Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
JULY 11-17
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 2 SAMUEL 20-21
“Yehowa Ji Nyɔŋmɔ Ni Yeɔ Jalɛ Sane”
it-1 932 kk. 1
Gibeon
Gibeonbii lɛ tee nɔ amɛhi shi akɛ maŋ afii ohai abɔ, eyɛ mli akɛ Maŋtsɛ Saul tsɔ ŋaa koni ekpãtã amɛhiɛ. Shi Gibeonbii lɛ to amɛtsui shi amɛmɛ koni Yehowa ahã efɔŋ ni afee amɛ lɛ aje kpo faŋŋ. Ni Yehowa fee nakai be ni David yeɔ nɔ lɛ; ehã hɔmɔ ba afii etɛ. Be ni David bi Yehowa nii ni ena akɛ aye Gibeonibii lɛ alá yi sɔ̃ lɛ, ebi amɛ ni amɛtsɔɔ nɔ ni esa akɛ afee ahã amɛ ni akɛkpãtã amɛ. Gibeonibii lɛ hã hetoo yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, enɛ “jeee jwiɛtɛi loo shika tsuru sane,” ejaakɛ yɛ Mla lɛ naa lɛ, esaaa akɛ aheɔ kpɔmɔnɔ ko yɛ gbɔmɔgbelɔ ko hewɔ. (4Mo 35:30, 31) Amɛyɔse hu akɛ, amɛbɛ hegbɛ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaagbe mɔ ko. No hewɔ lɛ, David tee nɔ ebibii amɛ saji aahu dani amɛbi ni ejie Saul ‘bihii’ kpawo ehã amɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ Saul ji mɔ ni nyiɛ hiɛ ni agbe Gibeonbii lɛ moŋ, shi akɛni Biblia lɛ kɛɛ Saul kɛ eshiabii lɛ fɛɛ eye lá yi sɔ̃ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, “ebihii” lɛ fata ehe ni agbe Gibeonbii lɛ loo amɛfi esɛɛ. (2Sa 21:1-9) No hewɔ lɛ, kɛ́ agbe Saul bihii lɛ, no etsɔɔɔ akɛ aagbe bii yɛ amɛtsɛmɛi ahe eshai hewɔ (5Mo 24:16), shi moŋ aagbe amɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe eshai hewɔ, ni no kɛ mla ni kɛɛ “akɛ wala ato wala najiaŋ” lɛ kpãa gbee.—5Mo 19:21.
JULY 18-24
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 2 SAMUEL 22
“Hã Yehowa Aye Abua Bo”
“Obaaye Anɔkwa”
Hã wɔsusu David wiemɔi lɛ ahe jogbaŋŋ wɔkwɛ. Abaanyɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘yeɔ anɔkwa’ lɛ shishi hu akɛ, “jieɔ suɔmɔ ni tsakeee kpo.” Suɔmɔ ji nɔ ni hãa ayeɔ anɔkwa. Yehowa jɛɔ suɔmɔ mli ekɛ ehe kpɛtɛɔ mɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ.
Kadimɔ hu akɛ, anɔkwayeli jeee henumɔ ko kɛkɛ; anaa yɛ nifeemɔ mli. Yehowa fee nibii ehã David, ni no hã ena akɛ Yehowa yeɔ anɔkwa. Yɛ bei ni David kɛ shihilɛi ni mli wawai kpe lɛ amli fɛɛ lɛ, Yehowa ye lɛ anɔkwa; ebu maŋtsɛ anɔkwafo nɛɛ he, ni etsɔɔ lɛ gbɛ. David hiɛ sɔ nɔ ni Yehowa fee ehã lɛ lɛ waa ni ewie akɛ, Yehowa jie lɛ ‘kɛje ehenyɛlɔi lɛ fɛɛ adɛŋ.’—2 Samuel 22:1.
Mɛni wɔkaseɔ yɛ David wiemɔi nɛɛ amli? Yehowa tsakeee kɔkɔɔkɔ. (Yakobo 1:17) Ehiɔ shi yɛ emlai kɛ shishitoo mlai lɛ anaa, ni eyeɔ ewiemɔ nɔ be fɛɛ be. David ŋma yɛ elalai lɛ eko mli akɛ: ‘Yehowa kwaŋ enɔkwafoi lɛ.’—Lala 37:28.
JULY 25-31
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 2 SAMUEL 23-24
“Ani Ofɔleshaa Lɛ Hãa Nɔ Ko Ŋmɛɔ Bo?”
it-1 146
Arauna
Etamɔ nɔ ni Arauna kɛ eŋmaagbeemɔhe lɛ, tsinai, kɛ tsei ni akɛbaashã afɔle lɛ hã David yaka, shi David ekpɛlɛɛɛ nɔ, eesumɔ ni ewo he nyɔmɔ moŋ. Sane ni yɔɔ 2 Samuel 24:24 lɛ hãa anaa akɛ, David hé ŋmaagbeemɔhe lɛ kɛ tsinai lɛ jwiɛtɛi shekeli 50 (dɔlai 110).
AUGUST 1-7
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MAŊTSƐMƐI 1-2
“Ani Okaseɔ Nii Kɛjɛɔ Otɔmɔi Amli?”
it-2 987 kk. 4
Solomon
Be ni Adonia kɛ mɛi ni fata ehe kɛtsɔɔ ŋaa lɛ nu lala lɛ gbɛɛmɔ kɛ bolɔmɔ ni maŋbii lɛ bolɔɔ yɛ Gihon akɛ: “Maŋtsɛ Solomon yi aná wala” lɛ, amɛtsui fã ni amɛyiŋ futu amɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛjo foi. Gihon kɛ he ni amɛyɔɔ lɛ teŋ jekɛɛɛ tsɔ. Akɛni Solomon etɔɔɔ ehe owele be ni ebatsɔ maŋtsɛ lɛ hewɔ lɛ, ehã ana akɛ toiŋjɔlɛ baahi emaŋtsɛyeli lɛ mli. Eji ŋaa ni Adonia kɛ ewebii lɛ tsɔ lɛ ye omanye kulɛ, Solomon wala baanyɛ aŋmɛɛ lɛ. Adonia yaba abo yɛ jamɔhe lɛ, hewɔ lɛ, Solomon tsu ni ayamɔ lɛ kɛba. Solomon kɛɛ Adonia akɛ egbeŋ lɛ, ja efee efɔŋ. Ni ekɛɛ lɛ akɛ eya eshĩa.—1Ma 1:41-53.
it-1 49
Adonia
David gbele sɛɛ lɛ, Adonia yana Bat-sheba ni ekɔne eyiŋ koni eya Solomon ŋɔɔ eyabi lɛ ni ekɛ David sɔɔlɔ kɛ ehefatalɔ ni atsɛɔ lɛ Abishag lɛ ahã lɛ akɛ eŋa. Wiemɔ ni Adonia wie akɛ “miji mɔ ni esa akɛ maye maŋtsɛ, ni Israel fɛɛ miikpa gbɛ akɛ mi maye maŋtsɛ” lɛ hãa wɔnaa akɛ, enu he akɛ ashɔ̃ hegbɛ ko ni ji enɔ lɛ kɛje edɛŋ, eyɛ mli moŋ akɛ ekɛɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛhã Solomon. (1Ma 2:13-21) Eyɛ mli akɛ ekolɛ Adonia bi ni akɛ Abishag ahã lɛ koni akɛkpãtã lɛ yɛ maŋtsɛyeli lɛ ni eje edɛŋ lɛ hewɔ moŋ, shi etamɔ nɔ ni loloolo lɛ eenu he akɛ lɛ esa akɛ eye maŋtsɛ lɛ, ejaakɛ yɛ blema Bokãgbɛbii lɛ akusum naa lɛ, mɔ ni yeɔ maŋtsɛ sɛɛ ji mɔ ni ŋɔɔ eŋamɛi kɛ ehemɛi. (Okɛto 2Sa 3:7 kɛ 16:21 lɛ he.) Nakai ji bɔ ni Solomon na Adonia nibimɔ ni ekɛtsɔ emami nɔ lɛ, ni no hewɔ lɛ efã ni agbe lɛ, ni Benaia yatsu famɔ lɛ he nii amrɔ nɔŋŋ.—1Ma 2:22-25.
AUGUST 15-21
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MAŊTSƐMƐI 5-6
“Amɛkɛ Amɛniji Kɛ Amɛtsui Ma”
Ani Ole?
Ale Lebanon tseneduru tsei lɛ akɛ amɛtsɛɔ waa, amɛyɛ fɛo, ni amɛjeɔ ŋma waa, ni agbɛnɛ hu, kooloi bibii nyɛɛɛ aye. Enɛ tsɔɔ akɛ, Solomon kɛ nibii ni hi fe fɛɛ ma sɔlemɔ shĩa lɛ.
it-1 424
Tseneduru Tso
Tseneduru tsei babaoo ni akɛbaatsu nii kɛma sɔlemɔ shĩa lɛ bi ni aná nitsulɔi akpei abɔ. Ejaakɛ abaafolɔ tsei lɛ, akɛbaaya Tiro loo Sidon ni yɔɔ Mediterenia ŋshɔ lɛ naa lɛ, abaafimɔ tsei lɛ, ni akɛbaatsɔ ŋshɔ lɛ hiɛ, ekolɛ, ni akɛya Yopa. No sɛɛ lɛ, abaagbala kɛjɛ ŋshɔ lɛ naa kɛya Yerusalem. Kpaŋmɔ ni Solomon kɛ Hiram kpaŋ lɛ hã anyɛ atsu enɛ.—1Ma 5:6-18; 2Kr 2:3-10.
it-2 1077 kk. 1
Sɔlemɔ Shĩa
Be ni Solomon toɔ nitsumɔ lɛ he gbɛjianɔ lɛ, enyɛ hii 30,000 ni jɛ Israel fɛɛ lɛ anɔ kɛhã nitsumɔ lɛ, ni etsuɔ amɛteŋ 10,000 kɛyaa Lebanon daa nyɔɔŋ nɔ. Amɛyayeɔ nyɔɔŋ kome yɛ Lebanon, ni amɛbayeɔ nyɔji enyɔ yɛ amɛshĩai. (1Ma 5:13, 14) Enyɛ “gbɔi” 70,000 anɔ koni amɛtere jatsui, ni enyɛ amɛteŋ 80,000 hu anɔ koni amɛ hu amɛgbá tɛ. (1Ma 5:15; 9:20, 21; 2Kr 2:2) Solomon hala hii 550 akɛ nɔkwɛlɔi, ni eeenyɛ efee akɛ, ehala hii 3,300 akɛ amɛsɛɛkwɛlɔi. (1Ma 5:16; 9:22, 23) Etamɔ nɔ ni hii nɛɛ ateŋ 250 ji Israelbii, ni 3,600 ji “gbɔi” ni yɔɔ Israel.—2Kr 2:17, 18.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
g 5/12 17, akrabatsa
Biblia Lɛ—Wolo Ni Mli Gbalɛi Baa Mli Pɛpɛɛpɛ, Fã 1
BE HE AMANIƐBƆI NI JA
Odaseyeli kome ni tsɔɔ akɛ be he amaniɛbɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ja jogbaŋŋ lɛ yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 6:1 lɛ. Ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ be ni Maŋtsɛ Solomon je sɔlemɔ shĩa lɛ maa shishi yɛ Yerusalem. Jɛmɛ kɛɛ: “Yɛ afi ni ji 480 lɛ nɔ [afii muji 479] kɛjɛ be ni Israelbii lɛ shi Ejipt shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ji afi ni ji ejwɛ lɛ nɔ kɛjɛ be ni Solomon batsɔ Israel nɔ maŋtsɛ lɛ mli, yɛ Ziv nyɔɔŋ (ni ji nyɔɔŋ ni ji enyɔ) lɛ nɔ lɛ, Solomon bɔi Yehowa shĩa lɛ maa.”
Be he amaniɛbɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ, afi 1034 D.Ŋ.B. ji afi ni ji ejwɛ nɔ kɛjɛ be ni Solomon bɔi nɔyeli lɛ. Kɛ́ wɔkane afii muji 479 kɛtee sɛɛ lɛ, ekɛ wɔ baayagbee afi 1513 D.Ŋ.B., ni ji afi nɔ ni Israelbii lɛ shi Ejipt lɛ.
AUGUST 22-28
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MAŊTSƐMƐI 7
“Nɔ Ni Akulashiŋi Enyɔ Komɛi Baanyɛ Atsɔɔ Wɔ”
it-1 348
Boaz, II
Akɔɔble akulashiŋi enyɔ mamɔ Solomon sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ nyam lɛ ablanaa lɛ hiɛ. Awo nɔ ni yɔɔ kooyigbɛ lɛ gbɛ́i akɛ Boaz, ni eeenyɛ efee akɛ eshishi ji, “Yɛ Hewalɛ Mli.” Awo akulashiŋ ni yɔɔ wuoyigbɛ lɛ gbɛ́i akɛ Yakin, ni eshishi ji, “Ehã [ni ji, Yehowa ahã] Ema Shi Shiŋŋ.” Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko hiɛ miikwɛ sɔlemɔ shĩa lɛ hiɛ ni ekɛ gbɛ́ii enyɔ nɛɛ tsa, ni ekane kɛjɛ ninejurɔ kɛtee abɛku lɛ, shishinumɔ ni ebaaná ji, ‘[Yehowa] ahã [sɔlemɔ shĩa lɛ] ama shi shiŋŋ yɛ hewalɛ mli.’—1Ma 7:15-21.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 263
Hejuu
Yehowa kpaa gbɛ akɛ mɛi ni jáa lɛ yɛ hetsemɔ kɛ krɔŋkrɔŋfeemɔ mli lɛ ahiɛ amɛhe falefale. Wɔnaa enɛ faŋŋ yɛ gbɛjianɔ ni eto ni ajá lɛ yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ sɔlemɔ shĩa ni ama sɛɛ mli lɛ hu mli. Be ni abaawó Aaron, ni sɔmɔ akɛ Osɔfonukpa lɛ, kɛ ebihii lɛ osɔfoi lɛ, amɛju amɛhe dani amɛwo osɔfoyeli atadei lɛ. (2Mo 29:4-9; 40:12-15; 3Mo 8:6, 7) Osɔfoi lɛ kɛ akɔɔble okpolu ni ma sɔlemɔ buu lɛ kpo lɛ nɔ lɛ mli nu lɛ fɔflɔɔ amɛniji kɛ amɛnaji ahe, ni sɛɛ mli lɛ, amɛkɛ dade taŋki agbo ni atsɛɔ lɛ Ŋshɔ ni yɔɔ Solomon sɔlemɔ shĩa lɛ mli nu lɛ fee nakai nɔŋŋ. (2Mo 30:18-21; 40:30-32; 2Kr 4:2-6) Yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, osɔfonukpa lɛ juɔ ehe shii enyɔ. (3Mo 16:4, 23, 24) Esa akɛ mɛi ni yaŋmɛɔ abotia lɛ he kɛhã Azazel lɛ kɛ mɛi ni kɛ afɔle kooloi lɛ kɛ tsinayoo tsuru lɛ ni agbeɔ lɛ yaa nsara lɛ sɛɛ lɛ aju amɛhe ni amɛfɔ amɛtadei lɛ ahe dani amɛku amɛsɛɛ kɛba nsara lɛ mli.—3Mo 16:26-28; 4Mo 19:2-10.
AUGUST 29–SEPTEMBER 4
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MAŊTSƐMƐI 8
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 1060 kk. 4
Ŋwɛi
Solomon, mɔ ni ma sɔlemɔ shĩa lɛ yɛ Yerusalem lɛ, wie akɛ “ŋwɛii, ŋwɛii amli ŋwɛi po edaaa hãaa” Nyɔŋmɔ. (1Ma 8:27) Yehowa ji mɔ ni bɔ ŋwɛii lɛ, ni no hewɔ lɛ, enɔ kwɔ kwraa fe amɛ, ni “ekome too egbɛ́i ji nɔ ni nɔ kwɔ ni anyɛɛɛ ashɛ he. Egbojee lɛ nɔ kwɔ fe shikpɔŋ kɛ ŋwɛi.” (La 148:13) Yehowa susuɔ ŋwɛii lɛ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ tamɔ bɔ ni mɔ ko baanyɛ egbɛ edɛŋ kɛsusu nii lɛ nɔŋŋ. (Yes 40:12) Solomon wiemɔi nɛɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ he ko pɔtɛɛ ni eyɔɔ. Ni etsɔɔɔ hu akɛ eyɛ he fɛɛ he kɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Wɔnaa anɔkwa sane nɛɛ yɛ nɔ ni Solomon nɔŋŋ wie yɛ Yehowa he lɛ mli. Ekpa Yehowa fai ni enu etsuji lɛ asɔlemɔ ‘yɛ he ni eyɔɔ lɛ, he ni eyɔɔ yɛ ŋwɛii lɛ,’ ni ji, ŋwɛi he ni mumɔŋ bɔɔ nii lɛ yɔɔ lɛ.—1Ma 8:30, 39.