai shika lɛ ji lɛ mli beni ekɛɛ Timoteo akɛ ewo Kristofoi ni yɔɔ nii babaoo lɛ ŋaa akɛ “amɛfee ejurɔ, ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ, amɛsumɔ nihamɔ, amɛnine akpɔ, amɛbɔ jwetri amɛha amɛhe, ni efee shishitoo kpakpa eha be ni baaba” lɛ. Amɛhe ni amɛkɛaaha yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ pɛ amɛaanyɛ ni “amɛmɔ anɔkwa wala lɛ mli.” (1 Timoteo 6:17-19) Kulɛ esa akɛ Laodikeabii ni yɔɔ heloo gbɛfaŋ nibii babaoo lɛ abo Paulo ŋaawoo lɛ toi ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ mumɔŋ.—Kwɛmɔ Abɛi 3:13-18 hu.

11. Mɛɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔnii wɔyɔɔ ni kɔɔ mɛi ni heɔ “shika ni atsuu he yɛ la mli” lɛ ahe?

11 Ani ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ mɛi ni heɔ “shika ni atsuu he yɛ la mli” yɛ? Hɛɛ, eko yɛ! Yɛ be mli ni Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ bɛŋkɛɔ lɛ po lɛ, no mli lɛ Biblia kaselɔi akuu fioo ko miihɛle shi yɛ bɔ ni Kristendom tsɔɔmɔi babaoo ni jɛ Babilon, tamɔ Triniti, susuma ni gbooo, hɛl la mli piŋmɔi, gbekɛbii abaptisimɔ, kɛ amagai ajamɔ (ni sɛŋmɔtso lɛ kɛ Maria nɔ lɛ hu fata he) lɛ ji amale kwraa ha lɛ he. Yɛ be mli ni amɛfiɔ Biblia mli anɔkwale lɛ sɛɛ lɛ, nɛkɛ Kristofoi nɛɛ jaje Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ akɛ adesai ahiɛnɔkamɔ kome pɛ kɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ hu akɛ nɔ ni adamɔɔ nɔ anaa yiwalaheremɔ. Amɛtsɔ hiɛ aaafee afii 40 sɔŋŋ, amɛkɛ amɛnine tsɔɔ 1914 akɛ afi ni akadi yɛ Biblia gbalɛ mli akɛ Jeŋmaji abe lɛ naagbee, be mli ni abaana naakpɛɛ nifeemɔi komɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.—Kpojiemɔ 1:10.

12. Namɔ ji mɔ ni fata mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ Kristofoi ni hiɛ tsɛɔ loo amɛhɛleɔ shi lɛ ahe lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ eto okadi ko ni ekaaa yɛ jwetrii ni akɛtoɔ ŋwɛi lɛ mli?

12 Mɔ ni nyiɛ nɛkɛ Kristofoi ni amɛhiɛ tsɛɔ loo amɛhɛleɔ shi nɛɛ ahiɛ ji Charles Taze Russell, ni yɛ 1870 afii lɛ mra mli lɛ eto Biblia kaselɔi akuu yɛ Allegheny (ni amrɔ nɛɛ eji Pittsburgh fa lɛ), yɛ Pennsylvania, U.S.A. Beni Russell je anɔkwale lɛ taomɔ shishi lɛ, no mli lɛ ekɛ etsɛ efee ekome yɛ nitsumɔ mli ni enyiɛ gbɛ kɛmiiba koni ebatsɔ niiatsɛ kpanaa. Shi ehɔɔ eshwapoi babaoo ni tsara nɔ lɛ ni ekɛ shika ni ena lɛ ye bua koni akɛshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Afi 1884 mli ni Russell batsɔ gbɛjianɔtoo ni ale bianɛ akɛ Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ. Egbo yɛ 1916 mli, yɛ oketeke mli, yɛ he ko ni bɛŋkɛ Pampa, yɛ Texas, beni eefa gbɛ kɛmiiba New York, ni enaagbee shiɛmɔ ni ekɛkpa U.S. Amerika anaigbɛ fɛɛ lɛ eha etɔ lɛ lɛ. Eto okadi kpakpa ni ekaaa yɛ mumɔŋ jwetri ni aŋɔtoɔ ŋwɛi lɛ mli, nɔkwɛmɔnɔ ni sɔɔlɔi gbɛgbalɔi akpei ohai abɔ enyiɛ sɛɛ ŋmɛnɛ lɛ—Hebribii 13:7; Luka 12:33, 34; okɛto 1 Korintobii 9:16; 11:1 he.

Mumɔŋ Hiŋmɛi Tsofa lɛ kɛ Nitsumɔ

13. (a) Mumɔŋ hiŋmɛi tsofa baanyɛ aha shihilɛ mli ni Laodikeabii lɛ yɔɔ lɛ aya hiɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ atadei nɛkɛ Yesu jie yi lɛ, ni mɛni hewɔ?

13 Yesu bɔ nakai Laodikeabii lɛ kɔkɔ waa akɛ: “Ohe . . . atadei yɛji, koni owo ni oyayaiaŋ hiɛgbele lɛ akakã shi, kɛ hiŋmɛi tsofa ni okɛfɔ ohiŋmɛii, koni ona nii.” (Kpojiemɔ 3:18b) Esa akɛ amɛtao tsabaa amɛha amɛmumɔŋ shwilamɔ lɛ kɛtsɔ hiŋmɛi tsofa ni amɛaahe nɔ, jeee kɛmiijɛ maŋ lɛ mli helatsalɔi lɛ aŋɔɔ, shi moŋ nɔ ni Yesu pɛ kɛhaa lɛ. Enɛ baaye abua amɛ ni amɛna mumɔŋ sɛɛyoomɔ, ni eye ebua amɛ ni amɛnyiɛ yɛ “jalɔi atempɔŋ” lɛ nɔ kɛ amɛhiŋmɛi ni miikpɛlɛ ni amɛkɛmamɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ. (Abɛi 4:18, 25-27) No hewɔ lɛ, jeee atadei ni jara wawai ni akɛ too hetsɔi diŋ ekpɛ yɛ Laodikea amɛbaawo, shi moŋ amɛbaawo “atadei yɛji” fɛfɛji ni jajeɔ hegbɛ ni haa ayɔseɔ amɛ akɛ Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi yɛ faŋŋ mli lɛ.—Okɛto 1 Timoteo 2:9, 10; 1 Petro 3:3-5 he.

14. (a) Mɛɛ mumɔŋ hiŋmɛi tsofa yɔɔ kɛjɛ 1879? (b) Namɔ ji mɔ ni shika ni Yehowa Odasefoi kɛtsuɔ nii lɛ fɛɛ jɛɔ eŋɔɔ lɛ? (d) Esoro Yehowa Odasefoi lɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe yɛ oniatsumɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Ani mumɔŋ hiŋmɛi tsofa yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ? Hɛɛ, kɛ nɔmimaa! Afi 1879 mli ni Pastor Russell, taakɛ afɔɔ lɛ tsɛmɔ kɛ suɔmɔ lɛ je shishi akɛ eeekala wolo tɛtrɛɛ ni ale yɛ jeŋ fɛɛ ŋmɛnɛ akɛ Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi lɛ koni ekafã anɔkwale lɛ he. Ejaje yɛ nɔ ni ji enyɔ ni eŋma lɛ mli akɛ: “[Wolo tɛtrɛɛ nɛɛ] yɛ esɛɛfilɔ, taakɛ wɔheɔ wɔyeɔ lɛ, ni lɛ ji YEHOWA, ni yɛ be mli ni nɛkɛ sane lɛ ji lɛ wɔkpaŋ fai ni asaŋ wɔbiŋ mɛi ni amɛye amɛbua wɔ. Be mli ni Mɔ ni kɛɔ akɛ: ‘Gɔji fɛɛ nɔ shika kɛ jwiɛtɛi fɛɛ ji minɔ’ lɛ nyɛɛɛ ni ekɛ shika aha dɔŋŋ lɛ, wɔbaanu shishi akɛ be ni esa akɛ akpa wolo nɛɛ feemɔ eshɛ.” Televishin nɔ sanekpakpashiɛlɔi komɛi ebua shika babaoo naa ni amɛhiɔ shi yɛ hiɛtserɛjiemɔ ni yɔɔ hiɛgbele (yɛ bei komɛi amli lɛ kɛ jeŋba shara) mli. (Kpojiemɔ 18:3) Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, Biblia Kaselɔi, ni ale amɛ ŋmɛnɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ kɛ yelikɛbuamɔ loo shika ni amɛbiii ni amɛnine shɛɔ nɔ lɛ fɛɛ etsu nii koni amɛkɛto jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ni kɔɔ Yehowa Maŋtsɛyeli ni baa lɛ he lɛ he gbɛjianɔ ni akɛha eya hiɛ. Kɛbashi amrɔ nɛɛ, Yohane kuu lɛ kudɔɔ Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ ni amrɔ nɛɛ nɔ ni akalaa shikome be fɛɛ be yɛ 2006 mli lɛ yibɔ fe akpekpei 59 lɛ. Buu-Mɔɔ lɛ yɛ wiemɔi aaafee 150 mli. No ji asafo ni emlibii fe Kristofoi akpekpei ekpaa lɛ wolo titri ni amɛkɛtsu nii akɛ mumɔŋ hiŋmɛi tsofa ni no eha amɛhiŋmɛi egbele ni amɛna apasa jamɔ kɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ aaashiɛ sanekpakpa lɛ aha jeŋmaji fɛɛ lɛ.—Marko 13:10.

Kamɔ kɛ Toigbalamɔ He Sɛɛ ni Aaana

15. Mɛni hewɔ ni Yesu kɛ kɔkɔbɔɔ ni mli wa ha Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ, ni te esa akɛ asafo lɛ afee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

15 Nyɛhaa wɔkua wɔsɛɛ kɛyaa Laodikeabii lɛ anɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛaatsɔ ni amɛtsu ŋaawoo ni mli wa ni jɛ Yesu ŋɔɔ lɛ he nii yɛ? Ani esa akɛ amɛnijiaŋ aje wui ni amɛnu he akɛ Yesu taooo amɛ akɛ esɛɛnyiɛlɔi dɔŋŋ? Dabi, jeee nakai sane lɛ ji kwraa. Sane lɛ yaa nɔ akɛ: “Mi lɛ mɛi abɔ ni midɔɔ amɛhe lɛ, mikãa amɛ, ni migbalaa amɛtoii; no hewɔ lɛ ohiɛ adɔ ni otsake otsui!” (Kpojiemɔ 3:19) Taakɛ toigbalamɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ji lɛ, Yesu toigbalamɔ lɛ ji suɔmɔ he okadi. (Hebribii 12:4-7) Esa akɛ Laodikea asafo lɛ aŋɔ hegbɛ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni akɛsusuɔ mɔ he nɛɛ ni amɛkɛ eŋaawoo lɛ atsu nii. Esa akɛ amɛtsake amɛtsui, ni amɛyoo akɛ amɛ kulɔkulɔfeemɔ lɛ tsɔɔ eshafeemɔ. (Hebribii 3:12, 13; Yakobo 4:17) Ha onukpai ni yɔɔ amɛteŋ lɛ ashɛrɛ heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛdii gbɛi lɛ amɛshwie amɛsɛɛ koni ‘amɛkanya’ nikeenii ni amɛnine shɛ nɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ‘tamɔ la.’ Yɛ be mli ni mumɔŋ hiŋmɛi tsofa lɛ tsuɔ nii lɛ, eba akɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ aaana hejɔɔmɔ tamɔ nu ŋanii ni haa mɔ he jɔɔ lɛ ni jɛ nu ŋma mli.—2 Timoteo 1:6; Abɛi 3:5-8; Luka 21:34.

16. (a) Ajieɔ Yesu suɔmɔ kɛ hedɔɔ lɛ kpo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kɛ wɔnine shɛ ŋaawoo loo kɔkɔbɔɔ ni mli wa nɔ lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ he wɔha tɛŋŋ?

16 Ni ŋmɛnɛ wɔ hu? Yesu yaa nɔ ‘esumɔɔ mɛi ni ji enɔ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ.’ Ni ebaafee enɛ “daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Yohane 13:1; Mateo 28:20) Esuɔmɔ kɛ hedɔɔ lɛ jeɔ kpo kɛtsɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yohane kuu lɛ kɛ ŋulamii loo onukpai lɛ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ nɔ. (Kpojiemɔ 1:20) Onukpai lɛ yɛ he suɔmɔ waa akɛ amɛaaye amɛbua wɔ fɛɛ, onukpai kɛ gbekɛbii, koni wɔhi teokrase too kuu lɛ husui amli, yɛ nɛkɛ bei ni mli wa nɛɛ amli, koni wɔte shi wɔshi heyeli mumɔ, heloo gbɛfaŋ nibii ahe hiɛjoomɔ, kɛ jeŋba shara ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. Kɛ wɔnine shɛ ŋaawoo loo toigbalamɔ ni mli wa nɔ yɛ bei komɛi amli lɛ, kaimɔ akɛ “tsɔsemɔ kamɔi lɛ, wala gbɛ ni.” (Abɛi 6:23) Wɔ fɛɛ wɔyeee emuu ni esa akɛ wɔkɛ ekaa afee tsakemɔi ni he hiaa lɛ oya koni ajaje wɔ ni wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.—2 Korintobii 13:11.

17. Ninamɔ baanyɛ atsɔ mumɔŋ oshara aha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Esaaa akɛ wɔŋmɛɔ gbɛ koni heloo gbɛfaŋ nibii, ninamɔ, aloo shika ni wɔbɛ miifee wɔ kulɔkulɔ. Ninamɔ baanyɛ aye abua ni egbele sɔɔmɔ hegbɛi heei, shi ebaanyɛ efee oshara hu yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ. (Mateo 19:24) Gbɔmɔ ni yɔɔ nii lɛ baanu he akɛ ehe ehiaaa ni ekɛ ekaa awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli taakɛ mɛi krokomɛi feɔ lɛ, bei abɔ ni ebaanyɛ ni ekɛ shika wuji awo onia adeka lɛ mli yɛ be kɛ bei amli lɛ. Aloo ebaanyɛ enu he akɛ akɛni eji niiatsɛ hewɔ lɛ, esa akɛ ena mɛi ahiɛ duromɔ. Kɛfata he lɛ, hiɛtserɛjiemɔi kɛ shwɛmɔi pii ahe hegbɛ yɛ kɛha gbɔmɛi ni yɔɔ nii babaoo lɛ ni mɛi krokomɛi nyɛɛɛ ana enɛ. Shi nɛkɛ nibii ni gbalaa mɛi nɛɛ heɔ mɔ be ni ebaanyɛ egbala mɛi ni leee nii lɛ kɛjɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ebaaha mɛi ni leee nii lɛ afee kulɔkulɔ. Eba akɛ wɔɔjo nɛkɛ tsɔnei nɛɛ fɛɛ anaa foi ni wɔya nɔ “wɔtsu nii waa ni wɔmia wɔhiɛ” kɛjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli yɛ naanɔ wala hewɔ.—1 Timoteo 4:8-10; 6:9-12, New World Translation.

‘Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ ni Aaaye’

18. Mɛɛ hegbɛ Yesu kɛmaa Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ ahiɛ?

18 Yesu yaa nɔ ekɛɔ akɛ: “Naa! Midamɔ shinaa lɛ naa ni miishi. Kɛji mɔ ko nu migbee ni egbele shinaa lɛ, maba eshia lɛ mli ni mikɛ lɛ aye gbɛkɛnaashi nii lɛ ni lɛ hu ekɛ mi aye nii.” (Kpojiemɔ 3:20, New World Translation.) Kɛji akɛ Laodikea Kristofoi lɛ aaahere Yesu kɛaaba amɛ asafo lɛ mli lɛ, ebaaye ebua amɛ ni amɛye amɛ kulɔkulɔfeemɔ lɛ nɔ kunim!—Mateo 18:20.

19. Mɛni Yesu tsɔɔ beni ewo shi akɛ ebaaba ni ekɛ Laodikea asafo lɛ abaye gbɛkɛnaashi niyenii lɛ?

19 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ gbɛkɛnaashi niyenii lɛ ta ni Yesu tsi lɛ kaiɔ Laodikeabii lɛ be ni ekɛ ekaselɔi lɛ ye nii lɛ. (Yohane 12:1-8) Nɛkɛ bei nɛɛ kɛ mumɔŋ jɔɔmɔi bahaa mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ yɛ be fɛɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu akadiɔ bei komɛi yɛ Yesu shitee lɛ sɛɛ ni ekɛ ekaselɔi lɛ kpe yɛ niyeli shishi, ni nɛkɛ be nɛɛ wo amɛ hewalɛ waa. (Luka 24:28-32; Yohane 21:9-19) No hewɔ lɛ, eshiwoo akɛ ebaaba Laodikea asafo lɛ mli ni ekɛ amɛ abaye gbɛkɛnaashi niyenii lɛ ji shiwoo ni tsɔɔ akɛ ekɛ mumɔŋ sɛɛnamɔi babaoo baaba abaha amɛ kɛ amɛaahere lɛ moŋ.

20. (a) Mɛni jɛ Kristendom kulɔkulɔfeemɔ lɛ mli ba yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ shishijee mli? (b) Yesu kojomɔ lɛ esa Kristendom he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni Yesu kɛha Laodikeabii lɛ tsɔɔ nɔ ko babaoo kɛhaa Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni eshwɛ ŋmɛnɛ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi kaiɔ akɛ beni Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ je shishi lɛ, no mli lɛ Kristendom jamɔi lɛ amlibii lɛ efee kulɔkulɔ kwraa yɛ gbɛ ni yɔɔ gbeyei nɔ. Ni amɛaahere wɔ-Nuŋtsɔ lɛ sɛɛkuu yɛ 1914 lɛ nɔ lɛ, esɔfoi lɛ kɛ amɛhe wo amɛhe gbee mli yɛ Jeŋ Ta I mli, nɔ ni maji 28 ni kɛ amɛhe wuɔ ta lɛ ateŋ 24 kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ. Kwɛ bɔ ni amɛ la yi sɔ̃yeli lɛ da ha! Yɛ Jeŋ Ta II, ni no hu awuu titri yɛ Kristendom lɛ mli lɛ, apasa jamɔ he eshai lɛ bafa babaoo “kɛyashɛ ŋwɛi tɔɔ.” (Kpojiemɔ 18:5, New World Translation.) Agbɛnɛ, osɔfoi lɛ etsɔ amɛsɛɛ amɛha Yehowa Maŋtsɛyeli ni baa lɛ, ejaakɛ amɛyafi Jeŋmaji Akpaŋmɔ lɛ, Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ, kɛ maŋhedɔɔ kɛ maŋ hiɛtsakemɔ kui ni eko kwraa bɛ ni baanyɛ ana tsabaa aha adesai anaagbai lɛ asɛɛ. Jeeŋmɔ beebe Yesu jɛ ekpoo osɔfoi lɛ, ebu amɛ fɔ ni eshɛrɛ amɛ eshwie, taakɛ wolɛɛnyo shɛrɛɔ looi ni ehiii yɛ eyaa mli eshwieɔ lɛ. Shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ ni Kristendom sɔlemɔi lɛ yɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ yeɔ bɔ ni akojo lɛ aha lɛ he odase. Eba akɛ nɔ ni baaba enɔ yɛ naagbee lɛ aaafee kɔkɔbɔɔ nɔ aha wɔ!—Mateo 13:47-50.

21. Kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ, te Kristofoi ni yɔɔ anɔkwale asafo lɛ mli lɛ ehere Yesu wiemɔi ni ekɛha Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?

21 Mɛi komɛi yɛ anɔkwale asafo lɛ mli po, ni amɛji aŋkroaŋkroi ni efee kulɔkulɔ tamɔ nu ko ni anuɔ ni nyɛɛɛ akanya mɔ akɛni ebɛ klakla aloo enyɛɛɛ ni eha mɔ he ajɔ lɛ akɛni ebɛ ŋanii hu hewɔ. Shi Yesu miisumɔ esafo lɛ waa. Ehaa Kristofoi ni jieɔ gbɔfeemɔ su kpo lɛ naa lɛ, ni mɛi pii ehere lɛ atuu, tamɔ nɔ ni ekɛ amɛ miiye nii yɛ gbɛkɛnaashi niyeli shishi. Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ, kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ agbele amɛhiŋmɛii ni amɛbanu Biblia mli gbalɛi ashishi. Amɛna hiɛtɛjemɔ kɛ shishinumɔ kpele be mli ŋɔɔmɔ.—Lala 97:11; 2 Petro 1:19.

22. Mɛɛ wɔsɛɛ be gbɛkɛnaashi niyenii ekolɛ eyɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli, ni namɛi baana mli gbɛfaŋnɔ?

22 Yesu baanyɛ ana gbɛkɛnaashi niyenii kroko he jwɛŋmɔ yɛ be mli ni ewieɔ etsɔɔ Laodikeabii lɛ. Wɔkaneɔ yɛ sɛɛ mli yɛ Kpojiemɔ akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni afɔ̃ amɛ nine kɛba Toobi lɛ yookpeemɔ gbɛkɛnaashi niyenii lɛ shishi lɛ.” Enɛ ji kunimyeli okpɔlɔŋmɛɛ kpeteŋkpele ni akɛjieɔ Yehowa yi yɛ sɛɛ mli beni ekɛ fɔbuu kojomɔ kɛ hiɛkpatamɔ eba apasa jamɔ nɔ lɛ—okpɔlɔŋmɛɛ ni Kristo kɛ eyɛmforo ni ji 144,000 ni yɔɔ ŋwɛi ni amɛyi eshɛ lɛ naa mli gbɛfaŋnɔ lɛ. (Kpojiemɔ 19:1-9) Blema Laodikea asafo lɛ mlibii ni hereɔ tsɛmɔ lɛ nɔ—hɛɛ, kɛ Kristo Yesu nyɛmimɛi anɔkwafoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ, ni woɔ atadei yɛji ni haa ayɔseɔ amɛ akɛ anɔkwa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ—fɛɛ kɛ amɛ Ayɛmforo Wu lɛ baaye nii yɛ gbɛkɛnaashi niyenii lɛ shishi. (Mateo 22:2-13) Mɛɛ kanyamɔ ni hewalɛ yɔɔ mli koni afee ekaa ni atsake tsui po enɛ ji nɛkɛ!

Maŋtsɛsɛi Kɛha Kunimyelɔi Lɛ

23, 24. (a) Mɛɛ nyɔmɔwoo kroko Yesu wieɔ he? (b) Mɛɛ be mli Yesu ta e-Mesia maŋtsɛsɛi lɛ nɔ, ni mɛɛ be mli eje mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ akojomɔ shishi? (d) Mɛɛ shiwoo ko ni yɔɔ naakpɛɛ Yesu kɛha ekaselɔi lɛ beni eto egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ?

23 Yesu wieɔ nyɔmɔwoo kroko he, akɛ: “Kunimyelɔ lɛ, maha lɛ gbɛ ni ekɛ mi ata mimaŋtsɛsɛi lɛ nɔ, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni mi hu miye kunim, ni mikɛ mi-Tsɛ ta emaŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ.” (Kpojiemɔ 3:21) Yɛ David wiemɔ ni yɔɔ Lala 110:1, 2 lɛ mlibaa mli lɛ, atee Yesu ni hiɛ emuuyeli mli, ni eye je lɛ nɔ kunim lɛ shi yɛ afi 33 Ŋ.B. ni awo enɔ koni ekɛ e-Tsɛ ayata shi yɛ e-Ŋwɛi maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:32, 33) Yɛ afi kroko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli, 1914 mli lɛ, Yesu ba koni ebata lɛ diɛŋtsɛ e-Mesia maŋtsɛsɛi lɛ nɔ akɛ Maŋtsɛ kɛ Kojolɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kojomɔ lɛ je shishi yɛ 1918 yɛ mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ ateŋ. Abaatee kunimyelɔi ni afɔ amɛ mu ni gboi dani nakai be lɛ shɛ lɛ ashi ni amɛyafata Yesu he yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli. (1 Petro 4:17) Ekɛ shiwoo nɛɛ ha amɛ yɛ be mli ni etoɔ egbele lɛ Kaimɔ lɛ, ni ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mi-Tsɛ eto eha mi lɛ, koni nyɛye nii ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔŋ lɛ he yɛ mimaŋtsɛyeli lɛ mli, ni nyɛtara sɛii anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma-kɛ-enyɔ lɛ.”—Luka 22:28-30.

24 Mɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ—ni akɛ Maŋtsɛ ní yeɔ nɔ lɛ aaata shi “yɛ jeŋ hee lɛ mli” ni amɛdamɔ efɔleshaa ni yeɔ emuu lɛ nɔ amɛkɛ lɛ ana adesai toibolɔi aje lɛ ni aaawo amɛnɔ kɛyashɛ Eden emuuyeli mli lɛ mli gbɛfaŋnɔ! (Mateo 19:28; 20:28) Taakɛ Yohane kɛɔ wɔ lɛ, Yesu feɔ mɛi ni yeɔ kunim lɛ “maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi ehaa e-Tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ,” koni amɛtara maŋtsɛsɛii anɔ kɛbɔle Yehowa diɛŋtsɛ ŋwɛi maŋtsɛsɛi fɛfɛo lɛ. (Kpojiemɔ 1:6; 4:4) Nyɛhaa wɔ fɛɛ—kɛ wɔji mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi loo shikpɔŋ hee lɛ nɔ bii ni hiɛ ka nɔ akɛ amɛaana Paradeiso ni aku sɛɛ akɛba lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ—wɔkɛ Yesu wiemɔi ni ekɛha Laodikeabii lɛ ato wɔtsui mli!—2 Petro 3:13; Bɔfoi lɛ Asaji 3:19-21.

25. (a) Taakɛ eji yɛ shɛɛ saji ni etsɔ hiɛ lɛ amli lɛ, te Yesu kɛ eshɛɛ sane ni ekɛha Laodikea lɛ ba naagbee eha tɛŋŋ? (b) Te esa akɛ Kristofoi aŋkroaŋkroi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahere Yesu wiemɔi ni ekɛha asafo ni yɔɔ Laodikea lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ?

25 Taakɛ eji yɛ saji ni etsɔ hiɛ lɛ amli lɛ, Yesu kɛ enɛ baa naagbee kɛ ŋaawoo: “Mɔ ni yɔɔ toi lɛ, ha ni enu nɔ ni mumɔ lɛ kɛɔ asafoi lɛ.” (Kpojiemɔ 3:22) Naagbee be lɛ mli vii wɔyɔɔ nɛɛ. Odaseyelii lɛ ebɔle wɔ akɛ Kristendom he ejɔ ŋanii yɛ suɔmɔ gbɛfaŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, eba akɛ wɔ akɛ anɔkwale Kristofoi lɛ kɛ hehiamɔ aaahere Yesu shɛɛ sane ni ekɛhaa Laodikea asafo lɛ nɔ, hɛɛ, kɛ wɔ Nuŋtsɔ lɛ shɛɛ saji kpawo ni ekɛha asafoi lɛ fɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔfee enɛ kɛtsɔ Yesu gbalɛ kpeteŋkpele kɛha wɔgbi nɛɛ lɛ mlibaa lɛ mli gbɛfaŋnɔ ni wɔɔna yɛ ekaa mli lɛ nɔ: “Ni aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba.”—Mateo 24:12-14.

26. Mɛɛ be mli Yesu wie ekoŋŋ etsɔɔ Yohane tɛ̃ɛ, shi mɛni mli ekɛ ehe woɔ?

26 Yesu ŋaawoo ni ekɛha asafoi kpawo lɛ eba naagbee. Ekɛ Yohane ewieee dɔŋŋ yɛ Kpojiemɔ lɛ mli aahu kɛyashi enaagbee yitso lɛ; shi ekɛ ehe wo ninai lɛ babaoo mli, akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yehowa fɔbuu kojomɔ he nitsumɔ mli. Agbɛnɛ nyɛhaa wɔfataa Yohane kuu lɛ he ni wɔkɛpɛia ninaa ni ji enyɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni Nuŋtsɔ Yesu Kristo jie lɛ kpo lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Shitsaa kɛha blema nibii ataomɔ etsa nɛkɛ hei nɛɛ ni yɔɔ Laodikea lɛ.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 73]

Ninamɔ kɛ Nilee Akaŋshii

Afi 1956 mli lɛ, adafitswaa wolo mli niŋmalɔ ko ŋma akɛ: “Abuɔ naa akɛ yɛ afii oha ni ho lɛ mli lɛ, gbɔmɔ taomɔ nii ni akane ji 72, emli 16 ji nɔ ni abuɔ akɛ hiamɔ nii. Ŋmɛnɛ, gbɔmɔ taomɔ nii ni akane ji 474, ni abuɔ emli 94 akɛ hiamɔ nii. Afii oha ni eho nɛ lɛ, nibii komekomei ni afeɔ lɛ mli 200 ji nɔ ni nihɔɔlɔi woɔ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ hewalɛ koni ehe—shi ŋmɛnɛ nibii komekomei 32,000 ni biɔ ni nihɔɔlɔi aye abua ehemɔ yɔɔ. Gbɔmɔ hiamɔ nii lɛ, fioo pɛ ni—shi etaomɔ nii lɛ, ebɛ naagbee.” Ŋmɛnɛ, saji ni awieɔ he babaoo awoɔ gbɔmɛi ayitseiaŋ ji jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ heloo gbɛfaŋ ninamɔ kɛ nibii babaoo ni gbɔmɔ yɔɔ lɛ ji nɔ titri yɛ shihilɛ mli. No hewɔ lɛ, mɛi pii kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli ni yɔɔ Jajelɔ 7:12 lɛ nɔ: “Nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ; shi nɔ ni nilee kɛfe ji akɛ, nilee hereɔ etsɛ yiwala.”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 67]

Nu ni baa Laodikea lɛ baafee nɔ ni efee kulɔkulɔ ni eŋɔɔɔ. Kristofoi ni yɔɔ Laodikea lɛ yɛ mumɔ ko ni efee kulɔkulɔ ni haaa mɔ tsui anyɔ emli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje