Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 8/1 bf. 20-25
  • Mikɛ Tsuishiŋmɛɛ Mɛ Yehowa Kɛjɛ Mibalahiaŋ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mikɛ Tsuishiŋmɛɛ Mɛ Yehowa Kɛjɛ Mibalahiaŋ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Atsɔse Mi Koni Mikɛ Mihe Afɔ̃ Yehowa Nɔ
  • Yiwaa lɛ Mli Wo Wu
  • Mumɔŋ Nitsumɔ ni Akɛ Ekãa Tsu yɛ Be Kukuoo Mli
  • Yelikɛbuamɔ ni Jɛ Mimumɔŋ Nyɛmimɛi Adɛŋ
  • Yehowa Hereɔ Etsuji Anɔkwafoi Ayiwala
  • Mɛni Manyɛ Maŋɔto Yehowa Najiaŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • He Ni Akɛfɔɔ Yehowa Suɔmɔ Kwɛmɔ Lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Nɔ ni Fe Afii 50 ni ‘Mikɛtee Hei’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Mɔdɛŋ Ni Wɔbɔ Koni wɔfi Shi Shiŋŋ Yɛ Hemɔkɛyeli Lɛ Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 8/1 bf. 20-25

Mikɛ Tsuishiŋmɛɛ Mɛ Yehowa Kɛjɛ Mibalahiaŋ

TAAKƐ RUDOLF GRAICHEN GBA

Taakɛ sarawa gbamɔ baa trukaa lɛ, oshara ba miweku lɛ nɔ beni miye afii 12 pɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, awo mitsɛ tsũŋ. No sɛɛ lɛ, amɔ̃ mi kɛ minyɛmi yoo lɛ ekãa naa kɛshi shia ni akɛ wɔ tee koni wɔkɛ gbɔi ayahi shi. Sɛɛ mli lɛ, Gestapobii lɛ mɔ̃ mi kɛ minyɛ. Awo mi tsũŋ, shi lɛ lɛ eyaje gbokɛlɛfoi ansaraŋ.

NAKAI nibii ni tsara nɔ kɛba lɛ kadi yiwalɛ be ni piŋɔ mɔ ni ba minɔ yɛ mibalahiaŋ lɛ shishijee akɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome. Nazi Gestapobii yiwalɔi lɛ kɛ agbɛnɛ East German Stasibii lɛ bɔ mɔdɛŋ koni amɛku emuuyeli ni mihiɛ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli. Amrɔ nɛɛ, yɛ sɔɔmɔ henɔjɔɔmɔ afii 50 kɛha lɛ lɛ sɛɛ lɛ, manyɛ makɛɛ taakɛ lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Amɛgba minaa aahu kɛjɛ mibalahiaŋ, shi kɛlɛ amɛnyɛɛɛ mi.” (Lala 129:2) Kwɛ bɔ ni midaa Yehowa shi!

Afɔ mi June 2, 1925, yɛ Lucka maŋ bibioo ni bɛŋkɛ Leipzig, Germany lɛ mli. Mifɔlɔi, Alfred kɛ Teresa yɔse Biblia mli anɔkwale ni jijeɔ lɛ yɛ Biblia Kaselɔi, taakɛ ale Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ awoji amli dani afɔ mi po. Mikaiɔ ni daa gbi lɛ miikwɛ Biblia mli saji ahe mfonirii ni tsotsoro gbogboi lɛ ahe yɛ wɔshia lɛ. Mfoniri kome tsɔɔ klaŋ kɛ gwantɛŋbi, abotiabi kɛ kootsɛ, tsinabi kɛ jata—ni fɛɛ yɛ toiŋjɔlɛ, ni gbekɛ bibioo ko miikpala amɛ. (Yesaia 11:6-9) Nakai mfonirii lɛ na mijwɛŋmɔ nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ.

Be fɛɛ be ni hegbɛ aaaba lɛ, mifɔlɔi haa mifataa amɛhe yɛ asafo lɛ nitsumɔi amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ February 1933 mli lɛ, gbii fioo ko sɛɛ beni Hitler ená nɔyeli hewalɛ lɛ, ajie “Photo-Drama of Creation”—kɛ ehe slide, sini, kɛ wiemɔi ni amɔmɔ yɛ kpai anɔ lɛ—atsɔɔ yɛ wɔmaŋ bibioo lɛ mli. Kwɛ miishɛɛ ni mina nɛkɛ, ákɛ gbekɛ nuu fioo ni eye afii kpawo pɛ lɛ, mita tsɔne ni ahako sɛɛ lɛ eko sɛɛ kɛmiifo shi yɛ maŋ lɛ mli akɛ adafitswaa kɛha “Photo-Drama” lɛ jiemɔ he shifoo lɛ fã! Yɛ enɛ kɛ shihilɛi krokomɛi amli lɛ, nyɛmimɛi lɛ ha minu he akɛ mɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ asafo lɛ mli, ní afii fioo ni miye lɛ kɔɔɔ he eko. No hewɔ lɛ, kɛjɛ migbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ, Yehowa tsɔɔ mi nii ni e-Wiemɔ lɛ ná minɔ hewalɛ.

Atsɔse Mi Koni Mikɛ Mihe Afɔ̃ Yehowa Nɔ

Akɛni Kristofoi kɛ amɛhe wooo maŋkwramɔ mli kwraa hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe wooo Nazi maŋkwramɔŋ saji amli. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yɛ 1933 mli lɛ, Nazibii lɛ wo mla ni tsiɔ wɔ shiɛmɔ yaa, kpeeiyaa, kɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ Biblia kasemɔ woji ni wɔkaneɔ lɛ naa po. Yɛ September 1937 mli lɛ, Gestapobii lɛ mɔ̃mɔ nyɛmimɛi fɛɛ ni yɔɔ wɔ asafo lɛ mli lɛ, ní mitsɛ fata he. No ha miwerɛ ho mihe waa. Awo mitsɛ tsũŋ afii enumɔ.

Nibii amli bawa waa kɛha wɔ yɛ shia. Shi oya nɔŋŋ ni wɔbakase bɔ ni wɔkɛ wɔhe aaafɔ̃ Yehowa nɔ. Gbi ko beni mijɛɔ skul mibaa shia lɛ, minyɛ miikane Buu-Mɔɔ lɛ. Eetao koni ehoo shwane niyenii fioo ko eha mi, no hewɔ lɛ ekɛ wolo tɛtrɛɛ lɛ fɔ̃ kɔba bibioo ko nɔ. Yɛ shwane niyeli lɛ sɛɛ, beni wɔjieɔ plɛtei lɛ kɛyaa lɛ, wɔnu ni aashi shinaa lɛ waa. Polisifonyo ni miitao ekwɛ wɔshia lɛ mli akɛ eeena Biblia he woji lo lɛ ji mɔ lɛ. Mitsui fã waa.

No mli lɛ, jeŋ edɔ fe daa nɛɛ. No hewɔ lɛ, nɔ klɛŋklɛŋ ni polisifonyo lɛ fee ji akɛ ejie efai lɛ ni ekɛfɔ okpɔlɔ ko nɔ. Kɛkɛ ni etee nɔ ebɔi shia lɛ mlitaomɔ. Be mli ni ekwɛɔ okpɔlɔ lɛ shishi lɛ, efai lɛ fee tamɔ nɔ ni eekpa egbee shi. No hewɔ lɛ, oya nɔŋŋ ni minyɛ mɔ̃ fai lɛ mli, ni ekɛfɔ kɔba lɛ nɔ yɛ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ tuuŋtu! Polisifonyo lɛ taoɔ tsũ lɛ mli fɛɛ fitsofitso, shi enaaa wolo ko. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebaaa ejwɛŋmɔ mli akɛ eeekwɛ efai lɛ shishi. Beni eshɛ be ni ebaashi kɛya lɛ, ekpa minyɛ fai blɛoo yɛ be mli ni etsɔɔ esɛɛ ekɔɔ efai lɛ. Kwɛ miishɛɛ ni mina nɛkɛ!

Niiashikpamɔi ni tamɔ nakai saa mi kɛha kaai ni mli wawai babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ skul lɛ anyɛ minɔ koni mikɛ mihe abɔ Hitler Obalahii akuu lɛ, nɔ mli ni atsɔseɔ gbekɛbii yɛ asraafoi ahe nibii amli, ni atsɔɔ amɛ Nazi jeŋ nilee tsɔɔmɔi yɛ lɛ. Tsɔɔlɔi lɛ ekomɛi kɛfee oti ni ma amɛhiɛ akɛ amɛaaha skulbii lɛ oha mlijaa 100 kɛ amɛhe awo mli. Ekolɛ mitsɔɔlɔ, Herr Schneider nu he akɛ enine enyɛ shi kwraa ejaakɛ nɔ ni tamɔɔɔ tsɔɔlɔi krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ skul lɛ, eskulbii lɛ ateŋ mɔ kome kɛ ehe wooo mli ni baaha ena oha mlijaa 100 lɛ. Mi ji nakai skulnyo lɛ.

Gbi ko lɛ, Herr Schneider tswa adafi etsɔɔ klasbii lɛ fɛɛ akɛ: “Gbekɛbii hii, wɔklas lɛ baaya shisharamɔ wɔ.” Mɔ fɛɛ mɔ nya susumɔ lɛ he. Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ awoa e-Hitler Obalahii atadei lɛ, koni kɛ wɔmiishi ako kɛmiinyiɛ gbɛ̀i lɛ anɔ lɛ, mɛi fɛɛ aanyɛ ana akɛ Hilter gbekɛbii hii ni baa amɛjeŋ jogbaŋŋ ji nyɛ.” Enɔ jetsɛremɔ leebi lɛ, gbekɛbii hii lɛ fɛɛ wo amɛtadei lɛ kɛba, ja mi pɛ. Tsɔɔlɔ lɛ tsɛ mi kɛtee klas lɛ hiɛ ni ebi mi akɛ: “Kwɛmɔ gbekɛbii hii krokomɛi lɛ ahewɔ kɛkpe ni okwɛ ohe.” Ekɛfata he akɛ: “Mile akɛ ohiafoi ji ofɔlɔi ni amɛnyɛŋ amɛhe atade amɛha bo, shi ha matsɔɔ bo nɔ ko.” Ekɛ miba ekpɔlɔ lɛ he, ni egbele adeka ko naa, ni ekɛɛ: “Miisumɔ ni mikɛ atade hee nɛɛ aha bo. Ani ebɛ fɛo?”

Masumɔ ni kulɛ magbo moŋ fe ni mawo Nazi atade. Beni mitsɔɔlɔ lɛ na akɛ mifeko mijwɛŋmɔ kwraa akɛ mawo lɛ, emli fu, ni klasbii lɛ fɛɛ wɔ miyi. Kɛkɛ ni ekɛ wɔ tee shisharamɔ lɛ, shi ebɔ mɔdɛŋ koni ehã matee mihe kɛtsɔ gbekɛbii hii krokomɛi fɛɛ ni wo amɛtadei lɛ ateŋ tuuŋtu ni eha minyiɛ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, gbɔmɛi pii baanyɛ ana mi akɛni esoro mi kwraa yɛ misklasbii lɛ ateŋ lɛ hewɔ. Mɔ fɛɛ mɔ le akɛ mifɔlɔi kɛ mi fɛɛ ji Yehowa Odasefoi. Miida Yehowa shi, yɛ mumɔŋ hewalɛ ni he hiaa ni ekɛha mi beni miji gbekɛ lɛ hewɔ.

Yiwaa lɛ Mli Wo Wu

Gbi ko yɛ 1938 mra be mli lɛ, abaŋɔ mi kɛ minyɛmi yoo lɛ kɛjɛ skul, ni akɛ wɔ wo polisifoi atsɔne bibioo ko mli kɛtee skul ni atsakeɔ gbekɛbii fɔji yɛ mli lɛ yɛ Stadtroda, aaafee kilomitai 80 jɛkɛmɔ. Mɛni hewɔ? Kojomɔhei lɛ ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaajie wɔ kɛjɛ wɔfɔlɔi ahewalɛ shishi koni amɛyatsɔmɔ wɔ Nazi gbekɛbii. Etsɛɛɛ tsɔ̃ ni skul lɛ nɔkwɛlɔ lɛ yɔse akɛ mi kɛ minyɛmi yoo lɛ buɔ mɔ ni wɔfeɔ toiboo, eyɛ mli akɛ wɔ yɛ shiŋŋ yɛ maŋkwramɔ ni wɔkɛ wɔhe wooo mli akɛ Kristofoi lɛ hewɔ. Nɔkwɛlɔ lɛ nya he aahu akɛ esumɔ koni lɛ diɛŋtsɛ ena minyɛ. Afee tsakemɔ, ni aŋmɛ minyɛ gbɛ koni ebasara wɔ. Minyɛmi yoo, minyɛ, kɛ mi ná miishɛɛ waa ni wɔda Yehowa shi akɛ eha wɔ hegbɛ koni wɔkpe kutuu kɛwowoo wɔhe hewalɛ gbi muu fɛɛ. Enɛ he miihia wɔ waa diɛŋtsɛ.

Wɔhi skul lɛ aaafee nyɔji ejwɛ. No sɛɛ lɛ akɛ wɔ tee koni wɔkɛ weku ko ayahi shi yɛ Pahna. Afã amɛ koni amɛtsĩ wɔnaa kɛjɛ wɔ wekumɛi ahe. Ahaaa minyɛ hegbɛ po koni ebasara wɔ. Kɛlɛ yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, enáa gbɛ ko nɔ etsɔɔ, ni enine shɛɔ wɔ nɔ. Minyɛ ŋɔ nɛkɛ hegbɛi ni ekaaa nɛɛ, ni ebɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni ekɛdũ faishitswaa akɛ wɔɔya nɔ wɔye Yehowa anɔkwa lɛ ewo wɔmli ni ekɔɔɔ he eko kaai kɛ shishilɛ ni eeeŋmɛ amɛ gbɛ.—1 Korintobii 10:13.

Ni kaai lɛ ba kɛ̃. Yɛ December 15, 1942 mli, beni miye afii 17 pɛ lɛ, Gestapobii lɛ ba mɔ̃ mi ni amɛkɛ mi yawo gbokɛlɛfoi atsũŋ yɛ Gera. Aaafee otsi sɛɛ lɛ, amɔ̃ minyɛ hu ni ebafata mihe yɛ tsũŋwoohe kome too lɛ nɔŋŋ mli. Akɛni gbekɛ ji mi lolo hewɔ lɛ, kojomɔhei lɛ nyɛɛɛ akojo mi. No hewɔ lɛ, mikɛ minyɛ hi gbokɛlɛfoi atsu lɛ mli nyɔji ekpaa yɛ be mli ni kojomɔhei lɛ mɛɔ ni maye afii 18 lɛ. Yɛ gbi nɔ ni miye afii 18 lɛ, akɛ minyɛ kɛ mi ba koni abakojo wɔ.

Dani mayɔse nɔ ni yaa nɔ lɛ, no mli lɛ agbe naa. Mileee kwraa akɛ minaŋ minyɛ dɔŋŋ. Naagbee nɔ ni mikaiɔ yɛ ehe nɔŋŋ ji, beni mina lɛ ni eta tso sɛi diŋ ko nɔ yɛ mimasɛi tuuŋtu yɛ kojomɔhe lɛ. Abu wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ fɔ. Akojo mi akɛ mahi tsũŋ afii ejwɛ ni minyɛ lɛ afi kɛ fã.

Yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ akɛ Yehowa Odasefoi akpei abɔ ewo tsũŋ kɛ nsarai amli. Shi kɛlɛ, akɛ mi tee tsũŋwoohe ko ni yɔɔ Stollberg, he ni mi pɛ ji Odasefonyo lɛ. Miye fe afi yɛ he ko ni awo mikome too tsũŋ yɛ jɛmɛ lɛ, ni kɛlɛ Yehowa kɛ mi yɛ. Suɔmɔ ni mina kɛha lɛ yɛ mibalahiaŋ lɛ ji nɔ ni ha miná mumɔŋ yibaamɔ.

Yɛ May 9, 1945 mli, beni mihi tsũŋwoo mli afii enyɔ kɛ fã sɛɛ lɛ, wɔ fɛɛ wɔ nine shɛ sanekpakpa nɔ—ta lɛ eba naagbee! Yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ ajie mi. Yɛ kilomitai 110 gbɛnyiɛmɔ mli lɛ, mibashɛ shia ni hela emɔ̃ mi yɛ tɔlɛ kɛ hɔmɔ hewɔ. Eŋɔ mi nyɔji abɔ dani miná hewalɛ ekoŋŋ.

Beni mibashɛ shia pɛ ni minu saji komɛi ni yɔɔ awerɛho waa diɛŋtsɛ. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ kɔɔ minyɛ he. Beni ehi tsũŋwoohe lɛ afi kɛ fã sɛɛ lɛ, Nazibii lɛ kɛɛ lɛ akɛ ekɛ enine awo wolo shishi akɛ eŋmɛɛ ehemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli lɛ he. Ekpoo enɛ feemɔ. No hewɔ lɛ, Gestapobii lɛ mɔ̃ lɛ kɛtee yei ayiwalɛ nsara mli yɛ Ravensbrück. Jɛmɛ ji he ni asara atiridii gbe lɛ yɛ, etsɛɛɛ tsɔ̃ ni ta lɛ sɛɛ fo. Eji Kristofonyo ni yɔɔ ekãa waa diɛŋtsɛ—tawulɔ ni nijiaŋ ejeee wui. Eba akɛ Yehowa aaakai lɛ yɛ mlihilɛ mli.

Agbɛnɛ sane yɛ ni kɔɔ minyɛmi nuu nukpa Werner, mɔ ni ejɔɔɔ ehe nɔ kwraa ehaaa Yehowa lɛ hu he. Ekɛ ehe bɔ German asraafoi lɛ ni agbe lɛ yɛ Russia. Mitsɛ? Ená eba shia, shi mɔbɔ sane ji akɛ, eji Odasefoi fioo ko ni kɛ amɛnine wo nakai wolo ni ehiii kwraa lɛ shishi, ni tsɔɔ akɛ amɛkwa amɛhemɔkɛyeli lɛ ateŋ mɔ kome. Beni mibana lɛ lɛ, etamɔ mɔ ko ni ehao ni ejwɛŋmɔ miigba enaa.—2 Petro 2:20.

Mumɔŋ Nitsumɔ ni Akɛ Ekãa Tsu yɛ Be Kukuoo Mli

Yɛ March 10, 1946 mli lɛ, mitee miklɛŋklɛŋ ta sɛɛ kpee yɛ Leipzig. Kwɛ miishɛɛ ni eji nɛkɛ beni atswa adafi akɛ abaafee baptisimɔ nakai gbi lɛ nɔŋŋ lɛ! Eyɛ mli akɛ mijɔɔ mi wala nɔ miha Yehowa afii babaoo kɛtsɔ hiɛ moŋ, shi enɛ ji klɛŋklɛŋ hegbɛ ni miná akɛ mikɛ aaabaptisi. Mihiɛ kpaŋ nakai gbi lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.

Yɛ March 1, 1947 mli, beni mitsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ nyɔŋ kome sɛɛ lɛ, afɔ̃ mi nine kɛtee Betel yɛ Magdeburg. Okpɛlɛmii efite Asafo lɛ nitsumɔhe tsũi lɛ fioo. Kwɛ hegbɛ ni eji nɛkɛ akɛ miye mibua yɛ esaamɔ lɛ mli! Nakai latsaabe lɛ sɛɛ lɛ, akɛ nitsumɔ wo midɛŋ akɛ miya Wittenberge maŋ lɛ mli akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ. Mikɛ ŋmɛlɛtswai fe 200 shiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ mitsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ nyɔji komɛi amli. Kwɛ miishɛɛ ni mina nɛkɛ akɛ miná heyeli ekoŋŋ—ta bɛ lɛ, yiwaa bɛ lɛ, tsũŋwoi bɛ!

Mɔbɔ sane ji akɛ, nakai heyeli lɛ sɛɛ etsɛɛɛ. Yɛ ta lɛ sɛɛ lɛ, aja Germany mli enyɔ, ni he ni mishihilɛhe lɛ yɔɔ lɛ yaje Komunistbii lɛ anɔyeli shishi. Yɛ September 1950 mli lɛ, East Germany teemɔŋ polisifoi lɛ ni ale amɛ akɛ Stasibii lɛ bɔi nyɛmimɛi lɛ mɔ̃ɔmɔ fiofio. Saji ni afolɔ afɔ̃ minɔ lɛ yɛ ŋmɔlɔ. Afolɔ minaa akɛ maŋ shikpálɔ ji mi kɛha Amerika nɔyeli lɛ. Amɛ kɛ mi tee Stasibii atsũŋwoohe ni ehiii fe fɛɛ ni yɔɔ maŋ lɛ mli yɛ Brandenburg.

Yelikɛbuamɔ ni Jɛ Mimumɔŋ Nyɛmimɛi Adɛŋ

Yɛ jɛmɛ lɛ, Stasibii lɛ haaa mawɔ yɛ gbi lɛ mli. Ni amɛbiɔ mi saji jenamɔ muu fɛɛ. Be mli ni akɛ mi ewo piŋmɔ shihilɛ nɛɛ mli gbii fioo ko sɛɛ lɛ, nibii amli bawo wu. Gbi ko leebi lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛkɛ mi aaaku sɛɛ kɛya mitsũŋwoohe bibioo lɛ mli lɛ, amɛkɛ mi tee amɛ U-Boot Zellen (ni ale lɛ akɛ submarine cells akɛni shishi shikpɔŋ tɔ̃ɔ amɛyɔɔ lɛ hewɔ) ni yɔɔ gbeyei lɛ mli. Amɛgbele shinaa momo ko, ni ebɔ ŋkanale lɛ ni amɛkɛɛ mi akɛ mibote mli. Ehe bahia ni mawo minane nɔ kɛtsɔ kpoku kakadaŋŋ ko nɔ. Beni mikɛ minane ma tsũ lɛ mli lɛ, miyɔse akɛ nu eyi mli fɛɛ. Akɛ ekãa tsi shinaa lɛ aŋa waa kɛ gbɛɛmɔ ni naa wa ni yɔɔ gbeyei. Kane bɛ mli, ni samfɛlɛ ko bɛ mli. Emli ewo duŋ kabitii.

Akɛni nu lɛ falɛ lɛ fe ninetalɔi abɔ hewɔ lɛ, minyɛɛɛ shi mata, minyɛɛɛ shi makã, loo ni mawɔ. Be ni mikɛ nɔ ni tamɔ naanɔ be emɛ lɛ, abaŋɔ mi kɛtee koni ayabibii mi saji lolo yɛ kanei ni naa wawai ashishi. Mileee nɔ ni ehiii fe fɛɛ—kɛji madamɔ nu mli gbi muu fɛɛ yɛ nɔ ni miihe ashɛ duŋ kabitii mli loo ni maŋmɛ mitsui shi yɛ piŋmɔ ni jɛɔ kanei wuji ni akpɛ́ yɛ minɔ tɛ̃ɛ jenamɔ muu lɛ fɛɛ mli.

Yɛ shihilɛi sɔrɔtoi babaoo mli lɛ, amɛwo mihe gbeyei akɛ amɛbaatswa mi tu. Be ni amɛbibii mi saji gbɛkɛgbɛkɛi komɛi asɛɛ lɛ, Russia asraafoi onukpa ko basara mi gbi ko leebi. Miná hegbɛ lɛ ni mikɛɛ lɛ akɛ German Stasibii lɛ miiwa mi yi waa po fe bɔ ni Nazi Gestapobii lɛ efee mi lɛ. Mikɛɛ lɛ akɛ Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe wooo maŋkwramɔ mli yɛ Nazi nɔyeli lɛ shishi ni amɛkɛ amɛhe wooo maŋkwramɔ mli hu yɛ Komunist nɔyeli lɛ shishi, ni akɛ wɔkɛ wɔhe wooo maŋkwramɔŋ saji amli yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mikɛɛ akɛ, be ko ni eho lɛ, no mli lɛ mɛi babaoo ni amrɔ nɛɛ amɛji Stasibii lɛ ji Hitler Obalahii akuu lɛ mli bii, he ni eka shi faŋŋ akɛ amɛkase bɔ ni akɛ yiwalɛ waa gbɔmɛi ni efeko nɔ ko ayi yɛ lɛ. Beni miwieɔ lɛ, migbɔmɔtso miikpokpo yɛ fɛ̃i, hɔmɔ, kɛ tɔlɛ hewɔ.

Naakpɛɛ sane ji akɛ, Russia asraafonyo lɛ mli fuuu mi. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ kuŋtu fɔ minɔ ni ekɛ mi ye yɛ mlijɔlɛ gbɛ nɔ. Yɛ esraamɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, akɛ mi ku sɛɛ kɛtee tsũŋwoohe bibioo ko ni hi mli. Yɛ gbii fioo ko sɛɛ lɛ, akɛ mi ha German kojomɔhei lɛ. Beni ahiɛ misane lɛ mli lolo lɛ, miná hegbɛ fɛfɛo ni miná akɛ mikɛ Odasefoi krokomɛi enumɔ aaahi tsũŋwoohe bibioo kome mli lɛ he miishɛɛ. Be ni miŋmɛ mitsui shi yɛ yiwaa babaoo mli sɛɛ lɛ, kwɛ bɔ ni mitsui nyɔ mimli akɛ mikɛ mimumɔŋ nyɛmimɛi lɛ aaabɔ ekoŋŋ nɛkɛ!—Lala 133:1.

Yɛ kojomɔhe lɛ, abu mi fɔ akɛ maŋ shikpálɔ ni akojo mi akɛ mihi tsũŋ afii ejwɛ. Abuɔ enɛ akɛ fɔbuu ni yɔɔ mlɛo. Awo nyɛmimɛi lɛ ekomɛi atsũŋ nɔ ni fa fe afii nyɔŋma. Akɛ mi tee tsũŋwoohe ni abuɔ nibii ahe waa yɛ lɛ. Misusuɔ akɛ kwakwe ko po nyɛŋ awamɔ kɛbote tsũ lɛ mli loo ni eje kpo kɛjɛ mli—bulɔi lɛ miibu nibii ahe waa diɛŋtsɛ. Kɛlɛ, kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ nyɛmimɛi komɛi ni yɔɔ ekãa lɛ nyɛ amɛkɛ Biblia muu lɛ fɛɛ ju shi kɛba mli. Aja mli enyɔ, ni ajara mli afee lɛ woji bibii ni akɛha nyɛmimɛi ni ji gbokɛlɛfoi lɛ.

Te wɔfee lɛ wɔha tɛŋŋ? Ewa waa diɛŋtsɛ. Be pɛ ni wɔkɛ wɔhe sharaa ji beni akɛ wɔ yaa hejuuhei lɛ daa otsii enyɔ lɛ. Be ko, beni mijuɔ mihe lɛ, nyɛmi nuu ko wie blɛoo ewo mitoiŋ akɛ ekɛ Biblia lɛ baafai komɛi eto epapam lɛ mli. Yɛ mihejuu lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ masha epapam lɛ moŋ fe minɔ lɛ.

Bulɔi lɛ ateŋ mɔ kome na ní nyɛmi nuu lɛ miiwo mitoiŋ ni ekɛ tso-kpoti yi lɛ waa diɛŋtsɛ. Eba lɛ akɛ esa akɛ masha papam lɛ oya nɔŋŋ ni mafutu gbokɛlɛfoi krokomɛi lɛ. Midaa shi akɛ amɔɔɔ mi kɛ Biblia baafai lɛ. Kɛ jeee nakai lɛ wɔmumɔŋ niyeli he gbɛjianɔtoo lɛ baaje oshara mli. Wɔna niiashikpamɔi babaoo ni tamɔ enɛ nɔŋŋ. Wɔkaneɔ Biblia lɛ daa yɛ teemɔŋ kɛ oshara kpele mli. Bɔfo Petro wiemɔi ni ji, “Nyɛhiɛ akaa shi, nyɛsaraa” lɛ sa waa diɛŋtsɛ.—1 Petro 5:8.

Yɛ yiŋtoo ko hewɔ lɛ, hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaajie wɔteŋ mɛi komɛi kɛjɛ tsũŋwoohe kome mli kɛya ekroko mli shii abɔ. Nɔ ni fa fe afii ejwɛ mli lɛ, ajiemi kɛtee tsũŋwoohei sɔrɔtoi aaashɛ nyɔŋma mli. Shi kɛlɛ, minyɛɔ minaa nyɛmimɛi daa. Mibasumɔ nyɛmimɛi nɛɛ fɛɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, ni eji dɔlɛ sane waa yɛ mitsui mli akɛ mishiɔ amɛ miyaa be fɛɛ be ni aaajie mi kɛya he kroko lɛ.

Yɛ naagbee mli lɛ, akɛ mi tee Leipzig, ni jɛmɛ ji he ni ajie mi kɛjɛ tsũŋwoohe lɛ. Tsũŋwoohe bulɔ ni ŋmɛɛ mihe lɛ kɛ mi yeee shɛɛ shi moŋ ekɛɛ, “Etsɛŋ ni wɔbaana bo ekoŋŋ.” Ejwɛŋmɔ fɔŋ lɛ miisumɔ koni awo mi tsũŋ ekoŋŋ. Bei pii lɛ, misusuɔ Lala 124:2, 3, he ni kɛɔ akɛ: “Kɛ jeee Yehowa ni yɔɔ wɔgbɛfaŋ lɛ, kulɛ, beni gbɔmɛi te shi wo wɔ lɛ ni amɛmli wo la wo wɔ lɛ, amɛmi wɔ hiɛkalɔi.”

Yehowa Hereɔ Etsuji Anɔkwafoi Ayiwala

Amrɔ nɛɛ miná heyeli ekoŋŋ. Minyɛmi yoo Ruth ni mikɛ lɛ ji haaji lɛ kɛ Nyɛmiyoo Herta Schlensog damɔ agbo lɛ naa amɛmiimɛ mi. Yɛ tsũŋwoo afii nɛɛ fɛɛ mli lɛ, daa nyɔŋ nɔ lɛ, Herta majeɔ mi niyenii yɛ nɔ ko bibioo ko mli. Miheɔ miyeɔ yɛ anɔkwale mli akɛ, kɛ jeee nakai nibii bibii lɛ kulɛ, magbo yɛ gbokɛlɛfoi atsũ lɛ mli. Eba akɛ Yehowa aaakai lɛ yɛ mlijɔlɛ mli.

Kɛjɛ miheŋmɛɛmɔ̃ lɛ sɛɛ nɛɛ, Yehowa kɛ sɔɔmɔ hegbɛi babaoo ejɔɔ mi. Misɔmɔ ekoŋŋ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ Gronau, Germany, kɛ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ yɛ German Gɔji Kakadaji lɛ anɔ. Sɛɛ mli lɛ, afɔ̃ mi nine koni miba Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi aklas ni ji 31 lɛ nɔ. Afee wɔ nikasemɔ naagbee nifeemɔ lɛ yɛ Yankee Stadium beni afeɔ Yehowa Odasefoi amajimaji ateŋ kpee yɛ 1958 mli lɛ. Miná hegbɛ akɛ mawie matsɔɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei asafo babaoo lɛ ni migba amɛ miniiashikpamɔi lɛ ekomɛi.

Beni agbe nikasemɔ naagbee nifeemɔ lɛ naa lɛ, mifã gbɛ kɛtee Chile koni miyasɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ. Misɔmɔ ekoŋŋ yɛ jɛmɛ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ, yɛ Chile wuoyigbɛ shɔŋŋ lɛ—yɛ faŋŋ mli lɛ akɛ mi tee shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ. Yɛ 1962 mli lɛ, mikɛ Patsy Beutnagel, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni he yɔɔ fɛo ni jɛ San Antonio, Texas, U.S.A. lɛ bote gbalashihilɛ mli. Ehi mimasɛi ni mikɛ lɛ na Yehowa sɔɔmɔ ni yɔɔ miishɛɛ afii pii mli ŋɔɔmɔ.

Yɛ nɔ ni fa fe afii 70 ni miye yɛ shihilɛ mli lɛ, mina shihilɛi kpakpai babaoo kɛ amanehului babaoo amli niiashikpamɔ. Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Jalɔi amanehului fáa babaoo, shi Yehowa jieɔ lɛ kɛjɛɔ fɛɛ mli.” (Lala 34:20) Yɛ 1963 mli, beni wɔyɔɔ Chile lolo lɛ, mi kɛ Patsy ná wɔbiyoo ni ji abifao lɛ oshara gbele mli niiashikpamɔ. Sɛɛ mli lɛ, hela bamɔ Patsy waa, ni wɔshi kɛtee Texas. Beni eye afii 43 pɛ lɛ, lɛ hu egbo yɛ oshara shihilɛi komɛi ashishi. Misɔleɔ daa akɛ Yehowa akai miŋa ni he yɔɔ fɛo lɛ yɛ mlihilɛ mli.

Amrɔ nɛɛ, eyɛ mli akɛ mihe miiye ni migbɔ moŋ, shi kɛlɛ miina hegbɛ ni mina akɛ miisɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ kɛ onukpa yɛ Brady, Texas lɛ mli ŋɔɔmɔ. Eji anɔkwale akɛ jeee be fɛɛ be shihilɛ lɛ feɔ mlɛo, ni ekolɛ kaai krokomɛi yɛ ni sa akɛ mikɛkpe lolo. Shi kɛlɛ, manyɛ makɛɛ taakɛ lalatsɛ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ otsɔɔ mi nii kɛjɛ mibalahiaŋ, ni miijaje onaakpɛɛ nitsumɔi lɛ kɛbashi ŋmɛnɛ.”—Lala 71:17.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

(1) Miisɔmɔ ŋmɛnɛ akɛ onukpa kɛ gbɛgbalɔ, (2) mi kɛ Patsy, dani wɔbote gbalashihilɛ mli (3) yɛ Herr Schneider klastsu mli, (4) minyɛ Teresa, ní gbo yɛ Ravensbrück lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje