“Okɛ Ojwɛŋmɔ Afɔ̃” Nyɔŋmɔ Sɔlemɔtsu Lɛ Nɔ!
“Gbɔmɔ bi, . . . okɛ ojwɛŋmɔ afɔ̃ nibii fɛɛ ni mibaha ona lɛ anɔ . . . Jajemɔ nibii ni onaa nɛɛ fɛɛ otsɔɔ Israel we lɛ!”—EZEKIEL 40:4.
1. Mɛɛ shihilɛ Nyɔŋmɔ webii ni ehala amɛ lɛ na amɛhe yɛ mli yɛ afi 593 D.Ŋ.B.?
AFI lɛ ji afi 593 D.Ŋ.B., ni ji Israel afii 14 namɔ yɛ nomŋɔɔ mli. Ebafee tamɔ nɔ ni shikpɔŋ ni amɛsumɔɔ lɛ yɛ shɔŋŋ diɛŋtsɛ kɛha Yudafoi ni yɔɔ Babilon lɛ. Beni amɛteŋ mɛi babaoo na Yerusalem nɔ ni ji naagbee nɔ lɛ, no mli lɛ eetso, ni akumɔ egbogboi ni yɔɔ hewalɛ lɛ ashwie shi, ni etsũi ní yɔɔ fɛo lɛ efite. Ákumɔ Yehowa sɔlemɔtsu lɛ—ní tsutsu ko lɛ eji maŋ lɛ anunyam, he kome pɛ ni jamɔ krɔŋŋ yɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ—ashwie shi shwɛtɛɛ. Amrɔ nɛɛ Israel nomŋɔɔ be lɛ mli babaoo kã amɛhiɛ lolo. Afii 56 baaho dani kpɔmɔ ni awo shi yɛ he lɛ baaba.—Yeremia 29:10.
2. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu ni yɔɔ Yerusalem lɛ he kaimɔi fee dɔlɛ sane kɛha Ezekiel lɛ?
2 Eka shi faŋŋ akɛ ebafee dɔlɛ sane kɛha gbalɔ anɔkwafo Ezekiel akɛ eeesusu Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ he akɛ eyɛ fitemɔ shihilɛ mli yɛ he ko ni jɛkɛmɔ shɛɔ kilomitai ohai abɔ, ní etsɔ kooloi awuiyelɔi ashihilɛhe ní kã shi amaŋfɔ̃. (Yeremia 9:11) Lɛ diɛŋtsɛ etsɛ, Buzi, esɔmɔ yɛ jɛmɛ akɛ osɔfo. (Ezekiel 1:3) Kulɛ Ezekiel baanyɛ aná nakai hegbɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ, shi aŋɔ ekɛ Yerusalem odehei lɛ kɛtee nomŋɔɔ mli yɛ afi 617 D.Ŋ.B., beni eji oblanyo lolo. Amrɔ nɛɛ ni eye aaafee afii 50 nɛɛ, ekolɛ Ezekiel le akɛ enyɛŋ ehi shi ni ena Yerusalem dɔŋŋ, ni enyɛŋ ená esɔlemɔtsu lɛ hu maa mli gbɛfaŋnɔ dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, susumɔ nɔ ni enɛ baatsɔɔ kɛha Ezekiel beni enine shɛ sɔlemɔtsu ni yɔɔ nyam lɛ he ninaa nɔ lɛ he okwɛ!
3. (a) Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ he lɛ sɛɛ? (b) Mɛni ji ninaa lɛ fãi titrii ejwɛ lɛ?
3 Nɛkɛ ninaa ni mli lɛɛ, ní yɔɔ Ezekiel wolo lɛ mli yitsei nɛɛhu nɛɛ, kɛ shiwoo ni tswaa mɔ hemɔkɛyeli emaa shi ha Yudafoi ni yɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ. Abaaku sɛɛ ato anɔkwa jamɔ ama shi ekoŋŋ! Yɛ afii ohai abɔ ní eho kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa, kɛbashi wɔgbii nɛɛ amli po lɛ, nɛkɛ ninaa nɛɛ efee hewalɛwoo jɛɛhe kɛha mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɛhaa wɔsusua nɔ ni Ezekiel gbalɛ mli ninaa nɛɛ tsɔɔ kɛha Israelbii ni yɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ he wɔkwɛa. Ehiɛ fãi titrii ejwɛ: sɔlemɔtsu lɛ, osɔfoyeli lɛ, lumɛi lɛ, kɛ shikpɔŋ lɛ.
Asaa Ama Sɔlemɔtsu lɛ Ekoŋŋ
4. Nɛgbɛ akɛ Ezekiel tee yɛ ninaa lɛ shishijee mli, mɛni ena yɛ jɛmɛ, ni namɔ kɛ lɛ kpa shi yɛ mli lɛ?
4 Klɛŋklɛŋ lɛ, akɛ Ezekiel ba “gɔŋ grɔŋŋ ko nɔ.” Sɔlemɔtsu kpeteŋkpele ko, ní tamɔ maŋtiase ní atswa gbogbo awo he ma gɔŋ lɛ nɔ kɛmiiya wuoyigbɛ. Ŋwɛibɔfo ko ní “esu tamɔ akɔɔble su,” kɛ gbalɔ lɛ kpa shia lɛ mli fɛɛ fitsofitso. (Ezekiel 40:2, 3) Beni ninaa lɛ yaa nɔ lɛ, Ezekiel na ní ŋwɛibɔfo lɛ miisusu sɔlemɔtsu lɛ agbói etɛ ní eko tsa eko nɔ lɛ, kɛ amɛmli tsũi, agbó naa kpo lɛ, mligbɛ kpo lɛ, niyeli asai, afɔleshãa latɛ, kɛ sɔlemɔtsu lɛ He Krɔŋkrɔŋ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ tsũi lɛ.
5. (a) Mɛɛ nɔmimaa Yehowa kɛha Ezekiel? (b) Mɛni ji “amɛmaŋtsɛmɛi lɛ agbohii lɛ” ni esa akɛ ajie kɛjɛ sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ?
5 Kɛkɛ ni Yehowa diɛŋtsɛ pue yɛ ninaa lɛ mli. Ebote sɔlemɔtsu lɛ mli, ni ema nɔ mi eha Ezekiel akɛ E-baahi jɛmɛ. Shi E-bi ní atsuu E-shia lɛ he, ni ekɛɛ: “Agbɛnɛ lɛ amɛaajie amɛ ajwamaŋbɔɔ lɛ kɛ amɛmaŋtsɛmɛi lɛ agbohii lɛ kɛaajɛ mimasɛi kɛaatee flooflo, ni mahi amɛteŋ kɛaatee naanɔ.” (Ezekiel 43:2-4, 7, 9) Eka shi faŋŋ akɛ, nɛkɛ “amɛmaŋtsɛmɛi lɛ agbohii” nɛɛ kɔɔ amagai ahe. Yerusalem nɔyelɔi atuatselɔi lɛ kɛ gbɔmɛi lɛ kɛ amagai ebule Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ, ni yɛ naagbee lɛ, amɛfee amɛ maŋtsɛmɛi. (Okɛto Amos 5:26 he.) Amagai nɛɛ jeee nyɔŋmɔi loo maŋtsɛmɛi ni yɔɔ wala mli, shi moŋ amɛgboi, ni amɛji muji nii yɛ Yehowa hiɛ. Esa akɛ ajie amɛ kɛjɛ jɛmɛ.—3 Mose 26:30; Yeremia 16:18.
6. Mɛni sɔlemɔtsu lɛ ni asusu lɛ fee he mfoniri?
6 Mɛni ji oti ni yɔɔ ninaa lɛ fã nɛɛ mli? Ema nɔ mi kɛha nomii lɛ akɛ abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ ama shi ekoŋŋ kɛmɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ mli. Kɛfata he lɛ, sɔlemɔtsu lɛ susumɔ kɛ ŋwɛi sɛɛfimɔ haa kɛmaa nɔ mi akɛ ninaa lɛ baaba mli lɛɛlɛŋ. (Okɛto Yeremia 31:39, 40; Zakaria 2:2-8 he.) Abaajie amaga jamɔ fɛɛ kɛya kwraa. Yehowa baajɔɔ eshia lɛ shikome ekoŋŋ.
Osɔfoyeli lɛ kɛ Lumɔ Lɛ
7. Mɛɛ adafitswaa akɛha yɛ Levibii lɛ kɛ osɔfoi lɛ ahe?
7 Esa akɛ osɔfoi akuu lɛ hu atsɔ hetsuumɔ nifeemɔ ko mli. Esa akɛ akã Levibii lɛ ahiɛ yɛ amɛhe ni amɛŋmɛɛ kɛha wɔŋjamɔ lɛ hewɔ, ni esa akɛ ajie Zadok bii osɔfoi lɛ ayi ní awo amɛ nyɔmɔ yɛ hetsemɔ ní amɛtee nɔ amɛhiɛ mli lɛ hewɔ.a Shi kɛlɛ, kui enyɔ lɛ fɛɛ baaná sɔɔmɔ gbɛhei yɛ Nyɔŋmɔ shia ní asaa ama ekoŋŋ lɛ mli—ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ baadamɔ amɛ aŋkroaŋkro anɔkwayeli nɔ. Kɛfata he lɛ, Yehowa wo akpɔ akɛ: “Ni amɛtsɔɔ mimaŋ lɛ srɔto ni yɔɔ nɔ̃ krɔŋkrɔŋ kɛ nɔ ni abule teŋ, ni amɛha amɛle srɔto ni yɔɔ nii ni he tseee kɛ nii ni he tse lɛ ateŋ.” (Ezekiel 44:10-16, 23) No hewɔ lɛ, abaaku sɛɛ ato osɔfoyeli lɛ ama shi ekoŋŋ, ni abaawo osɔfoi lɛ atsuishiŋmɛɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he nyɔmɔ.
8. (a) Namɛi ji blema Israel lumɛi lɛ? (b) Ezekiel ninaa lɛ mli lumɔ lɛ yɛ ekãa yɛ jamɔ krɔŋŋ mli yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?
8 Ninaa lɛ hu wie mɔ ko ní atsɛɔ lɛ lumɔ lɛ he. Maŋ lɛ ená lumɛi aahu, kɛjɛ Mose gbii lɛ amli tɔ̃ɔ kɛbaa. Hebri wiemɔ kɛha lumɔ, ni ji na·siʼʹ lɛ, baanyɛ akɔ tsɛmɛi awe nɔ onukpa, akutso onukpa, loo maŋ onukpa po he. Yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ, akã Israel nɔyelɔi lɛ ahiɛ ákɛ kuu, yɛ nɔnyɛɛ ni amɛkɛba gbɔmɛi lɛ anɔ lɛ hewɔ, ni awo amɛ ŋaa ní amɛkakwɛ hiɛaŋ, ní amɛye jalɛ sane. Eyɛ mli akɛ efataaa osɔfoi akuu lɛ he moŋ, shi lumɔ lɛ yɛ ekãa yɛ gbɛ ni he hiaa nɔ yɛ jamɔ krɔŋŋ mli. Ekɛ akutsei ni yeee osɔfo lɛ boteɔ agbó naa kpo lɛ nɔ ni amɛjeɔ kpo, ni etáa Boka Agbó lɛ naa koi lɛ shi, ni ekɛ afɔleshãa nibii lɛ eko hãa gbɔmɛi lɛ ni amɛkɛshãa afɔle. (Ezekiel 44:2, 3; 45:8-12, 17) Enɛ hewɔ lɛ, ninaa lɛ ma nɔ mi eha Ezekiel maŋbii lɛ akɛ, akɛ hiɛnyiɛlɔi ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa baajɔɔ maŋ ní aku sɛɛ akɛ amɛ eba ekoŋŋ lɛ, hii ni baafi osɔfoi akuu lɛ sɛɛ ní akɛto Nyɔŋmɔ webii ahe gbɛjianɔ, ní amɛfee nɔkwɛmɔnii kpakpai yɛ mumɔŋ saji amli.
Shikpɔŋ Lɛ
9. (a) Te esa akɛ ajara shikpɔŋ lɛ mli aha tɛŋŋ, shi namɛi naŋ gboshinii lɛ eko lɛ? (b) Mɛni ji nɔwomɔ nɔkeenɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni mɛni yɔɔ mli?
9 Yɛ naagbee lɛ, Israel shikpɔŋ lɛ hesusumɔ kuku fata Ezekiel ninaa lɛ he. Abaajara mli ni akutso fɛɛ akutso baaná enɔ̃. Lumɔ lɛ hu baaná gboshinii ko. Shi osɔfoi lɛ naŋ eko, ejaakɛ Yehowa kɛɛ akɛ, “Mi ji amɛgboshinii.” (Ezekiel 44:10, 28; 4 Mose 18:20) Ninaa lɛ tsɔɔ akɛ shikpɔŋ ní lumɔ lɛ baaná lɛ baahi he ko krɛdɛɛ ní atsɛɔ lɛ akɛ nɔwomɔ nɔkeenɔ krɔŋkrɔŋ lɛ afã biɛ kɛ biɛ. Enɛ ji shikpɔŋ ni hiɛ koji ejwɛ ní ajara mli kakadaji etɛ—ŋwɛigbɛ nɔ̃ lɛ kɛha Levibii ni eshwa amɛhe lɛ, teŋgbɛ nɔ̃ lɛ kɛha osɔfoi lɛ, kɛ shishigbɛ nɔ̃ lɛ kɛha maŋ lɛ kɛ ehewɔ shikpɔji ni baa nii, ní yɔɔ efã biɛ kɛ biɛ lɛ. Yehowa sɔlemɔtsu lɛ baahi osɔfoi lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ, yɛ nɔwomɔ nɔkeenɔ koji ejwɛ lɛ teŋ tuuntu.—Ezekiel 45:1-7.
10. Mɛni gbalɛ ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ mlijaramɔ he lɛ tsɔɔ kɛha Yudafoi anɔkwafoi ni yɔɔ nomŋɔɔ mli lɛ?
10 Kwɛ bɔ ni enɛɛmɛi fɛɛ baawo nakai nomii lɛ hewalɛ eha! Ama nɔ mi aha weku fɛɛ weku akɛ ebaaná gboshinii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Okɛto Mika 4:4 he.) Jamɔ krɔŋŋ baahi gbɛhe ní awó nɔ gojoo mli yɛ jɛmɛ, yɛ maŋ lɛ teŋ tuuntu. Ni kadimɔ yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli akɛ, taakɛ osɔfoi lɛ ji lɛ, lumɔ lɛ hu baahi shikpɔŋ ni gbɔmɛi lɛ kɛha lɛ nɔ. (Ezekiel 45:16) No hewɔ lɛ, esa akɛ gbɔmɛi lɛ aye abua yɛ mɛi ni Yehowa ehala ní amɛnyiɛ hiɛ lɛ anitsumɔ lɛ mli, yɛ shikpɔŋ ni abaasaa akɛ amɛ aba nɔ ekoŋŋ lɛ nɔ, ní amɛfi amɛsɛɛ kɛtsɔ amɛ gbɛtsɔɔmɔ ní amɛkɛaatsu nii lɛ nɔ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ feɔ gbɛjianɔtoo, ekomefeemɔ, kɛ shweshweeshwe shihilɛ he mfoniri.
11, 12. (a) Yehowa tsɔ gbalɛ wiemɔ nɔ ema nɔ mi eha ewebii lɛ akɛ ebaajɔɔ amɛ shikpɔŋ ni akɛ amɛ etee nɔ ekoŋŋ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni tsei ni yɔɔ faa lɛ toi lɛ feɔ he mfoniri?
11 Ani Yehowa baajɔɔ amɛshikpɔŋ lɛ? Gbalɛ lɛ haa sanebimɔ nɛɛ hetoo kɛ nii anaatsɔɔmɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ. Nu ko hoɔ kɛjɛɔ sɔlemɔtsu lɛ mli, ni elɛɛɔ beni eyaa lɛ, ni ebatsɔɔ faa ni hoɔ waa beni eboteɔ Ŋshɔ ni Egbo lɛ mli lɛ. Etsĩɛ nui ní wala bɛ mli lɛ hiɛ yɛ jɛmɛ, ni wuoyaa nitsumɔ ko shwere yɛ ŋshɔ lɛ naa héi babaoo. Anaa tsei babaoo yɛ faa lɛ toi ni woɔ yibii afi muu lɛ fɛɛ, ni ekɛ niyenii kɛ tsamɔ haa.—Ezekiel 47:1-12.
12 Kɛha nomii lɛ, nɛkɛ shiwoo nɛɛ tĩɔ amɛmaŋ lɛ saamɔ he klɛŋklɛŋ gbalɛi ni amɛbuɔ waa lɛ mli ni emaa nɔ mi. Nɔ ni fe shikome nɛ ni Yehowa gbalɔi ni ekɛ mumɔ tsirɛ amɛ lɛ tsɔɔ maŋ lɛ saamɔ lɛ mli, kɛ Israel yi ni baafa ekoŋŋ lɛ yɛ paradeiso he wiemɔi amli. Héi ni etsɔmɔ amaŋfɔ̃ ní baaba shihilɛ mli ekoŋŋ lɛ ebafee gbalɛ mli saneyitso ní awieɔ he shii abɔ. (Yesaia 35:1, 6, 7; 51:3; Ezekiel 36:35; 37:1-14) No hewɔ lɛ, gbɔmɛi lɛ baanyɛ akpa gbɛ akɛ Yehowa jɔɔmɔi ni haa wala lɛ baaho tamɔ faa, kɛjɛ sɔlemɔtsu ni asaa ama ekoŋŋ lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, abaatsĩɛ maŋ ni egbo yɛ mumɔŋ lɛ hiɛ ekoŋŋ. Akɛ mumɔŋ hii ní ekaaa—hii ni ja ní amɛyɔɔ shiŋŋ tamɔ tsei ni yɔɔ ninaa mli faa lɛ toi lɛ, hii ní baanyiɛ hiɛ koni asaa atswa shikpɔŋ ni efite lɛ ama shi ekoŋŋ lɛ baajɔɔ mɛi ni aku sɛɛ akɛ amɛ eba ekoŋŋ lɛ. Yesaia hu eŋma “jalɛ tsei” ní ‘baatswa blema tsũkoi lɛ amɛma shi ekoŋŋ’ lɛ ahe sane.—Yesaia 61:3, 4.
Mɛɛ Be Ninaa lɛ Ba Mli?
13. (a) Yehowa kɛ “jalɛ tsei” jɔɔ ewebii ní ekɛ amɛ ku sɛɛ kɛba ekoŋŋ lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ ni kɔɔ Ŋshɔ ni Egbo lɛ he lɛ ba mli yɛ?
13 Ani nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ ahiɛnɔkamɔ lɛ fee yaka? Dabida! Shwɛɛnii ko ní awo amɛ hewalɛ ku amɛsɛɛ kɛtee amɛshikpɔŋ ni amɛsumɔɔ lɛ nɔ ekoŋŋ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. Yɛ be ni sa mli lɛ, yɛ nɛkɛ “jalɛ tsei” nɛɛ—mɛi tamɔ woloŋmalɔ Ezra, gbalɔ Hagai kɛ gbalɔ Zakaria, kɛ Osɔfo Nukpa Yoshua—gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, asaa héi ni etsɔmɔ amaŋfɔ̃ be babaoo lɛ fɛɛ ekoŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, lumɛi tamɔ Nehemia kɛ Zerubabel kɛ hiɛaŋ ni akwɛɛɛ kɛ jalɛ ye shikpɔŋ lɛ nɔ. Asaa ama Yehowa sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ, ni egbɛjianɔtoi kɛha wala—jɔɔmɔi ni amɛnáa kɛ́ amɛhi shi yɛ ekpaŋmɔ lɛ naa lɛ—ho kɛba amɛnɔ ekoŋŋ. (5 Mose 30:19; Yesaia 48:17-20) Jɔɔmɔi lɛ ateŋ ekome ji nilee. Aku sɛɛ ato osɔfoi anitsumɔ lɛ ama shi ekoŋŋ, ni osɔfoi lɛ tsɔɔ gbɔmɛi lɛ Mla lɛ. (Maleaki 2:7) Enɛ hewɔ lɛ, gbɔmɛi lɛ ahiɛ tsɛ̃ yɛ mumɔŋ, ni amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji ni woɔ yibii ekoŋŋ, taakɛ akɛ Ŋshɔ ni Egbo ní atsa lɛ, ní kɛ wuoyaa nitsumɔ ni woɔ yibii ba ekoŋŋ lɛ fee he mfoniri lɛ.
14. Mɛni hewɔ Ezekiel gbalɛ lɛ baaná mlibaa ni mli lɛɛ fe nɔ ni ba beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon lɛ?
14 Ani nifeemɔi nɛɛ pɛ ji Ezekiel ninaa lɛ mlibaa? Dabi; etsɔɔ nɔ ko ni da kwraa fe no. Susumɔ enɛ he okwɛ: Anyɛɛɛ ama sɔlemɔtsu ni Ezekiel na lɛ amrɔ nɔŋŋ taakɛ atsɔɔ mli lɛ. Eji anɔkwale akɛ, Yudafoi lɛ kɛ hiɛdɔɔ susu nakai ninaa lɛ he, ni amɛkɛ emli nibii lɛ ekomɛi po tsu nii diɛŋtsɛ.b Shi kɛlɛ, ninaa lɛ mli sɔlemɔtsu muu lɛ da tsɔ fe bɔ ni ebaanyɛ eho Moria Gɔŋ lɛ nɔ, he ni klɛŋklɛŋ sɔlemɔtsu lɛ ma lɛ. Kɛfata he lɛ, Ezekiel sɔlemɔtsu lɛ bɛ maŋtiase lɛ mli, shi moŋ eyɛ shɔŋŋ, yɛ shikpɔŋ bibioo ko ni etse ehe banee nɔ, yɛ be mli ni ama sɔlemɔtsu ni ji enyɔ lɛ yɛ he ni ama klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ yɛ lɛ, yɛ Yerusalem maŋtiase lɛ mli. (Ezra 1:1, 2) Kɛfata he lɛ, faa diɛŋtsɛ ko hooo kɛjɛɛɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli. No hewɔ lɛ, blema Israel na Ezekiel gbalɛ lɛ mlibaa bibioo ko kɛkɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ ninaa nɛɛ baaná emlibaa ni mli lɛɛ yɛ mumɔŋ.
15. (a) Mɛɛ be Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ bɔi nitsumɔ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Ezekiel ninaa lɛ baaa mli yɛ Kristo shihilɛ beaŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?
15 Eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔtao Ezekiel ninaa lɛ mlibaa titri yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele, ní bɔfo Paulo tsɔɔ mli jogbaŋŋ yɛ Hebribii awolo lɛ mli lɛ mli. Nakai sɔlemɔtsu lɛ bɔi nitsumɔ beni afɔ Yesu Kristo mu akɛ emli Osɔfonukpa yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Shi, ani Ezekiel ninaa lɛ ba mli yɛ Yesu gbii lɛ amli? Eka shi faŋŋ akɛ dabi. Ákɛ Osɔfonukpa lɛ, Yesu ha bɔ ni Kpatamɔ Gbi lɛ he hiaa yɛ gbalɛ wiemɔ mli lɛ ba mli kɛtsɔ ebaptisimɔ, efɔleshãa gbele lɛ, kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ, ni ji ŋwɛi diɛŋtsɛ ní ebote lɛ nɔ. (Hebribii 9:24) Shi miishɛɛ sane ji akɛ, Ezekiel ninaa lɛ etsĩii osɔfonukpa loo Kpatamɔ Gbi lɛ tã shikome po. No hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni enyɛŋ efee akɛ gbalɛ nɛɛ kɔɔ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ he. Belɛ mɛɛ be he ekɔɔ mɔ?
16. He ni Ezekiel ninaa lɛ ba yɛ lɛ kaiɔ wɔ mɛɛ gbalɛ kroko, ni enɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔyooɔ be mli ni Ezekiel ninaa lɛ baaná emlibaa titri lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Kɛha hetoo lɛ, nyɛhaa wɔkua wɔsɛɛ kɛyaa ninaa lɛ diɛŋtsɛ nɔ. Ezekiel ŋma akɛ: “Eŋɔ mi yɛ Nyɔŋmɔ he ninaai lɛ amli kɛba Israel shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ekɛ mi yadamɔ gɔŋ grɔŋŋ ko nɔ, ni enɔ tamɔ nɔ ni ato maŋ yɛ nɔ yɛ wuoyigbɛ.” (Ezekiel 40:2) He ní ninaa nɛɛ ba yɛ, ni ji “gɔŋ grɔŋŋ ko nɔ” lɛ, kaiɔ wɔ Mika 4:1 lɛ, akɛ: “Aaaba mli akɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ Yehowa we gɔŋ lɛ aaama shi yɛ gɔji lɛ ayiteaŋ, ni aaawó enɔ fe gɔŋkpɔi lɛ; ni majimaji aaaho kɛaaba he.” Mɛɛ be gbalɛ nɛɛ ba mli? Mika 4:5 tsɔɔ akɛ, enɛ jeɔ shishi yɛ be mli ni jeŋmaji lɛ kã he amɛjáa apasa nyɔŋmɔi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eba mli yɛ wɔbe nɛɛ, ni ji “naagbee gbii lɛ amli,” ákɛ awó anɔkwa jamɔ nɔ gojoo, ni aku sɛɛ akɛba egbɛhe ni sa mli ekoŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ashihilɛ mli.
17. Gbalɛ ni yɔɔ Maleaki 3:1-5 lɛ yeɔ ebuaa ni wɔnaa be mli ni atsuu sɔlemɔtsu ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Mɛni ha anyɛ atsu saamɔ nitsumɔ nɛɛ? Kaimɔ akɛ, yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli nifeemɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ mli lɛ, Yehowa ba sɔlemɔtsu lɛ mli ni ema nɔ mi akɛ atsuu ewe lɛ he kɛjɛ wɔŋjamɔ he. Mɛɛ be atsuu Nyɔŋmɔ mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ he? Yɛ Maleaki 3:1-5 lɛ, Yehowa gba be ni ‘ebaaba E-sɔlemɔwe lɛ,’ ní ‘ekpaŋmɔ bɔfo,’ Yesu Kristo fata ehe lɛ efɔ̃ shi. Kɛ mɛɛ yiŋtoo? “Etamɔ niiahetsuulɔ la, kɛ niiahefɔlɔi asamla.” Nɛkɛ hetsuumɔ nɛɛ je shishi yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli. Mɛni ejɛ mli eba? Yehowa ebahi ewe lɛ, ni ejɔɔ ewebii amumɔŋ “shikpɔŋ” lɛ kɛjɛ afi 1919 kɛbaa. (Yesaia 66:8) Belɛ wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ Ezekiel sɔlemɔtsu lɛ he gbalɛ lɛ náa emlibaa ni he hiaa yɛ naagbee gbii lɛ amli.
18. Mɛɛ be sɔlemɔtsu lɛ he ninaa lɛ baaná enaagbee mlibaa?
18 Taakɛ gbalɛi krokomɛi ni kɔɔ sɛɛkuu kɛ maŋ lɛ saamɔ he lɛ ji lɛ, Ezekiel ninaa lɛ baaná emlibaa kroko, ni ji naagbee nɔ, yɛ Paradeiso. Nakai be lɛ mli pɛ adesai ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ anine baashɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu gbɛjianɔtoo lɛ he sɛɛnamɔi anɔ kɛmɔ shi. Kristo kɛ eŋwɛi osɔfoi akuu, ni ji mɛi 144,000 lɛ kɛ ekpɔmɔ afɔleshãa lɛ jarawalɛ lɛ baatsu nii yɛ nakai beaŋ. Abaahole adesai toibolɔi fɛɛ ni yɔɔ Kristo nɔyeli shishi lɛ anɔ kɛya emuuyeli mli. (Kpojiemɔ 20:5, 6) Shi kɛlɛ, Paradeiso nyɛŋ afee klɛŋklɛŋ be kɛha Ezekiel ninaa lɛ mlibaa. Mɛni hewɔ?
Ninaa lɛ Gbalaa Jwɛŋmɔ Kɛbaa Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔgbii Nɛɛ Anɔ
19, 20. Mɛni hewɔ esa akɛ ninaa lɛ mlibaa titri lɛ aba ŋmɛnɛ, shi jeee yɛ Paradeiso lɛ?
19 Ezekiel na sɔlemɔtsu ko ni ehe miihia ni atsuu he kɛjɛ wɔŋjamɔ kɛ mumɔŋ ajwamaŋbɔɔ he. (Ezekiel 43:7-9) Eka shi faŋŋ akɛ enɛ nyɛŋ akɔ Yehowa jamɔ yɛ Paradeiso mli lɛ he. Kɛfata he lɛ, osɔfoi ni yɔɔ ninaa lɛ mli lɛ feɔ osɔfoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ ahe mfoniri beni amɛyɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ, jeee yɛ amɛshitee kɛmiiya ŋwɛi lɛ sɛɛ loo yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli. Mɛni hewɔ? Kadimɔ akɛ afee osɔfoi lɛ ahe mfoniri akɛ amɛmiisɔmɔ yɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ. Saji ni eje kpo yɛ Buu-Mɔɔ ní etsɔ̃ hiɛ lɛ amli lɛ etsɔɔ akɛ nɛkɛ kpo nɛɛ feɔ mumɔŋ shidaamɔ ni ekaaa ní Kristo osɔfoi bibii lɛ yɔɔ mli beni amɛyɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ he mfoniri.c Kadimɔ hu akɛ ninaa lɛ maa emuu ni osɔfoi lɛ yeee lɛ nɔ mi. Akɛɛ amɛ akɛ amɛshã amɛ diɛŋtsɛ amɛhe eshai lɛ he afɔlei. Abɔ amɛ kɔkɔ yɛ oshara ni yɔɔ mɛi ni he tseee—yɛ mumɔŋ kɛ jeŋba mli ni amɛaatsɔmɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, amɛfeee mɛi ni afɔ amɛ mu ní atee amɛ shi, ní bɔfo Paulo ŋma yɛ amɛhe akɛ: “Abaakpã tɛtrɛmantrɛ, ni aaatee gbohii ashi ni amɛfiteŋ dɔŋŋ” lɛ ahe mfoniri. (1 Korintobii 15:52, wɔma efã ko nɔ mi; Ezekiel 44:21, 22, 25, 27) Osɔfoi ni yɔɔ ninaa lɛ mli lɛ futuɔ gbɔmɛi lɛ ni amɛsɔmɔɔ amɛ tɛ̃ɛ. Enɛ baŋ lɛ nakai yɛ Paradeiso, beni osɔfoi akuu lɛ baahi ŋwɛi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, ninaa lɛ feɔ bɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “asafo babaoo” lɛ feɔ ekome jogbaŋŋ kɛtsuɔ nii yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ he mfoniri fɛfɛo diɛŋtsɛ.—Kpojiemɔ 7:9; Ezekiel 42:14.
20 Enɛ hewɔ lɛ, Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ he lɛ feɔ hewalɛ kpakpa ni mumɔŋ hetsuumɔ ni náa emlibaa ŋmɛnɛ lɛ náa lɛ he okadi. Shi mɛni no tsɔɔ kɛha bo? Enɛ jeee Nyɔŋmɔ jamɔ he mfoniri ni futuɔ mɔ yiŋ kɛkɛ. Ninaa nɛɛ kɔɔ jamɔ ní bo diɛŋtsɛ okɛhaa anɔkwa Nyɔŋmɔ koome, Yehowa daa gbi lɛ he yɛ gbɛi babaoo nɔ. Wɔbaana bɔ ni ebaa lɛ ehaa lɛ yɛ wɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ekolɛ enɛ sa Ezekiel diɛŋtsɛ he, ejaakɛ awie akɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ ejɛ Zadok osɔfoi aweku lɛ mli.
b Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema Mishnah lɛ tsɔɔ akɛ ama afɔleshãa latɛ lɛ, sɔlemɔtsu lɛ naa shinaa ŋtai enyɔ lɛ, kɛ nihoomɔhei lɛ yɛ sɔlemɔtsu ni asaa ama ekoŋŋ lɛ mli, tamɔ nɔ ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ pɛpɛɛpɛ.
c Kwɛmɔ July 1, 1996, Buu-Mɔɔ, baafa 16; The Watchtower, December 1, 1972, baafa 718.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni ji Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ kɛ emli osɔfoyeli lɛ he lɛ klɛŋklɛŋ mlibaa?
◻ Ezekiel ninaa ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ mlijaramɔ he lɛ ná emlibaa mra yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Yɛ blema Israel sɛɛkuu lɛ mli lɛ, namɛi tsu nii akɛ lumɛi anɔkwafoi lɛ ni namɛi tsu nii akɛ “jalɛ tsei” lɛ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔtsu lɛ he lɛ aná emlibaa titri yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ?