Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • Nɔ ni Fe Afii 50 ni ‘Mikɛtee Hei’
    Buu-Mɔɔ—1996 | November 1
    • Nɔ ni Fe Afii 50 ni ‘Mikɛtee Hei’

      TAAKƐ EMMANUEL PATERAKIS GBA

      Afii ohai 19 ni eho nɛ lɛ, bɔfo Paulo nine shɛ ninefɔ̃ɔ ko ni ekaaa nɔ, akɛ: “Ba Makedonia ni obaye obua wɔ!” Paulo jɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ hegbɛ hee ni ena ni ‘ekɛaajaje sanekpakpa lɛ’ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:9, 10) Eyɛ mli akɛ ninefɔ̃ɔ ni miná lɛ eyaaa sɛɛ shɔŋŋ tamɔ nakai moŋ, shi kɛlɛ, nɔ ni fe afii 50 nɛ ni mikpɛlɛ nɔ akɛ ‘maya’ shikpɔŋkukuji heei anɔ, kɛ mumɔ ni yɔɔ Yesaia 6:8 lɛ, akɛ: “Naa mi, tsu mi!” Migbɛfaai babaoo lɛ ha mina hefɛoyeli gbɛi akɛ Daa Shisheralɔ Gbɛfalɔ, shi minitsumɔi lɛ ejeee shisheramɔ gbɛfaa yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Bei pii lɛ, kɛ mishɛ mi-hotɛl tsũ lɛ mli lɛ, mikulaa shi ni midaa Yehowa shi akɛ ebu mihe.

      AFƆ mi awo Orthodɔks weku ko ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ jamɔ waa mli, yɛ January 16, 1916, yɛ Hierápetra, yɛ Crete. Kɛjɛ beni miji gbekɛ lɛ, Awo kɛ mi kɛ minyɛmimɛi yei etɛ lɛ yaa sɔlemɔ Hɔgbaa. Mitsɛ sumɔɔ ni ehi shia ni ekane Biblia lɛ. Mikɛ woo kɛ bulɛ haa mitsɛ waa diɛŋtsɛ—nuu anɔkwafo, gbɔmɔ kpakpa, ni naa mɔ mɔbɔ—ni egbele, beni miye afii nɛɛhu lɛ, sa mihe waa diɛŋtsɛ.

      Mikaiɔ akɛ beni miye afii enumɔ lɛ, mikane niŋmaa ko yɛ skul ni kɛɔ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni ebɔle wɔ lɛ jajeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ.” Beni mida lɛ, mibakpɛlɛ enɛ nɔ kwraa kɛmɔ shi. Enɛ hewɔ lɛ, beni miye afii 11 lɛ, mihala akɛ mikɛ Lala 104:24 lɛ baafee sane ko ni maŋma lɛ yitso: “Yehowa, kwɛ bɔ ni onitsumɔi lɛ fa ha! Nilee okɛfee fɛɛ; shikpɔŋ lɛ nɔ eyi tɔ kɛ onibɔɔnii lɛ!” Miná adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ, nibii bibii po tamɔ wui ni yɔɔ fiji bibii, ni no hewɔ lɛ kɔɔyɔɔ nyɛɔ elooɔ amɛ kɛjɛɔ tso ni wo nakai wui lɛ hɔɔŋ shishi kɛyaa he kroko lɛ ahe miishɛɛ waa. Otsi ni nyiɛ be ni mikɛ miniŋmaa lɛ yahã lɛ sɛɛ lɛ, mitsɔɔlɔ lɛ kane etsɔɔ klas muu lɛ fɛɛ, no sɛɛ lɛ, ekane etsɔɔ skul muu lɛ hu fɛɛ. Nakai beaŋ lɛ, tsɔɔlɔi lɛ miiwu kɛmiishi Komunist susumɔi, ni amɛná bɔ ni miwie kɛfã Nyɔŋmɔ he akɛ eyɛ lɛ he miishɛɛ waa. Mi lɛ, eŋɔɔ minaa kɛkɛ akɛ mijie Bɔlɔ lɛ mli hemɔkɛyeli ni miyɔɔ lɛ kpo.

      Misanebimɔi lɛ Ahetooi

      Mikaiɔ be ni mikɛ Yehowa Odasefoi kpe klɛŋklɛŋ kwraa yɛ 1930 afii lɛ shishijee gbɛ lɛ jogbaŋŋ lolo. No mli lɛ, Emmanuel Lionoudakis shiɛɔ yɛ Crete maji kɛ akrowai lɛ fɛɛ amli. Mihe woji bibii babaoo kɛjɛ edɛŋ, shi ekome ko ni gbɛi ji Where Are the Dead? lɛ ji nɔ ni gbala mijwɛŋmɔ waa. Miyɛ gbeyeishemɔ fɔŋ diɛŋtsɛ kɛha gbele, aahu akɛ miboteee tsu ni mitsɛ gbo yɛ mli lɛ mli po. Beni mikane wolo bibioo nɛɛ shii abɔ ni mibale nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ shihilɛ ni gbohii lɛ yɔɔ mli lɛ he lɛ, mibanu he akɛ migbeyeishemɔ ni damɔ hemɔkɛyeli gbonyo nɔ lɛ elaaje kwraa.

      Daa afi kɛ eshɛ latsaa be mli lɛ, Odasefoi lɛ baa wɔmaŋ lɛ mli shikome ni amɛbahaa mi woji babaoo ni makane. Shishinumɔ ni miyɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ ahe lɛ tee hiɛ fiofio, shi mikã he mitee Orthodɔks Sɔlemɔ lɛ lolo. Shi, Deliverance wolo lɛ bafee tsakemɔ be ko kɛha mi. Etsɔɔ sɔrɔtofeemɔ ni yɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kɛ Satan nɔ lɛ teŋ lɛ mli faŋŋ. Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛyaa lɛ, mibɔi Biblia lɛ kɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ wolo fɛɛ wolo ni minine baashɛ nɔ lɛ kasemɔ daa agbɛnɛ. Akɛni atsĩ Yehowa Odasefoi anitsumɔ naa yɛ Greece hewɔ lɛ, mikaseɔ nii nyɔɔŋ mli yɛ teemɔŋ. Shi kɛlɛ, miyɛ nɔ ni mikaseɔ lɛ he miishɛɛ aahu akɛ mikɛ mɔ fɛɛ mɔ gbaa he sane ni minyɛɛɛ matsĩ mihe naa. Etsɛɛɛ tsɔ̃ kɛkɛ ni polisifoi lɛ bajie amɛhiɛ amɛká mi, ni amɛbaa miŋɔɔ daa, shwane kɛ nyɔɔŋ mli fɛɛ, be fɛɛ be kɛkɛ akɛ amɛba amɛbaakwɛ akɛ miyɛ woji komɛi lo.

      Yɛ 1936 mli lɛ, mitee kpee ko nɔ ni ji klɛŋklɛŋ nɔ, shitooi 75 jɛkɛmɔ yɛ Iráklion. Mina miishɛɛ waa akɛ mikɛ Odasefoi lɛ kpe. Amɛteŋ mɛi babaoo ji mɛi ni baa amɛhe shi waa, okwaafoi titri ji amɛ, shi amɛye amɛbua kɛma nɔ mi amɛha mi akɛ anɔkwale lɛ nɛ. Mijɔɔ mihe nɔ miha Yehowa yɛ jɛmɛ yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ.

      Mibaptisimɔ lɛ ji nifeemɔ ko ni mihiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ. Gbi ko gbɛkɛ yɛ 1938 mli lɛ, Nyɛminuu Lionoudakis hã mikɛ mɛi ni mikɛkaseɔ Biblia lɛ ateŋ mɛi enyɔ fata ehe kɛtsɔ duŋ kpii mli kɛtee ŋshɔ lɛ naa. Kɛkɛ ni esɔle, ni no sɛɛ lɛ ekɛ wɔ wo nu lɛ mli.

      Amɔ Mi

      Beni mije kpo kɛtee shiɛmɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, saji komɛi ba, kɛji mawie he kuku kɛkɛ. Mikɛ minaanyo ko ni mikɛ lɛ tee skul ni ebatsɔ̃ osɔfo lɛ kpe, ni mikɛ lɛ susu saji ahe jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Shi sɛɛ mli lɛ, etsɔɔ mli akɛ yɛ fãmɔ ni osɔfonukpa lɛ kɛha lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, esa akɛ eha amɔ mi. Beni wɔmɛɔ yɛ maŋ onukpa lɛ ɔfis ni polisifoi lɛ ajɛ akrowa ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ kɛba lɛ, mɛi babaoo babua amɛhe naa yɛ agbo lɛ naa. No hewɔ lɛ, mikɔ Hela Kpaŋmɔ Hee ni yɔɔ ɔfis lɛ ni mibɔi amɛ maŋshiɛmɔ ni damɔ Mateo yitso 24 lɛ nɔ lɛ hamɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, kulɛ gbɔmɛi lɛ sumɔɔɔ ni amɛbo toi, shi minaanyo ni etsɔ̃ osɔfo lɛ kɛ ehe wo mli. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛhaa ni ewiea, wɔ-Biblia lɛ ehiɛ lɛ.” Minyɛ miwie ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fã. Enɛ hewɔ lɛ, mi-klɛŋklɛŋ gbi yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ bafee be hu ni mikɛha mi-klɛŋklɛŋ maŋshiɛmɔ. Akɛni polisifoi lɛ ebashɛko shi lolo beni migbe naa lɛ hewɔ lɛ, maŋ onukpa lɛ kɛ osɔfo lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha hii komɛi anyɛ minɔ ni majo foi kɛshĩ maŋ lɛ mli. Beni mishɛ he ni gbɛjegbɛ lɛ gbaa afã yɛ klɛŋklɛŋ lɛ, agbɛnɛ mibɔi foijee waa bɔ ni manyɛ koni tɛi ni amɛfɔ̃ɔ lɛ akasa mihe.

      Enɔ jetsɛremɔ lɛ, polisifoi enyɔ, ni osɔfonukpa lɛ fata amɛhe, bamɔ mi yɛ nitsumɔ he. Ní wɔtee polisifoi anitsumɔ he lɛ, minyɛ mijɛ Biblia lɛ mli miye amɛ odase, shi akɛni osɔfonukpa lɛ kadimɔ ni abiɔ yɛ mla naa lɛ eko bɛ mi-Biblia kasemɔ woji lɛ amli hewɔ lɛ, afolɔ minaa akɛ miishiɛ kɛmiitsake mɛi ahemɔkɛyeli ni miija woji ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ. Aŋmɛɛ mihe kɛyashi be mli ni abaaye sane lɛ.

      Abɔi mi kojomɔ yɛ nyɔŋ kome sɛɛ. Yɛ mihefãmɔ lɛ mli lɛ, miwie faŋŋ akɛ jeee nɔ ko nɔ ko mifeɔ, fe miiye fãmɔ ni Kristo kɛha akɛ ashiɛ lɛ nɔ kɛkɛ. (Mateo 28:19, 20) Kɛkɛ ni kojolɔ lɛ kɛ fɛoyeli ha mi hetoo akɛ: “Mibi, Mɔ ni kɛ nakai fãmɔ lɛ ha lɛ, asɛŋ lɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, mibɛ hegbɛ akɛ mikɛ toigbalamɔ ni tamɔ nakai baa onɔ.” Shi, obalanyo mlalelɔ ko ni mileee lɛ, te shi edamɔ shi ni efã mihe, ni ewie akɛ akɛni Komunism kɛ Nyɔŋmɔ ni aheee ayeee akɛ eyɛ lɛ efa babaoo hewɔ lɛ, esa akɛ kulɛ eŋɔɔ kojomɔ he lɛ naa waa akɛ obalahii yɛ ni amɛfee klalo akɛ amɛbaafã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he. Kɛkɛ ni eba ni ekɛ miishɛɛ bajuro mi yɛ nɔ ni miŋma ni mikɛfãa mihe, ni akɛwo miwoji amli lɛ he. Mihe miishɛɛ sɔŋŋ ni ená, akɛni midako kwraa lɛ hewɔ lɛ, ewie akɛ ebaafã mihe ni eheŋ mi shika. Yɛ nɔ najiaŋ ni abaawo mi tsuŋ, kɛ hooo lɛ nyɔji etɛ lɛ, abu mi fɔ akɛ abaawo mi tsuŋ gbii nyɔŋma pɛ, ni agbe mi shika gbele drachma 300 hu. Shitee-kɛ-woo nɛɛ wo mifai shi ni mitswa akɛ masɔmɔ Yehowa, ni mafã anɔkwale lɛ he lɛ mli hewalɛ waa.

      Be kroko hu ni amɔ mi lɛ, kojolɔ lɛ kadi bɔ ni mitsɛɔ Biblia ŋmalɛi yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ lɛ. Ekɛɛ osɔfonukpa lɛ akɛ eshĩ e-ɔfis lɛ ni eya, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Otsu ogbɛfaŋnɔ. Nɔ ni sa lɛ, mafee lɛ.” Kɛkɛ ni ekɔ e-Biblia lɛ, ni wɔgba Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane aahu nakai shwane lɛ fɛɛ. Saji ni ba nɛɛ wo mi hewalɛ ni mitee nɔ aahu yɛ jaramɔ shihilɛi lɛ fɛɛ sɛɛ.

      Gbele Fɔbuu

      Yɛ 1940 mli lɛ, ahala mi kɛha asraafoi anitsumɔ, ni miŋma wolo ni mikɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni minyɛŋ makpɛlɛ nɔ ni akɛ mi afata he lɛ mli. Gbii enyɔ sɛɛ lɛ, polisifoi mɔ mi ni amɛyi mi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Akɛ mi tee ta lɛ naa diɛŋtsɛ yɛ Albania, ni ayakojo mi yɛ asraafoi akojomɔ he, yɛ kpɛlɛmɔ ni mikpɛlɛɛɛ ni miwuɔ ta lɛ hewɔ. Asraafoi onukpai lɛ kɛɛ mi akɛ jeee le ni amɛaale akɛ misane ja loo ejaaa ji nɔ ni gbaa amɛnaa lɛ, shi moŋ nɔ̃ hewalɛ ni mi-nɔkwɛmɔ nɔ lɛ baana yɛ asraafoi lɛ anɔ. Abu mi gbele fɔ, shi yɛ mla naa tɔmɔ ko hewɔ lɛ, mibana heyeli kpele, ni ji akɛ atse fɔbuu kojomɔ nɛɛ nɔ kɛba afii nyɔŋma tsuŋwoo kɛ nitsumɔ dɛŋdɛŋ. Miye mishihilɛ mli nyɔji fioo ni nyiɛ sɛɛ lɛ, yɛ asraafoi atsuŋwoo he ko yɛ Greece, yɛ shihilɛi ni mli wa waa shishi, ni minuɔ gbɔmɔtsoŋ piŋmɔ ni mihi mli lɛ he lolo.

      Shi kɛlɛ, tsuŋwoo etsĩii minaa ni mikashiɛ. Dabi kwraa! Sanegbaai ashishijee yɛ mlɛo kwraa, ejaakɛ mɛi pii sumɔɔ ni amɛle nɔ hewɔ ni maŋnyo folo yɔɔ asraafoi atsuŋwoo he lɛ. Sanegbaai nɛɛ ekome ni mikɛ obalanyo anɔkwafo ko ná lɛ batsɔ Biblia mli nikasemɔ yɛ tsuŋwoo he lɛ. Afii 38 sɛɛ lɛ, mikɛ nuu nɛɛ kpe ekoŋŋ yɛ kpee ko shishi. Ekpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ, ni eesɔmɔ akɛ asafo nɔkwɛlɔ yɛ Lefkás ŋshɔkpɔ lɛ nɔ.

      Beni Hitler asraafoi batutua Yugoslavia yɛ 1941 mli lɛ, ajie wɔ kɛtee wuoyigbɛ shɔŋŋ kɛtee tsuŋwoo he ko yɛ Preveza. Beni wɔfãa gbɛ kɛyaa jɛmɛ lɛ, German kɔɔyɔŋ lɛji ni tswiaa okpɛlɛmii batutua wɔ kuu lɛ, ni wɔ gbokɛlɛfoi lɛ, ahãaa wɔ niyenii ko kwraa. Beni bodobodo bibioo ni mihiɛ lɛ tã lɛ, misɔle miha Nyɔŋmɔ akɛ: “Kɛ eji osuɔmɔnaa nii akɛ hɔmɔ aye mi aahu ni magbo, yɛ be mli ni ohere miyiwala kɛjɛ gbele fɔbuu mli lɛ sɛɛ lɛ, no lɛ hã afee osuɔmɔnaa nii.”

      Enɔ jetsɛremɔ lɛ, asraafonyo nukpa ko tsɛ mi kɛtee afã beni atsɛɔ wɔ gbɛi lɛ, ni beni ena ele he ni mijɛ, mɛi ni ji mifɔlɔi, kɛ nɔ hewɔ ni awo mi tsuŋ lɛ, ekɛɛ mi akɛ minyiɛ esɛɛ. Kɛkɛ ni ekɛ mi tee asraafoi onukpai aniyeli he lɛ yɛ maŋ lɛ mli, ni etsɔɔ mi okpɔlɔ ni akɛ bodobodo, keesui, kɛ tooloo ni ashã emã nɔ akɛ miyata he ni miye bɔ ni manyɛ. Shi mikɛɛ lɛ akɛ, akɛni gbokɛlɛfoi krokomɛi 60 lɛ bɛ nɔ ko kwraa ni amɛbaaye hewɔ lɛ, mihenilee eŋmɛŋ mi gbɛ ni maye. Asraafonyo nukpa lɛ jie naa akɛ: “Minyɛŋ malɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ! Otsɛ fee mi ejurɔ waa diɛŋtsɛ. Jeŋba he gbɛnaa nii kã minɔ yɛ ogbɛfaŋ, shi jeee yɛ mɛi krokomɛi lɛ agbɛfaŋ.” Ni miha hetoo akɛ: “Kɛ nakai lɛ, maku misɛɛ maya kɛkɛ mɔ.” Kɛkɛ ni ejwɛŋ fioo, ni no sɛɛ lɛ ekɛ baagi agbo ko ha mi akɛ mikɛ niyenii pii awo mli bɔ ni manyɛ.

      Ni miku misɛɛ kɛtee tsuŋwoo he lɛ, mikɛ baagi lɛ ma shi ni mikɛɛ: “Owulai, naa, nyɛnii nɛ.” Nɔ ko ni ba trukaa ji akɛ, gbɛkɛ ni tsɔ̃ hiɛ lɛ mli lɛ, afolɔ minaa akɛ mihewɔ gbokɛlɛfoi krokomɛi lɛ naa amanehulu lɛ, ejaakɛ mifataaa amɛhe yɛ sɔlemɔ ni amɛsɔleɔ amɛhaa Obalayoo Fro Maria lɛ mli. Shi, Komunistnyo ko fã mihe. Agbɛnɛ beni ena niyenii lɛ, ekɛɛ mɛi krokomɛi lɛ akɛ: “Nɛgbɛ nyɛ ‘Obalayoo Fro Maria’ lɛ yɔɔ? Nyɛwie akɛ wɔbaagboi yɛ nuu nɛɛ hewɔ, shi kɛlɛ, lɛ ji mɔ ni eyana niyenii ebaha wɔ nɛɛ.” Kɛkɛ ni etsɔ̃ ehiɛ eha mi ni ekɛɛ: “Emmanuel! Ba ni obasɔle kɛjɔɔ nɔ.”

      No sɛɛ etsɛɛɛ tsɔ̃ lɛ, German asraafoi ni baa lɛ ha gbokɛlɛfoi anɔkwɛlɔi lɛ jo foi, ni gbokɛlɛfoi lɛ hu nyɛ amɛjo foi. Mitee Patra miyatao Odasefoi krokomɛi dani no sɛɛ lɛ, mitsa nɔ kɛtee Athens yɛ May 1941 naagbee gbɛ. Ni miyashɛ jɛmɛ lɛ, mina atadei kɛ aspaaterei, ni no mli ji be ni mikɛju mihe klɛŋklɛŋ yɛ nɔ ni fe afi mli. Beni asraafoi lɛ yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ fɛɛ lɛ, Germanbii lɛ wáa mi be fɛɛ be kɛji minyiɛ shiɛmɔ nɔ, shi amɛmɔɔɔ mi. Amɛteŋ mɔ kome kɛɛ mi akɛ: “Yɛ Germany lɛ, wɔtswaa Yehowa Odasefoi atu. Shi biɛ nɛɛ lɛ, wɔna ni kulɛ wɔhenyɛlɔi fɛɛ ji Odasefoi!”

      Ta lɛ Sɛɛ Nitsumɔi

      Oookɛɛ benɛ ta ni awuu yɛ Greece lɛ faaa lolo, kɛkɛ ni maŋ ta fɛ yɛ maŋ lɛ mli kɛjɛ 1946 kɛyashi 1949, ni eha mɛi akpei abɔ gboi. Ehe bahia ni nyɛmimɛi lɛ ana hewalɛwoo waa koni amɛya nɔ amɛhe awa yɛ be mli ni anyɛɔ amɔ̃ɔ mɔ yɛ kpeeiyaa folo kɛkɛ po hewɔ lɛ. Abu nyɛmimɛi hii babaoo gbele fɔ yɛ amɛhe ni amɛkɛwooo maŋ ta lɛ mli lɛ hewɔ. Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi pii bo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ toi, ni wɔbaptisiɔ mɔ kome loo mɛi enyɔ daa otsi. Beni shɛɔ 1947 mli lɛ, mibɔi nitsumɔ yɛ Asafo lɛ nitsumɔ hei ni yɔɔ Athens lɛ shwane, ni miyasaraa asafoi lɛ gbɛkɛ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ.

      Yɛ 1948 mli lɛ, mina miishɛɛ waa akɛ afɔ̃ mi nine akɛ miba Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ, yɛ United States. Shi no mli lɛ naagba ko yɛ. Akɛni awo mi tsuŋ dã hewɔ lɛ, minyɛɛɛ mana gbɛfaa he gbɛŋmɛɛ wolo. Shi, mɛi ni mikɛ amɛ kaseɔ Biblia lɛ ateŋ mɔ kome naanyo ji asraafonyo onukpa ko. Kɛtsɔ nikaselɔ nɛɛ yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, minine shɛ mi-gbɛfaa he gbɛŋmɛɛ wolo lɛ nɔ yɛ otsii fioo sɛɛ. Shi mihao waa, ejaakɛ beni eshwɛ fioo ni maya lɛ, amɔ̃ mi ekoŋŋ akɛ mikɛ Buu-Mɔɔ miiha mɛi. Polisifonyo ko kɛ mi tee Polisifoi ni Kwɛɔ Maŋ Shweshweeshwe Feemɔ Nɔ lɛ anɔ onukpa ni yɔɔ Athens lɛ ŋɔɔ. Nɔ ni fee mi naakpɛɛ fe fɛɛ ji akɛ, eji minaanyo! Polisifonyo lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni emɔ̃ mi lɛ, ni ekɛ woji tɛtrɛbii babaoo ni ehiɛ lɛ hã lɛ. Minaanyo lɛ loo Buu-Mɔɔ woji tɛtrɛbii pii ni ebua naa yɛ ekpɔlɔ lɛ nɔ ni ekɛɛ mi akɛ: “Mibɛ ehee ni eba lɛ eko. Ani manyɛ makɔ enɛ?” Kwɛ bɔ ni mina miishɛɛ waa miha akɛ mina Yehowa nine yɛ saji ni tamɔ enɛɛmɛi amli!

      Gilead klas ni ji 16, yɛ 1950 mli lɛ, bafee niiashikpamɔ ni woɔ mɔ hewalɛ diɛŋtsɛ. Enaagbee lɛ, aha mi nitsumɔ yɛ Cyprus, ni etsɛɛɛ ni mina akɛ osɔfoi ashitee-kɛ-woo lɛ naa wa waa yɛ jɛmɛ hu taakɛ eji yɛ Greece lɛ. Bei pii lɛ, wɔkɛ gbɔmɛi babaoo ni eye jamɔ he sɛkɛ, ni Orthodɔks osɔfoi lɛ ewo amɛyiŋ koni amɛfee basabasa kpeɔ. Yɛ 1953 mli lɛ, ahaaa mi gbɛfaa wolo hee kɛha Cyprus dɔŋŋ, ni asaa aha mi nitsumɔ hee yɛ Istanbul, yɛ Turkey. Mi hi shi be kuku kɛkɛ yɛ biɛ hu. Maŋkwramɔŋ béi ni kã Turkey kɛ Greece teŋ lɛ tsɔɔ akɛ, yɛ yibii kpakpai ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ woɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ mashĩ ni miyatsu nii yɛ he kroko—Egypt.

      Beni miyɔɔ tsuŋwoo mli lɛ, Lala 55:7, 8 ba mijwɛŋmɔ mli. David wie yɛ jɛmɛ akɛ eeshwe ni ejo foi eyahi shia-ŋã nɔ. Misusuko he dã akɛ gbi ko lɛ, jɛmɛ tuuŋtu ji he ni mahi. Yɛ 1954 mli, beni mikɛ oketeke kɛ Nile faa hiɛ lɛlɛ efã gbɛ gbii babaoo kɛ tɔlɛ sɛɛ lɛ, yɛ naagbee lɛ, miyashɛ he ni miyaa lɛ—Khartoum, yɛ Sudan. Nɔ ni mitaoɔ mafee pɛ ji ni maju mihe ni mayawɔ. Shi mihiɛ kpa nɔ kwraa akɛ shwane fintii ni. Nu, ni yɔɔ nutoo nɔ mli yɛ tsu lɛ yiteŋ lɛ, shã miyiteŋ ni efee fala, ni eha mibu blema fai huyɛɛ ko aahu nyɔji babaoo kɛyashi beni fala lɛ gbo.

      Bei pii lɛ minuɔ he akɛ mihe efee shoo yɛ jɛmɛ, mikome pɛ yɛ Sahara lɛ teŋgbɛ, ni mikɛ asafo ni bɛŋkɛ mi fe fɛɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji shitooi akpe, shi Yehowa waje mi ni eha mi hewalɛ ni mikɛtee nɔ. Bei komɛi lɛ, hewalɛwoo lɛ jɛɔ hei ni mikpaaa gbɛ kwraa lɛ kɛbaa. Gbi ko lɛ mikɛ Khartoum Blema Nibii Atoohe lɛ nɔ onukpa lɛ kpe. Ekpɛlɛɔ susumɔi heei anɔ, ni mikɛ lɛ gba sane jogbaŋŋ. Beni ebaná ele akɛ Greeknyo ji mi lɛ, ebi mi akɛ ani mafee lɛ ejurɔ, ni mikɛ lɛ aya blema nibii atoohe lɛ ni miyatsɔɔ niŋmaai ni yɔɔ blema nibii komɛi ni ayana yɛ afii ohai ekpaa lɛ mli sɔlemɔtsu ko mli lɛ ahe lɛ shishi maha lɛ lo. Beni mikɛ ŋmɛlɛtswai enumɔ sɔŋŋ ehi tsu shishi nitoo he ni edɔ waa lɛ mli sɛɛ lɛ, mina plɛte ko ni aŋma Yehowa gbɛi, Tetragrammaton lɛ yɛ nɔ. Kwɛ miishɛɛ ni miná! Yɛ Europa lɛ, afɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ namɔ yɛ sɔlemɔtsui amli, shi efɔɔɔ kaa kwraa akɛ aaana yɛ Sahara shia-ŋã nɛɛ nɔ!

      Yɛ majimaji ateŋ kpee ni afee yɛ 1958 lɛ sɛɛ lɛ, aha mi nitsumɔ akɛ shikpɔŋ wulu nɔkwɛlɔ, ni miyasara nyɛmimɛi yɛ maji kɛ shikpɔŋkukuji 26 nɔ yɛ Boka Teŋgbɛ kɛ Boka Masɛigbɛ, kɛ Mediteranea kpokpai anɔ fɛɛ. Bei pii lɛ, mileee bɔ ni mafee maje jaramɔ shihilɛ ko mli, shi Yehowa tsɔ̃ɔ mi gbɛ ni mijeɔ mli shweshweeshwe.

      Mináa bɔ ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ kwɛɔ Odasefoi ni yɔɔ hei ni etse amɛhe banee yɛ maji komɛi amli lɛ jogbaŋŋ lɛ he miishɛɛ waa be fɛɛ be. Be ko lɛ, mikɛ nyɛmi nuu ko ni jɛ India, ni miitsu nii yɛ mu-tsaa he ko kpe. Efee faŋŋ akɛ lɛ pɛ ji Odasefonyo ni yɔɔ nakai maŋ lɛ mli fɛɛ. Ehiɛ woji ni yɔɔ wiemɔi sɔrɔtoi 18 mli yɛ ewoji adeka ko mli, ni ekɛhaa enanemɛi nitsulɔi lɛ. Yɛ maŋ nɛɛ mli po, he ni atsĩ maŋsɛɛ jamɔi fɛɛ anaa kwraa yɛ lɛ, wɔnyɛmi nuu lɛ hiɛ kpaaa egbɛnaa nii akɛ eshiɛ sanekpakpa lɛ etsɔɔ lɛ nɔ. Enanemɛi lɛ na he miishɛɛ waa akɛ atsu ejamɔ lɛ najiaŋdamɔlɔ kɛba koni ebasara lɛ.

      Yɛ afi 1959 mli lɛ, mitee Spain kɛ Portugal. Maji enyɔ nɛɛ fɛɛ yɛ asraafoi ayiwalɛ nɔyelii ashishi yɛ nakai beaŋ, ni atsĩ Yehowa Odasefoi anitsumɔ naa kwraa yɛ jɛmɛ. Yɛ nyɔŋ kome mli lɛ, minyɛ mikwɛ asafoŋ kpeei ni fa fe oha nɔ, ni miwo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ ni amɛnijiaŋ akaje wui yɛ jaramɔ shihilɛ ni amɛyɔɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ.

      Jeee Mikome Miyɔɔ Dɔŋŋ

      Mikɛ nɔ ni fe afii 20 sɔŋŋ etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli akɛ oshijafonyo, shi trukaa nɔŋŋ ni minu he akɛ bɔ ni mifãa gbɛ be fɛɛ be, ni mihiii hekome pɔtɛɛ lɛ, eje mitsine agbɛnɛ. Aaafee nɛkɛ beaŋ nɔŋŋ ni mikɛ Annie Bianucci, ni ji gbɛgbalɔ krɛdɛɛ ko yɛ Tunisia lɛ kpe. Wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ 1963 mli. Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa kɛ anɔkwale lɛ, bɔ ni etuu ehe eha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ bɔ ni ele nitsɔɔmɔ jogbaŋŋ, kɛ wiemɔi sɔrɔtoi ni enuɔ hu lɛ, bafee jɔɔmɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ kɛ kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ yɛ Afrika kooyigbɛ kɛ anaigbɛ, kɛ Italy hu.

      Yɛ August 1965 mli lɛ, aha mikɛ miŋa nitsumɔ yɛ Dakar, yɛ Senegal, ni mina hegbɛ mikɛto nitsumɔ he nine he gbɛjianɔ yɛ jɛmɛ. Senegal ji maŋ ko ni ehe gbɛi waa, yɛ jamɔ mli heyeli ni ehaa lɛ hewɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ jɛ maŋ nɔyelɔ Leopold Senghor, ni ji Afrika Maŋ nɔyelɔi fioo ni ŋmala woji amɛyaha Malawi Nɔyelɔ Banda, kɛfĩ Yehowa Odasefoi asɛɛ beni yiwaa ni naa wa waa yaa nɔ yɛ Malawi yɛ 1970 afii lɛ amli lɛ ateŋ mɔ kome.

      Yehowa Jɔɔmɔ Babaoo

      Yɛ 1951 mli, beni mishĩɔ Gilead kɛyaa Cyprus lɛ, mikɛ gbɛfãa baagi kpawo fã gbɛ lɛ. Beni mishĩɔ kɛyaa Turkey lɛ, mitse nɔ kɛba enumɔ. Shi akɛni mifãa gbɛ babaoo hewɔ lɛ, esa akɛ male jatsu ni tsiimɔ ji kilogram 20 (ŋsɛnii tɛi 44) pɛ ni aŋmɛɔ gbɛ ni ahiɛ, ni miwoji kɛ mitaip-raita “bi” lɛ fata he lɛ hiɛmɔ. Gbi ko lɛ mikɛɛ Nyɛminuu Knorr, ni no mli lɛ, lɛ ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ akɛ: “Obu mihe kɛjɛ heloonaa ninamɔ sɛɛdii mli. Ohã minyɛ mihĩ shi kɛ nibii ni tsiimɔ shɛɔ kilogram 20 pɛ, ni mimii eshɛ mihe waa yɛ he.” Minuuu he akɛ nibii pii ni mibɛ lɛ miiha nɔ ko miiŋmɛɛ mi.

      Minaagba titri yɛ migbɛfãai amli ji maji lɛ amli botemɔ kɛ jɛmɛ shimɔ. Gbi ko lɛ, nitsulɔi ni kwɛɔ gbɛfãlɔi ajatsui amli kɛha too woo lɛ ateŋ mɔ kome bɔi miwoji amligbɛlɛmɔ, yɛ shikpɔji ni atsĩ nitsumɔ lɛ naa yɛ lɛ eko nɔ. Enɛ bafee oshara kɛha Odasefoi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ, no hewɔ lɛ, mijie wolo ko ni miŋa ŋma mi lɛ kɛjɛ mikootu lɛ mli ni mikɛɛ nuu ni kwɛɔ minibii amli lɛ akɛ: “Mina akɛ osumɔɔ mɛi awoji kanemɔ. Ani obaasumɔ ni okane wolo ni miŋa ŋma mi nɛɛ, ni fataaa woji lɛ ahe lɛ?” Ehiɛ gbo, ni ekpa mi fai ni eha mitee.

      Kɛjɛ 1982 kɛbaa nɛɛ, mikɛ miŋa miisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Nice, yɛ France wuoyigbɛ. Migbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni nɔ egbɔ lɛ hewɔ lɛ, minyɛɛɛ matsu babaoo tamɔ bɔ ni mifeɔ tsutsu lɛ dɔŋŋ. Shi no etsɔɔɔ akɛ wɔmiishɛɛ lɛ nɔ egbɔ. Wɔna akɛ ‘wɔmɔdɛŋbɔɔ lɛ efeee yaka.’ (1 Korintobii 15:58) Minaa miishɛɛ waa akɛ minaa mɛi babaoo ni mina hegbɛ mikɛ amɛ kase nii yɛ afii abɔ ni ho lɛ amli, kɛ miweku lɛ mlibii hu ni fa fe 40 ni amɛkɛ anɔkwayeli miisɔmɔ Yehowa.

      Mishwaaa mihe yɛ nibii ni mikɛsha afɔle yɛ mishihilɛ ni ‘mikɛtee hei’ lɛ mli lɛ he kɔkɔɔkɔ. Ejaakɛ, yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nibii ni wɔkɛsha afɔle lɛ eko kwraa bɛ ni abaanyɛ akɛto nɔ ni Yehowa kɛ e-Bi, Kristo Yesu efee amɛha wɔ lɛ he. Kɛ miku sɛɛ misusu afii 60 ni eho ni mikɛle anɔkwale lɛ he lɛ, manyɛ makɛɛ akɛ Yehowa ejɔɔ mi waa diɛŋtsɛ. Taakɛ Abɛi 10:22 kɛɔ lɛ, “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ.”

      Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa ‘mlihilɛ hi fe wala.’ (Lala 63:4) Beni gbɔlɛ mli naagbai lɛ yaa nɔ efaa babaoo lɛ, mitsĩɔ lalatsɛ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ lɛ wiemɔi nɛɛ atã yɛ misɔlemɔi amli be fɛɛ be akɛ: “Yehowa, bo abo mibaa; kaahã mihiɛ miigbo gbi ko gbi ko! Ejaakɛ bo, Nuntsɔ Yehowa, ji mihiɛnɔkamɔ, bo onɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ kɛjɛ mibalahiiaŋ. Nyɔŋmɔ, otsɔɔ mi nii kɛjɛ mibalahiiaŋ, ni miijaje onaakpɛɛ nitsumɔi lɛ kɛbashi ŋmɛnɛ. Kɛ migbɔ mije waŋ tete lɛ, Naa-nyɔŋmɔ, kaakwa mi.”—Lala 71:1, 5, 17, 18.

      [Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

      Mikɛ miŋa, Annie, ŋmɛnɛ

  • “Nikeenii ni Yɔɔ Naakpɛɛ ni Jɛ Yehowa Dɛŋ”
    Buu-Mɔɔ—1996 | November 1
    • “Nikeenii ni Yɔɔ Naakpɛɛ ni Jɛ Yehowa Dɛŋ”

      MAY 1, 1996, Buu-Mɔɔ lɛ hiɛ saneyitsei ni wieɔ Kristofoi ahe ni amɛkɛwooo maŋ saji amli kɛ bɔ ni esa akɛ wɔha gbɛnaa nii ni jwere wɔnɔ yɛ Yehowa kɛ “Kaisare” gbɛfaŋ lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ lɛ he jogbaŋŋ. (Mateo 22:21) Ánu hiɛsɔɔ wiemɔi babaoo yɛ nɛkɛ saji ni aŋmala nɛɛ ahe. Amɛteŋ ekome ji wolo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, ni Odasefonyo ko ni jɛ Greece lɛ ŋma emaje Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ.

      “Miitao matsɔɔ shidaa kpele ni mikɛhaa nyɛ fɛɛ, suɔmɔ nyɛmimɛi, yɛ bɔ ni nyɛkwɛɔ wɔ jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ lɛ he. Akɛni miye afii nɛɛhu yɛ tsuŋwoo he yɛ mi-Kristofoi ahemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, mihiɛ sɔɔ susumɔi kpakpai ni yɔɔ May 1, 1996 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ waa diɛŋtsɛ. (Yesaia 2:4) Nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ ni jɛ Yehowa dɛŋ nɛ.—Yakobo 1:17.

      “Beni mikaneɔ saji nɛɛ kɛ miishɛɛ lɛ, eha mikai wiemɔ ko ni aŋma yɛ Buu-Mɔɔ ko ni etsɔ̃ hiɛ lɛ mli (August 1, 1994, baafa 14) lɛ: ‘Eyɛ faŋŋ akɛ, hiɛshikamɔ ji su ko ni jara wa waa, ni tsirɛɔ wɔ ni wɔsumɔ Yehowa babaoo.’ Hɛɛ, nyɛmimɛi, miida Yehowa shi akɛ mifata esafo ni yɔɔ mlihilɛ kɛ suɔmɔ, ni jieɔ enilee kpo faŋŋ lɛ he.—Yakobo 3:17.

      “Anyá la-kpɛmɔ babaoo ni yɔɔ May 1 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ he kɛ miishɛɛ yɛ Greece maŋ nɛɛ mli, titri lɛ mɛi ni kɛ afii babaoo ehi tsuŋwoo he aloo amɛkã he amɛyɛ tsuŋwoo hei lolo yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ. Nyɛyiwaladɔŋŋ shikome ekoŋŋ. Eba akɛ Yehowa kɛ emumɔ lɛ aaawo nyɛ hewalɛ ni nyɛya nɔ nyɛha wɔ mumɔŋ niyenii kpakpai yɛ nɛkɛ jaramɔ bei nɛɛ amli.”

Ga Woji (1980-2025)
Shi Mli
Botemɔ Mli
  • Ga
  • Kɛmaje
  • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
  • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
  • Mlai Ni Yɔɔ He
  • Ohe Saji
  • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
  • JW.ORG
  • Botemɔ Mli
Kɛmaje