-
Ehã Sɔlemɔwe lɛ Tse EkoŋŋYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 103
Ehã Sɔlemɔwe lɛ Tse Ekoŋŋ
MATEO 21:12, 13, 18, 19 MARKO 11:12-18 LUKA 19:45-48 YOHANE 12:20-27
YESU LOMƆ AGBAMI TSO KO NI EHÃ SƆLEMƆWE LƐ TSE
JA YESU EGBO DANI EBAANYƐ EHERE MƐI PII AYIWALA
Kɛjɛ be ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ jɛ Yeriko amɛba nɛɛ, amɛye jenamɔi etɛ yɛ Betania. Agbɛnɛ Ju, ni ji Nisan 10 leebi maŋkpa mli lɛ, amɛwó Yerusalem gbɛ amɛtere ekoŋŋ. No mli lɛ, hɔmɔ miiye Yesu. No hewɔ lɛ, be ni ena agbami tso ko lɛ, etsi ebɛŋkɛ he. Ani ebaana yibii ko yɛ tso nɛɛ nɔ?
Be ni agbamii woɔ ji June mli, shi no mli lɛ, amɛyɛ March naagbee gbɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, bai pii yɛ tso lɛ nɔ, ejaakɛ etsɛ̃ bai mra. No hewɔ lɛ, Yesu susu akɛ ekolɛ tso lɛ ewo yibii. Shi be ni ebɛŋkɛ he lɛ, enaaa nɔ ko nɔ ko yɛ nɔ. Tso lɛ nɔ bai lɛ hewɔ lɛ, mɔ ko baasusu akɛ ewo yibii, shi ewoko nɔ ko. Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ ko mɔ ko yeŋ onɔ yibii dɔŋŋ.” (Marko 11:14) Amrɔ nɔŋŋ ni tso lɛ bɔi ŋalamɔ, shi kɛ́ je tsɛre lɛ kaselɔi lɛ baanu enɛ shishi.
Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yashɛ Yerusalem. Etee sɔlemɔwe lɛ. Gbi ni tsɔ hiɛ lɛ shwane mli lɛ, ekwɛ nibii ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ. Shi ŋmɛnɛ lɛ, jeee nibii ni yɔɔ mli lɛ kɛkɛ ekwɛ; efee nɔ ko ni tamɔ nɔ ni efee afii etɛ ni eho nɛ lɛ be ni ayeɔ afi 30 Ŋ.B. Hehoo lɛ. (Yohane 2:14-16) Yesu bɔi “mɛi ni hɔ̃ɔ nii kɛ mɛi ni heɔ nii lɛ shwiemɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ni etsirɛ shika tsakelɔi lɛ akpɔlɔi lɛ kɛ mɛi ni hɔ̃ɔ okpoi lɛ asɛii lɛ etswiatswiaa shi.” (Marko 11:15) Ni eŋmɛɛɛ gbɛ po ni mɛi ni tereɔ nii kɛjɛɔ maŋ lɛ afã kome ni tsɔɔ sɔlemɔwe lɛ koni amɛfo amɛnyiɛmɔ nɔ kuku lɛ atsɔ sɔlemɔwe lɛ.
Mɛni hewɔ Yesu shwie mɛi ni tsakeɔ shika kɛ mɛi ni hɔ̃ɔ kooloi yɛ sɔlemɔwe lɛ? Ewie akɛ: “Ani aŋmako akɛ, ‘Abaatsɛ mishĩa lɛ sɔlemɔ shĩa kɛhã jeŋmaji lɛ fɛɛ’? Shi nyɛ lɛ, nyɛkɛfee ojotswalɔi atɛkplo.” (Marko 11:17) Nɔ hewɔ ni etsɛ hii nɛɛ ojotswalɔi lɛ ji akɛ, amɛhɔ̃ɔ kooloi ni akɛshãa afɔle lɛ kɛ jara ni wa fe nine. Yesu bu nɔ ni amɛfeɔ lɛ akɛ amimyeli loo ojotswaa.
Anɔkwa, osɔfoi tsiifoi lɛ, woloŋmalɔi lɛ, kɛ maŋ lɛ mli hiɛnaanɔbii lɛ nu nɔ ni Yesu efee nɛɛ, ni amɛtswa amɛfai shi waa akɛ amɛbaagbe lɛ. Shi amɛyɛ naagba kome ko. Akɛni mɛi lɛ fɛɛ nyiɛ Yesu sɛɛ hewɔ lɛ, amɛnaaa gbɛ ni amɛbaatsɔ nɔ amɛgbe lɛ.
Jeee Yudafoi pɛ eba Hehoo lɛ, shi jeŋmajiaŋbii ni kɛ amɛhe ebadɔmɔ Yudafoi lɛ ajamɔ lɛ hu eba. Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji Helabii ni eba koni amɛbajá Nyɔŋmɔ yɛ gbijurɔyeli lɛ shishi. Helabii nɛɛ tsi bɛŋkɛ Filipo, ekolɛ akɛni ehiɛ Hela gbɛ́i lɛ hewɔ, ni amɛbi lɛ kɛji amɛbaanyɛ amɛna Yesu. Ekolɛ akɛni Filipo bɛ nɔmimaa kɛji ehe miihia ni amɛna Yesu loo ehe ehiaaa hewɔ lɛ, ebɔ Andrea amaniɛ. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ sane lɛ yafɔ Yesu hiɛ, eeenyɛ efee akɛ no mli lɛ eyɛ sɔlemɔwe lɛ.
Yesu le akɛ etsɛŋ ni ebaagbo, no hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni efiteɔ be yɛ mɛi ni miitao ale lɛ loo le ni eeehã mɛi ale lɛ he. Etsɔ nɔkwɛmɔnɔ ko nɔ ehã bɔfoi enyɔ lɛ anibimɔ lɛ hetoo, ekɛɛ: “Ŋmɛlɛtswaa ni akɛbaawo gbɔmɔ Bi lɛ hiɛ nyam lɛ eshɛ. Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛ́ ŋmaa kuli ko enyɔɔɔ shikpɔŋ ní egbo lɛ, no lɛ eyɛ akɛ ŋmaa kuli kome lɛ nɔŋŋ; shi kɛ́ egbo lɛ, ewoɔ yibii pii.”—Yohane 12:23, 24.
Ekolɛ abuŋ ŋmaa kuli kome akɛ nɔ ko ni sɛɛnamɔ yɔɔ he. Kɛ̃lɛ, kɛ́ akɛwo shikpɔŋ ni “egbo” lɛ, ebaanyɛ ekwɛ̃, ni yɛ be fioo sɛɛ lɛ ebaawo yibii pii. Nakai nɔŋŋ Yesu hu ji gbɔmɔ kome ni eye emuu. Kɛ́ eye Nyɔŋmɔ anɔkwa kɛtee gbele mli lɛ, abaatsɔ enɔ ahere mɛi pii ni kɛ amɛhe shãa afɔle tamɔ efee lɛ ayiwala. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni dɔɔ ewala he lɛ kpãtãa hiɛ, shi mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛɔ ewala yɛ je nɛɛ mli lɛ, ebaabaa yi kɛhã naanɔ wala.”—Yohane 12:25.
Yesu fooo lɛ pɛ enɔ mli, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Kɛji mɔ ko baasɔmɔ mi lɛ, hã enyiɛ misɛɛ, ni he ni miyɔɔ lɛ, jɛmɛ misɔɔlɔ lɛ hu baahi. Kɛji mɔ ko baasɔmɔ mi lɛ, Tsɛ lɛ baawo ehiɛ nyam.” (Yohane 12:26) Enɛ ji juromɔnɔ kpele diɛŋtsɛ! Mɛi ni Tsɛ lɛ baawo amɛhiɛ nyam lɛ baafata Kristo he kɛye nɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli.
Akɛni amanehulu ni Yesu baana, kɛ piŋmɔ ni ebaatsɔ mli dani ebaagbo lɛ yɛ ejwɛŋmɔŋ hewɔ lɛ, ewie akɛ: “Agbɛnɛ, mihao, ni mɛni makɛɛ? Ataa, heremɔ mi kɛjɛ ŋmɛlɛtswaa nɛɛ mli.” Kɛ̃lɛ, Yesu miisumɔ akɛ efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. No hewɔ lɛ ekɛfata he akɛ: “Kɛ̃lɛ, enɛ hewɔ miba ŋmɛlɛtswaa nɛɛ mli lɛ.” (Yohane 12:27) Yesu kpɛlɛɔ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto koni eyiŋtoo aba mli lɛ fɛɛ nɔ, ni nɔ ni fata enɛ he ji ehe ni ekɛbaashã afɔle kɛtsɔ gbele nɔ lɛ.
-
-
Yudafoi lɛ Nu Nyɔŋmɔ Gbee—Ani Amɛbaahe Yesu Nɔ Aye?Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 104
Yudafoi lɛ Nu Nyɔŋmɔ Gbee—Ani Amɛbaahe Yesu Nɔ Aye?
MƐI PII NU NYƆŊMƆ GBEE
NƆ NI ABAADAMƆ NƆ AKOJO MƐI
Yesu yɛ sɔlemɔwe lɛ lolo yɛ Ju, ni ji Nisan 10 lɛ nɔ, eewie gbe ni abaagbe lɛ lɛ he. Akɛni Yesu miisusu bɔ ni egbele lɛ baanyɛ agbe Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ he guɔ lɛ he hewɔ lɛ, ewie akɛ: “Ataa, wo ogbɛ́i lɛ hiɛ nyam.” Kɛkɛ ni gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: “Miná miwo ehiɛ nyam, ni mawo ehiɛ nyam ekoŋŋ.”—Yohane 12:27, 28.
Mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe jɔ̃ amɛhe. Mɛi komɛi susu akɛ nugbɔshiimɔ he amɛnu lɛ. Mɛi krokomɛi hu kɛɛ akɛ: “Ŋwɛibɔfo ko kɛ lɛ ewie.” (Yohane 12:29) Shi Yehowa diɛŋtsɛ ji mɔ ni wie lɛ! Ni jeee enɛ ji klɛŋklɛŋ be ni adesai nuɔ Nyɔŋmɔ gbee yɛ Yesu hewɔ.
Be ni Yohane Baptisilɔ lɛ baptisi Yesu aaafee afii etɛ kɛ fã ni eho nɛ lɛ, enu ni Nyɔŋmɔ miiwie Yesu he akɛ: “Mɔ nɛ ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ, mɔ ni mikpɛlɛ enɔ lɛ.” Sɛɛ mli yɛ afi 32 Ŋ.B. Hehoo lɛ sɛɛ lɛ, Yesu su tsake yɛ Yakobo, Yohane, kɛ Petro hiɛ. Hii etɛ nɛɛ nu Nyɔŋmɔ gbee akɛ: “Mɔ nɛ ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ, mɔ ni mikpɛlɛ enɔ lɛ. Nyɛboa lɛ toi.” (Mateo 3:17; 17:5) Shi Yehowa gbee ni anu yɛ sɔlemɔwe lɛ ji shii etɛ nɔ ní adesai miinu ni Yehowa miiwie!
Yesu kɛɛ akɛ: “Jeee mihewɔ gbee nɛɛ ba, shi nyɛ moŋ nyɛhewɔ.” (Yohane 12:30) Enɛ yeɔ he odase akɛ, Nyɔŋmɔ Bi ji lɛ lɛɛlɛŋ, ni ji Mesia ni awo ehe shi lɛ.
Kɛfata he lɛ, bɔ ni Yesu hi shi ehã lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ adesai ahi shi ahã, ni emaa nɔ mi hu akɛ esa jogbaŋŋ akɛ abaakpãtã Satan Abonsam, ni ji jeŋ nɛɛ nɔyelɔ lɛ hiɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ aakojo je nɛɛ; agbɛnɛ abaafã je nɛɛ nɔyelɔ lɛ ashɛ afɔ̃.” Yesu gbele lɛ baahã eye kunim moŋ fe ni ebaahã aye enɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Etsɔɔ mli akɛ: “Kɛ̃lɛ, mi lɛ, kɛ́ awó minɔ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, magbala mɛi srɔtoi fɛɛ kɛba miŋɔɔ.” (Yohane 12:31, 32) Yesu baatsɔ gbe ni abaagbe lɛ yɛ tso nɔ lɛ nɔ egbala mɛi kɛba eŋɔɔ, ni no baahã amɛná naanɔ wala.
Be ni Yesu wie akɛ ‘abaawo enɔ’ lɛ, asafoku lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔnu kɛjɛ Mla lɛ mli akɛ Kristo lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ. Te feɔ tɛŋŋ ni bo lɛ, okɛɔ akɛ esa akɛ awó gbɔmɔ Bi lɛ nɔ lɛ? Namɔ ji gbɔmɔ Bi nɛɛ?” (Yohane 12:34) Yɛ odaseyelii nɛɛ ni Nyɔŋmɔ gbee po ni amɛnu lɛ fata he lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi babaoo ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ Yesu ji gbɔmɔ Bi lɛ lɛɛlɛŋ, mɔ ni ji Mesia ni awo ehe shi lɛ.
Yesu wie akɛ lɛ ji “la lɛ,” taakɛ ewie be ko ni eho lɛ. (Yohane 8:12; 9:5) Ekɛɛ asafoku lɛ akɛ: “La lɛ baahi nyɛteŋ be kukuoo ko. Nyɛnyiɛa be mli ni nyɛyɔɔ la lɛ lolo lɛ, koni duŋ lɛ akaye nyɛnɔ . . . Gbii abɔ ni nyɛyɔɔ la lɛ nɛɛ, nyɛjiea hemɔkɛyeli kpo yɛ la lɛ mli, koni nyɛtsɔmɔ la bii.” (Yohane 12:35, 36) Enɛ sɛɛ lɛ, Yesu gbala ehe shi, ejaakɛ jeee Nisan 10 lɛ nɔ esa akɛ egbo. Esa akɛ egbo loo ‘awo enɔ,’ ni tsɔɔ akɛ asɛŋ lɛ yɛ tso nɔ, yɛ Nisan 14 ni ji gbi ni ayeɔ Hehoo lɛ nɔ.—Galatiabii 3:13.
Kɛ́ wɔsusu Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fɛɛ he lɛ, wɔnaa faŋŋ akɛ hemɔkɛyeli ni Yudafoi lɛ náaa yɛ emli lɛ ji gbalɛ mlibaa. Yesaia gba akɛ mɛi ahiŋmɛii baashwila ni amɛtsui hu baakpilim koni amɛkakpale ni atsa amɛ. (Yesaia 6:10; Yohane 12:40) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yudafoi lɛ babaoo ku amɛhiɛ amɛshwie odaseyelii ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Kpɔ̃lɔ ni awo ehe shi, gbɛ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ.
Nikodemo, Yosef ni jɛ Arimatia, kɛ nɔyelɔi krokomɛi “ná hemɔkɛyeli yɛ [Yesu mli].” Shi ani amɛbaahã mɛi ana amɛhemɔkɛyeli lɛ faŋŋ, loo amɛkɛbaato, ekolɛ akɛni amɛmiishe gbeyei akɛ abaashwie amɛ kɛjɛ kpeehe lɛ hewɔ loo akɛni “amɛsumɔɔ gbɔmɛi ahiɛnyam” lɛ hewɔ?—Yohane 12:42, 43.
Yesu diɛŋtsɛ tsɔɔ nɔ ni kɛ́ mɔ ko fee lɛ no tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli, ekɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni náa hemɔkɛyeli yɛ mimli lɛ, jeee mi pɛ mimli enáa hemɔkɛyeli yɛ, shi yɛ mɔ ni tsu mi lɛ hu mli.” Akɛni anɔkwalei ni Nyɔŋmɔ kɛɛ Yesu akɛ etsɔɔ ni Yesu hu tee nɔ etsɔɔ lɛ he hiaa waa hewɔ lɛ, Yesu wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwaa mi ni emɔɔɔ miwiemɔi lɛ amli lɛ, eyɛ mɔ ko ni baakojo lɛ. Wiemɔ ni miwie lɛ ji nɔ ni baakojo lɛ yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.”—Yohane 12:44, 45, 48.
Yesu mu naa akɛ: “Mitooo mi diɛŋtsɛ miyiŋ miwieee, shi Tsɛ lɛ ni tsu mi lɛ diɛŋtsɛ ewo mi kitã yɛ nɔ ni mikɛɛ kɛ nɔ ni miwie lɛ he. Ni mile akɛ ekitã lɛ, naanɔ wala ni.” (Yohane 12:49, 50) Yesu le akɛ etsɛŋ ni ebaafɔse ela akɛ afɔle kɛhã mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ emli lɛ.—Romabii 5:8, 9.
-