Okɛto
Te Mibuɔ Nibii ni Anáa Kɛjɛɔ Nibii Titrii Ejwɛ ni Feɔ Lá kɛ Helatsamɔ Nifeemɔi ni akɛ Mi Diɛŋtsɛ Milá Baatsu Nii yɛ Mli lɛ Mihaa Tɛŋŋ?
Biblia lɛ fãa Kristofoi akɛ “amɛhi . . . lá.” (Bɔf. 15:20) No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi heee lá loo efãi titrii ejwɛ ni ji wala yibii yɛji, wala yibii tsuji, platelets, kɛ plasma. Kɛfata he lɛ, amɛjieee lá amɛhaaa mɔ kroko ni asaŋ amɛhaaa agbala amɛlá ato koni sɛɛ mli akɛha amɛ.—3 Mose 17:13, 14; Bɔf. 15:28, 29.
Mɛni ji nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ kɛ nitsumɔ ji sane ni esa akɛ mɔ diɛŋtsɛ akpɛ eyiŋ yɛ he lɛ?
Ajieɔ nibii krokomɛi kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli kɛtsɔ nifeemɔ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, abaanyɛ ajie nibii tamɔ: nu aaafee oha mlijaa 91; albumins, globulins, kɛ fibrinogen ni ji hewalɛi komɛi ni yɔɔ niyenii mli lɛ aaafee oha mlijaa 7; kɛ nibii krokomɛi aaafee oha mlijaa 1.5 kɛjɛ plasma ni ji nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ ateŋ ekome lɛ mli.
Ani famɔ akɛ ahi lá lɛ kɔɔ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ahe? Wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ. Biblia lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ pɔtɛɛ ko haaa yɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ahe.a Yɛ anɔkwale mli lɛ, lá ni mɛi eyajie koni akɛtsu nii yɛ helatsamɔ mli lɛ amli babaoo ajieɔ nibii ni wɔwieɔ he nɛɛ kɛjɛɔ. Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo diɛŋtsɛ ajɛ ehenilee mli ekpɛ eyiŋ kɛji ebaakpɛlɛ ni akɛ nibii nɛɛ ekomɛi atsu nii yɛ ehelatsamɔ mli loo ekpɛlɛŋ.
Kɛ́ ookpɛ oyiŋ yɛ enɛɛmɛi ahe lɛ, susumɔ sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe: Ani mile akɛ kɛ́ mikɛɛ misumɔɔɔ ni akɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ eko tsuɔ nii yɛ mihelatsamɔ mli lɛ, belɛ miitsɔɔ akɛ miihi tsofai ni akɛ nibii nɛɛ fee, ní akɛwuɔ ashiɔ helai kɛ muawai ni kɛ helai baa loo nɔ ni haa lá wɔɔ bɔni afee ni lá akaho mɔ fe nine lɛ? Ani manyɛ magbála nɔ̃ hewɔ ni misumɔɔɔ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ateŋ ekomɛi loo misumɔɔ ekomɛi lɛ mli matsɔɔ datrɛfoi?
Mɛni hewɔ esa akɛ mi diɛŋtsɛ makpɛ miyiŋ yɛ helatsamɔ nifeemɔi komɛi ni akɛ mi diɛŋtsɛ milá baatsu nii yɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ?
Eyɛ mli akɛ Kristofoi ejieee lá amɛhaaa mɔ kroko ni asaŋ amɛhaaa ajie amɛlá kɛto koni akɛha amɛ yɛ sɛɛ mli moŋ, shi helatsamɔ nifeemɔi komɛi tamɔ mɔ lá mlikwɛmɔ lɛ jeee nifeemɔ ni abaanyɛ ama nɔ mi akɛ eteɔ shi ewoɔ Biblia mli shishitoo mlai. No hewɔ lɛ, yɛ helatsamɔ nifeemɔi komɛi ni akɛ mɔ diɛŋtsɛ lá baatsu nii yɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, esa akɛ mɔ lɛ diɛŋtsɛ ajɛ ehenilee mli ekpɛ eyiŋ yɛ he kɛji ebaakpɛlɛ nɔ aloo ekpɛlɛŋ.
Kɛ́ ookpɛ oyiŋ yɛ enɛɛmɛi ahe lɛ, bi ohe saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: Kɛji yɛ mihelatsamɔ lɛ mli lɛ, abaaha milá lɛ fã ko ayatsɔ tsɔne ko mli, ní ekolɛ abaatsĩ lá lɛ naa be fioo dani ebaaba migbɔmɔtso lɛ mli ekoŋŋ lɛ, ani mihenilee ebuŋ mi fɔ akɛ lá lɛ eje mimli, ni no hewɔ lɛ esa akɛ ‘atsi ashwie shikpɔŋ’? (5 Mose 12:23, 24) Kɛ́ yɛ mihelatsamɔ mli ní ajie milá lɛ eko ni ayabɛje lɛ ní aku sɛɛ akɛwo mimli lɛ, ani mihenilee ni mikɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ gbaŋ minaa? Ani mile akɛ kɛ́ mikɛɛ misumɔɔɔ helatsamɔ nifeemɔi ni akɛ mi diɛŋtsɛ milá baatsu nii yɛ mli lɛ ateŋ eko-eko lɛ, belɛ miitsɔɔ akɛ miihi tsɔne ni akɛjieɔ muji yɛ sabai lɛ mli loo tsɔne ni akɛyeɔ tsui lɛ najiaŋ kɛ́ aafee tsui lɛ opireshɛn lɛ? Ani misɔle yɛ sane nɛɛ he dani mikpɛɔ miyiŋ lɛ?b
Mɛni ji miyiŋkpɛi?
Kwɛmɔ baafai enyɔ ni nyiɛ sɛɛ ní obaanyɛ okɛtsu nii kɛtsɔɔ nibii ni osumɔɔ loo ohiɔ lɛ mli lɛ. Klɛŋklɛŋ Wolo ni Okɛbaatsu Nii Kɛtsɔɔ Nibii ni Osumɔɔ loo Ohiɔ lɛ wieɔ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ekomɛi, kɛ bɔ ni akɛfɔɔ nitsumɔ yɛ helatsamɔ mli lɛ ahe. Ŋmalamɔ wolo lɛ nɔ nii kɛtsɔɔ nibii nɛɛ ateŋ nɔ ni osumɔɔ kɛ emli nɔ ni ohiɔ. Wolo ni Ji Enyɔ ni Okɛbaatsu Nii Kɛtsɔɔ Nibii ni Osumɔɔ loo Ohiɔ lɛ wieɔ helatsamɔ mli nifeemɔi ni akɛ bo diɛŋtsɛ olá baatsu nii yɛ mli lɛ ekomɛi ahe. Ŋmalamɔ wolo lɛ nɔ nii kɛtsɔɔ nifeemɔi nɛɛ ateŋ nɔ ni osumɔɔ kɛ emli nɔ ni ohiɔ. Woji nɛɛ jeee mla naa woji, shi obaanyɛ okwɛ bɔ ni oŋmala nɔ nii oha lɛ ni okɛŋmala DPA (durable power of attorney) wolo lɛ nɔ nii.
Esa akɛ bo diɛŋtsɛ okpɛ oyiŋ yɛ saji nɛɛ ahe, ni esaaa akɛ ohaa mɔ ko kpɛɔ yiŋ ehaa bo. Esaaa hu akɛ Kristofonyo ko wieɔ eshiɔ enyɛmi Kristofonyo yɛ eyiŋ ni ekpɛ lɛ he. Yɛ saji nɛɛ agbɛfaŋ lɛ, “mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.”—Gal. 6:4, 5.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Obaaná enɛ he saji ni baaye abua bo yɛ June 15, 2004 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 29-31 lɛ mli.
b Obaaná enɛ he saji ni baaye abua bo yɛ October 15, 2000 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 30-31 lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu Transfusion Alternative—Documentary Series ni yɔɔ DVD nɔ lɛ.
[Caption on page 5]
Klɛŋklɛŋ Wolo Ni Okɛbaatsu Nii Kɛtsɔɔ Nibii Ni Osumɔɔ Loo Ohiɔ
NIBII NI KRISTOFOI HIƆ
LÁ
PLASMA
WALA YIBII TSUJI
WALA YIBII YƐJI
PLATELETS
OYIŊKPƐƐ NIBII NI ANÁA KƐJƐƆ NIBII TITRII NI FEƆ LÁ LƐ AMLI Nibii ni Esa akɛ Okpɛ Oyiŋ yɛ He
ALBUMIN—AAAFEE PLASMA LƐ 100 MLIJAA 4
Eji niyenii mli hewalɛ ko ni ajieɔ kɛjɛɔ plasma mli. Anáa albumin krokomɛi hu kɛjɛɔ kwɛ̃ɛnii, kɛ nibii tamɔ mliki kɛ wɔlɔ mli, ni anáa eko hu yɛ yoofɔyoo fufɔ mli nu mli. Bei komɛi lɛ, akɛ albumin ni ajieɔ kɛjɛɔ lá mli lɛ feɔ tsofai ni haa mɔ lá shwereɔ, ni akɛ enɛ haa mɛi ni lá eba shi kwraa loo mɛi ni la eje gbɛ eshã amɛ. Kɛ́ aja mli lɛ, albumin aaafee 100 mlijaa 25 yɔɔ tsofai nɛɛ amli. Akɛ albumin nyɛkɛsiɔɔ woɔ tsofai krokomɛi amli, ni akɛ eko woɔ erythropoietin (EPO) komɛi hu amli.
IMMUNOGLOBULIN—AAAFEE PLASMA LƐ 100 MLIJAA 3
Eji niyenii mli hewalɛ ko ni ajieɔ kɛjɛɔ lá mli. Anyɛɔ akɛfeɔ tsofai komɛi ní akɛwuɔ shiɔ muawai ni kɛ hela baa, kɛ helai tamɔ sɛŋkakao, tetanus, mlɛbo mli hela, kɛ hela ni kɛ́ gbee kɔ mɔ ní anáa. Anyɛɔ akɛfeɔ tsofai hu ahaa yoohɔlɔ kɛbuɔ ebi lɛ he, ni anyɛɔ akɛfeɔ tsofai hu kɛgbuɔ mɛi ni onufu ekɔ̃ amɛ loo anaanu etsɛ̃ amɛ lɛ.
CLOTTING FACTORS—ESHƐƐƐ PLASMA LƐ 100 MLIJAA 1
Ayɛ niyenii mli hewalɛi srɔtoi yɛ lá mli ni haa mɔ lá wɔɔ bɔni afee ni akɛtsĩ lá hoo naa. Ahaa helatsɛmɛi ni etsɛɛɛ ni lá hoɔ amɛ lɛ eko. Akɛ ekomɛi hu feɔ tsofai kɛtsimɔɔ mɛi ni afeɔ amɛ opireshɛn lɛ afãji anaa ni akɛtsĩɔ lá hoo naa. Tsofai ni akɛmɔɔ lá hoo naa lɛ eko gbɛi ji cryoprecipitate. Kadimɔ: Amrɔ nɛɛ, afeɔ tsofai nɛɛ ekomɛi ní jeee lá mli nibii akɛfee.
HEMOGLOBIN—EFEƆ WALA YIBII TSUJI LƐ 100 MLIJAA 33
Eji niyenii mli hewalɛ ko ni yɔɔ lá lɛ mli ní haa gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ nine shɛɔ oxygen nɔ, ni ejieɔ carbon dioxide kɛbawoɔ fluflai lɛ amli. Anyɛɔ ajieɔ hemoglobin kɛjɛɔ gbɔmɔ loo kooloo lá mli ni akɛfeɔ tsofai kɛtsáa helatsɛmɛi ni bɛ lá kwraa loo mɛi ni lá babaoo eho amɛ lɛ.
HEMIN—ESHƐƐƐ WALA YIBII TSUJI LƐ 100 MLIJAA 2
Ajieɔ enɛ kɛjɛɔ hemoglobin mli, ni akɛtsáa helai pɔtɛɛ komɛi ni yɔɔ lá mli ní akɛfɔ́ɔ mɔ, ni afɔɔɔ namɔ (amɛgbɛi ji porphyria) lɛ. Helai nɛɛ haaa mɔ gbɔmɔtso lɛ anyɛ agbɛlɛ nii jogbaŋŋ, ni egbaa mɔ aŋsɔ kɛ emliteŋ wu lɛ naa, ni egbaa lá shibɔlemɔ yɛ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ hu naa.
INTERFERONS—NƆ KO NYƐKƐSIƆƆ YƐ WALA YIBII YƐJI LƐ AMLI
Eji niyenii mli hewalɛ ko ni yɔɔ lá mli ní wuɔ shiɔ kansai kɛ helai ni muawai kɛbaa. Interferons babaoo yɛ ni jeee lá mli nibii akɛfee. Ekomɛi yɛ ni nibii ni ajieɔ kɛjɛɔ gbɔmɛi alá mli wala yibii yɛji lɛ amli akɛfeɔ.
Kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, ajieko nɔ ko yɛ platelets mli kɛfeko tsofa.
[Caption on page 5]
Miisumɔ albumin
aloo
Miihi albumin
[Caption on page 5]
Miisumɔ immunoglobulin
aloo
Miihi immunoglobulin
[Caption on page 5]
Miisumɔ tsofai ni akɛmɔɔ lá hoo naa ní lá mli nibii akɛfee
aloo
Miihi tsofai ni akɛmɔɔ lá hoo naa ní lá mli nibii akɛfee
[Caption on page 5]
Miisumɔ hemoglobin
aloo
Miihi hemoglobin
[Caption on page 5]
Miisumɔ hemin
aloo
Miihi hemin
[Caption on page 5]
Miisumɔ interferons ní lá mli nibii akɛfee
aloo
Miihi interferons ní lá mli nibii akɛfee
[Caption on page 6]
WOLO NI JI ENYƆ NI OKƐBAATSU NII KƐTSƆƆ NIBII NI OSUMƆƆ LOO OHIƆ OYIŊKPƐƐ HELATSAMƆ NIFEEMƆI NI AKƐ BO DIƐŊTSƐ OLÁ BAATSU NII YƐ MLI *Kadimɔ: Esoro gbɛ ni datrɛfonyo fɛɛ datrɛfonyo tsɔɔ nɔ etsuɔ helatsamɔ nifeemɔi nɛɛ ahe nii. Kɛ́ datrɛfonyo ni kwɛɔ bo lɛ jie nifeemɔi nɛɛ eko yi eha bo lɛ, ha egbála bɔ ni afeɔ lɛ ahaa lɛ mli jogbaŋŋ etsɔɔ bo bɔni afee ni oná nɔmimaa akɛ nifeemɔ lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai kɛ yiŋ ni ojɛ ohenilee mli okpɛ lɛ kpãa gbee.
HELATSAMƆ NIFEEMƆ LƐ GBƐI
NƆ NI ETSUƆ
Nibii ni Esa Akɛ Okpɛ Oyiŋ yɛ He
(Obaanyɛ oyana datrɛfonyo ni kwɛɔ bo lɛ koni egbála nifeemɔi nɛɛ amli etsɔɔ bo dani okpɛ oyiŋ yɛ he.)
Ehaaa mɔ aho lá babaoo. Kɛ́ aafee helatsɛ ko opireshɛn lɛ, agbalaa lá ni hoɔ lɛ lɛ awoɔ nɔ ko mli ni adoɔ nɔ ni akɛhaa lɛ ekoŋŋ. Ekolɛ, beni agbalaa lá ni hoɔ mɔ lɛ awoɔ nɔ ko mli ni adoɔ nɔ lɛ, nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ lá lɛ miibɔle shi kɛmiibote egbɔmɔtso lɛ mli ekoŋŋ.
Ehaaa mɔ aho lá babaoo. Kɛ́ aafee mɔ opireshɛn lɛ, ajieɔ elá awoɔ rɔba kotokui komɛi amli, ni ahaa lɛ tsofai ni lá bɛ mli kɛtoɔ nɔ ni ajie lɛ najiaŋ. Enɛ haa lá ni shwɛɔ yɛ helatsɛ lɛ mli beni opireshɛn lɛ yaa nɔ lɛ bafeɔ lá ni afutu mli ní wala yibii tsuji fioo pɛ yɔɔ mli. Kɛ́ agbe opireshɛn lɛ naa lɛ, akuɔ sɛɛ akɛ elá lɛ haa lɛ, ni bei komɛi lɛ, akɛhaa lɛ beni opireshɛnfeemɔ lɛ yaa nɔ lɛ.
Ehaa mɔ lá yaa nɔ ebɔleɔ shi. Ahaa helatsɛ lɛ lá tsɔɔ tsɔne nɛɛ ni tsuɔ nii tamɔ tsui kɛ flufla lɛ mli. Kɛ́ lá lɛ nyiɛ tsɔne lɛ mli lɛ, akɛ oxygen futuɔ mli ni lá lɛ kuɔ sɛɛ eboteɔ helatsɛ lɛ mli.
Etsuɔ nii ákɛ gbɔmɔtso lɛ fã ko. Dialysis ji nifeemɔ ko ni ahaa helatsɛ lɛ lá tsɔɔ tsɔne ko mli, ni tsɔne lɛ jieɔ muji ni yɔɔ lá lɛ mli, ni no sɛɛ lɛ, ekɛ lá ni mli tse lɛ woɔ helatsɛ lɛ mli ekoŋŋ.
Ehaa nu ni yɔɔ mɔ mliteŋ wu mli lɛ hiɔ egbɛhe. Agbalaa helatsɛ lɛ lá fioo ni akɛgbuɔ lòo ni hà emliteŋ wu lɛ he lɛ. Enɛ tsimɔɔ fɔji ni eba mliteŋ wu lɛ he lɛ ni esáa nu ni yɔɔ mli ni hoɔ lɛ naa koni ekatsɔ fɔji lɛ amli.
Akɛtsáa hela. Agbalaa helatsɛ lɛ lá ni adoɔ nɔ kɛjieɔ emli plasma lɛ. Akɛ tsofa kroko futuɔ lá lɛ kɛyeɔ plasma lɛ najiaŋ, ni no sɛɛ lɛ, akɛhaa mɔ lɛ ekoŋŋ. Ekolɛ datrɛfoi komɛi baasumɔ ni amɛkɛ mɔ kroko lá mli plasma aye nɔ ni amɛjie kɛjɛ helatsɛ lɛ lá mli lɛ najiaŋ. Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, Kristofoi ekpɛlɛŋ helatsamɔ nifeemɔ nɛɛ nɔ.
Ehaa anaa hela ni mɔ yeɔ, ni eyeɔ buaa hu ni atsáa mɔ lɛ. Agbalaa helatsɛ lɛ lá ni akɛ tsofa futuɔ mli, ni no sɛɛ lɛ akɛhaa lɛ ekoŋŋ. Kɛ́ agbala mɔ lɛ lá lɛ, ebaanyɛ ehé be kukuoo loo be kakadaŋŋ dani akɛbaha lɛ ekoŋŋ.
Akɛtsĩɔ lá fãji anaa, ehaaa lá babaoo aho mɔ. Agbalaa mɔ lá ni akɛ platelets kɛ wala yibii yɛji babaoo futuɔ mli. Akɛ enɛ tsĩmɔɔ mɛi ni afeɔ amɛ opireshɛn lɛ alá fãji anaa. Kadimɔ: Ekomɛi yɛ ni tsina lá mli nibii ni haa lá wɔɔ akɛfeɔ.
[Caption on page 6]
CELL SALVAGE
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
HEMODILUTION
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
HEART-LUNG MACHINE
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
DIALYSIS
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
EPIDURAL BLOOD PATCH
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
PLASMAPHERESIS
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
LABELING ALOO TAGGING
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi
[Caption on page 6]
PLATELET GEL; AUTOLOGOUS
(ETSƆƆ AKƐ “BO DIƐŊTSƐ OLÁ AKƐFEE”)
[Caption on page 6]
Miisumɔ
Ekolɛ masumɔ*
Miihi