-
Gbonyo bɛ Bu lɛ Mli, Ejaakɛ Yesu Hiɛ Kã!Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 134
Gbonyo Bɛ Bu lɛ Mli—Yesu Hiɛ Kã!
MATEO 28:3-15 MARKO 16:5-8 LUKA 24:4-12 YOHANE 20:2-18
ATEE YESU SHI
NIBII NI TEE NƆ YƐ YESU GBONYO BU LƐ NAA
EJIE EHE KPO ETSƆƆ YEI SRƆTOI
Kwɛ bɔ ni yei lɛ ahe jɔ̃ amɛhe be ni amɛna akɛ gbonyo lɛ bɛ bu lɛ mli lɛ! Maria Magdalena wo foi kɛtee “Simon Petro kɛ kaselɔ kroko lɛ, mɔ ni Yesu dɔɔ ehe lɛ,” ni ji bɔfo Yohane, ŋɔɔ. (Yohane 20:2) Shi yei krokomɛi ni shwɛ yɛ gbonyo bu lɛ naa lɛ na ŋwɛibɔfo ko. Ŋwɛibɔfo kroko hu ni ‘wo atade yɛŋ yuu’ ta kaimɔ bu lɛ mli.—Marko 16:5.
Ŋwɛibɔfoi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkashea gbeyei, ejaakɛ mile akɛ nyɛmiitao Yesu, mɔ ni agbe lɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ. Ebɛ biɛ, ejaakɛ atee lɛ shi, taakɛ ekɛɛ lɛ. Nyɛbaa, nyɛbakwɛa he ni no mli lɛ ekã lɛ. Ni nyɛyaa oyayaayai nyɛyakɛa ekaselɔi lɛ akɛ atee lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ, ejaakɛ naa! eetsɔ nyɛhiɛ kɛmiiya Galilea.” (Mateo 28:5-7) No hewɔ lɛ, yei ni ‘naa ekpɛ amɛhe naakpa’ nɛɛ “kɛ hekpokpomɔ” jo foi kɛtee kaselɔi lɛ aŋɔɔ koni amɛyabɔ amaniɛ.—Marko 16:8.
No mli lɛ, Maria eyashɛ Petro kɛ Yohane ŋɔɔ momo. Etsui miitswa kpalakpala, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Amɛjie Nuŋtsɔ lɛ kɛje gbonyo bu lɛ mli, ni wɔleee he ni amɛkɛ lɛ eyaŋmɛ.” (Yohane 20:2) Kɛkɛ ni Petro kɛ Yohane wo foi. Yohane foi yawa, no hewɔ lɛ eyashɛ gbonyo bu lɛ naa klɛŋklɛŋ. Eboteee mli, moŋ lɛ ekpã ekuɛ mli ekwɛ bu lɛ mli ni ena klalai lɛ.
Be ni Petro shɛ shi lɛ, etee bu lɛ mli tɛ̃ɛ. Ena klalai lɛ kɛ agbɛnɛ hu mamai ni akɛfĩmɔ Yesu yitso lɛ jwere shi. Yohane bote bu lɛ mli agbɛnɛ, ni ehe nɔ ni Maria wie lɛ eye. Yɛ nɔ ni Yesu ekɛɛ amɛ kɛtsɔ hiɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛteŋ mɔ ko kwraa yɔseee akɛ atee lɛ shi. (Mateo 16:21) Amɛhe jɔ̃ amɛhe ni amɛyi mli kɛtee shĩa. No mli lɛ Maria eku esɛɛ kɛba gbonyo bu lɛ naa, shi lɛ lɛ eyaaa shĩa.
Nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, yei krokomɛi lɛ hu nyiɛ gbɛ kɛmiiya ni amɛyakɛɛ kaselɔi lɛ akɛ atee Yesu shi. Be ni amɛjoɔ foi kɛyaa lɛ, Yesu kɛ amɛ kpe ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Hejɔlɛ ahã nyɛ!” Amɛho amɛgbee enaji anaa ni “amɛkula shi amɛkɛ woo hã lɛ.” Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkashea gbeyei! Nyɛyaa nyɛyabɔa minyɛmimɛi lɛ amaniɛ koni amɛya Galilea, ni jɛmɛ amɛbaana mi yɛ.”—Mateo 28:9, 10.
Mra mli be ni shikpɔŋ lɛ hoso ní ŋwɛibɔfoi lɛ pue lɛ, asraafoi ni yɔɔ gbonyo bu lɛ naa lɛ ‘ahe kpokpo ni amɛtsɔmɔ tamɔ gbohii.’ Be ni amɛhiɛ tserɛ amɛ lɛ, amɛtee maŋ lɛ mli “amɛyabɔ osɔfoi tsiifoi lɛ nibii ni etee nɔ lɛ fɛɛ.” Kɛkɛ ni osɔfoi lɛ kɛ Yudafoi anukpai lɛ tee ajina. Amɛkpaŋ akɛ amɛbaahã asraafoi lɛ nyɔɔŋnii koni amɛtsimɔ sane lɛ nɔ amɛkɛɛ akɛ: “Nyɔɔŋ be ni wɔmiiwɔ lɛ, ekaselɔi lɛ ba amɛbaju lɛ.”—Mateo 28:4, 11, 13.
Abaanyɛ agbe Roma asraafoi nɛɛ kɛ́ amɛkɛɛ akɛ amɛwɔ be ni amɛbuɔ lɛ, no hewɔ lɛ osɔfoi lɛ wo amɛshi akɛ: “Kɛ́ amralo lɛ nu [malemɔ ni amɛbaamale akɛ amɛwɔ lɛ] he lɛ, wɔbaagbala sane lɛ mli wɔtsɔɔ lɛ, ni ehe ebahiaŋ ni nyɛhao nyɛhe.” (Mateo 28:14) Asraafoi lɛ ŋɔ nyɔɔŋnii lɛ, ni amɛfee bɔ pɛ ni osɔfoi lɛ kɛɛ amɛ lɛ. Enɛ hã malemɔ akɛ aju Yesu gbonyo lɛ gbɛ shwã Yudafoi lɛ ateŋ waa.
Maria Magdalena miiye awerɛho lolo yɛ gbonyo bu lɛ naa. Be ni edɔ emli ekwɛ bu lɛ mli lɛ, ena ŋwɛibɔfoi enyɔ ni wo nii yɛji! Mɔ kome ta he ni akɛ Yesu gbonyo lɛ fɔ̃ lɛ yitsogbɛ, ni mɔ kroko hu ta najiashigbɛ. Amɛbi lɛ akɛ: “Yoo, mɛni hewɔ ofoɔ?” Maria hã hetoo akɛ: “Amɛjie mi-Nuŋtsɔ lɛ kɛtee, ni mileee he ni amɛkɛ lɛ eyaŋmɛ.” Maria tsɔ ehe ni ena mɔ kroko hu. Mɔ lɛ bi lɛ sane ni ŋwɛibɔfoi lɛ bi lɛ lɛ nɔŋŋ, ni ekɛfata he akɛ: “Namɔ otaoɔ?” Akɛni Maria susu akɛ abɔɔ nɔkwɛlɔ lɛ ni hewɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Onukpa, kɛ́ bo owó lɛ kɛtee lɛ, kɛɛmɔ mi he ni okɛ lɛ eyaŋmɛ, ni mayawó lɛ kɛya.”—Yohane 20:13-15.
Anɔkwa, Maria kɛ Yesu ni atee lɛ shi lɛ miiwie, shi no mli lɛ eleee akɛ lɛ ni. Shi be ni Yesu kɛɛ akɛ, “Maria!” lɛ, no dani ena akɛ Yesu ni, ejaakɛ eyoo akɛ nakai gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ ekɛ lɛ wieɔ. Maria kɛ miishɛɛ bo akɛ: “Rabuni!” (eshishi ji “Tsɔɔlɔ!”) Shi akɛni esusu akɛ Yesu baashi nɔŋŋ kɛya ŋwɛi hewɔ lɛ, ekpiti lɛ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Kpa mimli mɔmɔ, ejaakɛ mináko makwɔ kɛya Tsɛ lɛ ŋɔɔ. Shi yaa minyɛmimɛi lɛ aŋɔɔ ni oyakɛɛ amɛ akɛ, ‘Miikwɔ kɛmiiya mi-Tsɛ kɛ nyɛ hu nyɛ-Tsɛ, kɛ mi-Nyɔŋmɔ kɛ nyɛ hu nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ.’”—Yohane 20:16, 17.
Maria wo foi kɛtee he ni bɔfoi lɛ kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ ebua amɛhe naa yɛ lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Mina Nuŋtsɔ lɛ!” ni enɛ ma nɔ ni amɛnu kɛjɛ yei krokomɛi lɛ anaa lɛ nɔ mi. (Yohane 20:18) Ni kɛ̃lɛ, amaniɛbɔi nɛɛ “fee tamɔ yaka wiemɔi kɛhã amɛ.”—Luka 24:11.
-
-
Yesu Hã Mɛi Pii Na Lɛ yɛ Eshitee lɛ SɛɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 135
Yesu Hã Mɛi Pii Na Lɛ yɛ Eshitee lɛ Sɛɛ
YESU HÃ ANA LƐ YƐ GBƐ NI YAA EMAO LƐ NƆ
EGBELE ŊMALƐI LƐ ANAA ETSƆƆ EKASELƆI LƐ SHII ABƆ
TOMA KPA ŊWANEJEE
Hɔgbaa leebi Nisan 16 lɛ, no mli lɛ kaselɔi lɛ efee gblinii. Amɛnuuu nɔ hewɔ ni amɛnaaa gbonyo lɛ yɛ bu lɛ mli lɛ shishi. (Mateo 28:9, 10; Luka 24:11) Fee sɛɛ nakai gbi lɛ, Kleopa kɛ kaselɔ kroko shi Yerusalem kɛmiiya Emao, ni jekɛmɔ aaafee kilomitai 11 lɛ.
Be ni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa lɛ, amɛmiigba nɔ ni eba lɛ he sane. Kɛkɛ ni gbɔ ko bafata amɛhe. Ebi amɛ akɛ: “Mɛɛ saji nyɛkɛ hiɛdɔɔ susuɔ he yɛ nyɛteŋ be ni nyɛnyiɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ?” Kleopa hã lɛ hetoo akɛ: “Ani gbɔ ji bo ni okome oyɔɔ he ko yɛ Yerusalem ni oleee nibii ni etee nɔ yɛ jɛmɛ yɛ gbii nɛɛ amli lɛ?” Gbɔ lɛ bi amɛ akɛ: “Mɛɛ nibii?”—Luka 24:17-19.
Amɛhã lɛ hetoo akɛ: “Nibii ni kɔɔ Yesu, Nazarenyo lɛ . . . he lɛ. . . . No mli lɛ wɔhiɛ kã nɔ akɛ nuu nɛɛ ji mɔ ni ato akɛ ebaakpɔ̃ Israel lɛ.”—Luka 24:19-21.
Kleopa kɛ mɔ ni fata ehe lɛ tee nɔ amɛgba gbɔ lɛ nibii ni tee nɔ nakai gbi lɛ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ yei komɛi tee gbonyo bu ni afu Yesu yɛ mli lɛ he, shi amɛyanaaa gbonyo lɛ, ni akɛ yei nɛɛ na naakpɛɛ nɔ ko—ŋwɛibɔfoi jie amɛhe kpo tsɔɔ amɛ ni amɛkɛɛ amɛ akɛ Yesu hiɛ kã. Amɛkɛfata he akɛ mɛi krokomɛi hu tee gbonyo bu lɛ he, ni “amɛyana akɛ nɔ ni yei lɛ kɛɛ lɛ, nakai nɔŋŋ ni.”—Luka 24:24.
Kaselɔi enyɔ lɛ nuuu nɔ ni eba lɛ shishi, ni amɛyiŋ efutu amɛ. Gbɔ lɛ wie kɛ nɔmimaa ni ekɛjaje amɛjwɛŋmɔ ni ejaaa ní hãaa amɛkɔ sane sɛɛ lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Oo mɛi ni bɛ jwɛŋmɔ ni nyɛyɔɔ shɔ̃ɔ yɛ nyɛtsui mli akɛ nyɛaahe nibii fɛɛ ni gbalɔi lɛ wie lɛ nyɛye! Ani jeee sa esa akɛ Kristo lɛ ana nɔ nɛɛ ni ebote enunyam lɛ mli?” (Luka 24:25, 26) Etee nɔ etsɔɔ amɛ nibii babaoo ni kɔɔ Kristo lɛ he, ni yɔɔ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ashishi.
Naagbee lɛ, amɛyi etɛ lɛ fɛɛ yashɛ he ko ni bɛŋkɛ Emao. Akɛni kaselɔi enyɔ lɛ miitao ale saji babaoo hewɔ lɛ, amɛkɛɛ gbɔ lɛ akɛ: “Okɛ wɔ ahi shi ejaakɛ je miina ni gbi lɛ miihe aba naagbee.” Ekpɛlɛ akɛ ekɛ amɛ baahi shi, ni amɛye nii. Be ni gbɔ lɛ sɔle ni ekumɔ aboloo lɛ mli ni ekɛhã amɛ lɛ, amɛyoo lɛ, shi elaaje yɛ amɛhiɛ. (Luka 24:29-31) Amrɔ nɛɛ amɛná nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ Yesu hiɛ kã!
Kaselɔi enyɔ lɛ kɛ miishɛɛ wie bɔ ni amɛnu he amɛhã lɛ he akɛ: “Ani wɔtsuii ahe edɔɔɔ la be ni ekɛ wɔ wieɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ, ni egbeleɔ Ŋmalɛi lɛ anaa kwraa etsɔɔ wɔ lɛ?” (Luka 24:32) Amɛkɛ oyaiyeli ku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem, ni amɛyana bɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi lɛ yɛ jɛmɛ. Dani Kleopa kɛ mɔ ni fata ehe lɛ baabɔ amaniɛ lɛ, amɛnu ni mɛi krokomɛi miiwie akɛ: “Eji anɔkwale akɛ atee Nuŋtsɔ lɛ shi, ni ejie ehe kpo etsɔɔ Simon!” (Luka 24:34) Kɛkɛ ni mɛi enyɔ lɛ gba bɔ ni fee ni Yesu jie ehe kpo etsɔɔ amɛ lɛ. Lɛɛlɛŋ, amɛ hu amɛna Yesu.
Agbɛnɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛnaa ekpɛ amɛhe—kɛkɛ ni Yesu pue yɛ tsu lɛ mli! Amɛhiɛ fee amɛ yaa, ejaakɛ amɛŋamɔ shinai lɛ yɛ gbeyei ni amɛsheɔ Yudafoi lɛ hewɔ. Shi kɛ̃lɛ naa Yesu ni edamɔ amɛteŋ tuuntu. Ekɛ naajɔlɛ kɛɛ amɛ akɛ: “Toiŋjɔlɛ ahã nyɛ.” Shi gbeyei emɔmɔ amɛ. Taakɛ eba lɛ be ko ni eho lɛ, “amɛsusu akɛ amɛmiina mumɔ ko.”—Luka 24:36, 37; Mateo 14:25-27.
Bɔ ni afee ni Yesu ahã amɛna akɛ jeee ninaa amɛnaa, ni jeee lamɔ hu amɛlaa, shi moŋ ehiɛ heloo gbɔmɔtso lɛ, ekɛ eniji kɛ enaji tsɔɔ amɛ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Mɛni hewɔ nyɛhao, ni mɛni hewɔ nyɛtsuii amli feɔ nyɛ kɔshikɔshi? Nyɛkwɛa miniji kɛ minaji, ejaakɛ mi diɛŋtsɛ ni; nyɛtaa mihe nyɛkwɛa, ejaakɛ mumɔ ko bɛ heloo kɛ wui tamɔ bɔ ni nyɛnaa akɛ miyɔɔ nɛɛ.” (Luka 24:36-39) Amɛmii shɛ amɛhe waa ni amɛnaa kpɛ amɛhe, shi amɛhiɛ miifee amɛ yaa lolo.
Yesu tee nɔ eye ebua amɛ koni amɛna akɛ ehiɛ kã lɛɛlɛŋ, ebi amɛ akɛ: “Ani nyɛyɛ nɔ ko ni ayeɔ yɛ biɛ?” Amɛhã lɛ nu mli loo kuku ko ni ashã, ni ehe ni eye. Kɛkɛ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Enɛɛmɛi ji miwiemɔi ni mikɛ nyɛ wie be ni mikɛ nyɛ yɔɔ lolo [dani migbo] lɛ, akɛ esa akɛ nibii fɛɛ ni aŋma yɛ mihe yɛ Mose Mla lɛ kɛ Gbalɔi lɛ kɛ Lalai lɛ amli lɛ aba mli.”—Luka 24:41-44.
Yesu eye ebua Kleopa kɛ mɔ ni fata ehe lɛ ni amɛnu Ŋmalɛi lɛ ashishi, ni amrɔ nɛɛ eeye eebua mɛi fɛɛ ni ebua amɛhe naa yɛ jɛmɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nɛkɛ ji nɔ ni aŋma: akɛ Kristo lɛ baana nɔ, ni ebaate shi kɛjɛ gbohii ateŋ yɛ gbi ni ji gbi etɛ lɛ nɔ, ni egbɛ́i mli abaashiɛ tsuitsakemɔ kɛhã eshaifaa yɛ, yɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ mli—abaaje shishi kɛjɛ Yerusalem. Nyɛbaafee nibii nɛɛ ahe odasefoi.”—Luka 24:46-48.
Yɛ yiŋtoo ko hewɔ lɛ, bɔfo Toma bɛ jɛmɛ. Yɛ gbii ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, mɛi krokomɛi lɛ kɛ miishɛɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Wɔna Nuŋtsɔ lɛ!” Toma kɛɛ akɛ: “Kɛ́ minaaa plɛkoobii lɛ anajiaŋ yɛ edɛŋ ni mikɛ miwao wooo plɛkoobii lɛ anajiaŋ, ni mikɛ minine wooo eŋmawuiaŋ lɛ, miheŋ miyeŋ kɔkɔɔkɔ.”—Yohane 20:25.
Gbii kpaanyɔ sɛɛ lɛ, kaselɔi lɛ kpe ekoŋŋ ni amɛŋamɔ shinai lɛ, shi Toma fata amɛhe agbɛnɛ. Yesu bapue yɛ amɛteŋ kɛ heloo gbɔmɔtso ni eŋa amɛ akɛ: “Toiŋjɔlɛ ahã nyɛ.” Yesu tsɔ ehe ehã Toma ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Okɛ owao awo biɛ, ni okwɛ midɛ̃, ni oŋɔ onine owo miŋmawuiaŋ, ni okpa ŋwanejee lɛ, shi moŋ ohe oye.” Toma bo akɛ: “Mi-Nuŋtsɔ kɛ mi-Nyɔŋmɔ!” (Yohane 20:26-28) Anɔkwa, agbɛnɛ lɛ Toma ejeee he ŋwane dɔŋŋ akɛ Yesu hiɛ kã akɛ mumɔŋ gbɔmɔ ni damɔ Yehowa Nyɔŋmɔ najiaŋ.
Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ni ona mi hewɔ lɛ, ohe oye? Mɛi ni enaaa ni kɛ̃lɛ amɛheɔ amɛyeɔ lɛ yɛ miishɛɛ.”—Yohane 20:29.
-