-
Fɔlɔi, Mɛni Nyɛ Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Tsɔɔ?Buu-Mɔɔ—1999 | July 1
-
-
Fɔlɔi, Mɛni Nyɛ Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ Tsɔɔ?
“Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ, ní nyɛnyiɛa yɛ suɔmɔ mli.”—EFESOBII 5:1, 2.
1. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi Yehowa kɛha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ?
YEHOWA ji weku gbɛjianɔtoo lɛ Shishitolɔ. Weku fɛɛ weku ba shihilɛ mli kɛtsɔ enɔ ejaakɛ lɛ eto klɛŋklɛŋ weku lɛ shishi, ni eha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ fɔmɔ hewalɛi. (Efesobii 3:14, 15) Eha Adam kɛ Hawa shishijee gbɛtsɔɔmɔi ní kɔɔ amɛgbɛnaa nii ahe, ni eha amɛ hegbɛ hu ní fá bɔ ni sa koni amɛ diɛŋtsɛ amɛŋɔ hegbɛ lɛ ní amɛkɛtsu enɛɛmɛi ahe nii. (1 Mose 1:28-30; 2:6, 15-22) Yɛ Adam kɛ Hawa eshafeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, shihilɛi ní ehe bahia ní wekui adamɔ naa lɛ bafee haŋtsii diɛŋtsɛ. Shi kɛlɛ, Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ní baaye abua etsuji ní amɛnyɛ amɛtsu shihilɛi nɛɛ ahe nii lɛ ha.
2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni akɛha kɛtsɔ wiemɔ nɔ lɛ wo ŋaawoo ni aŋma afɔ̃ shi lɛ mli hewalɛ? (b) Mɛɛ sane ehe hiaa ní fɔlɔi abi amɛhe?
2 Ákɛ wɔ Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ, Yehowa efee babaoo fe gbɛtsɔɔmɔi ní aŋmala ashwie shi, ní tsɔɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee kɛ nɔ ni esa akɛ wɔkwa ní ekɛha wɔ kɛkɛ. Blema lɛ, efee gbɛtsɔɔmɔi ní aŋmala ashwie shi kɛ gbɛtsɔɔmɔi ní akɛha kɛtsɔ wiemɔ nɔ lɛ ekome, kɛtsɔ osɔfoi lɛ kɛ gbalɔi lɛ, kɛ agbɛnɛ, kɛtsɔ weku yitsei anɔ. Namɛi ekɛtsuɔ nii ni ekɛ nitsɔɔmɔ ni akɛhaa kɛtsɔ wiemɔ nɔ nɛɛ haa yɛ wɔgbii nɛɛ amli? Kristofoi onukpai kɛ fɔlɔi. Kɛ́ oji fɔlɔ lɛ, ani ootsu ogbɛfaŋnɔ ni okɛ gbɛtsɔɔmɔi miiha oweku lɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ?—Abɛi 6:20-23.
3. Mɛni weku yitsei baanyɛ akase kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ yɛ nitsɔɔmɔ ní mɔɔ shi gbɛfaŋ?
3 Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ atsɔ akɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ aha yɛ weku lɛ mli? Yehowa feɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Ejajeɔ nɔ ni ji ekpakpa kɛ nɔ ni ji efɔŋ faŋŋ diɛŋtsɛ, ni ekɛ sane mlitii tsuɔ nii shii abɔ. (2 Mose 20:4, 5; 5 Mose 4:23, 24; 5:8, 9; 6:14, 15; Yoshua 24:19, 20) Ekɛ sanebimɔi ní kanyaa nii ahesusumɔ tsuɔ nii. (Hiob 38:4, 8, 31) Etsɔɔ abɛbuai kɛ daa gbi shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii anɔ ekanyaa wɔhenumɔi ni ekudɔɔ wɔtsuii. (1 Mose 15:5; Daniel 3:1-29) Fɔlɔi, kɛ́ nyɛmiitsɔɔ nyɛbii lɛ anii lɛ, ani nyɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ nyɛaakase nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ?
4. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yehowa ŋɔɔ yɛ tsɔsemɔ kɛhamɔ gbɛfaŋ, ni mɛni hewɔ tsɔsemɔ he hiaa lɛ?
4 Yehowa yɛ shiŋŋ kɛha nɔ ni ja, shi enuɔ nibii ni emuu ní wɔyeee lɛ kɛbaa lɛ ashishi. No hewɔ lɛ, dani ebaagbala toi lɛ, etsɔɔ mɔ nii ni ekɛ kɔkɔbɔɔi kɛ kaimɔi haa adesai ní yeee emuu lɛ shii abɔ. (1 Mose 19:15, 16; Yeremia 7:23-26) Kɛ́ ekɛ tsɔsemɔ miiha lɛ, efeɔ nakai kɛyashiɔ he ni sa, efeee kɛtekeee nɔ. (Lala 103:10, 11; Yesaia 28:26-29) Kɛ́ nakai ji bɔ ni wɔkɛ wɔbii lɛ yeɔ haa lɛ, no lɛ eyeɔ odase akɛ wɔle Yehowa, ni ebaafee mlɛo kɛha amɛ hu akɛ amɛaale lɛ.—Yeremia 22:16; 1 Yohane 4:8.
5. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ yɛ sane toiboo gbɛfaŋ?
5 Eyɛ naakpɛɛ waa, ákɛ Yehowa boɔ wɔ toi ákɛ ŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ. Ekɛ famɔi kɛkɛ haaa. Shi moŋ ewoɔ wɔ hewalɛ ní wɔjie wɔtsui mli saji akpo wɔtsɔɔ lɛ. (Lala 62:9) Ni kɛ́ henumɔi ní wɔjieɔ lɛ kpo lɛ ejaaa kɛmɔɔɔ shi lɛ, ekɛ bolɔmɔ hereee wɔ nɔ kɛ hiɛkamɔ kɛjɛɛɛ ŋwɛi. Shi moŋ ekɛ tsuishitoo tsɔɔ wɔ nii. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni bɔfo Paulo ŋaawoo lɛ sa jogbaŋŋ ha, akɛ: “Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ”! (Efesobii 4:31–5:1) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo Yehowa feɔ ehaa fɔlɔi nɛkɛ, beni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ní amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii lɛ! Eji nɔkwɛmɔnɔ ni shɛɔ wɔtsuii amli, ni ehaa wɔsumɔɔ akɛ wɔɔnyiɛ ewala gbɛ lɛ nɔ.
Hewalɛ ní Nɔkwɛmɔnɔ Náa yɛ Mɔ Nɔ
6. Fɔlɔi asubaŋ kɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ náa amɛbii anɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Kɛfata gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ he lɛ, nɔkwɛmɔnɔ hu náa hewalɛ ni mli wa yɛ gbekɛbii anɔ. Kɛji fɔlɔi miisumɔ jio, amɛsumɔɔɔ jio, amɛbii baakase amɛ. Ekolɛ ebaaŋɔɔ fɔlɔi lɛ anaa—bei komɛi lɛ, ekolɛ amɛhiɛ baafee amɛ yaa—kɛ́ amɛnu ní amɛbii lɛ miiwie nibii ni amɛ diɛŋtsɛ amɛwie lɛ. Kɛ́ fɔlɔi lɛ ajeŋba kɛ amɛsubaŋ fɛɛ jieɔ lɛ kpo akɛ amɛyɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ, enɛ náa hewalɛ kpakpa yɛ gbekɛbii lɛ anɔ.—Abɛi 20:7.
7. Mɛɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ Yefta fee efɔ̃ shi eha ebiyoo lɛ, ni mɛni jɛ mli ba?
7 Afee hewalɛ ní fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ náa lɛ he mfoniri jogbaŋŋ yɛ Biblia lɛ mli. Yefta, ní Yehowa kɛ lɛ tsu nii kɛnyiɛ Israel hiɛ ní amɛye Amonbii lɛ anɔ kunim lɛ, ji tsɛ hu. Sane ní aŋma afɔ̃ shi ní tsɔɔ hetoo ni eha Amon maŋtsɛ lɛ tsɔɔ akɛ, Yefta kaneɔ bɔ ni Yehowa kɛ Israel ye eha lɛ he yinɔsane ní aŋma afɔ̃ shi lɛ kpitiokpitio. Enyɛɔ etsɛɔ nakai yinɔsane lɛ mli wiemɔi asɛɛ ní ewaaa haaa lɛ, ni ejie Yehowa mli hemɔkɛyeli ni mli wa kpo. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɔkwɛmɔnɔ lɛ ye ebua ebiyoo lɛ ni ená hemɔkɛyeli kɛ he-kɛ-afɔleshaa mumɔ ní ejie lɛ kpo beni ekɛ ehe hã kɛha sɔɔmɔ ewala be fɛɛ ákɛ yoo oshijafonyo ní etu ehe eha Yehowa lɛ.—Kojolɔi 11:14-27, 34-40; okɛto Yoshua 1:8 he.
8. (a) Mɛɛ subaŋ kpakpa Samuel fɔlɔi jie lɛ kpo? (b) Samuel ná enɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Samuel fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa beni eji gbekɛ lɛ, ni eye Nyɔŋmɔ anɔkwa ákɛ gbalɔ yɛ ewala be fɛɛ mli. Ani obaasumɔ ní obii lɛ adara ní amɛtsɔmɔ tamɔ lɛ? No lɛ susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ní Samuel fɔlɔi, Elkana kɛ Hana fee lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ shihilɛ ni yɔɔ amɛwe lɛ yeee emuu moŋ, shi amɛyaa Shilo be fɛɛ be kɛha jamɔ, ni amɛyaa he ni kpee buu krɔŋkrɔŋ lɛ ma lɛ. (1 Samuel 1:3-8, 21) Kadimɔ bɔ ni henumɔ ní Hana kɛsɔle lɛ mli wa ha. (1 Samuel 1:9-13) Kadimɔ bɔ ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛnu he amɛha, yɛ bɔ ni esa akɛ amɛye shi ní amɛwo Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ he. (1 Samuel 1:22-28) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo lɛ ye ebua Samuel ni ená sui ní ha enyɛ ekɔ́ jalɛ gbɛ—beni gbɔmɛi ni ebɔle lɛ lɛ po, ní kɛɔ akɛ amɛjáa Yehowa lɛ ejieee bulɛ ko kwraa kpo amɛhaaa Nyɔŋmɔ gbɛ̀i lɛ. Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa kɛ gbɛnaa nii ahe nitsumɔ wo Samuel dɛŋ akɛ E-gbalɔ.—1 Samuel 2:11, 12; 3:1-21.
9. (a) Mɛɛ hewalɛi komɛi ni yɔɔ shia sa Timoteo he yɛ gbɛ kpakpa nɔ? (b) Mɛɛ gbɔmɔ nɛkɛ Timoteo da ni ebatsɔ?
9 Ani obaasumɔ ni obinuu lɛ abatsɔ tamɔ Timoteo, ní batsɔ bɔfo Paulo hefatalɔ nitsulɔ beni eji oblanyo lɛ? Timoteo tsɛ jeee heyelilɔ, shi enyɛ kɛ enaa fee hiɛsɔɔ ni ayɔɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo amɛha lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ ye ebua kɛtswa shishitoo kpakpa kɛha Timoteo shihilɛ akɛ Kristofonyo. Akɛɔ wɔ akɛ enyɛ, Eunike, kɛ enaa Loise ná ‘hemɔkɛyeli ní apasa bɛ mli.’ Amɛshihilɛ ákɛ Kristofoi lɛ jeee nɔ ni osatofeemɔ yɔɔ mli; amɛhi shi yɛ nɔ ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛɛlɛŋ, ni amɛtsɔɔ oblanyo Timoteo ni lɛ hu ehi shi nakai. Timoteo kɛ enifeemɔi tsɔɔ akɛ anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ, ni ákɛ ekɛ anɔkwayeli tsu mɛi krokomɛi ahilɛ-kɛhamɔ he nii.—2 Timoteo 1:5; Filipibii 2:20-22.
10. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnii komɛi ni eyaaa nɔ yɛ shia baanyɛ asa wɔbii ahe? (b) Kɛ́ hewalɛi nɛɛ je kpo yɛ wɔbii lɛ awiemɔ loo subaŋ mli lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ he wɔha tɛŋŋ?
10 Nɔkwɛmɔnii ni saa wɔbii lɛ ahe lɛ fɛɛ eyaaa nɔ yɛ shia lɛ mli. Gbekɛbii ní amɛkɛ amɛ yaa skul, tsɔɔlɔi ní amɛnitsumɔ ji amɛkudɔ gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔi, gbɔmɛi ní nuɔ he waa akɛ esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ahi shi yɛ weku loo akutsoŋ kusum nifeemɔi komɛi ní ehe shi waa lɛ anaa, mɛi ní ehé gbɛi waa yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli ní ajieɔ amɛ mɔdɛŋbɔi lɛ ayi yɛ he fɛɛ he, kɛ maŋ onukpai ní amɛjeŋba he saji jeɔ kpo yɛ adafitswaa mli lɛ hu yɛ. Gbekɛbii akpekpei abɔ hu kɛ yiwalɛ nifeemɔi ní ta kɛbaa lɛ ekpe. Ani esa akɛ wɔnaa akpɛ wɔhe kɛji hewalɛi nɛɛ je kpo yɛ wɔbii lɛ awiemɔ loo subaŋ mli? Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, te wɔfeɔ wɔnii yɛ he wɔhaa tɛŋŋ? Ani hiɛkamɔ ní mli wa loo wiemɔ keketee tsuɔ naagba lɛ he nii? Yɛ nɔ najiaŋ ní wɔɔha wɔbii lɛ ahetoo oya nɔŋŋ lɛ, ani ehiŋ moŋ akɛ wɔɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe akɛ, ‘Ani nɔ ko yɛ gbɛ ní Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ wɔ yeɔ lɛ mli ní baanyɛ aye abua ní mayoo gbɛ ni matsɔ nɔ matsu shihilɛ nɛɛ he nii?’—Okɛto Romabii 2:4 he.
11. Kɛ́ fɔlɔi tɔ̃ lɛ, te enɛ baanyɛ asa amɛbii lɛ asubaŋ he eha tɛŋŋ?
11 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be fɔlɔi ní yeee emuu lɛ baatsu shihilɛi ahe nii yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. Amɛbaanyɛ amɛtɔ̃. Kɛ́ gbekɛbii lɛ yoo enɛ lɛ, ani ebaaha bulɛ ní amɛyɔɔ kɛha amɛfɔlɔi lɛ alaaje kwraa? Ekolɛ ebaaba lɛ nakai, titri lɛ kɛ́ fɔlɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsimɔ amɛtɔmɔi anɔ kɛtsɔ yiwalɛ nifeemɔi ní amɛkɛaama hegbɛ ní amɛyɔɔ lɛ nɔ mi lɛ nɔ. Shi kɛ́ fɔlɔi lɛ ba amɛhe shi ní amɛkpɛlɛ amɛtɔmɔi anɔ yɛ faŋŋ mli lɛ, no lɛ ekolɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ baafee srɔto kwraa. Amɛbaanyɛ amɛfee nɔkwɛmɔnɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ enɛ mli amɛha amɛbii, ní ehe hiaa ní amɛ hu amɛkase ní amɛfee nakai nɔŋŋ lɛ.—Yakobo 4:6.
Nɔ ni Wɔ Nɔkwɛmɔnɔ lɛ Baanyɛ Atsɔɔ
12, 13. (a) Mɛni ehe hiaa ní gbekɛbii akase yɛ suɔmɔ he, ni abaanyɛ atsɔɔ enɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ ehe hiaa ní gbekɛbii akase suɔmɔ he nii lɛ?
12 Nikasemɔi babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ ní abaanyɛ atsɔɔ yɛ gbɛ ní mɔɔ shi fe fɛɛ nɔ kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ fata nɔkwɛmɔnɔ kpakpa he. Susumɔ fioo komɛi ahe okwɛ.
13 Suɔmɔ ní pɛsɛmkunya bɛ mli kpojiemɔ: Nikasemɔi ni he hiaa fe fɛɛ ní akɛ nɔkwɛmɔnɔ woɔ mli hewalɛ lɛ ateŋ ekome ji suɔmɔ shishinumɔ.[1] “Wɔsumɔɔ [Nyɔŋmɔ], ejaakɛ lɛ tsutsu esumɔ wɔ.” (1 Yohane 4:19) Lɛ ji suɔmɔ Jɛɛhe kɛ ehe nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ kwɔ fe fɛɛ. Atsĩɔ nɛkɛ suɔmɔ ní damɔ mla nɔ, ni ji a·gaʹpe[1] nɛɛ tã nɔ ni fe shii 100 yɛ Biblia lɛ mli. Eji su ní akɛyooɔ anɔkwa Kristofoi. (Yohane 13:35) Esa akɛ adesai ajie suɔmɔ ní tamɔ nɛkɛ kpo amɛha Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo, kɛ agbɛnɛ kɛha adesai krokomɛi—kɛha adesai ní ekolɛ wɔnuuu hedɔɔ he yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ po. (Mateo 5:44, 45; 1 Yohane 5:3) Esa akɛ suɔmɔ nɛɛ ahi wɔtsuii amli, ní ana faŋŋ yɛ wɔshihilɛi amli dani wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ wɔbii lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Nifeemɔi tsɔɔ babaoo fe wiemɔi. Ehe miihia ní gbekɛbii lɛ ana, ní amɛnu suɔmɔ kɛ sui krokomɛi ní kɛ suɔmɔ yɔɔ tsakpaa, tamɔ hedɔɔ he, yɛ weku lɛ mli.[2] Kɛ́ ajieee sui nɛɛ akpo lɛ, etsĩɔ gbekɛ lɛ gbɔmɔtsoŋ, jwɛŋmɔŋ, kɛ henumɔ mli hiɛyaa kɛ dalɛ naa. Ehe miihia ní gbekɛbii lɛ ana bɔ ni ajieɔ suɔmɔ kɛ hedɔɔ kpo[3] atsɔɔ nanemɛi Kristofoi ni fataaa weku lɛ he lɛ hu yɛ gbɛ kpakpa nɔ.—Romabii 12:10; 1 Petro 3:8.
14. (a) Abaanyɛ atsɔɔ gbekɛbii ní amɛtsu nitsumɔ kpakpa ní haa mɔ náa miishɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Abaanyɛ afee enɛ yɛ nyɛweku shihilɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Bɔ ni atsuɔ nii ahaa lɛ kasemɔ: Nitsumɔ ji shihilɛ fã ko ni he hiaa titri. Kɛ́ mɔ ko baanu he akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ lɛ, no lɛ ehe miihia ní mɔ lɛ akase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ kpakpa. (Jajelɔ 2:24; 2 Tesalonikabii 3:10) Kɛ́ aha gbekɛ ko nitsumɔi ní nɔ ko bibioo pɛ átsɔɔ lɛ yɛ he, ní no sɛɛ lɛ ajɛ lɛ yɛ nyɛ ní enyɛɛɛ etsu jogbaŋŋ hewɔ lɛ, enyɛŋ eba akɛ ebaakase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ kpakpa ahaa. Shi kɛ́ gbekɛbii kase nii kɛtsɔ amɛfɔlɔi ní amɛfataa amɛhe kɛtsuɔ nii diɛŋtsɛ lɛ nɔ, ní akɛ yijiemɔ ni sa haa amɛ lɛ, no lɛ ebaanyɛ eba akɛ amɛbaakase bɔ ni atsuɔ nitsumɔ ní haa mɔ náa miishɛɛ. Kɛ́ akɛ saji amlitsɔɔmɔ fata fɔlɔi lɛ anɔkwɛmɔnɔ he lɛ, no lɛ jeee bɔ ni atsuɔ nitsumɔ ahaa pɛ kɛkɛ gbekɛbii lɛ baanyɛ akase, shi moŋ amɛbaakase bɔ ni afeɔ ayeɔ naagbai hu anɔ, bɔ ni akãa he atsuɔ nitsumɔ ko aahu kɛyashiɔ agbeɔ naa, kɛ bɔ ni asusuɔ saji ahe ahaa ní afeɔ yiŋkpɛi. Abaanyɛ aye abua amɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ ní amɛnu shishi jogbaŋŋ akɛ Yehowa hu tsuɔ nii, ákɛ etsuɔ nitsumɔ kpakpa, ni Yesu hu kaseɔ e-Tsɛ lɛ. (1 Mose 1:31; Abɛi 8:27-31; Yohane 5:17) Kɛ́ weku lɛ tsuɔ okwaayeli nitsumɔ loo nitsumɔ kroko lɛ, no lɛ ekolɛ weku lɛ mli bii lɛ ekomɛi baafee ekome kɛtsu nii. Aloo ekolɛ nyɛ lɛ baanyɛ atsɔɔ ebinuu loo ebiyoo bɔ ni ahoɔ nii kɛ bɔ ni ashaa nibii amli yɛ niyenii sɛɛ ahãa. Tsɛ ni shĩɔ shia eyatsuɔ nii yɛ he ko lɛ baanyɛ ato gbɛjianɔ ní ekɛ ebii lɛ atsu nitsumɔi komɛi yɛ shia. Kwɛ bɔ ni ehe yɔɔ sɛɛnamɔ akɛ fɔlɔi lɛ aaakai akɛ jeee tsumɔ kɛkɛ esa akɛ atsu nitsumɔi ni he hiaa amrɔ nɔŋŋ lɛ, shi moŋ esa akɛ amɛwula gbekɛbii lɛ kɛha shihilɛ!
15. Abaanyɛ atsɔɔ hemɔkɛyeli he nikasemɔi yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.
15 Hemɔkɛyeli mlihiɛmɔ yɛ amanehulu shihilɛ mli: Hemɔkɛyeli hu ji wɔshihilɛi fã ko ní he hiaa waa. Kɛ́ aasusu hemɔkɛyeli he yɛ weku nikasemɔ mli lɛ, ekolɛ gbekɛbii lɛ baakase bɔ ni atsɔɔ shishi ahaa. Ekolɛ amɛbaanyɛ amɛna odaseyeli ni haa hemɔkɛyeli jeɔ shishi edaa yɛ amɛtsuii amli. Shi kɛ́ amɛna akɛ amɛfɔlɔi jieɔ hemɔkɛyeli ni hosooo kpo yɛ kaai ni mli wa waa ashishi lɛ, no baanyɛ aná amɛnɔ hewalɛ yɛ amɛwala be fɛɛ mli. Biblia kaselɔ ko ni jɛ Panama lɛ wu wo ehe gbeyei akɛ kɛ́ ekpaaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ, no lɛ ebaashwie lɛ kɛjɛ amɛshia lɛ ní eya. Shi kɛlɛ, ekɛ ebii bibii ejwɛ lɛ nyiɛɔ kilomitai 16 be fɛɛ be, ni no sɛɛ lɛ amɛtáa bɔs mli kɛyaa kilomitai 30 kɛfataa he dani amɛshɛɔ Maŋtsɛyeli Asa ní bɛŋkɛ amɛ fe fɛɛ lɛ nɔ. Akɛni nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ wo amɛ hewalɛ hewɔ lɛ, eweku lɛ mli bii aaashɛ 20 ebana anɔkwale gbɛ lɛ.[4]
Nɔkwɛmɔnɔ ní Aaafee yɛ Daa Biblia Kanemɔ Mli
16. Mɛni hewɔ ajieɔ weku daa Biblia kanemɔ yi lɛ?
16 Daa gbi nifeemɔi ni he yɔɔ sɛɛnamɔ fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ní weku fɛɛ weku baanyɛ ato shishi—daa gbi nifeemɔ ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha fɔlɔi lɛ, ní eeefee nɔkwɛmɔnɔ kɛha gbekɛbii lɛ ní amɛkase—ji Biblia lɛ kanemɔ daa. Kɛ́ eeehi lɛ, esa akɛ akane Biblia lɛ fã ko daa gbi. Jeee efalɛ ní akaneɔ lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Nɔ ni he hiaa titri ji kanemɔ ní aaakane daa kɛ gbɛ ní atsɔɔ nɔ akaneɔ. Yɛ gbekɛbii agbɛfaŋ lɛ, ekolɛ abaanyɛ akɛ Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji ní amɔmɔ awo kasɛt kpãa nɔ lɛ toiboo afata Biblia kanemɔ lɛ he, kɛji nyɛyɛ kasɛt lɛ yɛ nyɛwiemɔ mli. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli saji akanemɔ daa gbi yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhaa Nyɔŋmɔ susumɔi yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe. Ni kɛ́ jeee aŋkroaŋkroi pɛ shi moŋ wekui kɛ amɛhe woɔ Biblia kanemɔ nɛɛ mli lɛ, enɛ baanyɛ aye abua weku muu lɛ fɛɛ ní amɛnyiɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ. Awo nifeemɔ nɛɛ he hewalɛ yɛ “Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ” Kpeei ní afee nyɛsɛɛ nɛɛ mli drama ni yitso ji Wekui—Nyɛkɛ Daa Biblia Kanemɔ Afea Nyɛshihilɛ Gbɛ! lɛ mli.—Lala 1:1-3.
17. Weku Biblia kanemɔ kɛ ŋmalɛi komɛi ni he hiaa ní aaakase awo yitsoŋ lɛ yeɔ ebuaa yɛ ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 6:4 lɛ kɛ nitsumɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Biblia kanemɔ ákɛ weku lɛ kɛ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma yɛ ewolo ni jɛ mumɔŋ, ní eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ kpãa gbee, akɛ: “Tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ [Yehowa, NW] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Mɛni no tsɔɔ? Wiemɔ “tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “ní akɛ jwɛŋmɔ awo mli”; no hewɔ lɛ, aawo tsɛmɛi Kristofoi lɛ hewalɛ ní amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ awo amɛbii lɛ amli—ní amɛye amɛbua gbekɛbii lɛ ni amɛle Nyɔŋmɔ susumɔi.[5] Hewalɛ ní aaawo gbekɛbii lɛ ní amɛkase ŋmalɛi komɛi ni he hiaa lɛ amɛwo amɛyitsoŋ lɛ baanyɛ aye abua ní anyɛ afee enɛ. Oti lɛ ji ní aha Yehowa susumɔi akudɔ gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔ bɔni afee ni amɛ akɔnɔi kɛ jeŋba aya nɔ ajie Nyɔŋmɔ shishitoo mlai akpo fiofio, kɛji akɛ fɔlɔi lɛ kɛ gbekɛbii lɛ yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ loo amɛkɛ amɛ bɛ jɛmɛ. Biblia lɛ ji shishitoo nɔ̃ kɛha susumɔ ni tamɔ nɛkɛ.—5 Mose 6:6, 7.
18. Kɛ́ aakane Biblia lɛ, mɛni ekolɛ ehe baahia koni (a) anu shishi jogbaŋŋ? (b) aná ŋaawoo ni yɔɔ mli lɛ he sɛɛ? (d) atsu nɔ ni ejieɔ lɛ kpo yɛ Yehowa yiŋtoo he lɛ he nii? (e) aná nɔ ni ekɛɔ yɛ gbɔmɛi asubaŋi kɛ nifeemɔi ahe lɛ he sɛɛ?
18 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ Biblia lɛ baasa wɔshihilɛi ahe lɛ, no lɛ ehe miihia ní wɔnu nɔ ni ekɛɔ lɛ shishi. Yɛ mɛi pii agbɛfaŋ lɛ, ekolɛ enɛ baabi ní amɛkane efãi komɛi fe shikome. Dani wɔɔnu wiemɔi komɛi ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, ekolɛ ehe baahia ní wɔtao wiemɔi komɛi ashishinumɔ kɛjɛ wiemɔi komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo loo Insight on the Scriptures lɛ mli. Kɛji ŋaawoo loo kita ko yɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ, ŋɔɔ be ní okɛwie shihilɛi ní yaa nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli ní haa efeɔ nɔ ni sa lɛ he. No sɛɛ lɛ, obaanyɛ obi akɛ, ‘Ŋaawoo nɛɛ kɛ nitsumɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?’ (Yesaia 48:17, 18) Kɛ́ ŋmalɛ lɛ miiwie Yehowa yiŋtoo lɛ fã ko he lɛ, bi akɛ, ‘Te enɛ saa wɔshihilɛ he ehaa tɛŋŋ?’ Ekolɛ nyɛmiikane sane ko ni kɔɔ gbɔmɛi asubaŋi kɛ amɛnifeemɔi ahe. Mɛɛ shihilɛ mli nɔnyɛɛi komɛi amɛkɛkpe? Te amɛtsu enɛɛmɛi ahe nii amɛha tɛŋŋ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ? Ŋmɛɛ gbɛ be fɛɛ be ní akɛsusu nɔ ni sane lɛ tsɔɔ yɛ wɔshihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ he.—Romabii 15:4; 1 Korintobii 10:11.
19. Kɛ́ wɔtsɔmɔ Nyɔŋmɔ kaselɔi lɛ, mɛni wɔkɛbaaha wɔbii lɛ?
19 Mɛɛ gbɛ fɛfɛo ni wɔɔtsɔ nɔ wɔha Nyɔŋmɔ susumɔi aka wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli po nɛ! Kɛ wɔfee nakai lɛ, ebaaye ebua wɔ lɛɛlɛŋ ní wɔtsɔmɔ “Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ní asumɔɔ.” (Efesobii 5:1) Ni wɔbaafee nɔkwɛmɔnɔ ni sa kasemɔ lɛɛlɛŋ wɔha wɔbii lɛ.
Ani Okaiɔ?
◻ Fɔlɔi baanyɛ aná Yehowa nɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ akɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa afata gbɛtsɔɔmɔ ní akɛhaa kɛtsɔɔ wiemɔ nɔ lɛ he lɛ?
◻ Mɛni ji nikasemɔi komɛi ní akɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ jogbaŋŋ fe fɛɛ?
◻ Wɔbaanyɛ wɔná weku Biblia kanemɔ he sɛɛ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
-
-
Nyɛkasea Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Daa Ákɛ WekuBuu-Mɔɔ—1999 | July 1
-
-
Nyɛkasea Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Daa Ákɛ Weku
“Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi náa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ní jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.”—MATEO 4:4.
1. Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ gbɛnaa nii ni kã weku yitsei anɔ akɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa gbɛ̀i lɛ he?
YEHOWA NYƆŊMƆ kɛ gbɛnaa nii ni kã weku yitsei anɔ akɛ amɛtsɔɔ amɛbii anii lɛ he kaimɔi haa amɛ yɛ be kɛ bei amli. Nɛkɛ nitsɔɔmɔ nɛɛ baawula gbekɛbii lɛ kɛha amrɔ nɛɛ shihilɛ, ni ebaanyɛ eye ebua kɛsaa amɛ kɛha wala ní baaba lɛ hu. Ŋwɛibɔfo ko ni damɔ Nyɔŋmɔ najiaŋ tsɔɔ gbɛnaa nii ní kã Abraham nɔ akɛ etsɔɔ eshiabii lɛ anii koni “amɛnyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ” lɛ mli faŋŋ eha lɛ. (1 Mose 18:19) Akɛɛ Israelbii ni ji fɔlɔi lɛ ní amɛgbálá bɔ ni Nyɔŋmɔ jie Israel kɛjɛ Mizraim, kɛ bɔ ni ekɛ e-Mla lɛ ha amɛ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ he yɛ Horeb lɛ mli amɛtsɔɔ amɛbii lɛ. (2 Mose 13:8, 9; 5 Mose 4:9, 10; 11:18-21) Awo Kristofoi weku yitsei aŋaa ní amɛtsɔse amɛbii lɛ yɛ “Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4, NW) Kɛ́ fɔlɔ kome pɛ po sɔmɔɔ Yehowa lɛ, esa akɛ nakai fɔlɔ lɛ abɔ mɔdɛŋ ní etsɔɔ gbekɛbii lɛ Yehowa gbɛ̀i lɛ.—2 Timoteo 1:5; 3:14, 15.
2. Ani weku nikasemɔ he miihia kɛji gbekɛbii bɛ shia lɛ? Tsɔɔmɔ mli.
2 Enɛ etsɔɔɔ akɛ shiabii ni gbekɛbii fata he pɛ ato akɛ esa akɛ amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ákɛ weku. Kɛ́ wu kɛ ŋa feɔ weku nikasemɔ kɛji amɛbɛ bii yɛ shia lɛ po lɛ, enɛ tsɔɔ hiɛsɔɔ kpakpa ní amɛyɔɔ kɛha mumɔŋ nibii.—Efesobii 5:25, 26.
3. Mɛni hewɔ weku nikasemɔ ní aaafee daa he hiaa lɛ?
3 Kɛ́ abaaná gbɛtsɔɔmɔ he sɛɛ fe fɛɛ lɛ, no lɛ esa akɛ akɛha daa, yɛ nikasemɔ ni Yehowa tsɔɔ Israel yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ kɛ gbeekpãmɔ naa, akɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi náa wala, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ ní jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ haa gbɔmɔ yi náa wala.” (5 Mose 8:3) Yɛ shihilɛi ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ naa lɛ, wekui komɛi baanyɛ ato gbɛjianɔ kɛha daa otsi nikasemɔ; ekolɛ mɛi krokomɛi hu baafee be kukuoo nikasemɔ daa gbi. Gbɛjianɔtoo fɛɛ gbɛjianɔtoo ni nyɛbaahala lɛ, ekafee akɛ ja nyɛná be dani nyɛbaafee nikasemɔ lɛ. ‘Nyɛhea be’ kɛha efeemɔ. Jara ni he hiaa ní nyɛwoɔ kɛhaa be ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji nitsumɔ kpakpa diɛŋtsɛ. Oweku lɛ mli bii lɛ awala he eba oshara.—Efesobii 5:15-17; Filipibii 3:16.
Otii ni Esa akɛ Aha Ehi Jwɛŋmɔ Mli
4, 5. (a) Mɛni Yehowa tsɔ Mose nɔ ekɛma fɔlɔi ahiɛ akɛ oti ni he hiaa yɛ amɛbii lɛ anitsɔɔmɔ mli? (b) Mɛni no biɔ ŋmɛnɛ?
4 Kɛ́ nyɛmiifee weku nikasemɔ lɛ, ehe baaba sɛɛnamɔ fe fɛɛ kɛji nyɛha otii pɔtɛɛ komɛi ní nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ lɛ hi nyɛjwɛŋmɔ mli. Susumɔ fioo komɛi ní nyɛbaanyɛ nyɛhala lɛ ahe okwɛ.
5 Bɔɔ mɔdɛŋ akɛ oooha amɛná suɔmɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ, yɛ nikasemɔ fɛɛ nikasemɔ mli. Beni Israel bua amɛhe naa yɛ Moab ŋa kplanaa lɛ nɔ dani amɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose gbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee nɔ ni Yesu Kristo baatsɛ lɛ yɛ sɛɛ mli akɛ ‘Mla lɛ mli kita wulu’ lɛ nɔ. Mɛni ji no? “Suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ!” (Mateo 22:36, 37; 5 Mose 6:5) Mose wo Israelbii lɛ hewalɛ ní amɛkɛ enɛ awo amɛtsui mli, ní amɛtsɔɔ amɛbii lɛ hu. Enɛ baabi ní amɛtĩ saji amli amɛha amɛ shii abɔ, ní amɛgbala amɛjwɛŋmɔ kɛya yiŋtoi ahewɔ ní esa akɛ amɛsumɔ Yehowa lɛ anɔ, ní amɛtsu subaŋi kɛ jeŋba ní baanyɛ atsĩ nakai suɔmɔ lɛ kpojiemɔ naa lɛ ahe nii, ní amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ Yehowa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛi amli. Ani nitsɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ he hiaa wɔbii lɛ? Hɛɛ! Ni yelikɛbuamɔ he miihia amɛ hu, koni ‘amɛfolɔ amɛtsuii ketia,’ ni tsɔɔ akɛ, ní amɛjie nɔ fɛɛ nɔ ni baatsĩ suɔmɔ ni amɛaaná amɛha Nyɔŋmɔ lɛ naa lɛ kɛjɛ jɛmɛ kwraa. (5 Mose 10:12, 16; Yeremia 4:4) Gbɛtsii nii nɛɛ ekomɛi baanyɛ afee je lɛŋ nibii ahe akɔnɔ namɔ kɛ hegbɛi ní aaatao ní akɛ he awo je lɛŋ nifeemɔi amli vii. (1 Yohane 2:15, 16) Esa akɛ suɔmɔ ní ayɔɔ kɛha Yehowa lɛ afee kamkam, nɔ ni anaa faŋŋ, koni etsirɛ wɔ ní wɔfee nibii ni saa wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ. (1 Yohane 5:3) Kɛ́ nyɛweku nikasemɔ lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ baahi shi daa lɛ, no lɛ esa akɛ afee nikasemɔ lɛ eko fɛɛ eko bɔ ni ebaawo suɔmɔ nɛɛ mli hewalɛ.
6. (a) Mɛni he hiaa dani anyɛ akɛ anɔkwa nilee aha? (b) Te Ŋmalɛi lɛ maa bɔ ni anɔkwa nilee he hiaa lɛ nɔ mi ehaa tɛŋŋ?
6 Okɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii ahe anɔkwale nilee aha amɛ. Mɛni enɛ biɔ? Ebiɔ babaoo fe nyɛ ní aaanyɛ akane hetoo ko kɛjɛ wolo tɛtrɛɛ loo wolo ko mli kɛkɛ. Bei pii lɛ, ebiɔ sanegbaa koni aná nɔmimaa akɛ anu wiemɔi titrii kɛ susumɔi krɛdɛɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ. Anɔkwa nilee ji oti ko ni he hiaa waa yɛ gbɔmɔtso hee ní aaawo, kɛ nibii ni he hiaa diɛŋtsɛ ní aaaha jwɛŋmɔ ahi nɔ beni atsuɔ shihilɛ mli naagbai ahe nii lɛ mli, koni no aha afee nɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛɛlɛŋ.—Filipibii 1:9-11; Kolosebii 1:9, 10; 3:10.
7. (a) Mɛɛ sanebimɔi abaanyɛ akɛtsu nii ni eye ebua weku lɛ ní amɛkɛ nɔ ni amɛkaseɔ lɛ atsu nii diɛŋtsɛ? (b) Te Ŋmalɛi lɛ maa sɛɛnamɔ ni yɔɔ oti nɛɛ he lɛ nɔ mi ehaa tɛŋŋ?
7 Ye obua ní anyɛ akɛ nɔ ni akase lɛ atsu nii diɛŋtsɛ. Beni oti nɛɛ ma ohiɛ lɛ, bi yɛ weku nikasemɔ lɛ eko fɛɛ eko mli akɛ: ‘Te esa akɛ nɔ ni wɔkaseɔ nɛɛ asa wɔshihilɛ he eha tɛŋŋ? Ani ebiɔ tsakemɔ yɛ nɔ ni wɔfeɔ amrɔ nɛɛ mli? Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsumɔ akɛ wɔɔfee tsakemɔi lɛ?’ (Abɛi 2:10-15; 9:10; Yesaia 48:17, 18) Jwɛŋmɔ ní aaagbala kɛya bɔ ni abaanyɛ akɛ nibii ni akaseɔ lɛ atsu nii diɛŋtsɛ lɛ nɔ bɔ ni sa lɛ baanyɛ afee oti ni he hiaa waa yɛ weku lɛ mli bii amumɔŋ dalɛ mli.
Nitsɔɔmɔ Dɛŋdadei kɛ Nitsumɔ Yɛ Nilee Mli
8. Mɛɛ dɛŋdadei kɛha Biblia kasemɔ tsulɔ kuu lɛ kɛha?
8 “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ dɛŋdadei babaoo eha ní abaanyɛ akɛtsu nii kɛha nikasemɔ. Buu-Mɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ jeɔ kpo yɛ wiemɔi 131 mli, ní abaanyɛ akɛtsu nii kɛfata Biblia lɛ he. Woji hu yɛ kɛha Biblia kasemɔ yɛ wiemɔi 153 mli, woji bibii yɛ wiemɔi 284 mli, kasɛt yɛ wiemɔi 61 mli, vidio kasɛt yɛ wiemɔi 41 mli, kɛ kɔmpiuta gbɛjianɔtoo po kɛha Biblia mli saji amlitaomɔ yɛ wiemɔi 9 mli!—Mateo 24:45-47.[1]
9. Wɔbaanyɛ wɔkɛ ŋaawoo ni yɔɔ ŋmalɛi ní atsɛ yɛ kuku nɛɛ mli lɛ atsu nii kɛ́ wɔmiifee weku Buu-Mɔɔ nikasemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Wekui pii kɛ weku nikasemɔ be lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛsaa amɛhe kɛhaa asafo Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ baanyɛ aye abua aha! Mumɔŋ niyenii titri ní akɛhaa koni akɛtswa Yehowa webii ama shi yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ jeɔ kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli. Kɛ́ nyɛmiikase Buu-Mɔɔ lɛ ákɛ weku lɛ, nyɛfea babaoo fe ní nyɛaakane kukuji lɛ ní nyɛha sanebimɔi ni akala lɛ ahetoo kɛkɛ. Nyɛbɔa mɔdɛŋ ní nyɛnua shishi. Nyɛŋɔa be ní nyɛkanea ŋmalɛi ní atsɛ shi aŋmalako amɛmli wiemɔi lɛ. Fɔ̃ɔ weku lɛ mli bii anine ní amɛtsɔɔ bɔ ni ŋmalɛi nɛɛ kɔɔ nɔ ni aŋma yɛ kuku ní nyɛsusuɔ he lɛ mli lɛ he ehaa. Hã amɛkɛ amɛtsuii awo nikasemɔ lɛ mli.—Abɛi 4:7, 23; Bɔfoi lɛ Asaji 17:11.
10. Mɛni abaanyɛ afee koni eha gbekɛbii lɛ kɛ amɛhe awo nikasemɔ lɛ mli ní aha efee miishɛɛ be kɛha amɛ?
10 Kɛ́ gbekɛbii yɛ nyɛweku lɛ mli lɛ, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛfee koni nyɛ nikasemɔ lɛ akafee weku kusum ní nyɛfeɔ kɛkɛ, shi moŋ efee nɔ ni tswaa mɔ emaa shi, nɔ ni ŋɔɔ, kɛ miishɛɛ be? Bɔɔ mɔdɛŋ ni ohã mɔ fɛɛ mɔ kɛ ehe awo mli yɛ gbɛ ni sa nɔ koni amɛjwɛŋmɔ anyiɛ nɔ ni akaseɔ lɛ sɛɛ be fɛɛ be. Kɛ́ eeehi lɛ, too gbɛjianɔ ni gbekɛ fɛɛ gbekɛ aná lɛ diɛŋtsɛ e-Biblia kɛ wolo tɛtrɛɛ ni akaseɔ lɛ eko. Yɛ miishɛɛ ní Yesu jie lɛ kpo lɛ kasemɔ mli lɛ, fɔlɔ lɛ baanyɛ aha gbekɛ bibioo ko ata emasɛi kpaakpa, ní ela gbekɛ lɛ kuɛ. (Okɛto Marko 10:13-16 he.) Weku yitso lɛ baanyɛ aha gbekɛbii lɛ eko atsɔɔ mfoniri ko ní jeɔ kpo yɛ nɔ ni akaseɔ lɛ mli lɛ mli. Abaanyɛ atsɔ hiɛ akɛ nitsumɔ awo gbekɛbii bibii lɛ eko dɛŋ ní ekane ŋmalɛ ko. Abaanyɛ akɛ nitsumɔ awo mɛi ní edara fioo lɛ ateŋ mɔ ko dɛŋ ní etsɔɔ hegbɛi ni abaanyɛ akɛ nɔ ni akaseɔ lɛ atsu nii diɛŋtsɛ yɛ mli.
11. Mɛɛ nitsɔɔmɔ dɛŋdadei krokomɛi akɛha, ni kɛji nyɛyɛ enɛɛmɛi eko lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ akɛtsu nii ní ehe aba sɛɛnamɔ yɛ weku nikasemɔ gbɛfaŋ?
11 Eyɛ mli akɛ ekolɛ nyɛkɛ Buu-Mɔɔ miitsu nii ákɛ nyɛ nɔdaamɔnɔ kɛha sanegbaa moŋ, shi nyɛhiɛ akakpaa dɛŋdadei krokomɛi ní akɛkaseɔ nii, ni yɔɔ wiemɔi babaoo amli lɛ anɔ. Kɛ́ Biblia mli wiemɔ ko he saji loo emlitsɔɔmɔ he miihia lɛ, no lɛ ekolɛ Insight on the Scriptures wolo lɛ baanyɛ ekɛha. Abaanyɛ aha sanebimɔi krokomɛi ahetoo kɛtsɔ Watch Tower Publications Index lɛ mlikwɛmɔ loo kɔmpiuta saji amlitaomɔ gbɛjianɔtoo ni Asafo lɛ efee lɛ kɛ nitsumɔ nɔ. Bɔ ni akɛ dɛŋdadei nɛɛ tsuɔ nii ahaa lɛ kasemɔ baanyɛ afee weku nikasemɔ lɛ fã ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa, kɛji afee yɛ nyɛwiemɔ mli. Ekolɛ nyɛbaanyɛ nyɛshi nyɛ nikasemɔ be lɛ eko ní nyɛkɛkwɛ Asafo lɛ vidioi srɔtoi ni tsɔɔ mɔ nii lɛ eko fã ko loo nyɛbo drama ni akɛwo kasɛt kpãa nɔ lɛ fã ko toi ní no sɛɛ lɛ nyɛsusu he, kɛ oti ní ma nyɛhiɛ akɛ nyɛkɛaakanya gbekɛbii bibii lɛ amiishɛɛ.[1a] Nɛkɛ dɛŋdadei ní akɛkaseɔ nii nɛɛ kɛ nitsumɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ baanyɛ aye abua ní nyɛweku nikasemɔ lɛ afee miishɛɛ kɛ nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha weku muu lɛ fɛɛ.
Tsakemɔ Mli ní Esa Oweku lɛ Hiamɔ Nii Ahe
12. Weku nikasemɔ baanyɛ atsu gbɛfaŋnɔ yɛ weku lɛ hiamɔ nii ni he hiaa waa lɛ ahe nitsumɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Ekolɛ eeefee akɛ bei pii lɛ nyɛweku lɛ kaseɔ Buu-Mɔɔ nikasemɔ kɛha otsi lɛ. Shi hã ohiɛ ahi weku lɛ naagbai kɛ amɛsusumɔi anɔ be fɛɛ be. Kɛ́ nyɛ lɛ tsuuu heloonaa nitsumɔ lɛ, no lɛ ekolɛ ebaanyɛ ená be eha gbekɛbii lɛ daa gbi kɛ́ amɛjɛ skul amɛba shia. Abaanyɛ atsu shihilɛi komɛi ahe nii yɛ nakai beaŋ; ekrokomɛi baabi ní aná be babaoo ní akɛtsu he nii. Kɛ́ weku lɛ hiamɔ nii komɛi ni he hiaa waa yɛ lɛ, esaaa akɛ akuɔ hiɛ afɔ̃ɔ nɔ. (Abɛi 27:12) Ekolɛ enɛɛmɛi efeŋ skul naagbai pɛ, shi moŋ shihilɛi krokomɛi baanyɛ afata he. Halamɔ saji ni sa, ní otsɔ hiɛ otswa weku lɛ adafi yɛ nɔ ni nyɛbaakase lɛ he.
13. Mɛni hewɔ weku sanegbaa ní tsɔɔ bɔ ni aaafee akpee ohia naa lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ?
13 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, je lɛ fã kpotoo yɛ ohia shihilɛ mli diɛŋtsɛ; no hewɔ lɛ yɛ hei babaoo lɛ, ekolɛ ehe baahia akɛ asusu bɔ ni aaafee akpee naa lɛ he. Ani weku nikasemɔ ni damɔ daa gbi shihilɛi diɛŋtsɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai anɔ he baaba sɛɛnamɔ kɛha nyɛweku lɛ?—Abɛi 21:5; Jajelɔ 9:11; Hebribii 13:5, 6, 18.
14. Mɛɛ shihilɛi komɛi baanyɛ aha weku sanegbaa ní tsɔɔ bɔ ni Yehowa susuɔ awuiyeli, ta, kɛ Kristofoi ahe ní amɛkɛwooo maŋ saji amli lɛ he ehaa lɛ afee nɔ ni sa yɛ ebe naa?
14 Saneyitso kroko ni esa akɛ awie he hu ji awuiyeli. Ehe miihia ní wɔha Yehowa susumɔ aka wɔ fɛɛ wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. (1 Mose 6:13; Lala 11:5) Saneyitso nɛɛ he nikasemɔ ní aaafee akɛ weku lɛ baaha aná hegbɛ ní akɛgba bɔ ni aaafee adamɔ yiwalɔi anaa yɛ skul, kɛji esa akɛ akase abɔtirifɔ̃ɔ, kɛ gbɛ ní aaatsɔ nɔ ahala hiɛtserɛjiemɔ ni sa lɛ ahe sane. Nɔmɔi ní kɛ awuiyeli baa egbɛ eshwã he fɛɛ he; shwɛ fioo kulɛ maŋ ta, maŋkwramɔŋ loo hewolo nɔ sui ateŋ béi, loo kui ateŋ tai miiya nɔ yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli. Enɛ hewɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ní nyɛweku lɛ agba bɔ ni amɛaahiɛ Kristofoi ajeŋba mli beni kui ní kɛ amɛhe wuɔ ta ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ he sane.—Yesaia 2:2-4; Yohane 17:16.
15. Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ atsɔ akɛ bɔlɛnamɔ kɛ gbalashihilɛ he tsɔsemɔ aha gbekɛbii?
15 Beni gbekɛbii daraa lɛ, esa akɛ amɛná bɔlɛnamɔ kɛ gbalashihilɛ he tsɔsemɔ ní sa afii abɔ ni amɛye lɛ. Yɛ maji komɛi ashihilɛi amli lɛ, fɔlɔi pii kɛ amɛbii ewieee bɔlɛnamɔ saji ahe kɔkɔɔkɔ. Ekolɛ gbekɛbii ni leee enɛ he saji lɛ baaná ehe susumɔi ní ejaaa kɛjɛ gbekɛbii krokomɛi aŋɔɔ, ni nɔ ni baajɛ mli aba lɛ baanyɛ afee oshara. Ani efeŋ nɔ ni hi akɛ aaakase Yehowa, mɔ ni kɛ ŋaawoo ni yɔɔ tɛ̃ɛ shi kɛlɛ esa hiɛ hu hãa yɛ sane nɛɛ he yɛ Biblia lɛ mli lɛ moŋ? Ŋaawoo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli baaye abua wɔbii lɛ ní amɛhiɛ bulɛ ní amɛyɔɔ kɛha amɛhe lɛ mli, ní amɛkɛ yei loo hii aye yɛ gbɛ ni woo yɔɔ mli nɔ. (Abɛi 5:18-20; Kolosebii 3:5; 1 Tesalonikabii 4:3-8) Kɛ́ nyɛsusu saji nɛɛ ahe momo po lɛ, nyɛkashashaoa shi akɛ nyɛaasusu he ekoŋŋ. Beni shihilɛi heei teɔ shi lɛ, belɛ saji amlitii he miihia.
16. (a) Mɛɛ be afeɔ weku nikasemɔ, yɛ wekui pii amli? (b) Te nyɛtsu gbɛtsii nii ahe nii nyɛha tɛŋŋ koni nyɛfee daa weku nikasemɔ?
16 Mɛɛ be abaanyɛ afee weku nikasemɔ? Wekui pii toɔ gbɛjianɔ ni amɛfeɔ amɛweku nikasemɔ lɛ Ju gbɛkɛ, yɛ Betel wekui ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ akasemɔ mli. Esoro be ní mɛi krokomɛi feɔ. Yɛ Argentina nɛkɛ lɛ, weku ko kɛ emli bii 11, ní gbekɛbii 9 fata he lɛ teɔ shi daa leebi ŋmɛji enumɔ ni amɛfeɔ amɛweku nikasemɔ lɛ. Yɛ nitsumɔ be he gbɛjianɔtoi srɔtoi ahewɔ lɛ, be kroko ko kwraa ehiii. Efeee mlɛo kɛhaaa amɛ, shi kɛlɛ eha bɔ ni weku nikasemɔ he hiaa ha lɛ ka gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔ kɛ amɛtsuii amli jogbaŋŋ.[4] Yɛ Philippines lɛ, onukpa ko kɛ eŋa kɛ amɛbii etɛ lɛ feɔ weku nikasemɔ daa beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ. Yɛ otsi lɛ mli hu lɛ, fɔlɔi lɛ kɛ gbekɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ feɔ teemɔŋ nikasemɔ bɔni afee ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aha anɔkwale lɛ atsɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.[5] Yɛ United States lɛ, nyɛmi yoo ko ní ewu jeee Odasefonyo lɛ, kɛ ebii lɛ nyiɛɔ ni amɛyakwɔɔ skul bɔs daa leebi. Be mli ni amɛmɛɔ bɔs lɛ, amɛkɛ aaafee minitii nyɔŋma tsuɔ nii ni amɛkɛkaneɔ Ŋmalɛ mli nikasemɔ ko ní sa ni amɛgbaa he sane, ni no sɛɛ lɛ nyɛ lɛ sɔleɔ kuku dani gbekɛbii lɛ kwɔɔ bɔs lɛ kɛyaa.[6] Yɛ Democratic Republic of Congo lɛ, ehe bahia ní yoo ko ní ewu ni heee yeee ejo foi eshi weku lɛ abɔ mɔdɛŋ waa yɛ nikasemɔ gbɛfaŋ, akɛni ewoloŋlee faaa lɛ hewɔ. Ebinuu ní eda lɛ basaraa weku lɛ daa otsi ni ebakwɛɔ nikasemɔ ní enyɛ kɛ enyɛmimɛi bibii lɛ feɔ lɛ nɔ ni ekɛyeɔ ebuaa amɛ. Nyɛ lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo kɛtsɔ bɔ ni esaa ehe jogbaŋŋ kɛhaa nikasemɔ lɛ nɔ.[7] Ani shihilɛ ko yɛ ní haa weku nikasemɔ ní nyɛaafee daa lɛ waa yɛ nyɛweku lɛ mli? Nyɛnijiaŋ akajea wui. Nyɛkɛ hiɛmiamɔ ataoa Yehowa dɛŋ jɔɔmɔi yɛ mɔdɛŋ ní nyɛbɔɔ ní nyɛná daa Biblia mli nikasemɔ lɛ nɔ.—Marko 11:23, 24.
Nyɔmɔwoo ní Jɛɔ Hiɛmiamɔ Mli Baa
17. (a) Mɛni he hiaa koni anyɛ afee weku nikasemɔ lɛ daa? (b) Mɛɛ niiashikpamɔ feɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ Yehowa gbɛ̀i ahe tsɔsemɔ ní akɛhaa weku lɛ daa lɛ he lɛ he nɔkwɛmɔnɔ?
17 Gbɛjianɔtoo he miihia. Ebiɔ hiɛmiamɔ hu. Shi sɛɛnamɔi ni jɛɔ weku nikasemɔ ni afeɔ daa lɛ mli baa lɛ sa nakai. (Abɛi 22:6; 3 Yohane 4) Franz kɛ Hilda ní yɔɔ Germany lɛ, kwɛ weku ko ní bii 11 yɔɔ mli. Afii komɛi asɛɛ lɛ, amɛbiyoo Magdalena wie akɛ: “Nɔ ni misusuɔ akɛ ehe hiaa fe fɛɛ ŋmɛnɛ ji akɛ, gbi kome folo po hooo ní wɔnine shɛɛɛ mumɔŋ tsɔsemɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ko nɔ.”[8] Beni maŋhedɔɔ mumɔ lɛ mli bawa waa yɛ Adolf Hitler shishi lɛ, Magdalena tsɛ kɛ Biblia lɛ tsu nii ni ekɛfee eweku lɛ klalo kɛha kaai ní eyoo akɛ ebaaba lɛ. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, amɔmɔ weku lɛ mli bii ní darako lɛ ni akɛ amɛ tee skul ní akɛtsakeɔ gbekɛbii lɛ; amɔmɔ weku lɛ mli bii krokomɛi ni atsĩ amɛnaa yɛ tsuŋwoo hei kɛ yiwalɛ nsarai amli. Agbe amɛteŋ mɛi komɛi. Amɛ fɛɛ amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli kpɛŋŋ—jeee yɛ be ní amɛkɛ yiwaa ni naa wa waa kpe lɛ mli kɛkɛ, shi moŋ, yɛ mɛi ni yi ná wala lɛ agbɛfaŋ lɛ yɛ afii ní nyiɛ sɛɛ lɛ amli hu.
18. Áwo fɔlɔi komekomei amɔdɛŋbɔi ahe nyɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
18 Fɔlɔi komekomei pii, kɛ mɛi ní amɛhefatalɔi kɛ amɛ bɛ hemɔkɛyeli kome mli lɛ hu, kɛ amɛbii kaseɔ Biblia lɛ daa gbi. Fɔlɔ kome, ni ji yoo okulafo ko ni yɔɔ India lɛ bɔ mɔdɛŋ waa ni edũ suɔmɔ kɛha Yehowa ewo ebii enyɔ lɛ amli. Shi kɛlɛ, etsui kumɔ beni ebinuu lɛ kɛ Yehowa webii kpa bɔɔ lɛ. Ekpá Yehowa fai ní ekɛ tɔ̃mɔ fɛɛ tɔ̃mɔ ní etɔ̃ yɛ ebinuu lɛ tsɔsemɔ mli lɛ ake lɛ. Shi ebinuu lɛ hiɛ kpako nɔ ni ekase lɛ nɔ lɛɛlɛŋ. Yɛ nɔ ni fe afii nyɔŋma sɛɛ lɛ, eku esɛɛ kɛba, ni etee hiɛ waa yɛ mumɔŋ, ni ebatsɔ asafo mli onukpa. Amrɔ nɛɛ ekɛ eŋa miisɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi ni ji gbɛgbalɔi.[9] Kwɛ bɔ ni fɔlɔi ní eŋɔ ŋaawoo ni jɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ ŋɔɔ, akɛ amɛkɛ daa Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ aha yɛ weku lɛ mli lɛ eto amɛtsuii amli lɛ dàa shi babaoo hã! Ani nyɛkɛ nakai ŋaawoo lɛ miitsu nii yɛ nyɛweku lɛ mli?
Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?
◻ Mɛni hewɔ daa weku nikasemɔ he hiaa lɛ?
◻ Mɛni esa akɛ efee otii ni mamɔ wɔhiɛ yɛ weku nikasemɔi lɛ eko fɛɛ eko mli?
◻ Mɛɛ dɛŋdadei aha wɔnine eshɛ nɔ kɛha nitsɔɔmɔ?
◻ Abaanyɛ atsake nikasemɔ lɛ ní esa weku lɛ hiamɔ nii ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Otii pɔtɛɛ ní nyɛkɛaamamɔ nyɛhiɛ lɛ baaha nyɛweku nikasemɔ lɛ aya hiɛ
-
-
Wekui, Nyɛjiea Nyɔŋmɔ Yi Ákɛ Esafo Lɛ FãBuu-Mɔɔ—1999 | July 1
-
-
Wekui, Nyɛjiea Nyɔŋmɔ Yi Ákɛ Esafo Lɛ Fã
“Majie Yehowa yi yɛ gwabɔɔi amli!”—LALA 26:12.
1. Mɛni ji anɔkwa jamɔ fã ko ni he hiaa kɛfata nikasemɔ kɛ sɔlemɔ yɛ shia lɛ he?
JEEE sɔlemɔ kɛ Biblia lɛ kasemɔ yɛ shia pɛ fata Yehowa jamɔ he, shi moŋ nitsumɔ ákɛ asafo lɛ fã hu fata he. Akɛ famɔ hã blema Israel ní ‘eha ní maŋ lɛŋ hii kɛ yei kɛ gbekɛbii lɛ abua amɛhe naa,’ koni amɛkase Nyɔŋmɔ mla lɛ bɔni afee ní amɛnyiɛ egbɛ lɛ nɔ. (5 Mose 31:12; Yoshua 8:35) Awo mɛi ni edara yɛ afii amli kɛ ‘oblahii kɛ oblayei’ fɛɛ hewalɛ ní amɛfata he kɛjie Yehowa gbɛi lɛ yi. (Lala 148:12, 13) Akɛ gbɛjianɔtoi ni tamɔ nakai tsuɔ nii yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Yɛ Maŋtsɛyeli Asai anɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii fɛɛ kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi ní toibolɔi náa mli gbɛfaŋnɔ lɛ amli jogbaŋŋ, ni mɛi pii náa miishɛɛ waa akɛ amɛnáa mli gbɛfaŋnɔ.—Hebribii 10:23-25.
2. (a) Mɛni hewɔ hesaamɔ ji oti titri yɛ gbekɛbii ní aaaye abua amɛ ní amɛná kpeei ahe miishɛɛ lɛ mli lɛ? (b) Namɛi anɔkwɛmɔnɔ he hiaa?
2 Eji anɔkwale akɛ, ní aaaye abua gbekɛbii ní amɛná nifeemɔ gbɛ kpakpa, ni ji asafoŋ nitsumɔ ni amɛnyiɛɔ sɛɛ daa lɛ baanyɛ afee kaa diɛŋtsɛ. Kɛ́ ejeɔ kpo faŋŋ akɛ gbekɛbii ni kɛ amɛfɔlɔi baa kpeei lɛ ateŋ mɛi komɛi naaa kpeei lɛ ahe miishɛɛ lɛ, mɛni ekolɛ eeefee naagba lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbekɛbii pii yɛ ní amɛjwɛŋmɔ mɔɔɔ nii yɛ be kakadaŋŋ mli, ni etsɛɛɛ ni nii jeɔ amɛtsine. Hesaamɔ baanyɛ aye abua ní akɛtsu naagba nɛɛ he nii. Kɛ́ asaaa he lɛ, no lɛ gbekɛbii lɛ nyɛŋ amɛkɛ amɛhe awo kpeei amli yɛ gbɛ kpakpa nɔ. (Abɛi 15:23) Kɛ́ asaaa he lɛ, ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaaná mumɔŋ hiɛyaa ní haa mɔ tsui nyɔɔ emli. (1 Timoteo 4:12, 15) Mɛni abaanyɛ afee? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ abi akɛ ani amɛ diɛŋtsɛ amɛsaa amɛhe kɛhaa kpeei lo. Amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ náa amɛnɔ hewalɛ ni mli wa. (Luka 6:40) Weku nikasemɔ lɛ he gbɛjianɔtoo kpakpa hu baanyɛ afee oti kroko ni he hiaa.
Ní Aaatswa Tsui lɛ Ama Shi
3. Yɛ weku nikasemɔ lɛ mli lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ abɔ mɔdɛŋ krɛdɛɛ ní atswa tsuii ama shi lɛ, ni mɛni enɛ biɔ?
3 Esa akɛ weku nikasemɔ lɛ afee be ní akɛtswaa tsuii amaa shi, shi jeee be ní akɛaana nilee awo yitsoŋ obɔ kɛkɛ. Enɛ biɔ hiɛ ní aaahi he nɔ yɛ naagbai ni weku lɛ mli bii kɛkpeɔ lɛ he kɛ suɔmɔ mli ní aaajɛ asusu mɔ fɛɛ mɔ he. Yehowa ‘kaa tsui ekwɛɔ.’—1 Kronika 29:17.
4. (a) Mɛni wiemɔ “mɔ ni bɛ yitsoŋ” lɛ tsɔɔ? (b) Ákɛ ‘aaaná yitsoŋ’ lɛ kɔɔ mɛni he?
4 Kɛ́ Yehowa ka wɔbii lɛ atsuii lɛ, mɛni enaa? Amɛteŋ mɛi babaoo baakɛɛ akɛ amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni enɛ sa yijiemɔ waa. Ni kɛlɛ, mɔ ko ní edako, loo eji mɔ hee ní kpaako ekaseɔ Yehowa he nii lɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i ahe niiashikpamɔ bibioo pɛ. Akɛni ebɛ niiashikpamɔ hewɔ lɛ, ekolɛ eeefee “mɔ ni bɛ yitsoŋ,” taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ. Ekolɛ jeee nibii ni kanyaa lɛ lɛ fɛɛ ji efɔŋ, shi eheɔ be dani mɔ ko nyɛɔ ehaa etsui baa shihilɛ ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ diɛŋtsɛ mli. Enɛ biɔ ni mɔ lɛ aha esusumɔi, ekɔnɔi, nibii ní esumɔɔ, ehenumɔi, kɛ otii ni mamɔ ehiɛ yɛ shihilɛ mli lɛ kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ akpã gbee, kɛyashɛ he ni adesai ní yeee emuu lɛ baanyɛ afee nakai kɛyashi. Kɛ́ mɔ ko shɔ̃ emligbɛ gbɔmɔ lɛ yɛ gbɛ ní Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli nɔ tamɔ nɛkɛ lɛ, no lɛ ‘eená yitsoŋ.’—Abɛi 9:4; 19:8.
5, 6. Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
5 Ani fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’? Eji anɔkwale akɛ, adesa ko bɛ ní baanyɛ ekɛ tsui mli shihilɛ kpakpa awo mɔ kroko mli. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ heyeli ní ekɛaafee nɔ ni esumɔɔ, ni babaoo damɔ nɔ ni wɔŋmɛɔ gbɛ ní wɔsusuɔ he lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, kɛ́ akɛ sɛɛyoomɔ tsu nii lɛ, bei pii lɛ, fɔlɔi lɛ nyɛɔ amɛnuɔ amɛbi lɛ shishi, ni amɛleɔ nɔ ni yɔɔ etsui mli kɛ he ni yelikɛbuamɔ he hiaa yɛ. Nyɛkɛ sanebimɔi tamɔ enɛɛmɛi atsua nii, akɛ, ‘Te onuɔ enɛ he ohaa tɛŋŋ?’ kɛ ‘Mɛni obaasumɔ ní ofee diɛŋtsɛ?’ No sɛɛ lɛ, okɛ tsuishitoo abo lɛ toi. Kaafee nii kɛteke nɔ. (Abɛi 20:5) Kɛ́ ootao ní oshɛ etsui he lɛ, no lɛ mlihilɛ, sane shishinumɔ, kɛ suɔmɔ ní ooojie lɛ kpo lɛ he miihia.
6 Kɛ́ ootao ní owo henumɔi kpakpai amli hewalɛ lɛ, no lɛ nyɛsusua mumɔ lɛ yibii lɛ—efãi srɔtoi lɛ eko fɛɛ eko—he kpitiokpitio, ní nyɛtsua nii kutuu ákɛ weku ní nyɛjie lɛ kpo. (Galatabii 5:22, 23) Tswaa suɔmɔ kɛha Yehowa kɛ Yesu Kristo oma shi, jeee kɛtsɔ kɛɛmɔ ní oookɛɛ kɛkɛ akɛ wɔsumɔɔ amɛ lɛ nɔ, shi moŋ kɛtsɔ yiŋtoi ahewɔ ní wɔsumɔɔ amɛ lɛ kɛ gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie nakai suɔmɔ lɛ kpo lɛ he sanegbaa nɔ. (2 Korintobii 5:14, 15) Wó suɔmɔ ní amɛyɔɔ akɛ amɛaafee nɔ ni ja lɛ mli hewalɛ kɛtsɔ sɛɛnamɔ ní baajɛ mli aba lɛ he susumɔ nɔ. Tswaa suɔmɔ ní amɛyɔɔ akɛ amɛaatsi amɛhe kɛjɛ susumɔi, wiemɔ, kɛ jeŋba fɔŋ he lɛ oma shi kɛtsɔ hewalɛi fɔji ní nibii nɛɛ náa yɛ mɔ nɔ lɛ he sanegbaa nɔ. (Amos 5:15; 3 Yohane 11) Tsɔɔmɔ bɔ ni susumɔi, wiemɔ, kɛ jeŋba—ekpakpa loo efɔŋ—baanyɛ esa mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa he eha.
7. Mɛni abaanyɛ afee ní akɛye abua gbekɛbii ní amɛtsu naagbai ahe nii ní amɛfee yiŋkpɛi yɛ gbɛ ni baaha amɛya nɔ amɛbɛŋkɛ Yehowa nɔ?
7 Kɛ́ gbekɛ ko yɛ naagba loo esa akɛ efee yiŋkpɛɛ ko ni he hiaa lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ: ‘Te osusuɔ akɛ Yehowa buɔ enɛ ehaa tɛŋŋ? Mɛni ole yɛ Yehowa he ní haa okɛɔ nakai lɛ? Ani osɔle oha lɛ yɛ he?’ Yɛ be mli ni ojeɔ shishi mra bɔ ni sa lɛ, ye obua obi lɛ ní ená shihilɛ gbɛ ni ji mɔdɛŋ ní eeebɔ kɛ ekãa be fɛɛ be akɛ eeená nɔmimaa yɛ nɔ ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii he ní efee. Ni beni amɛbanáa amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa lɛ, amɛbaaná miishɛɛ akɛ amɛaanyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ. (Lala 119:34, 35) Enɛ baatswa hegbɛ ní amɛná akɛ amɛkɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ asafo lɛ bɔɔ lɛ he hiɛsɔɔ diɛŋtsɛ yɛ amɛmli.
Hesaamɔ Kɛha Asafoŋ Kpeei
8. (a) Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkɛ nibii ni ehe hiaa ní atsu he nii lɛ fɛɛ afata wɔweku nikasemɔ lɛ he? (b) Te nikasemɔ nɛɛ he hiaa ha tɛŋŋ?
8 Saji babaoo yɛ ní he hiaa ní asusu he yɛ bei ní akɛfeɔ weku nikasemɔ lɛ mli. Te ooofee tɛŋŋ otsu fɛɛ he nii? Nyɛnyɛŋ nyɛfee nɔ fɛɛ nɔ yɛ be kome too mli kɔkɔɔkɔ. Shi ekolɛ obaana akɛ, kɛ́ oto he gbɛjianɔ ní oŋmala oshwie shi lɛ, ebaaye ebua. (Abɛi 21:5) Nyɛtĩa mli yɛ be kɛ bei amli, ní nyɛkwɛa nɔ ni he hiaa hesusumɔ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ. Ná weku lɛ mli bii ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛyaa he miishɛɛ jogbaŋŋ. Nɛkɛ gbɛjianɔtoo kɛha weku nikasemɔ nɛɛ ji Kristofoi atsɔsemɔ lɛ fã ko ní he hiaa, ni ewulaa wɔ kɛhaa shihilɛ amrɔ nɛɛ, ni esáa wɔ kɛhaa naanɔ wala ní baaba lɛ.—1 Timoteo 4:8.
9. Mɛɛ otii ni kɔɔ hesaamɔ kɛha kpee he wɔbaanyɛ wɔtsu he nii fiofio yɛ wɔweku nikasemɔi amli?
9 Ani hesaamɔ kɛha asafoŋ kpeei fata nyɛweku nikasemɔ lɛ he? Nitsumɔi babaoo yɛ ní obaanyɛ oya nɔ otsu fiofio beni nyɛkaseɔ nii kutuu lɛ. Ekolɛ nitsumɔi nɛɛ ekomɛi baahe otsii, nyɔji, loo afii abɔ po dani obaanyɛ otsu ogbe naa. Susumɔ otii nɛɛ ahe okwɛ: (1) mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ afee klalo akɛ ebaaha sane hetoo yɛ asafoŋ kpeei ashishi; (2) mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ ní eha sane hetoo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔ mli; (3) akɛ ŋmalɛi awo hetoohamɔ lɛ mli; kɛ (4) asusu nɔ ni akaseɔ lɛ he, kɛ yiŋtoo akɛ mɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛbaatsu nii. Enɛɛmɛi fɛɛ baanyɛ aye abua mɔ aŋkro lɛ ní eha anɔkwale lɛ atsɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.—Lala 25:4, 5.
10. (a) Wɔbaanyɛ wɔsusu wɔ asafoŋ kpeei lɛ eko fɛɛ eko he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ enɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ?
10 Kɛji efɔɔ kaa akɛ nyɛweku nikasemɔ lɛ damɔɔ Buu-Mɔɔ nikasemɔ kɛha otsi lɛ nɔ po lɛ, nyɛkakua nyɛhiɛ nyɛfɔ̃a bɔ ni aŋkroaŋkro loo weku hesaamɔ kɛha Asafo Woloŋ Nikasemɔ, Teokrase Sɔɔmɔ Skul, kɛ Sɔɔmɔ Kpee lɛ he hiaa ha lɛ nɔ. Enɛɛmɛi hu ji gbɛjianɔtoo ní akɛtsɔɔ wɔ nii koni wɔnyiɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ lɛ fãi komɛi ni he hiaa. Ekolɛ nyɛbaanyɛ nyɛsaa nyɛhe ákɛ weku kɛha kpeei yɛ be kɛ bei amli. Kɛ́ nyɛfee ekome kɛtsu nii kutuu lɛ, ebaaha nyɛ nikasemɔ mli hesaai aya hiɛ. Nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, nibii kpakpai babaoo baajɛ kpeei lɛ diɛŋtsɛ amli kɛba. Kɛfata nibii krokomɛi ahe lɛ, nyɛsusua sɛɛnamɔi ni jɛɔ mli baa yɛ nyɛhe ní nyɛsáa daa kɛha kpeei nɛɛ, kɛ bɔ ni ehe hiaa ní nyɛná be krɛdɛɛ ko ní nyɛto kɛha nakai feemɔ lɛ he.—Efesobii 5:15-17.
11, 12. Hesaamɔ kɛha asafoŋ lala he baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni abaanyɛ afee enɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Awo wɔ hewalɛ yɛ “Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ” Kpeei Wuji lɛ ashishi ní wɔsáa wɔhe kɛha wɔ kpeei lɛ fã kroko hu—ni ji lala lɛ. Ani okɛ nakai hewalɛwoo ní akɛha lɛ etsu nii? Nakai feemɔ baanyɛ aye abua ní wɔkpɛ́ Biblia mli anɔkwalei lɛ yɛ wɔjwɛŋmɔi kɛ tsuii anɔ, ni nakai beaŋ nɔŋŋ hu lɛ, ebaaha bɔ ni wɔnáa asafoŋ kpeei ahe miishɛɛ lɛ aya hiɛ.
12 Hesaamɔ ní wiemɔi ni yɔɔ lalai ni ato gbɛjianɔ ní abaala lɛ amli lɛ akanemɔ kɛ amɛ shishinumɔ he sanegbaa fata he lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔlá kɛjɛ wɔtsui mli. Akɛ lalatswaa saŋkui tsu nii waa yɛ jamɔ mli, yɛ blema Israel. (1 Kronika 25:1; Lala 28:7) Ani mɔ ko yɛ nyɛweku lɛ mli ní le nibii ni akɛtswaa lala lɛ eko tswaa? Mɛni hewɔ nyɛkɛ nakai nii ní akɛtswaa lala lɛ tsuuu nii ní nyɛkɛkase Maŋtsɛyeli lalai ní abaala otsi lɛ ekome, koni nyɛlá lala lɛ akɛ weku. Nɔ kroko hu ní nyɛbaanyɛ nyɛfee ji ní nyɛkɛ lalai ní amɔmɔ awo kpãai anɔ lɛ atsu nii. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, wɔnyɛmimɛi lɛ láa kɛ gbee ní ŋɔɔ, ni saŋkutswaa fataaa he. Kɛ́ amɛnyiɛ gbɛjegbɛi anɔ loo amɛmiitsu nii yɛ amɛŋmɔji amli lɛ, bei pii lɛ, amɛnáa miishɛɛ akɛ amɛaalá lalai ní ato he gbɛjianɔ ní abaala yɛ asafoŋ kpeei ashishi nakai otsi lɛ.—Efesobii 5:19.
Weku Hesaamɔ Kɛha Shiɛmɔyaa
13, 14. Mɛni hewɔ weku sanegbaai ní feɔ wɔtsuii klalo kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ?
13 Yehowa kɛ eyiŋtoi ahe odase ní wɔɔye mɛi krokomɛi lɛ ji wɔshihilɛ fã ko ni he hiaa. (Yesaia 43:10-12; Mateo 24:14) Gbekɛbii ji wɔ jio, wɔdara jio, kɛ́ wɔsáa wɔhe lɛ, wɔnáa nitsumɔ nɛɛ mli ŋɔɔmɔ waa ni wɔtsuɔ nitsumɔ ni woɔ yibii kpakpai babaoo. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ yɛ weku lɛ mli?
14 Taakɛ eji yɛ saji fɛɛ ní kɔɔ wɔjamɔ he lɛ agbɛfaŋ lɛ, ehe miihia ni wɔfee wɔtsuii klalo. Jeee nɔ ni wɔyaafee lɛ pɛ esa akɛ wɔsusu he, shi moŋ esa akɛ wɔsusu nɔ hewɔ ní wɔyaafee lɛ hu he. Yɛ Maŋtsɛ Yehoshafat gbii lɛ amli lɛ, akɛ ŋwɛi mla he tsɔsemɔ ha gbɔmɛi lɛ, shi Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ ‘amɛfeko amɛtsui klalo.’ Enɛ ha amɛfee mɛi ni nibii ni lakaa mɔ, ní baanyɛ agbala amɛ kɛjɛ anɔkwa jamɔ he lɛ, baanyɛ aye amɛnɔ kunim. (2 Kronika 20:33; 21:11) Oti ni ma wɔhiɛ lɛ jeee ní wɔnyɛ wɔbu ŋmɛlɛtswai abɔ ní wɔye yɛ shiɛmɔ mli lɛ he akɔntaa, aloo ní wɔkɛ woji aha kɛkɛ. Esa akɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha gbɔmɛi ní esa akɛ amɛná hegbɛ ní amɛhala wala lɛ kpojiemɔ. (Hebribii 13:15) Eji nitsumɔ ní “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi” ji wɔ yɛ mli. (1 Korintobii 3:9) Mɛɛ hegbɛ eji nɛkɛ! Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔkɛ ŋwɛibɔfoi krɔŋkrɔŋi lɛ feɔ ekome yɛ nakai feemɔ mli. (Kpojiemɔ 14:6, 7) Mɛɛ be kpakpa yɔɔ ní abaanyɛ akɛtswa hiɛsɔɔ kɛha enɛ, fe weku mli sanegbaa bei, yɛ wɔ daa otsi nikasemɔ be mli loo be mli ní wɔsusuɔ ŋmalɛ ko ní sa he yɛ Ŋmalɛi lɛ Amli ni Wɔɔkwɛ Daa wolo lɛ mli lɛ!
15. Mɛɛ be wɔbaanyɛ wɔsaa wɔhe kɛha shiɛmɔyaa akɛ weku?
15 Ani bei komɛi lɛ nyɛkɛ be tsuɔ nii yɛ nyɛweku nikasemɔ mli ni nyɛkɛyeɔ nyɛbuaa nyɛweku lɛ mli bii lɛ ní amɛsaa amɛhe kɛha otsi lɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Nakai feemɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ waa. (2 Timoteo 2:15) Ebaanyɛ eye ebua ní eha amɛshiɛmɔ afee nɔ ni mɔɔ shi ní ewoɔ yibii. Bei komɛi lɛ, ekolɛ nyɛbaato nyɛ nikasemɔ be fɛɛ kɛha hesaamɔ ni tamɔ nɛkɛ. Bei babaoo lɛ, ekolɛ nyɛbaatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fãi komɛi ahe nii yɛ sanegbaai kukuji amli yɛ weku nikasemɔ lɛ naagbee loo yɛ be kroko mli yɛ otsi lɛ mli.
16. Tsɔɔmɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ gbɛ̀i srɔtoi ni atsɔɔ yɛ kuku lɛ mli lɛ eko fɛɛ eko he lɛ mli.
16 Weku nikasemɔi baanyɛ agbala jwɛŋmɔ kɛya gbɛ̀i srɔtoi anɔ, tamɔ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ: (1) Asaa shiɛmɔ wiemɔ kuku ní atĩ mli akwɛ jogbaŋŋ, ní ŋmalɛ kome ní abaakane kɛjɛ Biblia lɛ mli fata he, kɛji hegbɛ lɛ baaŋmɛ gbɛ. (2) Kɛ́ ebaahi lɛ, akwɛ akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiɛmɔyaa baagi, Biblia, niŋmaa wolo, pɛn loo pɛnsil, dɛhiɛmɔ woji, kɛ woji krokomɛi ni amɛhe tse. Ehe ehiaaa ní shiɛmɔyaa baagi lɛ afee nɔ ni jara wa, shi esa akɛ ehe atse. (3) Nyɛsusua he ni ayeɔ trukaa odase yɛ, kɛ bɔ ni afeɔ lɛ ahaa lɛ he. Nyɛhaa bei ní nyɛkɛaatsu nii kutuu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli anyiɛa nitsɔɔmɔi bei nɛɛ eko fɛɛ eko sɛɛ. Okɛ ŋaawooi ni yeɔ buaa aha, shi kaawo ŋaa yɛ otii babaoo ahe fe nine.
17, 18. (a) Mɛɛ hesaamɔ ákɛ weku baanyɛ aye abua ní wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ awo yibii babaoo? (b) Mɛɛ hesaamɔ nɛɛ fã ko abaanyɛ atsu he nii daa otsi?
17 Nitsumɔ ní Yesu Kristo kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ fã titri ji kaselɔ feemɔ. (Mateo 28:19, 20) Kaselɔ feemɔ biɔ babaoo fe shiɛmɔ kɛkɛ. Ebiɔ nitsɔɔmɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛweku nikasemɔ lɛ baanyɛ aye abua nyɛ ní nyɛfee enɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ?
18 Ákɛ weku lɛ, nyɛsusua mɛi ni ebaahi akɛ nyɛya amɛŋɔɔ kɛha sɛɛsaramɔi lɛ ahe. Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi ehe woji; ekolɛ mɛi komɛi bo wiemɔ lɛ toi kɛkɛ. Ekolɛ nyɛkɛ amɛ kpe yɛ shia-kɛ-shia nitsumɔ lɛ mli loo yɛ trukaa odaseyeli mli yɛ jara nɔ loo yɛ skul. Nyɛhaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akudɔa nyɛ. (Lala 25:9; Ezekiel 9:4) Nyɛkpɛa nyɛyiŋ yɛ mɛi ní nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ ni nyɛya amɛŋɔɔ yɛ otsi lɛ mli lɛ ahe. Mɛni nyɛkɛ amɛ baawie he? Weku sanegbaa baanyɛ aye abua mɔ fɛɛ mɔ ní esáa ehe. Nyɛkadia ŋmalɛi pɔtɛɛ ní nyɛkɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ baawie he, kɛ agbɛnɛ hu, otii ni sa ní jɛ Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ? wolo bibioo lɛ loo Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ mli. Nyɛkabɔa mɔdɛŋ akɛ nyɛbaasusu saji babaoo he yɛ sɛɛsaramɔ kome mli. Nyɛshĩa sanebimɔ ko nyɛhaa shiatsɛ lɛ ní nyɛbahaa hetoo yɛ saramɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Mɛni hewɔ nyɛfeee lɛ nibii ní nyɛweku lɛ feɔ daa otsi lɛ fã, ákɛ nyɛbaato sɛɛsaramɔ ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baaya eyafee, be ni ebaaya eyafee, kɛ nɔ ni ehiɛ kã nɔ akɛ ebaatsu lɛ he gbɛjianɔ. Enɛ feemɔ baanyɛ aye abua ní eha weku muu lɛ fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ awo yibii babaoo.
Nyɛyaa nɔ Nyɛtsɔɔa Amɛ Yehowa Gbɛ Lɛ
19. Kɛ́ weku lɛ mli bii baaya nɔ anyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ lɛ, mɛni esa akɛ amɛná mli niiashikpamɔ, ni mɛni kɛ enɛ baa?
19 Eji kaa akɛ aaafee weku yitso yɛ nɛkɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Satan kɛ edaimonioi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛfite Yehowa tsuji amumɔŋ shidaamɔ. (1 Petro 5:8) Kɛfata he lɛ, nɔnyɛɛ babaoo yɛ nyɛ, fɔlɔi lɛ anɔ ŋmɛnɛ, titri lɛ nyɛ, fɔlɔi komekomei lɛ. Ewa akɛ nyɛaaná be ní nyɛkɛfee nibii ni nyɛbaasumɔ ni nyɛfee lɛ fɛɛ. Shi mɔdɛŋbɔɔ ní akɛaawo mli lɛ sa, kɛji akɛ nyɛbaanyɛ nyɛkɛ ŋaawoo kome pɛ atsu nii yɛ be kome mli po, koni nyɛha nyɛweku nikasemɔ gbɛjianɔtoo lɛ aya hiɛ fiofio. Na ni ooona akɛ mɛi ni bɛŋkɛ bo kpaakpa lɛ miinyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ lɛ ji nyɔmɔwoo ni haa mɔ tsui nyaa. Kɛ́ weku lɛ mli bii baanyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ yɛ omanyeyeli mli lɛ, no lɛ esa akɛ amɛná asafoŋ kpeei ashishi ní amɛyaa kɛ amɛhe ní amɛkɛwoɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mli miishɛɛ. Kɛ́ eeeba lɛ nakai lɛ, no lɛ hesaamɔ he miihia—hesaamɔ ni tswaa tsui lɛ emaa shi ní ewulaa mɔ fɛɛ mɔ koni ená mli gbɛfaŋnɔ kɛmɔ shi.
20. Mɛni baanyɛ aye abua fɔlɔi babaoo ní amɛná miishɛɛ ní awie he yɛ 3 Yohane 4 lɛ mli niiashikpamɔ?
20 Bɔfo Yohane ŋma yɛ mɛi ní eye ebua amɛ yɛ mumɔŋ lɛ ahe akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ní fá fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale [lɛ mli].” (3 Yohane 4) Weku nikasemɔi ní afeɔ kɛ otii ni yɔɔ faŋŋ yɛ jwɛŋmɔ mli kɛ weku yitsei ní tsuɔ weku lɛ mli bii ahiamɔ nii ahe nii aŋkroaŋkro yɛ mlihilɛ mli kɛ gbɛ ni yeɔ buaa nɔ lɛ, baanyɛ afee babaoo ní eha weku lɛ aná miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ mli gbɛfaŋnɔ. Kɛ́ fɔlɔi ná hiɛsɔɔ amɛha Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ, no lɛ amɛbaaye amɛbua amɛweku lɛ ní amɛná gbɛ ni hi fe fɛɛ mli ŋɔɔmɔ.—Lala 19:8-12.
Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?
◻ Mɛni hewɔ hesaamɔ kɛha kpee he hiaa waa kɛha wɔbii lɛ?
◻ Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Wɔweku nikasemɔ baanyɛ aye abua yɛ wɔhesaamɔ kɛha kpeei fɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Hesaamɔ kɛha shiɛmɔyaa akɛ weku baanyɛ aye abua wɔ ní wɔtsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
-