Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • mwbr18 January bf. 1-4
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
  • Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli (2018)
  • Saneyitsei Bibii
  • January 1-7
  • January 8-14
  • January 15-21
  • January 22-28
  • January 29–February 4
Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ—Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli (2018)
mwbr18 January bf. 1-4

Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli

January 1-7

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 1-3

“Ŋwɛi Maŋtsɛyeli Lɛ Eshɛ Shi”

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 3:1, 2 lɛ he

ebashiɛ: Greek wiemɔ lɛ shishi ji, “ni mɔ ko ajaje sane ko yɛ faŋŋ akɛ tsulɔ.” Etsɔɔ gbɛ ni atsɔɔ nɔ ajajeɔ sane lɛ: bei pii lɛ, eji sane ni ajajeɔ atsɔɔ yɛ faŋŋ, moŋ fe wiemɔ ni akɛ kuu ko wieɔ.

Maŋtsɛyeli: Biɛ ji he klɛŋklɛŋ ni Greek wiemɔ ni ji, ba·si·leiʹa lɛ je kpo yɛ, ni ekɔɔ nɔyeli kɛ kpokpaa kɛ maji ni maŋtsɛ ko yeɔ nɔ lɛ he. Wiemɔ nɛɛ je kpo shii 162 yɛ Kristofoi A-Greek Ŋmalɛ lɛ mli. Emli 55 yɛ Mateo wolo lɛ mli, ni amɛteŋ tsiimɔ kɔɔ Nyɔŋmɔ ŋwɛi nɔyeli lɛ he. Bɔ ni Mateo kɛ wiemɔ nɛɛ tsu nii shii abɔ hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɛ ewolo lɛ akɛ, Maŋtsɛyeli Sanekpakpa.

ŋwɛi Maŋtsɛyeli: Wiemɔ nɛɛ jeɔ kpo aaafee shii 30 yɛ Biblia lɛ mli, ni Mateo Sanekpakpa lɛ mli pɛ eyɔɔ. Yɛ Marko kɛ Luka Sanekpakpai lɛ amli lɛ, akɛ wiemɔ ni ji, “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ” tsu nii kɛhã wiemɔ nɛɛ, ni no tsɔɔ akɛ, ŋwɛi ji he ni “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ” yɔɔ, ni jɛmɛ ejɛɔ eyeɔ nɔ.​—Mat 21:43; Mar 1:15; Luk 4:43; Dan 2:44; 2Ti 4:18.

eshɛ shi: Nɔ ni wiemɔ nɛɛ tsɔɔ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli ji akɛ, no mli lɛ, eshwɛ fioo ni abaana mɔ ni baaye ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ wɔsɛɛ lɛ.

nwtsty lɛ mli mfonirii

Atade Ni Yohane Wo Kɛ Bɔ Ni Esaa Ehe Ehã

Yohane wo atade ni akɛ afukpɔŋɔ he tsɔi lo, ni ekɛ kooloo hewolo bɛlti ni abaanyɛ akɛ nibii bibii awo mli fĩ mli. Gbalɔ Elia hu wo atade ni tamɔ nakai. (2Ma 1:8) Atade ni akɛ afukpɔŋɔ hetsɔi lo lɛ hiɛ bɛ trotro, ni ohiafoi titri woɔ. Shi atadei bɔdɔɔ ni akɛ siliki loo klala (linen) fee lɛ, niiatsɛmɛi ji mɛi ni woɔ. (Mat 11:7-9) Akɛni Nazirnyo ji Yohane kɛjɛ efɔmɔ mli hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, akuko eyitsɔi dã. Ekolɛ atade ni Yohane wo kɛ bɔ ni esaa ehe ehã lɛ hewɔ lɛ, kɛ́ ana lɛ nɔŋŋ lɛ, anaa akɛ eshihilɛ yɛ mlɛo, ni etu ehe fɛɛ ehã Nyɔŋmɔ.

Baalabii

Wiemɔ ni ji “baalabii” ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ akɔ agãi henɔi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko ni nibii ni tamɔ kpãi ni mamɔ amɛhiɛnaa lɛ kɛlɛɛɛ lɛ ahe, titri lɛ, agãi ni keɔ yuu kɛnyiɛɔ lɛ. Niiamlitaomɔ ko ni afee yɛ Yerusalem lɛ hã ana akɛ, niyenii mli hewalɛ ni yɔɔ shia ŋa nɔ baalabii amli lɛ 100 mlijai 75 ji protein. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ akɛbaaye lɛ, ajieɔ eyitso, enaji, efiji, kɛ emusu lɛ, ni ayeɔ nɔ ni shwɛɔ, ni ji egbɔmɔtso lɛ, ahoo jio, ahoko jio. Mɛi ni yeɔ lɛ kɛɛ eŋɔɔmɔ tamɔ sɔŋ loo ŋaa, ni protein yɛ mli waa.

Ŋa Mli Wo

Mfonirii ni yɔɔ biɛ lɛ ji tsũ ni ŋa mli wobii fee (1) kɛ wo agbaku ni wo eyi mli tɔ (2). Eeenyɛ efee akɛ, wo ni Yohane ye lɛ ji wo ni ŋa mli wobii ko ni yɔɔ jɛmɛ niiaŋ ni atsɛɔ amɛ Apis mellifera syriaca lɛ fee. Wobii henɔ nɛɛ ahiɛ yɛ laŋlaŋ waa, ni amɛsumɔɔ hei ni edɔ ni egbi waa, ni no hewɔ amɛnyɛɔ amɛhiɔ Yudea ŋa lɛ nɔ lɛ. Kɛ̃lɛ, Israelbii ni hi shi yɛ afi 900 kɛmiimɔ afi 800 D.Ŋ.B. tɔ̃ɔ lɛ, lɛ wobii yɛ sũ nii amli. Ayana wobii atsũi nɛɛ babaoo ni ekumɔ yɛ maŋtiase ko (ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ Tel Rehov) ni yɔɔ Yordan Jɔɔ lɛ mli lɛ mli. Eeenyɛ efee akɛ, ashɛ wobii henɔ ni fee wo yɛ tsũi nɛɛ amli lɛ kɛjɛ he ni ŋmɛnɛ lɛ atsɛɔ lɛ Turkey lɛ.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 1:3 lɛ he

Tamar: Lɛ ji yei enumɔ ni Mateo tsĩ amɛtã yɛ Mesia lɛ wekutɔkpaa lɛ mli lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ mɔ. Yei ejwɛ krokomɛi lɛ ji, Rahab kɛ Rut, (kk. 5); Bat-sheba, “Uria ŋa lɛ” (kk. 6); kɛ Maria (kk. 16). Rahab kɛ Rut jeee Israelbii. Eeenyɛ efee akɛ, atsĩ yei enumɔ nɛɛ atã yɛ wekutɔkpaa ni kɔɔ hii titrii ahe lɛ mli, ejaakɛ nɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ bɔ ni fee ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ batsɔ Yesu blemanyɛ lɛ he.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 3:11 lɛ he

mikɛbaptisiɔ nyɛ: Aloo “mikɛmiɔ nyɛ nu.” Greek wiemɔ ba·ptiʹzo lɛ shishi ji, “ni akɛ nɔ ko baawo nu mli.” Ŋmalɛi krokomɛi hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ abaptisi mɔ ko lɛ, akɛ lɛ woɔ nu lɛ mli ni nu lɛ haa enɔ kwraa. Be ko lɛ, Yohane baptisi mɛi yɛ Yordan Jɔɔ lɛ mli he ko ni bɛŋkɛ Salim, “ejaakɛ nu pii bua shi yɛ jɛmɛ.” (Yoh 3:23) Be ni Filipo baptisi Etiopia piafonyo lɛ, amɛ fɛɛ amɛyimɔ shi “kɛtee nu lɛ mli.” (Bɔf 8:38) Greek wiemɔ kome too lɛ nɔŋŋ akɛtsu nii yɛ Septuajint lɛ mli yɛ 2Ma 5:14 lɛ. Awie yɛ jɛmɛ akɛ, Naaman ‘yagbee Yordan Faa lɛ mli shii kpawo.’

January 8-14

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 4-5

“Nibii Ni Wɔkaseɔ Yɛ Yesu Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ Lɛ Mli”

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 5:3 lɛ he

miishɛɛ: Etsɔɔɔ kɛkɛ akɛ mɔ ko mli efili lɛ, tamɔ bɔ ni mɔ ko nuɔ he ehãa kɛ́ eejie ehiɛtserɛ lɛ. Moŋ lɛ, kɛ́ awie su nɛɛ he kɛkɔ adesai ahe lɛ, etsɔɔ bɔ ni mɔ ko ni Nyɔŋmɔ ejɔɔ lɛ, ni eyɔɔ ehe miishɛɛ lɛ, nuɔ he ehãa. Akɛ wiemɔ nɛɛ tsu nii kɛkɔ Nyɔŋmɔ hu he, kɛ agbɛnɛ hu kɛkɔ Yesu he, be ni eyɔɔ anunyam mli yɛ ŋwɛi lɛ.​—1Ti 1:11; 6:15.

Mɛi ni le akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ: Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mɛi ni le” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji, “mɛi ni miiye ohia (mɛi ni ehia amɛ; mɛi ni bɛ nɔ ko; nibalɔi).” Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, ekɔɔ mɛi ni ehia amɛ, ni le waa akɛ ehia amɛ lɛ ahe. Akɛ wiemɔ kome too lɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ Luk 16:20, 22 kɛkɔ “nibalɔ” Lazaro he. Greek wiemɔ ni Biblia shishitsɔɔlɔi komɛi tsɔɔ shishi akɛ “mumɔ lɛŋ ohiafoi” lɛ kɔɔ mɛi ni le waa akɛ amɛji ohiafoi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ, ni akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ lɛ ahe.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 5:7 lɛ he

Mɛi ni naa mɔbɔ: Biblia mli wiemɔi ni ji “mɔbɔnalɛ” kɛ “mɔbɔ” lɛ kɔɔɔ eshaifaa loo mli ni anaa ahãa mɔ ko yɛ kojomɔ mli lɛ pɛ he. Bei pii lɛ, ekɔɔ henumɔi tamɔ musuŋtsɔlɛ kɛ musuŋshãa ni tsirɛɔ mɔ ko koni efee nɔ ko kɛye ebua mɛi ni ehia amɛ lɛ ahe.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 5:9 lɛ he

Mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ: Jeee akɛ mɛi nɛɛ hãa toiŋjɔlɛ yaa nɔ ehiɔ shi kɛkɛ, shi moŋ amɛhãa toiŋjɔlɛ baa he ni toiŋjɔlɛ bɛ hu.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 4:9 lɛ he

ojá mi shi kome pɛ: Greek feemɔwiemɔ ni abaanyɛ atsɔɔ shishi akɛ “já” lɛ, tsɔɔ nifeemɔ ko ni afeɔ yɛ be kukuoo ko mli. Bɔ ni atsɔɔ shishi akɛ, “ojá mi shi kome pɛ” lɛ tsɔɔ akɛ, Abonsam biii ni Yesu aya nɔ ajá lɛ loo ejá lɛ be fɛɛ be; ebi ni ‘ejá lɛ’ shi kome pɛ kɛkɛ.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 4:23 lɛ he

etsɔɔ nii . . . eshiɛ: Esoro nitsɔɔmɔ yɛ shiɛmɔ he, ejaakɛ jeee shiɛmɔ kɛkɛ mɔ ni tsɔɔ nii lɛ shiɛɔ; egbálaa saji amli, ekɛ mɔ lɛ susuɔ nii ahe koni ekɛkɔne eyiŋ, ni ekɛ odaseyeli hãa.

January 15-21

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 6-7

“Yaa Nɔ Otao Maŋtsɛyeli Lɛ Klɛŋklɛŋ”

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 6:24 lɛ he

nyɔŋ: Greek feemɔwiemɔ ni akɛtsu nii lɛ kɔɔ mɔ ko ni miisɔmɔ akɛ nyɔŋ, ni ji, mɔ ko ni yɔɔ nuŋtsɔ kome pɛ lɛ he. Nɔ ni Yesu tsɔɔ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli ji akɛ, esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo atu ehe ehã Nyɔŋmɔ, shi Kristofonyo ko nyɛŋ etu ehe fɛɛ ehã Nyɔŋmɔ, ni yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, etu ehe ehã heloonaa nibii hu.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 6:33 lɛ he

nyɛyaa nɔ nyɛtaoa: Greek feemɔwiemɔ lɛ tsɔɔ nɔ ko ni miiya nɔ, ni abaanyɛ atsɔɔ shishi akɛ, “Nyɛkakpaa taomɔ.” Yesu anɔkwa sɛɛnyiɛlɔi lɛ taoŋ Maŋtsɛyeli lɛ be kukuoo ko, ni no sɛɛ lɛ, amɛkpa amɛyatao nibii krokomɛi. Moŋ lɛ, esa akɛ amɛhã efee nɔ klɛŋklɛŋ ni kã amɛtsui nɔ be fɛɛ be.

Maŋtsɛyeli lɛ: Blema Greek woji ni akɛ niji ŋmala lɛ ekomɛi tsɔɔ shishi akɛ, “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli.”

jalɛ: Mɛi ni taoɔ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ shashaooo shi kwraa akɛ amɛbaafee esumɔnaa nii, ni amɛhi shi yɛ egbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he lɛ anaa. Esoro tsɔɔmɔ nɛɛ kwraa yɛ Farisifoi lɛ atsɔɔmɔ lɛ he; amɛ lɛ, amɛnyiɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ jalɛ he lɛ asɛɛ.​—Mat 5:20.

Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 7:28, 29 lɛ he

ahe jɔ̃ amɛhe: Greek feemɔwiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ shishi ji, “ni mɔ ko naa baakpɛ ehe aahu akɛ eleee nɔ ni ebaafee ehe po.” Feemɔwiemɔ nɛɛ tsɔɔ nifeemɔ ko ni miiya nɔ, ni enɛ hãa wɔnaa akɛ ewiemɔ lɛ ná mɛi lɛ anɔ hewalɛ be kplaŋŋ.

gbɛ ni etsɔ nɔ etsɔɔ nii: Wiemɔ nɛɛ kɔɔ bɔ ni Yesu tsɔɔ nii ehã, ni ji nitsɔɔmɔ gbɛi ni ekɛtsu nii lɛ he. Nɔ ni fata enɛ he ji, nɔ ni etsɔɔ, ni ji nibii fɛɛ ni etsɔɔ yɛ Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ.

jeee tamɔ amɛwoloŋmalɔi lɛ: Woloŋmalɔi lɛ tsɛɔ rabifoi ni ehe gbɛ́i lɛ awiemɔi asɛɛ kɛfiɔ amɛnitsɔɔmɔ lɛ sɛɛ. Shi Yesu efeee nakai, moŋ lɛ, ewiemɔ hã ana akɛ, eji mɔ ko ni damɔ Yehowa najiaŋ, mɔ ko ni yɔɔ hegbɛ, ni ekɛ enitsɔɔmɔi lɛ damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ.​—Yoh 7:16.

January 22-28

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 8-9

“Yesu Sumɔɔ Gbɔmɛi”

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 8:3 lɛ he

eta nuu lɛ he: Mose Mla lɛ bi ni mɛi ni miiye kpiti lɛ akaba mɛi ateŋ koni amɛkɛ hela lɛ akatsɛŋe mɛi krokomɛi. (3Mo 13:45, 46; 4Mo 5:1-4) Shi Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ wo mlai krokomɛi amɛfata he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛwo mla akɛ, kɛ́ mɔ ko baabɛŋkɛ kpitiyelɔ ko lɛ, esa akɛ ekɛ lɛ teŋ jekɛmɔ afee ninetalɔi ejwɛ, ni ji mitai 1.8 loo nɔ ni fe nakai, shi kɛ́ kɔɔyɔɔ miitswa waa lɛ, esa akɛ amɛteŋ jekɛmɔ lɛ afee ninetalɔi 100, ni ji, aaafee mitai 45 loo nɔ ni fe nakai. Mlai nɛɛ hãaa akɛ kpitiyelɔi aye jogbaŋŋ kwraa. Wolo ko jie rabifonyo ko ni yatee ehe kɛje kpitiyelɔi ahe, kɛ rabifonyo kroko hu ni tswia amɛ tɛi koni amɛkabɛŋkɛ lɛ lɛ ayi. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu nu he waa ehã kpitiyelɔ lɛ, ni no tsirɛ lɛ ni efee nɔ ko ni afeee yɛ Yudafoi lɛ ateŋ, no ji, eta nuu lɛ he. Eyɛ mli akɛ kulɛ ebaanyɛ ewie kɛkɛ ni nuu lɛ he awa lɛ moŋ, shi eta ehe.​—Mat 8:5-12.

Miisumɔ: Jeee nibimɔ lɛ nɔ kɛkɛ Yesu kpɛlɛ, shi moŋ ehã ana akɛ eeshwe waa ni etsu he nii, ni tsɔɔ akɛ, jeee sɔ̃ ni kã enɔ akɛ etsu he nii lɛ kɛkɛ hewɔ ebaatsu he nii lɛ.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 9:10 lɛ he

baye nii: Loo “batara okpɔlɔ lɛ he.” Kɛ́ mɛi enyɔ tara okpɔlɔ he lɛ, etsɔɔ akɛ naanyobɔɔ kpakpa yɛ amɛteŋ. No hewɔ lɛ, ebaawa waa akɛ Yudafoi ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ kɛ mɛi ni jeee Yudafoi baatara okpɔlɔ he loo amɛkɛ amɛ aye nii.

toohelɔi: Yudafoi pii he too amɛhã Roma amralofoi lɛ. Mɛi nyɛɔ Yudafoi nɛɛ, ejaakɛ amɛkɛ maŋ kroko nɔ nɔyelɔi ni asumɔɔɔ amɛsane lɛ efee ekome, ni amɛheɔ too ni fa fe nine yɛ mɛi adɛŋ. Yudafoi pii nyaŋeɔ amɛnyɛmimɛi Yudafoi ni ji toohelɔi lɛ, ni amɛnaa toohelɔi tamɔ eshafeelɔi kɛ ashawoi nɔŋŋ.​—Mat 11:19; 21:32.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 9:36 lɛ he

amɛnii fee lɛ mɔbɔ: Greek feemɔwiemɔ ni ji, splag·khniʹzo·mai ni atsɔɔ shishi nɛkɛ lɛ kɔɔ wiemɔ ni ji, “mlinii” (splagʹkhna) lɛ he, ni etsɔɔ henumɔ ko ni jɛɔ gbɔmɔtso lɛ mli tɔ̃ɔ, henumɔ ko ni mli wa waa. Eji Greek wiemɔi ni mli wa waa ni akɛtsɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ ateŋ ekome.

January 29–February 4

NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 10-11

“Yesu Hã Mɛi Ahe Jɔ Amɛ”

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 10:29, 30 lɛ he

afilimatai: Greek wiemɔ ni ji strou·thiʹon lɛ ji wiemɔ ko ni tsɔɔ nɔ ko ni edaaa, ni akɛtsuɔ nii ahãa loofɔlɔ fɛɛ loofɔlɔ ni edaaa, titri lɛ afilimatai, ni ji loofɔji fɛɛ ni ayeɔ lɛ ateŋ nɔ ni jara waaa fe fɛɛ lɛ.

kapɛlɛ ni shɛɛɛ nɔ ko: Greek sht. ŋm., “asarion kome,” ni ji nyɔmɔ ni awoɔ mɔ ko kɛji etsu nii minitii 45. (Kwɛmɔ Saji Krokomɛi B14 lɛ.) Be ni Yesu yashiɛ nɔ ni ji shii etɛ nɔ yɛ Galilea lɛ ji be ni ewie akɛ, ahɔ̃ɔ afilimatai enyɔ asarion kome lɛ. Aaafee afi sɛɛ be ni Yesu shiɛɔ yɛ Yudea lɛ, ewie akɛ kɛ́ mɔ ko hiɛ asarion enyɔ lɛ, ebaanyɛ ehé afilimatai enumɔ. (Luk 12:6) Kɛ́ wɔkɛ saji enyɔ nɛɛ to amɛhe lɛ, wɔnaa akɛ afilimatai ajara waaa kwraa, ni no hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko hé ejwɛ lɛ, akɛ nɔ ni ji enumɔ nɔ lɛ woɔ mli ahãa lɛ.

nyɛyiteŋtsɔi po lɛ, akane fɛɛ: Abuɔ akɔntaa akɛ, gbɔmɔ yiteŋtsɔi fa fe 100,000. Nibii bibii nɛɛ ni Yehowa le yɛ wɔhe lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni nyiɛɔ Kristo sɛɛ lɛ sane kã Yehowa tsui nɔ waa.

nwtsty lɛ mli mfoniri

Afilimata

Afilimata ji loofɔji fɛɛ ni ayeɔ lɛ ateŋ nɔ ni jara waaa fe fɛɛ. Kɛ́ mɔ ko yatsu nii minitii 45 lɛ, ebaanyɛ ekɛ shika ni ebaaná lɛ ahé afilimatai enyɔ. Greek wiemɔ ni akɛtsu nii lɛ baanyɛ akɔ loofɔji srɔtoi ni daraaa lɛ ahe, tamɔ wɔshĩa teŋ afilimata (Passer domesticus biblicus) kɛ Spain afilimata (Passer hispaniolensis) nɛkɛ, ni kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, afilimatai nɛɛ pii yɛ Israel.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 11:28 lɛ he

nyɛtere jatsui ni tsii: Yesu kɛɛ mɛi ni miiye amɛtsui ni etɔ amɛ lɛ akɛ amɛba eŋɔɔ, ejaakɛ amɛtsui ni amɛyeɔ kɛ tɔ ni etɔ amɛ lɛ etsɔ tamɔ ‘jatsu ni tsii ni amɛtere.’ Gbɔmɛi akusumii ni akɛfata Mose Mla lɛ he lɛ hã Yehowa jamɔ lɛ tsɔ tamɔ jatsu ehã amɛ. (Mat 23:4) Hejɔɔmɔ Gbi lɛ ni ato he gbɛjianɔ koni ehã amɛhe ajɔ amɛ lɛ po tsɔ tamɔ jatsu.​—2Mo 23:12; Mar 2:23-28; Luk 6:1-11.

mahã nyɛhe ajɔ nyɛ: Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “nyɛhe ajɔ nyɛ” lɛ hiɛ shishinumɔi enyɔ. Ekome ji, hejɔɔmɔ (Mat 26:45; Mar 6:31), ni ekroko lɛ hu ji, ni mɛi baakpa nɔ ko ni hãa etɔɔ amɛ lɛ tsumɔ koni amɛná hewalɛ ekoŋŋ (2Ko 7:13; Flm 7). Saji krokomɛi ni Yesu wie kɛfata he lɛ hãa wɔnaa akɛ, ‘ekɔɔŋtso lɛ’ (Mat 11:29) ni wɔbaawó wɔtere lɛ biɔ nitsumɔ, jeee hejɔɔmɔ. Greek wiemɔ ni Yesu kɛtsu nii ni atsɔɔ shishi akɛ “mahã” lɛ tsɔɔ akɛ, lɛ ebaahã mɛi ni eetɔ amɛ lɛ aná hewalɛ ekoŋŋ, koni amɛshwe akɛ amɛbaatere ekɔɔŋtso ni etsiii, ni eteremɔ hu waaa lɛ.

nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 11:29 lɛ he

Nyɛwóa mikɔɔŋtso lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ: Yesu kɛ wiemɔ ni ji “kɔɔŋtso” lɛ fee he shi ni abaa awoɔ hegbɛ ko shishi loo gbɛtsɔɔmɔ ko toi ni aboɔ lɛ he mfoniri. Kɛ́ kɔɔŋtso ní yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli lɛ ji kɔɔŋtso ni bɔ he enyɔ ni Nyɔŋmɔ kɛfɔ̃ enɔ lɛ, belɛ eekɛɛ ekaselɔi lɛ ni amɛbafata ehe yɛ kɔɔŋtso nɛɛ shishi koni eye ebua amɛ. Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ, abaanyɛ atsɔɔ wiemɔ nɛɛ shishi akɛ: “Nyɛbafataa mihe yɛ mikɔɔŋtso lɛ shishi.” Shi kɛ́ Yesu miitsɔɔ kɔɔŋtso ko ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛfɔ̃ɔ mɛi anɔ lɛ, belɛ eekɛɛ ekaselɔi lɛ ni amɛba amɛhe shi amɛwo hegbɛ ni eyɔɔ lɛ shishi, ni amɛbo egbɛtsɔɔmɔi fɛɛ toi.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje