-
Yesu kɛ Agbami Tso lɛ Tsɔɔ Bɔ ni Hemɔkɛyeli He HiaaYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 105
Yesu Kɛ Agbami Tso lɛ Tsɔɔ Bɔ ni Hemɔkɛyeli He Hiaa
MATEO 21:19-27 MARKO 11:19-33 LUKA 20:1-8
AGBAMI TSO NI ŊALA—HEMƆKƐYELI HE NIKASEMƆ
ABI YESU SANE YƐ HEGBƐ NI EKƐFEƆ NII LƐ HE
Be ni Yesu shi Yerusalem Ju shwane lɛ, eku esɛɛ etee Betania ni yɔɔ Oliv Gɔŋ lɛ boka lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ eyawɔ Lazaro, Maria, kɛ Marta ni ji enanemɛi lɛ ashĩa lɛ.
Agbɛnɛ, je etsɛre ni ji Nisan 11 lɛ nɔ leebi. Yesu kɛ ekaselɔi lɛ eyi gbɛ ekoŋŋ kɛmiiya Yerusalem. Kɛ́ eyashɛ jɛmɛ lɛ, ebaaya sɔlemɔwe lɛ nɔ ni ji naagbee nɔ kwraa. Gbi nɛɛ ji esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee gbi dani ebaaye Hehoo lɛ, no sɛɛ lɛ, ebaato egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi, kɛkɛ lɛ agbɛnɛ abaaye esane ni agbe lɛ.
Be ni amɛjɛ Betania yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ ni amɛyaa Yerusalem lɛ, Petro na tso lɛ ni Yesu lomɔ yɛ gbi ni tsɔ hiɛ lɛ leebi lɛ. Ebo ekɛɛ: “Rabi, kwɛmɔ! agbami tso lɛ ni olomɔ lɛ eŋala.”—Marko 11:21.
Shi mɛni hewɔ Yesu hã tso lɛ ŋala lɛ? Etsɔɔ nɔ hewɔ ni efee nakai lɛ yɛ hetoo ni ehã lɛ mli akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛ́ nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni nyɛyiŋ efeee nyɛ kɔshikɔshi lɛ, jeee nɔ ni mifee agbami tso nɛɛ kɛkɛ nyɛbaafee, shi moŋ, kɛ́ nyɛkɛɛ gɔŋ nɛɛ tete akɛ, ‘Fãa oyagbee ŋshɔ lɛŋ’ lɛ, ebaaba mli. Ni nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛbaasɔle nyɛbi lɛ, kɛ́ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ, nyɛnine baashɛ nɔ.” (Mateo 21:21, 22) Eeti nɔ ni etsɔ hiɛ ewie akɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ hemɔkɛyeli lɛ ebaanyɛ ehã gɔŋ ko afã lɛ mli.—Mateo 17:20.
No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔ tso ni ehã eŋala lɛ nɔ eetsɔɔ akɛ ehe miihia ni aná hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli. Ekɛɛ akɛ: “Nibii fɛɛ ni nyɛbaasɔle nyɛbi lɛ, nyɛnáa hemɔkɛyeli akɛ nyɛnine eshɛ nɔ momo, ni nyɛbaaná.” (Marko 11:24) Enɛ ji nɔ ko ni he hiaa waa ni esa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ akase! Enɛ he miihia bɔfoi lɛ yɛ shiteekɛwoi ni etsɛŋ ni amɛkɛbaakpe lɛ hewɔ. Shi nɔ kroko hu yɛ ni abaanyɛ akase yɛ tso lɛ ni ŋala lɛ kɛ hemɔkɛyeli ni esa akɛ ana lɛ he.
Taakɛ agbami tso lɛ yibai lɛ baanyɛ ahã mɔ ko asusu akɛ yibii yɛ tso lɛ nɔ lɛ, nakai Israel maŋ lɛ hu yɔɔ. Israel maŋ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ efee kpaŋmɔ, ni no hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ sɛɛ lɛ, ebaana amɛ akɛ mɛi komɛi ni yeɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ nɔ. Kɛ̃lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ bɛ hemɔkɛyeli, ni amɛwoko yibii ko. Amɛkpoo Nyɔŋmɔ Bi lɛ po! No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔ agbami tso lɛ ni yibii bɛ nɔ ni ehã eŋala lɛ nɔ eetsɔɔ nɔ ni baaba maŋ ni bɛ hemɔkɛyeli ni woko yibii ko lɛ nɔ.
Etsɛɛɛ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yashɛ Yerusalem. Yesu tee sɔlemɔwe lɛ taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ, ni ebɔi nitsɔɔmɔ. Akɛni nɔ ni Yesu fee ni ji shika tsakelɔi lɛ ni eshwie yɛ gbi ni tsɔ hiɛ lɛ nɔ lɛ yɛ osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ maŋ onukpai lɛ ajwɛŋmɔŋ hewɔ lɛ, amɛbabi lɛ akɛ: “Mɛɛ hegbɛ okɛfeɔ nibii nɛɛ? Aloo namɔ hã bo nɛkɛ hegbɛ nɛɛ ni okɛfeɔ nibii nɛɛ?”—Marko 11:28.
Yesu hã hetoo akɛ: “Mabi nyɛ sane kome. Nyɛhãa mi hetoo, ni mi hu makɛɛ nyɛ nɔ hegbɛ ni mikɛfeɔ nibii nɛɛ. Yohane baptisimɔ lɛ, ŋwɛi ejɛ aloo gbɔmɛi adɛŋ ejɛ? Nyɛhãa mi hetoo.” Agbɛnɛ, ekpa sane lɛ ebu eshiteekɛwolɔi lɛ anɔ moŋ. Osɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ tee ajina ni amɛkwɛ bɔ ni esa akɛ amɛhã sane lɛ hetoo, amɛwie akɛ: “Kɛ́ wɔkɛɛ, ‘Ejɛ ŋwɛi’ lɛ, ebaakɛɛ akɛ, ‘Belɛ, mɛni hewɔ mɔ ni nyɛheee lɛ nyɛyeee lɛ?’ Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛɛ akɛ, ‘Ejɛ gbɔmɛi adɛŋ’ lɛ?” Amɛwie enɛ akɛni amɛmiishe asafoku lɛ gbeyei lɛ hewɔ, ‘ejaakɛ asafoku lɛ fɛɛ buɔ Yohane akɛ eji gbalɔ lɛɛlɛŋ.’—Marko 11:29-32.
Mɛi ni teɔ shi woɔ Yesu lɛ náaa hetoo kpakpa ko. No hewɔ lɛ, amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Wɔleee.” Kɛkɛ ni Yesu hu kɛɛ amɛ akɛ: “Belɛ, mi hu mikɛɛɛ nyɛ nɔ hegbɛ ni mikɛfeɔ nibii nɛɛ.”—Marko 11:33.
-
-
Nɔkwɛmɔnii Enyɔ ni Kɔɔ Wein Ŋmɔ HeYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 106
Nɔkwɛmɔnii Enyɔ ni Kɔɔ Wein Ŋmɔ He
MATEO 21:28-46 MARKO 12:1-12 LUKA 20:9-19
NƆKWƐMƆNƆ NI KƆƆ BIHII ENYƆ KOMƐI AHE
NƆKWƐMƆNƆ NI KƆƆ WEIN ŊMƆ MLI NITSULƆI AHE
Etsɛko tsɔ nɛ ni Yesu kpa sane ni osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ onukpai lɛ bi lɛ, yɛ hegbɛ ni eyɔɔ ni ekɛfeɔ nibii ni efeɔ lɛ he lɛ ebu amɛnɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Hetoo ni Yesu hã amɛ lɛ hã amɛbu amɛnaa. No sɛɛ lɛ, egba nɔkwɛmɔnɔ ko ni hã ana nɔ gbɔmɛi diɛŋtsɛ ni amɛji.
Yesu wie akɛ: “Nuu ko yɛ bii enyɔ. Etee klɛŋklɛŋ mɔ lɛ ŋɔɔ, ni ekɛɛ akɛ, ‘Bi, ŋmɛnɛ lɛ, yaatsu nii yɛ wein ŋmɔ lɛ mli.’ Mɔ nɛɛ hã hetoo ekɛɛ akɛ, ‘Miyaaa,’ shi sɛɛ mli lɛ, eshwa ehe ni etee. Etee mɔ ni ji enyɔ lɛ ŋɔɔ, ni ekɛɛ lɛ nakai nɔŋŋ. Mɔ nɛɛ hã hetoo akɛ, ‘Ataa, maya,’ shi eyaaa. Mɛi enyɔ nɛɛ ateŋ namɔ fee etsɛ lɛ suɔmɔnaa nii?” (Mateo 21:28-31) Hetoo lɛ yɛ faŋŋ—klɛŋklɛŋ bi lɛ ji mɔ ni fee etsɛ lɛ suɔmɔnaa nii.
No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ lɛ lɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, toohelɔi lɛ kɛ ashawoi lɛ miitsɔ nyɛhiɛ kɛmiiya Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.” Shishijee lɛ, etamɔ nɔ ni toohelɔi lɛ kɛ ashawoi lɛ sumɔɔɔ ni amɛjáa Nyɔŋmɔ. Shi tamɔ bɔ ni klɛŋklɛŋ bi lɛ fee enii lɛ, sɛɛ mli lɛ amɛtsake amɛtsui ni amrɔ nɛɛ amɛmiijá Nyɔŋmɔ. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ anifeemɔ lɛ tamɔ bi ni ji enyɔ lɛ, amɛkɛɛ amɛmiijá Nyɔŋmɔ shi amɛjáaa lɛ. Yesu wie akɛ: “Yohane [Baptisilɔ lɛ] ba nyɛŋɔɔ yɛ jalɛ gbɛ nɔ, shi nyɛheee lɛ nyɛyeee. Shi toohelɔi lɛ kɛ ashawoi lɛ he lɛ amɛye, ni nyɛ lɛ, be ni nyɛna enɛ po lɛ, nyɛshwaaa nyɛhe koni nyɛhe lɛ nyɛye.”—Mateo 21:31, 32.
Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ kroko kɛtsa nɔ. Yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ jeee Nyɔŋmɔ kɛkɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ jáaa, shi amɛyitseiaŋ wala hu. Yesu gba akɛ: “Nuu ko fee wein ŋmɔ ni efo afabaŋ ewo he kɛkpe, ni etsa weinŋaa bu yɛ mli, ni ema mɔɔ; kɛkɛ ni ekɛhã okwaafoi apaayeli, ni efã gbɛ. Be ni shɛ weinkpamɔ be lɛ, etsu nyɔŋ ko kɛtee okwaafoi lɛ aŋɔɔ koni eyaŋɔ wein ŋmɔ lɛ mli yibii lɛ eko kɛjɛ amɛŋɔɔ kɛba. Shi amɛmɔ lɛ, amɛyi lɛ, ni amɛshwie lɛ kɛ edɛ̃ folo. Esaa etsu nyɔŋ kroko kɛtee amɛŋɔɔ, ni lɛ lɛ amɛtswa eyitso nɔ ni amɛshwie ehiɛ shi. Ni etsu mɔ kroko, ni lɛ lɛ amɛgbe lɛ, ni etsu mɛi krokomɛi babaoo hu, shi amɛyi mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi, ni amɛgbe amɛteŋ mɛi komɛi.”—Marko 12:1-5.
Ani mɛi ni boɔ Yesu toi lɛ baanu nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi? Ekolɛ amɛkai wiemɔi ni Yesaia wie eshi Israel maŋ lɛ akɛ: “Yehowa Zebaot weintrom ji Israel we lɛ, ni Yuda hii lɛ hu, eŋmɔ̃ ní esumɔɔ ni. Shi ekwɛ kojomɔ gbɛ, ni naa, amimyeli yɔɔ” lɛ. (Yesaia 5:7) Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tamɔ nakai nɔŋŋ. Yehowa ji ŋmɔtsɛ lɛ, ni wein ŋmɔ lɛ ji Israel maŋ lɛ, ni Nyɔŋmɔ Mla lɛ tamɔ afabaŋ ni buɔ maŋ lɛ he. Yehowa tsu gbalɔi koni amɛyatsɔɔ ewebii lɛ nii ni amɛye amɛbua amɛ ni amɛfee esuɔmɔnaa nii.
Shi, “okwaafoi lɛ” fee ‘nyɔji’ lɛ ni etsu lɛ niseniianii ni amɛgbe amɛ. Yesu gbala mli akɛ: “Eshwɛ mɔ kome, [wein ŋmɔtsɛ lɛ binuu] ni esumɔɔ. Naagbee lɛ, etsu lɛ kɛtee amɛŋɔɔ ekɛɛ, ‘Amɛbaabu mibinuu lɛ.’ Shi nakai okwaafoi lɛ kɛɛkɛɛ amɛhe akɛ, ‘Niyelɔ lɛ nɛ. Nyɛbaa, nyɛhãa wɔgbea lɛ, ni gboshinii lɛ baatsɔ wɔnɔ.’ No hewɔ lɛ, amɛmɔ lɛ ni amɛgbe lɛ.”—Marko 12:6-8.
Kɛkɛ ni Yesu bi akɛ: “Mɛni wein ŋmɔtsɛ lɛ baafee?” (Marko 12:9) Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ hã hetoo akɛ: “Akɛni amɛji gbɔmɛi fɔji hewɔ lɛ, ebaakpãtã amɛhiɛ butuu, ni ekɛ wein ŋmɔ lɛ baahã okwaafoi krokomɛi apaayeli, mɛi ni kɛ́ yibiiwoo be lɛ shɛ lɛ amɛkɛ yibii lɛ baahã lɛ.”—Mateo 21:41.
No hewɔ lɛ, amɛ diɛŋtsɛ amɛbu amɛhe fɔ, ejaakɛ amɛfata Yehowa “wein ŋmɔ,” ni ji Israel maŋ lɛ mli “okwaafoi” lɛ ahe. Yibii ni Yehowa kpaa gbɛ akɛ okwaafoi nɛɛ kɛbaahã lɛ ekome ji, hemɔkɛyeli ni amɛbaaná yɛ e-Bi ni ji Mesia lɛ mli. Yesu kwɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ gãa ni ekɛɛ: “Ani nyɛkaneko ŋmalɛ nɛɛ dã akɛ: ‘Tɛ lɛ ni tsũtswalɔi lɛ kpoo lɛ, no nɔŋŋ ebatsɔ koŋtɛ titri lɛ. Yehowa dɛŋ enɛ jɛ kɛba, ni eyɛ naakpɛɛ yɛ wɔhiŋmɛiiaŋ’?” (Marko 12:10, 11) Kɛkɛ ni Yesu kɛ sane lɛ ma shi akɛ: “Enɛ hewɔ mikɛɔ nyɛ akɛ, abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ ni akɛbaahã jeŋmaŋ ko ni woɔ eyibii lɛ.”—Mateo 21:43.
Woloŋmalɔi lɛ kɛ osɔfoi tsiifoi lɛ yɔse akɛ “amɛ hewɔ [Yesu gba] nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ.” (Luka 20:19) Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, amɛmiitao amɛgbe Yesu, ni ji “niyelɔ” lɛ. Shi amɛkaaa akɛ amɛbaagbe lɛ yɛ nakai beaŋ yɛ asafoku lɛ hewɔ, ejaakɛ asafoku lɛ buɔ Yesu akɛ gbalɔ.
-
-
Maŋtsɛ ko Tsu Koni Ayatsɛ Mɛi ni Afɔ̃ Amɛ NineYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 107
Maŋtsɛ ko Tsu Koni Ayatsɛ Mɛi ni Afɔ̃ Amɛ Nine
YOOKPEEMƆ OKPƆLƆŊMƐƐ LƐ HE NƆKWƐMƆNƆ
Be ni Yesu kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ baa naagbee lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnii tsu nii kɛkpa woloŋmalɔi lɛ kɛ osɔfoi tsiifoi lɛ ahe mama. Enɛ hewɔ lɛ, amɛmiitao amɛgbe lɛ. (Luka 20:19) Shi Yesu kɛwaaa jɛmɛ. Egba nɔkwɛmɔnɔ kroko:
Ekɛɛ akɛ: “Ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ tamɔ maŋtsɛ ko ní ŋmɛ yookpeemɔ he okpɔlɔ ehã ebinuu. Ni etsu enyɔji koni amɛyatsɛ mɛi ni afɔ̃ amɛ nine kɛhã yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ, shi amɛmiii baa.” (Mateo 22:2, 3) Yesu tsĩ “ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ” tã kɛje nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ ji “maŋtsɛ” lɛ. Namɔ ji maŋtsɛ lɛ bi lɛ, kɛ mɛi ni afɔ̃ amɛ nine kɛba yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi lɛ? Shi kome ekoŋŋ lɛ, ewaaa akɛ mɔ fɛɛ mɔ baayɔse akɛ Yehowa Bi lɛ ni gbaa nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji maŋtsɛ lɛ bi lɛ, ni nakai nɔŋŋ ewaaa akɛ abaayɔse akɛ mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ ji mɛi ni baafata Bi lɛ he yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ.
Namɛi ji mɛi ni afɔ̃ amɛ nine klɛŋklɛŋ? Namɛi Yesu kɛ bɔfoi lɛ shiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ amɛtsɔɔ? Yudafoi lɛ. (Mateo 10:6, 7; 15:24) Yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ, maŋ nɛɛ kpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaaye Mla kpaŋmɔ lɛ nɔ, ni amɛ amɛná hegbɛ lɛ klɛŋklɛŋ akɛ amɛtsɔmɔ “osɔfoi amaŋtsɛyeli.” (2 Mose 19:5-8) Shi mɛɛ be afɔ̃ amɛ nine kɛhã “yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ”? Afee enɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. be ni Yesu bɔi ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ shiɛmɔ lɛ.
Te Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo here ninefɔɔ lɛ nɔ hã tɛŋŋ? Taakɛ Yesu wie lɛ, “amɛmiii baa.” Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo heee yeee akɛ Yesu ji Mesia kɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ ehala akɛ Maŋtsɛ lɛ.
Shi Yesu tsɔɔ akɛ abaahã Yudafoi lɛ hegbɛ ekoŋŋ, ekɛɛ akɛ: “[Maŋtsɛ lɛ saa] etsu nyɔji krokomɛi ekɛɛ, ‘Nyɛkɛa mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ akɛ: “Naa! Migbe miniyenii lɛ naa, agbe mitsinahii kɛ mikooloi ni ewo fɔ lɛ, ni agbe nɔ fɛɛ nɔ naa. Nyɛbaa yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi.”’ Shi amɛbuuu po, ni amɛkɔlɔ amɛgbɛi, mɔ kome tee eŋmɔ mli, ni mɔ kroko hu tee eguɔyeli; shi mɛi ni shwɛ lɛ mɔmɔ nyɔji lɛ, amɛfee amɛ niseniianii, ni amɛgbe amɛ.” (Mateo 22:4-6) Nɔ ko tamɔ nɛkɛ ji nɔ ni tee nɔ be ni ato Kristofoi asafo lɛ shishi lɛ. Nakai beiaŋ lɛ, Yudafoi lɛ yɛ hegbɛ lolo akɛ amɛtsɔmɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli bii, shi amɛteŋ mɛi pii hereee tsɛmɔ lɛ nɔ, ni amɛwa ‘maŋtsɛ lɛ nyɔji lɛ’ ayi po.—Bɔfoi 4:13-18; 7:54, 58.
Mɛni jɛ nɔ ni amɛfee lɛ mli kɛba? Yesu kɛɛ akɛ: “Maŋtsɛ lɛ mli fu, ni etsu etabilɔi, ni amɛyagbe nakai gbɔmɔgbelɔi lɛ, ni amɛshã amɛmaŋ lɛ.” (Mateo 22:7) Enɛ ba Yudafoi lɛ anɔ yɛ afi 70 Ŋ.B., be ni Romabii lɛ kpãtã “amɛmaŋ,” ni ji Yerusalem lɛ hiɛ lɛ.
Ani ninefɔɔ lɛ ni amɛhereee nɔ lɛ tsɔɔ akɛ afɔŋ mɛi krokomɛi nine dɔŋŋ? Nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gbaa lɛ etsɔɔɔ nakai. Yesu tee nɔ ewie akɛ: “Kɛkɛ ni [maŋtsɛ lɛ kɛɛ] enyɔji lɛ akɛ, ‘Ato yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ he gbɛjianɔ agbe naa moŋ, shi mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ, amɛsaaa. No hewɔ lɛ, nyɛyaa gbɛjegbɛi ni yaa maŋ lɛ ŋmaŋmashai lɛ anɔ lɛ anɔ, ni nyɛyafɔ̃a mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛaana lɛ nine kɛbaa yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi.’ Kɛkɛ ni nakai nyɔji lɛ yiŋ amɛtee gbɛjegbɛi lɛ anɔ ni amɛyabua mɛi ni amɛna lɛ fɛɛ naa, mɛi fɔji kɛ mɛi kpakpai; ni yookpeemɔ tsũ lɛ mli yi tɔ kɛ mɛi ni tara niyenii lɛ ashi.”—Mateo 22:8-10.
Nɔ ko ni sa kadimɔ ji, sɛɛ mli lɛ, bɔfo Petro ji mɔ klɛŋklɛŋ ni atsu ni yaye ebua jeŋmajiaŋbii, ni ji mɛi ni jeee Yudafoi lɛ loo mɛi ni kɛ amɛhe ebadɔmɔko Yudafoi lɛ, ni amɛbatsɔmɔ anɔkwa Kristofoi. Yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba Roma asraafoiatsɛ ni atsɛɔ lɛ Kornelio lɛ kɛ eweku lɛ nɔ, ni no hã amɛná hegbɛ akɛ amɛtsɔmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ ni Yesu tsĩ tã lɛ mli bii.—Bɔfoi 10:1, 34-48.
Yesu tsɔɔ akɛ, jeee mɛi fɛɛ ni ba okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi lɛ “maŋtsɛ lɛ” baakpɛlɛ akɛ amɛhi okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi. Ekɛɛ akɛ: “Be ni maŋtsɛ lɛ ba mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ kwɛmɔ lɛ, ehiŋmɛi gba nuu ko ni wooo yookpeemɔ atade nɔ yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ, ‘Naanyo, te ofee tɛŋŋ obote mli ni owooo yookpeemɔ atade lɛ?’ Enyɛɛɛ etswa esɛŋ. Kɛkɛ ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ etsuji lɛ akɛ, ‘Nyɛfimɔa eniji kɛ enaji ni nyɛshɛa lɛ nyɛfɔ̃a agbonaa duŋ lɛ mli. Jɛmɛ ji he ni ebaafo, ni ebaakpe enyanyɔjiashi yɛ.’ Ejaakɛ afɔ̃ mɛi babaoo nine moŋ nɛ, shi mɛi fioo ahala.”—Mateo 22:11-14.
Eeenyɛ efee akɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ni boɔ Yesu toi lɛ nuuu nɔ ni ewieɔ lɛ shishi loo amɛnyɛɛɛ amɛna bɔ ni ekɔɔ amɛhe ehãa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛnyaaa nɔ ni ewieɔ lɛ he, ni amɛtswa amɛfai shi fe tsutsu lɛ akɛ amɛbaagbe lɛ yɛ amɛhiɛ shi ni eshwieɔ lɛ hewɔ.
-
-
Akpa ni Atsɔ Yesu lɛ Eduuu LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 108
Akpa ni Atsɔ Yesu lɛ Eduuu Lɛ
MATEO 22:15-40 MARKO 12:13-34 LUKA 20:20-40
NYƐŊƆA KAISARE NIBII NYƐHÃA KAISARE
ANI MƐI NI ABAATEE AMƐ SHI LƐ BAABOTE GBALASHIHILƐ MLI?
KITÃI LƐ ATEŊ NƆ NI HE HIAA FE FƐƐ
Yesu henyɛlɔi ni ji jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ amli ewo la. Egba nɔkwɛmɔnii srɔtoi kɛkpa gbɔmɛi fɔji ni amɛji lɛ he mama. Agbɛnɛ Farisifoi lɛ miikpaŋ ni amɛtsɔ lɛ. Amɛmiitao ewie nɔ ko ni baahã amɛŋɔ lɛ amɛhã Roma amralo ni kwɛɔ amɛkpokpaa lɛ nɔ lɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛhã amɛkaselɔi lɛ ekomɛi shika koni amɛyatsɔ lɛ.—Luka 6:7.
Mɛi nɛɛ yabi Yesu akɛ: “Tsɔɔlɔ, wɔle akɛ owieɔ ni otsɔɔ nii ni ja, ni okwɛɛɛ hiɛiaŋ, shi moŋ otsɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛ lɛ yɛ anɔkwale mli: Ani mla ŋmɛɔ gbɛ akɛ wɔwo yi too wɔhã Kaisare aloo mla eŋmɛɛɛ gbɛ?” (Luka 20:21, 22) Yesu yiteŋ mlu ni amɛwo lɛ eshwilaaa lɛ, ejaakɛ ele akɛ amɛmiifee osato, ni amɛmiitao amɛtsɔ lɛ. Kɛ́ ekɛɛ, ‘Dabi, ejaaa akɛ awoɔ too lɛ,’ amɛbaakɛɛ akɛ etse Roma nɔyeli lɛ hiɛ atua. Ni kɛ́ ekɛɛ, ‘Hɛɛ, esa akɛ awo too lɛ,’ ekolɛ mɛi lɛ nuŋ lɛ shishi ni amɛbaate shi amɛwo lɛ, ejaakɛ amɛnyaaa Romabii lɛ ni yeɔ amɛnɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, te ehã hetoo tɛŋŋ?
Yesu to he akɛ: “Osatofoi, mɛni hewɔ nyɛkaa mi? Nyɛkɛ too shika lɛ atsɔa mi.” Amɛkɛ denario bahã lɛ, ni ebi amɛ akɛ: “Namɔ mfoniri kɛ niŋmaa nɛ?” Amɛkɛɛ akɛ: “Kaisare nɔ ni.” Kɛkɛ ni Yesu hã amɛ hetoo ni sa akɛ: “Belɛ, nyɛŋɔa Kaisare nibii nyɛhãa Kaisare, shi nyɛkɛ Nyɔŋmɔ nibii ahãa Nyɔŋmɔ.”—Mateo 22:18-21.
Hetoo ni Yesu hã lɛ hã amɛhe jɔ̃ amɛhe. Hetoo ni sa nɛɛ hã amɛfee diŋŋ, ni amɛshi lɛ amɛtee. Shi gbi lɛ bako naagbee, ni asaŋ ehenyɛlɔi lɛ hu anijiaŋ ejeko wui. Be ni Farisifoi lɛ eyayeee omanye lɛ sɛɛ lɛ, jamɔ kuu kroko mli hiɛnyiɛlɔi hu ba Yesu ŋɔɔ.
Amɛji Sadukifoi ni kɛɔ akɛ gbohiiashitee ko baŋ lɛ, ni amɛbabi Yesu sane ko ni kɔɔ gbohiiashitee lɛ kɛ kulayeliŋa he. Amɛbi lɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, Mose kɛɛ akɛ: ‘Kɛ́ nuu ko gbo ni ebɛ bii lɛ, esa akɛ enyɛmi nuu kɛ eŋa lɛ abote gbalashihilɛ mli ni ewo shwiei ehã enyɛmi nuu lɛ.’ Agbɛnɛ, nyɛmimɛi hii kpawo hi wɔteŋ. Klɛŋklɛŋ mɔ lɛ bote gbalashihilɛ mli ni egbo, ni akɛni ebɛ bii hewɔ lɛ, eshi eŋa lɛ ehã enyɛmi nuu lɛ. Nakai nɔŋŋ eba mli yɛ mɔ ni ji enyɔ nɔ kɛ mɔ ni ji etɛ nɔ aahu kɛyashi mɔ kpawo lɛ nɔ. Naagbee kwraa lɛ, yoo lɛ gbo. No hewɔ lɛ, yɛ gbohiiashitee lɛ mli lɛ, mɛi kpawo lɛ ateŋ namɔ ŋa yoo lɛ baatsɔ? Ejaakɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ lɛ hi shi akɛ eŋa.”—Mateo 22:24-28.
Yesu damɔ Mose niŋmai ni Sadukifoi lɛ kpɛlɛɔ nɔ lɛ nɔ ehã amɛhetoo akɛ: “Ani jeee Ŋmalɛi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ ni nyɛleee lɛ hewɔ nyɛtɔ̃ɔ nɛɛ? Ejaakɛ kɛ́ amɛte shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ, hii boteŋ gbalashihilɛ mli, asaŋ akɛ yei hãŋ gbãla, shi moŋ amɛbaatamɔ bɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Shi gbohii lɛ, akɛ abaatee amɛ shi lɛ, ani nyɛkaneko yɛ Mose wolo lɛ mli, yɛ ŋmei tso lɛ he sane lɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ lɛ akɛ: ‘Miji Abraham Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ Isak Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ Yakob Nyɔŋmɔ lɛ’? Jeee gbohii a-Nyɔŋmɔ ni, shi moŋ, hiɛkãalɔi a-Nyɔŋmɔ ni. Nyɛmiitɔ̃ babaoo.” (Marko 12:24-27; 2 Mose 3:1-6) Asafoku lɛ he jɔ̃ amɛhe yɛ hetoo ni ehã lɛ hewɔ.
Yesu eku Farisifoi lɛ kɛ Sadukifoi lɛ fɛɛ naa, no hewɔ lɛ, amɛtsa yaa koni amɛbatsɔ lɛ ekoŋŋ. Woloŋmalɔ ko bi lɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, te Mla lɛŋ kitãi lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ?”—Mateo 22:36.
Yesu hã lɛ hetoo akɛ: “Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji, ‘Bo toi, Oo Israel, Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni, ni esa akɛ osumɔ Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ otsui muu fɛɛ kɛ osusuma muu fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu fɛɛ kɛ onyɛmɔ fɛɛ.’ Nɔ ni ji enyɔ lɛ nɛ, ‘Esa akɛ osumɔ onaanyo gbɔmɔ tamɔ bo diɛŋtsɛ ohe.’ Kitã ko bɛ ni he hiaa fe enɛɛmɛi.”—Marko 12:29-31.
Be ni woloŋmalɔ lɛ nu hetoo ni Yesu hã lɛ, ewie akɛ: “Tsɔɔlɔ, anɔkwale shiishi owie lɛ, ‘Mɔ Kome ni, ni mɔ kroko bɛ, ja lɛ kɛkɛ’; ni akɛ mɔ baasumɔ lɛ kɛ etsui muu fɛɛ kɛ eniiashishinumɔ fɛɛ, kɛ enyɛmɔ fɛɛ, ni mɔ asumɔ enaanyo gbɔmɔ tamɔ esumɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ jara wa kwraa fe shãa afɔlei kɛ afɔlei fɛɛ.” Be ni Yesu na akɛ ehã hetoo kɛ hiɛshikamɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Okɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ teŋ jekɛɛɛ.”—Marko 12:32-34.
Gbii etɛ (Nisan 9, 10, kɛ 11) sɔŋŋ nɛ ni Yesu miitsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ. Mɛi komɛi, tamɔ woloŋmalɔ nɛɛ, ená nibii ni etsɔɔ lɛ he miishɛɛ. Shi jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ, ni amrɔ nɛɛ amɛnáaa “ekãa kɛbi lɛ sane ko dɔŋŋ” lɛ, nyaaa he.
-
-
Ewie Eshi Jamɔŋ Hiɛnyiɛlɔi ni Teɔ Shi Woɔ Lɛ LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 109
Ewie Eshi Jamɔŋ Hiɛnyiɛlɔi ni Teɔ Shi Woɔ Lɛ Lɛ
MATEO 22:41–23:24 MARKO 12:35-40 LUKA 20:41-47
NAMƆ BI JI KRISTO LƐ?
YESU KPA MƐI NI TEƆ SHI WOƆ LƐ LƐ OSATOFEEMƆ LƐ HE MAMA
Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni teɔ shi woɔ Yesu lɛ nyɛɛɛ ahã mɛi akpa yɛ esɛɛ, ni amɛnyɛɛɛ amɛtsɔ ewiemɔ nɔ amɛdũ lɛ ni amɛŋɔ lɛ amɛhã Romabii lɛ. (Luka 20:20) Be ni eyɔɔ sɔlemɔwe lɛ lolo yɛ Nisan 11 lɛ nɔ lɛ, Yesu tsɔ sane lɛ ebu amɛ nɔ ni ehã ana mɔ ni eji lɛɛlɛŋ. Lɛ tsutsu ebi amɛ akɛ: “Te nyɛsusuɔ yɛ Kristo lɛ he tɛŋŋ? Namɔ bi ji lɛ?” (Mateo 22:42) Ale waa akɛ Kristo loo Mesia lɛ baajɛ David weku lɛ mli. Ni nakai ji bɔ ni amɛhã lɛ hetoo.—Mateo 9:27; 12:23; Yohane 7:42.
Yesu bi akɛ: “Te fee tɛŋŋ ni mumɔ lɛ tsirɛ David ni etsɛ lɛ Nuŋtsɔ ekɛɛ akɛ, ‘Yehowa kɛɛ mi-Nuŋtsɔ lɛ akɛ: “Ta mininejurɔ nɔ kɛyashi be ni maŋɔ ohenyɛlɔi lɛ mawo onajiashi”’ lɛ? Belɛ, kɛ́ David tsɛɔ lɛ Nuŋtsɔ lɛ, te feɔ tɛŋŋ ni efeɔ ebi lɛ?”—Mateo 22:43-45.
Farisifoi lɛ nyɛɛɛ ahã lɛ hetoo, ejaakɛ amɛmiikpa gbɛ akɛ mɔ ni baajie amɛ kɛje Roma nɔyeli lɛ shishi lɛ baafee adesa ko ni jɛ David weku lɛ mli. Shi Yesu miidamɔ David wiemɔi ni yɔɔ Lala 110:1, 2 lɛ nɔ eetsɔɔ akɛ Mesia lɛ jeee nɔyelɔ folo ko kɛkɛ ni jɛ adesai ateŋ. Eji David Nuŋtsɔ, ni kɛ́ eta Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ kɛyashi be ko lɛ, ebaaye maŋtsɛ. Hetoo ni Yesu hã lɛ hã mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ fee diŋŋ.
No mli lɛ, Yesu kaselɔi lɛ kɛ mɛi krokomɛi miibo lɛ toi. No hewɔ lɛ, agbɛnɛ Yesu tsɔ ehe ehã amɛ ni ebɔ amɛ kɔkɔ ni amɛkwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ ahe. Hii nɛɛ “eŋɔ Mose sɛi lɛ amɛtara nɔ” koni amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ. Yesu kɛɛ mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaakɛɛ nyɛ lɛ, nyɛfea ni nyɛyea nɔ, shi nyɛkafea nyɛnii tamɔ amɛ, ejaakɛ amɛkɛɔ moŋ, shi amɛfeee nɔ ni amɛkɛɔ lɛ.”—Mateo 23:2, 3.
Agbɛnɛ Yesu tsɔɔ nɔ hewɔ ni amɛji osatofoi lɛ ekɛɛ: “Amɛhãa adekai ni ŋmalɛi yɔɔ mli ni amɛfiɔ koni amɛkɛbu amɛhe lɛ lɛɔ.” Yudafoi lɛ ekomɛi kɛ adekai bibii ni Mla lɛ mli saji fioo ko yɔɔ mli lɛ, fiɔ amɛhiɛnaa loo amɛkɛŋmɔɔ amɛnine shi. Shi Farisifoi lɛ feɔ amɛnɔ lɛ agboi koni no ahã mɛi ana amɛ akɛ amɛhiɛ dɔɔ Mla lɛ he. Kɛfata he lɛ, “amɛfeɔ amɛtadei anaamui lɛ kakadaŋŋ.” Afã Israelbii lɛ ni amɛfee amãnyãi amɛwo amɛtadei anaa, shi Farisifoi lɛ feɔ amɛnɔ lɛ kakadaji. (4 Mose 15:38-40) Amɛfeɔ enɛ fɛɛ “koni gbɔmɛi ana amɛ.”—Mateo 23:5.
Akɛni Yesu kaselɔi lɛ po baanyɛ aná hiɛnyamtaomɔ su nɛɛ eko hewɔ lɛ, ewo amɛ ŋaa akɛ: “Nyɛ lɛ, akatsɛ nyɛ Rabi, ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ-Tsɔɔlɔ, ni nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ. Kɛfata he lɛ, nyɛkatsɛa mɔ ko nyɛtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ-Tsɛ, mɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Asaŋ, akatsɛ nyɛ hiɛnyiɛlɔi, ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ-Hiɛnyiɛlɔ, Kristo lɛ.” No hewɔ lɛ, te esa akɛ kaselɔi lɛ ana amɛhe loo amɛfee amɛnii amɛhã tɛŋŋ? Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Esa akɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ nyɛteŋ lɛ atsɔ nyɛsɔɔlɔ. Mɔ fɛɛ mɔ ni wóɔ ehe nɔ lɛ abaaba lɛ shi, ni mɔ fɛɛ mɔ ni baa ehe shi lɛ abaawó enɔ.”—Mateo 23:8-12.
Enɛ sɛɛ lɛ, Yesu bu woloŋmalɔi kɛ Farisifoi ni feɔ osato lɛ fɔ ekɛɛ: “Kpoo hã nyɛ, woloŋmalɔi kɛ Farisifoi, osatofoi! akɛni nyɛŋaa ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ naa yɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ hewɔ; ejaakɛ nyɛ diɛŋtsɛ lɛ nyɛboteee mli, asaŋ nyɛŋmɛɛɛ mɛi ni nyiɛ gbɛ kɛmiiya mli lɛ hu gbɛ koni amɛbote mli.”—Mateo 23:13.
Yesu wie eshi Farisifoi lɛ, ejaakɛ amɛkɛ nibii toɔ nibii ahe yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ kɛtsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ kɛhã nibii ni Yehowa buɔ akɛ amɛhe hiaa lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛɔ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko kɛ sɔlemɔwe lɛ kã kitã lɛ, jeee nɔ ko ni; shi kɛ́ mɔ ko kɛ sɔlemɔwe lɛ mli shika tsuru lɛ kã kitã lɛ, etere sɔ̃.” Enɛ tsɔɔ akɛ amɛleee nɔ ni saa Yehowa hiɛ diɛŋtsɛ, ejaakɛ amɛbuɔ shika tsuru ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ he lɛ akɛ ejara wa fe sɔlemɔwe lɛ, ni ji he ni ayajáa Yehowa yɛ lɛ. Ni agbɛnɛ hu, ‘amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ Mla lɛ mli nibii ni he hiaa titri lɛ anɔ, ni nomɛi ji jalɛsaneyeli kɛ mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwayeli.’—Mateo 23:16, 23; Luka 11:42.
Yesu tsɛ Farisifoi nɛɛ akɛ ‘gbɛtsɔɔlɔi shwilafoi ni tsereɔ adɔdɔŋ yɛ nii amli, shi amɛmiɔ yoma!’ (Mateo 23:24) Amɛtsereɔ wein nɔ adɔdɔŋ, ejaakɛ nakai kooloo lɛ he tseee yɛ Mla lɛ naa. Kɛ̃lɛ, bɔ ni amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nibii ni he hiaa yɛ Mla lɛ mli lɛ anɔ lɛ tamɔ nɔ ni amɛmiimi yoma, ni ji kooloo ko ni da kwraa fe adɔdɔŋ ni no hu he tseee yɛ Mla lɛ naa lɛ.—3 Mose 11:4, 21-24.
-
-
Yesu Naagbee Gbi yɛ Sɔlemɔwe LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 110
Yesu Naagbee Gbi yɛ Sɔlemɔwe Lɛ
MATEO 23:25–24:2 MARKO 12:41–13:2 LUKA 21:1-6
YESU TEE NƆ EWIE ESHI JAMƆŊ HIƐNYIƐLƆI LƐ
ABAAKPÃTÃ SƆLEMƆWE LƐ HIƐ
YOO OKULAFO OHIAFO KO KƐ KAPƐJI ENYƆ TSU ONIA
Naagbee gbi ni Yesu tee sɔlemɔwe lɛ, etee nɔ ekpa woloŋmalɔi kɛ Farisifoi ni feɔ osato lɛ ahe mama, ni etsɛ amɛ yɛ faŋŋ akɛ osatofoi. Ekɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔi tsu nii ekɛɛ: “Nyɛtsuɔ kpulu kɛ kã he, shi amɛmligbɛ lɛ, amɛyimɔ obɔbɔ kɛ amimyeli kɛ nii ni afeɔ kɛtekeɔ nɔ. Farisifonyo shwilafo, hã kpulu lɛ kɛ kã lɛ mli atse klɛŋklɛŋ, bɔ ni afee ni ehe hu atse.” (Mateo 23:25, 26) Kɛ́ eba lɛ nibii ni Mla lɛ biɔ ni afee koni he atse kɛ kponɔgbɛ nifeemɔi agbɛfaŋ lɛ, Farisifoi lɛ kɛshwɛɛɛ kwraa, shi amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ amɛmligbɛ gbɔmɔ ni ji bɔ ni amɛji diɛŋtsɛ lɛ nɔ, ni agbɛnɛ hu, amɛhãaa amɛtsuii amli atse.
Nɔ kroko hu ni amɛfeɔ ni hãa anaa akɛ amɛji osatofoi ji, amɛmamɔɔ ni amɛwulaa gbalɔi lɛ agbohii abui lɛ. Shi taakɛ Yesu kɛɛ lɛ, ‘mɛi ni gbe gbalɔi lɛ abii ji amɛ.’ (Mateo 23:31) Ni amɛfee enɛ faŋŋ yɛ Yesu ni amɛtaoɔ amɛgbe lɛ lɛ po mli.—Yohane 5:18; 7:1, 25.
No sɛɛ lɛ, Yesu tsɔɔ nɔ ni baaba jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ anɔ kɛ́ amɛtsakeee amɛtsui, ekɛɛ akɛ: “Onufui, shikpãi ashwiei, te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛjo Gehena fɔbuu kojomɔ lɛ naa foi lɛ?” (Mateo 23:33) Ashãa jwɛi yɛ Hinom Jɔɔ ni bɛŋkɛ Yerusalem lɛ mli, ni no hewɔ lɛ ebaahã woloŋmalɔi kɛ Farisifoi ni bɛ jeŋba lɛ ana faŋŋ akɛ abaakpãtã amɛhiɛ kɛya naanɔ.
Yesu kaselɔi lɛ baaye enajiaŋ akɛ “gbalɔi kɛ hiɛshikalɔi kɛ maŋ tsɔɔlɔi.” Te mɛi kɛ amɛ baaye ahã tɛŋŋ? Yesu kɛɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛbaagbe [mikaselɔi lɛ] ateŋ mɛi komɛi, ni nyɛbaagbe mɛi komɛi hu yɛ tsei jaŋŋi anɔ, ni amɛteŋ mɛi komɛi hu lɛ nyɛkɛ kpelebii baayi amɛ yɛ nyɛkpeehei lɛ, ni nyɛbaawa amɛ yi kɛaajɛ maŋ kome mli kɛaatee maŋ kroko mli, koni jalɔi alá fɛɛ ni ashwie shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, kɛjɛ jalɔ Habel lá nɔ, kɛyashi Zakaria, . . . mɔ ni nyɛgbe lɛ . . . lɛ nɔ lɛ aba nyɛnɔ.” Ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, nibii nɛɛ fɛɛ baaba yinɔ nɛɛ nɔ.” (Mateo 23:34-36) Nakai pɛpɛɛpɛ ji bɔ ni eba lɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. be ni Roma asraafoi lɛ bakpãtã Yerusalem hiɛ ni agbe Yudafoi akpei babaoo lɛ.
Be ni Yesu susuɔ hiɛkpatamɔ nɛɛ he lɛ, ehao lɛ. Ewie kɛ dɔlɛ akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ni otswiaa mɛi ni atsuɔ amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi—kwɛ bɔ ni mitao shii abɔ akɛ mabua obii lɛ anaa taakɛ wuɔ yoo buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ! Shi nyɛsumɔɔɔ. Naa! Ashi nyɛwe lɛ ahã nyɛ.” (Mateo 23:37, 38) Ekolɛ mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ enaaa nɔ ni ‘we’ ni etsĩ tã lɛ tsɔɔ. Ani eeenyɛ efee akɛ sɔlemɔwe kpele ni yɔɔ Yerusalem, ni etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ miibu he lɛ he ewieɔ lɛ?
Yesu kɛfata he akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa lɛ, nyɛnaŋ mi dɔŋŋ kɛyashi be ni nyɛaakɛɛ akɛ, ‘Ajɔɔ mɔ ni baa yɛ Yehowa gbɛ́i mli lɛ!’” (Mateo 23:39) No mli lɛ eetsɛ gbalɛ ni yɔɔ Lala 118:26 lɛ yisɛɛ, he ni kɛɔ akɛ: “Ajɔɔ mɔ ni baa yɛ Yehowa gbɛ́i anɔ lɛ! Wɔjɛɔ Yehowa we lɛ wɔjɔɔ nyɛ.” Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ akpãtã sɔlemɔwe ni ama nɛɛ hiɛ lɛ, mɔ ko mɔ ko baŋ mli dɔŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i mli.
Agbɛnɛ Yesu tee sɔlemɔwe lɛ fã ko ni onia adekai ni su tamɔ tɛtɛrɛmantɛrɛ yɔɔ lɛ. Mɛi kɛ́ onia woɔ adekai nɛɛ amli kɛtsɔɔ bui bibii ni yɔɔ ŋwɛi gbɛ lɛ amli. Yesu na ni Yudafoi srɔtoi miitsu onia, niiatsɛmɛi lɛ kɛ “kapɛji babaoo miiwo mli” akɛ nikeenii. Kɛkɛ ni Yesu na yoo okulafo ohiafo ko ni kɛ “kapɛji bibii enyɔ ni shɛɛɛ nɔ ko” bawo mli. (Marko 12:41, 42) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yesu le akɛ okulafo nɛɛ nikeenii lɛ sa Nyɔŋmɔ hiɛ.
Yesu tsɛ ekaselɔi lɛ kɛba eŋɔɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Nɛkɛ okulafo ohiafo nɛɛ kɛ pii éwo mli fe mɛi fɛɛ ni kɛ eko ébawo shikatoohe lɛ mli lɛ.” Mɛɛ gbɛ nɔ ekɛ pii wo mli? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Amɛ fɛɛ amɛkɛ nɔ ni amɛná ni eteke nɔ lɛ eko bawo mli, shi lɛ lɛ, ejɛ ehia mli ekɛ nii fɛɛ ni eyɔɔ, nɔ ni ekɛlɛɔ ehe lɛ fɛɛ, bawo mli.” (Marko 12:43, 44) Esoro yoo okulafo nɛɛ susumɔ kɛ nifeemɔ kwraa yɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ahe!
Be ni Nisan 11 lɛ baa naagbee lɛ, Yesu shi sɔlemɔwe lɛ nɔ ni ji naagbee nɔ kwraa. Ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome bo akɛ: “Tsɔɔlɔ, kwɛmɔ! mɛɛ tɛi kɛ tsũi fɛfɛji po nɛ!” (Marko 13:1) Anɔkwa, tɛi ni akɛma sɔlemɔwe lɛ ekomɛi dara waa, ni enɛ fata he eko ni sɔlemɔwe lɛ yɔɔ hewalɛ ni etsɛ nakai lɛ. No hewɔ lɛ eyɛ naakpɛɛ waa akɛ Yesu wie akɛ: “Oona tsũi kpeteŋkpelei nɛɛ? Ashiŋ tɛ kome yɛ eko nɔ yɛ biɛ kɔkɔɔkɔ, ní atsiŋ atswaŋ shi.”—Marko 13:2.
Be ni Yesu wie enɛ sɛɛ lɛ, ekɛ ebɔfoi lɛ fo Kidron Jɔɔ lɛ ni amɛkwɔ kɛtee Oliv Gɔŋ lɛ afã ko. Be ni shɛ he ko lɛ, eshwɛ Yesu kɛ ebɔfoi lɛ ateŋ mɛi ejwɛ—Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane. Amɛbaanyɛ amɛna sɔlemɔwe kpele lɛ jogbaŋŋ kɛjɛ he ni amɛyɔɔ yɛ gɔŋ lɛ nɔ lɛ.
-
-
Bɔfoi lɛ Bi ní Ahã Amɛ OkadiYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 111
Bɔfoi lɛ Bi ní Ahã Amɛ Okadi
MATEO 24:3-51 MARKO 13:3-37 LUKA 21:7-38
BƆFOI EJWƐ BI NI AHÃ AMƐ OKADI
GBALƐI NI BA MLI YƐ KLƐŊKLƐŊ AFI OHA LƐ MLI KƐ NO SƐƐ
ESA AKƐ WƆHIƐ AHI WƆHE NƆ
Jufɔ shwane eshɛ, ni Nisan 11 lɛ miiba naagbee. Agbɛnɛ hu lɛ, nitsumɔi babaoo ni Yesu tsu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ miiba naagbee. No mli lɛ, kɛ́ je tsɛre lɛ eyatsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni kɛ́ shɛ gbɛkɛ lɛ, eyaa maŋ kroko nɔ eyawɔɔ. Akɛni mɛi lɛ nyaa enitsɔɔmɔ lɛ he hewɔ lɛ, amɛbaa “eŋɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ leebi maŋkpa koni amɛbabo lɛ toi.” (Luka 21:37, 38) Amrɔ nɛɛ no eho, ni Yesu kɛ bɔfoi lɛ ateŋ mɛi ejwɛ—Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane—tara Oliv Gɔŋ lɛ nɔ.
Kaselɔi ejwɛ nɛɛ pɛ ba eŋɔɔ. Gba ni Yesu gba yɛ sɔlemɔwe lɛ he akɛ ashiŋ tɛ kome yɛ ekome nɔ lɛ ewo amɛ jwɛŋmɔ. Shi jeee no pɛ ewo amɛ jwɛŋmɔ lɛ. Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, ejaakɛ nɔ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛhiɛ kãaa nɔ lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ baaba.” (Luka 12:40) Etsɔ hiɛ ekɛ amɛ ewie “gbi” ni ji “be ni abaajie gbɔmɔ Bi lɛ kpo lɛ” hu he. (Luka 17:30) Ani nibii nɛɛ ni ewie lɛ kɛ nɔ ni ewie yɛ sɔlemɔwe lɛ he lɛ yɛ tsakpãa ko? Bɔfoi nɛɛ miitao amɛle enɛ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Kɛɛmɔ wɔ, mɛɛ be nibii nɛɛ baaba mli, ni mɛni baafee be ni oba lɛ kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee gbii lɛ he okadi lɛ?”—Mateo 24:3.
Ekolɛ sɔlemɔwe ni amɛnaa lɛ hiɛkpatamɔ lɛ yɔɔ amɛjwɛŋmɔŋ. Agbɛnɛ hu, amɛbi lɛ be ni abaana akɛ gbɔmɔ Bi lɛ eba. Ekolɛ amɛbaakai nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gba ni kɔɔ “ablade ko” ni ‘fã gbɛ koni eyaŋɔ maŋtsɛyeli hewalɛ ehã ehe ni eku esɛɛ eba’ lɛ he lɛ. (Luka 19:11, 12) Ni naagbee kwraa lɛ, amɛmiitao amɛle nɔ ni baaya nɔ yɛ “shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee gbii lɛ” amli.
Yɛ hetoo fitsofitso ni Yesu hã amɛ lɛ mli lɛ, ehã amɛ okadi ko ni tsɔɔ be ni Yudafoi lɛ ashihilɛ gbɛjianɔtoo ni amɛsɔlemɔwe lɛ hu fata he lɛ baaba naagbee. Shi jeee no pɛ kɛkɛ he ewie. Okadi nɛɛ baaye abua Kristofoi wɔsɛɛ koni amɛna be ni Yesu “eba” lɛ kɛ agbɛnɛ hu shihilɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ naagbee gbii lɛ.
Be ni afii lɛ hoɔ lɛ, bɔfoi lɛ na akɛ nibii ni Yesu gba lɛ miiba mli. Anɔkwa, nibii ni egba lɛ ateŋ babaoo bɔi mlibaa yɛ bɔfoi lɛ abeiaŋ. No hewɔ lɛ, Yudafoi lɛ ashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ kɛ amɛsɔlemɔwe lɛ hiɛkpatamɔ lɛ ni ba yɛ afii 37 sɛɛ, yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, ebatiii Kristofoi ni hiɛ yɔɔ amɛhe nɔ lɛ ashi trukaa. Shi jeee nibii ni Yesu gba lɛ fɛɛ ba mli yɛ afii ni tsɔ afi 70 Ŋ.B. lɛ hiɛ lɛ, kɛ nakai afi lɛ mli. Belɛ, mɛni baahã ana akɛ eba ni eeye maŋtsɛ? Yesu hã bɔfoi lɛ le hetoo lɛ.
Yesu gba akɛ ‘amɛbaanu tai kɛ tai amaniɛbɔi ahe’ kɛ agbɛnɛ hu “jeŋmaŋ baate shi awo jeŋmaŋ.” (Mateo 24:6, 7) Ekɛɛ hu akɛ “shikpɔŋhosomɔi kpelei baaba, ni hɔji kɛ tsɛŋemɔ helai baaba yɛ heihei.” (Luka 21:11) Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Mɛi baamɔmɔ nyɛ ni amɛbaawa nyɛ yi.” (Luka 21:12) Amale gbalɔi baate shi ni amɛbaalaka mɛi babaoo. Mlatɔmɔ baafa, ni mɛi pii asuɔmɔ he baajɔ. Ewie hu akɛ “abaashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ koni akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase, ni no sɛɛ lɛ naagbee lɛ baaba.”—Mateo 24:14.
Eyɛ mli akɛ Yesu gbalɛ lɛ ba mli yɛ afii ni tsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ hiɛ kɛ agbɛnɛ hu yɛ be ni Romabii lɛ bakpãtã Yerusalem hiɛ lɛ mli moŋ, shi ani eeenyɛ efee akɛ Yesu gbalɛ lɛ baaba mli ekoŋŋ yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ be kroko mli? Ani oona nibii komɛi ni tsɔɔ akɛ Yesu gbalɛ ni sa kadimɔ nɛɛ miiba mli yɛ wɔbei nɛɛ amli yɛ gbɛ ni da nɔ?
Nɔ kome ni Yesu tsĩ tã ni baahã ana akɛ eba lɛ ji “nihiinii ni kɛ amaŋfɔfeemɔ baa lɛ” ni baaba. (Mateo 24:15) Yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, nɛkɛ nihiinii ni kɛ amaŋfɔfeemɔ baa lɛ ba be ni Roma ‘tabilɔi lɛ babɔ nsara’ amɛwo Yerusalem he ni amɛkɛ amɛmagajamɔ okadi lɛ ma jɛmɛ lɛ. Romabii lɛ bɔ nsara amɛwo Yerusalem he ni amɛbɔi egbogboi lɛ afãi komɛi ashishi tsaa. (Luka 21:20) No hewɔ lɛ, “nihiinii lɛ” ma he ni esaaa akɛ emaa, ni ji he ko ni Yudafoi lɛ buɔ lɛ akɛ “he krɔŋkrɔŋ ko lɛ.”
Yesu tee nɔ egba akɛ: “Amanehulu kpeteŋkpele ni anako enɔ dã kɛjɛ je lɛ shishijee aahu kɛbashi amrɔ nɛɛ, dabi, ni asaŋ eko baŋ dɔŋŋ lɛ baaba.” Romabii lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. Nakai Yudafoi lɛ ‘amaŋ krɔŋkrɔŋ’ lɛ kɛ esɔlemɔwe lɛ hiɛ ni akpãtã lɛ bafee amanehulu kpeteŋkpele diɛŋtsɛ ejaakɛ agbe mɛi akpei abɔ. (Mateo 4:5; 24:21) Akpãtãko Yudafoi lɛ amaŋ lɛ hiɛ yɛ gbɛ ni naa wa nɛkɛ nɔ pɛŋ, ni hiɛkpatamɔ nɛɛ fo Yudafoi lɛ ajamɔŋ gbɛjianɔtoo ni ehe shi afii ohai abɔ lɛ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, belɛ kɛ́ Yesu gbalɛ nɛɛ ba mli wɔsɛɛ ekoŋŋ lɛ, ebaafee hiɛkpatamɔ ni naa wa diɛŋtsɛ fe Yudafoi lɛ anɔ lɛ po.
ESA AKƐ WƆFEE EKÃA BE NI GBALƐ LƐ BAA MLI YƐ WƆGBII LƐ AMLI LƐ
Yesu egbeko nɔ ni ekɛɔ ebɔfoi lɛ yɛ okadi ni baahã ana akɛ eba akɛ maŋtsɛ kɛ okadi ni tsɔɔ akɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee ebɛŋkɛ lɛ naa. Agbɛnɛ ebɔ amɛ kɔkɔ ni amɛkayanyiɛ “amale Kristoi kɛ amale gbalɔi” asɛɛ. Ehã amɛle akɛ mɛi baabɔ mɔdɛŋ akɛ ‘amɛaalaka mɛi, kɛ́ aaahi lɛ mɛi ni ahala lɛ tete.’ (Mateo 24:24) Shi anyɛŋ alaka mɛi ni ahala lɛ. Amale Kristoi lɛ baaba ni abaana amɛ faŋŋ. Shi kɛ́ Yesu ba lɛ, anaŋ lɛ kɛ hiŋmɛi.
Be ni Yesu wieɔ bɔ ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba mli ahã yɛ gbɛ ni da nɔ yɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ he lɛ, ewie akɛ: “Hulu lɛ baawo duŋ, ni nyɔŋtsere lɛ kpɛŋ, ni ŋulamii lɛ baajɛ ŋwɛi abatswiatswiaa shi, ni abaahoso ŋwɛi hewalɛi lɛ.” (Mateo 24:29) Bɔfoi lɛ ni ekɛwieɔ lɛ leee bɔ tuuntu ni amanehulu nɛɛ baaba lɛ hã, shi eyɛ faŋŋ akɛ ebaafee nɔ ko ni yɔɔ gbeyei.
Mɛɛ gbɛ nɔ nifeemɔ ni yɔɔ gbeyei nɛɛ baasa adesai ahe yɛ? Yesu kɛɛ akɛ: “Nɔ baanyɔnyɔɔ mɛi anɔ yɛ gbeyeishemɔ kɛ nibii ni baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ agbɛkwɛmɔ hewɔ, ejaakɛ abaahoso ŋwɛi hewalɛi lɛ.” (Luka 21:26) Anɔkwa, Yesu miitsɔɔ akɛ nakai be lɛ baafee be ni yɔɔ gbeyei fe fɛɛ yɛ adesai ashihilɛ mli.
Miishɛɛ sane ji akɛ, Yesu hã ebɔfoi lɛ le akɛ, jeee mɛi fɛɛ baaye awerɛho be ni ‘amɛbaana gbɔmɔ Bi lɛ akɛ eeba kɛ hewalɛ kɛ anunyam kpele’ lɛ. (Mateo 24:30) Etsɔ hiɛ ewie akɛ Nyɔŋmɔ baafo nakai gbii lɛ anɔ kuku yɛ “mɛi ni ahala lɛ ahewɔ.” (Mateo 24:22) No hewɔ lɛ, te esa akɛ nakai kaselɔi anɔkwafoi lɛ afee amɛnii ahã tɛŋŋ be ni nibii ni yɔɔ gbeyei ni Yesu wieɔ he lɛ yaa nɔ lɛ? Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Kɛ́ nibii nɛɛ bɔi baa lɛ, nyɛdamɔa shi jaŋŋ ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.”—Luka 21:28.
Shi te Yesu kaselɔi ni baahi shi yɛ be mli ni gbalɛ nɛɛ baaba mli lɛ baafee tɛŋŋ ayoo akɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ lɛ? Yesu kɛ agbami tso fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ekɛɛ: “Nyɛkasea agbami tso lɛ he nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ: Kɛ́ enine fɔ lɛ fee frɔ̃frɔ̃, ni efũ bai nɔŋŋ lɛ, nyɛle akɛ latsaa be eshɛ etã. Nakai nɔŋŋ nyɛ hu, kɛ́ nyɛna nibii nɛɛ fɛɛ lɛ, nyɛnáa nyɛlea akɛ eshɛ shinai lɛ anaa etã. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, nɛkɛ yinɔ nɛɛ hoŋ eyaŋ kɔkɔɔkɔ kɛyashi nibii nɛɛ fɛɛ baaba mli.”—Mateo 24:32-34.
No hewɔ lɛ, kɛ́ ekaselɔi lɛ na akɛ okadi ni egba lɛ fãi srɔtoi lɛ ebɔi mlibaa lɛ, esa akɛ amɛyoo akɛ naagbee lɛ eshɛ etã. Be ni Yesu woɔ kaselɔi ni baahi shi yɛ nakai be ni sa kadimɔ waa lɛ mli lɛ ŋaa lɛ, ekɛɛ akɛ:
“Nakai gbi lɛ kɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ, mɔ ko mɔ ko leee, bɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ tete loo Bi lɛ tete leee, ja Tsɛ lɛ kɛkɛ. Ejaakɛ bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai nɔŋŋ be ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ hu baatamɔ. Ejaakɛ taakɛ eji yɛ gbii ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ amli, ni mɛi miiyeyee nii, amɛmiinunuu nii, hii miibote gbalashihilɛ mli, ni akɛ yei hu miihã gbãla, kɛyashi gbi ni Noa bote adeka lɛ mli, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ eyaaa nɔ kɛyashi Nu Afua lɛ ba ebabɛɛ amɛ fɛɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ be ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ.” (Mateo 24:36-39) Nɔ ni Yesu kɛto esane lɛ he, ni ji Noa gbii lɛ mli Nu Afua lɛ, ba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ.
Ŋwanejee ko bɛ he akɛ bɔfoi ni boɔ Yesu toi yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ lɛ yɔse akɛ ehe baahia ni amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ koni fufeemɔ kɛ dãanumɔ babaoo kɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi akahe nyɛtsuii ni nakai gbi lɛ bati nyɛ shi trukaa tamɔ tsɔne. Ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ. Belɛ, nyɛyaa nɔ nyɛshia kpe, ni nyɛkɛ hiɛdɔɔ akpaa fai be fɛɛ be, koni nyɛnyɛ nibii nɛɛ fɛɛ ni baaba mli kɛ̃ lɛ mli nyɛje, ni nyɛnyɛ gbɔmɔ Bi lɛ hiɛ nyɛdamɔ.”—Luka 21:34-36.
Shi kome ekoŋŋ lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ nɔ ni ewieɔ lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni da nɔ. Gbalɛ ni egbaa lɛ kɔɔɔ nɔ ko ni baaba mli yɛ afii fioo komɛi asɛɛ, ni baaba Yerusalem maŋ lɛ loo Yudafoi lɛ amaŋ lɛ pɛ nɔ. Dabi, eewie nɔ ko ni baaba “mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ” lɛ he.
Ewie akɛ, esa akɛ ekaselɔi lɛ ahiɛ ahi amɛhe nɔ, amɛbu ni amɛsaa amɛhe amɛto. Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ma sane nɛɛ nɔ mi ekɛɛ: “Nyɛnáa nyɛlea nɔ kome nɛɛ akɛ: Eji shĩatsɛ lɛ le nyɔɔŋ lɛ mli be ni julɔ lɛ baaba kulɛ, ewɔŋ, ni eŋmɛŋ gbɛ ni agbu ewe lɛ awo mli. Enɛ hewɔ lɛ, nyɛ hu nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, ejaakɛ nɔ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛsusuuu akɛ no ni lɛ, gbɔmɔ Bi lɛ baaba.”—Mateo 24:43, 44.
Yesu tee nɔ etsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ amɛsheɔ gbeyei. Ewo amɛ shi akɛ, kɛ́ gbalɛ nɛɛ miiba mli lɛ, abaana “nyɔŋ” ko ni hiɛ baahi ehe nɔ ni baatsu enitsumɔ. Yesu kɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ko ni bɔfoi lɛ baanyɛ anu shishi amrɔ nɔŋŋ lɛ tsu nii ekɛɛ: “Namɔ tuuntu ji nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ ni enuŋtsɔ lɛ eŋɔ lɛ eto ewebii anɔ koni ehã amɛ amɛniyenii yɛ be ni sa mli lɛ? Nakai nyɔŋ lɛ yɛ miishɛɛ kɛ́ enuŋtsɔ lɛ ba ni ebanina lɛ akɛ eefee nakai! Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, ebaaŋɔ lɛ eto nibii fɛɛ ni eyɔɔ lɛ nɔ.” Shi kɛ́ “nyɔŋ” nɛɛ ná su fɔŋ ni ebɔi mɛi krokomɛi lɛ ayi waa lɛ, enuŋtsɔ lɛ ‘baagbala etoi waa.’—Mateo 24:45-51; okɛto Luka 12:45, 46 lɛ he.
Shi Yesu ewieee enɛ ni ekɛtsɔɔ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi baaná su fɔŋ. Belɛ, mɛni Yesu taoɔ etsɔɔ ekaselɔi lɛ? Eetao ni amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ ni amɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ, ni efee enɛ faŋŋ yɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko ni egba lɛ mli.
-
-
Esa akɛ Wɔhiɛ Ahi Wɔhe Nɔ—Oblayei Froi LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 112
Esa akɛ Wɔhiɛ Ahi Wɔhe Nɔ—Oblayei Froi Lɛ
YESU GBA OBLAYEI FROI NYƆŊMA LƐ AHE NƆKWƐMƆNƆ LƐ
Yesu miihã sane ni ekaselɔi lɛ bi lɛ yɛ okadi ni baahã ana akɛ eba kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ hetoo lolo. Enɛ hewɔ lɛ, egba amɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko kɛwo amɛŋaa. Mɛi ni yɔɔ wala mli be ni Yesu eba lɛ baana nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mlibaa.
Eje nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi akɛ: “Ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ tamɔ oblayei froi nyɔŋma ni hole amɛkanei ni amɛtee koni amɛkɛ ayemforo wu ayakpe. Amɛteŋ mɛi enumɔ lɛ kwashiai ji amɛ, ni mɛi enumɔ lɛ hiɛshikalɔi ji amɛ.”—Mateo 25:1, 2.
Yesu etsɔɔɔ akɛ ekaselɔi lɛ ni nine baashɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ateŋ fã ji kwashiai ni fã ni eshwɛ lɛ ji hiɛshikalɔi. Moŋ lɛ, eetao etsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ, kɛ́ amɛnine baashɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ amɛhã amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ. Yesu heɔ yeɔ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ fɛɛ baanyɛ aya nɔ aye anɔkwa ni e-Tsɛ lɛ baajɔɔ amɛ.
Yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gba lɛ mli lɛ, oblayei froi nyɔŋma lɛ fɛɛ je kpo koni amɛkɛ ayemforo wu lɛ ayakpe ní amɛfata ehe kɛya yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi. Kɛ́ ebashɛ shi lɛ, oblayei froi lɛ baasu amɛkanei lɛ kɛbanyiɛ ehiɛ kɛwo ehiɛ nyam kɛya shĩa ni asaa ato ayemforo lɛ. Shi te nibii tee lɛ tɛŋŋ?
Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Kwashiai lɛ hole amɛkanei lɛ shi amɛŋɔɔɔ mu amɛfataaa he, shi hiɛshikalɔi lɛ ŋɔ mu amɛwo amɛtɔi amli amɛfata amɛkanei lɛ ahe. Be ni ayemforo wu lɛ sɛɛ miitsɛ lɛ, wɔ ye amɛ fɛɛ ni amɛwɔwɔi.” (Mateo 25:3-5) Ayemforo wu lɛ ebashɛɛɛ shi mra. Esɛɛ gbala shi waa, no hewɔ lɛ, wɔ tsɔ oblayei froi lɛ anɔ. Ekolɛ bɔfoi lɛ baakai nɔ ni Yesu wie yɛ ablade ni tee shɔŋŋ ni “naagbee lɛ, be ni enine shɛ maŋtsɛyeli hewalɛ lɛ nɔ ni eku esɛɛ eba lɛ” he lɛ.—Luka 19:11-15.
Yɛ oblayei froi nyɔŋma lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, Yesu tsɔɔ nɔ ni ba be ni naagbee kwraa lɛ, ayemforo wu lɛ bashɛ shi lɛ mli ekɛɛ: “Nyɔɔŋteŋ tuuntu lɛ, anu bolɔmɔ ko akɛ: ‘Naa ayemforo wu lɛ ee ei! Nyɛjea kpo ni nyɛyakpea lɛ.’” (Mateo 25:6) No mli lɛ, ani oblayei froi lɛ esaa amɛhe amɛto ni amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ?
Yesu tsa nɔ akɛ: “Kɛkɛ ni nakai oblayei froi lɛ fɛɛ te shi ni amɛsaa amɛkanei lɛ. Kwashiai lɛ kɛɛ hiɛshikalɔi lɛ akɛ, ‘Nyɛhãa wɔ nyɛmu lɛ eko, ejaakɛ wɔkanei lɛ miihe agboi.’ Hiɛshikalɔi lɛ hã amɛ hetoo akɛ: ‘Ekolɛ ebashɛŋ wɔ kɛ nyɛ fɛɛ. Moŋ lɛ nyɛyaa mɛi ni hɔ̃ɔ eko lɛ aŋɔɔ ni nyɛyahea eko nyɛhãa nyɛhe.’”—Mateo 25:7-9.
No hewɔ lɛ, oblayei froi lɛ ateŋ mɛi enumɔ ni ji kwashiai lɛ esako amɛhe amɛtoko ni amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ be ni ayemforo wu lɛ bashɛ shi lɛ. Mu ni yɔɔ amɛkanei lɛ amli lɛ faaa, no hewɔ lɛ esa akɛ amɛyatao eko. Yesu wie akɛ: “Shi be ni amɛyaa amɛyahé mu lɛ, ayemforo wu lɛ ba. Oblayei froi ni esaa amɛhe amɛto lɛ kɛ lɛ tee yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi, ni aŋa shinaa lɛ. No sɛɛ lɛ, oblayei froi krokomɛi lɛ hu ba amɛbakɛɛ akɛ: ‘Onukpa, Onukpa, gbelemɔ wɔ!’ Ehã amɛ hetoo akɛ, ‘Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, mileee nyɛ.’” (Mateo 25:10-12) Eji dɔlɛ sane akɛ amɛsaaa amɛhe amɛtooo ni amɛhãaa amɛhiɛ hu ahi amɛhe nɔ!
Bɔfoi lɛ baanyɛ ana akɛ Yesu diɛŋtsɛ ji ayemforo wu lɛ. Etsɔ hiɛ ekɛ ehe eto ayemforo wu he yɛ enɔkwɛmɔnii lɛ eko mli. (Luka 5:34, 35) Shi namɛi ji oblayei froi hiɛshikalɔi lɛ? Be ni Yesu wieɔ “tooku bibioo” ni abaaŋɔ Maŋtsɛyeli lɛ ahã lɛ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛwoa nyɛtadei ni nyɛfea klalo ni nyɛhãa nyɛkanei lɛ hu atsoa.” (Luka 12:32, 35) No hewɔ lɛ yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ oblayei froi lɛ ahe lɛ mli lɛ, ewaaa akɛ bɔfoi lɛ baana akɛ, amɛ oblayei froi lɛ damɔ shi kɛhã. Belɛ, mɛni Yesu taoɔ etsɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ nɔ etsɔɔ amɛ?
Yesu fee enɛ faŋŋ. Emu nɔkwɛmɔnɔ lɛ naa akɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛyaa nɔ nyɛbua, ejaakɛ nyɛleee gbi lɛ loo ŋmɛlɛtswaa lɛ.”—Mateo 25:13.
No hewɔ lɛ, Yesu miibɔ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ kɔkɔ akɛ, esa akɛ ‘amɛya nɔ amɛbu,’ koni kɛji eba lɛ amɛyoo. Ebaaba, ni esa akɛ amɛsaa amɛhe amɛto ni amɛhã amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ, taakɛ oblayei froi enumɔ ni hiɛ kã shi lɛ fee lɛ, koni amɛhiɛ akaje amɛhiɛnɔkamɔ lɛ nɔ ni juromɔnɔ lɛ ŋmɛɛ amɛ.
-
-
Esa akɛ Wɔbɔ Wɔhe Mɔdɛŋ—Talɛntai LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 113
Esa akɛ Wɔbɔ Wɔhe Mɔdɛŋ—Talɛntai Lɛ
YESU GBA TALƐNTAI LƐ AHE NƆKWƐMƆNƆ LƐ
Be ni Yesu kɛ ebɔfoi ejwɛ lɛ wieɔ lolo yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, egba amɛ nɔkwɛmɔnɔ kroko. Gbii fioo ni tsɔ hiɛ be ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yɔɔ Yeriko lɛ, egba nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ minai lɛ ahe lɛ kɛtsɔɔ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ nako aba kwraa. Nibii komɛi ni ewie he yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni ebaagba amɛ bianɛ lɛ mli lɛ tamɔ nibii komɛi ni yɔɔ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ minai lɛ ahe lɛ mli lɛ nɔŋŋ. Efata sane ni ebɔfoi lɛ bi lɛ ni kɔɔ be ni eba kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ hetoo ni ehãa lɛ he. Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ kaselɔi lɛ abɔ amɛhe mɔdɛŋ yɛ nibii ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ ahe.
Yesu je shishi akɛ: “Ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ tamɔ nuu ko ni be ni ebaafã gbɛ lɛ, etsɛ enyɔji lɛ ni etu nibii ni eyɔɔ lɛ ewo amɛdɛŋ.” (Mateo 25:14) Akɛni Yesu etsɔ hiɛ ekɛ ehe eto nuu ko ni fã gbɛ kɛtee maŋsɛɛ “koni eyaŋɔ maŋtsɛyeli hewalɛ ehã ehe” lɛ he lɛ hewɔ lɛ, ewaaa kɛhãaa bɔfoi lɛ akɛ amɛaana akɛ Yesu ji “nuu” ni ewieɔ ehe amrɔ nɛɛ.—Luka 19:12.
Dani nuu ni Yesu wie ehe yɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ baafã gbɛ lɛ, etu nibii ni eyɔɔ ni jara wa lɛ ewo enyɔji lɛ adɛŋ. Yɛ afii etɛ kɛ fã ni Yesu kɛsɔmɔ lɛ mli lɛ, eshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ, ni etsɔse ekaselɔi lɛ koni amɛ hu amɛshiɛ. Amrɔ nɛɛ eeba ebashi amɛ ni eya, ni eyɛ nɔmimaa akɛ amɛbaaya nɔ amɛtsu nɔ ni etsɔse amɛ ni amɛtsu lɛ.—Mateo 10:7; Luka 10:1, 8, 9; okɛto Yohane 4:38; 14:12 lɛ he.
Yɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, te nuu lɛ ja nibii ni eyɔɔ lɛ ehã enyɔji lɛ tɛŋŋ? Yesu kɛɛ akɛ: “Ehã mɔ kome talɛntai enumɔ, mɔ kome hu enyɔ, ni mɔ kroko hu ekome, yɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛmɔ naa, ni efã gbɛ.” (Mateo 25:15) Mɛni nyɔji nɛɛ kɛ nibii ni atu awo amɛdɛŋ lɛ baafee? Ani amɛbaabɔ amɛhe mɔdɛŋ koni amɛnuŋtsɔ lɛ nibii lɛ ashwere? Yesu kɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ:
“Amrɔ lɛ, mɔ ni ná talɛntai enumɔ lɛ tee ni ekɛyaye guɔ ni ená enumɔ kɛfata he. Nakai nɔŋŋ mɔ ni ná enyɔ lɛ hu yaná enyɔ kɛfata he. Shi nyɔŋ ni ná ekome lɛ tee ni eyatsa shi ni eŋɔ enuŋtsɔ lɛ shika lɛ eto.” (Mateo 25:16-18) Kɛ́ nuŋtsɔ lɛ ku esɛɛ eba lɛ, mɛni ebaaba ebanina?
Yesu tsa nɔ akɛ: “Be kplaŋŋ sɛɛ lɛ, nakai nyɔji lɛ anuŋtsɔ lɛ ba, ni ekɛ amɛ babu akɔntaa.” (Mateo 25:19) Klɛŋklɛŋ nyɔji enyɔ lɛ fee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ “yɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛmɔ naa.” Nyɔji enyɔ nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ bɔ ehe mɔdɛŋ, etsu nii waa, ni ehã nɔ ni atu awo edɛŋ lɛ shwere. Mɔ ni ahã lɛ talɛntai enumɔ lɛ ná enumɔ egbe yi, ni mɔ ni ahã lɛ enyɔ lɛ hu, ná enyɔ egbe yi. (Yɛ nakai beiaŋ lɛ, ja nitsulɔ ko etsu nii afii 19 sɔŋŋ dani ebaaná shika talɛnta kome.) Nuŋtsɔ lɛ jie amɛyi yɛ gbɛ kome too nɔ ekɛɛ: “Aekoo, nyɔŋ kpakpa kɛ anɔkwafo! Oye anɔkwa yɛ nii fioo he. Maŋɔ bo mato nibii babaoo nɔ. Botemɔ onuŋtsɔ lɛ miishɛɛ lɛ mli.”—Mateo 25:21.
Shi esoro bɔ ni nyɔŋ ni ahã lɛ talɛnta kome lɛ fee enii. Ebakɛɛ enuŋtsɔ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, mile bo akɛ osane wa, ni okpaa nii yɛ he ni oduko nɔ ko yɛ, ni obuaa nii anaa yɛ he ni oshako nɔ ko mli yɛ. No hewɔ lɛ, mishe gbeyei ni mitee mikɛ otalɛnta lɛ yato shikpɔŋ. Naa, onii lɛ nɛ, hemɔ.” (Mateo 25:24, 25) Ekɛ shika lɛ eyawooo shikatolɔi lɛ adɛŋ po koni ená hekpa fioo kɛfata he ehã enuŋtsɔ lɛ. Moŋ lɛ, egbee enuŋtsɔ lɛ shi.
No hewɔ lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ enuŋtsɔ lɛ tsɛ lɛ “nyɔŋ fɔŋ kɛ anihaolɔ.” Ahé nɔ ni eyɔɔ lɛ yɛ edɛŋ ni aŋɔhã nyɔŋ ni miisumɔ ni ebɔ ehe mɔdɛŋ lɛ. Kɛkɛ ni nuŋtsɔ lɛ tsɔɔ bɔ ni ekɛ enyɔji lɛ baaye ahã ekɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nɔ ko lɛ, abaahã lɛ eko afata he, koni ená ni ateke nɔ. Shi mɔ ni bɛ nɔ ko lɛ, abaahe nɔ ni eyɔɔ lɛ tete yɛ edɛŋ.”—Mateo 25:26, 29.
Yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ pɛ po mli lɛ, nibii babaoo yɛ ni Yesu kaselɔi lɛ baajwɛŋ nɔ. Amɛyɔse akɛ nɔ ni Yesu tuɔ ewoɔ amɛdɛŋ lɛ jara wa, no ji hegbɛ kpele ni amɛná akɛ amɛbaafee mɛi kaselɔi lɛ. Ni eekpa gbɛ akɛ amɛbaabɔ amɛhe mɔdɛŋ ni amɛkɛ hegbɛ nɛɛ atsu nii jogbaŋŋ. Yesu kpaaa gbɛ akɛ amɛ fɛɛ amɛbaatsu shiɛmɔ nitsumɔ ni etu ewo amɛdɛŋ lɛ yɛ gbɛ kome too nɔ. Taakɛ atsɔɔ yɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ afee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ ‘yɛ enyɛmɔ naa.’ Enɛ etsɔɔɔ akɛ Yesu baaná mɔ ko ni feɔ ‘anihao’ ni ebɔɔɔ ehe mɔdɛŋ akɛ ebaahã e-Nuŋtsɔ lɛ nibii ashwere lɛ he miishɛɛ.
Shi bɔfoi lɛ atsui baanyɔ amɛmli waa be ni Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nɔ ko lɛ, abaahã lɛ eko afata he” lɛ!
-
-
Maŋtsɛ Kristo Kojo Gwantɛŋi lɛ kɛ Abotiai LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 114
Maŋtsɛ Kristo Kojo Gwantɛŋi lɛ kɛ Abotiai Lɛ
YESU GBA GWANTƐŊI LƐ KƐ ABOTIAI LƐ AHE NƆKWƐMƆNƆ LƐ
Yesu yɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ lolo, ni egba oblayei froi nyɔŋma lɛ kɛ talɛntai lɛ ahe nɔkwɛmɔnii lɛ egbe naa. Te ebaamu sane ni bɔfoi lɛ bi lɛ yɛ okadi ni tsɔɔ akɛ eba kɛ shihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ he lɛ naa ehã tɛŋŋ? Ekɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni kɔɔ gwantɛŋi kɛ abotiai ahe lɛ mu naa.
Yesu je nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi ekɛɛ: “Kɛ́ gbɔmɔ Bi lɛ ba yɛ enunyam lɛ mli ni ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ fata ehe lɛ, ebaata enunyam maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ.” (Mateo 25:31) Yesu hã efee faŋŋ akɛ lɛ ji mɔ tuuntu ni nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɔɔ ehe. Bei pii lɛ, etsɛɔ ehe akɛ “gbɔmɔ Bi lɛ.”—Mateo 8:20; 9:6; 20:18, 28.
Mɛɛ be nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ baaba mli? Ebaaba mli be ni Yesu ‘eba yɛ enunyam lɛ mli’ ni ŋwɛibɔfoi lɛ fata ehe ní ebata “enunyam maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ” lɛ. Ewie yɛ gbɔmɔ Bi lɛ he momo akɛ ‘eeeba yɛ ŋwɛi atatui lɛ anɔ kɛ hewalɛ kɛ anunyam kpele’ ní ŋwɛibɔfoi fata ehe. Mɛɛ be enɛ baaba mli? Ebaaba mli yɛ “amanehulu lɛ sɛɛ nɔŋŋ.” (Mateo 24:29-31; Marko 13:26, 27; Luka 21:27) No hewɔ lɛ, nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ baaba mli wɔsɛɛ, be ni Yesu baaba yɛ anunyam mli lɛ. Mɛni ebaafee kɛ́ eba?
Yesu wie akɛ: “Kɛ́ gbɔmɔ Bi lɛ ba lɛ, . . . abaabua jeŋmaji lɛ fɛɛ naa yɛ ehiɛ, ni ebaatsetsee mɛi kɛje mɛi krokomɛi ahe taakɛ tookwɛlɔ tseɔ gwantɛŋi kɛjeɔ abotiai ahe lɛ. Ni ekɛ gwantɛŋi lɛ baadamɔ eninejurɔ nɔ, shi abotiai lɛ ekɛ amɛ baadamɔ ebɛku nɔ.”—Mateo 25:31-33.
Yesu wie gwantɛŋi ni hiɛ eba nyam ni yɔɔ Maŋtsɛ lɛ ninejurɔ nɔ lɛ ahe akɛ: “Kɛkɛ lɛ, Maŋtsɛ lɛ baakɛɛ mɛi ni damɔ eninejurɔ nɔ lɛ akɛ: ‘Nyɛbaa, nyɛ mɛi ni mi-Tsɛ ejɔɔ nyɛ, nyɛŋɔa Maŋtsɛyeli ni asaa ato nyɛ kɛjɛ be ni ato je lɛ shishi lɛ.’” (Mateo 25:34) Mɛni hewɔ gwantɛŋi lɛ ahiɛ eba nyam yɛ Maŋtsɛ lɛ hiɛ lɛ?
Maŋtsɛ lɛ tsɔɔ nɔ hewɔ, ekɛɛ: “Hɔmɔ ye mi ni nyɛhã mi nɔ ko miye; kumai ye mi ni nyɛhã mi nɔ ko minu. Gbɔ ji mi ni nyɛhere mi hiɛmɛɛ; minyiɛ yayai ni nyɛwo mi atade. Mihe ye ni nyɛkwɛ mi. Awo mi tsuŋ ni nyɛbasara mi.” Be ni gwantɛŋi nɛɛ, ni ji “jalɔi lɛ” bi bɔ ni fee ni amɛfee nakai nibii kpakpai lɛ amɛhã lɛ lɛ, ehã amɛ hetoo akɛ: “Gbii abɔ ni nyɛfee nyɛhã minyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi bibii fe fɛɛ lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, mi nɔŋŋ nyɛfee nyɛhã lɛ.” (Mateo 25:35, 36, 40, 46) Jeee ŋwɛi amɛfee nibii kpakpai nɛɛ yɛ ejaakɛ mɛi ahe yeee ni hɔmɔ hu yeee mɛi yɛ ŋwɛi. Nibii kpakpai ni amɛfee amɛhã Kristo nyɛmimɛi lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe Maŋtsɛ lɛ wieɔ lɛ.
Ni abotiai lɛ ni yɔɔ ebɛku nɔ lɛ hu? Yesu wie amɛhe akɛ: “Kɛkɛ lɛ, [Maŋtsɛ lɛ baakɛɛ] mɛi ni yɔɔ ebɛku nɔ lɛ akɛ: ‘Nyɛjea minɔ nyɛyaa, nyɛ mɛi ni alomɔ nyɛ, nyɛyaa naanɔ la ni asaa ato Abonsam kɛ ebɔfoi lɛ mli. Ejaakɛ hɔmɔ ye mi ni nyɛhãaa mi nɔ ko maye; ni kumai ye mi ni nyɛhãaa mi nɔ ko manu. Gbɔ ji mi ni nyɛhereee mi hiɛmɛɛ; minyiɛ yayai ni nyɛwooo mi atade; mihe ye ni awo mi tsuŋ, shi nyɛkwɛɛɛ mi.’” (Mateo 25:41-43) Kojomɔ nɛɛ sa abotiai lɛ, ejaakɛ amɛkɛ Kristo nyɛmimɛi lɛ yeee yɛ mlihilɛ naa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.
Yesu hã bɔfoi lɛ na akɛ kojomɔ nɛɛ ni baaba wɔsɛɛ lɛ ji naanɔ kojomɔ, ni tsɔɔ akɛ abaakpãtã mɛi komɛi ahiɛ kɛya naanɔ ni abaahã mɛi komɛi hu naanɔ wala. Yesu kɛɛ bɔfoi lɛ akɛ: “Kɛkɛ lɛ, [Maŋtsɛ lɛ baakɛɛ] akɛ: ‘Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, gbii abɔ ni nyɛfeee nyɛhãaa minyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi bibii fe fɛɛ lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, mi nɔŋŋ nyɛfeee nyɛhãaa lɛ.’ Mɛnɛɛmɛi lɛ, amɛbaaya naanɔ hiɛkpatamɔ mli, shi jalɔi lɛ amɛbaaya naanɔ wala mli.”—Mateo 25:45, 46.
Nibii babaoo yɛ hetoo ni Yesu kɛhã ebɔfoi lɛ mli ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ baanyɛ ajwɛŋ nɔ koni no aye abua amɛ ni amɛpɛi amɛsusumɔi kɛ amɛnifeemɔi amli.
-