Shunem—Akɛ Suɔmɔ kɛ Awuiyeli Kadiɔ Lɛ
GALILEA wuoyigbɛ, yɛ Yezreel jɔɔ kplanaa ni yɔɔ boka naagbee gbɛ lɛ nɔ anaa Shunem maŋtiase lɛ yɛ. Nɛkɛ maŋtiase bibioo nɛɛ ná Biblia mli tai enyɔ ni ekaaa ni awuu yɛ emli lɛ mli niiashikpamɔ, shi ale maŋ lɛ hu jogbaŋŋ akɛ he ni afɔ yei enyɔ ni fee anɔkwa suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ.
Shunem sɛɛ tuuŋtu anaa gɔŋ ko ni asusuɔ akɛ eji Moreh lɛ yɛ, yɛ be mli ni yɛ nakai jɔɔ kplanaa lɛ mlifoo aaafee kilomitai 8 jɛkɛmɔ mli abaana Gilboa Gɔŋ lɛ yɛ. No mli lɛ, yɛ nakai gɔŋkpɔi enyɔ lɛ ateŋ lɛ, shikpɔŋ ko ni yɔɔ frɔfrɔ ni baa nii jogbaŋŋ yɛ jɛmɛ—Israel shikpɔji ni woɔ yibii babaoo lɛ ateŋ ekome.
Nɛkɛ akrowai ni ebɔle Shunem he nɛɛ kɛ suɔmɔ he sane ko ni fe fɛɛ ni atã da lɛ haa—Salomo Lalai lɛ. Nɛkɛ lala nɛɛ gbaa obalayoo fɛfɛo ko ni jɛ akrowa ko mli ni miisumɔ akɛ ekɛ etookwɛlɔ abote gbalashihilɛ mli moŋ fe ni eeekpɛlɛ nɔ eha Maŋtsɛ Salomo akɛ ebatsɔ eŋamɛi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ he sane. Salomo kɛ enilee kɛ enii fɛɛ ni eyɔɔ lɛ tsu nii bɔni afee ni yoo lɛ tsui amɔ lɛ. Be fɛɛ be lɛ ejieɔ eyi akɛ: “Namɔ ji yoo ni pueɔ tamɔ jetsɛremɔ, ni ehe yɔɔ fɛo tamɔ nyɔŋtsere, ni ehe tse akɛ hulu nɛɛ?” Ni ewo shi akɛ ebaakwɛ lɛ jogbaŋŋ kɛ ojawaratɛi fɛɛ ni ebaanyɛ esusu he.—Salomo Lalai 1:11; 6:10.
Bɔni afee ni ená odehei ashihilɛ mli niiashikpamɔ lɛ, Salomo ha efata ehe kɛtee Yerusalem akɛ etsuji lɛ fã ko, ní esraafoi 60 ni hi fe fɛɛ lɛ fata he. (Salomo Lalai 3:6-11) Eha eyahi odehei ashia, shia ni yɔɔ fɛo aahu akɛ beni Sheba maŋnyɛ lɛ na lɛ, “ehe jɔ̃ ehe naakpa.”—1 Maŋtsɛmɛi 10:4, 5.
Shi obalayoo ni jɛ Shunem lɛ ye obalanyo tookwɛlɔ lɛ anɔkwa. Ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni akutu tso yɔɔ yɛ koŋtsei ateŋ lɛ, nakai misuɔlɔ lɛ yɔɔ yɛ bihii lɛ ateŋ.” (Salomo Lalai 2:3) Ha Salomo anya yɛ eweintrom akpei abɔ lɛ hewɔ. Weintrom kome ni eyɔɔ—ni esuɔlɔ lɛ fata he lɛ—sa ehiɛ. Anyɛɛɛ ahoso esuɔmɔ lɛ kɔkɔɔkɔ.—Salomo Lalai 8:11, 12.
Yoo kroko ni he yɔɔ fɛo hi shi yɛ Shunem. Wɔleee nɔ ko nɔ ko kwraa yɛ egbɔmɔtso su he, shi eka shi faŋŋ akɛ ehe yɛ fɛo yɛ etsui mli. Biblia lɛ kɛɛ akɛ ‘etsĩ ehe naa’—loo ebote naagbai sɔrɔtoi babaoo mli—bɔni afee ni enyɛ eha gbalɔ Elisha niyenii kɛ wɔɔhe daa.—2 Maŋtsɛmɛi 4:8-13.
Wɔbaanyɛ wɔsusu bɔ ni Elisha baada shi aha yɛ be mli ni ekuɔ esɛɛ kɛjɛɔ gbɛfaa kakadaŋŋ ko kɛ emli tɔlɛ lɛ sɛɛ kɛbaboteɔ pia bibioo ni yoo lɛ kɛ ewu esaa eto lɛ lɛ mli. Ekolɛ efɔɔ amɛ saramɔ yɛ be kɛ bei amli, akɛni esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ tsa nɔ aahu afii 60 lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ ni nɛkɛ Shunamyoo nɛɛ ma nɔ mi akɛ Elisha abahi amɛshia lɛ be fɛɛ be ni eeebatsɔ nakai gbɛ lɛ nɔ lɛ? Ejaakɛ Elisha nitsumɔ lɛ jara wa kɛha lɛ. Nɛkɛ gbalɔ ni he jɔ, ni pɛsɛmkunya bɛ emli nɛɛ tsu nii akɛ maŋ lɛ henilee, ni ekaiɔ maŋtsɛmɛi, osɔfoi, kɛ gbɔmɛi foji lɛ yɛ gbɛnaa nii ni kã amɛnɔ akɛ amɛaasɔmɔ Yehowa lɛ he.
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Shunamyoo nɛɛ ji mɛi ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli lɛ ateŋ mɔ kome beni ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni hereɔ gbalɔ yɛ gbalɔ gbɛi anɔ lɛ, gbalɔ nyɔmɔwoo eeená.” (Mateo 10:41) Yehowa kɛ nikeenii krɛdɛɛ ko wo nɛkɛ yoo Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ nɛɛ nyɔmɔ. Eyɛ mli akɛ kene ji lɛ afii babaoo moŋ, shi efɔ binuu. Afii abɔ sɛɛ lɛ, ená ŋwɛi yelikɛbuamɔ hu yɛ be mli ni afii-kpawo hɔmɔ ko ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Nɛkɛ sane ni taa mɔ mli nɛɛ kaiɔ wɔ akɛ mlihilɛ ni wɔjieɔ lɛ kpo wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji lɛ efeŋ nɔ ni wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ enaŋ kɔkɔɔkɔ.—2 Maŋtsɛmɛi 4:13-37; 8:1-6; Hebribii 6:10.
Tai Wuji Enyɔ ni Awuu
Eyɛ mli akɛ akaiɔ Shunem akɛ eji nɛkɛ yei anɔkwafoi enyɔ nɛɛ amaŋ moŋ, shi maŋ lɛ na tai enyɔ ní awuu ní no tsake Israelbii ayinɔsane lɛ mli niiashikpamɔ. Tawuumɔhe ko ni hi jogbaŋŋ yɛ jɛmɛ masɛi—yɛ ŋa kplanaa ni kã Moreh kɛ Gilboa gɔji lɛ ateŋ lɛ. Asraafoi ni yɔɔ Biblia bei amli lɛ fɔɔ nsrabɔɔ yɛ he ni nu kpakpa yɔɔ, yɛ shikpɔŋ ni nɔ kwɔ nɔ kɛha hebuu, ni kɛ aaahi lɛ kɛ gbɛhe ko ni kwɛɔ ŋa kplanaa ni nɔ egbi lɛ gbɛ, ni gbɛ ni sa yɔɔ nɔ kɛha tabilɔi, okpɔŋɔi kɛ shwiilii lɛ. Shunem kɛ Gilboa kɛ shihilɛi ni hi nɛɛ fɛɛ haa.
Yɛ kojolɔi lɛ abei amli lɛ, Midianbii, Amalekbii, kɛ asraafoi krokomɛi 135,000 bɔ nsra yɛ ŋa kplanaa ni yɔɔ Moreh hiɛ lɛ nɔ. Amɛ yoomai ‘ayifalɛ tamɔ ŋshɔnaa shia.’ (Kojolɔi 7:12) Israelbii ni hiɛ asraafoi 32,000 pɛ yɛ Kojolɔ Gideon shishi lɛ miina amɛ yɛ ŋa kplanaa ni yɔɔ Harod nu bu lɛ masɛi, yɛ Gilboa Gɔŋ lɛ shishi lɛ.
Gbii ni tsɔ ta lɛ hiɛ lɛ mli lɛ, fãi enyɔ lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ mɔnɛ aaaje mɔ kroko lɛ nijiaŋ wui. Tabilɔi akuu ni miifee hoo, ta yoomai lɛ, ta shwiilii lɛ, kɛ okpɔŋɔi lɛ baanyɛ awo Israelbii asraafoi ni nyiɛ shikpɔŋ lɛ ahe gbeyei. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Midianbii lɛ—ní damɔ shi momo yɛ be mli ni Israelbii lɛ toɔ amɛhe gbɛjianɔ lɛ—tsɔɔ faŋŋ akɛ amɛhe yɛ gbeyei. Beni Gideon bi akɛ, ‘Namɔ yɔɔ biɛ ni miishe gbeyei ni etsui efã?’ lɛ, etabilɔi lɛ amlijaa etɛ mli enyɔ here nɔ kɛtsɔ tawuumɔhe lɛ ni amɛshi lɛ nɔ.—Kojolɔi 7:1-3.
Eshwɛ Israelbii atabilɔi 10,000 pɛ ni damɔ ŋa lɛ nɔ ni miikwɛ henyɛlɔi asraafoi 135,000 lɛ, ni etsɛɛɛ ni Yehowa ba Israelbii asraafoi ayibɔ lɛ shi kɛba 300 pɛ. Taakɛ Isrealbii lɛ fɔɔ feemɔ lɛ, ajara nɛkɛ kuu fioo nɛɛ mli awo kui etɛ mli. Amɛjara amɛmli kɛyadamɔ amɛ gbɛhei yɛ henyɛlɔi ansra lɛ he yɛ duŋ ni ewo lɛ mli. Agbɛnɛ yɛ Gideon famɔ naa lɛ, mɛi 300 lɛ jwara kpuji ni eha amɛkɔtii lɛ ahiɛ lɛ, ni amɛhole nakai kɔtii lɛ anɔ ni amɛbɔ oshe akɛ, “Yehowa kɛ Gideon klante!” Amɛkpã amɛ tɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ ni amɛtee nɔ amɛkpã. Yɛ duŋ lɛ mli lɛ, futufutu tabilɔi asafo kuu ni tsui efã lɛ susu akɛ gbɔmɛi akui 300 miitutua amɛ. Yehowa ha mɔ fɛɛ mɔ tsɔ ehiɛ ewo enaanyo, “ni nsra muu lɛ fɛɛ bú ni amɛjo foi kɛ bolɔmɔ.”—Kojolɔi 7:15-22; 8:10.
Ta ni ji enyɔ lɛ ba yɛ Shunem masɛi yɛ Maŋtsɛ Saul be mli. Biblia lɛ bɔ amaniɛ akɛ “Filistibii bua amɛhe naa ni amɛbabɔ nsra yɛ Shunem, Saul hu bua Israel muu lɛ fɛɛ naa kɛ kpe, ni amɛyabɔ nsra yɛ Gilboa,” taakɛ bɔ ni Gideon asraafoi lɛ fee kɛtsɔ hiɛ lɛ. Shi Saul ni tamɔɔɔ Gideon lɛ ná hekɛnɔfɔ̃ɔ fioo ko pɛ yɛ Yehowa mli, ni eesumɔ akɛ ebi okɔmfo nii yɛ Endor. Beni ena Filistibii lɛ ata lɛ, “eshe gbeyei ni etsui fã naakpa.” Israelbii lɛ jo foi yɛ ta ni amɛkɛ amɛ wuu lɛ mli, ni aye amɛnɔ kunim kwraa. Saul kɛ Yonatan fɛɛ laaje amɛwala.—1 Samuel 28:4-7; 31:1-6.
Enɛ hewɔ jɛ ni Shunem yinɔsane bafee nɔ ni suɔmɔ kɛ awuiyeli fɛɛ kadiɔ lɛ lɛ, kɛ Yehowa mli hekɛnɔfɔ̃ɔ kɛ daimonioi amli hiɛnɔkamɔ. Yei enyɔ jie suɔmɔ ni tsakeee kɛ gbɔfeemɔ su kpo yɛ nɛkɛ ŋa kplanaa nɛɛ nɔ, ni Israelbii hiɛnyiɛlɔi enyɔ wuu tai wuji yɛ biɛ. Nɔkwɛmɔnii ejwɛ lɛ fɛɛ feɔ bɔ ni Yehowa, mɔ ni haaa mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ anine anyɛ shi lɛ mli hekɛnɔfɔ̃ɔ he hiaa lɛ he mfoniri.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]
Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Sulam akrowa ni yɔɔ blema Shunem shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛ Moreh ni yɔɔ sɛɛgbɛ lɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.