Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
SEPTEMBER 3-9
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | YOHANE 1–2
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 1:1 lɛ he
Wiemɔ lɛ: Loo “Logos lɛ.” Greek mli lɛ, ho loʹgos. Akɛtsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli akɛ gbɛnaa gbɛ́i, ni akɛtsu nii nakai nɔŋŋ yɛ Yoh 1:14 kɛ Kpo 19:13 lɛ hu. Yohane tsɔɔ akɛ, Yesu ji mɔ ni hiɛ gbɛnaa gbɛ́i nɛɛ. Akɛ gbɛnaa gbɛ́i nɛɛ tsɛ Yesu be ni eji mumɔŋ bɔɔ nɔ ni ebako shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛ be ni eji gbɔmɔ ni eye emuu ni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, be ni awó enɔ gojoo kɛtee ŋwɛi lɛ sɛɛ. Yesu ji Wiemɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔ enɔ ekɛ mɛi gba sane, loo Naawielɔ ni wɔ-Bɔlɔ lɛ tsɔ enɔ ekɛ saji kɛ gbɛtsɔɔmɔi hã emumɔŋ bii krokomɛi kɛ adesai. Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, dani Yesu, ni ji Wiemɔ lɛ, baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa kɛ lɛ tsu nii akɛ ŋwɛibɔfo ní etsɔɔ enɔ ekɛ adesai wieɔ.—1Mo 16:7-11; 22:11; 31:11; 2Mo 3:2-5; Koj 2:1-4; 6:11, 12; 13:3.
yɔɔ: Greek sht. ŋm., “miibɛŋkɛ.” Shishinumɔ ni Greek wiemɔ ni ji pros ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ hiɛ ji, “bɛŋkɛ kpaakpa,” kɛ agbɛnɛ hu, “kɛ lɛ bɔɔ.” Etsɔɔ hu akɛ, aawie mɛi srɔtoi ahe. Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, aawie Wiemɔ lɛ kɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ he.
Wiemɔ lɛ nyɔŋmɔ ko ni: Loo “Wiemɔ lɛ hiɛ Nyɔŋmɔ su [loo, “tamɔ Nyɔŋmɔ”].” Yohane wiemɔ nɛɛ tsɔɔ bɔ ni “Wiemɔ lɛ,” ni ji Yesu Kristo yɔɔ hã, loo bɔ ni esu yɔɔ (Greek mli lɛ, ho loʹgos; kwɛmɔ nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Wiemɔ lɛ he yɛ kuku nɛɛ mli lɛ). Gbɛnaa ni Wiemɔ lɛ hiɛ akɛ Nyɔŋmɔ kromɔ Bi ni etsɔ enɔ ebɔ nibii krokomɛi fɛɛ lɛ hãa anaa akɛ, eja gbɛ akɛ abaawie ehe akɛ “nyɔŋmɔ ko; etamɔ Nyɔŋmɔ; Nyɔŋmɔ henɔ; ehiɛ Nyɔŋmɔ su.” Biblia shishitsɔɔlɔi pii tsɔɔ ŋmalɛ nɛɛ shishi akɛ, “Wiemɔ lɛ Nyɔŋmɔ ni,” ni tsɔɔ akɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ yeɔ egbɔ. Shi wɔyɛ yiŋtoi kpakpai ahewɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, Yohane etsɔɔɔ akɛ “Wiemɔ lɛ” nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ Ofe lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ewie faŋŋ yɛ kuku 1 kɛ 2 lɛ fɛɛ mli akɛ, “Wiemɔ lɛ” kɛ “Nyɔŋmɔ yɔɔ.” Agbɛnɛ hu, Greek wiemɔ ni ji the·osʹ lɛ je kpo shii etɛ yɛ kukuji nɛɛ amli. Akɛ Greek wiemɔ ni tsɔɔ akɛ aawie mɔ pɔtɛɛ ko he lɛ fata klɛŋklɛŋ the·osʹ lɛ kɛ nɔ ni ji etɛ lɛ he; shi akɛ wiemɔ ni tamɔ nakai fataaa nɔ ni ji enyɔ lɛ he. Woloŋlelɔi pii kɛɔ akɛ, bɔ ni aŋma the·osʹ ni ji enyɔ lɛ, ní wiemɔ ko ni tsɔɔ akɛ aawie mɔ pɔtɛɛ ko he fataaa he lɛ, sa kadimɔ waa. Wiemɔ ni tsɔɔ akɛ aawie mɔ pɔtɛɛ ko he ni akɛfata klɛŋklɛŋ the·osʹ lɛ kɛ nɔ ni ji etɛ lɛ he yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ, aawie Nyɔŋmɔ Ofe lɛ he. Shi akɛni akɛ eko fataaa the·osʹ ni ji enyɔ lɛ he hewɔ lɛ, etsɔɔ akɛ aawie bɔ ni “Wiemɔ lɛ” yɔɔ hã lɛ he. Enɛ hewɔ lɛ, bɔ ni atsɔɔ ŋmalɛ nɛɛ shishi yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi pii amli yɛ Blɔfo, French, kɛ German mli lɛ kɛ bɔ ni atsɔɔ shishi yɛ Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ mli lɛ nyiɛ, ni ehãa anaa akɛ “Wiemɔ lɛ,” “nyɔŋmɔ ko ni; etamɔ Nyɔŋmɔ; Nyɔŋmɔ henɔ ni; ehiɛ Nyɔŋmɔ su.” Bɔ ni atsɔɔ Yohane Sanekpakpa lɛ shishi kɛtee Koptbii awiemɔi ni ji Sahidic kɛ Bohairic mli lɛ fiɔ enɛ sɛɛ; soro bɔ ni atsɔɔ klɛŋklɛŋ the·osʹ ni yɔɔ Yoh 1:1 lɛ shishi yɛ bɔ ni atsɔɔ the·osʹ ni ji enyɔ lɛ shishi lɛ he. Etamɔ nɔ ni atsɔɔ Sanekpakpa nɛɛ shishi kɛtee wiemɔi nɛɛ amli yɛ afi 200 kɛmiimɔ 400 Ŋ.B. Shishitsɔɔmɔi nɛɛ hãa anaa bɔ ni “Wiemɔ lɛ” yɔɔ, akɛ esu tamɔ Nyɔŋmɔ, shi jeee akɛ ekɛ e-Tsɛ, ni ji Nyɔŋmɔ Ofe lɛ, yeɔ egbɔ. Kol 2:9 lɛ kɛɛ Kristo mli “Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ obɔyimɔ lɛ fɛɛ yɔɔ,” ni enɛ kɛ Yoh 1:1 lɛ kpãa gbee. Ni 2Pe 1:4 lɛ tsɔɔ akɛ, mɛi ni baafata Kristo he kɛye nɔ lɛ po baaná “Nyɔŋmɔ su lɛ mli gbɛfaŋnɔ.” Agbɛnɛ hu, yɛ Septuajint lɛ mli lɛ, Greek wiemɔ ni ji the·osʹ lɛ kɛ Hebri wiemɔi ni ji ʼel kɛ ʼelo·himʹ, ni bei pii lɛ atsɔɔ shishi akɛ “Nyɔŋmɔ” lɛ fɛɛ hiɛ shishinumɔ kome, ni asusuɔ akɛ shishinumɔ ni yɔɔ Hebri wiemɔi nɛɛ asɛɛ ji, “Kãkãlɔ; Hewalɔ.” Akɛ Hebri wiemɔi nɛɛ tsuɔ nii ahãa Nyɔŋmɔ Ofe lɛ, nyɔŋmɔi krokomɛi, kɛ adesai hu. Kɛ́ atsɛ Wiemɔ lɛ “nyɔŋmɔ ko,” loo “hewalɔ lɛ,” ekɛ gbalɛ ni yɔɔ Yes 9:6 lɛ ni tsɔɔ akɛ, abaatsɛ Mesia lɛ “Nyɔŋmɔ Hewalɔ” (jeee “Nyɔŋmɔ Ofe”) ni akɛ, ebaatsɔ “Naanɔ Tsɛ” ehã mɛi fɛɛ ni baaná hegbɛ akɛ amɛbaatsɔmɔ eshishi bii lɛ kpãa gbee. Lɛ diɛŋtsɛ e-Tsɛ, “Yehowa, taiatsɛ lɛ,” baafee enɛ yɛ ehiɛdɔɔ lɛ naa.—Yes 9:7.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 1:29 lɛ he
Nyɔŋmɔ Gwantɛŋbi: Be ni abaptisi Yesu sɛɛ, ní Abonsam ka lɛ egbe naa lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ tsɛ lɛ “Nyɔŋmɔ Gwantɛŋbi lɛ.” Biɛ kɛ Yoh 1:36 lɛ pɛ ji hei ni wiemɔ nɛɛ je kpo yɛ. (Kwɛmɔ Saji Krokomɛi A7 lɛ.) Eja gbɛ akɛ akɛ Yesu baato gwantɛŋbi he. Biblia lɛ mli fɛɛ lɛ, akɛ gwantɛŋi shãa afɔle yɛ esha hewɔ, kɛ agbɛnɛ hu, koni anyɛ abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. Enɛ fee afɔle ni Yesu shã be ni ekɛ ewala ni eye emuu lɛ hã yɛ adesai ahewɔ lɛ he mfoniri. Anaa wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ Gwantɛŋbi lɛ” henɔ yɛ hei pii yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Akɛni Yohane Baptisilɔ lɛ le Hebri Ŋmalɛ lɛ mli jogbaŋŋ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ be ni ewie wiemɔ nɛɛ, saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ateŋ ekome loo nɔ ni fe nakai yɛ ejwɛŋmɔŋ: gwantɛŋnuu ni Abraham kɛshã afɔle yɛ ebinuu Isak najiaŋ lɛ (1Mo 22:13), Hehoo gwantɛŋbi lɛ ni agbe yɛ Ejipt kɛkpɔ̃ Israelbii ni yɔɔ nyɔŋyeli mli lɛ (2Mo 12:1-13), loo gwantɛŋbi ni ji nuu ni akɛshãa afɔle yɛ Nyɔŋmɔ afɔleshãa latɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ nɔ daa leebi kɛ gbɛkɛ lɛ (2Mo 29:38-42). Eeenyɛ efee hu akɛ, Yesaia gbalɛ ni tsɔɔ akɛ, akɛ mɔ ni Yehowa tsɛ lɛ “mitsulɔ lɛ” “ba tamɔ gwantɛŋ ni ayaagbe lɛ” lɛ yɛ Yohane jwɛŋmɔŋ. (Yes 52:13; 53:5, 7, 11) Yɛ klɛŋklɛŋ wolo ni bɔfo Paulo ŋma Korintobii lɛ mli lɛ, etsɛ Yesu akɛ “wɔ-Hehoo gwantɛŋbi lɛ.” (1Ko 5:7) Bɔfo Petro hu wie akɛ, Kristo “lá ni jara wa lɛ, tamɔ gwantɛŋbi ni kpa ko kɛ muji ko hu bɛ ehe lɛ lá.” (1Pe 1:19) Agbɛnɛ hu, yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ, awie Yesu ni awo ehiɛ nyam lɛ he nɔ ni fe shii 25 yɛ mfonirifeemɔŋ akɛ, “Gwantɛŋbi lɛ.”—Naa amɛteŋ ekomɛi: Kpo 5:8; 6:1; 7:9; 12:11; 13:8; 14:1; 15:3; 17:14; 19:7; 21:9; 22:1.
SEPTEMBER 10-16
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | YOHANE 3-4
“Yesu Ye Samaria Yoo Ko Odase”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 4:6 lɛ he
akɛni . . . etɔ Yesu hewɔ lɛ: Biɛ pɛ awie yɛ Ŋmalɛ lɛ mli akɛ “etɔ Yesu.” No mli lɛ, atswa aaafee shwane 12:00, ni eeenyɛ efee akɛ, nakai gbi lɛ leebi lɛ Yesu nyiɛ mitai 900 (nanetalɔi 3,000) loo nɔ ni fe nakai gbɛnyiɛmɔ kɛjɛ Yordan Jɔɔ lɛ mli, yɛ Yudea kɛkwɔ kɛtee Sikar, yɛ Samaria.—Yoh 4:3-5; kwɛmɔ Saji Krokomɛi A7 lɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 3:29 lɛ he
ayemforo wu lɛ naanyo lɛ: Yɛ blema lɛ, ayemforo wu naanyo kpaakpa ji mɔ ni damɔɔ enajiaŋ yɛ saji amli, ni lɛ ji mɔ titri ni toɔ yookpeemɔ lɛ he gbɛjianɔ. Abuɔ lɛ akɛ mɔ ni hã ayemforo lɛ kɛ ayemforo wu lɛ le amɛhe. Yɛ yookpeemɔ gbi lɛ nɔ lɛ, ayemforo wu lɛ kɛ ayemforo lɛ baaya ayemforo wu lɛ loo epapa shĩa lɛ, ni jɛmɛ abaaŋmɛ yookpeemɔ lɛ he okpɔlɔ yɛ. Kɛ́ ayemforo wu lɛ naanyo lɛ nu ayemforo wu lɛ gbee ni ekɛ ayemforo lɛ miiwie yɛ okpɔlɔŋmɛɛ nɛɛ shishi lɛ, enáa miishɛɛ, ejaakɛ enuɔ he akɛ etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ jogbaŋŋ. Yohane Baptisilɔ lɛ kɛ ehe to “ayemforo wu lɛ naanyo lɛ” he. Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, Yesu ji ayemforo wu lɛ, ni akɛ kuu lɛ, ekaselɔi lɛ ji mfonirifeemɔŋ ayemforo lɛ. Yohane Baptisilɔ lɛ hã mɛi ni feɔ “ayemforo lɛ” ateŋ klɛŋklɛŋ bii lɛ le Yesu Kristo, ni ekɛsaa gbɛ eto Mesia lɛ. (Yoh 1:29, 35; 2Ko 11:2; Efe 5:22-27; Kpo 21:2, 9) “Ayemforo wu lɛ naanyo lɛ” gbe nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ naa, ejaakɛ ehã mɛi le ayemforo wu lɛ; kɛjɛ no sɛɛ lɛ, ejeee mɔ titri dɔŋŋ. Enɛ hewɔ lɛ, Yohane kɛ ehe to Yesu he, ni ewie akɛ: “Esa akɛ nakai mɔ lɛ aya nɔ ashwere, shi mi lɛ, esa akɛ minɔ aya nɔ agbɔ.”—Yoh 3:30.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 4:10 lɛ he
wala nu: Greek wiemɔ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji, nu ni miiho, nuhiŋmɛi mli nu, loo nu ni ayɛ kɛjɛ nubu ko ni nuhiŋmɛii hoɔ kɛyaa mli lɛ mli. Esoro enɛ yɛ nu ni ayɛ yɛ bu ni akɛtoɔ nu mli lɛ he. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ 3Mo 14:5 lɛ akɛ, “nu ni ayayɛ kɛjɛ nu ni hoɔ mli” lɛ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “wala nu.” Awie Yehowa he yɛ Yer 2:13 kɛ 17:13 lɛ akɛ, “wala nu jɛɛhe [loo, wala nu “nuhiŋmɛi”],” ni tsɔɔ akɛ, lɛ ji mfonirifeemɔŋ nu ni hãa wala. Be ni Yesu kɛ Samaria yoo lɛ wieɔ lɛ, ekɛ wiemɔ ni ji “wala nu” lɛ tsu nii yɛ mfonirifeemɔŋ, shi etamɔ nɔ ni shishijee lɛ yoo lɛ susu akɛ Yesu miiwie nu diɛŋtsɛ he.—Yoh 4:11.
SEPTEMBER 17-23
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | YOHANE 5-6
“Mɛni Hewɔ Onyiɛ Yesu Sɛɛ Lɛ?”
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 6:10 lɛ he
hii ni yifalɛ aaafee 5,000 lɛ ho amɛtara shi: Be ni Mateo bɔɔ naakpɛɛ nii nɛɛ he amaniɛ lɛ, lɛ pɛ ewie kɛfata he akɛ, “akaneee yei kɛ gbekɛbii.” (Mat 14:21) Etamɔ nɔ ni mɛi ni alɛ amɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ ayi fa fe 15,000.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 6:14 lɛ he
Gbalɔ: Yudafoi pii ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afi 100 Ŋ.B. lɛ kpa gbɛ akɛ, gbalɔ ni atsi etã yɛ 5Mo 18:15, 18 lɛ akɛ etamɔ Mose lɛ baafee Mesia lɛ. Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, etamɔ nɔ ni wiemɔ ni ji baa je lɛ mli lɛ kɔɔ gbɛ ni akpaa Mesia lɛ he. Yohane pɛ bɔ saji ni awie he yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ he amaniɛ.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 6:27, 54 lɛ he
niyenii ni fiteɔ . . . niyenii ni fiteee ni hãa naanɔ wala: Yesu na akɛ mɛi komɛi kɛ lɛ kɛ ekaselɔi lɛ miibɔ yɛ nibii ni amɛbaaná lɛ titri hewɔ. Eyɛ mli akɛ niyenii diɛŋtsɛ hãa wɔhiɔ wala mli daa gbi moŋ, shi “niyenii” ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ ahã wɔhi shi kɛya naanɔ. Yesu kɛɛ asafoku lɛ akɛ: “Nyɛtsua niyenii ni fiteee ni hãa naanɔ wala lɛ . . . he nii,” ni tsɔɔ akɛ, amɛmia amɛhiɛ ni amɛhã wekukpaa kpakpa ahi amɛ kɛ Yehowa teŋ, ni amɛkɛ amɛnifeemɔi hu atsɔɔ akɛ amɛheɔ nɔ ni amɛkaseɔ lɛ amɛyeɔ.—Mat 4:4; 5:3; Yoh 6:28-39.
yeɔ miheloo ni enuɔ milá: Sane ni awieɔ he lɛ hãa wɔnaa akɛ, mɛi ni baaye Yesu Kristo heloo ni amɛbaanu elá lɛ baafee nakai yɛ mfonirifeemɔŋ, ni tsɔɔ akɛ amɛbaahe enɔ amɛye. (Yoh 6:35, 40) Yesu wie wiemɔ nɛɛ yɛ afi 32 Ŋ.B., no hewɔ lɛ, jeee Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ ni ebaato shishi enɔ afi lɛ he ewieɔ lɛ. Be ni ewie wiemɔ nɛɛ, etsɛɛɛ ni aye “Hehoo lɛ, ni ji Yudafoi lɛ agbi jurɔ lɛ” (Yoh 6:4), no hewɔ lɛ eeenyɛ efee akɛ, enɛ hã etoibolɔi lɛ kai gbi jurɔ ni etsɛŋ abaaye lɛ, kɛ bɔ ni gwantɛŋbi lɛ lá ni atsɔ nɔ ahere Israelbii lɛ ayiwala gbi gbɛkɛ ni amɛshi Ejipt lɛ he hiaa waa lɛ (2Mo 12:24-27). No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔɔ akɛ elá lɛ hu baatsu nɔ ko ni he hiaa waa nakai nɔŋŋ he nii, bɔ ni afee ni ekaselɔi lɛ aná naanɔ wala.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 6:44 lɛ he
gbala lɛ: Eyɛ mli akɛ akɛ Greek feemɔwiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “gbala” lɛ tsuɔ nii kɛ́ aawie yaa kɛ emli loi ni aagbala lɛ he moŋ (Yoh 21:6, 11), shi no etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbalaa mɛi kɛbaa eŋɔɔ, kɛ́ mɛi lɛ sumɔɔɔ ni amɛbaa po. Shishinumɔ kroko ni feemɔwiemɔ nɛɛ hiɛ ji, “nɔ ko ni yɔɔ akɔnɔ ni gbalaa mɔ,” ni ekolɛ nɔ ni Yesu wie lɛ kɛ Yer 31:3 lɛ yɛ tsakpaa. Yehowa kɛɛ emaŋ ni hi shi yɛ blema lɛ akɛ: “Mikɛ suɔmɔ ni tsakeee gbalaa bo kɛbaa miŋɔɔ.” (Akɛ Greek feemɔwiemɔ nɛɛ nɔŋŋ tsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli yɛ Septuajint lɛ mli.) Yoh 12:32 lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yesu tsɔɔ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ egbalaa mɛi srɔtoi fɛɛ kɛbaa eŋɔɔ. Ŋmalɛ lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa ehã adesai hegbɛ ni amɛhala nɔ ni amɛsumɔɔ. Mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ akɛ ehalaa kɛji ebaajá lɛ loo ejáaa lɛ. (5Mo 30:19, 20) Nyɔŋmɔ gbalaa mɛi ni yɔɔ anɔkwale lɛ he tsui kpakpa lɛ kɛbaa eŋɔɔ, ni efeɔ enɛ blɛoo. (La 11:5; Abɛ 21:2; Bɔf 13:48) Yehowa tsɔɔ sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ efeɔ enɛ. Gbalɛ ni yɔɔ Yes 54:13 lɛ ni atsɛ yisɛɛ yɛ Yoh 6:45 lɛ, kɔɔ mɛi ni Tsɛ lɛ gbalaa amɛ lɛ ahe.—Okɛto Yoh 6:65 lɛ he.
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 6:64 lɛ he
Yesu le . . . mɔ ni baajie lɛ ehã lɛ: No mli lɛ, Yuda Iskariot ji mɔ ni Yesu tsɔɔ lɛ. Dani Yesu baahala bɔfoi 12 lɛ, esɔle ehã e-Tsɛ lɛ nyɔɔŋ muu fɛɛ. (Luk 6:12-16) No hewɔ lɛ shishijee lɛ, Yuda yeɔ Nyɔŋmɔ anɔkwa. Shi Yesu le akɛ, gbalɛi yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli ni tsɔɔ akɛ, enaanyo kpaakpa ko baajie lɛ ehã. (La 41:9; 109:8; Yoh 13:18, 19) Be ni Yuda bɔi nibii fɔji feemɔ lɛ, Yesu na, ejaakɛ enyɛɔ enaa mɔ tsui mli, kɛ mɔ susumɔi. (Mat 9:4) Akɛni Nyɔŋmɔ yɛ nyɛmɔ ni ekɛnaa nɔ ni baaba wɔsɛɛ hewɔ lɛ, ele akɛ Yesu naanyo ko ni eheɔ lɛ eyeɔ baajie lɛ ehã. Shi esaaa akɛ wɔsusuɔ akɛ, Yuda ji mɔ ni sa akɛ ejie Yesu ehã lɛ, tamɔ nɔ ni nakai akpɛ mli ato momo, ejaakɛ nakai susumɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ sui kɛ bɔ ni ekɛ mɛi ye ehã yɛ blema lɛ kpãaa gbee.
kɛjɛ shishijee: Wiemɔ nɛɛ kɔɔɔ be ni afɔ Yuda, loo be ni Yesu hala lɛ akɛ bɔfo, be ni Yesu esɔle nyɔɔŋ muu fɛɛ sɛɛ lɛ he. (Luk 6:12-16) Moŋ lɛ, ekɔɔ be ni Yuda bɔi nibii fɔji feemɔ lɛ he. Ni be ni ebɔi nakai feemɔ lɛ, Yesu yɔse amrɔ nɔŋŋ. (Yoh 2:24, 25; Kpo 1:1; 2:23) Enɛ tsɔɔ hu akɛ, Yuda eteee shi nɔŋŋ kɛkɛ ni ebaafee nibii fɔji ni efee lɛ, shi moŋ esusu he jogbaŋŋ, ni eto he gbɛjianɔ. Akɛ wiemɔ ni ji “shishijee” (Greek mli lɛ, ar·kheʹ) lɛ etsu nii yɛ gbɛi srɔtoi anɔ yɛ Kristofoi A-Greek Ŋmalɛ lɛ mli yɛ nɔ ni he ni awieɔ lɛ naa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, “shishijee” ni akɛtsu nii yɛ 2Pe 3:4 lɛ kɔɔ adebɔɔ shishijee he. Shi yɛ hei pii lɛ, akɛtsu nii yɛ gbɛi krokomɛi anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Petro kɛɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba Jeŋmajiaŋbii lɛ anɔ “tamɔ bɔ ni eba wɔ hu wɔnɔ yɛ shishijee mli lɛ.” (Bɔf 11:15) Nɔ ni Petro wie nɛɛ kɔɔɔ be ni afɔ lɛ loo be ni ahala lɛ akɛ bɔfo lɛ he. Moŋ lɛ, ekɔɔ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ, ni ji be ni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie amɛnɔ koni amɛtsu yiŋtoo pɔtɛɛ ko he nii lɛ “shishijee” lɛ he. (Bɔf 2:1-4) Nɔkwɛmɔnii krokomɛi yɛ Luk 1:2; Yoh 15:27; kɛ 1Yo 2:7 lɛ ni hãa wɔnaa akɛ, sane ni awieɔ he lɛ ji nɔ ni hãa wɔnuɔ wiemɔ ni ji “shishijee” lɛ shishi.
SEPTEMBER 24-30
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | YOHANE 7-8
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
nwtsty lɛ mli sane ni kɔɔ Yoh 8:58 lɛ he
no mli lɛ, miyɛ: Yudafoi ni teɔ shi woɔ Yesu lɛ miitao ni amɛtswia lɛ tɛi akɛni ekɛɛ “ena Abraham” lɛ hewɔ, ejaakɛ tamɔ amɛkɛɛ lɛ, Yesu yeko “afii 50 po.” (Yoh 8:57) Yesu hã amɛ hetoo nɛɛ bɔ ni afee ni amɛna akɛ, dani abaafɔ Abraham lɛ, no mli lɛ eyɛ ŋwɛi akɛ bɔfo. Mɛi komɛi kɛɛ ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ, Yesu nɔŋŋ ji Nyɔŋmɔ. Amɛkɛɔ akɛ, Greek wiemɔ ni ji e·goʹ ei·miʹ (ni atsɔɔ shishi akɛ “miyɛ” loo “mi ji” yɛ Bibliai komɛi amli) ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ, kɛ wiemɔ ni Septuajint lɛ kɛtsu nii yɛ 2Mo 3:14 lɛ yɛ tsakpaa, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ atsɔɔ ŋmalɛi enyɔ lɛ fɛɛ shishi yɛ gbɛ kome nɔ. Shi yɛ sane nɛɛ mli lɛ, nifeemɔ ni Greek feemɔwiemɔ ni ji ei·miʹ lɛ kɔɔ he lɛ je shishi ‘dani Abraham ba shihilɛ mli,’ ni eeya nɔ lolo be ni Yesu wieɔ lɛ. No hewɔ lɛ, eja jogbaŋŋ akɛ atsɔɔ shishi akɛ, “no mli lɛ, miyɛ” moŋ fe “miyɛ,” ni blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ Biblia shishitsɔɔmɔi pii kɛ wiemɔ ni tamɔ “no mli lɛ, miyɛ” lɛ etsu nii. Anɔkwa, akɛ Greek feemɔwiemɔ ni ji ei·miʹ lɛ henɔ nɔŋŋ tsu nii yɛ Yoh 14:9 lɛ. Yesu wie yɛ jɛmɛ akɛ: “Kɛjɛ jeeŋmɔ ni mikɛ nyɛ yɔɔ nɛɛ, oleko mi lolo Filipo?” Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo kɛ wiemɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ etsu nii, ni ehãa anaa akɛ, sane ni awieɔ he lɛ ni baatsɔɔ bɔ ni esa akɛ atsɔɔ Greek wiemɔ ni ji ei·miʹ lɛ shishi ahã. No hewɔ lɛ, naagba ko kwraa bɛ he akɛ atsɔɔ shishi akɛ, “no mli lɛ, miyɛ.” (Nɔkwɛmɔnii krokomɛi yɛ Luk 2:48; 13:7; 15:29; Yoh 1:9; 5:6; 15:27; Bɔf 15:21; 2Ko 12:19; kɛ 1Yo 3:8 lɛ ni tsɔɔ akɛ, abaanyɛ atsɔɔ Greek feemɔwiemɔ ko ni kɔɔ nifeemɔ ko ni miiya nɔ amrɔ nɛɛ shishi bɔ ni baahã ana akɛ, nifeemɔ lɛ eje shishi momo.) Agbɛnɛ hu, bɔ ni Yesu kɛ mɛi lɛ susu nii ahe ehã yɛ Yoh 8:54, 55 lɛ hãa wɔnaa akɛ, etsɔɔɔ akɛ lɛ nɔŋŋ ji e-Tsɛ lɛ.