Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
April 2-8
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 26
“Hehoo Lɛ Kɛ Kaimɔ Lɛ—Nibii Ni Amɛkɛje Amɛhe Kɛ Srɔto Ni Yɔɔ Amɛteŋ”
nwtsty lɛ mli mfoniri
Hehoo Niyenii Lɛ
Nibii ni akɛyeɔ Hehoo lɛ ji: gwantɛŋbi ni ashã (akuuu ewu ko) (1); blodo ni ashikishaŋ-sha bɛ mli (2); kɛ bai ni joɔ (3). (2Mo 12:5, 8; 4Mo 9:11) Wolo ko ni atsɛɔ lɛ Mishnah lɛ tsɔɔ akɛ, eeenyɛ efee akɛ, lettuce, chicory, pepperwort, endive, loo dandelion, fata bai ni joɔ lɛ ahe, ni ekã shi faŋŋ akɛ, enɛ hã Israelbii lɛ kai bɔ ni aye amɛ nyɔŋ dɛŋdɛŋ yɛ Ejipt lɛ. Yesu kɛ blodo ni ashikishaŋ-sha bɛ mli lɛ fee egbɔmɔtso ni eye emuu lɛ he mfoniri. (Mat 26:26) Ni bɔfo Paulo tsɛ Yesu akɛ “wɔ-Hehoo gwantɛŋbi.” (1Ko 5:7) Be ni shɛɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ, akɛ wain (4) hu fataa Hehoo niyenii lɛ he. Yesu kɛ wain lɛ fee elá ni abaafɔse ashwie shi akɛ afɔle lɛ he mfoniri.—Mat 26:27, 28.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 26:26 lɛ he
damɔ shi kɛhã: Greek wiemɔ ni ji e·stinʹ (eshishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “ji”) ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ shishinumɔ ji, “damɔ shi kɛhã; feɔ he mfoniri; tsɔɔ.” Bɔfoi lɛ nu wiemɔ nɛɛ shishi, ejaakɛ no mli lɛ, amɛmiina Yesu gbɔmɔtso ni eye emuu lɛ, ni amɛmiina blodo ni ashikishaŋ-sha bɛ mli ni etsɛŋ amɛbaaye lɛ hu ma amɛhiɛ. No hewɔ lɛ, blodo lɛ nyɛŋ afee Yesu gbɔmɔtso diɛŋtsɛ. Nɔ ko ni sa kadimɔ waa ji akɛ, akɛ Greek wiemɔ nɛɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ Mat 12:7 lɛ, ni atsɔɔ shishi yɛ Bibliai pii amli akɛ, “damɔ shi kɛhã” loo “tsɔɔ.”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 26:28 lɛ he
kpaŋmɔ lɛ nɔ lá: Yesu afɔle lɛ ji nɔ ni hã kpaŋmɔ hee lɛ, ni ji kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ fee lɛ, bɔi nitsumɔ. (Heb 8:10) Wiemɔi ni Yesu kɛtsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ tamɔ wiemɔi ni Mose kɛtsu nii be ni esɔmɔɔ akɛ teŋdamɔlɔ ní etsuɔ nibii ni baahã Mla kpaŋmɔ ni Yehowa kɛ Israel fee lɛ abɔi nitsumɔ lɛ ahe nii yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ. (2Mo 24:8; Heb 9:19-21) Bɔ ni tsinai kɛ abotiai alá hã Mla kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Israel maŋ lɛ fee lɛ bɔi nitsumɔ lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu lá lɛ hã kpaŋmɔ hee ni Yehowa kɛ mumɔŋ Israel fee lɛ bɔi nitsumɔ. Kpaŋmɔ hee lɛ bɔi nitsumɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ.—Heb 9:14, 15.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 26:17 lɛ he
Blodo Ni Ashikishaŋ-sha Bɛ Mli gbii juji lɛ amli klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ: Blodo Ni Ashikishaŋ-sha Bɛ Mli Gbi Jurɔ lɛ jeɔ shishi yɛ Nisan 15, ni ji Hehoo gbi lɛ (Nisan 14) nɔ jetsɛremɔ, ni ayeɔ lɛ gbii kpawo. (Kwɛmɔ Saji Krokomɛi B15 lɛ.) Shi be ni shɛɔ Yesu beiaŋ lɛ, abuɔ Hehoo lɛ kɛ gbi jurɔ nɛɛ fɛɛ akɛ gbi jurɔ kome, ni no hewɔ lɛ, abuɔ Nisan 14 lɛ afataa gbii kpawo ni akɛyeɔ gbi jurɔ nɛɛ ahe, ni atsɛɔ gbii kpaanyɔ lɛ fɛɛ akɛ, “Blodo Ni Ashikishaŋ-sha Bɛ Mli Gbi Jurɔ.” (Luk 22:1) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, abaanyɛ atsɔɔ wiemɔ ni ji, “klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ” lɛ shishi hu akɛ, “gbi ni tsɔ hiɛ lɛ.” (Okɛto Yoh 1:15, 30 lɛ he. Akɛ Greek wiemɔ kɛhã “klɛŋklɛŋ” [proʹtos] lɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ ŋmalɛi nɛɛ amli, ni atsɔɔ shishi akɛ, “dani.” Awie yɛ jɛmɛ akɛ, “eyɛ shihilɛ mli dani [proʹtos] miba.”) No hewɔ lɛ, yɛ Greek wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ naa, kɛ agbɛnɛ hu, Yudafoi lɛ akusum naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie akɛ, kaselɔi lɛ bi Yesu sane lɛ yɛ Nisan 13 lɛ nɔ. Kaselɔi lɛ to gbɛjianɔ kɛhã Hehoo lɛ yeli yɛ Nisan 13 be ni hulu lɛ enyɔko shi, ni sɛɛ mli “be ni shɛ gbɛkɛ,” ní Nisan 14 lɛ eje shishi lɛ, amɛye Hehoo lɛ.—Mar 14:16, 17.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 26:39 lɛ he
hã kɔɔpoo nɛɛ aho mihe aya: Bei pii kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “kɔɔpoo” lɛ tsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, etsɔɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ ni mɔ ko afee, loo mɔ ko “gbɛfaŋnɔ.” Gbe ni abaagbe Yesu akɛ mɔ ko ni ewie wiemɔ fɔŋ kɛ mɔ ko ni hãa atseɔ maŋ hiɛ atua lɛ baahã abɔ Nyɔŋmɔ ahora. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu susu enɛ he waa, ni no tsirɛ lɛ ni esɔle akɛ, “kɔɔpoo” nɛɛ aho ehe aya lɛ.
April 9-15
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MATEO 27-28
“Nyɛyafea Mɛi Kaselɔi—Mɛni Hewɔ, Yɛ Nɛgbɛ, Ni Mɛɛ Gbɛ Nɔ?”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 28:19 lɛ he
nyɛyafea mɛi . . . kaselɔi: Abaanyɛ atsɔɔ Greek feemɔwiemɔ ni ji ma·the·teuʹo lɛ shishi hu akɛ, “nyɛtsɔa amɛ nii” koni amɛbatsɔmɔ kaselɔi. (Okɛto bɔ ni akɛtsu nii yɛ Mat 13:52 lɛ he. Atsɔɔ shishi yɛ jɛmɛ akɛ, ‘atsɔɔ lɛ nii.’) Feemɔwiemɔi ni ji “nyɛbaptisia amɛ” kɛ “nyɛtsɔa amɛ” lɛ, hãa wɔnaa nɔ ni famɔ akɛ ‘afee mɛi kaselɔi’ lɛ tsɔɔ.
mɛi ni jɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli: Greek wiemɔ lɛ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “jeŋmaji fɛɛ.” Shi sane ni awieɔ he lɛ hãa wɔnaa akɛ, aatsɔɔ aŋkroaŋkroi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli, ejaakɛ yɛ wiemɔ ni ji nyɛbaptisia amɛ lɛ mli lɛ, Greek wiemɔ kɛhã “amɛ” lɛ kɔɔ gbɔmɛi ahe. Famɔ akɛ aya “mɛi ni jɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ amli” lɛ aŋɔɔ lɛ ji famɔ hee. Ŋmalɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, dani Yesu baaje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ, no mli lɛ, ahereee Jeŋmajiaŋbii lɛ hiɛmɛɛ yɛ Israel, ja amɛba jɛmɛ akɛ amɛbaajá Yehowa. (1Ma 8:41-43) Kɛ̃lɛ, Yesu fã ekaselɔi lɛ akɛ amɛyashiɛ amɛhã mɛi ni jeee Yudafoi po, ni no hãa wɔnaa akɛ Kristofoi akaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ baakpele jeŋ muu lɛ fɛɛ.—Mat 10:1, 5-7; Kpo 7:9.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 28:20 lɛ he
nyɛtsɔa amɛ: Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “nitsɔɔmɔ” lɛ shishi ji, ni akɛ gbɛtsɔɔmɔ ahã, agbála saji amli, akɛ sanenaatsɔɔmɔi atsɔɔ nɔ ko mli, kɛ agbɛnɛ hu, ni akɛ odaseyelii ahã. (Kwɛmɔ nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 3:1; 4:23 lɛ he.) Yesu famɔ akɛ atsɔɔ mɛi ni amɛye nii fɛɛ ni efã amɛ lɛ nɔ lɛ jeee nifeemɔ kome pɛ kɛkɛ. Ebiɔ ni atsɔɔ mɛi nibii ni etsɔɔ lɛ, amɛkɛ nibii ni etsɔɔ lɛ atsu nii, ni amɛnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.—Yoh 13:17; Efe 4:21; 1Pe 2:21.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 27:51 lɛ he
pateeshɛŋ: Mama fɛfɛo nɛɛ ji nɔ ni jaa sɔlemɔ shĩa lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Yudafoi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ, pateeshɛŋ ni tsii nɛɛ kɛlɛ ji mitai 18 (nanetalɔi 60), elɛɛmɔ ji mitai 9 (nanetalɔi 30), ni etilɛ ji sɛntimitai 7.4 (iŋtsii 2.9). Yehowa hã pateeshɛŋ lɛ mli gbá enyɔ kɛtsɔɔ akɛ emli efu mɛi ni gbe e-Bi lɛ, ni ekɛtsɔɔ hu akɛ, agbɛnɛ abaanyɛ abote ŋwɛi diɛŋtsɛ.—Heb 10:19, 20; kwɛmɔ Wiemɔi Titrii Amligbalamɔ lɛ.
jamɔhe: Greek wiemɔ ni ji na·osʹ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ kɔɔ tsũ wulu ni He Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ yɔɔ mli lɛ he.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mat 28:7 lɛ he
nyɛyakɛa ekaselɔi lɛ akɛ atee lɛ shi: Yei nɛɛ ji klɛŋklɛŋ kaselɔi ni akɛɛ amɛ akɛ atee Yesu shi, ni amɛ nɔŋŋ ji mɛi ni akɛɛ amɛ akɛ amɛyakɛɛ kaselɔi krokomɛi lɛ. (Mat 28:2, 5, 7) Yɛ Yudafoi lɛ akusum naa lɛ, aŋmɛɛɛ gbɛ ni yoo aye odase yɛ kɔɔtu, ni kusum nɛɛ damɔɔɔ Ŋmalɛ lɛ nɔ. Shi Yehowa bɔfo lɛ kɛ nitsumɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ wo yei nɛɛ adɛŋ, ni enɛ tsɔɔ akɛ ekɛ woo miihã amɛ.
April 16-22
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MARKO 1-2
“Akɛ Ohe Eshai Lɛ Eke Bo”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 2:9 lɛ he
Te enɛɛmɛi amli nɔ ni waaa lɛ: Ewaaa akɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ ebaanyɛ ekɛ eshai ake, ejaakɛ ehe ebahiaŋ ni efee nɔ ko ni mɛi ana faŋŋ akɛ ebaanyɛ ekɛ eshai ake loo enyɛŋ ekɛke. Shi Yesu kɛɛ akɛ, Tee shi . . . ni onyiɛ, ni enɛ bi ni efee naakpɛɛ nii ko ni baahã mɛi lɛ ana akɛ eyɛ hegbɛ akɛ ekɛ eshai keɔ. Ŋmalɛ nɛɛ kɛ Yes 33:24 lɛ hãa wɔnaa akɛ, esha ni yɔɔ wɔhe lɛ ji nɔ ni hãa hela mɔɔ wɔ lɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 1:11 lɛ he
gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: Hei etɛ ni awie yɛ Sanekpakpai lɛ amli akɛ Yehowa kɛ adesai wie tɛ̃ɛ lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ nɛ.
Bo ji mi-Bi: Be ni Yesu yɔɔ ŋwɛi lɛ, Nyɔŋmɔ Bi ni. (Yoh 3:16) Ni be ni afɔ lɛ akɛ adesa lɛ hu, ebatsɔ “Nyɔŋmɔ bi” tamɔ bɔ ni Adam ji be ni eye emuu lɛ nɔŋŋ. (Luk 1:35; 3:38) Shi etamɔ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, nɔ ni Nyɔŋmɔ wie lɛ etsɔɔɔ akɛ eehã ale mɔ ni Yesu ji kɛkɛ. Moŋ lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ wiemɔ nɛɛ ni ewie, kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni efɔse eshwie Yesu nɔ lɛ nɔ etsɔɔ akɛ, eŋɔ Yesu akɛ emumɔŋ Bi, ni ‘afɔ lɛ ekoŋŋ.’ Enɛ hã Yesu ná hiɛnɔkamɔ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya ŋwɛi, ni akɛ mumɔ baafɔ lɛ mu akɛ Maŋtsɛ kɛ Osɔfonukpa ni Nyɔŋmɔ ehala.—Yoh 3:3-6; 6:51; okɛto Luk 1:31-33; Heb 2:17; 5:1, 4-10; 7:1-3 lɛ he.
miná ohe miishɛɛ: Loo “mihiɛ sɔɔ bo waa; miyɛ ohe miishɛɛ waa.” Akɛ wiemɔ kome too lɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ Mat 12:18 lɛ, ni atsɛ ŋmalɛ nɛɛ yisɛɛ kɛjɛ Yes 42:1 lɛ. Jɛmɛ wieɔ Mesia loo Kristo ni awo ehe shi lɛ he. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni afɔse ashwie Yesu nɔ, kɛ wiemɔ ni Nyɔŋmɔ wie akɛ Yesu ji e-Bi lɛ hã ana faŋŋ akɛ, Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 2:28 lɛ he
Hejɔɔmɔ Gbi Lɛ Nuŋtsɔ: Yesu wie wiemɔi nɛɛ kɛkɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe (Mat 12:8; Luk 6:5), ni ekɛtsɔɔ akɛ, eyɛ hegbɛ ni etsuɔ nitsumɔ ni e-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kɛwo edɛŋ lɛ yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ. (Okɛto Yoh 5:19; 10:37, 38 lɛ he.) Yesu fee enaakpɛɛ nii ni sa kadimɔ waa lɛ ateŋ ekomɛi yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ, tamɔ helai ni etsa lɛ nɛkɛ. (Luk 13:10-13; Yoh 5:5-9; 9:1-14) Ekã shi faŋŋ akɛ, enɛ fee hejɔlɛ ni abaaná be ni eyeɔ nɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he mfoniri, ni nakai be lɛ baafee tamɔ hejɔɔmɔ gbi.—Heb 10:1.
April 23-29
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MARKO 3-4
“Atsa Mɔ Ko Yɛ Hejɔɔmɔ Gbi Lɛ Nɔ”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 3:5 lɛ he
kɛ mlifu, . . . ewerɛ ho ehe waa: Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, Marko pɛ ji mɔ ni wie bɔ ni Yesu fee enii ehã yɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ atsuiŋwalɛ lɛ hewɔ. (Mat 12:13; Luk 6:10) Eeenyɛ efee akɛ Petro, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ, kɛ́ eefee nɔ ko lɛ ekɛ etsui fɛɛ woɔ mli, ní enuɔ nii ahe waa lɛ, ji mɔ ni gba Marko bɔ ni Yesu nu he ehã lɛ.—Kwɛmɔ “Marko Wolo Lɛ Hiɛkpamɔ.”
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 3:29 lɛ he
wieɔ wiemɔ fɔŋ eshiɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ: Kɛ́ akɛɛ mɔ ko ewie wiemɔ fɔŋ lɛ, etsɔɔ akɛ ewie nibii gbohii loo heguɔgbee wiemɔi loo jɛmɔ wiemɔi eshi Nyɔŋmɔ loo nibii ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he. Akɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko je gbɛ ete shi ewo nitsumɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuɔ loo eje he ŋwane lɛ, etsɔɔ akɛ ewie wiemɔ fɔŋ eshi Nyɔŋmɔ. Tamɔ bɔ ni Mat 12:24, 28 kɛ Mar 3:22 lɛ tsɔɔ lɛ, Yudafoi lɛ ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ na faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ji nɔ ni Yesu kɛfeɔ naakpɛɛ nii lɛ; fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛkɛɛ Satan Abonsam hewalɛ ekɛtsuɔ nii lɛ.
esha fɔbuu kã enɔ kɛmiiya naanɔ: Etamɔ nɔ ni enɛ miitsɔɔ eshai ni ajeɔ gbɛ afeɔ, ni akɛkeŋ kɔkɔɔkɔ; afɔle ko bɛ ni abaashã ni akɛkpãtã ahã nakai eshai lɛ.—Kwɛmɔ nwtsty lɛ mli sane ni ji, wieɔ wiemɔ fɔŋ eshiɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni kɔɔ kuku nɛɛ he lɛ.
HII SHI AKƐ KRISTOFONYO
“Mɔ Ni Yɔɔ Toi Ni Ekɛaabo Toi Lɛ, Hã Ebo Toi”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 4:9 lɛ he
Mɔ ni yɔɔ toi ni ekɛaabo toi lɛ, hã ebo toi: Dani Yesu baagba nidulɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewie akɛ: “Nyɛboa toi.” (Mar 4:3) Ekɛ hewalɛwoo wiemɔi ni yɔɔ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ mu nɔkwɛmɔnɔ lɛ naa, ni ekɛtsɔɔ akɛ ehe miihia ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ akwɛ ni amɛkɛ eŋaawoo lɛ atsu nii. Hewalɛwoo wiemɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Mat 11:15; 13:9, 43; Mar 4:23; Luk 8:8; 14:35; Kpo 2:7, 11, 17, 29; 3:6, 13, 22; 13:9.
April 30–May 6
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | MARKO 5-6
“Yesu Baanyɛ Atee Wɔsuɔlɔi Ni Egboi Lɛ Ashi”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 5:39 lɛ he
gboko, shi wɔ kɛkɛ ewɔ: Bei pii lɛ, akɛ gbele toɔ wɔ he yɛ Biblia lɛ mli. (La 13:3; Yoh 11:11-14; Bɔf 7:60; 1Ko 7:39; 15:51; 1Te 4:13) No mli lɛ, Yesu yaatee gbekɛ yoo lɛ shi, no hewɔ lɛ, ekolɛ ewie nakai koni ekɛtsɔɔ akɛ, bɔ ni kɛ́ mɛi wɔ vii ni abaanyɛ atsĩɛ amɛhiɛ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛji amɛgboi lɛ, abaanyɛ atee amɛ shi. Hewalɛ ni Yesu kɛbaatee gbekɛ yoo lɛ shi lɛ jɛ e-Tsɛ ŋɔɔ, mɔ ‘ni hãa gbohii baa wala mli, ni etsɛɔ nibii ni bɛ lɛ, tamɔ nɔ ni amɛyɛ lɛ.’—Ro 4:17.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 5:19 lɛ he
oyagba amɛ: Bei pii lɛ, Yesu kɛɔ mɛi akɛ amɛkayagba mɛi krokomɛi naakpɛɛ nii ni efee lɛ. (Mar 1:44; 3:12; 7:36) Shi yɛ sane nɛɛ mli lɛ, ekɛɛ nuu lɛ akɛ eyagba ewekumɛi nɔ ni eba lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, Yesu fee nakai ejaakɛ mɛi lɛ kɛɛ eje amɛkpokpaa lɛ nɔ eya, ni enáŋ hegbɛ eye amɛ odase; agbɛnɛ hu, kɛ́ aleenɔ ni mɛi aaawie wiemɔi ni ejaaa yɛ kpolotoi ni gboi lɛ ahewɔ lɛ, nuu nɛɛ baanyɛ ajaje amɛjwɛŋmɔ.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Mar 6:11 lɛ he
nyɛkpokpoa nyɛnaji ahe mulu lɛ nyɛshwiea: Nifeemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ, kaselɔi lɛ yeee fɔ yɛ toigbalamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛbaaba mɛi ni booo amɛ toi lɛ anɔ lɛ he. Akɛ wiemɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ tsu nii yɛ Mat 10:14 kɛ Luk 9:5 lɛ. Marko kɛ Luka kɛ wiemɔi ni ji, koni no afee odase kɛhã [loo, “eshi”] amɛ lɛ fata he. Paulo kɛ Barnaba kɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ tsu nii yɛ Antiokia ni yɔɔ Pisidia lɛ (Bɔf 13:51), ni be ni Paulo yɔɔ Korinto lɛ, efee nɔ ko ni tamɔ nakai; ekpokpo etadei lɛ amli, ni ekɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛlá abua nyɛ diɛŋtsɛ nyɛyiteŋ. Mi lɛ, miyeee mɔ ko lá yi sɔ̃.” (Bɔf 18:6) Eeenyɛ efee akɛ, kaselɔi lɛ le nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ momo; kɛ́ Yudafoi ni naa amɛhe akɛ amɛjáa Nyɔŋmɔ waa lɛ fã gbɛ kɛtsɔ Jeŋmajiaŋbii lɛ amaŋ ko mli lɛ, amɛkpokpoɔ amɛtokotai lɛ ahe mulu lɛ amɛshwieɔ dani amɛyaa he ni Yudafoi yɔɔ ekoŋŋ, ejaakɛ amɛbuɔ nakai mulu lɛ akɛ ehe tseee. Kɛ̃lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, jeee enɛ yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli be ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ hãa ekaselɔi lɛ.