-
Etsɔɔ Bɔ ni Abaa He Shi yɛ Enaagbee Hehoo lɛ NɔYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 116
Etsɔɔ Bɔ ni Abaa He Shi yɛ Enaagbee Hehoo lɛ Nɔ
MATEO 26:20 MARKO 14:17 LUKA 22:14-18 YOHANE 13:1-17
YESU KƐ EBƆFOI LƐ YE ENAAGBEE HEHOO
EFƆ BƆFOI LƐ ANAJI AHE NI EKƐTSƆƆ AMƐ NII
Petro kɛ Yohane eyashɛ Yerusalem momo koni amɛyasaa Hehoo lɛ amɛto yɛ Yesu tsumɔ lɛ naa. Sɛɛ mli lɛ, Yesu kɛ ebɔfoi nyɔŋma lɛ yi gbɛ akɛ amɛmiiya jɛmɛ. Yesu kɛ ebɔfoi krokomɛi lɛ bɔi Oliv Gɔŋ lɛ kpelekemɔ be ni shɛ shwane ni hulu lɛ nyɔɔ shi yɛ anai lɛ. Enɛ ji naagbee be ni Yesu jɛ Oliv Gɔŋ lɛ nɔ ena Yerusalem shwane mli. Ejɛŋ Gɔŋ nɛɛ nɔ enaŋ maŋ lɛ dɔŋŋ kɛyashi abaatee lɛ shi.
Etsɛɛɛ ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ yashɛ Yerusalem ni amɛtee he ni amɛbaayaye Hehoo lɛ yɛ lɛ. Amɛkwɔ atrakpoi lɛ kɛtee ŋwɛi asa lɛ nɔ. Be ni amɛshɛ jɛmɛ lɛ, amɛna akɛ asaa nɔ fɛɛ nɔ ato kɛhã Hehoo lɛ yeli. Akɛni Yesu ekwɛ be nɛɛ gbɛ waa hewɔ lɛ ewie akɛ: “Mishwe waa akɛ mikɛ nyɛ baaye Hehoo nɛɛ dani mana nɔ lɛ.”—Luka 22:15.
Be ni ato Hehoo lɛ shishi lɛ, akɛ wein ni akɛwo kpuji amli hãaa mɛi ni ebabua amɛhe naa lɛ ekomekomei, shi sɛɛ mli lɛ akɛ nifeemɔ nɛɛ bafata he. Be ni Yesu nine shɛ kpuji lɛ ateŋ ekome nɔ lɛ, eda shi ni ekɛɛ akɛ: “Nyɛhea enɛ ni nyɛkɛhãa mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ, ejaakɛ miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛjɛ amrɔ nɛɛ kɛyaa lɛ, minuŋ wein ko dɔŋŋ kɛyashi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baaba.” (Luka 22:17, 18) Esa akɛ bɔfoi lɛ ana faŋŋ akɛ egbele lɛ eshɛ etã.
Be ni amɛyeɔ Hehoo niyenii lɛ, nɔ ko ni akpaaa gbɛ ba. Yesu te shi ni ejie etade nɔhaanɔi lɛ eshwie shi ni ekɔ papam. No sɛɛ lɛ eyɛ nu ewo okpolu ko ni bɛŋkɛ lɛ lɛ mli. Eji mɔ ni abato lɛ gbɔ lɛ sɔ̃ akɛ ehã afɔ egbɔi lɛ anaji ahe ahã amɛ, ni bei pii lɛ mɔ ni ahãa efeɔ enɛ ji tsulɔ ni yɔɔ shĩa lɛ. (Luka 7:44) Amrɔ nɛɛ jeee mɔ ko ŋɔɔ amɛyato lɛ, no hewɔ lɛ, Yesu diɛŋtsɛ ŋɔ hegbɛ lɛ ni efɔ amɛnaji ahe ehã amɛ. Kulɛ, bɔfoi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aŋɔ hegbɛ lɛ ni efee nakai, shi amɛfeee. Ani eeenyɛ efee akɛ bei yɛ amɛteŋ lolo? Bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, be ni amɛna akɛ Yesu miifɔ amɛnaji ahe lɛ, amɛhiɛ gboi waa.
Be ni eshɛ Petro nɔ ni abaafɔ enaji ahe lɛ, ekpɛlɛɛɛ, ekɛɛ: “Ofɔŋ minaji ahe kɔkɔɔkɔ.” Yesu hã lɛ hetoo akɛ: “Kɛ́ mifɔɔɔ onaji ahe lɛ, obɛ gbɛfaŋnɔ ko yɛ miŋɔɔ.” Simon Petro kɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, kaafɔ minaji ahe pɛ, shi moŋ fɔ miniji kɛ miyitso hu he.” Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni eju ehe lɛ, hefɔflɔmɔ he ehiaaa lɛ akɛ ja enaji ahe fɔmɔ kɛkɛ, ejaakɛ ehe tse kɛmɔ shi. Ni nyɛ lɛ, nyɛhe tse, shi jeee nyɛ fɛɛ.”—Yohane 13:8-10.
Yesu fɔ mɛi 12 lɛ fɛɛ naji ahe, ní Yuda Iskariot hu fata he. Be ni Yesu kɔlɔ etade nɔhaanɔi lɛ ewo lɛ, ebata okpɔlɔ lɛ he ekoŋŋ ni ebi bɔfoi lɛ akɛ: “Ani nyɛnuɔ nɔ ni mifee mihã nyɛ nɛɛ shishi? Nyɛtsɛɔ mi ‘Tsɔɔlɔ,’ kɛ ‘Nuŋtsɔ,’ ni nyɛsane ja, ejaakɛ nakai ji mi. No hewɔ lɛ, kɛji mi, ni miji Nuŋtsɔ kɛ Tsɔɔlɔ lɛ, mifɔ nyɛnaji ahe lɛ, esa akɛ nyɛ hu nyɛfɔfɔɔ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ naji ahe. Ejaakɛ mifee nɔkwɛmɔnɔ mihã nyɛ, koni bɔ ni mifee mihã nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai nɔŋŋ. Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, nyɔŋ efeee enuŋtsɔ, asaŋ mɔ ni atsu lɛ lɛ, efeee mɔ ni tsu lɛ lɛ. Kɛji nyɛle nibii nɛɛ ni nyɛkɛtsu nii lɛ, nyɛyɛ miishɛɛ.”—Yohane 13:12-17.
Enɛ ji heshibaa nifeemɔ ko ni sa waa ni esa akɛ akase! Esaaa akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ taoɔ klɛŋklɛŋ gbɛhei, kɛsusumɔ akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ ni esa akɛ asɔmɔ amɛ. No najiaŋ lɛ, esa akɛ amɛkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, jeee kɛtsɔ mɛi anaji ahe fɔmɔ nɔ, shi esa akɛ amɛjɛ heshibaa mli amɛsɔmɔ mɛi krokomɛi ni amɛkwɛɛɛ hiɛiaŋ.
-
-
Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛ Niyeli LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 117
Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛ Niyeli Lɛ
MATEO 26:21-29 MARKO 14:18-25 LUKA 22:19-23 YOHANE 13:18-30
ANA AKƐ YUDA JI MƆ NI BAATSƆƆ ESƐƐ GBƐ
YESU TO KAIMƆ NIYELI KO SHISHI
Etsɛko tsɔ ni Yesu fɔ ebɔfoi lɛ anaji ahe ni ekɛtsɔɔ amɛ akɛ esa akɛ amɛba amɛhe shi. Agbɛnɛ, nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ, eeenyɛ efee akɛ be ni aye Hehoo niyenii lɛ atã lɛ, etsɛ David gbalɛ wiemɔi nɛɛ ayisɛɛ ekɛɛ: “Mi diɛŋtsɛ mishieŋtsɛ po ni miheɔ lɛ miyeɔ, mɔ ni yeɔ midɛŋ ŋmaa lɛ, efã enane eshi mi.” No sɛɛ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛteŋ mɔ kome baajie mi ehã.”—Lala 41:9; Yohane 13:18, 21.
Bɔfoi lɛ kwɛkwɛɛ amɛhiɛiaŋ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ bi akɛ: “Nuŋtsɔ, mi ni lo?” Yuda Iskariot hu bi nakai nɔŋŋ. Petro kɛɛ Yohane ni ta Yesu masɛi kpaakpa yɛ okpɔlɔ lɛ he lɛ koni ebi Yesu mɔ ni he ni ewieɔ lɛ. No hewɔ lɛ, Yohane ho kpasa Yesu tsitsi ni ebi Yesu akɛ: “Nuŋtsɔ, namɔ ni?”—Mateo 26:22; Yohane 13:25.
Yesu hã hetoo akɛ: “Lɛ ji mɔ ni maŋɔ aboloo kuku matsɔ mli mahã lɛ lɛ.” No hewɔ lɛ be ni Yesu kɛ aboloo lɛ tsɔ mli lɛ, eŋɔ ehã Yuda ekɛɛ: “Gbɔmɔ Bi lɛ miishi kɛmiiya taakɛ aŋma yɛ ehe lɛ moŋ, shi kpoo hã nakai mɔ ni abaatsɔ enɔ ajie gbɔmɔ Bi lɛ ahã lɛ! Afɔɔɔ nakai mɔ lɛ moŋ kulɛ, ehi hã lɛ.” (Yohane 13:26; Mateo 26:24) Kɛkɛ ni Satan bote Yuda mli. Nuu nɛɛ ni efite momo lɛ ŋmɛɛ ehe ni Abonsam kɛ lɛ tsu nii, ni no hã ebatsɔ “hiɛkpatamɔ bi lɛ.”—Yohane 6:64, 70; 12:4; 17:12.
Yesu kɛɛ Yuda akɛ: “Nɔ ni ofeɔ lɛ, feemɔ lɛ mramra.” Bɔfoi krokomɛi lɛ susu akɛ, akɛni Yuda ji mɔ ni hiɛɔ shika adeka lɛ hewɔ lɛ, aakɛɛ lɛ akɛ: “‘Yaahé nibii ni he hiaa wɔ lɛ oto gbi jurɔ lɛ’ aloo akɛ, eŋɔ nɔ ko ehã ohiafoi lɛ.” (Yohane 13:27-30) No najiaŋ lɛ, Yuda tee koni eyatsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ.
Yɛ gbɛkɛ ni amɛye Hehoo lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Yesu to niyeli kroko ni yɔɔ srɔto kwraa he gbɛjianɔ. Ekɔ aboloo, eda shi, ekumɔ mli, ni ekɛhã ebɔfoi lɛ akɛ amɛye. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Enɛ damɔ shi kɛhã migbɔmɔtso, ni abaaŋɔ ahã yɛ nyɛhewɔ lɛ. Nyɛyaa nɔ nyɛfea enɛ kɛkaia mi.” (Luka 22:19) Ekɛ aboloo lɛ hã bɔfoi lɛ ekomekomei ni amɛye.
Agbɛnɛ, Yesu wó kpulu kɛ emli wein lɛ, eda shi ni ekɛhã amɛ. Be ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ enu kpulu lɛ naa sɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Kpulu nɛɛ damɔ shi kɛhã kpaŋmɔ hee lɛ ni damɔ milá ni abaafɔse ashwie shi ahã nyɛ lɛ nɔ lɛ.”—Luka 22:20.
No hewɔ lɛ, Yesu to egbele lɛ kaimɔ lɛ shishi koni daa afi kɛ́ shɛ Nisan 14 lɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ aye. Enɛ baahã bɔfoi lɛ akai nɔ ni Yesu kɛ e-Tsɛ efee koni adesai ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ anyɛ aje esha kɛ gbele fɔbuu lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Hehoo lɛ hã Yudafoi lɛ kai kpɔ̃mɔ ni akpɔ̃ amɛ kɛjɛ Ejipt lɛ moŋ, shi Yesu gbele lɛ kaimɔ lɛ tsɔɔ kpɔmɔ diɛŋtsɛ ni adesai fɛɛ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ baaná.
Yesu kɛɛ abaafɔse elá “ashwie shi ahã mɛi babaoo kɛhã eshaifaa.” Akɛ bɔfoi anɔkwafoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni tamɔ amɛ lɛ ahe eshai baafa amɛ. Amɛji mɛi ni kɛ lɛ baaye nɔ yɛ e-Tsɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli.—Mateo 26:28, 29.
-
-
Aje Ŋwane akɛ Namɔ Ji Agbo Fe FɛɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 118
Aje Ŋwane akɛ Namɔ Ji Agbo Fe Fɛɛ
MATEO 26:31-35 MARKO 14:27-31 LUKA 22:24-38 YOHANE 13:31-38
YESU WO ŊAA YƐ HEGBƐTAOMƆ HE
YESU GBA AKƐ PETRO BAAKWA LƐ
SUƆMƆ KADIƆ YESU SƐƐNYIƐLƆI LƐ
Be ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ yeɔ enaagbee gbɛkɛ niyenii lɛ, efɔ amɛnaji ahe ni ekɛtsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni aba he shi. Mɛni hewɔ enɛ sa waa lɛ? Enɛ sa ejaakɛ ebɔfoi lɛ yɛ gbɔjɔmɔ ko. Eyɛ mli akɛ amɛtu amɛhe kwraa amɛhã Nyɔŋmɔ moŋ, shi amɛmiipele mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he lolo. (Marko 9:33, 34; 10:35-37) Gbɛkɛ nɛɛ, amɛjie su nɛɛ kpo ekoŋŋ.
“Ŋwanejee shɛii ko hu bate shi yɛ [bɔfoi lɛ ateŋ] yɛ mɔ ni asusuɔ akɛ eji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he.” (Luka 22:24) Kwɛ bɔ ni ebaadɔ Yesu ehã akɛ eena ni amɛmiitaa saji anaa ekoŋŋ! Mɛni efee?
Nɔ najiaŋ ni Yesu baasha bɔfoi lɛ ahiɛ yɛ amɛsu nɛɛ kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ he lɛ, eto etsui shi ni ekɛ amɛ susu saji ahe ekɛɛ: “Jeŋmaji lɛ anɔ maŋtsɛmɛi lɛ yeɔ amɛnɔ akɛ nuŋtsɔmɛi, ni mɛi ni yɔɔ hegbɛ yɛ amɛnɔ lɛ, atsɛɔ amɛ Ejurɔfeelɔi. Shi nyɛ lɛ, esaaa akɛ nyɛfeɔ nyɛnii yɛ nakai gbɛ nɔ. . . . Ejaakɛ te mɔ ni ji agbo lɛ, mɔ ni ta niyeniiashi lɛ, aloo mɔ ni sɔmɔɔ lɛ?” Kɛkɛ ni Yesu gbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee nɔkwɛmɔnɔ ní etee nɔ efee etsɔɔ amɛ lɛ nɔ ekɛɛ: “Shi mi lɛ miyɛ nyɛteŋ akɛ mɔ ni miisɔmɔ.”—Luka 22:25-27.
Yɛ emuu ni bɔfoi lɛ yeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛtee nɔ amɛfata Yesu he yɛ jaramɔ shihilɛi fɛɛ ni etsɔ mli lɛ mli. No hewɔ lɛ Yesu wie akɛ: “Mikɛ nyɛ miifee kpaŋmɔ kɛhã maŋtsɛyeli ko, taakɛ mi-Tsɛ kɛ mi efee kpaŋmɔ lɛ.” (Luka 22:29) Hii nɛɛ ji Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi. Ewo amɛ shi akɛ ekɛ amɛ baafee kpaŋmɔ ko ni baahã amɛkɛ lɛ aye nɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli.
Eyɛ mli akɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ nyam nɛɛ kã bɔfoi lɛ ahiɛ moŋ, shi amɛji adesai lolo ni amɛyeee emuu hu. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Satan ebi koni ahã esha nyɛ fɛɛ nyɛmli tamɔ ŋmaa,” tamɔ bɔ ni ŋmaa gbɛɔ eshwãa kɛ asha mli lɛ. (Luka 22:31) Ebɔ amɛ kɔkɔ hu akɛ: “Nyɔɔŋ nɛɛ mli lɛ, nɔ ni baaba minɔ lɛ baahã nyɛ fɛɛ nyɛnane atɔ̃tɔ, ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Matswa tookwɛlɔ lɛ nɔ, ni tooku lɛ mli gwantɛŋi lɛ baagbɛ ashwã.’”—Mateo 26:31; Zakaria 13:7.
Petro hã hetoo akɛ: “Kɛ́ nɔ ni baaba onɔ lɛ baahã mɛi krokomɛi lɛ fɛɛ nane atɔ̃tɔ po lɛ, mi lɛ, minane etɔ̃tɔŋ kɔkɔɔkɔ!” (Mateo 26:33) Yesu kɛɛ Petro akɛ wuɔ naŋ agbɛɛ shii enyɔ nakai gbɛkɛ lɛ ni Petro baakwa lɛ. Shi Yesu kɛfata he akɛ: “Mikpa fai mihã bo koni ohemɔkɛyeli akatã; ni bo hu, kɛ́ okpale lɛ, wo onyɛmimɛi lɛ hewalɛ.” (Luka 22:32) Kɛ̃lɛ Petro shi etsitsi akɛ: “Kɛ́ esa akɛ mikɛ bo agbo po lɛ, mikwaŋ bo kɔkɔɔkɔ.” (Mateo 26:35) Bɔfoi krokomɛi lɛ hu wie nakai nɔŋŋ.
Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Mi kɛ nyɛ yɛ be kukuoo ko. Nyɛbaatao mi; ni tamɔ bɔ ni mikɛɛ Yudafoi lɛ akɛ, ‘He ni miyaa lɛ, nyɛnyɛŋ jɛmɛ nyɛba’ lɛ, amrɔ nɛɛ miikɛɛ nyɛ hu nakai nɔŋŋ.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Miihã nyɛ kitã hee akɛ nyɛsumɔsumɔa nyɛhe; bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛsumɔsumɔa nyɛhe nakai nɔŋŋ. Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛbaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.”—Yohane 13:33-35.
Be ni Petro nu ni Yesu wie akɛ ekɛ amɛ yɛ be kukuoo ko lɛ, ebi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, nɛgbɛ oyaa?” Yesu hã hetoo akɛ: “He ni miyaa lɛ, onyɛŋ misɛɛ onyiɛ amrɔ nɛɛ, shi sɛɛ mli lɛ, obaanyiɛ misɛɛ.” Bɔ ni Petro hiɛ fee lɛ yaa lɛ hewɔ lɛ, ebi akɛ: “Nuŋtsɔ, mɛni hewɔ minyɛŋ osɛɛ manyiɛ amrɔ nɛɛ? Maŋɔ miwala maŋmɛ shi mahã bo.”—Yohane 13:36, 37.
Agbɛnɛ Yesu wie be ni etsu bɔfoi lɛ ni amɛyashiɛ yɛ Galilea ni ekɛɛ amɛ akɛ amɛkakɔ shika kotoku loo niyenii kotoku lɛ he. (Mateo 10:5, 9, 10) Ebi amɛ akɛ: “Ani nɔ ko he hia nyɛ?” Amɛkɛɛ: “Dabi!” Shi mɛni esa akɛ amɛfee kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa? Yesu kɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ hã amɛ ekɛɛ: “Mɔ ni yɔɔ shika kotoku lɛ, hã ekɔ, nakai nɔŋŋ mɔ ni yɔɔ niyenii kotoku lɛ hu, ni mɔ ni bɛ klante lɛ, ehɔ̃ɔ etade nɔhaanɔ ni ekɛhé eko. Ejaakɛ miikɛɛ nyɛ akɛ, esa akɛ nɔ ni aŋma lɛ aba mli yɛ minɔ, akɛ, ‘Abu lɛ ashi mlatɔlɔi anɔ.’ Ejaakɛ mihe saji lɛ miiba mli.”—Luka 22:35-37.
Yesu miiwie be ni abaakala lɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ kɛfata efɔŋfeelɔi, loo mlatɔlɔi komɛi ahe lɛ he. No sɛɛ lɛ, abaawa esɛɛnyiɛlɔi lɛ ayi waa. Amɛsusuɔ akɛ amɛsaa amɛhe amɛto, no hewɔ lɛ amɛkɛɛ: “Nuŋtsɔ, naa! klantei enyɔ nɛ.” Ekɛɛ amɛ akɛ: “Efa.” (Luka 22:38) Klantei enyɔ ni amɛhiɛ lɛ baahã Yesu hegbɛ kroko ni ekɛtsɔɔ amɛ nɔ ko ni he hiaa waa.
-
-
Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 119
Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
YESU MIIYA EYASAA HE KO ETO
EWO ESƐƐNYIƐLƆI LƐ SHI AKƐ AMƐBAANÁ YELIKƐBUALƆ KO
TSƐ LƐ DA FE YESU
Be ni Yesu kɛ bɔfoi lɛ gbe kaimɔ niyeli lɛ naa ní amɛyɔɔ ŋwɛitsu lɛ mli lolo lɛ, ewo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkayea nyɛtsui. Nyɛjiea hemɔkɛyeli kpo yɛ Nyɔŋmɔ mli; nyɛjiea hemɔkɛyeli kpo yɛ mi hu mimli.”—Yohane 13:36; 14:1.
Yesu hã bɔfoi anɔkwafoi lɛ le nɔ hewɔ ni esaaa akɛ amɛyeɔ amɛtsui akɛ ebaashi amɛ lɛ, ekɛɛ: “Shihilɛhei pii yɛ mi-Tsɛ we lɛ. . . . Kɛ́ mitee ni miyasaa he ko mito nyɛ lɛ, maba ekoŋŋ ni mabaŋɔ nyɛ kɛya mishĩa, koni he ni miyɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛhi jɛmɛ.” Kɛ̃lɛ, bɔfoi lɛ leee akɛ eewie ŋwɛi ni ebaaya lɛ he. Toma bi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, wɔleee he ni oyaa. Te feɔ tɛŋŋ ni wɔleɔ gbɛ lɛ?”—Yohane 14:2-5.
Yesu hã hetoo akɛ: “Miji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ.” Mɔ ko nyɛŋ abote Yesu Tsɛ lɛ we ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ja ekpɛlɛ Yesu kɛ etsɔɔmɔi lɛ anɔ ní ehi shi tamɔ bɔ ni ehi shi lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ ko mɔ ko baaa Tsɛ lɛ ŋɔɔ akɛ ja etsɔ minɔ.”—Yohane 14:6.
No mli lɛ Filipo miibo lɛ toi jogbaŋŋ, no hewɔ lɛ ebi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, tsɔɔmɔ wɔ Tsɛ lɛ, ni no fa hã wɔ.” Eeenyɛ efee akɛ Filipo miitao ena Nyɔŋmɔ he ninaa, tamɔ ninaai ni Mose, Elia, kɛ Yesaia na lɛ. Kɛ̃lɛ, bɔfoi lɛ yɛ nɔ ko ni fe nakai ninai lɛ. Yesu hã enɛ fee faŋŋ, ekɛɛ akɛ: “Kɛjɛ jeeŋmɔ ni mikɛ nyɛ yɔɔ nɛɛ, oleko mi lolo, Filipo? Mɔ fɛɛ mɔ ni ena mi lɛ ena Tsɛ lɛ hu.” Yesu jie Tsɛ lɛ sui lɛ akpo jogbaŋŋ kɛmɔ shi; no hewɔ lɛ, akɛni Yesu kɛ kaselɔi lɛ yɛ ni amɛmiina bɔ ni efeɔ enii ehãa hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni amɛmiina Tsɛ lɛ nɔŋŋ. Anɔkwa, Tsɛ lɛ da fe Bi lɛ, ejaakɛ Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ: “Nibii ni mikɛɔ nyɛ lɛ, jeee mi diɛŋtsɛ miyiŋ mitoɔ miwieɔ.” (Yohane 14:8-10) Bɔfoi lɛ na akɛ Yesu miima nɔ mi akɛ enitsɔɔmɔi lɛ fɛɛ jɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ.
Yesu bɔfoi lɛ ena ni etsu naakpɛɛ nitsumɔi, ni amɛnu ni eeshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ. Agbɛnɛ lɛ eekɛɛ amɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ mimli lɛ, ebaatsu nitsumɔi ni mitsuɔ lɛ hu; ni ebaatsu nitsumɔi ni fe nomɛi.” (Yohane 14:12) Yesu ekɛɛɛ akɛ amɛbaafee naakpɛɛ nibii ni fe enɔ lɛ. Moŋ lɛ, amɛbaatsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ be kplaŋŋ, amɛbaashiɛ yɛ maji babaoo nɔ, ni amɛbaashiɛ amɛhã mɛi babaoo hu fe lɛ.
Yesu shiŋ amɛ efolo, ejaakɛ ewo amɛ shi akɛ: “Kɛ́ nyɛbi nɔ ko yɛ migbɛ́i mli lɛ, mafee.” Ekɛfata he akɛ: “Mabi Tsɛ lɛ ni ebaahã nyɛ yelikɛbualɔ kroko ni ekɛ nyɛ ahi shi kɛya naanɔ, anɔkwale lɛ mumɔ lɛ.” (Yohane 14:14, 16, 17) Ema nɔ aduatsɔ ehã amɛ akɛ amɛbaaná yelikɛbualɔ kroko ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Enɛ ba mli yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ.
Yesu kɛɛ akɛ: “Eshwɛ fioo ni je lɛ enaŋ mi dɔŋŋ, shi nyɛ lɛ nyɛbaana mi, ejaakɛ mihiɛ kã ni nyɛ hu nyɛhiɛ baakã.” (Yohane 14:19) Kɛ́ atee Yesu shi lɛ, ebaajie ehe kpo etsɔɔ amɛ yɛ heloo mli, ni yɛ sɛɛ mli lɛ, ebaatee amɛshi akɛ mumɔŋ bɔɔ nii koni amɛkɛ lɛ ahi ŋwɛi.
Agbɛnɛ Yesu hã anɔkwale ko fee faŋŋ, ekɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ mikitãi lɛ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ mi lɛ, mi-Tsɛ baasumɔ lɛ, ni mi hu masumɔ lɛ ni majie mihe shi faŋŋ matsɔɔ lɛ.” Kɛkɛ ni bɔfo Yuda ni atsɛɔ lɛ hu akɛ Tadeo lɛ bi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, mɛni eba hewɔ ni oto oyiŋ akɛ obaajie ohe shi faŋŋ otsɔɔ wɔ, shi jeee je lɛ?” Yesu to he hã lɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko sumɔɔ mi lɛ, ebaaye miwiemɔ lɛ nɔ, ni mi-Tsɛ baasumɔ lɛ . . . Mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔɔ mi lɛ, eyeee miwiemɔi lɛ anɔ.” (Yohane 14:21-24) Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ kpɛlɛɔ enɔ akɛ lɛ ji gbɛ lɛ, anɔkwale lɛ, kɛ wala lɛ, shi je lɛ ekpɛlɛɛɛ enɔ nakai.
Yesu miiya ŋwɛi, no hewɔ lɛ te ekaselɔi lɛ aaafee tɛŋŋ akai nibii fɛɛ ni etsɔɔ amɛ lɛ? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Shi yelikɛbualɔ lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni Tsɛ lɛ baatsu yɛ migbɛ́i mli lɛ, lɛ ebaatsɔɔ nyɛ nibii fɛɛ ni ebaahã nyɛkai nibii fɛɛ ni mikɛɛ nyɛ lɛ.” Bɔfoi lɛ ena akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ hewalɛ waa, no hewɔ lɛ shiwoo nɛɛ shɛje amɛmii. Yesu kɛfata he akɛ: “Miishi toiŋjɔlɛ miihã nyɛ; miihã nyɛ mitoiŋjɔlɛ lɛ. . . . Nyɛkayea nyɛtsui ni asaŋ nyɛtsui akafãa.” (Yohane 14:26, 27) Akɛni Yesu Tsɛ lɛ baatsɔɔ kaselɔi lɛ gbɛ ni ebaabu amɛhe hewɔ lɛ, esaaa akɛ amɛyeɔ amɛtsui.
Etsɛŋ ni amɛbaana bɔ ni Nyɔŋmɔ baabu amɛhe lɛ faŋŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “Je lɛ nɔyelɔ lɛ miiba, ni ebɛ hewalɛ ko yɛ minɔ.” (Yohane 14:30) Abonsam nyɛ ebote Yuda mli ni ená enɔ hewalɛ. Shi Yesu bɛ gbɔjɔmɔ ko kwraa ní Satan baanyɛ ekɛtsu nii ni ehã ete shi ewo Nyɔŋmɔ. Asaŋ, Abonsam nyɛŋ atsĩ Yesu naa ni akatee lɛ shi. Mɛni hewɔ? Yesu kɛɛ akɛ: “Miifee bɔ pɛ ni Tsɛ lɛ ewo mi kitã akɛ mifee lɛ.” Eyɛ nɔmimaa akɛ e-Tsɛ lɛ baatee lɛ shi.—Yohane 14:31.
-
-
Nyɛtsɔmɔa Tso Niji ni Woɔ Yibii kɛ Yesu NanemɛiYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 120
Nyɛtsɔmɔa Tso Niji ni Woɔ Yibii kɛ Yesu Nanemɛi
ANƆKWA WEIN TSO LƐ KƐ NIJI LƐ
BƆ NI AAAFEE AHI YESU SUƆMƆ LƐ MLI
Yesu ejɛ etsuiŋ ekɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ ewie ni ewo amɛ hewalɛ. Amrɔ nɛɛ jenamɔ yi ewa, ekolɛ nyɔɔŋteŋ po. Kɛkɛ ni Yesu gba amɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni woɔ mɔ hewalɛ:
Eje shishi akɛ: “Miji anɔkwa wein tso lɛ, ni mi-Tsɛ ji okwaafonyo lɛ.” (Yohane 15:1) Afii ohai komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ, awie Israel maŋ lɛ he yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, ni atsɛ lɛ Yehowa wein tso. (Yeremia 2:21; Hoshea 10:1, 2) Kɛ̃lɛ, Yehowa miifo nakai maŋ lɛ eshɛ efɔ̃. (Mateo 23:37, 38) No hewɔ lɛ, Yesu miitsɔɔ nɔ ko hee. Yesu ji wein tso ní e-Tsɛ lɛ tɛoɔ kɛjɛ be ni Tsɛ lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ lɛ mu yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Shi Yesu tsɔɔ akɛ jeee lɛ pɛ wein tso lɛ feɔ ehe okadi, ekɛɛ akɛ:
“Mihe nine fɛɛ nine ni wooo yibii lɛ, [mi-Tsɛ] folɔɔ eshwieɔ, ni eko fɛɛ eko ni woɔ yibii lɛ, efolɔɔ he koni ewo yibii fe tsutsu lɛ. . . . Taakɛ tso nine diɛŋtsɛ nyɛŋ awo yibii, akɛ ja ema wein tso lɛ he lɛ, nakai nɔŋŋ nyɛ hu nyɛnyɛŋ, akɛ ja nyɛtee nɔ nyɛ kɛ mi fee ekome. Miji wein tso lɛ; nyɛji niji lɛ.”—Yohane 15:2-5.
Yesu wo ekaselɔi anɔkwafoi lɛ shi akɛ kɛ́ etee ŋwɛi lɛ, ebaatsu yelikɛbualɔ ko, ni ji mumɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ. Gbii 51 sɛɛ be ni bɔfoi lɛ nine shɛ nakai mumɔ lɛ nɔ lɛ, amɛbatsɔmɔ wein tso lɛ niji lɛ. Ni esa akɛ “niji” lɛ fɛɛ aya nɔ amɛkɛ Yesu afee ekome. Mɛni amɛbaafee ekome kɛtsu?
Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni yaa nɔ ekɛ mi feɔ ekome, ni mi hu mi kɛ lɛ feɔ ekome lɛ, lɛ ewoɔ yibii babaoo; ejaakɛ kɛjeee mi ni lɛ, nyɛnyɛŋ nɔ ko kwraa nyɛfee.” “Niji” nɛɛ, ni ji Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ, baawo yibii babaoo, ni tsɔɔ akɛ amɛbaakase esui lɛ, amɛkɛ ekãa baawie Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he amɛtsɔɔ mɛi, ni amɛbaafee mɛi pii kaselɔi. Ni kɛ́ mɔ ko eyaaa nɔ ekɛ Yesu efeee ekome, ni ewooo yibii hu? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Kɛ́ mɔ ko eyaaa nɔ ekɛ mi efeee ekome lɛ, ashɛɔ lɛ afɔ̃ɔ.” Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛ kɛ mi fee ekome ni miwiemɔi lɛ hi nyɛmli lɛ, nyɛbia nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ ni ebaaba mli ehã nyɛ.”—Yohane 15:5-7.
Agbɛnɛ lɛ, Yesu wie ekitãi lɛ anɔyeli, ni ji nɔ ko ni etsɔ hiɛ ewie he shii enyɔ momo lɛ he. (Yohane 14:15, 21) Etsɔɔ nɔ titri ni kaselɔi lɛ baafee kɛtsɔɔ akɛ amɛmiifee nakai, ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛye mikitãi lɛ anɔ lɛ, nyɛbaahi misuɔmɔ lɛ mli, tamɔ bɔ pɛ ni mi hu miyeɔ Tsɛ lɛ kitãi anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ.” Kɛ̃lɛ, jeee Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ pɛ esa akɛ amɛsumɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Enɛ ji mikitã lɛ, akɛ nyɛsumɔsumɔa nyɛhe tamɔ bɔ pɛ ni misumɔɔ nyɛ lɛ. Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ baaŋɔ ewala eŋmɛ shi ehã enanemɛi. Kɛ́ nyɛfee nibii ni miwoɔ nyɛ he kitã lɛ, no lɛ minanemɛi ji nyɛ.”—Yohane 15:10-14.
No mli lɛ etsɛŋ ni Yesu kɛ ewala baaŋmɛ shi ehã mɛi fɛɛ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ emli lɛ ní ekɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ amɛ. Esa akɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ akanya esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛjɛ suɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe ashãshãa afɔle ahãhãa amɛhe. Taakɛ Yesu wie kɛtsɔ hiɛ lɛ, suɔmɔ nɛɛ baahã ana mɛi ni amɛji, ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛbaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.”—Yohane 13:35.
Esa akɛ bɔfoi lɛ ayɔse nɔ hewɔ ni Yesu tsɛ amɛ “nanemɛi” lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Miitsɛ nyɛ nanemɛi, ejaakɛ nibii fɛɛ ni minu yɛ mi-Tsɛ naa lɛ, mihã nyɛle.” Yesu nanemɛi kpaakpa ni amɛaatsɔmɔ, ní amɛle nibii ni Tsɛ lɛ ekɛɛ lɛ lɛ ji naanyobɔɔ ni nɔ bɛ kwraa! Shi ja ‘amɛtee nɔ amɛwo yibii’ dani naanyobɔɔ nɛɛ mli baawa. Yesu kɛɛ akɛ kɛ́ amɛfee nakai lɛ, ‘nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaabi Tsɛ lɛ yɛ egbɛ́i mli lɛ, Tsɛ lɛ kɛbaahã amɛ.’—Yohane 15:15, 16.
Suɔmɔ ni baahi ekaselɔi lɛ, ni ji “niji” lɛ, ateŋ lɛ baaye abua amɛ koni amɛfi shi yɛ nibii ni amɛkɛbaakpe lɛ amli. Ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ je lɛ baanyɛ amɛ, ni kɛ̃lɛ eshɛje amɛmii akɛ: “Kɛ́ je lɛ nyɛɔ nyɛ lɛ, nyɛle akɛ mi tsutsu enyɛ dani enyɛɔ nyɛ lɛ. Eji nyɛfata je lɛ he kulɛ, je lɛ baadɔ lɛ diɛŋtsɛ enii ahe. Agbɛnɛ, akɛni nyɛfataaa je lɛ he . . . hewɔ ni je lɛ nyɛɔ nyɛ lɛ.”—Yohane 15:18, 19.
Be ni Yesu yaa nɔ etsɔɔ nɔ hewɔ ni je lɛ baanyɛ amɛ lɛ mli lɛ, ekɛɛ kɛfata he akɛ: “Migbɛ́i lɛ hewɔ lɛ, amɛbaafee nibii nɛɛ fɛɛ amɛshi nyɛ, ejaakɛ amɛleee mɔ ni tsu mi lɛ.” Yesu wie akɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ buɔ mɛi ni nyɛɔ lɛ lɛ fɔ, ekɛɛ akɛ: “Eji mitsuko nitsumɔi ni mɔ ko mɔ ko tsuko eko dã yɛ amɛteŋ kulɛ, esha bɛ amɛhe; shi amrɔ nɛɛ, amɛna mi ni amɛnyɛɔ mi kɛ mi-Tsɛ fɛɛ hu.” Anɔkwa, nyɛ ni amɛnyɛ Yesu lɛ ji gbalɛ mlibaa.—Yohane 15:21, 24, 25; Lala 35:19; 69:5.
Shi kome ekoŋŋ lɛ, Yesu wo shi akɛ ebaatsu yelikɛbualɔ lɛ, ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Esɛɛnyiɛlɔi lɛ fɛɛ baanyɛ aná hewalɛ kpele nɛɛ eko, ni no baaye abua amɛ koni amɛwo yibii, ni tsɔɔ akɛ ‘amɛye odase.’—Yohane 15:27.
-
-
“Nyɛnáa Ekãa! Miye Je lɛ nɔ Kunim”Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 121
“Nyɛnáa Ekãa! Miye Je lɛ Nɔ Kunim”
ETSƐŊ, BƆFOI LƐ ENAŊ YESU DƆŊŊ
BƆFOI LƐ AWERƐHOYELI LƐ BAATSƆ MIISHƐƐ
Yesu kɛ bɔfoi lɛ efee klalo akɛ amɛbaashi ŋwɛitsu lɛ nɔ, he ni amɛye Hehoo niyenii lɛ yɛ lɛ. Be ni Yesu ewo amɛ ŋaa jogbaŋŋ sɛɛ lɛ, ekɛɛ kɛfata he akɛ: “Mikɛɛ nyɛ nibii nɛɛ koni nyɛnane akatɔ̃tɔ.” Mɛni hewɔ kɔkɔbɔɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ lɛ? Ekɛɛ amɛ akɛ: “Mɛi baashwie nyɛ kɛbaajɛ kpeehe lɛ. Anɔkwa, ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, be mli ni mɔ fɛɛ mɔ ni baagbe nyɛ lɛ baasusu akɛ ekɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ko miihã Nyɔŋmɔ.”—Yohane 16:1, 2.
Sane nɛɛ hao bɔfoi lɛ waa. Eyɛ mli akɛ Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ amɛ akɛ je lɛ baanyɛ amɛ moŋ, shi ekɛko amɛ tɛ̃ɛ akɛ abaagbe amɛ. Mɛni hewɔ? Ekɛɛ amɛ akɛ: “Shishijee lɛ, mikɛɛɛ nyɛ nibii nɛɛ ejaakɛ mikɛ nyɛ yɛ.” (Yohane 16:4) Amrɔ nɛɛ eehã amɛle dani eshi amɛ. Enɛ baanyɛ aye abua amɛ koni sɛɛ mli lɛ amɛnane akatɔ̃tɔ.
Yesu kɛfata he akɛ: “Miiya mɔ ni tsu mi lɛ ŋɔɔ, ni kɛ̃lɛ nyɛteŋ mɔ ko biii mi akɛ, ‘Nɛgbɛ oyaa?’” Mra mli nakai gbi lɛ gbɛkɛ lɛ, amɛbi lɛ he ni eyaa. (Yohane 13:36; 14:5; 16:5) Shi amrɔ nɛɛ, amɛtsui efã yɛ kɛɛmɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ abaawa amɛyi lɛ hewɔ, ni amɛwerɛ eho amɛhe waa. No hewɔ lɛ, amɛbiii lɛ ehiɛ nyam ni abaawo wɔsɛɛ lɛ loo nɔ ni no baatsɔɔ kɛhã anɔkwa jálɔi lɛ he sane ko dɔŋŋ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Akɛni mikɛ nyɛ ewie nibii nɛɛ hewɔ lɛ, awerɛho eyi nyɛtsuiiaŋ obɔ.”—Yohane 16:6.
Kɛkɛ ni Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Ehi hã nyɛ akɛ miishi kɛmiiya. Ejaakɛ kɛ́ mishiii kɛyaaa lɛ, yelikɛbualɔ lɛ baŋ nyɛŋɔɔ; shi kɛ́ mitee lɛ, matsu lɛ kɛba nyɛŋɔɔ.” (Yohane 16:7) Ja Yesu egbo ní etee ŋwɛi dani ekaselɔi lɛ baanyɛ aná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ní ebaatsu koni ebaye ebua ewebii lɛ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ.
Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ‘kɛ odase ni mɔɔ shi baahã je lɛ yɛ esha he kɛ jalɛ he kɛ kojomɔ he.’ (Yohane 16:8) Anɔkwa, hemɔkɛyeli kpo ni je lɛ ejieŋ yɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ mli lɛ baafee faŋŋ. Ŋwɛi ni Yesu baaya lɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ faŋŋ akɛ eji jalɔ, ni no baahã ana akɛ esa akɛ akojo Satan, ni ji “je nɛŋ nɔyelɔ lɛ.”—Yohane 16:11.
Yesu tsa nɔ akɛ: “Miyɛ nibii pii lolo ni makɛɛ nyɛ, shi nyɛnyɛŋ mli nyɛmɔ amrɔ nɛɛ.” Kɛ́ efɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie amɛnɔ lɛ, mumɔ lɛ baaye abua amɛ koni amɛnu “anɔkwale lɛ fɛɛ” shishi, ní amɛhi shi yɛ anɔkwale lɛ naa.—Yohane 16:12, 13.
Nɔ ni Yesu wie kɛtsa nɔ lɛ hã bɔfoi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa, ewie akɛ: “Eshwɛ fioo ni nyɛnaŋ mi dɔŋŋ, ni asaŋ, eshwɛ fioo ni nyɛbaana mi.” Amɛbibii amɛhe nɔ ni wiemɔ nɛɛ tsɔɔ. Yesu yɔse akɛ amɛmiitao amɛbi lɛ enɛ he sane, no hewɔ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Lɛɛlɛŋ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, nyɛbaafo ni nyɛbaawo yara, shi je lɛ baaná miishɛɛ naakpa; nyɛbaaye awerɛho, shi nyɛwerɛhoyeli lɛ baatsɔ miishɛɛ.” (Yohane 16:16, 20) Enɔjetsɛremɔ shwane be ni agbe Yesu lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ná miishɛɛ naakpa, shi kaselɔi lɛ ye awerɛho. Shi be ni atee Yesu shi lɛ, amɛwerɛhoyeli lɛ batsɔ miishɛɛ! Ni awo amɛmiishɛɛ lɛ obɔ be ni Yesu fɔse Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie amɛnɔ lɛ.
Yesu kɛ shihilɛ ni bɔfoi lɛ yɔɔ mli lɛ to yoohɔlɔ ni miikɔmɔ he, ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ yoo miikɔmɔ lɛ, ewerɛ hoɔ ehe, ejaakɛ eŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ, shi kɛ́ ená efɔ gbekɛ lɛ, ekaiii amanehulu lɛ dɔŋŋ yɛ miishɛɛ ni enáa akɛ efɔ gbɔmɔ kɛba je lɛ mli lɛ hewɔ.” Yesu wo ebɔfoi lɛ hewalɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ nyɛ hu nyɛmiiye awerɛho; shi mana nyɛ ekoŋŋ ni nyɛtsuii baaná miishɛɛ naakpa, ni mɔ ko shɔ̃ŋ nyɛmiishɛɛ lɛ yɛ nyɛdɛŋ.”—Yohane 16:21, 22.
Kɛbashi amrɔ nɛɛ, kaselɔi lɛ biko nɔ ko yɛ Yesu gbɛ́i mli. Agbɛnɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nakai gbi lɛ nɔ lɛ, nyɛbaabi Tsɛ lɛ nii yɛ migbɛ́i mli.” Mɛni hewɔ esa akɛ amɛfee nakai? Etsɔɔɔ akɛ Tsɛ lɛ sumɔɔɔ ni ehãa amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo. Anɔkwa, Yesu kɛɛ akɛ: “Tsɛ lɛ diɛŋtsɛ dɔɔ nyɛhe, akɛni nyɛdɔɔ mihe . . . akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ lɛ hewɔ.”—Yohane 16:26, 27.
Ekã shi faŋŋ akɛ, wiemɔi ni Yesu kɛwo bɔfoi lɛ hewalɛ lɛ kanya amɛ ni amɛkɛɛ akɛ: “Enɛ wɔkɛheɔ wɔyeɔ akɛ ojɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.” Etsɛŋ ni abaana kɛji amɛheɔ enɛ amɛyeɔ lɛɛlɛŋ. Anɔkwa, Yesu tsɔɔ nɔ ni etsɛŋ ni baaba lɛ mli akɛ: “Naa! Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, anɔkwa eba, be mli ni nyɛbaagbɛ nyɛshwã ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baaya lɛ diɛŋtsɛ ewe, ni nyɛbaashi mi kome.” Ni kɛ̃lɛ, ewo amɛshi akɛ: “Mikɛɛ nyɛ nibii nɛɛ koni nyɛtsɔ minɔ nyɛná toiŋjɔlɛ. Nyɛbaana amanehulu yɛ je lɛ mli, shi nyɛnáa ekãa! Miye je lɛ nɔ kunim.” (Yohane 16:30-33) Jeee kpoomɔ Yesu kpoɔ amɛ lɛ. Eyɛ nɔmimaa akɛ, amɛ hu amɛbaanyɛ amɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛwula shi yɛ mɔdɛŋ ni Satan kɛ eje lɛ baabɔ koni amɛkaye anɔkwa lɛ fɛɛ sɛɛ, ní amɛkɛ nakai feemɔ aye je lɛ nɔ kunim taakɛ lɛ hu efee lɛ.
-
-
Sɔlemɔ ni Yesu Sɔle Kɛmu Naa yɛ Ŋwɛitsu lɛ NɔYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 122
Sɔlemɔ ni Yesu Sɔle Kɛmu Naa yɛ Ŋwɛitsu lɛ Nɔ
NƆ NI JƐƆ NYƆŊMƆ KƐ EBI LƐ NI AAALE LƐ MLI KƐBAA
EKOME NI YEHOWA, YESU, KƐ KASELƆI LƐ EFEE
Akɛni Yesu sumɔɔ ebɔfoi lɛ waa hewɔ lɛ, esaa amɛ eto shimɔ ni etsɛŋ ni ebaashi amɛ lɛ. Agbɛnɛ lɛ, ehole ehiŋmɛii anɔ kɛtee ŋwɛi, ni esɔle ehã e-Tsɛ ekɛɛ: “Wo obi lɛ hiɛ nyam, koni obi lɛ hu awo ohiɛ nyam, tamɔ bɔ ni ohã lɛ hegbɛ yɛ heloo fɛɛ nɔ lɛ, koni lɛ hu ehã mɛi ni oŋɔhã lɛ lɛ fɛɛ naanɔ wala.”—Yohane 17:1, 2.
Eyɛ faŋŋ akɛ, Yesu yɔse akɛ Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ni abaawo lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Shi kwɛ bɔ ni naanɔ wala ni Yesu wie he lɛ shɛjeɔ mɔ mii waa hã! Akɛni ahã Yesu “hegbɛ yɛ heloo fɛɛ nɔ” hewɔ lɛ, ebaanyɛ ehã adesai fɛɛ aná ekpɔmɔnɔ lɛ he sɛɛ. Ni kɛ̃lɛ, jeee mɛi fɛɛ baaná he sɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yesu baahã mɛi pɛ ni hiɔ shi yɛ nɔ ni ewie kɛnyiɛ sɛɛ nɛɛ naa lɛ aná ekpɔmɔnɔ lɛ he sɛɛ, ewie akɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛbaale bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ.”—Yohane 17:3.
Esa akɛ mɔ lɛ ale Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ fɛɛ jogbaŋŋ, ní wekukpãa kpakpa ahi ekɛ amɛ teŋ. Esa akɛ esusumɔ yɛ saji ahe lɛ kɛ amɛnɔ lɛ akpã gbee. Kɛfata he lɛ, esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ ekase amɛsui ni nɔ bɛ lɛ yɛ bɔ ni ekɛ mɛi yeɔ hãa lɛ mli. Esa akɛ eyɔse hu akɛ, Nyɔŋmɔ hiɛnyam ni abaawo lɛ he miihia kwraa fe naanɔ wala ni adesai baaná. Agbɛnɛ lɛ, Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee Nyɔŋmɔ hiɛnyam ni abaawo lɛ nɔ ekoŋŋ akɛ:
“Miwo ohiɛ nyam yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ejaakɛ migbe nitsumɔ ni okɛhã mi akɛ mitsu lɛ naa. No hewɔ lɛ, agbɛnɛ, Ataa, okɛ anunyam ni miyɔɔ yɛ omasɛi dani je lɛ yɔɔ lɛ awo mihiɛ nyam yɛ omasɛi.” (Yohane 17:4, 5) Hɛɛ, Yesu bi koni atsɔ gbohiiashitee nɔ aŋɔ anunyam ni eyɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ ahã lɛ ekoŋŋ.
Kɛ̃lɛ, Yesu hiɛ kpako nɔ ni etsu yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ nɔ. Esɔle akɛ: “Mijie ogbɛ́i lɛ shi mitsɔɔ mɛi ni oŋɔ amɛ kɛjɛ je lɛ mli ohã mi lɛ. Onii ji amɛ, ni oŋɔ amɛ ohã mi, ni amɛyeɔ owiemɔ lɛ nɔ.” (Yohane 17:6) Eyɛ mli akɛ Yesu tsɛ́ Nyɔŋmɔ gbɛ́i ni ji Yehowa lɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli moŋ, shi efee babaoo fe nakai. Eye ebua ebɔfoi lɛ ni amɛbanu gbɛ́i lɛ shishi, ni tsɔɔ akɛ amɛbale Nyɔŋmɔ sui kɛ bɔ ni ekɛ adesai yeɔ hãa.
Akɛni bɔfoi lɛ ebale Yehowa, gbɛfaŋnɔ ni e-Bi lɛ tsuɔ, kɛ nibii ni Yesu etsɔɔ amɛ lɛ hewɔ lɛ, Yesu jɛ heshibaa mli ewie akɛ: “Wiemɔi ni oŋɔhã mi lɛ, miŋɔ mihã amɛ, ni amɛmɔ mli ni amɛná amɛle lɛɛlɛŋ akɛ miba akɛ onajiaŋdamɔlɔ, ni amɛheɔ amɛyeɔ akɛ bo otsu mi.”—Yohane 17:8.
Agbɛnɛ Yesu wie bɔ ni esoro esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ je lɛ he lɛ he akɛ: “Miibi miihã amɛ; mibiii mihãaa je lɛ, shi moŋ kɛhã mɛi ni oŋɔhã mi lɛ, ejaakɛ onii ji amɛ . . . Ataa Krɔŋkrɔŋ, kwɛmɔ amɛnɔ yɛ bo diɛŋtsɛ ogbɛ́i ni oŋɔhã mi lɛ hewɔ, koni amɛfee ekome tamɔ bɔ ni wɔfee ekome lɛ. . . . Mibu amɛhe, ni amɛteŋ mɔ kome folo po hiɛ kpãtãko akɛ ja hiɛkpatamɔ bi lɛ.” Hiɛkpatamɔ bi lɛ ji Yuda Iskariot, mɔ ni no mli lɛ etee eyaajie Yesu ehã lɛ.—Yohane 17:9-12.
Yesu tsa esɔlemɔ lɛ nɔ akɛ: “Je lɛ nyɛɔ amɛ. . . . Mibiii akɛ ojie amɛ kɛjɛ je lɛ mli, shi moŋ akɛ okwɛ amɛnɔ yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ. Amɛfataaa je lɛ he, tamɔ bɔ ni mi hu mifataaa je lɛ he lɛ.” (Yohane 17:14-16) Eyɛ mli akɛ bɔfoi lɛ kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ yɛ adesai aje lɛ ni Satan yeɔ nɔ lɛ mli moŋ, shi esa akɛ amɛtsi amɛhe kwraa kɛje je lɛ kɛ enifeemɔi gbohii lɛ ahe. Mɛni hewɔ?
Esa akɛ amɛkɛ anɔkwalei ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli kɛ nɔ ni Yesu diɛŋtsɛ etsɔɔ amɛ lɛ atsu nii koni no ahã amɛfee krɔŋkrɔŋ, ni tsɔɔ akɛ amɛfee mɛi ni ajie ato kɛhã Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ. Yesu sɔle akɛ: “Okɛ anɔkwale lɛ atsuu amɛhe; owiemɔ lɛ anɔkwale ni.” (Yohane 17:17) Sɛɛ mli lɛ, akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baakudɔ bɔfoi lɛ ekomɛi ni amɛbaaŋmala woji kɛfata “anɔkwale lɛ” ni baaye abua kɛtsuu mɛi ahe lɛ he.
Shi be ni bei shwieɔ mli lɛ, mɛi krokomɛi hu baakpɛlɛ “anɔkwale lɛ” nɔ. No hewɔ lɛ, Yesu sɔle akɛ: “Mibiii mihãaa mɛnɛɛmɛi [mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ] pɛ, shi moŋ kɛhã mɛi ni tsɔɔ amɛwiemɔ nɔ amɛnáa hemɔkɛyeli yɛ mimli lɛ hu.” Mɛni Yesu bi kɛhã amɛ fɛɛ? “Koni amɛ fɛɛ amɛfee ekome, tamɔ bɔ ni bo, Ataa, okɛ mi efee ekome, ni mi hu mi kɛ bo efee ekome lɛ, koni amɛ hu amɛ kɛ wɔ afee ekome.” (Yohane 17:20, 21) Jeee Yesu nɔŋŋ ji Tsɛ lɛ. Moŋ lɛ, amɛfee ekome, ni tsɔɔ akɛ amɛkpãa gbee yɛ nibii fɛɛ mli. Yesu sɔle koni ekomefeemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ ahi esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ.
Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ momo akɛ eeya ni eyasaa he ko eto amɛ yɛ ŋwɛi. (Yohane 14:2, 3) Amrɔ nɛɛ Yesu wie nakai sane lɛ he ekoŋŋ yɛ esɔlemɔ lɛ mli akɛ: “Ataa, miitao ni mɛi ni oŋɔhã mi lɛ hu kɛ mi ahi he ni miyɔɔ lɛ, koni amɛna minunyam ni oŋɔhã mi lɛ, ejaakɛ osumɔɔ mi dani ato je lɛ shishi.” (Yohane 17:24) Efee lɛ faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ sumɔɔ e-Bi koome ni batsɔ Yesu Kristo lɛ momo dani ato je lɛ shishi, ni ji dani Adam kɛ Hawa bɔi bii fɔmɔ.
Be ni Yesu muɔ esɔlemɔ lɛ naa lɛ, esaa ema e-Tsɛ lɛ gbɛ́i kɛ suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛhã bɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni baakpɛlɛ “anɔkwale lɛ” nɔ sɛɛ mli lɛ nɔ mi, akɛ: “Mihã amɛle ogbɛ́i lɛ, ni masaa mafee nakai, koni suɔmɔ ni okɛsumɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mi kɛ amɛ afee ekome.”—Yohane 17:26.
-
-
Esɔle Be Ni Ewerɛ Eho Ehe WaaYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 123
Esɔle Be ni Ewerɛ Eho Ehe Waa
MATEO 26:30, 36-46 MARKO 14:26, 32-42 LUKA 22:39-46 YOHANE 18:1
YESU YƐ GETSEMANE ABƆƆ LƐ MLI
EHE LATSAA TSƆ TAMƆ LÁKULIBII
Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ esɔle egbe naa. No sɛɛ be ni ‘amɛlá yijiemɔ lalai amɛgbe naa lɛ, amɛje kpo kɛtee Oliv Gɔŋ lɛ nɔ.’ (Marko 14:26) Amɛyi mli kɛtsɔ bokagbɛ kɛtee abɔɔ ko ni atsɛɔ lɛ Getsemane, ni Yesu fɔɔ jɛmɛ yaa lɛ mli.
Be ni amɛshɛ abɔɔ fɛfɛo nɛɛ mli yɛ oliv tsei lɛ ateŋ lɛ, Yesu shi bɔfoi lɛ ateŋ mɛi kpaanyɔ yɛ sɛɛ. Eeenyɛ efee akɛ bɔfoi nɛɛ mɛ yɛ abɔɔ lɛ naa, ejaakɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛtaraa shi yɛ biɛ, miiya miyasɔle yɛ jɛmɛ.” Yesu ŋɔ bɔfoi lɛ etɛ—Petro, Yakobo, kɛ Yohane—kɛtee abɔɔ lɛ mligbɛ tɔ̃ɔ. Ehe jara lɛ waa, ni ekɛɛ bɔfoi etɛ lɛ akɛ: “Miwerɛ eho mihe waa, kɛyashi gbele mli tete. Nyɛhia biɛ, ni nyɛkɛ mi ayaa nɔ abua.”—Mateo 26:36-38.
Yesu shi amɛ kɛtee hiɛ fioo ni “eho ebu shi ni ebɔi sɔlemɔ.” Akɛni ehe miijara lɛ yɛ be nɛɛ mli hewɔ lɛ, mɛni ekɛɛ Nyɔŋmɔ? Esɔle akɛ: “Ataa, onyɛɔ nii fɛɛ ofeɔ; jiemɔ kpulu nɛɛ kɛje minɔ. Kɛ̃lɛ, jeee bɔ ni mi misumɔɔ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.” (Marko 14:35, 36) Mɛni etsɔɔ lɛ? Ani eejo esɔ̃ akɛ Kpɔ̃lɔ lɛ naa foi? Dabi!
Be ni Yesu yɔɔ ŋwɛi lɛ, ena bɔ ni Romabii lɛ piŋɔ mɛi waa ni amɛgbeɔ amɛ lɛ. Amrɔ nɛɛ, akɛni Yesu ji adesa ni yɔɔ henumɔ ni nuɔ piŋmɔ hu he hewɔ lɛ, enyaaa nɔ ni ekɛbaakpe lɛ he. Shi nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ehao waa ejaakɛ eena akɛ, gbe ni abaagbe lɛ tamɔ efɔŋfeelɔ kpanaku ko lɛ baagbe e-Tsɛ lɛ gbɛ́i he guɔ. Etsɛŋ kwraa, abaasɛŋ lɛ yɛ tso jaŋŋ nɔ oookɛɛ mɔ ko ni ebɔ musu eshi Nyɔŋmɔ.
Be ni Yesu esɔle be kplaŋŋ sɛɛ lɛ, eku esɛɛ eba bɔfoi etɛ lɛ aŋɔɔ, ni ebanina amɛ ni amɛmiiwɔ. Ekɛɛ Petro akɛ: “Ani nyɛnyɛɛɛ nyɛkɛ mi aya nɔ abu ŋmɛlɛtswaa kome po? Nyɛyaa nɔ nyɛbua ni nyɛsɔlea daa, koni nyɛkabote kaa mli.” Yesu yɔse akɛ etɔ bɔfoi lɛ waa, ni jenamɔ yi ewa hu. Ekɛfata he akɛ: “Mumɔ lɛ miisumɔ waa, shi heloo lɛ egbede.”—Mateo 26:40, 41.
Agbɛnɛ Yesu tee eyasɔle nɔ ni ji shii enyɔ nɔ ebi Nyɔŋmɔ koni ejie “kpulu nɛɛ” kɛje enɔ. Be ni eku esɛɛ eba ekoŋŋ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni kulɛ bɔfoi etɛ lɛ miisɔle koni amɛkabote kaa mli lɛ, ebana akɛ amɛwɔ. Be ni Yesu kɛ amɛ wie lɛ, “amɛleee nɔ hetoo ni amɛbaahã lɛ.” (Marko 14:40) Yesu yiŋ etee nɔ ni ji shii etɛ nɔ, ni eyakula shi esɔle.
Gbe ni abaagbe Yesu tamɔ efɔŋfeelɔ ko lɛ miigba enaa waa, ejaakɛ no baagbe e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ he guɔ. Shi Yehowa miibo e-Bi lɛ sɔlemɔi lɛ atoi, no hewɔ lɛ etsu ŋwɛibɔfo ni ebawo lɛ hewalɛ. Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu kpaaa e-Tsɛ lɛ faikpamɔ, moŋ lɛ etee nɔ “esɔle kɛ hiɛdɔɔ fe tsutsu lɛ.” Ehao fe nine. Sɔ̃ ni kã Yesu nɔ lɛ tsii naakpa! Ja etsu sɔ̃ lɛ he nii dani lɛ kɛ adesai ni heɔ yeɔ lɛ baahi shi kɛya naanɔ. Anɔkwa, “ehe latsaa tsɔ tamɔ lákulibii ni tsereɔ shwieɔ shikpɔŋ.”—Luka 22:44.
Be ni Yesu ku esɛɛ eba ebɔfoi lɛ aŋɔɔ nɔ ni ji shii etɛ nɔ lɛ, ebanina amɛ ekoŋŋ ni amɛmiiwɔ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Ŋmɛlɛtswaa ni tamɔ nɛkɛ nɔ nyɛwɔɔ ni nyɛjɔɔ nyɛhe nɛɛ! Naa! Ŋmɛlɛtswaa ni abaajie gbɔmɔ Bi lɛ awo eshafeelɔi adɛŋ lɛ eshɛ etã. Nyɛtea shi, nyɛhãa wɔyaa. Naa! Mɔ ni baajie mi ehã lɛ eshɛ shi etã.”—Mateo 26:45, 46.
-
-
Ajie Kristo Hã ni Amɔ LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 124
Ajie Kristo Hã ni Amɔ Lɛ
MATEO 26:47-56 MARKO 14:43-52 LUKA 22:47-53 YOHANE 18:2-12
YUDA JIE YESU EHÃ YƐ ABƆƆ LƐ MLI
PETRO FO MƆ KO TOI
AMƆ YESU
Nyɔɔŋteŋ eho. Osɔfoi lɛ ekpɛlɛ nɔ akɛ amɛbaahã Yuda jwiɛtɛi kukuji 30 koni ejie Yesu ehã. No hewɔ lɛ, Yuda nyiɛ asafoku ko ni jɛ osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ Farisifoi lɛ aŋɔɔ lɛ hiɛ koni amɛyatao Yesu. Roma asraafoi ni hiɛ tawuu nii kɛ amɛtatsɛ fata asafoku lɛ he.
Ekã shi faŋŋ akɛ, be ni Yesu wo Yuda gbɛ yɛ Hehoo niyeli lɛ shishi lɛ, Yuda tee osɔfoi tsiifoi lɛ aŋɔɔ tɛ̃ɛ. (Yohane 13:27) Amɛbua amɛ diɛŋtsɛ amɛbulɔi kɛ agbɛnɛ hu asraafoi anaa kɛkpe. Ekolɛ Yuda nyiɛ amɛhiɛ kɛtee tsu ni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ ye Hehoo lɛ yɛ mli lɛ mli klɛŋklɛŋ. Kɛkɛ ni asafoku lɛ fo Kidron Jɔɔ lɛ ni amɛwo abɔɔ lɛ mli gbɛ amɛtere. Amɛhiɛ tawuu nibii, kanei, kɛ kɔtii, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaamɔ Yesu.
Akɛni Yuda le he pɔtɛ̃ɛ ni ebaana Yesu yɛ hewɔ lɛ, enyiɛ asafoku lɛ hiɛ kɛkwɔ Oliv Gɔŋ lɛ. Otsi ni tsɔ hiɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, kɛ́ Yesu kɛ bɔfoi lɛ jɛ Betania kɛmiiya Yerusalem loo amɛmiiku amɛsɛɛ lɛ, amɛfɔɔ Getsemane abɔɔ lɛ mli yaa. Shi amrɔ nɛɛ jenamɔ yi ewa, ni ekolɛ Yesu baahi duŋ lɛ mli yɛ oliv tsei ni yɔɔ abɔɔ lɛ mli lɛ ashishi. No hewɔ lɛ, te asraafoi ni enako Yesu daŋ lɛ aaafee tɛŋŋ amɛyoo lɛ lɛ? Yuda baafee okadi ko kɛwa amɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Mɔ naa ni mashɔ lɛ, lɛ ni; nyɛmɔa lɛ, ni nyɛhãa bulɔi akpalaa lɛ kɛyaa.”—Marko 14:44.
Be ni Yuda nyiɛ asafoku lɛ hiɛ kɛbote abɔɔ lɛ mli lɛ, ena Yesu kɛ bɔfoi lɛ ni etee eŋɔɔ tɛ̃ɛ. Yuda kɛɛ Yesu akɛ: “Miiŋa bo, Rabi!” ni ekɛ suɔmɔ shɔ enaa. Yesu bi lɛ akɛ: “Naanyo, mɛni oba feemɔ yɛ biɛ?” (Mateo 26:49, 50) Yesu diɛŋtsɛ hã hetoo akɛ: “Yuda, ani okɛ naashɔmɔ miijie gbɔmɔ Bi lɛ oohã?” (Luka 22:48) Shi Yuda nɔ ko feemɔ jeee Yesu he sane dɔŋŋ!
Agbɛnɛ lɛ Yesu nyiɛ kɛba kanei lɛ kɛ kɔtii lɛ anaa, ni ebi amɛ akɛ: “Namɔ nyɛtaoɔ?” Asafoku lɛ to he akɛ: “Yesu, Nazarenyo lɛ.” Yesu kɛ ekãa kɛɛ amɛ akɛ: “Mi ni.” (Yohane 18:4, 5) Akɛni amɛleee nɔ ni baanyiɛ sɛɛ hewɔ lɛ, amɛtee sɛɛsɛɛ ni amɛyagbeegbee shi.
Nɔ najiaŋ ni Yesu baajo foi kɛtsɔ duŋ lɛ mli lɛ, esaa ebi amɛ mɔ ni amɛtaoɔ. Be ni amɛhã lɛ hetoo ekoŋŋ akɛ “Yesu, Nazarenyo lɛ,” Yesu kɛ naajɔlɛ kɛɛ amɛ ekoŋŋ akɛ: “Mikɛɛ nyɛ akɛ mi ni. No hewɔ lɛ, kɛji mi nyɛtaoɔ lɛ, nyɛhãa mɛnɛɛmɛi ayaa.” Yɛ be ni jaraa nɛɛ mli po lɛ, Yesu kai nɔ ni ewie kɛtsɔ hiɛ akɛ, ehãŋ ebɔfoi lɛ ateŋ mɔ ko kwraa aŋmɛɛ lɛ lɛ. (Yohane 6:39; 17:12) Yesu ebu ebɔfoi anɔkwafoi lɛ ahe ni amɛteŋ mɔ ko kwraa elaajeko “ja hiɛkpatamɔ bi lɛ,” ni ji Yuda. (Yohane 18:7-9) No hewɔ lɛ, agbɛnɛ lɛ, eebi koni ahã esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ aya.
Be ni asraafoi lɛ bɔi Yesu nɔ baa lɛ, bɔfoi lɛ na nɔ ni ataoɔ afee lɛ lɛ. Amɛbi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, wɔkɛ klante lɛ abãmɔ amɛ lo?” (Luka 22:49) Yesu nako ahã hetoo kɛkɛ ni Petro gbala klantei enyɔ ni bɔfoi lɛ hiɛ lɛ ekome. Ekɛbã Malko ni ji osɔfonukpa lɛ nyɔŋ lɛ ninejurɔ toi ni efo efɔ̃ shi.
Yesu ta Malko toi he ni etsa lɛ. Yesu fã Petro akɛ: “Ŋɔɔ oklante lɛ owo etoohe, ejaakɛ mɛi fɛɛ ni gbalaa klante lɛ, klante naa amɛhiɛ baakpãtã yɛ,” ni ekɛtsɔɔ nɔ ko ni he hiaa waa. Yesu etsĩii mɔ ni abaamɔ lɛ lɛ naa, ejaakɛ etsɔɔ mli akɛ: “Kulɛ te aaafee tɛŋŋ ni nɔ ni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ ja eba mli nɛkɛ lɛ aaaba mli lɛ?” (Mateo 26:52, 54) Ekɛfata he akɛ: “Kpulu ni Tsɛ lɛ eŋɔhã mi lɛ, ani esaaa akɛ minuɔ?” (Yohane 18:11) Yesu kpɛlɛ akɛ ebaafee nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ, kɛyashi gbele mli tete.
Yesu bi asafoku lɛ akɛ: “Mi mɔmɔ nyɛba kɛ klantei kɛ kpotii tamɔ amɔɔ ojoyelɔ ko nɛɛ? Daa gbi lɛ, mitaa sɔlemɔwe lɛ mitsɔɔ nii, ni kɛ̃lɛ nyɛmɔɔɔ mi. Shi enɛɛmɛi fɛɛ ba koni nibii ni gbalɔi lɛ ŋmala lɛ aba mli.”—Mateo 26:55, 56.
Asraafoi lɛ, tatsɛ lɛ, kɛ bulɔi lɛ ni jɛ Yudafoi lɛ aŋɔɔ lɛ mɔ Yesu ni amɛfimɔ lɛ. Be ni bɔfoi lɛ na enɛ lɛ, amɛjo foi. Kɛ̃lɛ lɛ, “oblanyo ko”—ekolɛ kaselɔ Marko—futu asafoku lɛ kɛnyiɛ Yesu sɛɛ. (Marko 14:51) Ayoo oblanyo nɛɛ, ni asafoku lɛ ka lɛ mɔmɔ, shi eshi eklala ni eha lɛ ni ejo foi.
-
-
Akɛ Yesu Tee Ana Ŋɔɔ, No Sɛɛ lɛ Kaiafa ŊɔɔYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 125
Akɛ Yesu Tee Ana Ŋɔɔ, No Sɛɛ lɛ Kaiafa Ŋɔɔ
MATEO 26:57-68 MARKO 14:53-65 LUKA 22:54, 63-65, YOHANE 18:13, 14, 19-24
AKƐ YESU TEE ANA NI JI TSUTSU OSƆFONUKPA LƐ ŊƆƆ
SANHEDRIN LƐ YE SANE NI EJAAA YƐ MLA NAA
Be ni afimɔ Yesu tamɔ efɔŋfeelɔ ko lɛ, akɛ lɛ tee Ana ŋɔɔ, mɔ ni sɔmɔ akɛ osɔfonukpa be ni Yesu ji gbekɛ fioo ni ehã tsɔɔlɔi lɛ anaa kpɛ amɛhe yɛ sɔlemɔwe lɛ. (Luka 2:42, 47) Sɛɛ mli lɛ, Ana bihii lɛ ekomɛi sɔmɔ akɛ osɔfonukpai, shi amrɔ nɛɛ ebiyoo wu Kaiafa ji osɔfonukpa.
Be ni Ana miibibii Yesu sane lɛ, Kaiafa ná be koni ehã Sanhedrin lɛ naa abakpe shi. Saneyelihe nɛɛ mli bii ayibɔ ji 71, ni osɔfonukpa lɛ kɛ mɛi ni esɔmɔ pɛŋ akɛ osɔfonukpai lɛ fata he.
Ana bi Yesu “ekaselɔi lɛ kɛ etsɔɔmɔi lɛ ahe saji.” Yesu hã lɛ hetoo faŋŋ akɛ: “Miwieɔ mitsɔɔ je lɛ kpetekplee. Daa nɛɛ, mitsɔɔ nii yɛ kpeehei lɛ kɛ sɔlemɔwe lɛ, he ni Yudafoi lɛ buaa amɛhe naa yɛ lɛ, ni miwieee nɔ ko yɛ teemɔŋ. Mɛni hewɔ obiɔ mi sane? Bi mɛi ni enu nɔ ni mikɛ amɛ wie lɛ moŋ sane.”—Yohane 18:19-21.
Bulɔi lɛ ateŋ mɔ kome ni damɔ jɛmɛ lɛ gba Yesu hiɛ ma ni ekã lɛ ekɛɛ: “Ani nakai esa akɛ ohã osɔfo tsiifonyo lɛ hetoo?” Shi akɛni Yesu le akɛ etɔ̃ko hewɔ lɛ, ehã lɛ hetoo akɛ: “Kɛ́ miwie efɔŋ ko lɛ, ye efɔŋ lɛ he odase; shi kɛ́ nɔ ni miwie lɛ ja lɛ, mɛni hewɔ ogbaa mi ma mɔ?” (Yohane 18:22, 23) Kɛkɛ ni Ana hã akɛ Yesu tee eshaanuu Kaiafa ŋɔɔ.
No mli lɛ, Sanhedrin lɛ fɛɛ—osɔfonukpa lɛ, maŋ onukpai lɛ, kɛ woloŋmalɔi lɛ—naa ebakpe shi. Amɛnaa bakpe shi yɛ Kaiafa shĩa lɛ. Ejaaa yɛ mla naa akɛ abaaye sane tamɔ nɛkɛ yɛ gbi gbɛkɛ ni ayeɔ Hehoo lɛ nɔ, shi akɛni amɛmiitao amɛtsu amɛyiŋtoo fɔŋ lɛ he nii hewɔ lɛ, enɛ shiii amɛ kpu po.
Kuu nɛɛ nyɛŋ aye jalɛ sane kɔkɔɔkɔ. Be ni Yesu tee Lazaro shi lɛ, Sanhedrin lɛ kpɛ mli akɛ amɛbaagbe Yesu. (Yohane 11:47-53) Agbɛnɛ hu, gbii fioo komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tee Yesu yi nɔ apam akɛ amɛbaamɔ lɛ ni amɛgbe lɛ. (Mateo 26:3, 4) Anɔkwa, dani abaaye Yesu sane lɛ po lɛ, no mli lɛ abu lɛ gbele fɔ momo!
Kɛfata kpe ni amɛkpe bɔ ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ lɛ he lɛ, osɔfoi tsiifoi lɛ kɛ Sanhedrin lɛ mli bii krokomɛi lɛ bɔi amale odasefoi ni baaye amale odase amɛshi Yesu lɛ taomɔ. Amɛná mɛi pii, shi amɛdasei lɛ kpãaa gbee. Naagbee lɛ, mɛi enyɔ ba ni amɛbawie akɛ: “Wɔnu ni eekɛɛ akɛ, ‘Makumɔ sɔlemɔwe nɛɛ ni akɛ niji fee lɛ, ni yɛ gbii etɛ mli lɛ, mama ekroko ni jeee niji akɛfee.’” (Marko 14:58) Fɛɛ sɛɛ lɛ, odase ni hii nɛɛ po ye lɛ kpãaa gbee.
Kaiafa bi Yesu akɛ: “Ani obɛ naajiemɔ ko? Mɛni oyɔɔ kɛɛmɔ yɛ odase ni hii nɛɛ yeɔ shiɔ bo lɛ he?” (Marko 14:60) Yɛ amale odase nɛɛ ni odasefoi ni kɛ amɛhe kpãaa gbee lɛ ye amɛshi Yesu lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etswaaa esɛŋ. No hewɔ lɛ, Osɔfonukpa Kaiafa tsɔ̃ ŋaa kroko.
Kaiafa le akɛ Yudafoi lɛ sumɔɔɔ ni amɛnuɔ akɛ mɔ ko miitsɛ ehe Nyɔŋmɔ Bi. Mra mli be ni Yesu tsɛ Nyɔŋmɔ akɛ e-Tsɛ lɛ, Yudafoi lɛ ka lɛ gbee, ejaakɛ amɛkɛɛ akɛ “eetsɔɔ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ yeɔ egbɔ.” (Yohane 5:17, 18; 10:31-39) Akɛni Kaiafa le jogbaŋŋ akɛ enɛ baatee mɛi amlifu shi hewɔ lɛ, etsɔ ŋaa gbɛ nɔ ekɛɛ Yesu akɛ: “Miifã bo ni okã kitã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛkãalɔ lɛ hiɛ akɛ obaawie anɔkwale, ni okɛɛ wɔ kɛji bo ji Kristo lɛ, Nyɔŋmɔ Bi lɛ!” (Mateo 26:63) Anɔkwa, Yesu ehã ale akɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ. (Yohane 3:18; 5:25; 11:4) Amrɔ nɛɛ kɛ́ efeee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ kɛ Kristo lɛ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Mi ni; ni nyɛbaana gbɔmɔ Bi lɛ ta hewalɛ ninejurɔ nɔ ni ekɛ ŋwɛi atatui lɛ miiba.”—Marko 14:62.
Kɛkɛ ni Kaiafa kwa ekɛ mlifu gbala etade, ni ebo ekɛɛ: “Ebɔ musu! Mɛɛ odasefoi krokomɛi wɔtaoɔ dɔŋŋ? Nyɛkwɛa! Amrɔ nɛɛ, nyɛnu musubɔɔ lɛ. Te nyɛsusuɔ tɛŋŋ?” Sanhedrin lɛ bua yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ: “Esa gbele.”—Mateo 26:65, 66.
Kɛkɛ ni amɛbɔi Yesu he fɛoyeli ni amɛmamɔ lɛ atswɛrɛ. Mɛi krokomɛi gbala ehiɛ mai ni amɛfɛ̃ lajɔ̃ shwie ehiɛ. Kɛ́ amɛha ehiɛ ni amɛgbala lɛ mai lɛ, amɛkɛ hefɛoyeli kɛɔ lɛ akɛ: “Gbaa! Namɔ gba bo ma lɛ?” (Luka 22:64) Naa Nyɔŋmɔ Bi lɛ ni aafee lɛ niseniianii ni akɛ lɛ miiye sane gbɛkɛ bɔ ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ!
-
-
Petro Kwa Lɛ yɛ Kaiafa Shĩa LɛYesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
-
-
YITSO 126
Petro Kwa Lɛ yɛ Kaiafa Shi̇̃a Lɛ
MATEO 26:69-75 MARKO 14:66-72 LUKA 22:54-62 YOHANE 18:15-18, 25-27
PETRO KWA YESU
Be ni amɔ Yesu yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, bɔfoi lɛ she gbeyei ni amɛjo foi shi lɛ. Shi amɛteŋ mɛi enyɔ fɔ̃ɔ foi lɛ jee. Amɛji Petro “kɛ kaselɔ kroko hu,” ni ekã shi faŋŋ akɛ lɛ ji bɔfo Yohane. (Yohane 18:15; 19:35; 21:24) Ekolɛ amɛyanina Yesu be ni akɛ lɛ yaa Ana ŋɔɔ lɛ. Be ni Ana tsu ni akɛ Yesu ayahã Osɔfonukpa Kaiafa lɛ, Petro kɛ Yohane nyiɛ esɛɛ yɛ shɔŋŋ. Ekã shi faŋŋ akɛ amɛmiishe amɛwala he gbeyei, shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛmiisusu nɔ ni baaba amɛ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ lɛ hu he.
Akɛni osɔfonukpa lɛ le Yohane hewɔ lɛ, enyɛ ebote Kaiafa shĩa lɛ. Shi Petro damɔ agbó lɛ sɛɛ kɛyashi Yohane ba ekɛ tsulɔ yoo ko ni kwɛɔ shinaa lɛ naa lɛ bawie. Aŋmɛ Petro gbɛ ni ebote shĩa lɛ mli agbɛnɛ.
Akɛni fɛ̃i miiye nakai nyɔɔŋ lɛŋ hewɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ shĩa lɛ mli lɛ kɛ ŋai eshɛre la amɛmiiwere. Petro yata amɛteŋ koni ewere la lɛ eko kɛkwɛ bɔ ni Yesu sane ni ayeɔ lɛ ‘naa baayakpa hã.’ (Mateo 26:58) Akɛni la ni ashɛre lɛ ehã shĩa lɛ mli ekpɛ hewɔ lɛ, shinaanaakwɛlɔ ni gbele Petro lɛ na lɛ jogbaŋŋ agbɛnɛ. Ebi Petro akɛ: “Bo hu nuu nɛɛ kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome ji bo, aloo jeee nakai?” (Yohane 18:17) Jeee lɛ pɛ eyoo Petro ni ekɛɛ lɛ akɛ eji Yesu kaselɔ.—Mateo 26:69, 71-73; Marko 14:70.
Enɛ gba Petro naa waa. Eebɔ mɔdɛŋ koni akayoo lɛ, ni egbala ehe shi kɛtee he ni atsɔɔ kɛbaa mli lɛ po. Enɛ hewɔ lɛ, Petro kpoo akɛ eji Yesu kaselɔ, ekɛɛ akɛ: “Mileee lɛ, asaŋ minuuu nɔ ni owieɔ lɛ shishi.” (Marko 14:67, 68) Ebɔi “loomɔ kɛ kitãkamɔ” hu, ni tsɔɔ akɛ ekã kitã kɛmã nɔ mi akɛ eewie anɔkwale, ni akɛ kɛ́ malemɔ emaleɔ lɛ nɔ fɔŋ aba enɔ.—Mateo 26:74.
No mli fɛɛ lɛ, Yesu kojomɔ lɛ miiya nɔ, ekolɛ yɛ ŋwɛitsu ko nɔ, yɛ Kaiafa shĩa lɛ mli. Ekolɛ Petro kɛ mɛi krokomɛi ni mɛɔ yɛ kpo lɛ teŋ, yɛ ŋwɛitsu lɛ shishigbɛ lɛ, miina odasefoi srɔtoi ni akɛ amɛ baa koni amɛbaye odase lɛ ayaa kɛbaa.
Bɔ ni Petro wieɔ hãa lɛ tsɔɔ akɛ eji Galileanyo, no hewɔ lɛ kɛɛmɔ ni ekɛɛ akɛ eleee Yesu lɛ ji amale. Kɛfata he lɛ, mɛi ni damɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɔ kome wekunyo ji Malko, mɔ ni Petro fo etoi lɛ. No hewɔ lɛ ekɛɛ Petro akɛ: “Mina bo kɛ lɛ yɛ abɔɔ lɛ mli, aloo jeee nakai?” Be ni Petro kwa Yesu nɔ ni ji shii etɛ nɔ nɛɛ lɛ, wuɔ gbɛɛ, taakɛ Yesu gba fɔ̃ shi lɛ.—Yohane 13:38; 18:26, 27.
No mli lɛ, eeenyɛ efee akɛ Yesu damɔ ŋwɛitsu lɛ ablanaa lɛ nɔ. Nuŋtsɔ lɛ tsɔ ehe ni ekwɛ Petro tɛ̃ɛ yɛ kpo lɛ teŋ, ni enɛ dɔ Petro waa. Ekai nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi ni tsɔ hiɛ be ni ekɛ amɛ yɔɔ ŋwɛi asa lɛ nɔ lɛ. Feemɔ bɔ ni Petro baanu he ahã be ni ehiɛ ba ehe nɔ lɛ he mfoniri okwɛ! Petro je kpo eyafo kɛ dɔlɛ babaoo.—Luka 22:61, 62.
Mɛni hewɔ eba lɛ nakai? Te fee tɛŋŋ Petro, nuu ni yɔɔ nɔmimaa waa akɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli wa ni enɔkwayeli lɛ gbugbaaa lɛ, kwa e-Nuŋtsɔ lɛ? No mli lɛ, aatsɔ anɔkwale hiɛ aabu shi, ni aabu Yesu akɛ eji efɔŋfeelɔ kpanaku. Kulɛ esa akɛ Petro afã nuu ni efeko efɔŋ ko lɛ he, moŋ lɛ ekpa yɛ Mɔ tuuntu ni yɔɔ “naanɔ wala wiemɔi lɛ” sɛɛ.—Yohane 6:68.
Petro sane ni yɔɔ dɔlɛ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ hemɔkɛyeli ni mli wa, ni etuu ehe kwraa ehã Nyɔŋmɔ po lɛ, ebaanyɛ eje eŋɛlɛ nɔ kɛji esako ehe jogbaŋŋ etoko jaramɔ shihilɛi loo kai ni baa trukaa lɛ. Esa akɛ Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ akase nii kɛjɛ nɔ ni ba Petro nɔ nɛɛ mli!
-